iPon Cikkek

23 inches monitorok az Asus, HP, Samsung triótól

Dátum | 2010. 09. 27.
Szerző | Terrayon
Csoport | MEGJELENÍTÉS

23 inches Full HD felbontású (1920*1080) TN paneles monitorokat teszteltünk a középső ársávban. A mezőnyben megtalálható az Asus VH232T modellje, a meglepő módon olcsónak szánt S2331a a HP-tól és a Samsung BX2335.



Asus VH232T


Először lássuk a teszt legolcsóbb árcetlijével ellátott kijelzőjét, az Asus VH232T típusát.


A monitor külső megjelenés szempontjából tökéletesen illeszkedik a VH sorozatba, nem sok újdonságot tudunk vele kapcsolatban megemlíteni. Bár szépségre talán nem veszi fel a versenyt a gyártó MS vagy LS szériás modelljeivel, a külcsín szerintünk így is megnyerő. A káva fekete és fényes, a szokásos lekerekített, de alapvetően szögletes vonalak fogadnak minket, amikor ránézünk. A porosodásra ez is hajlamos és az ujjlenyomatokat is gyűjti. Az anyagminőség viszont egészen jó, csak a káva teteje lötyög egy kicsit, ez leszámítva mindenhol stabil, masszívnak érződik, és a döntögetés is hangtalanul történik.


A menü gombjai nem rosszak, de tény, hogy kicsit lehetnének kezesebbek is. Nyomáspontjuk kemény és a nyomkodást kattogás kíséri. A legnagyobb bajuk azonban, hogy sötétben nehéz kitapogatni őket, szürkületnél pedig alig látszanak a feliratok, melyek a gombok funkcióit írják le, saját megvilágításunk pedig nincs. A felbukkanó OSD sem segít a tájékozódásban, pedig egyre több gyártó igazítja a monitor menüjét a gombok mellé. Szoftveres menü még mindig nem jár a kijelzőhöz, de a gyorsgombok ezt némileg kompenzálni tudják, a legfontosabb beállításokat ugyanis a főmenüben való turkálás nélkül is elérhetjük. Ezek a következők: Splendid-képprofil váltás, hangerőszabályzás, fényerőszabályzás, bemenetváltás. Nagy dicséret illeti még az állapotjelző Ledet, ennek fénye ugyanis alig látszik. A kék és narancsszínű lámpácska normál és készenléti üzemmódban sem égeti ki a szemünket, egyébként letiltani nem lehet.


A készüléknek egyszerű állványa van, összes konfigurációs képessége, hogy a panelt bólogatásra lehet késztetni. Előrefelé 5 fokban, hátrafelé 20 fokban lehet megdönteni, ami normál használathoz megfelelő. Az állvány nagyon kényelmesen, könnyen állítható, ennek ellenére nem mozdul el magától. Magassága fix, de ezt nagyon jól eltalálták, nem tennénk át sehová. A talpforgatás jól jött volna, de legalább az állvány stabil, a monitor nem inog és a gumi tappancsoknak hála a talp is stabilan áll az asztalon.


A monitor a falra szerelést a VESA 100 szabványú lyukakkal támogatja, melyek az igényesség jegyében gumitakarókat kaptak - ilyet eddig csak az Asus-tól láthattunk. A készülék DVI és VGA video bemenettel rendelkezik, rajtuk kívül pedig egy audio bemenet is helyet kapott a beépített hangszórókhoz. Az integrált csipogók hangminősége meglepően jó, legalábbis azokhoz képest amiket megszoktunk a monitorokban. Természetesen ezektől sem kell durva mélyhangokat várni és a középhangok is túlzóak, de ezeket akár már zenehallgatásra is elővehetjük, mert hossztávon sem bántják füleinket. A monitorhoz egy kézikönyv, DVI és VGA kábel, valamint egy CD is jár, viszont utóbbin csak a digitális kézikönyv található meg.

audio bemenet, DVI és VGA video bemenet

 

OSD

A monitorban a hagyományos OSD található, ezen a téren már régóta nem történt változás az Asus-nál. A különleges profilok némileg feljavítják a színeket, ezeket a Splendid részlegben találjuk. A gyárilag kikapcsolt automatikus kontrasztszabályzást (ASCR) a profilok mindegyikében külön-külön aktiválnunk kell (mivel ezek egyenként konfigurálhatóak), a dinamikus fényerőszabályzás pedig az adott helyzetben nagyon gyorsan képes végbemenni, így hatása nem mondható zavarónak. A profilok váltogatása közben színhőmérsékleti beállításunk szerencsére változatlan marad, mely az előre eltárolt értékek közül (Cool, Normal, Warm, sRGB) választható ki, de lehetőségünk van egyedi színkeverésre is. Extraként a bőrtónus színét (Skin Tone) tolhatjuk el a sárga vagy vörös tartományba (Reddish, Natural, Yellowish), mely opció a különleges profilok kiváltsága, így a Standard beállítás esetén ezt kénytelenek vagyunk nélkülözni.


Képprofilok

Ha már a képprofiloknál tartunk, akkor érdemes megjegyezni, hogy az alaphelyzeti Standard profil nem rossz ugyan, de a Splendid színkezelés előnyeit csak a különleges profiloknál élvezhetjük. Érdemes viszont vigyázni velük, mert a Theater, Night View és Scenery sémáknál a video és képi tömörítési hibák felerősödnek, ugyanakkor látványos hatást érhetünk el velük.

StandardTheaterGameNightViewScenery
Ránézésre a Standard egy elfogadható profil, de látszik, hogy kontrasztja túl magas, eltűnnek a fehér részletek. A Theater egy nagyon látványos profil, színei élénkek, és bár egyik sémának sincs sok köze a valós színvisszaadáshoz, ez a profil mégis hasznos, amikor ismerőseink előtt egy gombnyomással, mindenféle kísérletezgetés nélkül szeretnénk látványossá tenni a képet. A Game mód látványra már nem ennyire megnyerő, míg a NightView egy közepesen szép profil, különlegessége inkább a sötét jeleneteknél mutatkozik meg. Képes ugyanis némileg feljavítani a sötétebb szürkeárnyalatok megjelenítését, de sajnos ezt a világosak rovására teszi. A Scenery szintén egy közepesen szép profil, enyhe élesítést használ, és bár jó, hogy van, mert ennyivel is nagyobb a választék, de nem hisszük, hogy bárki is huzamosabb ideig használná.

Saját beállításokkal
Amint az a grafikonról leolvasható, saját beállításokkal a monitor színei már megközelítik a kívánt eredményt, és bár nem látszik, akadnak nagyobb kilengések is, amik lerontják az átlagos deltaE értéket. Jó hír, hogy a profilokat felülírhatjuk, így miután a kijelzőt belőttük a megfelelő színhőmérsékletre, fényerőre és kontrasztértékre, még a színtelítettséget is megnövelhetjük (ezt ugyanis a Standard profilnál nem lehet megtenni), amellyel látványos hatást érhetünk el.

Saját beállítások

 

Képminőség

És most lássuk a monitor képminőségét. A kijelző színei a grafikonon látható kisebb színeltérések ellenére is jók, de a színátmeneti gradienseken még a bekalibrált képnél is megfigyelhető enyhe sávosodás. Ahogy ez várható, a többi gyári színprofilnál a sávosodás felerősödik, ám a látvány ettől függetlenül jó, csak éppen eltér a valóstól. A kontrasztskálán látottak szintén nem dobtak fel minket. A sötétebb szürkeárnyalatok többsége ugyanis beleolvad a fekete háttérbe, és még a világosak is csak akkor bújnak elő, amikor a monitor kontrasztját némileg lecsökkentjük. A NightView profil tehát erősen ajánlott sötétebb filmekhez, még akkor is, ha ez a világosak rovására megy, ahogy ezt korábban említettük. A fehér képernyőn mért fényerő 17-224 cd/m^2 között skálázható. Az alsó értéknek különösen örültünk, mert így kontrasztcsökkentés nélkül szemkímélőre és energiatakarékosra állíthatjuk a képet. A felső érték viszont éppen hogy elég erős napsütéshez, sajnos a specifikációban megadott 300 cd/m^2-től ez igen messze van, ami persze magyarázható azzal, hogy a gyári kontraszton csökkenteni kellett. Nyilván alapbeállításokon elérné a monitor ezt a fényerőt is, de a jobb képminőség érdekében (hogy ne legyen színtorzulás) ezt mérsékelni kell, így tehát pedig be kell érnünk a némileg sötétebb képpel. A monitor beépített tápegysége egyébként kicsit zúg alacsonyabb fényerőnél, de ha világosabbra állítjuk a képet, akkor elnémul.

A DVI bemenet minősége a natív felbontáson remek, a kép tűéles. VGA bemenete miatt sem kell szégyenkeznie a monitornak, mert ez is szép, de a különbség észrevehető, ha közelről nézzük a monitort. Ha az egyik bemeneten megszűnik a video jel, akkor a monitor magától átvált a másikra, ami néha előnyös, máskor idegesítő, a legjobb lenne, ha mi dönthetnénk el, hogy váltson-e a kijelző. A bemenetek egyébként egyforma képbeállításokat használnak, így ha egyiket beállítottuk, akkor a másik is ugyanúgy fog kinézni (ez csak akkor okozhat gondot, ha két PC-t szeretnénk rákötni és a videokártyák képe nagyon különbözik egymástól).

1920 X 10801680 X 10501280 X 7201920 X 10801680 X 10501280 X 720
Ha az alacsonyabb felbontásokat is elő kell venni, akkor a monitor ezek egy részét nagyon jó minőségben tudja megjeleníteni. A leggyakrabban használt alacsony felbontást, vagyis az 1280*720-at, továbbá az 1152*864 és 1024*768 felbontásokat annyira szépen tárja elénk a monitor, hogy ezeket még szövegolvasásra is használhatjuk (a natívtól természetesen elmaradnak). Az 1440*900, 1280*1024 és 1280*960-as képméretek játékra még alkalmasak, a minőségromlás nem drasztikus. Az 1680*1050, 1360*768 és 1280*800-as felbontásokat játékra sem ajánljuk, mert csúnyák, ezért jobb, ha inkább videokártyánk skálázására hagyatkozunk, ha mindenképp ezeket akarjuk használni. A felbontások egy részét csak azért nem tudjuk ajánlani, mert a kijelző képarány kezelése nem túl jó, csak a 4:3 arányt támogatja, amit 1280*1024-ben is használhatunk, de ezt oldalról kicsit összenyomja a monitor. A 16:10-eseket teljesen széthúzza, ezért VGA skálázást kell alkalmazni, de ilyenkor az interpolációt is a VGA végzi. Összességében azt kell mondjuk, a kijelző interpolációja nem rossz, már csak azt az egyet sajnáljuk, hogy a monitor képarány kezelése még mindig csak alapszintű.

A panel látószögei oldalról egészen jók, mert a leheletnyi sárguláson kívül csak kismértékű sötétedéssel kell számolnunk. Felülről szintén nem rossz a kép, a kontrasztcsökkenés mérsékelt és a színtorzulás is jelentéktelen. Alulról már számolnunk kell kisebb pirosodással, már 3-4 fokban megkezdődik az elszíneződés, de ez legalább nagyobb szögben sem romlik, csak sokára változik meg durván a kép. Így összességében jó betekintési szögekről tudunk beszámolni, ami filmnézésre több személynek is elegendő.


A háttérvilágítás viszont egy kicsit lehetne egyenletesebb, felülről és alulról is látható némi bevilágítás. Vékony sávban, de láthatóan jelen vannak, amik extra szélesvásznú filmeknél már kicsit zavaróak, más esetben viszont észre sem fogjuk venni a jelenséget.

Fekete képernyő rövid záridővel fényképezveFekete képernyő hosszú záridővel fényképezve
A monitor játékra nem rossz választás, ugyanis sem durva utánhúzástól, sem kellemetlen bemeneti késéstől nem kell tartanunk. Bár gyorsabb mozgásnál látható némi elmosódás, és szemre picivel gyorsabbak szoktak lenni az 5ms-os monitorok ennél, de a különbség nagyon kicsi, ez már inkább csak szőrszálhasogatás. A kijelző tehát éppen annyira alkalmas játékra, mint a többi 5ms-os monitor.

Az Asus VH232T típusában egy olcsó, ám elfogadható képminőségű monitort sikerült megismernünk. Most lássuk, hogy az Asus monitorával felveszi-e a versenyt a HP olcsónak szánt típusa, az S2331a.

 

HP S2331a


A HP a friss modelljét házon belül nézve kedvező áron kínálja, de a legtöbb konkurens kijelző még így olcsóbb, ezért inkább a középmezőnyben foglal helyet az S2331a, ha az árát vizsgáljuk.


A szóban forgó típus ránézésre egy tipikusan modern kijelzőnek látszik. Nagyon úgy tűnik, hogy a HP is beállt a fényes kávás, színprofilokkal ellátott monitorgyártók közé. A készülék formavilága szintén nem a megszokott, a gyártó a kerek talppal és szokatlan vonalakkal egyértelművé tette, hogy szakítani kíván az eddigi formatervezési szokásaival. A fényes káva is erről árulkodik, a por meg is látszik rajta, a műanyagok pedig kissé recsegnek, itt sem a tökéletes minőségre törekedtek.


A kijelző gombjai ezúttal egyáltalán nem nyerték el tetszésünket. A HP monitorainál mindig örülni szoktunk a nagyméretű és kellemesen, puhán, mégis határozottan nyomható gomboknak, melyek ezúttal sajnos egyáltalán nem ilyenek. Bár a fekete felületen a fehér feliratok nagyon jól láthatóak, most mégsem segítenek nekünk a tájékozódásban, mert a gombokat jó eldugták, a káva alján vannak. Így nemcsak szürkületnél, hanem nappal is nehézkesen használhatók, még jó, hogy csak egyszer kell beállítani a képet. A szoftveres menüt támogatja a monitor, ezért a szokásosnál rosszabbra sikerült gombok helyzetén sokat javít a DisplayAssistant, érdemes inkább ezt használni. Ha mégis ragaszkodunk a nyomógombokhoz (legalább a gyorsgombok erejéig), akkor örülhetünk, hogy a bemenet váltás és a hangerőszabályzás dedikált gombot kapott. Az állapotjelző fénye szokatlanul erősre sikerült, de ezt legalább letilthatjuk a menüben.


Az állványt nem bonyolították túl. Az egyszerű képességekkel megáldott, de viszonylag masszívnak tűnő talapzat mérete és súlya éppen csak elegendő ahhoz, hogy a monitort stabilan tartsa. Hajlandó ugyanis meginogni a panel, ami nem túl előnyös egy ekkora méretű kijelzőnél. A készülék a talpforgatás képességét sem kapta meg, az egyetlen ergonómiai trükk, amire képes, az a panel megdöntése. Erre is csupán 5 fokban képes előre, hátrafelé pedig 15 fokban hajlandó elmozdulni, utóbbi kicsit már szűkös lehet a magasabb felhasználóknak. A talp egyébként gumírozott tappancsokat is kapott, ami meggátolja abban, hogy elmozduljon az asztalon. A gyári magasságot szintén nem lehet állítani, de hosszútávon sem volt fárasztó nézni a képernyőt, de tény, hogy mi kicsivel magasabb kijelzőkhöz vagyunk szokva.


A hátlapon a felfüggesztési lyukak (VESA 100) láthatók, ezen kívül nem vár minket különlegességek hada, a panel közepéről még a márkajelzés is lemaradt. A csatlakozóknál egy DVI és egy VGA bemenetet láthatunk egy audió bemenet társaságában, hogy a beépített hangszórókat is életre tudjuk kelteni. Ezek nem tudni mihez készültek, cincogó hangjuk legfeljebb csak windowsos „ding” hangokra elég, még hangszínszabályzással sem lehet belőlük minőségi hangot kinyerni. A hangerőszabályzás nulla fokozatán nem némulnak el teljesen, továbbá a hangszórók bemenet váltáskor búgó hangot hallatnak, ami szintén nem jó pont. A kellékekkel viszont nagyvonalúan bántak a DVI, VGA és audio kábel egyaránt megtalálható a dobozban. A telepítő lemezen dokumentáció és driver is van, de a menükezelő szoftvert már nekünk kell letölteni a kijelzőhöz.

audio bemenet, DVI és VGA video csatlakozók

 

OSD

A kijelző menürendszere a régi, ugyanazt az átlátható és kontrasztos OSD-t kapjuk, amit eddig. Ez számunkra öröm, mert ami már jól kiforrott, azt kár lenne elrontani.


Az OSD különleges képességei: Dynamic Contrast Ratio (dinamikus kontraszt), Bezel Power LED (az állapotjelző letiltása), Volume (hangerőszabályzás) Auto-Switch Source (a video bemenet automatikus átkapcsolása tiltható le).

A monitor egy újdonságot is fellebbent, ez pedig a QuickView részleg. Ez a sokak által régóta várt extra színprofilokat rejti, melyek a színeket teltebbé, a képet megnyerőbbé varázsolják, és egyik-másik profilnál élesítés is látható. Ezek az új képmódok a Movie, Photo és Gaming. A Text profilba kerültek ez eddig megszokott színhőmérsékleti sémák, az sRGB, 6500K és 9300K. A képmódok megváltoztathatóak, de felülírni nem tudjuk őket, a változtatással minden esetben az erre kitalált Custom profilt írjuk felül. Ez azonban nem keverendő össze a Text mód Custom Color profiljával, ezt ugyanis egyedi beállításinkhoz használjuk a kalibrálás során.

Képprofilok

A Text mód tehát a monitor alapbeállítása, ezen belül az eddig megszokott három színhőmérsékleti sémát kapjuk (sRGB, 6500K, 9300K), melyek igen közel állnak a valós színvisszaadáshoz. A gamma értékük tökéletes, a színhőmérsékletek közel állnak az ígért értékekhez, a színeltérések pedig egyáltalán nem rosszak, így akár kalibrálatlanul is használhatnánk a monitort.

sRGB6500K9300KMoviePhotoGaming
De lássuk az új képprofilokat is. A Movie mód már nem ajánlott szövegolvasásra (értelemszerűen erre a Text van kitalálva), filmnézéskor azonban jól jön, mert kékes tónusa, jól látható élesítése és teltebb színei kedveznek mozizáshoz. A Photo mód ránézésre meleg színtónussal, teltebb színekkel és lágyítással (homályosítással) éri el a kívánt hatást. Jól bevált trükk ugyanis a ráncok eltűntetésére, hogy kissé elmossuk a képet, éppen ezért nem ajánlott ez a mód szövegolvasáshoz. A Gaming profil abban különbözik az előzőektől, hogy sem az élesítést, sem a kékes színtónust nem viszi túlzásba, tehát egy olyan képi módról beszélhetünk, mely még mindig megkapó, de képmanipulációja szolidabb a többinél.

A QuickView Movie, Photo és Gaming látványos képprofiljai esetében le kell mondanunk a valószerű színmegjelenítésről, a grafikonon jól látható, hogy a deltaE értékek borzasztóan nagy kilengéseket mutatnak, a látvány ennek ellenére nem rossz, de ez  már nagyon emberfüggő, hogy kinek mi tetszik.

Saját beállításokkal
A bekalibrált képen természetesen most is látható javulás, de nem sok, ugyanis már a gyári Text profilok sem voltak rosszak, így a különbség sem olyan nagy. Bár a gyártás során előfordulhat némi szórás, azért kiindulási alapnak jók lehetnek a tesztpéldány beállításai:

Saját beállítások

 

Képminőség

A kijelző színeit, ahogy a legtöbb HP monitornál most is kissé fakónak találtuk, de ez betudtató a valós színvisszaadásnak, mi ezt inkább pozitívumként könyveltük el. Akik a teltebb színeket keresik, azoknak jó hír, hogy a kijelző az említett QiuckView képprofilokkal szaturáltabb képet is kinyerhetnek a monitorból, és bár ezek már távol állnak a helyes színmegjelenítéstől (erős sávosodás látható a színátmeneti gradienseken), kétségtelenül látványosak film vagy fényképnézegetéskor. A jól beállított egyedi profilon viszont egyáltalán nincs sávosodás, a színátmeneti gradiensek szép egyenletesek. A kontrasztskála világos szürkeárnyalatai jól láthatóak, ám amellett nem tudunk elmenni, hogy a sötéteket egyáltalán nem szereti monitor. Ezek annyira beleolvadnak a fekete háttérbe, hogy a jelenség még biztosan gondot okoz a filmek sötét jeleneteinél. A készülék fényereje 95 és 265 cd/m^2 között skálázható egy fehér képernyőn, amik megfelelő értékek, de a legnagyobb fényerő elmarad az ígért 300 cd/m^2-től, és jó lenne, ha ennél sötétebbre is be tudnánk állítani a képet.

A monitor élessége DVI bemeneten, natív felbontáson természetesen hibátlan, de még a VGA bemenetet sem kell elkerülnünk. Ennek minőségével is elégedettek voltunk, így két, teljes értékű bemenettel gazdálkodhatunk, de természetesen jobb, ha a digitális bemenetnél maradunk, mert így elkerülhető az automatikus kalibráció felbontás váltáskor.

1920 X 10801680 X 10501280 X 7201920 X 10801680 X 10501280 X 720
A kijelző az alacsonyabb felbontások közül az 1440*900, 1280*720 és 1024*768 képméreteket tudja igazán szép minőségben megjeleníteni, ezek szövegolvasásra is használhatóak. Az 1680*1050, 1280*1024 és 1280*960-as képméretek már gyengébbek, de játékra még elővehetjük ezeket. Az 1280*800 és 1152*864-es felbontásokat viszont jobb kerülni, mert csúnyaságuk okán semmilyen területre nem alkalmasak. De ezek hiánya valószínűleg nem fog nagy gondot okozni senkinek, hiszen elsősorban maximális felbontáson fogunk játszani, és ha lejjebb kell menni, akkor úgyis a kijelző 16:9 arányának megfelelő 1280*720-as képméretre esik a választásun. A készülék skálázási képessége tehát jó, a leggyakrabban használatos 1280*720 és 1280*1024 felbontások szépek, emiatt elégedettek vagyunk az interpolációval. A képarány kezelés a szokásos módon történik: a teljes képernyős (Fill To Screen) és arány megtartásos (Fill To Aspect Ratio) megjelenítés közül elég, ha utóbbit kiválasztjuk, onnantól kezdve a monitor minden esetben helyes képarányt alkalmaz. Ráadásul az 1280*1024 képméretet is helyesen kezeli (és nem 4:3-nak, ahogy sok monitor), ilyen szempontból tehát nagy dicséret jár a kijelzőnek. A video bemenetek képe nem állítható be egymástól függetlenül, tehát ha az egyiken már beállítottuk egy bizonyos kontrasztértéket, fényerőt és színhőmérsékletet, azt a másikon is ugyanúgy találjuk majd.

A monitor betekintési szögei nem rosszak, de az átlagnál jobbat ne várjuk tőle. Oldalról és felülről is durva kontrasztcsökkenés látható, de legalább minimális a színtorzulás, tehát elszíneződésre az említett irányokból nem kell számítani. Alulról nézve viszonylag jól teljesít a panel, mert bár ilyen helyzetben vöröses színtorzulás is látható, ez csak nagyjából 10 fok körül indul, addig szép marad a kép, ami ritkaság egy TN paneltől. Ezért akik az alsó látószögekre érzékenyek, nem járnak rosszul a HP kijelzőjével, a többieknek viszont épp csak megfelelőek lesznek a panel látószögei. Ez annyit tesz a gyakorlatban, hogy a kijelzőn filmeket is lehet nézni (akár társaságban is), csak nem mindegy, hogy oldalról vagy szemből nézzük a képernyőt, a különbség látható lesz.


A HP monitora CCFL háttérvilágítást kapott, és a jobbik fajtából, ugyanis egyenletessége nagyon jó. A sasszeműek a képernyő alján és tetején halványan világosabb sávokat is megfigyelhetnek, de annyira jelentéktelenek, hogy a legtöbb embernek fel sem fognak tűnni. A foltosodás sem vészes, ha oldalról nézzük a képernyőt, akkor látható, hogy enyhén foltos a kép, de ebből normál körülmények közt ebből sem veszünk észre semmit.

Fekete képernyő rövid záridővel fényképezveFekete képernyő hosszú záridővel fényképezve
A készüléktől válaszidő-gyorsítás híján extrém sebességet nem várhatunk, de 5ms-os létére igazán büszke lehet magára, mert használat közben utánhúzás csak alig látszik rajta. Gyorsabb mozgásnál már megfigyelhető enyhe elmosódás, de a kijelző még ezzel együtt is a jobbak közé tartozik, főleg, hogy a bemeneti késése is kicsi, ami jót tesz a közvetlenségnek, így könnyebben tudunk célozni játékokban.

Most lássuk, vajon a Samsung újdonsült 23 inches kijelzője, a BX2335 mennyire tudja megszorongatni az Asus és HP mérsékelt sikerrel övezett próbálkozásait.

 

Samsung BX2335


Jöjjön tehát a Samsung dizájnos BX szériájának legújabb, 23 inches tagjával, mely a sorozatra jellemző módon ledes háttérvilágítást kapott.


A monitor formatervére ezúttal sem lehet panaszunk, a kissé retro stílusban megalkotott látványvilág bizonyára tetszeni fog az erre fogékony közönségnek. A káva lekerekített élei, szappantartó formája és a talp stílusa a hatvanas évek bútoraira emlékeztet minket. A fényes, lakkozott káva szép látványt nyújt tiszta állapotban, de ahogy az ilyen érzékeny felületektől megszokhattuk már, hajlamosak gyorsan beporosodni. A fekete-vörös festés és az átlátszó díszkeret jól harmonizálnak egymással, és ehhez jön még a vörös fényű gombmegvilágítás, el kell ismernünk, az összkép nagyon látványos. Az anyagminőségre kár, hogy nem fordítottak ekkora gondot, mert a műanyagok nem túl vastagok és az illesztések is hagynak némi kívánnivalót maguk után.


A kijelző, ahogy említettük, saját megvilágítással ellátott érintőgombokat kapott. A dizájnmonitorokat valamilyen oknál fogva azonnal érintőgombokkal szerelik fel, ami azért nem szerencsés, mert általában ezeket sokkal macerásabb használni a nyomógomboknál. Szerencsére a BX2335 típusra egy nagyon jól sikerült példány került, a megvilágított feliratok sötétben is jól láthatóak, az érintőmezők kellően érzékenyek és érintésre a menü is rendkívül gyorsan reagál. A kijelző gyorsgombokkal is rendelkezik, hogy a legfontosabb funkciókért ne kelljen a főmenüben turkálnunk. A dedikált gombok: fényerőállítás, bemenetváltás, automatikus kalibráció és egy egyedi gyorsgomb. Ez utóbbi tetszőlegesen beállítható a következő lehetőségek egyikére: MagicBright (képprofilváltás), MagicAngle (látószög módok), MagicEco (takarékos mód), Image Size (képarány módok), a választék tehát igen nagy. A jól használható érintőgombokhoz jön még a szoftveres menüvezérlés, így ha nincs kedvünk összefogdosni a készüléket, akkor a MagicTune egérkattintós lehetőségei is a rendelkezésünkre állnak. A gombok állandó jellegű megvilágítását letilthatjuk a menüben, így azok csak akkor gyulladnak fel, amikor használjuk őket. Egyedül a power led marad égve, de mivel a megvilágítás fényerejét is szabályozhatjuk, ez soha nem lesz zavaró.


A monitor állványa nagyon látványos, de a különlegessége ebben ki is merül. Feladatát ellátja, de azon kívül, hogy áll rajta a panel, nem sokat tudunk vele kezdeni. Magasságállítás nincs, bár a gyárit sikerült tökéletesen belőni (nem tennénk egy milliméterrel sem arrébb), és ettől órákon keresztül is kényelmes nézni a kijelzőt. A talpforgatás képessége szintén nincs a szűk repertoárban, a V alakú forma miatt ezt egyébként is körülményes lett volna megtenni. Ha dizájnmonitort vásárolunk, akkor általában a szépségért cserébe sok kompromisszumot kell kötnünk, ezek a kijelzők ugyanis nem a praktikusságukról híresek. Jelen esetben is hasonló érzésünk támadt, ezért mérlegelnünk kell, hogy mennyire kell nekünk szép monitor. A készülék ergonómiai képességei tehát kimerülnek a panel döntögetésében, melyre előrefelé 2 fokban, hátrafelé 18 fokban képes, ami csak épp elég, arra hogy normál körülmények között (megfelelően magas asztalon és széken) kényelmesen tudjuk használni a monitort. A döntögetés egyébként rémesen nehezen megy, mintha a nyakat betonba öntötték volna, annyira nagy a panel ellentartása (ilyenkor alkalmunk volt megismerkedni a rossz illesztésekkel is, a káva hajlamos volt elmozdulni a helyéről).

A hátlap szép. A nagy fényes, fekete felületen csak a márkajelzés éktelenkedik, felfüggesztési lyukak nincsenek rajta. A monitor egyetlen video csatlakozója egy DVI-D bemenet (analóg jelet is fogad), mellette a külső tápegység csatlakozója található. Ahogy mindig, most sem tudunk élni a külső táp nyújtotta lehetőségekkel, mert a video kábel merőlegesen áll ki a monitorból, így a káva vékonyságát nem tudjuk kihasználni, azzal, hogy a falhoz tolnánk a kijelzőt. A csomagban a monitor mellett megtaláltuk még a kézikönyvet, a külső tápegységet és egy telepítő lemezt. Utóbbin a drivert, a MagicTune szoftveres menüt és a MultiScreen képernyőfelosztó alkalmazást találtuk meg. Végül rábukkantunk egy VGA->DVI átalakító madzagra is, sajnos DVI-DVI nincs, azt nekünk kell beszereznünk.

külső tápegység csatlakozója, DVI-I video bemenet

 

OSD


A monitorban egy viszonylag szép, de legalábbis átlátható grafikus képernyőmenü található. A fekete alapon íródott fehér szöveg könnyen olvasható, a lehetőségeket pedig tematikusan elválasztva találjuk meg benne, hogy könnyebb legyen az életünk. A menü extrái közt a régebbi hasznos funkciók mellett az újdonságok is felbukkannak. A már megszokott kikapcsolás időzítőt és ColorEffect-et ismerjük, utóbbi Grayscale, Green, Aqua, Sepia módjai fényképek megjelenítésénél lehetnek hasznunkra, ha unatkoznánk. A MagicColor színkezeléssel a kék és zöld alapszíneket tudjuk teltebbé varázsolni, de mesterkélt színeket okoz, ezért a valódi megjelenítést kedvelőknek nem ajánlott, a látványos extra inkább filmeknél jöhet jól. A PC/AV mode a régebbi DVD-lejátszók miatt került a monitorba, AV állásnál a képernyő közepét nagyítja fel számunkra, kissé homályos megjelenítés mellett, továbbá a PC módtól eltérő képi beállításokat (szín, fényerő, stb.) használhatunk. Az egyedi gyorsgombról (Customized Key) már esett szó, a MagicAngle extrával pedig a panel látószögén javíthatunk aszerint, hogy milyen irányból szeretnénk nézni a monitort. Nagy csodára ne számítsunk, de tény, hogy bizonyos helyzetekből javíthatunk a képminőségen, csak cserébe az ellenkező irányból lesz csúnya a kép. Ez egy kényszermegoldás, de néha azért hasznát vehetjük. A MagicEco-val a fényerő értékét állíthatjuk be fixen 50, 75, 100%-os értékre, aminek nem sok haszna van, hiszen a fényerőt eddig is lecsökkenthettük, ha akartuk. A monitor válaszidő-gyorsítást is kapott, amit három fokozatban állíthatunk, kikapcsolni nem lehet.

Képprofilok

A MagicBright képprofilok színhelyességét ez alkalommal is megvizsgáltuk. A monitor hat képprofillal rendelkezik, alant a Text, Internet, Game, Sport, Movie és Dynamic Contrast mérései láthatók.

TextInternetGameSportMovieDynamic Contrast
Szemre a képprofilokkal semmi bajunk nem volt, ezek a nevükhöz híven szövegolvasásra, internetezésre és játékra jól megfelelnek, bár nem sokat csinálnak a képpel és igen hasonlóak. A Sport már erősebb kékes tónussal rendelkezik, ezt nem tudjuk mihez ajánlani. A Movie meglepő módon nem kékes, egészen jól nézhető profil, bár ez sem csinál semmilyen komolyabb képmanipulációt. A Dynamic Contrast profil esetében a dinamikus kontrasztot élvezhetjük, és pluszban ilyenkor a színek is élénkebbek. Mi viszont inkább egy jól beállított képre esküszünk, az egyéni képbeállításoknál ugyanis még mindig bekapcsolhatjuk a MagicColor opciót, melytől hasonlóan szép, szaturált lehet a kép. A sémák tehát nem igazán hatékonyak, de legalább el sem rontják a képet, így végtére bármelyiket használhatjuk, egyedül a Sport sémát érdemes elkerülni.

Saját beállításokkal
A gyári képprofilok mindegyikére jellemző, hogy a színeltérések nagyobbak a kelleténél, éppen ezért érdemes az ajánlott értékek szerint beállítani a monitort. A deltaE értékek tanúsága szerint viszont kalibrálással sem lehet tökéletesre csiszolni a monitor képét (legalábbis mi ennyit tudtunk kihozni belőle), és sajnos többszöri próbálkozással sem sikerült jobb eredményre jutnunk.

Saját beállítások

 

Képminőség

A nem tökéletes kalibrálás ellenére a monitor képével elégedettek voltunk, legalábbis szemre nagyon jónak tűnt az elénk tárt kép. A színátmeneti gradienseken saját profilunkban sávosodás nem látható, a gyári profiloknál és a MagicColor opcióval (ami teltebb színeket eredményez) viszont már az enyhébb színátmeneti hibák előjönnek, ez ilyenkor megszokott jelenség. A kontrasztskálán a világos szürkeárnyalatok szépen, szeparáltan követik egymást, ami dicséretes. A TN paneles monitorokon inkább a sötétebb árnyalatok szoktak kifogni. A kijelző a két legsötétebb árnyalaton kívül ezeket képes megjeleníteni, ami még nincs túlzottan rossza hatással a filmek sötét jeleneteire. Egy fehér képernyőn maximálisan 228 cd/m^2 fényerőt mértünk, ami megközelíti a gyári adatot, ez egyébként még éppen elég lehet egy erősen napsütéses környezethez. Annak viszont kifejezetten örültünk, hogy a monitort 16 cd/m^2 fényerőre is lecsökkenthetjük, teljes sötétségben ez még nagyon jól jöhet, mert így hosszútávon sem zavaró a monitor képe.

Ahogy említettük, a monitornak egyetlen DVI-I bemenete van, és csak VGA->DVI átalakító kábelt kapunk hozzá. Amikor digitális kábelt használunk, a natív felbontás élessége kiváló, az viszont, hogy a mellékelt átalakítóval milyen lesz a kép, már videokártyánk kimenetének minőségétől függ, nálunk csak egy kicsit volt rosszabb.

1920 X 10801680 X 10501280 X 7201920 X 10801680 X 10501280 X 720
Ha alacsonyabb felbontásokat szeretnénk használni, akkor örömmel vehetjük elő az 1280*960, 1280*800 és 1280*720-as felbontásokat, mert ezek annyira szépek, hogy szövegolvasásra is megfelelnek. Az 1680*1050, 1440*900, 1280*1024 és 1024*768-as képméretek már nem ennyire kiválóak, de játékra még elővehetjük ezeket is, enyhe homályosságuk ebben nem akadályoz meg minket. Az 1360*768 és 1152*864-es felbontások már játékra sem ajánlottak, csúnya, homályos képük miatt ezeket jobb kerülni, vagy ha mindenképpen szükség van rájuk, akkor jobban járunk, ha inkább videokártyánk interpolációs képességére hagyatkozunk. A képarány kezelés a szokásos módon történik. Wide módot választva a kép minden esetben teljes képernyőn jelenik meg, de ha Auto módot állítunk be, akkor a kép mindig helyes képaránnyal fog megjelenni (képlevágás nincs, helyette fekete csíkok vannak a képszéleken, ahogy néhány tv-tuneres kijelzőtől eltekintve minden monitornál). A kijelzőnek az 5:4, 4:3 és 16:10 arányokkal sem akad gondja, ezeket megkülönbözteti egymástól, ráadásul a képarány kezelés automatikusan történik.

A monitor látószögei jók, és úgy tűnik, végre figyelmet fordítottak arra, hogy a panel néhány fokban alulról is nézhető legyen. Az extrém helyzetektől eltekintve a színtorzulás minden irányból csak leheletnyi, és remélhetőleg ez a tendencia megmarad a TN paneleknél. Egyre gyakoribb ugyanis, hogy „csak” kontrasztcsökkenés látható, a színtorzulás már kevésbé számottevő. Ahogy említettük, a monitor képét meglepően sokáig lehet nézni alulról is, csak nagyjából 15 foktól indul a durvább színtorzulás, ami több is, mint amire szükségünk lehet. Felülről viszont erős kontrasztcsökkenés vár minket, a kép ennek ellenére még mindig olvasható marad. A végére hagytuk a lényeget, az oldalsó betekintés szögeket. Az oldalt ülők is nagyjából ugyanazt látják, mint azok, akik szemből nézik a monitort, annyi különbséggel, hogy a fehér szín nagyon picit a sárgába húz és valamelyest sötétebb a kép. Filmekhez ajánlott a monitor, az említett hibák csak keveset vonnak le az élményből, ez a láthatóság csak a jobb monitorok kiváltsága.


A ledes háttérvilágításnak köszönhetően a Samsung monitora érezhetően kevesebb árammal is beéri, mint CCFL-es társai. Az egyenletessége szintén nem rossz, bár a képszélek felől enyhe bevilágítás is látható. Ha kifejezetten ezeket keressük, akkor felül, alul és oldalt is megláthatjuk, továbbá a jobb alsó sarokban is feltűnik egy nagyobb folt. A kijelző háttérvilágítása tehát nem tökéletes, de ennyi hibával még nyugodtan elvagyunk, főleg, hogy ezeket csak teljesen sötét képernyőnél lehet észrevenni (még extra szélesvásznú filmeknél sem mondanánk zavarónak).

Fekete képernyő rövid záridővel fényképezveFekete képernyő hosszú záridővel fényképezve
A készülék szabályozható válaszidő-gyorsítást kapott, így képes elérni a 2ms-os specifikációt. A gyakorlatban Normal módban a monitor úgy viselkedik, mint egy 5ms-os kijelző. Gyorsabb mozgásoknál némi utánhúzás figyelhető meg, de hatása nem drasztikus, a bemeneti késés viszont lehetne kisebb (szerintünk ezt szándékosan rontották le az összehasonlítás kedvéért). A leggyorsabb Fastest üzemmódban a kijelző bemeneti késése lecsökken, viszont látható túlvezérlési hibától szenved, az élek mentén fehér szellemkép figyelhető meg. A hiba nem drasztikus, de látható, ha ezt keressük. Az arany középutat az alaphelyzeti Faster mód jelenti, ahol élvezhetjük a kis bemeneti késés előnyét és az utánhúzás is lecsökken egy olyan szintre, amire kijelenthetjük, hogy valóban jobb, mintha egy 5ms-os monitorral játszanánk. A kijelző tehát nem fog hardcore gamer monitorokat a földbe döngölni, de mindenképp előnyt tud felmutatni a normál, gyorsítás nélküli típusokhoz képest.

 

Asus VH232T


Ha egy kimondottan olcsó Full HD felbontású monitort keresünk, akkor némi kompromisszummal az Asus VH232T modellje egyaránt megfelelő választás lehet filmekhez, játékokhhoz és irodai munkára. Azzal viszont számolnunk kell, hogy a sötét jeleneteket nem kedveli a monitor, és még a kifejezetten erre készült NightView képprofillal sem lehetünk igazán elégedettek, mert egyszerűen csak eltolja a megjelenített tartományt és a fehér részletek mosódnak össze. A készülék további gyengéje, hogy háttérvilágítása nem tökéletes, felül és alul látható bevilágításai vannak. Ezzel viszont nagyjából ki is merítettük a modell komolyabb hibáit, mert betekintési szögei és színei alapján akár több személynek is megfelelő mozivászon lehet, csak az említett kompromisszumokkal kell számolnunk. Játékra is alkalmas a kijelző, mert utánhúzása és bemeneti késése kicsi, továbbá az alacsonyabb felbontások közül is találunk olyat, amit a monitor remek minőségben képes elénk tárni. Az állvány konfigurációs képességei nem kimondottan szélesek, de legalább stabil és magasságát is ideálisnak találtuk, a panelt pedig könnyű döntögetni, tehát az alapvető ergonómiai képességei megvannak. Bemenetei közül mindkettő használható, de igazán csak a DVI tűnt szépnek, az pedig kár, hogy a HDMI csatlakozó lemaradt róla. Extraként a monitor viszonylag jó minőségű beépített hangszórókkal büszkélkedhet. A kellékek közt a digitális kábel is megtalálható, de a 3 napos pixelhiba garanciáról le kell mondanunk.
Webshop: Asus VH232T
Hivatalos honlap

HP S2331a


A HP eme típusával egy nem kimondottan minőségi kijelzőt rakott le az asztalra, a készülék tesztelését éppen ezért vegyes érzelmekkel fejeztük be. Ennek ellenére kár lenne egyből temetni a típust, mert bizonyos szempontokból még így is racionális választás lehet. Kezdjük először a negatívumokkal. A kijelző menügombjai nem sikerültek túl jóra (igaz, menükezelő szoftverrel ezeket kiválthatjuk), az ergonómiai lehetőségek igen szűkek (a panel kicsit előre is dönthető, de hátrafelé csak alig), a küllem és az anyagminőség pedig átlagos. A monitortól ekkora méretnél már szélesebb látószögeket várunk és kontrasztja is lehetne jobb. A világosabb árnyalatokkal ugyanis elboldogul, de a sötétektől kifejezetten szenved, ami nincs jó hatással a sötétebb filmekre. Eddig a feketeleves, de a teljesen homogén háttérvilágítással és a színekkel elégedettek voltunk. Különösen az új QuickView módok tetszettek, a HP új, megnyerő képprofiljait bizonyára a többi friss modellben is viszontláthatjuk majd. A kijelző élessége mindkét bemenetén kiváló, ráadásul az automatikus jelváltás is letiltható, már csak azt sajnáljuk, hogy a HDMI bemenet lemaradt róla. A monitornak a játékrajongók fognak örülni a legjobban, mert amellett, hogy interpolációs képességei lehetővé teszik, hogy alacsonyabb felbontásokon is élvezhető képet nézzünk, még az utánhúzás problémájával sem kell foglalkoznunk. A kijelző ugyanis gyors, az enyhe elmosódás csak a sasszeműeknek fog feltűnni, és a bemeneti késés is kicsi, ettől pedig közvetlen a monitor. A 3 napos pixelhiba garanciától el kell, hogy tekintsünk, de a tesztelésre kapott készülék hibátlan volt, ahogy eddig minden nálunk járt HP monitor. Az extrák sorában csak a gyenge minőségű beépített hangszórókat és az audio bemenetet tudjuk megemlíteni, de egy jó pontot még felírhat magának a kijelző azzal, hogy a digitális kábelt is megkapjuk hozzá.
Webshop: HP S2331a
Hivatalos honlap

Samsung BX2335


A BX2335 típus egy szép dizájnmonitor. Egyáltalán nem praktikus, de jó képminőségével meggyőzött minket. Filmezésre a szép színei, viszonylag homogén háttérvilágítása és kellően széles betekintési szögei miatt alkalmas, akár egy társaság számára is, és a sötét jelenetekkel sem akad különösebb gondja. Bár képprofiljai nem kimondottan látványosak és kalibrálással más monitorokból ennél pontosabb színmegjelenítést szoktunk elérni, a látvány jó. Játékra kimondottan alkalmas a típus, tekintve, hogy kis válaszideje és bemeneti késése mellett még számos alacsonyabb felbontást is kiváló minőségben tud elénk rakni. A negatívumok sorában meg kell említenünk, hogy a kijelző irodába már nem ennyire jó vétel. Egy dizájnmonitor ugyanis ergonómiai szempontból soha nem tud olyan jó lenni, mint egy masszív, nagy tudású állvánnyal ellátott típus. Annak nagyon örültünk, hogy a fix magasságot jól eltalálták, viszont a panelt igen nehéz döntögetni és a beállítható tartomány sem túl széles. A megvilágított érintőgombok szépek és jól kezelhetőek, ráadásul a szoftveres menü is adott. A 3 napos pixelhiba-garanciát ezúttal is megkapjuk a kijelzőhöz, ezen kívül egy törlőkendő is van a csomagban, hogy a könnyen porosodó kávát letisztíthassuk. Keserű pirula, amit le kell nyelnünk, hogy a monitornak egyetlen video csatlakozója van, ami megnehezíti a dolgunkat, amikor két PC-t szeretnénk használni. Az említett bemenet egy DVI-I, és még a digitális videokábelt is külön kell megvenni hozzá, mert a monitorhoz csak egy VGA->DVI átalakító jár.
Webshop: Samsung BX2335
Hivatalos honlap

Néhány megjegyzés még a végére. A tesztelt monitorok helyzete nem túl rózsás, ugyanis 50-60 ezer Ft körüli összegért már jó eséllyel elfogadható képminőségű 24 inches monitort is kaphatunk. A 23 inches mezőny egyébként is erős, ezért ha ilyen árak mellett még érvényesülni szeretnének, akkor valamilyen többletet kell, hogy felmutassanak. Arról nem is beszélve, hogy 62 ezer Ft-ért már a Samsung C-PVA paneles kijelzőjét, az F2380 típust is hazavihetjük, mely ugyan nem veszi fel a versenyt az S-IPS/S-PVA paneles modellekkel, de a TN paneles mezőnyben mindenképpen érdemes elgondolkodni rajta. Úgy tűnik, az imént tesztelt monitorok közül csak a Samsung BX2335 típusa tudott kitűnni, mely kis válaszideje és egészen jó képminősége miatt a játékosoknak lesz jó választás. Ha a filmeket részesítjük előnyben, szeretnénk több video bemenetet, fontos a komoly állvány és kicsivel szebb színekről álmodunk, de nem játszunk sokat, akkor a Samsung négyezer forinttal drágább F2380 típusa lesz a befutó.

A monitorokat a Ramiris Kft-től és a CHS Hungary Kft-től kaptuk tesztre, köszönjük!

                                    



 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

12. myckie2
2010.09.27. 21:44
oh samsung már az első pillantásra jobb volt mint a többi ennyiért
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. hakosh2
2010.09.27. 22:48
1 000 000:1 a kontraszt? Pfff.... nem erőltették meg magukat, többet vártam volna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Terrayon
2010.09.28. 14:24
Ez legyen kb. az utolsó szempont egy monitornál.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. hakosh2
2010.09.28. 15:56
Oh, most látom, hogy elfelejtettem kirakni a [humor] tag-et.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. fegaa
2010.09.28. 17:36
Üdv!

Monitor vásárlás előtt állok. Két jelöltem van: Samsung BX2335 és LG W2363V-WF. Melyiket érdemesebb megvenni? Az LG-ről jókat olvastam, de viszont láttam egy üzletben, és nagyon ronda képe volt. Lehet, hogy nemvolt jól beállítva, de messze a leggyengébb képe volt az összes ottani monitor közül.
Szóval Samsung BX2335 vs. LG W2363V-WF

Köszi előre is! Üdv, G
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. NeoX
2010.09.28. 21:54
fegaa! Ha ennyi pénzed van monitorra, minimum 24"-ost végy! Pl
ASUS VH242S 49eHUF vagy AOC 2436Vwa 44eHUF, teszt alapján ajánlott vétel!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. RichardAud...
2010.09.28. 22:41
Általában a BenQ monitorok beelőzik az ASUS monitorokat (tehát jobb az összeszerelési minőségűk, képminőségük)?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. fegaa
2010.09.29. 10:47
NeoX! Köszönöm a segítségedet! Már a 23-astól is tartok egy kicsit, a 24-es túl nagy nekem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Cukrosbacs...
2010.09.30. 22:33
fegaa: Szerintem a Samsung a nyerő gyorsaság, kontraszt, fogyasztás, kinézet miatt, +minőség (Samsung LCD-van 3 éve gyárilag 1 db pixel hiba van benne és azóta is csak azaz 1 lent a legalsó sorba. Szerintem tartósak is ezen kívül ha bemész egy Hipermarketba a monitorok, tv közül általában ugyan abba az árkategóriába a Samsungok mindig szebben mennek.)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Canabis
2010.10.01. 00:21
32 W fogyasztás, az elég baráti, meg amúgyis bejövős a samu
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. NeoX
2010.10.03. 17:14
Wazze. Vettem a TESCOBan egy 24" -os Technika LCD-t 65-ért. Távirányító, analóg, digitális tuner, USB2.0, mkv lejátszás, programozható videó-felvétel, üveglap design érintőgombokkal, full HD, HDMI,VGA,kódkártya bemenet. Eszméletlen 65ezerért.
A beépített hangszóró is elég jó!(2*10W) Ennyiért még egy komolyabbb 24" -tsem lehet venni pedig az még TV-t sem tud!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. NeoX
2010.10.03. 17:15
jah! Tunerrel együtt 60W a max fogy. amúgy átlag 20-40W képtartalomtól függöen.
Ha rádugom a 80GB-s USB HDD-m az +5 W.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!