iPon Cikkek

24 inchen TN panellel, de vajon mennyiért? II.

Dátum | 2008. 10. 15.
Szerző | Terrayon
Csoport | MEGJELENÍTÉS

Legutóbbi tesztünk folytatásaként újfent 24”-es monitorokat fektetünk a tesztasztalra. A kedvező áru szegmensben a Samsung 2443BW típusa, a közép mezőnyben a Dell E248WFP indul, a drágább részleget pedig a Samsung T240HD modellje képviseli. Olvasói kérésre bekerült még az LG W2284F is, mely átmérőjét tekintve kakukktojás a tesztben, de különleges formaterve meggyőzött minket, hogy foglalkozzunk az újdonsággal.

A táblázatban található árak, csak a cikk írásának pillanatát képviselik és viszonyító szerepük van
A gyári specifikációk alapján a T240HD számos csatlakozási lehetőségének hála a legszélesebb körben használható készülék, de minőségi PC-s használatra mindegyikőjük kiválóan alkalmazható, mivel a DVI csatlakozás sehol sem maradt el.

Kezdjük mindjárt a Dell új E szériás monitorjával. A gyártó a széleskörű felhasználás végett általában felszereli drágább készülékeit számos video csatlakozóval és kártyaolvasóval, jelen esetben viszont egy meglehetősen lecsupaszított változatról beszélhetünk.

A 24”-esek körében viszonylag kisméretű, fületlen kartondoboz egyszerűségével nem kelt nagy feltűnést a monitorok tengerében.


Sajnos azt kell, hogy mondjuk, már megszokott módon a kellékek közt nem találunk tápkábelt, így ezt külön beszerzésből kell megoldanunk. Ettől eltekintve nincs okunk panaszra, mivel a vaskos használati útmutató mellett a telepítő CD és a két fajta (VGA, DVI) video kábel is megtalálható. A korongon driver és színprofil foglal helyet, a menüvezérlő szoftver viszont lemaradt róla, erre ugyanis nem képes a megjelenítő.


A szűkös felhasználási területről a képernyő hátulja árulkodik, mindössze egy analóg és egy digitális (DVI) szabványú dugaszt kapott. HDMI vagy komponens csatlakozóval nem rendelkezik, ezen kívül a beépített tápegység kapcsolója is lemaradt.


Formatervezés terén a már megszokott Dell dizájnnal találkozhatunk, a komoly vonalvezetés főként matt fekete színhasználattal párosul. A por szinte egyáltalán nem látszik meg rajta, viszont az ujjlenyomatok annál inkább. A káva közepesen vastag műanyagból készült, nem igazán kelt minőségérzetet, de recsegést vagy ropogást egyáltalán nem hallani a készülék mozgatása közben.


A talp a paneltől külön foglal helyet a dobozban. Az összeszerelés feladatát a gyártó már jó ideje megoldotta, elég ugyanis egy mozdulattal a helyére pattintani és máris egy hihetetlenül stabil talpszerkezethez jutunk, a szétszerelés pedig ugyanilyen könnyen kivitelezhető. Nemcsak a felhasználási terület, hanem a testreszabhatóság is igen szűkre sikeredett, sem magasságállítás, sem porté mód nem áll a rendelkezésünkre. A talp körüli megforgatás lehetősége szintén hiányzik, de a panel széles keretek közt megdönthető, melyet igen kényelmesen, minimális erőkifejtéssel hajthatunk végre.

Menüvezérlő gombjai kitüremkedő formáinak és tagoltságuknak hála, könnyen kitapinthatóak sötétben is, nyomáspontjuk kemény, de nem kényelmetlen. A feliratok már minimális fényben is látszanak, a gyors reakció miatt pedig a menükezelő szoftver hiányát sem éreztük hátráltató tényezőnek.


A bekapcsoló gombba integrált LED csak jelzésértékkel bír, halványzöld és narancs színei nem vonják el a figyelmet használat közben.


A látványos, ám átlátható menü kezelése nincs túlbonyolítva, mindössze három gombbal történik a vezérlés. A Color Management opcióval számos előre beállított képprofilhoz jutunk, melyek közül a Normal és Multimedia sémák bizonyultak jól használhatónak, utóbbi élénk, telt színekkel rendelkezik. Említésre méltó továbbá a mozi mód, melyet Video néven találunk meg, a nyert színhatásért cserébe némi homályossággal kell kibékülnünk. A gyártó készülékeire jellemző narancssárgás színhasználat viszont mindegyik profilban jelen van, egyedi beállításainkkal viszont korrigálni tudjuk ezt, érdemes tehát kísérletezni kicsit.


A képernyő alaphelyzetben nem büszkélkedik túlzott élességgel, viszont az erre vonatkozó beállítás helyett jobban járunk, ha a fényerő/kontraszt párossal, valamint a színhőmérséklettel variálunk. Az általunk használt értékek mellett végül sikerült nagyon jó eredményre jutnunk, de a kísérletezés hosszadalmas volt.


A maximális felbontástól eltérve zavaró, de még kibírható homályossággal találkozunk, a képarány kezelése viszont minden igényt kielégít, mivel az összes lehetséges megjelenítési módot ismeri, úgymint 1:1, 4:3, 16:9 és Fill.

Átlagos látószöge normál asztali használathoz megfelelőnek bizonyult, főleg, hogy alulról a felső sorokban sem látható elszíneződés, csak némi sötétedés, ami nem olyan zavaró. Reakcióidő tekintetében nem szerepel kimagaslóan a megjelenítő, mivel a TN-es mezőnyben már sokkal jobbak is léteznek, de játékra még így is jól használható, hála az elhanyagolható input lag-nak.


Ha a fekete mélységét vizsgáljuk, leginkább az mondható el, hogy nem rosszabb, mint a többi készülék. A háttérvilágítás viszont messze kimagaslik a mezőnyből, a sötét képernyőn bevilágítást vagy foltot sehol nem látni, ami a jobb 24”-esek közt is kimagasló eredmény.


Vélemény

A próba során arra a következtetésre jutottunk, hogy a szűk testreszabhatóság és csatlakozás miatt kizárólag PC-s használatra szánták a megjelenítőt. Ezen a területen viszont nagyon jól teljesített a készülék, főleg a háttérvilágítása nyerte el tetszésünket. Szarvashibákat nem találtunk, mindössze a hosszadalmas beállítás okozott némi kényelmetlenséget a kalibráció során, egyébként egy teljesen jól használható monitort sikerült megismernünk a Dell E248WFP típusában.

A kimondottan kedvező árcédulával rendelkező megjelenítő megfelelő ellenfele lehet legutóbbi tesztünk ár/érték arányú győztesének, amely az LG zászlaja alatt indult.

A Samsung extra nagyméretű doboza egy komoly készüléket sejtet, de legalábbis azt, hogy a talpat a kávával összeszerelve fogjuk találni.


Kellékek gyanánt digitális (DVI) és analóg (VGA) jelkábeleket, tápkábelt és telepítő CD-t kapunk, rajta a képernyő driver-ével, színprofillal, használati útmutatóval, MagicTune menüvezérlő szoftverrel és a MagicRotation képi elforgatást lehetővé tevő alkalmazással. A HDMI csatlakozó hiánya úgy gondoljuk, ebben az árkategóriában megbocsátható, de egy opcionális átalakítóval ezt is megoldhatjuk, ha szükségünk van rá.


A Kinley Design a gyártó egyszerű, hagyományos formavilágát viszi tovább, matt színezésén sajnos ugyanúgy meglátszik az összes ujjlenyomat, mintha fényes lenne.


A talpszerkezet felszerelésével egyáltalán nem kell foglalkoznunk, mivel a kávával összeszerelve találjuk meg a dobozban. Ilyen robosztus állványt csak a 245B/T-nél és 2243BW-nél találtunk, mely remek stabilitással látja el feladatát. Az említett típusokhoz hasonlatosan itt is elérhető a magasságállítás (igen nagy tartományban ráadásul), portré mód, 360 fokos megforgathatóság és átlagon felüli dönthetőség. Ezen a téren nem is kívánhatnánk többet.

Az elöl elhelyezett érintőgombok a rajtuk megtalálható piktogramokkal nappal nagyon jól használhatóak, éjszaka viszont jobban járunk, ha a MagicTune alkalmazására hagyatkozunk, mivel a teljesen sík felület nem segít a helyes érintési pontok kitapogatásában.


Állapotjelző LED-jének közepesen erős kék fénye megszokható, kikapcsolásra viszont nem nyílik lehetőségünk.


A menü nem kényeztet minket extra beállítási lehetőségekkel, a legfontosabb funkciók viszont kivétel nélkül megtalálhatóak benne. Képprofilok terén nem találkozunk újdonsággal, a jól bevált MagicBright sémák közül a Game ajánlott a telt színek kedvelőinek, a Text pedig szövegolvasáshoz nyújt alternatívát egyedi beállításainknak. A Color Effect opció már megtalálható a kedvező árkategóriában is, mellyel fényképeink megtekintése válik változatossá. A Customized Key lehetőségével egy tetszőleges gyorsgomb állítható be, a bejövő videojel automatikus kiválasztása pedig kikapcsolható, ami néha jól jöhet.


A képernyő színhűsége igen jónak mondható, emellett a tökéletes fehéregyensúlyt sem kell keresnünk, mivel Normal színhőmérsékletet választva azonnal ideális beállításokat nyerhetünk. A „MagicColor” lehetőségén viszont érdemes elgondolkodnunk, mivel további élénkítés érhető el vele. A betűk szélein látható elszíneződések csak közelről tűnnek fel, normál használat mellett megfelelően éles képet produkál a megjelenítő. Az élességállítást viszont érdemes alaphelyzetben hagynunk, mivel a jelenség csak tovább romlik, ha átállítjuk.


A natívtól eltérő felbontások ugyan gyengébb minőségben, de még kibírható homályossággal jelennek meg. A kisebb képmérettel rendelkező programok felhasználói megkönnyebbüléssel nyugtázhatják, hogy a monitor menüből támogatja ezen felbontások kezelését is (Aspect mód).

Játékos kedvűeknek csak korlátozott mértékben ajánlott a megjelenítő, mivel már láthatunk némi utánhúzást is, az 5 ms-os értéket most csak nagy jóindulattal hagyhatjuk jóvá. Alkalmanként viszont elővehetjük az említett célra is, mivel input lag-ja említésre sem méltó. Látószögével ki vagyunk békülve, az extrém helyzetektől eltekintve minden irányból jól látható a kép, felülről viszont már hamar kontrasztcsökkenés áldozatává válik a képernyő.


A háttérvilágítása amolyan átlagosnak nevezhető, az oldalt beszűrődő vékony világos sávok nem zavarnak filmezés közben sem - de ott vannak, ha pedig figyeljük őket, akkor látszanak. A fekete sem mondható kifejezetten mélynek - általában a háttérvilágításon spórolnak, ha költségcsökkentés a cél. Ezzel együtt is sikerült elfogadhatónak maradnia a 2443BW-nek, szemből nézve szinte egyáltalán nem látni foltokat sem.


Vélemény

A megjelenítőről körvonalazódott bennünk, hogy a Samsung 2443BW modellje a mindennapok során egy igen jól használható készülék. Kimagasló képességei nincsenek, mert filmezéshez és játékokhoz is találunk nála jobb képernyőt, de összességében mégis egy minden területen elfogadható, ám kedvező árcédulával rendelkező monitor.

A Samsung T sorozatának mindössze egyetlen tagja nem járt még nálunk, ez pedig a 24”-es változat. Hozzánk a tunerrel ellátott megjelenítő került, meglátjuk, milyen újdonsággal szolgál az enélkül szerelt változathoz képest.

A színes, fényes és méretes doboz éppen annyi helyet igyekszik elfoglalni, amennyi a készüléknek szükséges, a ritkán mellékelt fülének köszönhetően a szállítás sem jelent gondot.


Kellékek gyanánt video jelkábeleket (VGA és DVI), tápkábelt, analóg audio összekötő madzagot, valamint egy telepítő CD-t kapunk, melyen a driver, színprofil, NaturalColor Pro színkalibráló alkalmazás és egy használati útmutató foglal helyet digitális formában. A csomag része továbbá egy távirányító, mely a gyártó televízióit tekintve ismerős darab lehet.


A csatlakozás terén nem akad szégyellnivalója a monitornak, mert a VGA és DVI dugasz mellett nemcsak HDMI kapuk, hanem komponens, scart és audio bemenetek is helyet kaptak a készülék hátulján. Ráadásul rendkívül kényelmesen történik az összeköttetés számítógépünkkel, mivel a csatlakozók a megszokottól eltérve nem lefelé, hanem a panelre merőlegesen helyezkednek el.


A szériánál alkalmazott CrystalClear formaterv elegáns, ám porgyűjtő tulajdonsága miatt sűrűn kell majd a törlőkendő után nyúlnunk. A meglehetősen nagyméretű ovális talp nemcsak megfelelő stabilitással, hanem 360 fokos forgathatósággal is megajándékozza a megjelenítőt. A magasságállítás és portré mód nem tartozik képességei közé, így be kell érnünk a viszonylag szűk testreszabhatósággal, ugyanis a panel megdőlni is csak hátrafelé hajlandó.


A menüvezérlő gombok oldalt kaptak helyet, így azok kitapintása vakon kell, hogy történjen, ami az egyforma kialakításnak és a csoportosítás hiánya miatt megszokást igényel. Ugyan képesek vagyunk a MagicTune szoftverével is működtetni a képernyőt, de nagyon nagy korlátok között, mivel fényerőn és kontraszton kívül semmit nem tudunk beállítani vele, ezért a legjobb döntés, ha a távirányító veszi át minden esetben a vezérlés feladatát.


Az állapotjelző LED továbbra is kedvenceink közé tartozik szabályozható és alig észrevehető fénye miatt. A fölötte található be- és kikapcsolásért felelős érintőgombhoz dallamot rendelhetünk, mely szintén a gyártó televízióit idézi, de a lámpához hasonlatosan ez is kikapcsolható, ha nem tartunk rá igényt.


Az OSD érdekes módon nem a monitorokra jellemző megjelenést, hanem a tévéknél megtalálható rendszert kapta. A képernyő menüjében megtalálható Internet, Szöveg és Film előbeállítások tévézéshez és számítógépes használathoz is egyaránt javasoltak, az előretelepített képprofilok közül a Dinamikus Kontrasztot leszámítva mind valóban jól használhatónak bizonyult. Egyedi beállításaink szerint pedig minden körülmények közt jól használható képet kapunk, érdemes tehát a következők szerint eljárni:


A magas kontrasztarány éles, tiszta betűkirajzolást és fénnyel szemben is jó láthatóságot biztosít, a tükröződésgátló bevonat pedig megteszi jótékony hatását.


A maximális felbontástól eltérve megelégedéssel nyugtáztuk, hogy bármilyen képarányt képes megfelelően lekezelni és az így keletkezett homályosság is meglepően kevés. A panel reakcióideje játékra is alkalmassá teszi a monitort, habár léteznek nála gyorsabb megjelenítők is, input lag-ja viszont teljes mértékben elhanyagolható. Háttérvilágítás terén sikerült javítani a T sorozat többi tagjához képest, ugyanis felül és alul csak vékony sávban figyelhető meg bevilágítás, egyébként a készülék teljesen alkalmas filmekhez - annak ellenére, hogy lehetne sötétebb a fekete megjelenítése. Betekintési szögeiről lévén szó viszont akad némi kifogásolnivalónk, ilyen téren ugyanis semmit sem sikerült fejlődnie társaihoz képest.


Végül essen néhány szó arról a képességről, amely a típusjelzésben a HD jelet kapta. Az említett kiegészítés egy beépített tunerrel, sztereo hangszórókkal és egy távirányítóval egészíti ki a monitort. Televízióként használva első indításkor megkeresi nekünk az elérhető csatornákat, ami hozzávetőlegesen 5-6 perc alatt történik meg. Használat közben a csatornaváltás - az egyébként nagyon kényelemes - távirányító lenyomását követően azonnal megtörténik, a teletext és egyéb program információs szolgáltatások pedig megkönnyítik a televíziózást - valóban egy kiforrott készüléket mondhatunk magunkénak. Ennek ellenére kompromisszumokkal tudjuk a monitor eme képességét hasznosítani, mivel látószöge nem teszi lehetővé, hogy magas állványról vagy a szekrény tetejéről nézhessük, az előre döntés (mellyel kompenzálni tudnánk) pedig nem lehetséges. A beépített hangszórók gyenge minősége sem az élményt fokozza, a legnagyobb baj pedig az elhelyezéssel van, a csipogók ugyanis lefelé sugároznak, így korlátozva a jó hallhatóságot.

Vélemény

A készülék egy már létező és kiforrott monitor, valamint egy televízió kombinációja, melynél azonnal észrevehető az ilyen téren sok év alatt szerzett tapasztalat. Ennek ellenére a panel korlátai miatt csak másodlagos megoldásként tudjuk tévézésre ajánlani a monitort, de kétségtelen, hogy a T240-es típushoz képest minimális ráfizetéssel egy újabb készüléket spórolhatunk meg, ami hosszabb utazás során jó szolgálatot tehet helytakarékossági szempontból. Emellett a készülék számos bemenettel rendelkezik, így a széleskörű felhasználás is garantált.

A termék doboza ezúttal vastagabbra sikerült, mint amit az elmúlt néhány hónap során a gyártótól megszokhattunk, ennek ellenére a 22”-es megjelenítő szállítása a fül hiánya mellett is könnyedén megoldható.


A kellékeknél megkapjuk a video jelekhez szükséges analóg és digitális madzagokat, a tápkábelt, melyet kivételesen nem a készülék hátuljába kell applikálnunk, hanem a külső tápegység csatlakozójába. Ennek egyik előnye, hogy a panel környékén a levegő hűvösebb lesz, de meghibásodás esetén a csere is könnyebben kivitelezhető, mint beépített társainál. A telepítő CD-n driver, színprofil, használati útmutató és a gyártó menükezelő szoftvere, a Forte Manager találtható meg.


A képernyő újabb meglepetéssel szolgál, ez pedig az újdonságnak ható formaterv, mely igen eredetire sikerült. A rendkívül vékony káva a külső tápegységnek köszönhető, de a talprész is meghökkentő a fejére állított ladik formájával. A ki/bekapcsoló érintőgomb, mely egy gombóc formájában kapott helyet a panel jobb alsó sarkában érzésünk szerint a konkurencia T szériáját másolja, mindenesetre a végeredmény nagyon meggyőzőre sikerült. A fényes műanyagok vonzzák ugyan a port, de fényvisszaverő hatásuk csak mérsékelt, az ujjlenyomatok így nem túlzottan feltűnőek.


A talp a panellel egybeszerelve érkezik, portré módra vagy magasságállításra egyszerű kivitelezése miatt nincs lehetőségünk. A talpa körüli megforgatásról is le kell, hogy mondjunk, a panel dönthetősége pedig csak rendkívül szűk keretek közt skálázható.

Menüvezérlő gombjai a káva oldalán kaptak helyet, de egyforma alakjuk és közelségük miatt gyakorlatilag használhatatlanok - a probléma viszont a Forte Manager segítségével áthidalható.


A megjelenítő stílusához nagyban hozzájárul az érintésre érzékeny bekapcsoló gomb, melynek halványkék fénye használat közben sem vonja el a figyelmet. Készenlétnél viszont nemcsak a LED villogása, hanem a talp fehér fénye is elárasztja a szobát, ami sötétben a képernyő teljes kikapcsolására késztetett minket.


A készülék grafikus menüje a megszokott iskolát követi, csak a legfontosabb beállításokra ad lehetőséget. Az alaphelyzeti Normal képprofilból kiindulva érdemes egyéni beállításokkal próbálkozni, mivel ezen kívül csak Internet és Movie sémákat kapunk, közülük pedig csak utóbbi javallott. Az extraként elérhető színfokozó (RCM) és élességjavító (ACE) opciók filmek megtekintése vagy játék alatt éreztetik jótékony hatásukat, hosszútávon szövegolvasáshoz továbbra sem ajánljuk őket. A menüvezérlő (Forte Manager) feltelepítése után a Fun menüben aktiválható az „Ez Zooming”, mely mindössze az aktuális felbontást egy szinttel alacsonyabbra helyezi ezzel valamelyest kinagyítva a képet. Szintén itt található a Photo Effect részleg, mellyel a megjelenített képet tudjuk átszínezni fekete-fehér és szépia árnyalatokkal, valamint „Gaussian Blur” hatást elérve. A kézzel kapcsolható 4:3-as képarány a régebbi játékok kedvelőinek bizonyulhat hasznos funkciónak, kár, hogy a készülék nem ismeri fel magától a 16:10-estől eltérő képarányokat. A dinamikus kontraszt az Internet és User profilokban automatikusan kikapcsol, a többinél viszont alapértelmezett funkció. A LED és a talp világítása szintén a menüben kapcsolható ki, mely a képernyő bekapcsolását követő fél percen belül lép érvénybe. A fehéregyensúly beállítása nem tartott sokáig, az alaphelyzetben hideg árnyalatú képet a következő értékekkel korrigáltuk:


A tiszta és éles szövegmegjelenítés részben a magas kontrasztaránynak köszönhető, a betűk melletti elszíneződés alig látható, a natívtól eltérő képarányok megjelenítése viszont igen homályosnak bizonyult.


A képernyő válaszideje játékosoknak kedvez, mely nemcsak az alig látható utánhúzásnak, hanem az elhanyagolható input lag-nak is köszönhető. A betekintési szögek is rendkívüliek, már láttunk hasonlót az LG-től korábban (W2242T). Még alulról is jól látható képpel rendelkezik a készülék, ami TN panellel szerelt viszonylatban ritkaságnak számít.


A megjelenítő gyengesége a háttérvilágítása, mely az említett típusnál is hasonlóképpen történt. Alulról és felülről látható erős bevilágítása filmek alatt okoznak kellemetlenséget, ezt leszámítva nem találtunk foltokat a fekete képernyőn.


Vélemény

A monitor hátrányai közt a nagymértékű bevilágítás, szűk testreszabhatóság és nehezen használható menüvezérlő gombok említhetőek, melyek közül utóbbit kiválthatjuk a Forte Manager-rel. Ha viszont ezekkel együtt tudunk élni, érdemes ezt a készüléket választani, mivel játékokhoz kiválóan használható, valamint látószöge is páratlan ebben az árkategóriában.

Dell E248WFP


Pro:
•    széles képarány kezelési lehetőségek
•    sötétben is jól használható gombok
•    jó színhűség
•    jó háttérvilágítás
•    diszkrét LED

Kontra:
•    a megfelelő kép beállítása időigényes
•    szűk testreszabhatóság


A készülék jó összteljesítménye elnyerte tetszésünket, különösen háttérvilágítás terén remekelt a megjelenítő. A magasságállítás lehetőségét hiányoltuk ugyan, valamint 87.442 Ft-os vételárában pixelhiba garancia sem foglaltatik, viszont mi ezzel együtt is úgy gondoljuk, a készülék megérdemli az ajánlott minősítést.



Samsung 2443BW


Pro:
•    képarány kezelése menüből
•    széles testreszabhatóság
•    menüvezérlő szoftver

Kontra:
•    sötétben nehezen használható érintőgombok

A képernyő próbája során nem találtunk elrettentő hibát, a készülék nagyjából minden területen közepesen teljesített. A 70.474 Ft-os vételár mellé pixelhiba garancia is társul, így újfent egy viszonylag jó ár/érték arányú megjelenítőről beszélhetünk. Múlt heti tesztünk kedvező árú monitorjával (LG W2452T) ugyan képminőségben nem veszi fel a versenyt, széles testreszabhatósága viszont gondolkodóba ejtheti azokat, akiknek ez az elsődleges szempont.


Samsung T240HD


Pro:
•    jó színhűség
•    éles szövegmegjelenítés
•    gyors csatornaváltás
•    kényelmes távirányító

Kontra:
•    látószöge jobb is lehetne
•    gyenge beépített hangszórók


A Samsung T sorozatának tagjai mindig jó eredménnyel végeztek nálunk, most kiderült, hogy ez alól a 24”-es változat sem kivétel. A HD címkéért cserébe javított háttérvilágítást, beépített tunert, hangszórókat és egy kényelmes távirányítót kapunk. A kérdés már csak az, hogy megér-e 11.320 Ft felárat eme képesség, a válasz pedig egyértelmű igen azoknak, akik monitorjukat tévézésre is használni szeretnék.



LG W2284F


Pro:
•    jó színhűség
•    jó reakcióidő
•    remek látószög
•    éles szövegmegjelenítés
•    menüvezérlő szoftver

Kontra:
•    rosszul kezelhető gombok
•    szűk testreszabhatóság
•    erős bevilágítás


Ami a külcsínt illeti, az LG W2284F típusában egy újabb T220 klónt tisztelhetünk, kár, hogy kivitelezése gyengébbre sikerült annál. Mivel a képminőséget tekintve házon belül is találunk hasonló képességekkel megáldott, ám olcsóbb megjelenítőt (W2242T, W2252V), nem kapja meg az ajánlott minősítést. Aki viszont az említett típusokhoz képest hajlandó az extra formatervre némi többletköltséget áldozni, az garantáltan nem fog csalódni a készülékben.

A teszttermékeket a CHS Hungary Kft-től és Cédrus Kft-től kaptuk, köszönet érte!

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások