iPon Cikkek

24"-os kijelzők tesztje

Dátum | 2007. 09. 24.
Szerző | Alvin_ti4200
Csoport | MEGJELENÍTÉS

TFT sorozatunk egyik utolsó állomásához érkeztünk, hiszen ezúttal az igazán nagynak mondható 24”-osok világába kalauzoljuk olvasóinkat. Egy évvel ezelőtt még csak álmodni lehetett ezekről a monitorokról, mára viszont egy radikálisabb áresésnek köszönhetően becsúsztak a tavalyi 21-22”-osok árkategóriájába. Ezúttal is négy nagyágyút vizsgáltunk meg, hogy kiderüljön melyik rendelkezik a legjobb ár/teljesítmény mutatóval. Haladjunk ABC sorrendben és kezdjük a sort az Acer nagyképű darabjával.


Az összes doboz közül talán az Aceré volt a legnagyobb (a Samsung mellett), hiszen magát a talpazatot nem választották külön a paneltől, így gyakorlatilag egy mozdulattal kivehetjük a monitort és az asztalra helyezhetjük (persze ehhej már erős muszklik kellenek, hiszen ezek a nagy méretű kijelzők közelítik a 9-10 kg-ot is). A dizájn – szerintünk – nagyon letisztult, már-már puritán. Mint látni fogjuk az Acer 24-ese mentes mindenféle extra funkcióktól.


Az OSD-t vezérlő gombok minősége nem túl jó, erős nyomás szükséges hozzájuk és működésüket elég nagy hang kíséri. A tesztelés során többször is belefutottunk abba a helyzetbe, hogy a nagy állítgatások közepette véletlenül a kikapcsoló gombra tévedt az ujjunk. Véleményünk szerint a menü és az iránygombokat illett volna egymás mellé helyezni, hiszen így sokkal gyorsabb és biztonságosabb navigációt lehetett volna elérni. A cég mentségére legyen mondva, hogy nem sűrűn fogunk az OSD-ben mászkálni (többek között azért, mert a végletekig egyszerű).



Csatlakozókból egyedül egy analógot és egy digitálisat találunk, ezek mellett az előlap alatt relytőző hangszórók működéséhez szükséges jack dugót találjuk. Furcsa módon az előlapi bekapcsoló gombon felül egy tápkapcsolót is találunk, amellyel teljesen áramtalanítani lehet a készüléket. Pivot mód nincs, ahogyan a panel sem forgatható el a talpa körül, az egész szerkezet fix. Amennyiben nem rendelkezünk ideális asztallal, úgy bajban lehetünk, ugyanis a repertoárból a magasságállítás is hiányzik.


A készülék mellé minden szükséges kábelt megkapunk (külön gondoltak a 110V-os hálózat környékén élőkre is), a kézikönyv nem túl vaskos, igaz nincs is nagyon miről írni benne. A driver CD-n megtaláljuk az Acer saját, GridVista™ névre keresztelt programját, amely nevéből adódóan kizárólag Windows Vista alatt működik, de a szemfülesek találhatnak az interneten drivert Windows XP alá is.
A képminőség tesztelés nagyon gyorsan zajlott, hiszen a sávosodás mértéke nagyon enyhe volt, a fekete közel tökéletes, egyedül a szellemképesedéssel és a színekkel adódtak problémáink. Előbbi játékokban jelentkezik elsősorban, főleg sötét alapon világos(abb) felületetk mozgásánál. Utóbbival annyi volt csak a gondunk, hogy a fehéret nem sikerült teljesen fehérre beállítani, de annyira közel jártunk hozzá, hogy a mindennapokban ez aligha jelenthet problémát.






Az OSD végtelenül egyszerű, gyakorlatilag a színbeállításra és a fényerő-kontraszt páros állítására nyílik lehetőségünk. Nincs se beépített profil, se képarány állítási lehetőség, azért egy ilyen kaliberű monitornál ezek elvárható dolgok lennének, mégha utóbbit VGA driverből pótolni lehet, akkor is. A natív felbontástól való eltérés még játékban is jelentős minőségromláshoz vezetett, így csak izmos VGA tulajok nézegessék az amúgy nagyon kedvező árcédulát.

Második versenyzőnk a Dell egyetlen 24”-os jószága volt, amely a minőségéről híres Ultrasharp sorozatból került ki. Hatalmas várakozás előzte meg a meglehetősen friss modell érkezését, hiszen ez már a sokadik ráncfelvarrása a 2407-es sorozatnak.


A monitor külsejéről csak szuperlatívuszokban tudunk nyilatkozni, egy igazán modern és kihívó TFT-nek ilyen és ehhez hasonló dizájnnal kell rendelkeznie véleményünk szerint. A magasság nagyon széles skálán állítható, a panel dönthető és forgatható, ráadásul pivot módra is képes. A hátlapi tartókeret egy gombnyomással leszerelhető és ugyanilyen bonyolult mozdulattal fel is applikálható.


A gombok minősége kiváló, funkciójukat ábrák jelzik, felirat egy szál se. A bekapcsológomb zölden viláígt működés közben, de nem olyan erősen, hogy zavaró lenne. Suspend módban narancssárgára vált. A gombok mellett található 5 számjegy mindegyike egy-egy bemenetet jelent és amelyik zölden ég, az éppen aktív. Mivel a monitor képes PIP és PBP képmegjelenítő módokra is, ezért akár két bemenetet is nézhetünk egyszerre. Sajnos valamiért a monitor a második bemenetet nem jegyzi meg, így minden egyes PIP/PAP mód bekapcsolásnál ki kell választanunk, hogy mi legyen a másodlagos forrás (alapértelmezett az S-Video).


A káva bal oldalában megbújik egy két személyes USB hub illetve egy 5 az 1-ben memóriakártyaolvasó is. Ezeket a teszt során előszeretettel használtuk, nem kellett lenyúlnunk a számítógépházhoz illetve hátra a kiegészítő portokhoz.


A csatlakozók tárháza teljes, egyedül a HDMI-t hiányolhatjuk. Fontos megjegyezni, hogy a 2407WFP-HC ugyan multimédiás készüléknek számít, beépített hangszórópárral nem rendelkezik, ezt egy külön modulként tudjuk megvásárolni, amelyhez a tápellátást a monitor biztosítja egy speciáls csatlakozóval.


A kellékek csak a legszükségesebbek, komponens és egyéb kábeleket magunknak kell beszereznünk, ha használni szeretnénk a megfelelő bemeneteket. Az A4-es méertű poszter kézikönyvként is funkcionál, gyakorlatilag egy gyors üzembehelyezési útmutatóról van szó.
Az Ultrasharp tesztelése közben sem sikerült pontosan beállítanunk a fehér színt, bár ismét közel jártunk hozzá. A színekkel itt sem voltunk teljes mértékben kibékülve, hiszen túlságosan erőteljesek voltak (főleg a piros és árnyalatai) és ezt sem a rendes sem a szerviz menüből nem sikerült korrigálni. A szellemképesedés itt is tapasztalható, az Acer AL2423W-nél valamivel jobban, ám sávosodást ezúttal sem láttunk. A teljesen fekete háttér kicsit világos volt, de teljesen homogén, filmnézésnél abszolút nem zavaró.










A képek önmagukért beszélnek, viszont egy-két dolgot érdemes kiemelni. A PC Normal színhőmérséklet beállítás gyakorlatilag PC Green-nek felel meg, hiszen abszolút zöldes képet kapunk ennek használatakor (nem mellesleg ez az alapértelmezett színprofil), így érdemes az egyéni beállításokat preferálni. A képmódoknál a három előre beprogramozott közül mi az alapértelmezett Desktop-ot részesítettük előnyben, a Multimedia túlságosan vöröses, a Gaming pedig valamivel tejfölösebb színeket eredményezett (ebből látható, hogy a profilok a gamma értékeket is állítják). A kontrasztot 50 fölé semmiképpen se vigyük, hiszen innentől már színtorzulással kell számolnunk. A natív felbontástól való eltérés a Dellnél volt a legjobb, gyakorlatilag 1680x1050-ben is kényelmesen játszhatunk, ha videokártyánk nem bírkózna meg a natív felbontással. Asztalra mindenképpen az 1920x1200-at javasoljuk midezek mellett. Az Acernél még nem, itt viszont lehetőségünk nyílik a képarány állítására, amely főleg nem szélesvásznú felbontásoknál jön jól.

A Samsung modelljéről is csak dícsérő szavakat hallottunk, így nagyon vártuk már, hogy mi magunk is kipróbálhassuk a 244T-t.



A sort rögtön egy negatívummal kezdenénk, ugyanis a monitor hátulja túlságosan nagy, ebből következik, hogy a panel rendkívül közel került a felhasználóhoz, ami ekkora méretnél nagyon nagy hátrányt (hacsak nem rendelkezünk legalább 70 cm mély asztallal) jelent. A magasság elég jó határok között állítható, de a minimális érték lehetne alacsonyabb is, egy magasabb asztalnál szintén gondban lehetünk. A monitor talpa nem forgatható, viszont a pivot mód rendelkezésre áll.


A csatlakozók a szokásosak, újdonság, hogy itt már csak PIP módra van lehetőségünk, PBP-re nem. Ez nem akkora érvágás, akkor van igazán értelme az utóbbinak, ha két TV adást néznénk egyszerre, de ilyen úgysem fordulhatna elő, hiszen ahogy a többi monitorban, itt sincs beépített tuner.


Kártyaolvasó nincs, USB hub viszont van, ám az ehhez tartozó hosszabbító kábel aljzat nagyon szerencsétlen helyre került, hiszen így gyakorlatilag kiáll a monitor oldalából, ami nagyon lerontja az összképet. Kompozit vagy D-Sub csatlakozó helyett nyugodtan mehetett volna a hátlapra.


A gombok mondhatni tipikus Samsung elrendezést követnek, egyedüli változás, hogy a formájuk nem kör, hanem lekerekített téglalap alakú. A PIP módot – akárcsak az előbb látott Dell esetében – itt is külön gombbal tudjuk ki-bekapcsolni.


Hátul találunk egy árva hurkot, amelynek segítségével rögzíthetjük a monitorból kifelé tartó kábeleket, feltéve, ha meg tudjuk kerülni a talpat, tekintettel arra, hogy átbújtatni nem lehet rajta.


Az elengedhetetlen kábeleken kívül ezúttal egy komponens madzaggal is megörvendeztettek minket a csomagolók, amelyet kíméletlenül fel is használtunk a monitorok komponens bemeneteinek tesztelésére (ezt a nemes feladatot egy Pioneer asztali DVD lejátszóval végeztük el). Audio kábel itt most nincs, hiszen a 244T nem multimédiás TFT.
A képminőségvizsgálat a Samsung esetében volt a legkönnyebb, ugyanis a monitor gyakorlatilag bekalibrálva érkezett meg hozzánk, hozzá sem kellett nyúlnunk, egyedül a fényerősséget szedtük le egy kicsit. Sávosodás nincs, szellemkép nagyon-nagyon minimális, a színek teltek, de nem rikítóak, a fehér az most már tényleg fehér, a fekete pedig szokás szerint fekete, amolyan igazi sötét árnyalatban. Bevilágítást sehol nem tapasztaltunk.





A Samsung 24”-os óriási igazi fenevad, képminőségben az abszolút csúcskategóriát képviseli, kár, hogy a mélység és a panelmagasság a használhatóság rovására ment. A PBP képfunkció hiánya nem nagy veszteség, az USB hosszabbító ellenben rossz helyre került. Játékra és grafikai szerkesztésre egyaránt ajánljuk, amennyiben hajlandók vagyunk több, mint 200 ezer forintot leszurkolni érte a pénztárnál és az előbb felsorolt hibák/hiányosságok nem játszanak döntő szerepet vásárlásnál. Itt jegyeznénk meg, hogy a négy TFT közül a Samsung produkálta a legélesebb képet, minden elismerést megérdemel.

Utolsó versenyzőnk az elegáns és kihívó ViewSonic VX2435WM. A fekete-ezüst TFT tükröződő külsőt kapott, amely csak úgy szívja magába az ujjlenyomatokat, ellenben jól néz ki, csak napsütésben ne használjuk.





Jól látható, hogy a csatlakozókat meglehetősen magasan helyezték el, ráadásul a kialakítás sem szerencsés, hiszen a kábelkötelegő bár jól jön, így is alaposan meg kell hajlítani a vezetékeket ahhoz, hogy ne a monitor mellett lógjanak ki. A ViewSonic kijelzőjén található a legtöbb bemenet, a szokásos öthöz (amiből a DVI-D csak egy átlakító segítségével érhető el) csatlakozott egy RCA is, így abszolút teljes a paletta. Üröm az örömben, hogy se PIP-re, se PBP-re nincs lehetőség, ahogyan beépített TV tuner sincs, hiába a TV nézésre buzdító marketing duma. A talp forgatható, ellenben se magasságállításra, se pivot módra nincs lehetőség, amely nagy kár, tudniillik a panel túlságosan magasan van, így a Samsungnál említett probléma léphet érvénybe. A gombok elhelyezése, nyomáspontja és minősége átlagos, kezelésük valamivel kényelmetlenebb a megszokottnál.


Az Acerhez hasonló csomagot kapunk a doboz felnyitása után, a különbség annyi, hogy a DVI kábelt itt egy HDMI-DVI kábel váltotta fel, amelyet igyekezzünk gondosan megőrizni/használni, ugyanis elvesztése/elromlása esetén súlyos ezrekbe kerül a pótlása.
A képminőség egyáltalán nem hasonlított az előző három TFT egyikéhez sem, amin nincs mit csodálkozni, hiszen kivételesen nem Samsung panellal van dolgunk. Sávosodást és szellemképeket nem fedeztünk fel, a színek teltek voltak, de elmaradtak mind a Delltől, mind a Samsungtól. Bevilágítást tapasztaltunk, de nagyon elenyésző mennyiséget (filmnézésnél nem látszik), a fehér színt nagyjából sikerült kikevernünk, a fekete a bevilágított részektől eltekintve homogén és sötét volt. Beépített profilok vannak, csakúgy, mint képarány állítási lehetőség.








A ViewSonic megújult VX szériája pozitív irányba fejlődött. Az S-MVA panellal szerelt VX2435WM önmagában egy nagyon jó monitor, csak az árával nem tud versenybe szállni a konkurenciával. Tudásban vannak nála jobbak, ám elmondható, hogy ez a monitor rendelkezett a lehető legtöbb bemenettel, ráadásul az egyetlen kijelző volt, amelyik HDMI-t is kapott, ez a nextgen konzolok idejében nagyon jó szolgálatot tehet, hiszen a beépített sztereó hangszórópár elég robosztus teljesítményre képes (kategóriájához képest). Ha az ára legalább a Dell Ultrasharp szintjére csökken, akkor el lehet gondolkodni rajta, addig nem merjük nyugodt szívvel ajánlani.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. amazing
2007.09.24. 09:01
vissza a cikkhez
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Alvin_ti42...
2007.10.13. 16:44
Kedves Yany!

Első körben a könnyebben beszerezhető illetve sokak által érdekelt típusokat vettük szemügyre. Közös tulajdonságuk volt a xVA panel, de tervbe van véve egy második rész, ahol az általad említett Fujitsu-Siemens monitor is helyet kapni a Benq PVA-ja és a Samsung illetve az Acer TN paneles megoldásai mellett.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!