iPon Cikkek

A DNS és az adattárolás jövője

Dátum | 2017. 03. 05.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Lumiére fivérek talán leghíresebb alkotása, A vonat érkezése az első nyilvánosan vetített filmek egyike volt 1896-ban. Az 50 másodperces jelenet, amelyben egy vonat érkezik La Ciotat állomására, most újra történelmet írt: 121 évvel bemutatása után ugyanis ez lett az egyik első film, amelyet DNS-alapú adattárolással rögzítettek. Yaniv Erlich és Dina Zielinski, a New Yorki Genomközpont és a Columbia Egyetem kutatói a filmecskén kívül egy operációs rendszert, egy képet, egy tanulmányt, egy számítógépes vírust és egy Amazon-ajándékkupont kódoltak az élethez elengedhetetlen molekula révén. Egy új megoldásnak köszönhetően ráadásul mindezt rendkívül kis méretekben valósították meg. Míg egy 1 terabájtos merevlemez tömege nagyjából 150 gramm, Erlich és Zielinski 215 ezerszer ennyi adatot tud eltárolni egyetlen gramm DNS-ben. Ami azt jelenti, hogy az új módszerrel kódolva a világ összes adata elférne egy autó csomagtartójában. A DNS adattárolásra való használata egyáltalán nem újdonság, hiszen az élet maga is ennek köszönhetően létezhet. A kettős spirál alakú molekulában négy nukleotid bázis (adenin – A, guanin – G, citozin – C, timin – T) kódolja azokat információkat, amelyek alapján az élőlények felépülnek és működnek. A kód révén ugyanakkor másfajta adatokat is lehetséges eltárolni, ehhez az említett digitális anyagok esetében mindössze át kellett fordítani a bázisok nyelvére az egyeseket és a nullákat, és egy nekik megfelelő DNS-t felépíteni.
És hogy mi ennek az értelme? A DNS-nek számos előnye van a ma használatos adattároló rendszerek többségével szemben. Először is, ahogy már említettük, nagyon kis helyen rengeteg információ tárolható, így az adatok kevesebb fizikai helyet foglalnak el. Másodszor a molekula rendkívül strapabíró: megfelelő körülmények közt tartva több tízezer évig is leolvashatók maradnak a benne tárolt adatok. A harmadik és talán legfontosabb tény pedig, hogy a DNS több mint 3 milliárd éves múltra tekint vissza a bolygón. A modernkori adattárolók, a flopik, a videokazetták, a CD-k és társaik sorra elavulnak, ráadásul minden új megoldáshoz új olvasókat kell vásárolniuk a felhasználóknak, a DNS formájában rögzített adatokkal ez viszont nem fog megtörténni. Amíg lesz DNS-alapú élet a bolygón, arra is lesz törekvés, hogy ez leolvasható legyen. A szekvenáló módszerek persze fejlődnek majd, és a rögzítés is gyorsabbá válik, de az, hogy mit kell leolvasni, vagy milyen módon kell kódolni az adatokat, nem fog változni. Ami a DNS-alapú adattárolásra irányuló első kísérleteket illeti, a szakértők kezdetben azzal próbálkoztak, hogy élő sejtek genomjába igyekeztek adatokat beleírni. Ezzel azonban az volt a fő probléma, hogy a sejt idővel elpusztult, vagyis az adatok hosszútávú tárolására nem volt alkalmas a módszer. A másik gondot az jelentette, hogy az élő sejt DNS-e folyamatosan változik, másolódik, javító mechanizmusok indulnak be rajta, így az adatok minősége a sejt élete folyamán is folyamatosan romlott.
Az első jól működő DNS-alapú adattárolót George Church, a Harvard kutatója alkotta meg 2012-ben. Church és társai a szakértő újonnan kiadott könyvét, néhány képet és egy Javascript-programot kódoltak a nukleotid bázisok révén. A sejteket kiiktatták a képből, és a kémiai úton szintetizált DNS-szakaszokat egyszerűen egy üvegchipre nyomtatták. Az egyesek helyére guanin vagy timin, a nullák helyére pedig adenin vagy citozin került a sorban. Az adatsort darabokra szabdalták és rövidebb fragmentumonként szintetizálták a kódoló szakaszokat. Ezek egyúttal egy-egy „vonalkódot” is kaptak, amely azt jelezte, hogy hol helyezkedtek el a teljes adatsorban. Az információ leolvasásához egy szekvenálóra és egy számítógépre volt szükség, amely sorba rendezte a töredékeket, majd visszafordította eredeti formátumukra a fájlokat. A következő évben Church módszerét fejlesztette tovább Nick Goldman és Ewan Birney, az Európai Bioinformatikai Intézet (EBI) két tudósa egy kevesebb hibával működő rendszert dolgozva ki. Az első megoldással az volt a legnagyobb gond, hogy a leolvasás során a szekvenálók nehezen boldogultak az egymást követő egyforma bázisokkal, amelyekből pedig elég sok akadt a kódsorban. A szakértők ezért egyrészt egy hármas kódrendszerre tértek át, másrészt lemondtak az állandó megfeleltetésekről a kódolás során, és egy-egy bázis jelentését attól tették függővé, hogy azt milyen bázis előzi meg. Így kevesebb bázisismétlődés volt a sorokban, ami megkönnyítette a szekvenálást. A kutatók a módszerrel DNS-re fordították Shakespeare mind a 154 ismert szonettjét, Francis Crick és James D. Watson a DNS szerkezetéről szóló tanulmányának PDF-változatát, egy fotót saját laborjukról, valamint Martin Luther King Van egy álmom kezdetű beszédének egy részletét MP3-formátumban. És ha már úgyis belelendültek a munkába, hozzácsapták ezekhez az átkódolást végrehajtó algoritmust is.
A DNS-alapú tárolás egyik, már említett problémája, hogy a szintetizálás és a szekvenálás is csak néhány száz bázisból álló szakaszokon működik megfelelően. A nagy fájlokat tehát apró darabokra kell bontani, majd ezeket DNS-ben kódolni. A végeredmény egy nagy halom DNS-darab lesz, amit aztán a leolvasáshoz úgy kell összerakni, hogy semmi ne maradjon ki a gigantikus kirakósból. Church ezt a gondot úgy oldotta meg, hogy minden adatblokkot több ezer másolatban tárolt, amelyeket a leolvasáskor egymással is összevetett. Goldman és Birney a DNS-darabok számának csökkentése érdekében egymást átfedő fragmentumokkal dolgoztak. Egy-egy szakaszban 100 bázis kódolta a tárolni kívánt adatot, de a szintetizáláskor mindig csak 25 bázissal csúsztak odébb a szakértők az adatsorban. Így minden információmorzsa négy DNS-darabon is tárolódott. A módszer nagyjából bevált, de nagyon körülményes volt, és az elővigyázatosság ellenére is akadtak hibák. Érdekes módon az online streameket kínáló szolgáltatások, például a Netflix vagy a Spotify nagyon hasonló gondokkal küzdenek. Ezek sokszor nagyon zajos csatornákon küldik keresztül adataikat, amelyekből az elveszett fragmentumok ellenére is élvezhető tartalomnak kell összeállnia. Ezt úgynevezett fountain kódok (vagy szökőkútkódok) segítségével oldják meg, amelyek véletlenszerű módon egységnyi csomagokat generálnak a forrásfájlból. Ha ezek megfelelő számban célba érnek, a vevő oldalán rekonstruálható belőlük az eredeti tartalom, még akkor is, ha nem minden csomag érkezett meg. A módszer előnye, hogy minimális redundancia mellett megbízható adatátvitelt lehet vele biztosítani még egyirányú csatornák esetén is.
Erlich és Zielinski erre alapozva dolgozták ki saját módszerüket a DNS-alapú adattárolásra és adatolvasásra, a fountain kódok révén a korábbi megoldásoknál 60 százalékkal jobb hatásfokú adattárolást valósítva meg. Összesen 2,1 megabájt tömörített adatot fordítottak le DNS-szakaszokká, majd megpróbálták leolvasni ezeket. A fountain kód vezérletével 72 ezer DNS-szakaszt szintetizáltak, ami mindössze 7 százalékos redundanciát jelent, és a tárolt információkat akkor is sikerült tökéletes módon visszanyerniük, amikor véletlenszerűen megsemmisítettek 2000 szakaszt. Saját becslésük szerint végül 216 petabájt/gramm adatsűrűséget valósítottak meg, ami ilyen alacsony redundanciaszint mellett nagyon közel jár a DNS formájában tárolható információmennyiség maximális adatsűrűségéhez. A kísérlet során a már említett vonatos film mellett DNS-ben rögzítették a KolibriOS-t, a Pioneer-űrszondákon utazó lemez képét, egy tanulmányt, amely arról szól, hogy különböző hordozókon mennyi információt lehetséges rögzíteni, a Zipbomb nevű vírust és egy 50 dolláros Amazon-ajándékkupont. Az eredmény kétségkívül figyelemre méltó, ugyanakkor a DNS-alapú tárolásnak van néhány hátránya is, amelyeket meg kell oldani, mielőtt praktikusan használhatóvá válik a technika. A legnagyobb gond ezek közül, hogy a jelenleg használatos szekvenáló módszerek megsemmisítik a leolvasott szakaszokat. Vagyis a tárolt adatok olvasás közben eltűnnek. A DNS-t persze természetéből adódóan nagyon könnyű másolni, így minden olvasásra új kópiát lehet készíteni az adatokból, ezzel viszont az a probléma, hogy minden másolással nő a hibák előfordulási esélye. A fountain kódos módszer azonban erre is megoldást jelenthet. Zielinski például tízszer másolta le a szintetizált szakaszokat, és minden alkalommal tökéletes állapotban sikerült visszanyernie a fájlokat.
A másik gond a DNS-alapú tárolással, hogy jelenleg még rendkívül költséges mulatság. Bár a DNS-szekvenálás ára rengeteget csökkent az elmúlt pár évben, még mindig nem olcsó leolvasni a genetikai kódot, és ugyanez a helyzet a DNS szintetizálásával is. Amikor Birney és Goldman publikálták saját tanulmányukat, 12 400 dollárba került egy megabájt adat DNS-ként való kódolása. Ma ugyanez 3500 dollárba kerül. A költségeknél is nagyobb gond azonban, hogy bár a szekvenáló rendszerek egyre elterjedtebbek, DNS-szintézis egyelőre nagyon kevés helyen folyik. Jelenleg összesítve sincs elegendő kapacitás a Földön egy petabájt adat kódolására. Erlich azonban azt reméli, hogy ha társaival meggyőznek mindenkit arról, hogy a DNS-alapú adattárolásban van a jövő, ezzel megindulnak a változások is. Az első merevlemezeket csak négy ember volt képes megemelni, néhány évtizeddel később pedig már körömnyi méretű pendrive-okat használunk – mondja a kutató. Egyelőre nagyon kevés pénz fordítódott a DNS-szintetizáló technikák fejlesztésére. De ha szükség lesz rá, biztosan születnek majd új, jobb megoldások ezen a téren is, folytatja Erlich.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

26. Szefmester
2017.03.05. 17:58
Milyen mértékegységet is emlegettek mindig a Star Trekben mikor adatmennyiségről volt szó? Gigaquad? Meg élő számítógép és tsai.

Nos, lehet pár évtized múlva látni fogjuk ahogy elkezdenek megszületni ezek a technológiák.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. s_otto
2017.03.05. 19:07
Stadionok helyett lehetne erre költeni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. Renhoek
2017.03.05. 19:11
Szerintem ennek sok értelme nincs IT területen ebben a formában. Nehéz lesz meggyőzni a piacot.
A szekvenálás még sokáig pontosan ugyan így fog menni, max a módszer finomodik és sokkal olcsóbb lesz. amire ez értelmesen írható és olvasható lesz, addigra a holografikus, kristály vagy egyéb molekuláris szintű írható/olvasható anyagtechnológiai tárolás ennél sokkal hatékonyabb lesz.

Viszont a szintézis nagyon fontos lenne, hogy elterjedjen... mivel erősen felpörgetné a szintetikus biotechnológiát. A fehérjékkel való kísérletezés és maga a genetikai anyag írása is sokkal egyszerűbbé válna, ha csak beírnám a programba a kódsort és már szintetizálná is nekem a szakaszt egy vektorba. Mindezt nagyon olcsón és biztonságosan. Rengeteg gyógykezelés alapja lehetne ez... akár rendelőkben elvégezhető gyors diagnosztika és kezelések. Akár magának a rendszernek a prorgramozása, új javítómechanizmusok tervezése a genomba, csak így lehetségesek. Most még álom a szintézis, de a whole genom sequencing is emberi áron.

Még ha az IT világban nem terjed el, biztosan nagyon fontos jövő előtt áll. A valós idejű transzformáció a DNS és bináris kód között.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. MastR
2017.03.05. 21:36
Most belegondoltam, hogy a DNS-be belekódolnak egy vírust ami megfertőzi a másik DNS-t, majd megfertőzi az ember dns-ét és végül az emberiség életképtelenné válik a sok kéretlen mutáció után.
A Csillagkapuban az Asgardok úgy haltak ki, hogy elkezdték manipulálni a saját DNS-üket. Tudom hogy film de egyre inkább kezd valósággá válni a sci-fi.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Renhoek MastR
2017.03.05. 22:32
Ezt gene drive-nak hívják, és még csak vírus se kell hozzá. Egy olyan öröklődési rendszer ami szinte minden esetben továbböröklődik. Ezáltal egy egész populáció átalakítható génmanipulációval. Szerencsére embernél ez nem veszélyes. Minél olcsóbb lesz a teljes genomszekvenálás, annál könnyebbem szűrhetőek és kijavíthatóak a hibák. Ráadásul már most is rettentően egyszerű kivenni vagy beültetni egy génszakasz egy humán embrióban - csak a törvények tiltják. Ilyen módon bármilyen defekt kijavítható. Az Asgardok valamit benéztek, mert azóta már mi emberek is simán kijavíthatnánk ezen mutációkat :D a kis szürke seggükben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. MastR Renho...
2017.03.06. 02:56
Én arra értem mikor már lesz ebből is hordozható verzió ami mondjuk wifivel megy, és a vírus pl úgy írja át az ember DNS-ét hogy az észre sem veszi, csak mikor már késő. Vagy tényleg csak apránként belecsempész valami kis defektet, és az utódokkal egyre csak mutálódik. Kívülről nem mutatja majd ki semmi, belülről viszont egy pont után visszafordíthatatlan lesz. Ja és nem mondom meg hogy mit szívok
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Renhoek MastR
2017.03.06. 07:17
Nem áll messze a valóságtól amit mondasz :D De ehhez előbb egy génmódosító vírussal meg kell fertőzni a sejtjeidet. Mondjuk egy nátha vagy veszettség vírussal (ilyeneket használunk itt is). Ez a vírus benyom az agysejtekbe egy speciális fényérzékeny csatornát, amivel aztán egy spéci hullámhosszú fénnyel blokkolható vagy serkenthető az az agyterület, pálya. Pl lehet bombakereső távirányítós patkányt csinálni. Az érdekesség, hogy egy kis trükkel lehet rádiófrekvenciás hullámokat is használni. Mondjuk Wi-fivel ki be kapcsolható jutalomközpont. Így egy optikai szálat se kell beszúrni oda... Agyi betegségeknél kezelésénél jól jön majd. Ezek már évek óta bevett módszerek, csak a Wi Fi kicsit merész, mert sok a zaj. Sokat fogunk még hallani ezekről pl a gyógyászatban...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. ChoSimba Renho...
2017.03.06. 08:33
Én már csak azt várom, hogy az agyamba bekösség az internetet és a gugli szörcsöt
Esetleg a steam klienst
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Renhoek ChoSi...
2017.03.06. 08:53
Az augmented reality elég zsír lenne azért. Egy olyan Hololens ami tökéletesen illeszkedik a látványba :) Csak a kódot kell feltörni, mert még feketefehér vonalakon kívül nem tudunk többet bevinni. Látóideg vagy agyi ingerléssel... de ha sikerül az időbeli és frekvenciakódolást meghekkelni, akkor lehet majd Googbrain. ... először majd a vakok élvezhetik ennek előnyét, mert a kamerakép mellé bármi bevihető :D (barátnőt hentai lánnyá moddoló patch :D)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. ChoSimba Renho...
2017.03.06. 09:40
Mondjuk mint a Black Mirror S03E05-ben esetleg ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. katt777
2017.03.06. 09:48
Nagyon várom már, hogy minden tudás a kisujjamban legyen! Azt azért nem szabad elfelejteni, hogy az adattárolásnak semmi köze a gondolkodáshoz, és ha a tudást könnyen megkapjuk, nem tanulunk ergo gondolkodni sem fogunk (lésd kézíras vs ikonnyomogatás). Sajnos évtizedek óta nyilvánvalóan az emberiség totális elbutítása a célja minden "segítő” fejlesztésnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Busterftw katt7...
2017.03.06. 10:25
Azért ez nem minden esetben van így. Kézzel írni egy kényszer volt, mivel ez volt az egyetlen módja valamit megörökíteni, kommunikálni (papír, kő etc) Ha az elejétől lett volna eszköz digitálisan adatot bevinni/továbbadni, senki nem vesződött volna írással. Ez nem butulás, csak felszámolod az elavult technikát. Illetve eltűnik magától.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. ChoSimba Buste...
2017.03.06. 11:54
A kézzel való írás az agy "karbantartása" miatt lenne fontos, sok agyterületet dolgoztat meg. Kihat az emlékezőképességre, a szem-kéz koordinációra, kreativitásra, stb. Ha ez nincs, akkor csak eltunyul az agy.
Ha az ősembereknek is billenytűzete lett volna, lehet hogy még mindig fatüzeléssel menne a számítógép
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Asagrim ChoSi...
2017.03.06. 12:26
Ha egy adott életmód folytatása kognitív képességek csökkenéséhez vezet, az csak annyit jelent, hogy nincs szükség a nagyobb kognitív képességre. Nevezhetjük visszafejlődésnek, de amíg a megváltozott életmódot sikeresen tudod vele űzni, addig nem igazán lehet hátrányként kezelni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Busterftw ChoSi...
2017.03.06. 12:35
Ezer másik gyakorlattal lehet az agyat karbantartani. Ennyi erővel aki fafaragó vagy festő, egész nap kézzel alkot, "jobb" aggyal rendelkezne? Mindenki mással tornáztatja napi szinten az agyát, úgy hogy nem is tud róla. Attól, hogy mindenkinek másra van huzalozva még nem lesz gyengébb. Van aki sakkozni tud, de nem tud egy labdán egyensúlyozni. Van aki kifarag egy szobrot, de nem tud kezelni egy járművet. Kézírás ugyanez.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Kogeru Buste...
2017.03.06. 12:39
+ Van aki jól tud gyereket csinálni, csak beszélni nem nagyon
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Renhoek ChoSi...
2017.03.06. 16:11
Ez egy jó megérzés, mert több tanulmányt is olvastam a témában... majd megkeresem őket.

Úgy tűnik igaz az, hogy a modern automatizmusok ugyan leegyszerűsítik az életünket, de olyan szinten elkényelmesítik, hogy elég sok agyterület egyszerűen visszafejlődik. Gyerekeknél pedig súlyos következményekkel járhat, ha valós mozgáskoordinációs játékok helyett, (LEGO, homokozás, építőkocka, bunyó a grundon) - egy VR játék és touchpad valóságával nőnek fel. Egy olyan környezetben ahol a szenzoros funkciók nem fejlődnek, nem érzed a tárgyat.

Az idegrendszer pontosan olyan mint egy izom, és pontosan ugyan úgy visszaépül, mint egy fekvőbeteg izomzata.

Persze ez nagyon komplex folyamat, és nagyon nehéz mérni - hiszen sok esetben egyes agyterületek volumene nem függ össze a kognitív képességgel.
Az is meglehet, hogy a felszabaduló időt, amit az automatizmusoknak köszönhetünk, az értelmesebbek gondolkodással töltik.
Ugyanakkor a nagy átlag szépen visszafejlődik, mert minimális szinten sem kell megerőltetni az agyukat - se motoros, se kognitív szinten.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Renhoek
2017.03.06. 16:17
Ez a visszafejlődés a mindennapi életben már nehézségeket okozhat.

Akár vegyük csak a tájékozódás fogalmát. Régen fellapoztad a térképet, kódok alapján kikerested a négyzetet, beazonosítottad formák alapján a grid-et, megkerested az utcát, és rajzoltál egy kis papírtérképet, majd végigmentél az úton folyton használva a felsőbbrendű kognitív képességeket. Keresés, tájékozódás, formafelismerés, vizuális memória, rajzolás, multitasking stb.... ezek más területen használt fontos skillek.

Most beütöd a GPS-be, és megérkezel anélkül, hogy bármit is végiggondolnál. (Helyette mondjuk lazulva zenét hallgatsz vezetéskor 5% CPU-val )
Egyszerűbb, sokkal kényelmesebb, ugyanakkor vajon milyen skillek fejlődnek vissza szép lassan, amik mondjuk egy állásinterjún (vagy akár a túlélés során egy háborúban) később fontosak lennének?

...és ismétlem, nem velünk van a baj, akik használjuk a kobakunkat nap mint nap, hanem a többi emberrel, akiknek ez volt kb az egyetlen agytorna naponta.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. ChoSimba Renho...
2017.03.06. 18:12
Egyébként remekül végigkövethető, hogy a digitalizáció előretörésével hogyan zombisodnak el az emberek.
A mai fiataloknak ha nem rágod a szájukba, hogy pontosan mit és mikor kell tenni, akkor nem képesek megoldani semmit.
Droidok, önálló munkavégzésre alkalmatlanok.
Tisztelet a kivételnek.
Idejönnek egy olyan fizuigénnyel, ami 20 év tapasztalattal esetleg reális is lenne, közben meg funkcionális analfabéták és ezen képtelenk is változtatni. Futószalag mellé nem venném fel őket.
És nem értik mi a probléma, mindegyik zseninek képzeli magát, hiszen fél kézzel képes a telefonon 60 karaktert gépelni percenként a facebookba. Hát igen, ez is egy képesség, de ezzel kitörölhetik az életben.
Lehet az iskolára fogni, nyilván azok sincsenek a toppon, de ez akkor is nonszensz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. i2k010 ChoSi...
2017.03.06. 21:31
S az évi 3 nagy STEAM Sale idején órákra lefagynál a szerver túlterhelések miatt... hát kellene az neked?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. fofoka Renho...
2017.03.06. 21:46
Mondjuk ha nem kell a térképet nézegetned, jobban oda tudsz figyelni az útra, meg a környezetedre, csökkentve a balesetveszélyt. Mindig nézd a napos oldalát..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. pdx06
2017.03.06. 21:55
A DNS ezután is Domain Name System lesz a számítástechnikában, a cikkben szereplőnek nincs jövője, lassú mint a szar, úgyhogy hiába rajta százezer gigát tárolni, de ez már korábban is meg lett beszélve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Renhoek fofok...
2017.03.06. 23:27
Lehet, de ha belegondolsz ezer ilyen van a napjainkban, ami régen kemény agytevékenységbe került, most pedig semmi kognitív erőfeszítésbe nem kerül.

Nekem kifejezetten fáj térkép alapján tájékozódni, szótárban, tartalomjegyzékben keresni pl lassan elfelejtek kézzel írni.
...és még sok más könnyítés.

Kérdés az, hogy mire fordítjuk az így fennmaradó szellemi energiát... ha valaki szellemi munkát végez, annak nyilván előny, ha nem fárasztják le a napi szarságok... de másoknak probléma lehet, még ennyit se kell gondolkozni.

...és tényleg azt vettem észre én is, hogy rettentően hülyülnek el a gyerekek. Persze ez nem számszerű, bár a PISA teszt pont ezt mutatja itt nálunk.
Én 1-10 éves koromig eléggé más skilleket használtam gyerekként, mint egy mai kölyök. Na de majd meglátszik a felnövekvőkön elbutultak-e a kényelemtől.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. pdx06
2017.03.07. 16:03
A játékvilágban is meglátszik mennyire elbutultak az emberek. Ha már nem szájbarágós egy játék, akkor el se tudnak vele indulni. Mai játékoknál már alap hogy nem elég a térkép és az azon bejelölt cél, mellette még az útra kell rajzolni nyilakat, de mindezek mellett még képernyőn lévő nyilaknak is mutatni kell hogy hol egy ajtó, hol egy felvehető objektum stb... Egy régi Resident Evilnél az életbe nem jönnének rá sokan hogy egy kötéllel bezárt ajtón meg kell gyújtani a kötelet az öngyújtóval meg hasonlók. Pedig az ilyesmi is nagyon fejlesztette a gondolkodást és a logikát ami akár a való életben is hasznos lehetett volna néha. Manager játékok sem sikeresek ma már érthetően mert nem tudnák kitalálni sokan hogy milyen taktikával lehetne bennük több pénzhez jutni. Pedig az agyat nem árt edzeni ha nem akar valaki idő előtt tök szenilis lenni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. fofoka Renho...
2017.03.08. 19:51
Azért van egy olyan gyanúm, hogy ha a PISA teszt 30 évvel ezelőtt is lett volna, akkor Magyarország kb. ugyanúgy teljesített volna, mint manapság. Ugyanis az oktatási rendszer akkoriban sem a logikus gondolkodásról szólt, hanem a beseggelésről.
A mai napig emlékszem a történelemtanárnőnk szavaira (valaki nem tudott valami évszámot): "Fiaim, ez érettségi tétel!" És ezt nyomatták orrvérzésig.
Vagy irodalomból Kafka: Átváltozás c. förmedvénye. "Ennek a műnek 17 különböző értelmezése van, amiből a tankönyvben 14 található meg. Holnapra mindenki tanuljon meg négyet!"
Szóval nem a jelenlegi bandával kezdődött a hülyítés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. fofoka pdx06
2017.03.08. 19:54
Manapság sokkal több játék van és csak 1-2 kattintásnyira. Ergo a mai játékosnak sokkal jobban ki kell nyalni a hátsóját, mint 10-20 évvel ezelőtt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!