iPon Cikkek

A génszerkesztés új kora

Dátum | 2015. 08. 30.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

2005 nyarán Karen Aiach és férje nagyon rossz híreket kapott négy hónapos lányukkal, Ornellával kapcsolatban: kiderült, hogy a kislány a rendkívül ritka Sanfilippo-szindrómában szenved. Az ilyen betegek három éves korukra elveszítik kognitív képességeik nagy részét, komoly alvászavaroktól szenvednek, hiperaktívvá és agresszívvé válnak. Az érintettek rendszerint nem érik meg tízes éveiket. Mindezen súlyos következmények egyetlen aprócska hiba következményei. Ornella genomjában nem volt működőképes azon gén, amely a sejtek melléktermékeinek eltakarításában részt vevő egyik fehérjét kódolja. E protein hiányában a szervezet nem képes lebontani a heparán-szulfát nevű komplex cukrot. A tünetek oka pedig az, hogy a molekula felhalmozódik az agyi sejtekben. Ha a sejtek mégis képessé válnának a fehérje előállítására, az állapot − elviekben legalábbis − visszafordítható lenne. Amikor Ornella édesanyja ezt megtudta, elszánt kutatásba kezdett annak feltárása érdekében, hogyan lehetne átírni lánya genetikai állományát. A szervezet majdnem minden sejtje az emberi genom két másolatát hordozza: az egyik az apától, a másik az anyától származik. Mindegyik genomban nagyjából 20 ezer gén van, amelyek specifikus feladatokat ellátó proteineket kódolnak kémiai „betűk” sora formájában. Napjainkig nagyjából 6000 olyan betegséget azonosítottak a szakértők, amely ezen gének egyikének hibájához köthető. A kódolt fehérje ezek esetén nem képes működni, mivel a genetikai kódban összekeveredtek a betűk, vagy éppen kimaradt közülük egy. Az egyetlen gén hibája okozta betegségek némelyike jól ismert: ilyen a Tay–Sachs-szindróma, a sarlósejtes anémia és a hemofília is. Másokról, mint például a 70 ezerből egy újszülöttet érintő Sanfilippo-szindrómáról általában csak akkor hallunk, ha a közvetlen környezetünkben érintett benne valaki. Amikor a hetvenes években a genetikusok először próbálkoztak a gének átírásával, a betegek hozzátartozói és az őket kezelők mind abban reménykedtek, hogy közel az idő, amikor a gondot okozó géneket egyszerűen átszerkesztik, elejét véve a problémáknak. Az első, már génterápiának nevezhető klinikai tesztekre az 1990-es években került sor. Ezek során vírusokat használtak azon gének bejuttatására, amelyekből nem volt működő példánya a páciensnek. Ez utóbbiak azonban még csak nagyon felületes próbálkozások voltak. Semmi garancia nem volt arra, hogy az új gének oda épülnek be a genomba, ahová kell, amivel azt is kockáztatták, hogy más gének működését is megzavarják. Az első kísérletek során így többször előfordult, hogy a kezelés mellékhatásaként rákos megbetegedés alakult ki. Egy esetben pedig egy beteg abba az immunreakcióba halt bele, amely a gént hordozó vírus következtében alakult ki.
Az utóbbi néhány év során azonban egy minden eddiginél hatásosabb génszerkesztő készletet sikerült összeállítaniuk a kutatóknak: a CRISPR/Cas9-rendszert. Pár évvel ezelőtt a biológusok felfedezték, hogy bizonyos baktériumok genomjában szokatlan részek, úgynevezett csoportos, szabályosan megszakított rövid palindrom ismétlések (clustered, regularly interspaced short palindromic repeats, röviden CRISPR) sorakoznak. Ezeket a baktérium arra használja, hogy rövid RNS-eket szintetizáljon róluk, amely molekulák aztán velük komplementer DNS-szakaszokhoz kötődnek. Ezeket CRISPR RNS-sel megjelölt szakaszokat ismeri fel a Cas9 nevű enzim, amely az adott helyen átvágja a DNS-szálat. Az egész rendszer értelme, hogy a baktérium a CRISPR RNS-eket használja arra, hogy felismerje azon vírusokat, amelyekkel korábban már találkozott. A Cas9 a baktérium genomjában tárolt vírusgenom-minták iránymutatásával felvagdossa a betolakodó vírus DNS-t, hatásosan óvva meg az egysejtűt a fertőzésektől. Napjaink génmérnökei bármilyen RNS-szakasz előállítására képesek, így a DNS bármelyik szakaszát célba tudják venni. A CRISPR/Cas9-rendszer tehát lényegileg úgy működik, hogy egy komplementer RNS-szakasszal megcéloznak egy gént, amit a Cas9 eltávolít a genomból. Mivel a sejtbe bejuttatott génszerkesztő komplex hordozza a gén jól működő változatának komplementer szakaszát is, a sejt saját DNS javító mechanizmusai ezt fogják mintaként használni, amikor kijavítják az enzim által okozott károkat. A módszerrel tehát könnyedén lecserélhetők az eredeti, nem működő gének új, funkcionális változatokra. Mivel a technológiát meglepően könnyű használni, annak kidolgozása óriási hírnek számított. A korábbi génterápiás próbálkozások elsődlegesen az érett testi sejtekre koncentrálták erőfeszítéseiket, a CRISPR/Cas9-cel viszont lehetőség nyílt az ivarsejtek, vagy a megtermékenyített petesejt genomjának kijavítására is. Ilyen módon a génszerkesztéssel eszközölt változtatások örökíthetővé tehetők, és számos öröklődő betegséget felszámolhatnak. Az ivarsejtekkel és a zigótákkal való kísérletezés azonban sokak szerint olyan határvonalat jelent, amelyet nem lenne szabad átlépni. A kutatók egy része szerint moratóriumot kellene kimondani az ilyen jellegű kutatásokra, míg mások úgy vélik, hogy alapkutatás formájában lehetne ilyesmivel foglalkozni, a módszer emberi kipróbálása előtt azonban mindenképpen társadalmi vitára kellene bocsátani a kérdést. Az Egyesült Államokban például a tudományos akadémia decemberi ülésén terveznek foglalkozni a terület legsürgetőbb problémáival.
A CRISPR/Cas9-technológia kritikusai számára a legnagyobb problémát éppen az jelenti, hogy a módszer olyan egyszerű, hogy gyakorlatilag bárki képes lehet általa génszerkeszteni. Amikor Jennifer Doudna, a Kaliforniai Egyetem kutatója és Emmanuelle Charpentier, aki jelenleg a németországi Helmholtz Fertőzéskutató Központ munkatársa 2012-ben kidolgozták a metódust, már két másik módszer is létezett, amellyel precíz változásokat lehetett eszközölni a genomban. Azonban mindkét technika rendkívül bonyolult és időigényes volt. Matthew Porteius, a Stanford génszerkesztéssel foglalkozó szakértője szerint az új eljárás annyira leegyszerűsíti a dolgokat, hogy amihez három évvel ezelőtt még egy jól felszerelt molekuláris biológiai laborra volt szükség, azt manapság egy középiskolai diák is meg tudja oldani a rendelkezésére álló források segítségével. Amikor 2015 elején a Thomson Reuters közzétette az előző év legtöbbet idézett biológiai tanulmányainak rangsorát, az első tíz publikáció közt három olyan írás kapott helyet, amely a CRISPR/Cas9-cel foglalkozik. A módszert több tucatnyi különböző fajon tesztelték a zebradánióktól kezdve az élesztőgombákon, ecetmuslicákon, nyulakon, malacokon, patkányokon és egereken keresztül a makákókig. Segítségével egyebek mellett izomsorvadásos és súlyosan májbeteg egereket gyógyítottak meg. A CRISPR/Cas9 nagy előnye, hogy egyszerre több gén cseréjét is meg lehet valósítani általa, így olyan betegségek gyógyítására is alkalmas lehet, amelyek esetében több gén hibája okozza a problémákat. A cukorbetegség, egyes szívproblémák vagy az autizmus esetében például az elmúlt évek kutatásai alapján számos gén érintett. Míg a múltban egy három elcsendesített génnel rendelkező egér létrehozásához évekre volt szükség, napjainkban erre három hét is elegendő. A CRISPR/Cas9 ráadásul más technológiai áttöréseket is még könnyebben használhatóvá tesz. George Church, a Harvard kutatója például ezt a módszert alkalmazza az őssejteken, mielőtt azokat idegsejtekké alakítja, hogy így derítse fel egyes neurológiai problémák hátterét. A korábbi génmérnöki módszerek általában fajspecifikusak voltak: számos módszert dolgoztak ki a kólibaktérium vagy az élesztőgomba génjeinek átírására, ezek azonban többnyire nem működtek megfelelően más élőlényeken. Ez tehát a másik olyan tényező, ami miatt a CRISPR/Cas9-et olyannyira kiválónak tartják: a metódus olyan organizmusokon is alkalmazható, amelyeket korábban képtelenségnek tűnt genetikailag átalakítani. Ez pedig különösen hasznos lehet a mezőgazdaságban, ahol újfajta tulajdonságokat hordozó növények lehetnek létrehozhatók. A Monsato nevű cég már jelenleg is ilyenekkel kísérletezget, egy másik biotechnológiai vállalat pedig arra használja a módszert, hogy kapcsolókat építsen be különböző célokra használt baktériumaiba, amely révén azok használat után egyszerűen kiiktathatók a képből.
A CRISPR/Cas9 alkalmazásának egyik lenyűgöző, és kicsit aggasztó oldala, hogy a módszerrel gyorsan és a természetes kiválasztódás korlátait áthágva lehet elterjeszteni a kívánt géneket egy populációban. A technológia támogatói ugyanakkor azzal érvelnek, hogy ilyen módon például úgy lehet majd átalakítani a maláriaszúnyogok genomját, hogy azok képtelenek lesznek a betegség terjesztésére, így nem lesz szükség kiirtásukra. Az alkalmazási területeknek csak a fantázia szabhat határt. Egyes szakértők szerint a módszerrel egy napon a vírusfertőzések is felszámolhatóvá válhatnak, egészségesebbé tehető a vörös hús, és olyan sertésszervek növeszthetők, amiket a kilökődés veszélye nélkül lehet beültetni az emberi páciensekbe. A már említett George Church ezen túl még olyan ötletekkel is eljátszott, hogy a CRISPR/Cas9-eljárással az elefántból mamutot csinálna, vagy feltámasztaná a neandervölgyi embert. A génterápia legkönnyebben végrehajtható és elfogadtatható formája valószínűleg az a típusú kezelés lesz, amely a testen kívül, a laborban történik. Ez a fajta megoldás magas szintű ellenőrzöttséget biztosít, hiszen a kiemelt, majd a Petri-csészében módosított sejtek génjei alaposan tesztelhetők a visszaültetés előtt. A Sangamo Biosciences nevű kaliforniai cég kutatói lassan egy évtizede foglalkoznak ilyen jellegű kísérletekkel, egy, a CRISPR/Cas9-nél korábbi, jóval bonyolultabb módszerrel, úgynevezett cink-ujjak segítségével cserélgetve a géneket. A szakértők jelenleg azon dolgoznak, hogy hatásos génterápiát dolgozzanak ki a béta-talasszémia, a sarlósejtes vérszegénység, a hemofília és a HIV-fertőzés gyógyítására. A HIV-kezelés már a klinikai kipróbálás fázisában van. A Sangamo kutatói a terápia során vírussal fertőzött immunsejteket szűrnek ki a beteg véréből, majd úgy módosítják ezek genomját, hogy magas szinten ellenálljanak a kórokozónak. Ezt követően nagy számú új sejtet tenyésztenek ki a kiemeltekből, amelyeket aztán visszajuttatnak a páciens szervezetébe. A szakértők azt remélik, hogy ha kellően nagy mennyiségű egészséges működésű sejttel árasztják el a vért, idővel ezek veszik át az irányítást a beteg immunsejtek helyett. Hasonló elgondolások alapján remélik a kutatók gyógyítani a többi általuk tanulmányozott vérsejt-problémát is. A béta-talasszémia és a sarlósejtes vérszegénység esetében a globin génjével vannak a problémák. A szakértők így azt tervezik, hogy vér-őssejteket vonnak ki a csontvelőből, kijavítják a hibás gént, majd úgy programozzák a sejtet, hogy az magzati hemoglobint kezdjen termelni. A visszaültetett őssejtek így egészséges hemoglobinnal látják el a szervezetet. A dolog sok tekintetben hasonlít tehát a csontvelő-átültetésre, csak mivel a beteg saját sejtjeit implantálják, nem áll fenn a kilökődés veszélye.
Hasonló megközelítéssel a rák elleni harcban is nagy hasznát lehetne venni a génszerkesztésnek. A legbiztatóbb ezirányú próbálkozás keretében az immunrendszer T sejtjeit úgynevezett kimérikus antigén-receptorokkal látják el, vagyis egy olyan protein termelésére veszik rá a sejteket, amely felismeri a tumorsejteket. A CRISPR/Cas9-módszer alkalmazásával ez a megoldás is továbbfejleszthető lesz, hiszen még finomabban rá lehet vele hangolni a sejteket arra, hogy mit keressenek, így akár az adott beteg egyik szövettípusának daganatos sejtjeire is specializálni lehet ezeket. Míg azonban a szervezeten kívüli, ex vivo megoldások a vérsejtek esetében kiválóan működnek, más szövetekkel nem feltétlenül ez a helyzet. Az idegrendszerből például gyakorlatilag egyáltalán nem lehet sejteket kiemelni funkcióvesztés nélkül, így az ezt érintő kórképeknél helyben kellene megoldani a gének átírását. Erre eddig nagyon kisszámú próbálkozás történt. A Sangamo szakértői egerekkel kísérletezve képesek voltak megakadályozni annak a génnek a kifejeződését, amely a Huntington-kórt okozza. Az Intellia nevű biotechnológia cég pedig a szem és egyéb idegi kórok gyógyítására keres hasonló megoldásokat. Ebben az esetben az előbbi szerv, vagyis a szem, ismét csak viszonylag könnyű célpontot jelent, hiszen annak minden része könnyen elérhető kívülről is. A génterápián dolgozó kutatóknak azonban arra is van tervük, hogyan írják át a nehezen hozzáférhető sejtek genomját: ehhez évek munkájával génszerkesztő csomagocskákat állítottak össze. A bevezetőben említett Karen Aiach által alapított Lysogene például egy olyan virális vektorral dolgozik, amely közvetlenül a központi idegrendszerbe fecskendezve a beteg agyi neuronokba juttatja be az általa hordozott gén másolatait. A génszerkesztés leginkább vitatott területét azonban, ahogy már részben említettük, az embriók és az ivarsejtek genetikai szintű módosítása jelenti. Ha ez biztonságosan megoldható lenne, rendkívül sok örökletes kórképre jelenthetne megoldást, hiszen ha a magzati fejlődés korai fázisában vagy magukban az ivarsejtekben módosítják a géneket, a szervezet többi, később kialakuló sejtje is hordozni fogja a változásokat, és a gyermek felnőve továbbörökíti ezeket saját utódainak is. Ez így leírva nagyon logikusnak tűnik ugyan, de a hasonló próbálkozásokkal kapcsolatban számos etikai és szociális aggály merülhet fel. Így nem is csoda, hogy amikor áprilisban egy kínai kutatócsoport bejelentette, hogy sikeresen módosította nem életképes emberi embriók génállományát, ez mind tudományos, mind civil körökben óriási felzúdulást és visszatetszést keltett.
A bejelentés előtt nem sokkal egy másik tudóscsoport, köztük a Sangamo vezetője a Nature folyóiratban bejelentette, hogy önkéntes moratóriumot hirdet minden hasonló jellegű kísérletezésre. Az emberi embriókat érintő kísérletek mindig is megosztották a szakmát és a közvéleményt, és a CRISPR/Cas9 kidolgozása leginkább csak rontott ezen a helyzeten. Sokak szerint ugyanis nagyon aggasztó az a tény, hogy a módszerrel olyan változásokat lehet eszközölni az embriókon, amelyeket ők felnőve képesek lesznek továbbörökíteni. Ez pedig az esetleges hosszabb távon jelentkező mellékhatásokon kívül komoly biztonsági, társadalmi és etikai problémákat vonhat maga után, és egyebek mellett a társadalmi különbségek elmélyüléséhez, diszkriminációhoz és különböző konfliktusokhoz vezethet. Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy máris átléptük azt a határvonalat, amelyet sokak szerint sosem kellett volna, hiszen már jelenleg is léteznek olyan terápiás módszerek, amelyekkel emberi embriók génállományát módosítjuk. A mitokondriális DNS cseréjével társított mesterséges megtermékenyítés során az anya beteg mitokondriális genomját egy egészséges nő genomjára váltják le. Ez a módszer pedig nemrégiben vált törvényileg elfogadottá Nagy-Britanniában. És ahogy az embriókon vagy az ivarsejteken elvégzett génmódosítások, ezen beavatkozás eredménye is továbbörökíthető lesz a jövő generációknak. A mitokondriális DNS donációjának engedélyezését széleskörű szakmai és társadalmi vita előzte meg az angoloknál. A végkövetkeztetés az volt, hogy megéri „Istent játszani”, ha a beavatkozás kockázata ennyire alacsony, és elvégzésével bizonyos betegségek hordozói egészséges utódoknak adhatnak életet. A CRISPR/Cas9 sokkal frissebb technológia, így lehetséges, hogy idővel hasonló megegyezésre lehet jutni ezzel kapcsolatban is. Ehhez azonban még néhány dolognak meg kell történnie. Ami a dolog technikai oldalát illeti, a CRISPR/Cas9 nagyon jól működik, de azért korántsem tökéletes. Időnként ugyanis olyan helyeken is vág az enzim, ahol nem kellene. Ami pedig a kutatási fázisban és az állatkísérletek során elfogadható hibaszázaléknak tűnik, az egy emberi terápia esetén túlságosan is nagy kockázatot jelenthet. Az ivarsejti és az embrionális génszerkesztés esetében pedig különösen aggasztó az a kilátás, hogy egy esetleges hiba az összes utódsejtnek átadódik. Ami történetünk elejét illeti, Ornella azon kevesek egyike, akik már részesülhettek génterápiában. Bár a kislány ahhoz túlságosan későn kapta meg a Lysogene által kikísérletezett kezelést, hogy a kognitív leépülése megelőzhető legyen, Karen Aiach lánya napjainkban is barátságos és jókedvű, éjszakái pedig többnyire normálisan telnek, vagyis a jelek szerint a kór bizonyos velejáróinak sikerült elejét venni. Hogy mit hozhat a jövő Ornella és sorstársai számára, azt egyelőre senki sem tudja, de abban azért lehet reménykedni, hogy kilátásaik innentől csak javulni fognak.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

34. mikej95
2015.08.30. 17:40
Ebből tuti moratórium lesz, hogy csak az állambácsi és Kínában bárki csinálhassa szabadon, felügyelet nélkül.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
33. ny
2015.08.30. 18:30
nem akartam ilyen időben élni

szerk: azaz pár éve még bíztam abban, hogy én ezt nem érem meg
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. Philo mikej...
2015.08.30. 21:09
A cikk vége felé nekem is ez volt az első gondolatom.
A kínaiak nagyban szarnak az ilyen etikai aggályokra vagy moratóriumokra. Az oroszok és az amerikaik is biztos csinálni fogják sunyiban állami, titkos laboratóriumokban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. ingyom007
2015.08.31. 00:34
Szerintem az ilyet titokban már rég tesztelték emberen is. Csak publikálni nem fogják.... Úgyis találnak olyan kétségbeesett embert aki rögtön bevállalja a tesztalany szerepét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. agyturbini...
2015.08.31. 03:21
Jools:

Nagyon szeretem a tudomanyos cikkeidet, de szeretnek megjegyezni valamit, es ezt azert nem privatban teszem mert szeretnem latni a tobbiek velemenyet is:

A problemam az isten jatszas es annak vonzataival van.
Szerintem a Fogalom isten az Emberek alltal megalkotott, ertelmezett teljesen Onmagara visszamutato kifejezes. Ergo ennek a leirt kifejezesnek nincs Ertelme semmilyen szinten, hiszen a Fogalom isten Sajat magunkra mutat vissza es indul ki, vagyis akkor sajat magunkat jatszuk meg? Szerintem semmi helye ilyesminek egy tudomanyos cikkben. Koszonom a megertest es varom a tobbi cikket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. Renhoek ny
2015.08.31. 15:04
Nem teljesen értem ezt a szemellenzősséget.

Tehát nem szeretnél olyan korban élni, ahol gyakorlatilag nem léteznek a mai ismert genetikai, örökletes és ritka betegségek...?

A CRISPR/Cas9 és egyéb utólagos GM eljárások, mint adenovírus/retrovírus az emberiség szinte minden problémáját megoldhatja. Persze ezzel felelősség is jár, de olyan óriási előnyök, hogy ezt a lépést az emberiségnek meg kell lépnie.

Mint mindig mondom, nem kell, hogy a bioetikusok által istenjátszásnak nevezett embrionális DNS-el játszani. Ott van az utólagos GM lehetősége, és akkor nem kell aggódni a társadalmi különbségeken - hiszen bárki megkaphatja a változtatásokat akár szisztémásan beadott injekció formájában. Annyira specifikusan, hogy nem is hat az ivarsejtekre - persze vannak határai de előbb-utóbb megoldható minden.

Szerintem csak addig aggodalmaskodnak ezen az emberek amíg nem látják, hogy minden emberi betegség forrása a genetikai állományunk és a hozzá kapcsolodó apró szerkezetek hibáiból és "tervezési balfogásaiból" adódik. Az evolúció bár csodálatos lényeket teremtett, de a mostani városi civilizációs létünkhöz már közel alkalmatlan.

A szív-érrendszer, tumoros megbetegedés, öregséggel járó kórok mind-mind azért léteznek, mivel az evolúció kb 30 évre "teremtett" minket. Ez volt a járható út a populációhoz mérten.
Ezt már régen túlléptük hála a technológiának. Testileg és genetikailag sem képes az ember alkalmazkodni ilyen szempillantásnyi idő alatt ehhez az új állapothoz, úgyhogy törvényszerű, hogyha jobb életet akarunk, akkor tudatosan tervezve tovább kell fejlesztenünk a genomunkat.

Ez beláthatatlan milyen társadalmi hatásokkal jár, de nincs kétségem afelől, hogy az emberiség legnagyobb feladata az, hogy a mesterségesen 70-80 évre kitolt élettartamhoz tudatos fejlesztésekkel elérhessünk egy élhető, szenvedésektől mentes egészséges életet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. FaL
2015.08.31. 16:25
Adott egy elképesztő potenciállal rendelkező technológia, ami az emberiséget sújtó számos egészségügyi problémára megoldást jelenthet, akár permanensen is. Erre mit csinálunk? Vitatkozunk azon, hogy ETIKUS-e...őrület!
Gondolná az ember, hogy manapság, a határtalan és akadálytalanul rendelkezésre álló információ korában ilyen dolgokon nem akadunk fenn, mint etikus, vallásos szempontból elfogadható-e, stb. és csak a dolgok pragmatikus oldalát nézzük, mi szolgál a civilizációnk javára...de neeeem...
Igazából szívből remélem, hogy ha ezt az ilyen mondvacsinált hülye indokokra hivatkozva nem engedik embereken alkalmazni, akkor azok, akiknek a betiltást köszönhetjük igenis lesz a családjában olyan eset/kórkép, amit csak és kizárólag ezzel a kezelési módszerrel lehetne meggyógyítani.

Hogy jönnek hozzá senkiházi, tudatlan, bigott fafejek ahhoz, hogy meggátolják a tudomány fejlődését. Én miért essek el egy ilyen kezelés lehetőségétől azért, mert valaki szerint ez nem etikus (hányinger keltő ez a szó ebben a kontextusban)?!

Mégis ny-nek van igaza, nem akartam ilyen világban élni, ahol a hangos, buta, visszamaradott kisebbség a többség előmenetelét meg tudja gátolni. Szégyen.


@Renhoek
+1

@agyturbinikusz
+1
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. ChoSimba FaL
2015.08.31. 16:51
Szerintem csak a lényeget nem értitek.
Nem az a baj, hogy ezzel a módszerrel nem lesz többé genetikai betegségtől szenvedő ember.
Hanem az, ami a doppingszerekkel is a probléma.
Jogosulatlan előny.
Mert neked nem lesz pénzed rá, hogy beépíts a gyerekedbe +2 állóképességet és +3 intelligenciát.
Másnak lesz.
De azt is látni kell, hogy akárhogy is tiltják, ez be fog következni.
A pénz beszél.
Persze ettől még lehet tiltani, mert valamilyen kontroll kell rá.

De akár úgy is nézhetjük, hogy a pénz a modern kor mesterséges szelekciója. Ha van pénzed, akkor sikeres a gén poolod evolúciója.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. Terror ChoSi...
2015.08.31. 17:02
Tekintve a gyermekvállalási kedvet, ennek inkább az ellenkezőjéről vagyok meggyőződve. A pénz megemeli az életszínvonaladat, viszont recesszívbe tolja a vérvonaladat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. Renhoek ChoSi...
2015.08.31. 17:19
Viszont a cikk lényege a CRISPR és egyéb vírustechnológiák esetében pont az 2015-ben, hogy egy 5 Ft-os fecskendő, és egy 5 perces automatizálható munka az egész GM. Komolyan, most ebben a pillanatban közel valóság a Bioshock vending machine-je. Megnyomod a gombot, kijön egy fecskendő, beadod és máris bevitted a betegségedet okozó hiányos szakaszt az összes sejtbe (vagy szőke hajat, emberfeletti erőt, lóméretű péniszt ) Nem hogy nem drága, hanem szinte ingyen van, annyira egyszerű a módszer. Ez csak arra, hogy társadalmi egyenlőtlenséget szül és a gazdagok játékszere lesz. Már most is bármikor bemehetsz a víruslaborba és kihozhatsz egy sötétben fluoreszkáló kisbabát, ha akarsz. csak egy telefon, megadom privátban

...de vegyük azt, hogy első körben a gyógyítás a cél, az összes genetikai betegség embrionális vagy utólagos gyógyítása. Az egész egészségügy átalakulhat járóbeteg ellátásra, ami milliárdok életét könnyíthetné meg. Ha legalább töredékében nem kéne állandóan betegségek miatt aggódni, és borzasztó állapotban lévő kórházakban heteket eltölteni az hatalmas változás lenne. Elismerem beláthatatlan következmények lesznek, radikálisan átalakulhat 10-20-30 éven belül az egész bolygó. Ténylegesen fel lehet használni nagyon jóra, és nagyon rosszra is, kb mint az atomenergiát. Itt nem is az etikusság a kérdés, vagy a szabályozás. Mert nem, ezt lehetetlen szabályozni. Azt kell kitalálnunk, hogy hogyan alkalmazkodjunk az új helyzethez.

Minél több és több tanulmány, kutatás szükséges arra, hogy milyen hatásai lehetnek egy-egy GM-nek. Manapság már nem jelent nagy doppingot egy testi erőfölény, hiszen a fizikai munkák nagyrésze eltűnt.
Intelligencia, kreativitás, külső jegyek utólagos vagy embrionális módosítása nagyobb szerephez juthat. A forgatókönyvek száma végtelen. Ténylegesen lehet ez fogja okozni a mostani emberi civilizáció bukását, vagy egy teljes utópia eljövetelét. Számtalan kimenet van, pl államilag leoltjuk a teljes lakosságot növelt intelligencia, kevesebb agresszió, felelősségtudatos viselkedés formulával. Épp ez jutott eszembe, mivel pár hete egy cigánycsürhe támadott meg minket a saját utcánkban, majd az életünkért futottunk kb... Lehet egy ilyen lecsúszott, agresszív, végzettség nélküli réteg, mely rákfeneként parazitaként pusztítja a társadalmunkat, megfelelően "kezelve" beilleszkedhetne. Esetleg egy ilyen agresszív támadás után büntetésből kapnának "génkezelést", majd átnevelést.

Tényleg ha elkezdem felsorolni a területeket ahol megoldást jelenthet a GM, illetve végtelen pozitív és negatív kimenet jöhet. Ki is irthatjuk magunkat, tökéletes katonákkal, halálos vírusokkal, illegális és kártékony mutációkkal, elkorcsosult emberekkel.

Ugyanakkor MINDEN jelenkori problémára találhatunk választ: Gazdaság, élelmiszer, ivóvíz, felmelegedés, energia, agresszió, beilleszkedés, bűnözés, társadalmi egyenlőtlenségek, betegségek, életszínvonal, élettartam stb... MINDENRE! Utópia vagy disztópia, csak rajtunk múlik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. Renhoek
2015.08.31. 17:39
Még amúgy az agresszióhoz egy érdekes dolog. Az emberekben és állatokban is kétféle agresszió létezik, kétféle agyi pálya. Az egyik közvetlen, hidegvérű és értelmetlen agresszió. A hiperagresszív egyénekben gyakran ez a pálya aktivizálódik, és gondolkozás és felelősségtudat nélkül belédvágja a kést. Nem azért alkalmazza az agressziót, hogy az életét védje, hanem konkrétan ölni akar. Ezt az anyaállatoknál patkányoknál figyelhetjük meg, amikor a kicsinyeiket védik. Ott az ölés a cél, minden mindegy alapon torokra és lágy részekre támadnak. (A másik agresszió csak az agresszor eltűnéséig, nem életveszélyes zónákra harapás)

Tehát megtalálták azt az idegi pályát, aminek a defektusa okozza szinte az összes gyilkosságot, erőszakos cselekményt. Genetikától kezdve sokminden kiváltja, pl gyermekkori traumák, stb... Na ezt a pályát ki lehetne iktatni egy célzott GM vírussal. (Amúgy SSRI-vel és pszichoterápiával is kezelhető elvileg, de az bonyolultabb) Ez egy ősi nagyon konzervált agyi pálya, ami az összes emlősnél (sőt talán még az összes gerincesnél) ugyan az. Gyakorlatilag nullára lehetne csökkenteni a börtönviselt bűnözők visszaesését. Márpedig ha statisztikát nézünk, akkor óriási esélye van, hogy a börtönnek nevezett bűnöző akadémiáról kijövet gondolkozás nélkül belédvágja a kést a kedves illető, hiszen a hidegvérű agresszió pályája aktív, nem a felelősségtudatos.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. ChoSimba Renho...
2015.08.31. 17:42
Na de mivel már most is tiltani akarják illetve el is határolódnak tőle, ezért hiába olcsó és 1xű maga a technika, ha a pórnép nem jut hozzá a tiltás miatt.
Abban pedig biztosak lehetünk, hogy feketén ez viszont nem lesz olcsó.
Ezért lesz ez inkább a jómódúak játékszere.
"Kitenyésztik" majd az über réteget és nyilván minden eszközzel meg fogják akadályozni a tömeges elterjedést.
Bocs, ha az emberiségről van szó, akkor nem tudok optimista lenni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Renhoek ChoSi...
2015.08.31. 17:58
...de nem az olcsóságon van a hangsúly. Hanem, hogy meg lehet csinálni egy gimnazista kémiacuccal... otthon. E-bay-ről rendelsz egy Do it yourself GM kitet és kész. Vagy okostelefonra írok egy appot, amivel megtervezed a promóter szakaszt, USB kábellel rá van kötve egy kis mikrofluidikai inkubátorra, amit lézervágóval lehozok neked 10 Ft-ért, és kijön a cucc egy fecsiben.
Már vannak 1000 dolláros génszekvenátorok is, hamarosan tényleg E-bay-en fogják árulni 100 dollárért egy otthoni kis gépet, ami kiköpi a genomodat.
A CRISP is simán automatizálható DIY kittel.
Egyébként meglepően egyszerűen lehet már rendelni GM cuccokat a megfelelő helyről ma is. Persze legálisan, de egy fluoreszkáló egér pillanatok alatt megvan. Ebben a fluoreszkáló szót lecserélheted bármire, mondjuk a nemrég felfedezett nagyobb intelligenciára.

Persze nem ilyen egyszerű azért, és egerekről van szó, ott nem szempont, ha 10-ből 6 éli csak túl... de humán GM-et ma is alkalmaznak már kísérleti gyógymódoknál. Itthon is csináltak ilyet tudok linkelni cikkeket.

A lényeg, hogy az eszköztár az, ami jelentősen leegyszerűsödött. Semmiféle technikai akadálya nem lesz annak, hogy otthon te beadjál egy injekciót magadnak, amivel mondjuk sokszorosára növekszik az izomtömeged. A zigóta GM-hez már orvos is kell, de ez is olyan rutinművelet lehet, amit egy Józsefvároson parkoló lefingott rozsdás narancssárga VW Transporter "mobillaborban" Dr. Kalányos Amiláz Robertó elvégez neked Erzsébet utalványra.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Renhoek
2015.08.31. 18:09
Amúgy az embrionális GM előnye az utólagos GM-el szemben nyilvánvalóan az, hogy nem kell törődni az immunszupresszálással. Ha a babádnak nagyobb IQ-t szeretnél az könnyen megoldható. Minden sejtje GM-es lesz, hiszen csírasejtes állapotban szerkesztetted a "kódot". (Ebben azért van némi morbid irónia is részemről, hiszen kódként beszélünk emberi lényekről. Ez nekem sem veszi be egyszerűen a gyomrom, csak halkan megjegyzem)

Utólag viszont problémát jelenthet a specificitás, hová jut a vírus milyen koncentrációban, és az immunrendszer is megpróbálja megenni a sejteket, mert a natural killer sejtek felismerik a fertőzött szövetet. Illetve egy már meglévő idegrendszert, vagy vázizomrendszert strukturálisan módosítani utólag nem egyszerű... itt még nincs azért technológia, de nem megoldhatatlan problémák. Embrionálisan viszont minden jóval egyszerűbb, de a felelősség is nagyobb mert visszafordíthatatlan le(het) a változás. Viszont a cikkel nem értek egyet, hogy öröklődne a módosítás. Egy újabb utólagos módosítással kiüthető könnyedén az ivarsejtekből a GM szakasz és már nem is öröklődik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.08.31. 20:15
6: Attol fugg, mi az ara.

13: hogy tudok foszforeszkalo egereket letrehozni fillerekbol?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Renhoek ny
2015.08.31. 21:00
Kicsit túloztam, hogy fillérekből, de nem egy hűdebonyolult dolog.
Itt: http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0925477398000938

Lehet rendelni dolgokat egész olcsón - (persze ha labor munkatárs vagy)
Mondjuk az a cél egy GM egérkénél, hogy az agyának bizonyos sejtjei fényérzékenyek legyenek. Ezáltal ha a koponyájába beültetsz egy lézerdiódát, akkor azok a sejtek elkezdenek működni amikbe beépült ez a génmódosított fehérje.

http://web.stanford.edu/group/dlab/optogenetics/request_dna.html

Itt le van írva pontosan mi kell hozzá.
Több módszer is van, pl az AAV-s, adenovírusos cucc, kell egy endogén promóter, utána beszúrják az opsin fehérjét (a fényérzékeny csatornát) mondjuk a parvalbumin sejteket így lehet megcélozni... de van olyan is amikor kétszeresen transzgenikus az egér...ez már bonyolultabb, vírusvektor nélkül, a reporter line segítségével küldik be az opsin és EGFP-t is ami miatt fluoreszkál mondjuk.

Szóval a lényeg, hogy lehet szerkeszteni egy sejtspecifikus vírusvektort mondjuk az első módszernél, és azzal fertőzöd be a sejteket. Ez az utólagos GM. Lehet lentivírussal is csinálni, pl retina esetében embernél már csinálták Mo-n is.

A CRISPR Cas9 módszer ennél jóval egyszerűbb ugye és nem igényel víruslabor felszerelést sem.

Nem tudom jelenleg mennyi egy fluoreszcens egérke legyártása, de ezeket inkább rendelik darabra. Nagyon speciális tenyésztett vonalak ezek, hogy összemérhetőek legyenek a tanulmányok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Whysper
2015.09.01. 10:03
Super meberré válunk . hjipijájé
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Meteoreso
2015.09.02. 14:12
én akarok lézerszemeket iiiiiiissss
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Renhoek Meteo...
2015.09.02. 16:14
én zöld bőrt, Hulk izmokat akarok, és azt, hogy tudjak fotoszintetizálni a napon

Csak a klorofillt kéne integrálni a bőrsejtekbe, illetve pár növekedési faktort rányomni az izmokra
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. ChoSimba Renho...
2015.09.02. 17:04
Nekem ezek kellenének:
Fotoszintetizálás, kopoltyúk, szárnyak.
Aztán persze lehet hogy a végén valami balul sülne el és kapnék nyálkás bőrt, Trex méretű mellső végtagokat és pimpilim helyére egy elefánt ormányt DD
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Philo ChoSi...
2015.09.04. 18:02
Ez faszság. A gazdag kölköknek a mai világban (is) csak megszületni nehéz. Utána a legjobb iskolákba járhatnak, beutazhatják a fél világot, zsíros állásuk lesz és jó kapcsolataik. Na meg a genetikailag legjobb tenyésznőkkel (modellek és társaik) szerelmeskedhetnek óraszám. Az elit most is újratermeli önmagát. Ez az apróság már nem oszt nem szoroz.
No meg sajnos most sem a rátermettség az ami egy pozíció betöltéséhez a leginkább kell, hanem a származás, kapcsolatok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Renhoek Philo
2015.09.05. 16:48
Ja ja ... szerintem sem jelentene nagy társadalmi szétszakadást, hogyha valaki kigyúrt állat akar lenni egy héten belül

Maximum az eleve GM gyerekek akik okosabbak, erősebbek stb... de a mostani milliárdosokat elég ha megnézzük. Szinte egyik sem a genomjától lett olyan amilyen. Sokkal fontosabb volt a kreativitás, rátermettség, szerencse, és a származás. Ezeket nem lehet GM-el beültetni.

Ha mégsem így lenne, akkor a tökéletes testi genetikával rendelkező modellfiúk lennének a világ vezetői, milliárdosai, stb... mégsem így van.
Az is simán lehet, hogy a végtelen pénz, tökéletes test, hatalmas IQ születéstől fogva inkább csak átok.
A legtöbb nagy ember, milliárdos azért is ért el ilyen sikereket, mert gyakran nulláról küzdötte fel magát. Ha tökéletes testük és intelligenciájuk lett volna, lehet 20 évesen heroinfüggőként dobták volna fel a talpukat a híd alatt, mert a tökéletesség társadalmi nyomás is egyben - és elvonja a figyelmet a fontos dolgoktól, a küzdeni akarástól, bukásoktól, csalódásoktól és talpraállásoktól pl - pedig ezektől tud valaki kiemelkedni igazán a társadalomból.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Terror Renho...
2015.09.05. 18:08
Öhm a kreativitás, rátermettség és legfőképpen a származás mind genetikai faktoroktól függ. Olyan pedig nem létezik, hogy "tökéletes testi genetikával rendelkező modellfiúk". Akiket te modellnek hívsz, semmivel sem egészségesebbek, mint bárki más.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Renhoek Terro...
2015.09.05. 19:44
Most tisztán evolúciós előnyökre gondolok. A férfi/női testalkat, arcvonások, egyéb testi adottságok evolúciós előnyt jelentettek mindig is... Nem tudom hol olvastam már, de volt valahol egy tanulmány, amely bizonyította a nőknek különösen tetsző férfiak immunrendszere jobb és kevésbé hajlamosak egyéb betegségekre.

Teljesen GM szempontból gondolkozok most: Jelenleg a testi erő, egészség és az intelligencia az aminek konkrétan megtalálható és módosítható a genetikai állománya.

A kreativitás egy eléggé nehezen behatárolható dolog, és sok új felfedezés pont azt bizonyítja, hogy erős kötelék van az öröklött mentális betegségek, enyhe "pozitív" jellegű skizofrénia és eközött. Valószínű, hogy sok-sok művész, zseniális tudós valamilyen szintű mentális rendellenességet hordozott. A származás pedig inkább fogalmi kérdés, nem választható meg, és a GM-el eleve megváltoztatjuk. Inkább a nemesi, anyagi, hatalmi körökből való származásra gondolok, mint öröklődésre.

Tehát ha létre akarunk hozni egy GM-ből profitáló tökéletes személyt, akkor mik a szempontok?
Testi erő, külső megjelenés tökéletes arányokkal - melyek vonzóvá teszik a másik nem számára, erős immunrendszer , magas IQ stb... viszont látható, hogyha már kreativitásról beszélünk, akkor ahová teszünk, onnan egyben el is kell vennünk valamit. Kreativitás hozzáadásával meglehet hogy egy szorongó, skizofréniára, minor depresszióra hajlamos egyént hoznánk létre. Továbbra is azt mondom, amitől nagy emberré válhat valaki, azt az élete során felépített küzdelmek miatt történhet. A genetika csak az alapot adja, aztán hogy ezt ki hogyan tudja használni... és lehet pont egy defektusokkal küzdő egyén tud kiemelkedni a hibák miatt, nem a tökéletes genommal rendelkező. (Bár eleve nehéz meghatározni a tökéletes genomot már definícióra is)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. KisDre Renho...
2015.09.08. 01:45
Még mielőtt tovább olvasnám a kommenteket:

"bár csodálatos lényeket teremtett, de a mostani városi civilizációs létünkhöz már közel alkalmatlan."


Ergó nem a genomunkon kell változtatni, hanem azon AHOGYAN élünk ! Ha a kacsa nem tud úszni nem a víz a hülye. Én vallom hogy van aranyközép út, ahol technológiai fejlődés megfér a természet központúsággal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. KisDre
2015.09.08. 02:04
Ja és: "Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!" / "S az ember célja e küzdés maga."

Beszéltetek már itt utópiáról is, de ezzel az utópiával pont az a bajom, mint a legtöbb tökéletesség utáni vágyról. Hogy ha létre jön, hova tovább?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Renhoek KisDr...
2015.09.08. 10:16
Akkor nem teljesen jött át az üzenet.

Az emberiség a technológiából adódóan élhet tovább 30 évnél, csak hogy erre alkalmatlan a genetikai felépítése.
Ezt nem lehet természet-központúsággal orvosolni.
Különben meg mi a javaslat? Több százmillió ember él nagyvárosokban, ahogy gondolom te is. Bemész reggel dolgozni, és nagy eséllyel végzel 8 órás ülőmunkát valahol. Utána hazamész, gépezgetsz, nyomogatod a telefont stb.
Ha beiktatsz napi 1 óra sportot és hétvégente 10 órás kirándulást, AKKOR sem fogsz úgy élni, ahogy az őseid tették és amire kialakult a testünk millió évek alatt. Soha nem fogsz naphosszat vándorolni, a testedet állandó éhezésre kényszeríteni, kemény fizikai munkát végezni a természetben stb.

Aranyközépút természetesen van, de nehogy azt higgyük, hogy a városi ember sportolgatása, meg hétvégi kirándulás ki tudja védeni teljesen a civilizációs betegségeket és főleg azt, hogy 30 évre van beállítva a genetikai óránk, az anyagcserénk, a cirkadián ciklus stb...

Mondhatni a technológia tolta ki 70-80 évre az életkort, viszont az emberi evolúció és a genomunk nem tudta követni a változást. Ezt csak génsebészettel és őssejtekkel lehet orvosolni, főleg ha tovább mennénk 100-120 évre is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. ChoSimba Renho...
2015.09.08. 12:42
Ez így szerintem nem teljesen helytálló. Az ember genetikai felépítése olyan, hogy a kőkorszaki életmód mellett is ki tudott húzni többnyire 30 évet. Ennyi kellett ahhoz minimum, hogy 10-15 évesen teherbe esve fel tudja nevelni a kölykeit életképes szintre. Ez kb. olyan mint a MarsRover. Kb. 3 hónapra tervezték, de nem voltak olyan vacak "életkörülmények" mint gondolták, ezért már megy pár éve.
Ha nem élt volna eddig az ősember, akkor kihalt volna, mert nem tudja felnevelni a gyerekeit. Ha tovább él, akkor annak nincs további jelentős hatása az utódokra, ezért nincs szelekciós nyomás sem ez irányba.
Nyilván ez inkább fordítva működött, és a gyerek igényelt egyre több nevelési időt az agy növekedésével. Kedves rokonaink a csimpánzok is a szabadban kb. 30-35 évet élnek. Fogságban több mint 60-at.
De ez nem azt jelenti, hogy 30 évre van "tervezve".
Ha a negatív körülmények megváltoznak, mint ahogy meg is változtak a civilizáció miatt, úgy ez kitolódott 70-80 évre.
Ha hozzávennénk a rendszeres sportot, egészséges ételeket, stb., akkor valószínűleg elég gyakori lenne a 90-100 éves nyugdíjas.
De továbbra is lesznek olyanok, akik 30 évesen meg fognak halni szívrohamban vagy rákban.
Főleg, ha hozzávesszük azt is, hogy a 30-40 éven túl jelentkező betegségek már szintén nem jelentenek szelekciós nyomást, mert addigra az ember már "lebabázott".
Ezért a későn jelentkező betegségekre hajlamos genetikai változások nem képesek kitisztulni a közös gén pool-ból.
Így az élethossz növelésével mi magunk tesszük fajunkat betegebbé, silányabbá.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Renhoek ChoSi...
2015.09.08. 17:30
Tisztán arra értem, hogy az ember produktív és egészséges élettartamát mesterségesen növeltük a technológia eszközeivel.
Ezzel a genomunk javítómechanizmusai nem tudnak lépést tartani. Főleg a tumorok kialakulásában játszik fő szerepet. Statisztikailag bizonyítható.(A természetes kiválasztódás is nagyrészt megszűnt az eünek hála, illetve hogy a nők nem csupán fizikai erő, külső benyomás alapján választanak párt).

Ellenben pl egy teknős vagy egyéb hosszú életű faj képviselői vad környezetben is hosszú ideig egészségesen élnek. A szervezetük valahogy ehhez alakult ki, minden kísérő mechanizmussal.

Szerintem egyértelműen látszik ebből, ahogy írtad te is, az ember 30 éven feletti élete csak ajándék, de semmiféle evolúciós előnnyel nem járt. Nem volt előnyös tulajdonság, bár hátrányos sem - de sokszor megtörtént, hogy hagyták éhenhalni a hosszú életű genommal rendelkező öreget, aki nem tudott gondoskodni magáról.
30 éves koráig meg nem derült ki ez, és semleges volt az utódnemzés szempontjából.

"De ez nem azt jelenti, hogy 30 évre van "tervezve".
Ha a negatív körülmények megváltoznak, mint ahogy meg is változtak a civilizáció miatt, úgy ez kitolódott 70-80 évre.
Ha hozzávennénk a rendszeres sportot, egészséges ételeket, stb., akkor valószínűleg elég gyakori lenne a 90-100 éves nyugdíjas."

Akkor tervezve helyett ideálist mondom. Ehhez a genetikai felépítéshez 30-40 év az ideális. Ezen bármilyen sporttal és egésszséges életmóddal sem tudsz segíteni, mert a mutációk amúgy is jönnek, a rendszer pedig romlik folyamatosan. Minden begyűjtött mutáció elraktározódik, egy leégéstől kezdve egy szál cigiig 18 éves korodban. Vagy a sérült sejt elpusztítja magát, vagy nem, esetleg tovább osztódik. Annyi és annyi mutáció történik bennünk, viszont a nagyrészük semmi problémát nem okoz szerencsére, vagy a rendszer kivédi. Egy idősebb rendszer már nehezebben védi ki.

A lényeg, hogy egy biztosabb DNS javító mechanizmussal, vagy több redundanciával fel lehetne készíteni a genomunkat és a fajunkat a hosszabb és egészségesebb életre 60 felett, minden más csak bizonytalan eredményt hoz. Ha totálisan egészségesen élsz akkor is ki vagy téve az öregség hatásainak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Renhoek
2015.09.08. 17:32
Ja és még fontos, hogy az öregség és a halál tulajdonképpen felfogható egy utolsó biztosítéknak. Ha végtelenül és folyamatosan megújulnának a sejtjeink, örökké élnénk elméletben. Persze ez evolúciósan értelmetlen a fajra nézve, és ez az önszabályozás a tumorvédelem egyik kulcsfontosságú eleme. Kinézhetnénk 18 évesnek 60 év múltán is, de sokszsorosára emelkedne a tumorok kialakulásának esélye.
Egy egész tudományág, az öregségkutatás foglalkozik ezekkel a hatásokkal, és meglepő dolgokat találnak.

Bár szerintem az öregség és a halál is egy szükséges rossz. Egy hiba a kódban, amit előbb utóbb a távoli jövőben ki fognak javítani. A természetben láthatunk példát olyan fajra ami önmegújítja magát a végtelenségig. Ez komplex lényekre is átvihető lehet hiszen csak kódról és másolásról beszélünk. (Illetve egy evolúciósan beépült szaporodási és fajfenntartási kényszerről)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. ChoSimba
2015.09.08. 17:54
Az öregség elég összetett, nem egy faktoros. Sajnos. Vagy szerencsére
Én pusztán biológiailag nem tartom lehetetlennek az örök életet. Egész életünkben "renováljuk" magunkat, a sejtek pár évente lecserélődnek. Kivéve az idegsejteket, de ott is el tudom képzelni a cserét. Valószínűleg memória és személyiségváltozási problémákkal, hiszen egy idegsejt cseréjekor a kapcsolatok nem épülhetnek újra.
Szóval az egész öregedés csak a hibajavító mechanizmusokon múlik többnyire. Lehet szó káros gén mutációról vagy telomer rövidülésről vagy őssejt fogyásról, mindegyik megoldható elméletileg javítással.

Az persze más kérdés, hogy az idegrendszer hogyan képes alkalmazkodni ehhez. Lenne-e kedvünk egyáltalán élni mondjuk 2-300 év élet után ? Lehet hogy annyira telítődnénk az élet élményeivel, hogy nem tudna már semmi lekötni, totális depresszióba fordulnánk.
Arról nem is beszélve, hogy a memóriánk mérete valamelyest kötött. Most sem emlékszünk már régebbi dolgokra, milyen lehet 1000 év után visszanézni ? Mire emlékeznénk, nem éreznénk-e magunkat gyökértelennek, "múlttalannak" ?
Újabb költői kérdések
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.09.08. 20:35
"Főleg, ha hozzávesszük azt is, hogy a 30-40 éven túl jelentkező betegségek már szintén nem jelentenek szelekciós nyomást, mert addigra az ember már "lebabázott".
Ezért a későn jelentkező betegségekre hajlamos genetikai változások nem képesek kitisztulni a közös gén pool-ból.
Így az élethossz növelésével mi magunk tesszük fajunkat betegebbé, silányabbá."

Ez azért elég durván önellentmondás. Először arról írsz, hogy a korai utódnemzés során nem derülnek ki a betegségek (azaz öröklődnek) majd hirtelen arra jutsz, hogy a kései utódnemzés káros a génállományra WTF :?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. ChoSimba ny
2015.09.08. 23:54
Valamit félreértettél
majd hirtelen arra jutsz, hogy a kései utódnemzés káros a génállományra WTF :?
Nem írtam kései utódnemzésről.
De pont fordítva. Minél később tervezel gyereket csinálni, annál valószínűbb, hogy valami betegségben meghalsz még előtte. A később jelentkező betegségeknek van ideje kibontakozni és meggátolni a gyermeknemzést.
Ez kicsit túlegyszerűsítése a dolgoknak, mert egyrészt agyrákkal is lehet gyereket csinálni, másrészt az ivarszervek is öregednek és növelik a kockázatot.
De valahol abban is van logika, hogy ha lenne olyan törvény, ami 70 év előtt megtiltaná a gyermeknemzést, akkor valószínűleg az átlagos életkor elkezdene nőni, mert csak a hosszabb életű emberek tudnának szaporodni.
De még inkább egész gyorsan kihalnánk
A hosszú élet valahol egészséget is jelent. Tudom, diabétesszel is lehet 70 évig élni
Egyszóval arra akartam rámutatni, hogy nem nagyon haladhatunk a hosszabb élet felé evolúciósan, mert a szaporodás után jelentkező betegségekre nincs természetes (se mesterséges) szelekció.
Az életkor csak azért nőhetett az elmúlt évtizedekben, mert csökkentettük a minket érő káros hatásokat. Tehát a most elérhető 100-120 év nem újkori evolúciós "fejlesztés".
Nyilván alapjaiban változik meg a helyzet, ha képesek leszünk géneket módosítani, és az el is fog terjedni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek ny
2015.09.09. 15:05
Igen, ezek érdekes kérdések, sokat gondolkoztam ezen én is.
Főleg az agy életben tartásával kapcsolatban egy virtuális rendszerben.

Ez már eléggé lekorlátozná a bizonytalan javítási tényezőket. Egy teljes testet elképesztően bonyolult és kockázatokkal teli lehet folyamatosan megújítani.
A tudat viszont az agyban van, tehát koncentráljunk arra.

Eleve az agy öregkorban sokszor azért károsodik, mert a szervek nem képesek már úgy működni mint régen. Egy friss vérkörrel rendelkező támogató rendszer, ahol az agyra különösen veszélyes magasvérnyomás sincs már hozzáadna sok évet az élethez.

Az elmeszesedett lepusztult érrendszert is le kell cserélni, hiszen ez okozza a legtöbb agyi érkatasztrófát (bár konstans vérnyomásnál sokkal kisebb az esélye az érfal repedésnek is) Illetve a támogató gliaszövetnek sokkal nagyobb szerepe van a gondolkozásban és az intelligenciában, mint gondoltuk régebben. Ha pedig folyamatosan kis lépésekben újítjuk meg a neuronokat, amik szerintem át tudják venni a helyettesítendő neuron axon és szinapszis hálózatát. Vagy újakat növeszthet. Az agy elképesztően plasztikus, ezért tud akár teljesen felépülni egy brutális koponyasérülés esetén is. Ehhez képest a finom változásokat rendszer (személyiség, öntudat) szinten észre se vennénk szerintem.
Ez már filozófia inkább, de úgy tűnik az öntudat eléggé stabil. A hálózat újraindulásával probléma nélkül bebootol (altatás után felébredsz pl)
Az emlékek rögzülése pedig egy hosszútávú folyamat, ami neurogenezissel (neuron születéssel) és migrációval is jár. Tehát szerintem végtelenül halmozható. Az agy megoldja, a régi emlékek elhalványodnak, de bármikor felidézhetőek fotók, videók segítségével. Ha el is felejtjük 1000 évvel ezelőtt mi volt...
Vagy amit SG-n is írtam a Mátrix témára, nekem nincs problémám az emlékhalványodással, mert tökjó lenne 100-adjára megnézni a Pulp Fictiont úgy, hogy nem tudok fejből minden idézetet
A lényeg, hogy az élethez szükséges egészséges munkamemória, kreativitás, öntudat fenntartható legyen neurális őssejtekkel akár évszázadokon keresztül. Szerintem nincs elméleti akadálya.

Lehet egy 100 évesen is egészséges aggyal, nem vágyná senki a halált, hanem menne csajozni, kalandozni, vagy - szerintem - az ember legfőbb céljaként az elméjét kristályosítsa ki. Szerintem 1000 év is kevés lehet a világ megértésére és kiismerésére.

Az öregséggel együtt jár a letargia, depresszió, haláltól betegségtől, elmúlástól való félelem. Persze, hogy öregként egyszerre rettegsz a haláltól, másfelől pedig tudod hogy nem élsz örökké és ebbe bele is törődsz egy idő után.
Ha viszont megvan a választás lehetősége, és nem nyomaszt az öregség, az teljesen más dimenzió.

Persze lehet máshogy fogjuk gondolni, majd mikor 300 évesen iszogatunk a tengerparton, és halálra unjuk magunkat
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!