iPon Cikkek

A játéktervezés hazai oktatásának jelene és jövője

Dátum | 2015. 08. 18.
Szerző | farkas.balazs
Csoport | JÁTÉK

A BME honlapján nemrég megjelent egy felhívás, miszerint "2015 szeptemberében indul Magyarország első játéktervező és -elemző képzése". A leírás szerint ez egy progresszívebb képzés abból a szempontból, hogy foglalkozik a játéktervezés és játékpszichológia komolyabb aspektusaival, ami gyakorlatilag tényleg időszerű adaléka a felsőoktatásnak (még ha késve is). Mindez egy nagyobb egyetemen.
Valami tehát kezdődik, nem csak a játékfejlesztéshez szükséges érintőleges ismeretek specializált oktatása (programozás, grafika), hanem maga a játéktervezés átfogóbb megítélése szempontjából is. A képzés 600 000 Ft-ba kerül félévenként, ami nem kevés pénz, de a felhívás feldobja az ösztöndíj lehetőségét a kevés kiemelkedőknek. Mondanom sem kell, elég volt átnézni néhány játékfejlesztői csoportot és fórumot, hogy a remény és a cinizmus újra egymásnak ütközzön a felhívás kapcsán. Ez a cikk azoknak szól, akik jelenleg azon gondolkodnak, hogy vajon megéri-e egy ilyen képzésre jelentkezni, ezen az összegen milyen alternatívák vannak, és hogy meg lehet-e tanulni ingyen is a játéktervezést / játékelemzést. 1. Mi a játéktervezés? Közelítsünk a definíció oldaláról, még akkor is, ha nem könnyű. Nagyon sok esetben, amikor fiatal érdeklődök érkeznek a videojáték-fejlesztés kapujába, gyakran tisztában vannak a "játéktesztelés", "játéktervezés", "kritika", "elemzés" fogalmak létezésével, de a jelek szerint még sokan vannak azok is, akik nem értik pontosan, mit takarnak. A játéktesztelés nem csak azt jelenti, hogy "játszani kell, és megmondani, mi a rossz", ahogy a játéktervezés sem csak azt jelenti, hogy "eldöntsük, FPS vagy RTS legyen, és hány pálya lesz". A játéktervezés (game design) egyike a legösszetettebb multidiszciplináris tudományos- / művészeti ágaknak, éppen ezért nem is lehet könnyen megfogni, mit tartalmaz pontosan. Ha nagyon le akarnánk egyszerűsíteni, azt kell mondanunk, hogy a játéktervező legalapvetőbb képessége a kommunikáció. Tudnia kell közölni az ötleteket teljesen más perspektívából szemlélő munkatársaknak, értenie kell a programozók és a grafikusok nyelvén is. Vagyis, a lehető legalapvetőbb minimum, hogy legyen tisztában a videojátékok legelemibb komponenseivel, mint kód, grafikai elem, UI, ütközés, fizikai értékek, és így tovább, akár több száz apróságot mondhatnék.
És ez még mindig a legalapvetőbb. Ezek ismerete nem lesz elég egy jó játék létrehozásához. Még ha meg is testesítjük egy személyben a világ legjobb programozóját és grafikusát, aki az összes rendelkezésre álló szoftvert tudja kezelni, akkor sem tekinthetjük magunkat jó játéktervezőnek. A játéktervező megfoghatatlan dolgokkal bűvészkedik. Ügyel arra, hogy a játék tónusa, narratívája és játékmenete harmóniában legyen. Felügyeli a dokumentációt, az ütemtervet, célokat tűz ki, és a célokhoz tartó időtartamot elosztja. Figyel a művészeti irányzat konzisztenciájára, az utalások, a párbeszédek, a képi elemek, a színvilág helyességére. A játéktervező a játék központi filozófiájának őrzője és gondozója. Ettől függetlenül, megkülönböztetünk többféle játéktervezőt, hogy csak a legegyszerűbbeket említsem: pályatervező, narratív tervező és játékmenet-tervező. Ezeket sem szabad olyan egyszerűen kezelni, a pályatervezés sem annyi, hogy egyenként megrajzoljuk a pályákat, hanem érezni kell azok egyensúlyát, következetességét, összetettségét. A narratív designer sem csak történetet és párbeszédet ír, hanem a játékos fejével gondolkodva próbálja kitalálni a fordulatok, narratív súlypontok megfelelő helyeit. A játékmenet-tervezés pedig az úgynevezett "minimum viable product" meghatározásával kezdődik, vagyis mindazon elemek összességével, amelyek nélkül a játék nem lenne az a játék, és ennek tudatos, ésszerű bővítése, variálása a rendelkezésre álló idő és költségvetés figyelembe vételével.
Lényegében a játéktervező egy nagyon fejlett, összetett gondolkodású játékos, aki nem a saját ízlése után szalad, hanem mindegyik ízlést megpróbálja megérteni. Megpróbálja felismerni a legrosszabb játékokat megmentő egyetlen elemet, és megpróbálja romba dönteni a legnagyobb címeket, ha rábukkan valamiféle komiszságra. Minden kétkedése, felismerése egy olyan tudást erősít, amelyet nem lehet egy oldalról megfogni, a játéktervező a fejlesztések reneszánsz embere, polihisztora, aki egy idő után érzésből, ösztönből hoz döntéseket. És azok a döntések jók lesznek, ha az említett tudás elég erős, stabil és gazdag. Ugyanakkor vezetőnek is lennie kell: koordinálnia kell a projektet, kiegyensúlyozni a félreértésekből és egyet nem értésekből adódó nehézségeket, és motiválni azokat a csapattagokat, akiknek éppen kevesebb dolguk van.
2. Mi a játékelemzés? Hogy a BME mit ért játékelemzés alatt, az még rejtély, de ez takarhat több dolgot is. Leegyszerűsítve jelenthet gyakorlati és elméleti játékelemzést is. Ha a gyakorlatot nézzük, ez jelentheti azt, hogy egy játékot (vagy műfajt) komponensei szerint vizsgálunk meg, hogy megértsük, mitől működik jól, mi az, ami célba talált a játékosoknál. Tekinthetjük egyfajta játéktervezői visszamodellezésnek (reverse engineering), ahol nem a kódot, hanem a végső termék-termékcsoport hatásmechanizmusait vizsgáljuk. Az elméleti játékelemzés pedig takarhat egyfajta kritikai játékelemzést (angolt kell használnom: nem "game review", hanem "game criticism"). A kritikai játékelemzés nálunk nem egy túl elterjedt műfaj, és nem azt értjük alatta, amikor fogunk egy új játékot, játsszuk egy hétig, és rácsapjuk a végén, hogy hetvennégy. Inkább akadémikusabb jellegű, hasonlatos az irodalomkritikához, amely nem a művet, hanem a mű minden vonatkozását megvizsgálja, és az ilyenből jön létre az akadémiai játékkritika, a ludológia, vagy digitális narratológia.
Mindkettőt fontos lenne tanulni, legalábbis az analitikus és akadémiai gondolkodást bevezetni ebbe a (még mindig) profitorientált területre, mert ez biztosítaná a különböző szemléletek, perspektívák jelenlétét, és jóval sokszínűbb játékok jöhetnének létre a fősodorban is, ráadásul a videojátékok elfogadása és természetessége jobban megmaradhatna. Akár a gyakorlatról, akár az elméletről van szó, a játékelemző tulajdonképpen szintén egyfajta esztéta / művészettörténész / kulturális antropológus, aki immár észreveszi azt is, hogy a technológia létezik, és használható ötletek, ideák közlésére. Persze nem kell ezt túlkombinálni, a játékelemzés minden esetben olyan tanulható, mélyíthető aktív ismeret, amelynek megszerzése során analitikus és kritikai gondolkodást sajátítunk el, fejlesztőként és játékújságíróként ezek használhatók, de még a játékpiacon túl sem haszontalanok. 3. Tanítható dolgok ezek? Be kell látnunk, hogy a játéktervezés és -elemzés rendkívül nagy, riasztó tudományterület, és némi szkepticizmussal tehetjük fel a kérdést, hogy taníthatóak-e, ráadásul ilyen rövid időtartam alatt. Mint minden ilyen összetettségű tudományos / művészeti tudáskör, ezt is csak akkor fogjuk tudni elsajátítani és hasznosítani, ha hajlandóak vagyunk önállóan tanulni, jóval többet annál, mint amit bármilyen oktatás adhat nekünk. Ez persze rögtön vonja is magával a kérdést, hogy akkor minek menjen az ember el egy oktatásra, ha amúgy is fel lehet szedni a tudást könyvekből, honlapokról, online kurzusokról?
Minden valamirevaló képzés lényege emiatt talán inkább a kapcsolatépítés, valamint tapasztalatok cseréje, motivált, rendszerezett tanulás és más perspektívák megismerése. Ezeknek a szintézise, a szerencse és a jó kapcsolati háló lehetővé teszi, hogy a képzés sikeres, hasznos legyen, és legfőképpen: megérje a befektetést. De ez persze nagyon megfoghatatlan, és sajnos ellenőrizhetetlen tényezők összessége, főleg egy új képzés esetén.
4. Mik az alternatívák? Honnan kerülnek ki a játékfejlesztők, elsősorban pedig a játéktervezők? Mennyire riasztó az a helyzet, hogy csak most kezd éledezni az oktatásban ez az egész? Az előző pontban említett önszorgalom egy nagyon erős mozgatórugója a hazai játékfejlesztésnek, hiszen nem is jöhetett senki egy olyan képzésből, ami pont erre fókuszált volna. Nyilván le lehet bontani, hogy a programozó programozást tanult, a grafikus rajzot, de ha közelebbről megvizsgáljuk a dolgokat, észrevehetjük, hogy bárki jöhet bárhonnan. Példának okáért a NeocoreGames legtöbb eredeti tagja klasszikus könyves-szerepjátékos-műfordítói múltból érkezett. Vagy itt vagyok én: egy könyvtáros diplomával vagyok nyakig játékújságírásban, narratológiában és játékpszichológiában. Szóval amit mondani akarok: nem kell különösebben rágörcsölni, ha nem jutunk be egy jól hangzó képzésre. Nagyon sokan vannak, akik nem jutottak be filmes képzésre, és később nagy rendezőkké váltak. Nem feltétlenül az iskolázottságon múlik a karrier, de az tény, hogy valamit biztosan segít, egy-két lépéssel közelebb visz a célhoz.
De akár a MOMÉ-n tanulunk releváns szakmát, akár egy vidéki iskolában készülünk kémiatanárnak, ha a játékfejlesztés a szenvedélyünk, keresnünk kell azok társaságát, akik hasonlóan gondolkoznak, és utána kell járnunk mindennek, önerőből. Az nem lehet akadály, hogy nincs pénzünk egy képzésre. Ha pedig van, veszíteni csak nem veszítünk vele. 5. Szóval jó a BME ajánlata? Jó kezdetnek tűnik. Azt kell elérnünk, hogy a képzésre jelentkezők egy-egy szemeszter után hajlandóak legyenek értékelni a képzést, azt közzétenni, és talán az oktatókat is ösztönözni ugyanerre. Most egy olyan időszakot élünk meg, amikor a játékfejlesztés oktatása csúnyán hátrányban van országunkban, de itt az első lépés előre, amelynek sikerén és megítélésén nagyon sok múlhat. Előre kell lépnünk, nagyot, sokat, mert egy hatalmas piaci szegmensről van szó, de nem utolsósorban egy új kifejezésformáról, egy új művészetről, amelynek megítélését és útját egyengetnünk kell. Tehát: nem tudni, hogy a BME felhívása mögött mi lehet konkrétan, de az biztos, hogy fontos állomást jelenthet a felsőoktatásban. Kíváncsian várom, hogyan alakul.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

26. CyberPunk6...
2015.08.18. 08:38
Feltételezzük, hogy ezt lehet tanítani.
Feltételezzük, hogy vannak olyanok, akik képesek megtanulni rendesen a matematikát és a járulékos dolgokat [hány infós bukik ki, mert ős csak játékot akar programozni, csak a matekhoz hülye], és még játékkészítést is akarnak tanulni és még pénzük is van rá.


Van ma olyan ember a BME-n vagy bárhol a felsőoktatásban, aki ezt hitelesen tudja tanítani?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. Meteoreso
2015.08.18. 08:47
Amíg az egyetemi anyagban a Meshloader-nél az van írva hogy ez az anyag túlhalad az egyetemi anyagon addig NINCS magyarországon képzés.
Egy hálót nem tudunk betölteni csak Grafikus motorral ami pénzes, vicc kategória.
A 600 ezer forintról nehéz véleményt mondani, de egy régi mondás jut eszembe, akkor lesz sok pénzed ha sok pénzed van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. CyberPunk6... Meteo...
2015.08.18. 10:18
Szerintem maradhatunk annyiban, hogy a 3.5 évbe kb az alapozás fér bele, és ez eleve nagy téma, minimium egyetemi képzés kellene hozzá.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. wishformor... Cyber...
2015.08.18. 10:54
Mernokinfon anno 180 bol kb 80 an maradtunk a masodik felev utan, lenyegeben analizis es a diszkret matek kiszorta az 50%-at a bagazsnak.
12-en allamvizsgaztunk az evfolyambol abban az evben. osszesen asszem 22-en voltunk mernok info-n a diplomaoszot (torlodott csuszott felevesekkel, en is csusztam 1 felevet) ez boven 10% alatt van. nemtom h most mi a helyzet de 6 eve ez volt kb
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. CyberPunk6... wishf...
2015.08.18. 11:51
Erről beszélek.

Akkor még ebbe vedd bele, hogy ezek közül mennyinek van affinitása a széphez, a pszichológiához, ezen felül még tehetsége is az egészhez.

Aztán még egy szűrővel megdobjuk, hogy legyen félévente 600 ezer forintja, vagy legyen annyira hülye, hogy bevállalja ezt diákhitelként...

De még mindig nem értem, hogy Magyarországon hol lesz olyan ember, aki ebből egy normális képzést össze tud rakni. Nincs hozzá megfelelő szakember a felsőoktatásban. Még a versenyszférában is kevés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Vasabroncs
2015.08.18. 12:00
A BME jelen képzése kb 3szor annyiba kerül félévente mint egy átlag főiskola/egyetem költségtérítésen, viszont legalább nem fogsz belebukni a matekba aminek szvsz semmi értelme már tanítani. Mi köze van a differenciálanalízisnek ahhoz hogy én javát programozok? Semmi. Miért kell őskövület prognyelvekkel kezdenem mérnökinfón, amikor a gazdászok pl egyből visualbasiccel kezdenek? Értem én hogy alapokról indulunk de ne ássunk már le kínáig...
Röviden a lehetőségek kishazánk leendő játérkervezőinek:
- elvégzel egy főiskolát, egyetemet, miközben otthon hozzátanulsz az általad keresett témához és max mesterkurzuson megtanítják neked.
- kimész külföldre keresni valami rendes iskolát, ahol normálisabb színvolanon tanítanak.
- tejelsz mint riska tavasszal.

Nem tűnik annyira szörnyűnek ez a BME-s lehetőség, csak megint az van, hogyha nincs pénzed, akkor mehetsz a mekibe bigmacet árulni...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. CyberPunk6... Vasab...
2015.08.18. 12:28
Milyen őskövület nyelvre gondolsz? A C-re?

Az elég szomorú, ha nem érted a C miért jó kezdésnek.

Megkockáztatom, hogy a mai napig a legtöbbet használt nyelv, és egy egyik legnagyobb piac fő nyelve, történetesen a beágyazott rendszereké.

Cserébe még más nyelvek is átvették a szintaxisát, lehet rajta tanulni az alapokat, a memóriakezelést (mert mindent hagy megtenni), szóval az alacsony szintű dolgok megtanulásához is jó.


Mi a problémád azzal, hogy C-vel kell kezdeni?


Egyébként hány gazdászt ismersz, aki pár excel makrónál komolyabban tud programozni? Nekik nem kell megérteni a hátterét csak valami működőt összetákolni. Meg sem fogja közelíteni a tudások egy infósét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Vasabroncs Cyber...
2015.08.18. 12:52
Örülök, ha neked már a C-vel kellett kezdeni, sajna nekem még nem. Lehet hogy intézmény függő, de eddig csak szívattak mindenkit akivel beszéltem (fölös tárgyakkal, hosszú rávezetéssel, stb).
Az a bajom, hogy, nekem pl egy évet kellett várnom mire a C-ig eljutottunk. Előbb ott volt a kedves Basic és utána a Pascal. Ha a C-vel kezdenének nem lenne semmi bajom, de nem így történt/történik.
És nem az a para, hogy a gazdászok excel makrókat írkálnak, hanem hogy ahhoz hogy én "modern" programnyelvet lássak, ahhoz már szakosodnom kell!
El van baszva a magyar felsőoktatás. Ha én macskasimogató akarok lenni akkor miért kell két évet tanulnom szerveskémiát és még egy évet a macska géntérképét? Én csak simogatni akaram a urva macskákat, olyan nehéz ezt tanítani egyenesen, direkt megközelítéssel, értelmes keretek között???
Nem azt mondom, hogy ne legyen egy két tárgy amivel ki lehet szórni a nép felét, de akit pl a programozás érdekel azt miért kell emeltszintű matekkal kínozni?
Mi köze van a görbe alatti terület kiszámításának ahhoz hogy printf("Hello World" ) ; ???
Ez az én bajom.
És ezért látom értelmét ennek a BMEs újdonsült iránynak, főleg ha ez sem lesz teletömve statisztikával, ábrázológeometriával meg a többi nyalámksággal, amiről minden felsőoktatási intézmény mélyen hallgat amikor a reménybeli új hallgatókat csábítja magához nyíltnapokon meg a honlapjukon.
Uff.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. hEngi Vasab...
2015.08.18. 13:05
Szerintem a görbe alatti terület kiszámolása simán belefér, de azért a Fourier-soroknál már én is besokalltam kicsit Amugy ahhoz hogy az ember webfejlesszen vagy épp c#/java-ba csak programozgasson nem feltétlen kell diploma. Szerintem egy diploma azt jelenti hogy egy bizonyos területtel valamilyen szinten általános tudással rendelkezel. Ehhez pedig hozzátartozik a matek is, ha tetszik ha nem
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Vasabroncs hEngi
2015.08.18. 13:10
Ez viszont jogos.
Tény, hogy nem kell diploma ahhoz, hogy webfejlesszen az ember, de véleményem szerint kevés az a tananyag/tantárgy ami konkrétan a kitűzött szakmába vág. Értem én az általános tudást, de a szaktárgyat hangsúlyosabban kellene oktatni. Szvsz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. CyberPunk6...
2015.08.18. 13:31
Nem tudtam, hogy ennyire régimotoros vagy, de már egy ideje C a kezdő nyelv az alulról felfele építkező helyeken.

A webfejlesztéshez meg egy csomó programozási munkához nem kell diploma, ez nem a felsőoktatás hibája. Ha valaki nem akar ilyeneket tanulni, CSAK programozni, annak egy megfelelő OKJ vagy hasonló tanfolyam feleannyi idő alatt több hasznos tudást ad. Jobb programozó lesz belőle a friss papírral, mint egy frissdiplomás.

Ha viszont valahová kell a mérnöki diploma, akkor bizony ezek is kellenek. Például, ha beágyazott fejlesztő akar lenni, akkor nem árt, ha tudja, hogy mi van ha telítésbe mennek a tranzisztorok, vagy ha már előkerült fourier bácsi, akkor a jelfeldolgozás az emelt matek nélkül mégis hogyan lenne lehetséges?

Ráadásul az egyetemi szint csak erősen bevezető jellegű, szóval az a kemény és nehéz rész még csak a basic levelt sem éri el.

Ennek van értelme, aminek nincs az, hogy aki csak programozni akar az mérnöki diplomát szerez. Na ez a felesleges. Erről tehet a társadalom, a munkáltatók és sokminden, de az egyetem nem igazán.

A mérnökök sok interdiszciplináris projektben vesznek részt és sokszor ezeknek van értelme. Ha valaki mérnök és mérnökként dolgozik.


Az hogy milliókat költünk mérnökök képzésére, akik csak webfejlesztenek és "c#/java-ba csak programozgasson" módon üzik az ipart, egy elborult hozzáállás.

A matek és a többi nagyon fontos egy mérnöknek, de egy programozónak felesleges (erős középiskolai szint felett).
A mérnökinformatikus nem programozó. a programtervezó informatikus nem programozó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Meteoreso
2015.08.18. 13:37
Nem kell a 3d programozáshoz matek ?)))
Aztán a 3d pontok matrix transzformációját meg ki számolja ki a kamerához térbeni elfordulás esetén a mikulás ?
Meg ki nyomja át ezeket a videókártya rederelő részén és ujra felépíti a mash- eket?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. CyberPunk6... Meteo...
2015.08.18. 13:42
A megtervezéséhez kell, a leprogramozásához nem.

Ezért is mondtam, hogy aki csak webfejleszt és cxjavázik, annak elég egy OKJ.

A 3d programozás és a beágyazott rendszerek, hw közeli dolgok már mérnöki munkát jelentenek.


egyébként oda is csak a tervezéshez kell a mérnöki diploma, a leprogramozásához nem.

Nem kell értenie a matekot ahhoz, hogy a képletet leprogramozza.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. SzAdamAndy Cyber...
2015.08.18. 21:10
Érdekes megközelítés, én ezt úgy értelmezem, hogy mint mérnök "kitalálom" a megoldás "matematikáját" azt meg utána oda adom a programozónak, hogy itt a képlet ez vidd bele.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Resike Cyber...
2015.08.18. 23:48
A mérnökinformatikus nem igazán tud szakosodni, mindegyikből programozó matematikust gyártanak jelenleg. Hogy miért? Mert ez kell, nem pedig az OKJ-s programozók, vagy az olyan matematikusok akiknek köze nincs a programozáshoz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. juliux90 Vasab...
2015.08.19. 00:33
>elvégzel egy főiskolát, egyetemet, miközben otthon hozzátanulsz az általad keresett témához és max mesterkurzuson megtanítják neked.
A téged érdeklő témákat mindig otthon fogod megtanulni, a gyakorlatba beletapasztalni. Tanítani hozzá max alapokat lehet, amivel ez az önképzés folyamata meggyorsítható.
BME mérnök infó alap és mesterhez személy szerint volt szerencsém, a mester számomra jóval haszontalanabb volt, mint az alapképzés, ne legyenek vele kapcsolatban nagyon illúzióitok.

>kimész külföldre keresni valami rendes iskolát, ahol normálisabb színvolanon tanítanak
Hát ha a "rendes" mérnök infó képzés alatt azt érted, hogy nem piszkálnak alacsony szintű dolgokkal, van egy rossz hírem a számodra. Az ilyen képzések nem arra vannak kitalálva, hogy megszerettessék a diákokkal a programozást valami magas szintű nyelven, "játékosan". Az ezekre jelentkezők ezt a lépcsőfokot jellemzően már rég meglépték.

Az egyetemi képzés arról szól, hogy megértsed, mi hogyan működik, amire alapozva túl tudsz lépni az egyszerű Kódfosó Károly szintjén. Olyanokat tényleg elég képzeni OKJ-n (pontosabban lenne, ha nem lennének azok a képzések is olyanok, amilyenek). Igenis kezdjenek a logikai kapukkal, bitvarázslással, assemblyvel, C-vel. Nem kell ezekből sok, kb. egy szemeszter elég is lehet normális oktatói és hallgatói alapanyag esetében. De minden más ezekre épül.

>tejelsz mint riska tavasszal.
Mégis mire? Idehaza BME VIK-nél, esetleg Elte IK-nál használhatóbb képzést nem nagyon kapsz, bármennyit is fizetsz. Külföldi képzést meg külön tárgyaltad.

A cikkhez: ez egyáltalán nem programozói képzés, egészen konkrétan a BME gazdaságtudományi kara tartja. A programozással kapcsolatos összes hozzászólás erősen off (az enyém is).

Kíváncsi vagyok, egy ilyen posztgraduális képesítés (vagy mi a szösz ez) mégis hol használható fel az iparban és hogyan. Ugyan nem vagyok jártas a játékfejlesztés terén, de erős kétkedéssel állok a dologhoz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. KisDre juliu...
2015.08.19. 03:25
A vicces hogy még egy adag művészeti tudás sem árt(ana?) ehhez a képzéshez.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. KatonaKM Cyber...
2015.08.19. 06:34
CyberPunk666, itt és most igazán tanulságos, hasznos dolgokat írsz. Már szégyellem is, hogy annyit basztattalak az X-Box miatt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. gombabacsi
2015.08.19. 09:38
Marha nagy gond itthon az, hogy alig vannak jó dizájnerek, nincs tervezés, munkaszervezés se, sőt, nagyon sokak szerint ezekre nincs is szükség. Durrbele módszerrel akarnak mindent csinálni, aztán csodálkoznak hogy 5x annyi ideig tart egy fejlesztés mint kéne.
Ezeket nem fogja megoldani egy ilyen egyetemi képzés, sőt, szerintem inkább elmélyíti a problámákat.

Sőt, még azt is eredményezheti ez, hogy az állambácsi marha nagy pénzeket fog belerakni a játékjfelesztésbe (hiszen már vannak "államilag bizonyítótt tudású", diplomás játékfejlesztőink haha), és akkor majd létrejönnek olyan "szinvonalas" és brutál pénzekbe került projektek, mint a magyar rajzfilmipar kisvukkja, ami szerintem a magyar 3d rajzfilm ipart kb 30 évvel visszavetette (senki se fog befektetni a kisvukkot látva).

Már látom magam előtt "Kisvukk the game", készült 1 milliárd forintból, hozott 50 ezer forintot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. KisDre gomba...
2015.08.19. 13:53
Oly vészjósló amit írsz és mégis nem alaptalanul : Csak az hiányzik hogy a magyar mentalitás és a mutyi rendszer ezt is megfertőzze...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Chavalier
2015.08.19. 20:05
Még most előre megmondom hogy aki komolyan ezzel akar foglalkozni akkor az menjen ki külföndre. Az ugyan kétségtelen hogy a magyar oktatás kiemelkedő, de ezen a szinten hogy játékfejlesztés... cseppet le vagyunk maradva. Aki valamilyen szinten tisztában van a játékfejlesztéssel és egy kicsit is utánanézett az tudhatja hogy itthon semmire sem fog menni.
Az a 600ezer Ft vagy mennyi pedig kész röhely, iszonyatos mennyiségű pénz és így elérhetetlenné teszi ezt az olyanok számára akiknek nincs olyan családi helyzetük hogy megengedhessék maguknak. De egyszó mint száz, ha komolyan érdekel ez akkor fogd meg magad, tanulj angolt és menjél szépen külföldre ahol ennyi pénzből jódarabig elvagy, ráadásul az ezzel kapcsolatos oktatás minősége is jobb.
Lehet vitázni, ez egyéni vélemény, akinek nem tetszik akkor nyilván nem így fogja csinálni de az már egyéni szocproblem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.08.19. 21:09
Honnan vagyunk,te és én,vagy bárki, olyan biztosak abban, hogy a magyar mentalitás az ami ma látszik?Melyikünk képes ezer vagy több tízezer év életre?Kár hogy egyikünk sem, akkor biztosan mondhatnánk,hogy milyen is az a magyar mentalitás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Terror
2015.08.19. 21:39
Kicsit unalmas ez a magyar mentalitásos marhaság. Valami oknál fogva divatba jött önnön nemzetedet leköpni. Munkámból adódóan több időt töltök külföldön, mint otthon, és biztosíthatok mindenkit, hogy amit az ún. "magyar mentalitásnak" szokás felróni, az pontosan ugyanúgy működik mindenhol, sőt. Sőt. SŐT. Leszámítva a magyarokat köpködést. Az tényleg csak itt divat, meg az oláhoknál, tótoknál, de velük nem számolok, mert ők ilyennek születnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. CyberPunk6...
2015.08.19. 21:55
Chavalier

A magyark oktatás minden csak nem kiemelkedő. Nem értem, hogy honnan ered ez a tévhit, de azon kívül, hogy egykor a termtud diákolimpiákon jó helyezéseink voltak, semmi jó sem volt benne. Bár az is igaz, hogy az átlag akkor is szar volt, csak legalább a kiemelkedőekkel tudtak mit kezdeni, akkoriban.


KatonaKM

Semmi összefüggés nincs a dolgot között. Én mindennél jobban utálom a tekintélyelvűséget. Attól, hogy valamikor nem értünk egyet, vagy akármit gondolunk a másikról, annak semmi köze ahhoz, hogy egy másik témában mit is gondolunk róla, vagy igaza van-e a másiknak.


juliux90

Meglepődnél, hogy az iskola mennyire nem számít ebben a szakmában. A BME-vik és az elte-ik csak a hagymányok miatt tűnik húde jónak. Valójábn senkit nem érdekel, mert tényleg otthon kell megtanulni a dolgot, ott csak betekintést adnak, és éppen emiatt itt semmit nem számít, hogy honnan van az a papír. Egyébként a pázmáy mérnökinfóját tartják a legjobban pillanatnyilag. A VIK-kel meg egyre több a rossz tapasztalat.


Resike

Azért kérnek mindenre diplomát itthon, mert annyira szar az itthoni közoktatás, hogy az itthoni diplomások vannak sokszor egyes nyugati országok érettségizettjeinek a szintjén mondjuk szövegértésből.
Nem kell mindenre mérnök, amit mérnökinformatikusok végeznek.

Az, hogy az OKJ-k szaok egy másik kérdés, még mindig nem jelent iazt, hogy mérnököt kell képezni webfejlesztésre. Csak azt jelenti, hogy nincs más, mert az oktatás szar. De semmit többet nem jelent.


SzAdamAndy

Valahogy így és sok helyen működik is. Persze nem úgy kell elképzelni, hogy a mérnök nem kódol, hanem inkább úgy, hogy a nehéz részeket ő csinálja, ő hoz döntéseket, választ megoldást. Az indiai kolléga meg végzi a droidmunkát, mint az integráció és hasonlók, amihez nem kell matek, meg nincs komoly felelősség.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. wishformor... Cyber...
2015.08.21. 17:21
"A megtervezéséhez kell, a leprogramozásához nem.

Ezért is mondtam, hogy aki csak webfejleszt és cxjavázik, annak elég egy OKJ."

ebbol latszok hogy soha nem dolgoztal IT dev-kent a szakmaban , az jo hogy elkepzelesed van rolda, de kozelebe nincs a valosagnak...
Ami nem baj, amugyis imadom amirok az interju elso 5 perceben valaki elkop egy hasonlot, csak rohogni tudok, masodik 5 percet mar biztos nem kap
Amugysem az iskolazottsagtol lesz valaki jo / rossz mernok, s ez fokepp az IT-be igaz
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. CyberPunk6... wishf...
2015.08.22. 21:57
Beágyazott szoftverfejlesztő vagyok, de mindegy.

A droidmunka megy indiába nálunk, még a magyar mérnöki órabért is sajnálják rá.


Szóval van ahol így működik, de szeretem a magas lóról beszélőket, szóval folytasd nyugodtan. Még jó, hogy nem húzod az interjúalany idejét és nem kell veled még 5 percet eltöltenie feleslegesen. Jobban is jár, ha máshová megy.


Egyébként szoftverfejlesztő lehet valaki diploma nélkül, még akár nagyon jó is lehet benne, de mérnök nem lesz belőle.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!