iPon Cikkek

A kézírás és az agy

Dátum | 2014. 06. 04.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Bár legtöbbünk az iskolában, a munkahelyen és a mindennapi életben is egyre kevesebbszer szorul rá arra, hogy kézírással jegyezze le a dolgokat, a pszichológusok és a neurológusok szerint nem feltétlenül üdvös a tollal (ceruzával) való írásról teljesen lemondani. A jó gazdasági helyzetben lévő országokban, ahol a technikai ellátottság ez lehetővé teszi, napjainkban már gyakorlatilag csak az alapfokú oktatás első két évében foglalkoznak azzal, hogy mennyire olvasható a gyerekek kézírása, vagy hogy egyáltalán tudnak-e folyóírással írni. Az oktatás magasabb szintjein már csak az számít, hogy ki mennyire bánik profin a billentyűzettel. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez a felfogás nem feltétlenül segíti elő a gyermekek fejlődését, és a felnőttek esetében sem biztos, hogy előnyös, ha teljesen felhagynak a kézírás gyakorlásával. Az elmúlt évek során több kutatás is foglalkozott azzal, hogyan befolyásolja a billentyűzeten való írás túlsúlyba kerülése a gondolkodás és a tanulás folyamatát. Kiderült például, hogy a gyerekek sokkal gyorsabban tanulnak meg olvasni, ha párhuzamosan kézzel írni is megtanítják őket, és jóval hatékonyabban őrzik meg a megtanult információkat is. A folyóírás elsajátítása és gyakorlása során ugyanis egy különleges agyi áramkör aktiválódik, magyarázza Stanislas Dehaene francia pszichológus. A kézzel írott szó felismerése a jelek szerint egészen másképp stimulálja az agyat, mint a gépelt írás olvasása, folytatja a szakértő. A kutatási eredmények pedig azt sugallják, hogy ennek a bizonyos áramkörnek a „karbantartása” valamilyen módon sokkal könnyebbé és hatékonyabbá teszi a tanulás folyamatát is. 2012-ben az Indianai Egyetem munkatársai olyan gyerekekkel végeztek kísérleteket, akik még sem írni, sem olvasni nem tudtak. A Karin James vezette kutatócsoport kártyákra nyomtatott betűket és formákat mutatott fel az ifjú résztvevőknek, akiknek az volt a feladatuk, hogy reprodukálják a látott karaktert. Ez három módszerrel történhetett: az adott karakter pöttyökkel felvázolt körvonalát követték végig, egy billentyűzeten ütötték le a megfelelő betűt, vagy pedig maguk igyekeztek lerajzolni azt egy üres papírlapra. Miután a három közül egy módon „lemásolták” a látott formát, újra megmutatták a nekik az adott kártyát, de közben monitorozták agyi tevékenységüket is. Az eredmények azt mutatják, hogy a másolás módja rendkívül fontos volt a kísérlet kimenetele szempontjából. A szabad kézzel rajzoló gyerekekben a kártya újbóli megpillantásakor mindhárom agyi régió aktiválódott azok közül, amelyeket felnőtt korban az írás és az olvasás során használunk (a baloldali gyrus fusiformis, az alsó homloki tekervény és a fali lebeny hátsó része). Azon alanyokban, akik gépelték betűt vagy csak annak körvonalát követték végig, nem mutatkozott hasonló hatás, vagy csak sokkal gyengébb mértékű aktiváció jelentkezett. James szerint a rejtély nyitja abban rejlik, hogy ha kézzel írunk, magunknak kell megterveznünk, milyen vonásokkal másoljuk le a formát. Ehhez pedig alaposabban kell tanulmányoznunk magát a mintát is, hogy aztán saját, egyedi vonásainkból sikerüljön felépítenünk azt. Előre „gyártott” betűk használata esetén viszont, ahogy gépelés során történik, elég néhány kulcsfontosságú tulajdonság megjegyzése, így nincs szükség olyan nagy figyelemre. A szakértő szerint van még egy dolog, ami miatt a kézírás rendkívül fontos szerepet játszik a tanulásban. A betűk elsajátítása során először mindenki alig felismerhető karaktereket ír, amelyek aztán némi gyakorlással egyre jobban hasonlítani kezdenek a mintára. Az egyedi vonások azonban megmaradnak, és ahogy a gyerekek írása fejlődik, azt is megtanulják, hogy mitől válik egy-egy krikszkraksz írott betűvé, vagyis melyek azok a vonások, amelyek felismerhetővé teszik az egyes karaktereket. Ennek köszönhetően egyrészt mások egyedi írását is képessé válnak elolvasni, másrészt sokkal alaposabb tudásra tesznek szert a betűkkel kapcsolatban, mintha újra és újra ugyanazt a tökéletes végeredményt látnák. Egy másik vizsgálat során ugyanez a kutatócsoport két csoportra osztotta a résztvevő gyerekeket. Az egyik csapat tagjai maguk vésték papírra az eléjük helyezett betűket, míg a többiek csak nézték, ahogy társaik az írást gyakorolják. Ennek a kísérletnek az eredményei is arra utalnak, hogy csak a betűk tényleges reprodukálása, vagyis az ehhez szükséges motoros idegpályák aktiválása hozza magával az írás elsajátításával kapcsolatba hozott egyéb tanulási előnyöket, például az olvasás gyorsabb elsajátítását.
A hatás azonban nem áll meg a betűk felismerésénél. Virginia Berninger, a Washington Egyetem kutatója alsó tagozatos gyermekeken végzett vizsgálatai során igazolta, hogy a folyóírás és a gépelés során egészen más agyműködési mintázat figyelhető meg, amelyek eltérő végeredményeket is produkálnak. Amikor a gyerekeket ötletek megfogalmazására kérték meg valamilyen problémával kapcsolatban, a kézzel író csoport tagjai kimutathatóan több szót jegyeztek le adott idő alatt, és kreatívabb megoldási javaslatokkal is álltak elő, mint billentyűzet segítségével író társaik. A legidősebb vizsgált korcsoport tagjainál azt is megfigyelték a szakértők, hogy a jobb kézírással rendelkezők körében írás közben nagyobb aktivitás mutatkozik az agy rövid távú emlékezetért felelős területén, illetve az olvasás és az írás sajátos agyi hálózataiban is. Szintén érdekes, hogy eltérő agyi mintázatokat figyeltek meg akkor is, ha az alanyok folyóírással írtak, vagy ha kézzel ugyan, de nyomtatott betűkkel vetették papírra soraikat. Ennek azért lehet jelentősége, mert az angolszász országokban, illetve egyre több nyugat-európai országban is napirenden van annak kérdése, hogy érdemes-e egyáltalán folyóírást tanítani a gyerekeknek. Több helyen, például Németországban is, már jelenleg is a nyomatott betűket tanulják meg először az iskolások, és csak ezek elsajátítása után kezdődik meg a folyóírás oktatása. Hogy a kétfajta írásmód során eltérő agyi területeket használunk, az abból is látszik, hogy az agyi sérülések következtében fellépő diszgráfia egyes típusainál a folyóírás képessége, más esetekben viszont a nyomatott betűk reprodukálni tudása veszik el. Az alexiás, tehát olvasási nehézségeket okozó állapotoknál pedig szintén akadnak olyan esetek, ahol a páciens csak a folyóírást tudja elolvasni, a nyomtatottat viszont nem, vagy éppen fordítva. A kétfajta kézírás tehát mintha két különböző készség lenne, amelyek eltérő agyi régiókat és hálózatokat mozgósítanak, és ennek következtében aztán némileg eltérő tartalmú írott produktumokat is eredményeznek. Berninger szerint a folyóírás elsajátítása és gyakorlása során nagyfokú önkontrollra tesz szert a gyermek, ami viszont a többi írásforma megtanulásának nem feltétele. Egyes kutatók éppen ezért úgy vélik, hogy a folyóírás gyakorlása kiváló módszer lehet egyes írási és olvasási zavarok kezelésére, amelyek elszaporodása vélhetően kapcsolatban van ez utóbbi írásfajta elhanyagolásával. A kézzel írás előnyei azonban nem csak a gyermekekben észlelhetők. Több kutatócsoport is foglalkozik annak kérdésével, hogy a gépelés kizárólagossá válása a jelek szerint a felnőttekben is rontja az új információk elsajátításának képességét. (Bár ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy más okok is állhatnak a háttérben, hiszen az internet használatának elterjedté válásával a tudás jellege is elkezdett átalakulni. A konkrét információ megőrzése helyett egyre inkább az elérési útvonalak rögzítése válik elsődlegessé, ami másfajta tanulási módot igényel, ezek hatékonyságának teszteléséhez viszont újfajta vizsgálati módszereket kellene kidolgozni.) Kétségtelen, hogy a folyóíráson szocializálódott generációk tagjai általában felnőtt fejjel is könnyebben tanulnak, ha kézzel írt jegyzeteket készítenek az adott anyagból. Sokunk saját tapasztalata, de nemrégiben tudományos eszközökkel is igazolták, hogy a kézzel jegyzetelők sokkal jobban emlékeznek az előadások tartalmára, mint a számítógépet használó hallgatóság. Korábban úgy vélték, hogy ennek az lehet az oka, hogy a számítógép elvonja a figyelmet, a jelek szerint viszont inkább arról van szó, hogy aki kézzel jegyzetel, rögtön átstrukturálja fejében az elhangzottakat, így írás közben fel is dolgozza az új információkat. A billentyűzetet használók ezzel szemben hajlamosak szóról szóra lejegyezni az elhangzottakat, és nem kezdik el menet közben értelmezni, feldolgozni az új információkat. Elképzelhető persze, hogy a kézírás csak addig lesz fontos, amíg léteznek olyan generációk, akik korai éveiket nem billentyűzetekkel körülvéve töltötték. Az említett kutatásokból ugyanakkor világos, hogy a folyóírás elsajátítása nem egyszerűen a betűk adott módon való leírásának képességét jelenti, hanem egy sajátos agyi tevékenységet, amelyhez gondolkodási, tanulási folyamatok és módok is kapcsolódnak. Azt pedig senki sem tudja, hogy az ezekről való lemondás milyen következményekkel járhat.
Marcello D'Orta: Én, reméljük, megúszom
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

41. Asagrim
2014.06.04. 09:03
"Korábban úgy vélték, hogy ennek az lehet az oka, hogy a számítógép elvonja a figyelmet, a jelek szerint viszont inkább arról van szó, hogy aki kézzel jegyzetel, rögtön átstrukturálja fejében az elhangzottakat, így írás közben fel is dolgozza az új információkat."

... mivel esélye sincs szóról szóra leírni az elhangzottakat, ha a kedves tanár csak ledarálja az anyagot szóban, te meg írd le úgy ahogy akarod.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
40. szilagyiv
2014.06.04. 09:17
Azon a kézírás tanító füzetlapon szerintem rosszul van az "e" betű vonalvezetése nyilazva. Érzésem szerint úgy lenne helyes hogy: balról-lentről indítom jobbra-felfelé, kis kunkor balra, és jobbra le.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
39. Zabalint
2014.06.04. 09:38
Nem lenne baj a kézírással, ha nem arra használnák 12 éven át a tanárok (rossz esetben még egyetemi oktatók is), hogy azokat, akik nem rossz tanulók, de ügyetlenek, legyen mivel baszogatni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
38. Terror
2014.06.04. 09:55
Az iskola semmi másról nem szól, csak arról, hogy hozzászokj a jövendőbeli főnököd bagatel baszogatásához, miközben olyan dolgokat kell csinálnod, amiknek jobbára semmi értelme, és még csak ne is kérdőjelezd meg a rendszert.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
37. Zabalint Terro...
2014.06.04. 10:02
Ebben van valami :-)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
36. Zabalint
2014.06.04. 10:05
https://www.youtube.com/watch?v=BKorP55Aqvg&feature=youtu.be
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
35. yoman3d Terro...
2014.06.04. 11:25
Sajnos ezt én is így látom.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
34. nemlehet
2014.06.04. 11:29
Amúgy szerintem semmi gond sem lenne a kézírással ha:
1. Megkövetelnék a szépírást. Mindenki tanuljon meg szépen írni és ez legyen követelmény. Nem igaz, hogy nem lehet, csak akarni kell. Ha kell verjék bele a gyerekbe. Folyó írással nekem se megy, de megtanultam nyomtatott betűvel írni ugyan olyan gyorsan és sokan mondják, hogy mennyivel jobb ez mint a "szép folyóírás".
2. Tanítsák meg gépelni a gyerekeket. Minimum vakírásra, de inkább 10 ujjas gépelésre. Főleg az egyetemen fognak szembesülni azzal, hogy tetű lassan gépelnek és ezért egy csomó beadandó 10x annyi ideig tart mint kéne. Aztán később a munkahelyen is igencsak jól jön majd.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
33. pal07
2014.06.04. 13:55
Én is csúnyán írok ..ennyi..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. CyberPunk6... nemle...
2014.06.04. 13:56
1, nettó baromság.
2, minimum vakírás, de inkább 10? Akiket tanítanak gépelni és nem maguktól tanulják, azokat 10 ujjal tanítják. Létezik olyan technika, mait tanítanak és nem 10 ujjas?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. Trolltaxi
2014.06.04. 14:22
Nahát, a kutatás során rájöttek, hogy aki csinálja is a tevékenységet, hamarabb és alaposabban megtanulja, mint az, aki csak nézi. Lenyűgöző.

Szépen írni meg nem _kell_ megtanítani senkit. Pont arról van szó a cikkben is, hogy a gyerek önálló írásképe tulajdonképpen az "etalon" formák egyszerűsítése, mely folyamat során a betűk felismeréséhez szükséges főbb minták rögzülnek. Hogy valakinek az agyában a főbb minták krikszkrakszként rögzülnek - hát istenem.

Én magam rondán írok. Ránézésre rendezetlen, kesze-kusza az írás, nem is mindig egyszerű kibogozni, de alapvetően követhető. Sokat tanultam az egyetem alatt mások kézzel írt jegyzeteiből, és bizony néhány lány gyönyörűséges képet mutató oldalain alig tudtam kisilabizálni a szöveget. Gyönyörűen nézett ki, gömbölyű betűk szép sorban, csak olvashatatlan volt. Nyilván a felismeréshez szükséges "kulcspontok" nem ugyanott voltak.

Nem ugyanott voltak - de mitől is "jobb" az az írás, mint az én ronda írásom?

Szóval a cikk megerősít abban, hogy a kézírás tanítása szép és jó és hasznos, de a szépírásra törekvés már öncélú.

Egyébként az egyszerűsítési folyamatnak ékes példája a gyorsírás. Nem is betűket, hanem szótagokat, betűkapcsolatokat jegyeznek le - nyilván a felismeréshez szükséges kulcspontok ott is léteznek.

És még egy dolog: a nálunk tanított hurkolt betűírás csak egy az egyébként rendelkezésre álló, kidolgozott folyóírások közül. Sajnos lassú (merthogy állandóan kötöd a hurkokat, utólag díszíted ékezetekkel), függőleges tájolású, tehát nem alkalmazkodik az írás közben jobbra húzott kéz (ujjak) természetes dőléséhez - röviden: kurva kényelmetlen ám így írni! Nem is csoda, hogy ilyen jelentős mértékben eltér mindenki a tanult "szabványtól". (Ki tudja még leírni akár csak a saját nevét teljesen szabályosan? Na?) Pedig lenne olyan írás, amit ugyanúgy lehetne általánosban tanítani, de az dőlt és szálkásabb lenne, viszont gyorsabb és kényelmesebb leírást tenne lehetővé.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. csabi02 nemle...
2014.06.04. 16:33
Amikor kicsi voltam nekem volt a legszebb írásom a suliban,aztán az évek múltával ahogy nehezedett a tananyag a tanárok 1re több mindent sűrítettek 1órába,amiből már kapkodás lett a vége és olyan csúnyán jegyzeteltem,hogy én magam sem tudtam elolvasni később...

A Földrajz tanárom olyan gyorsan írt nyomtatott betűvel ahogyan diktált és emiatt "át szoktattam" magamat a nyomtatott betűkre,amit szinte minden tanár dicsért,hogy a dolgozataim olyanok,mintha újságot olvasnának...
Az irodalom/nyelvtan tanárom ugyan ez miatt meg megígérte nekem,hogy meg fog buktatni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. lorddiablo
2014.06.04. 17:05
Nekem pont fordítva volt, mint ahogy leírtátok. Általánosban kifejezetten csúnyának számított az írásom, részben a balkezesség miatt. Utána egyre szebb lett az írásképem, viszont egyetemen lett olyan rendezett, ami a logikus követhetőség miatt igen szükséges.

Az hogy mi az iskola célja, mindig is vitatott volt. Tanítson meg gondolkodni, módszertant oktasson, vagy inkább konkrét dolgokat, amiket a későbbiekben lehet hasznosítani. Valahol a kettő között rejtőzik az igazság. De egyetértek volt dékánunkkal, aki azt mondta, hogy fölöslegesen megszerzett tudás nincs. Rá kell jönni, hogy hogy lehet még azt a pluszt beletenni az aktuális rendszerbe és jobb lesz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. Zabalint nemle...
2014.06.04. 17:12
1, Nekem hiába tanították, általános iskola alsóban órák után bent kellett maradnom és írnom, igyekezve szépen írni, próbáltam is, de egyszerűen ügyetlen voltam és vagyok hozzá máig. Ugyanúgy, ahogy rajzolni sem tudok szépen. Remeg a kezem és rossz a mozgáskoordinációm. Akkor pont emiatt nem tudtam 5-ös lenni magyarból, később gyakran ért hátrányos megkülönböztetés azért, mert a tanárnak nem tetszett az írásom, utoljára még egyetemen is. Egyébként az átlagosnál jóval olvashatóbban írok, mert soha nem alakult ki a felnőttes írásom, viszont rondán és lassan.

2. Ezzel egyetértek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. Zabalint Troll...
2014.06.04. 17:16
"Pedig lenne olyan írás, amit ugyanúgy lehetne általánosban tanítani, de az dőlt és szálkásabb lenne, viszont gyorsabb és kényelmesebb leírást tenne lehetővé. "

Barátnőmnek nem a szabványt tanították, hanem a dőlt változatot, ami nagyon más, nem csak a dőltség miatt, és tényleg sokkal jobban lehet vele folyamatosan írni, viszont neki is kialakult a felnőttes, gyorsabb írása, amit pont amiatt nem tudok elolvasni, mert a kulcspontok mások a más alapok miatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. Zabalint lordd...
2014.06.04. 17:26
"De egyetértek volt dékánunkkal, aki azt mondta, hogy fölöslegesen megszerzett tudás nincs. "

Az is lehet, hogy ugyanoda jártunk, mert a mi dékánunknak is volt ilyen szövege. De sok más embertől hallottam, és jó nagy baromság. Olyan értelemben igaz, hogy teljesen fölösleges tudás nincsen, tehát olyan tudás, ami miatt neked rosszabb lesz, mert tudod. De amit megmagyaráznak vele, olyan értelemben nem igaz, mert igenis létezik az adott dolog megtanulásának is alternatív költsége, tehát ha olyat tanulsz meg, aminek számodra nincs sok értéke, mert nem érdekel és nem is fogod használni, akkor azt veszíted el, amit ugyanazon idő alatt megtanulhattál volna. Annak az alternatívának ráadásul nem is feltétlenül klasszikus tanulásnak kell lennie.

Mert ezzel a szöveggel, hogy nincs felesleges tudás, meg lehet magyarázni a közoktatás túlzottan erős humán túlsúlyát, meg azt is, hogy a gyakorlati életben hasznos dolgokat, pl. személyes pénzügyeket nem tanítanak, miközben az irodalomban egyetlen "alapmű" sem maradhat ki. Mondom ezt úgy, hogy imádok olvasni és szerettem az irodalmat.

Valahogy úgy fogalmaznám meg, hogy valóban nincs feleslegesen megszerzett tudás, de van értékesebb és kevésbé értékes tudás, és nagyon nem mindegy, hogy melyiket választjuk (de egyén függő is, kinek mi az értékesebb).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. kiskoller Zabal...
2014.06.04. 18:20
Ezzel maximálisan egyetértek.

Én például kivenném a klasszikus irodalmat úgy teljes egészében a gimis oktatásból. Abszolút semmi értelme nem volt tizenévesként klasszikus műveket olvasnom, ugyanis semmi nem maradt meg. Felnőtt fejjel, amikor már van annyi élettapasztalatom, hogy értelmezni is tudom az olvasottakat, akkor már van haszna, ezért is olvasom újra kb az egész anyagot.

Tinédzserként olvassanak Harry Pottert meg Twilightot a gyerekek, elemezzék azokat a műveket. Lefogadom, hogy több gyerekkel szeretettnéd meg az olvasást így, mint az Egri Csillagokkal. Tiniként nem az a lényeg, hogy mit olvasol, hanem az, hogy olvasol.

Azt is balgaságnak tartom, hogy eszméletlen fontos a nyelvtan, cserébe viszont szinte semmilyen művészeti ágat nem tanítanak a suliban, max szakkörben. Kit érdekel az, hogy hol képzed az e hangot, vagy a ty hangot, sokkal fontosabb az, ha művészetek fogyasztását és alkotások kreálását tanítod.

Ugyanúgy idiótaság ének/zene órán klasszikus zenét tanítani minőségi modern zene helyett. Egy gyerek még nem tud értékelni egy tőle távol álló művet, ahogy a Bicebóca is értelmezhetetlen volt irodalom órán, úgy Kodály is az volt énekórán. Majd ha a gyerek felnőtt korban értelmiségi lesz, úgy is magától fog elkezdeni klasszikus zenét hallgatni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. CyberPunk6... kisko...
2014.06.04. 18:43
Ezt a hol képzed a hangot és társai dolgot anyám is baromságnak tartja (általános iskola felső tagozat magyar nyelv és irodalom szakos tanár).

Nekünk ahova jártam kellett olvasni mindenfélét. Kb 2-4 hetente volt egy kötelező olvasmány, ami 10-14 évesen rohadt sok. Volt közte harry potter is, meg egri csillagok is.
A 4 év alatt, ameddig ez ment, kb 50 könyvet kellett végigtolni. Ebből összesen kettőt nem olvastam el. Az egyik a légy jó mindhalálig, a másik pedig az egri csillagok. Soha életemben könyvet nem utáltam annyira, mint ezt a kettőt.

Mindig volt egyébként szavazás a könyvről, hogy kinek tetszett és kinek nem. A harry pottert csak 1 ember utálta, amivel messze a 4 év lekedveltebb könyve lett.

Az asszony meg mindig trükközött anno kötelezőkkel elmondása szerint, de közben meg havonta elolvas kb 1000 oldalt, csak nem klasszikus irodalmat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. kiskoller Cyber...
2014.06.04. 19:47
Harry Potter 1 nekünk is volt a kötelezők közt, meg volt egykét igazán hasznos is, pl az Előttem az élet.
A legtöbbet utáltam, miközben amúgy faltam az Asimov könyveket, scifiket, vámpiros meg mindenféle fantasy könyvet.

A tanárom amúgy full máshogy tervezte volna meg az anyagot, csak a tanterv kormány által előre meghatározott, nem igazán lehetett kilengeni, eltérni a tervtől.

Én a kötelezők nagy részét elolvastam, mert akkor már egész jól olvastam, nem volt nagy megerőltetés. Ellenben semmi maradandót nem hagytak, az fix. Pedig legjobbak között voltam magyarból, nekem nagyon könnyen mentek az elemzések, csak nem tartottam a műveket relevánsnak az életemben. Túl idegenek voltak, míg egy HP nem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. agyturbini...
2014.06.04. 22:51
Udv, a keziras fontossagat mar sikerult bizonyitanom, sajat magamon
: kozepsuliban jegyzeteltem mint a gep, de gyakorlatilag olvashatatlan az irasom, nyelvtan meg 0, DE irtam. Mikor a visszaolvasasra kerult a sor 1- 2 szo eleg volt hogy tudjam a mondanivalojat, az egeszet megjegyeztem. Gyakorlatilag Semmit nem tanultam 4Ev alatt otthon, csak odafigyeltem es kormoltem. Mondom ugy hogy elektronikabol 5-os, matekbol 5-os, angolbol, toribol 3-as voltam. Amiota nem irok kezzel, es megis suliba jarok a tanulas megy odafigyelessel, de erezheto a kulonbseg. Nem olyan hatekony. Szerencse ugyan azt tanulom amit mar egyszer megtanultam, csak angolul.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Terror
2014.06.04. 22:58
Nagyjából tíz éve fogom az anyagot, és kiprintelem. Kézzel írni szinte nem is tudok, és nem is hiányzik. Amúgy is gyorsabban gépelek, mint ahogy kézzel írnék.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Zabalint kisko...
2014.06.05. 10:25
Én nem tenném be kötelezőnek a Harry Pottert, és nem azért mert egyébként én rühellem (az elsőt elolvastam, de a többihez ezután már nem volt gusztusom), hanem azért, mert a HP úgy népszerű, és úgy szeretteti meg az olvasást rengeteg gyerekkel, ahogy van, nem pedig, ha kötelezővé teszik. És akkor arról nem is beszéltem, hogy majd be fogják vezetni egy olyan generációnak, akit már nem fog érdekelni.

De tőlem akár lehetne a HP is, a lényeg, hogy az olvasástól rengeteg gyereket riasztanak el az első kötelező olvasmánnyal, a Kincskereső kisködmönnel, amit utána már nehéz helyrehozni. Oda kellene valami lazább, gyerekek számára követhetőbb és pozitívabb kisugárzású mű.

Az Egri csillagok nekem az egyik kedvencem volt, de nem 11-12 éves koromban, mikor kötelező olvasmány volt, hanem 8 éves koromban, mikor először elolvastam.

Szerk.
De én elsősorban nem a kötelező olvasmányokra gondoltam, amikor arról beszéltem, hogy túl nagy az irodalom túlsúlya, és túl kevés a természettudományos tárgy, az életre tanítás meg meg sem történik. A kötelező olvasmányoknál is lehetne egy alapvető reform, de ott minőségi, és nem mennyiségi változtatás kellene, alaptantervben nincs néhány hetente úgysem. Én az óraszámra gondoltam, meg arra, hogy sokkal fontosabb dolgokat is meg lehetne tanítani, mint elemezgetni az összes ismertebb költő meg író műveit. Akit az érdekel, az majd olvas róluk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. CyberPunk6... Zabal...
2014.06.05. 10:36
Szerintem önmagában a kötelezővé tétel még nem utáltatja meg, de a borzalmasan rossz időzítés igen. Például a kisherceg szerintem egy az egyben felnőtteknek való könyv.

Az elemzést mindig utáltam.
A nagy osztálylétszámok egyébként megölik a jó természettudományos képzést.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Zabalint Zabal...
2014.06.05. 10:36
Mármint nem a természettudományos tárgy kevés, hanem az óraszámuk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Zabalint Cyber...
2014.06.05. 10:42
Nekünk az nem is volt.

Igen, az időzítés is számít, de van olyan regény is, pl. Tüskevár, amire nálam nem létezett életkor, amikor tetszett volna. Szerintem egyébként ember függő, kit mi tud megfogni, ezért lehetne azt is, hogy választani lehetne. Nekem általános iskolából az Egri Csillagok mellett a Kőszívű ember fiai volt a kedvencem, azt mondjuk akkor olvastam, mikor kellett, na sokan meg azt kívánják pokolba, én meg a Harry Pottert rühellem (de elismerem, hogy gyerekek tízmillióival szerettette meg az írónő az olvasást, ami nagy dolog), így biztosan nem örültem volna neki, ha kötelező lett volna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Zabalint agytu...
2014.06.05. 10:52
Ja, csak ez nem bizonyít semmit azon kívül, hogy nálad kialakult egy asszociáció az írás és a tanulás között, ezért ha leírtad, könnyen tanultál.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Shadowguar...
2014.06.05. 13:09
Érdekes, nálam érezhető javulás állt be a tanulásban mikor hagytam az egész folyóírást a francba még általános iskolás koromban és hetedik utáni nyáron szépen megtanultam a nyomtatott betűket Mondjuk középiskolás tanárommal nem keveset kellett vitatkoznom mire megértette, hogy márpedig neki ezt el KELL fogadni, mint rendes írást...

Az olvasás témához meg annyit, hogy szerintem nem csak azon múlik mit kell(ene) olvasni kötelezőként. Én speciel a 90%-ukat utáltam, ha egyáltalán elolvastam, viszont a Gyűrűk urát 12, a Nyomorultakat és a Három testőrt 13 évesen olvastam. Csak én abban nőttem fel, hogy szüleim ha szabadidejük volt akkor olvastak és eltanultam tőlük
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. sskss73 Zabal...
2014.06.05. 16:25
...a Kincskereső kisködmönnel, amit utána már nehéz helyrehozni. Oda kellene valami lazább, gyerekek számára követhetőbb és pozitívabb kisugárzású mű...

http://nemkutya.com/like/90986


Amúgy engem is b*sztatnak, mert csúnya a kézírásom, plusz a tanárunk olyan seggfej, hogy a sulinkban külön van a külalak, és ez a pöcs meg beírja a magyarhoz. Emiatt állok én 3-asra, meg azért mert a külalakom miatt egy jellemzésbe beleszámítja a kicseszett nyelvtani hibákat és a csúnya írást.
És az agyalágyult barom még el is küld dőlt írást tanulni, kibasztam majdnem 200000 ft-t erre, és hogy majd ő lassabban diktál, hogy több időm legyen írni, és még gyorsabban diktál. Az osztályom 45%-a legszívesebben a második napon lelőtte volna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. sanyix Zabal...
2014.06.06. 14:58
hát persze hogy a dékánnak, meg az oktatóknak nincs felesleges tudás, ugyan is ők akkor is megkapják a fizetésüket, és a fejpénzt, ha az aranyoshátú mürmüncék szaporodási szokásait tanítják...
Azért olyan a magyar oktatási rendszer, amilyen...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. kiskoller
2014.06.07. 13:57
"Csak én abban nőttem fel, hogy szüleim ha szabadidejük volt akkor olvastak és eltanultam tőlük"

Ez sok más helyzetben így van. Én azért olvastam Asimov könyveket nagy buzgalommal, mert apám is ezt tette, pedig így felnőtt fejjel belegondolva fel sem fogtam a tényleges mondanivalóját a könyveknek.
De ugyanez a helyzet az étkezéssel. Ha apuka sok brokkolit eszik, a gyerek is sokat fog. Monkey sees, monkey does.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. freyr
2014.06.07. 15:43
Most az egy dolog, hogy kíváncsiak voltak az agy működésére, de ne azt mondják, hogy ki****ták a spanyolviaszt közben. Legalább három évezrede közismert tény, hogy lemásolni valamit, majd kreatívan saját példány készíteni saját kezűleg sokkal hatékonyabbá teszi adott téma/tevékenység megtanulását és megértését az írástól a szobrászatig.
Mondjuk a folyóírást idekeverni nettó baromság és szintén mutatja a szenzáció-hajhászatot, nagyon nem számít, hogy valaki összeköti-e a betűket vagy külön írja őket, ugyanazt a folyamatot csinálja.

A kézírásról való lemondás következményei pedig nem többek, mint lemondani a kottaolvasásról és -írásról. Egyszerűen nem tanulja meg az ember, tanul helyette mást máshogy és kész.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. borbastomi
2014.06.07. 19:00
Nekem személy szerint a kézírás sokat segít a tanulásba (egyetemen a tételeket is kézzel dolgozom ki, mert így jobban megmaradnak, pedig mérnök infós vagyok ).
Az oktatási rendszerrel pedig a két legnagyobb baj, hogy túl kötött, és hogy a tanárok igen tetemes része nem szereti/tudja csinálni a munkáját. Mivel egy jobb gimnáziumba jártam, így ott nagyobb volt a szabadság, magyarból szinte mindenki fix-en ötös volt, volt ált 3 kötelező olvasmány egy évre, viszont kb heti 500 oldalt el kellett olvasni általunk választott irodalmi művekből, és azokat bemutatni órán/esszében. Ennek láttam értelmét, mert segítette a nagy mennyiségű tudás feldolgozását, az előadás technikát, a kreativitást és sok más készséget.
Hasonló hozzáállással oktatták a természettudományos tárgyainkat is, és a többség szeretett tanulni, de ezt sajnos sok helyen nem tehetik/nem akarják megtenni a tanárok...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Renhoek
2014.06.07. 21:59
Ahhoz a témához, hogy nincs felesleges tudás.
Egyrészt, nehéz eldönteni, hogy mi a fontos. Szívem szerint én 1:1-ben töröltem volna a matekot, fizikát, kémiát gimiben, és helyette művészetekkel foglalkoztam volna... Csak érettségi után pár évvel jöttem rá, hogy hoppá ez nem jó út, inkább mérnök leszek. Kellett is pár év mire átképeztem magamat, és újra megtanultam ezeket alapoktól... Ha még annyit se kapok gimiben, mint anno, bele se kezdtem volna.

A feleslegesnek tartott egyetemi tárgyakról: Egy mérnök egyetemen sok olyan tárgy van, aminek látszólag lehet nem veszed hasznát (brutál sok képlet, nehezen érthető, absztrakt tárgyak) de! egyrészt később kitudja milyen ötletek jutnak eszedbe, és mikor villannak be dolgok (saját tapasztalat, soha nem használt tárgyak részei ugranak be bizonyos megoldások keresésekor, és a mérnöki látásmódot is fejlesztik szerintem)
Másrészt ezeket agyi tréningnek kell felfogni. Magamon érzem, hogy az a több év amit kihagytam érettségi után, és nem tanulással töltöttem, szabályosan elpuhította az agyamat. Kellett 1-2 év mire újra formába jöttem. 20-25 éves korig legaktívabb az agy, utána már fokozatosan romlanak csak a szellemi képességek. Ki kell használni...

Végül pedig, szerintem legyen bárki bármilyen szorgalmas, nagyon nagyon kevesen vannak olyanok, akik önszántukból (vizsgastressz nélkül) leülnek, és elsajátítanak valamit. Főleg olyan részekről beszélek, ami rendkívül száraz, unalmas, nehezen befogadható. Természetesen később, ha már kialakult az érdeklődési kör, akkor úgy is specializálódik az ember... de az elején nem szelektálhatsz kényed-kedved szerint a neked tetsző és nem tetsző tárgyak között.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Renhoek
2014.06.07. 22:03
A kézírás pedig tényleg hasznos. Személy szerint én ritkán használok előadásjegyzetet, viszont kulcsszavakat jegyzetelek és rajzolok. Még ha később 99%, hogy elő sem veszem, már azzal, hogy újragondolva leírtam a kivonatát egy emléknyomot hagytam. Persze fárasztóbb is, mint csak végigülni egy mesedélutánt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Fzoltan
2014.06.07. 22:06
A kézzel írás a rajzolás mellett/után a legfontosabb dolog a gyerek fejlődése szempontjából. Azért, mert az USA-ban beindult a szándékos népbutítás, nem kell egyből mindenkinek követni. Természetesen a billentyűzet-használat (nem csak írás) is nagyon fontos. Engem pl. nem tanított soha senki gépelni, mégis gyorsan és vakon tudok, és abban is biztos vagyok, hogy egyáltalán nem felel meg a 10 ujjas írásnak. Sajnálom, hogy amikor én tanultam, ezt abszolút nem vették komolyan. Nincs olyan munkatársam, aki gyorsabban gépelne, mint én, de aki megközelítené, az is kevés, és ez nagyon szomorú. A munkáltatónak is rossz, hiszen ugyanazt a levelet mondjuk én leírom 1 perc alatt, míg másnak lehet, hogy 5 perc kell.
Az olvasás szintén nagyon fontos. Nem azért olvastatnak a gyerekekkel, hogy minden művet megértsenek (bár lenne jónéhány könyv, amit kicserélnék), hanem hogy a gyerek képzelőerejét, kreativitását fejlesszék - a filmekkel ellentétben az olvasó képzeletében játszódik minden. Verstanulásnál szintén az elsődleges feladat a gyerek memóriájának fejlesztése.
A nyelvtanszabályok ilyen mély oktatásának miértjére még nem jöttem rá, ugyanakkor a helyes írásmód elsajátítására sokkal nagyobb figyelmet fordíttatnék, akár az írás gyakoroltatásával. Az olvasás itt is nagyon sokat segít, hiszen általában aki sokat olvas (na, nem fórumokat), annak a helyesírása is sokkal jobb.

Tévedés azt hinni, hogy amit tanítanak, annak minden részletét használni fogjuk. Nem. Az oktatás (általános-, középiskolai, egyetemi) mind arra való, hogy felkészítsen arra, amit majd használni fogunk. Hogy amikor a munkánk során találkozunk egy problémával, akkor majd valahonnan a legalsó fiókból, a szürkeállományból előjöjjön.

Terror: Persze, hogy gépelni sokkal gyorsabban lehet, mint kézzel írni. Ettől függetlenül nekem főiskolán és egyetemen egyszer sem volt problémám a jegyzeteléssel. De sok csoporttársamnak volt. Miért? Mert nem tanultak meg jegyzetelni. Mindent szó szerint le akartak írni. Én vázlatosan, csak a lényeget írtam, sőt, vettem a fáradtságot és otthon átfutottam az órai anyagot, és ahol csúnyán írtam, hát kiradíroztam, és leírtam még egyszer (a tollaim mindig folytak, mert "erősen" írok, de egyébként is rotringgal sokkal jobb volt). Öröm volt utána a jegyzetekből tanulni.
Általános iskolában, középiskolában, de főiskola elején is nagyon csúnyán írtam, viszont főiskola végére szépen, már túl kacifántosan írtam. Viszont, míg középiskolában általában épphogy átugortam a lécet, főiskolán egyike voltam annak a 2 embernek, aki időben végzett azon a szakon. Nem azt mondom, hogy ez csak és kizárólag az íráskép miatt van, de biztos van összefüggés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Renhoek Fzolt...
2014.06.07. 22:22
Úgyszint... Gimiben 2-es voltam matekból, és rettenetesen gyűlöltem

Aztán az egyetemi matek valahogy megedzett, nagy véráldozatok által... még a szépségét/hasznosságát is megláttam.

Ez bizonyítja szerintem, hogy egy átlagos humán/művészeti irányultsággal rendelkező agy is abszolút átformálható, csak idő és befektetett energia kérdése. Szerintem értelmetlen is ez a beskatulyázás, hogy humán/reál beállítottság. Csak sokan úgy vélik, hogy "áh én hülye vagyok ehhez" ... Pedig nem így van. 20-30 korban lehet és kell is nagyot álmodni és 180 fokos kanyart venni, ha épp az kell. Ki merném jelenteni, hogy 18 évesen bármelyik emberi lényből bármilyen szakterületen kiemelkedő szakember lehetne, csak hozzáállás kérdése. Mondjuk ez jól is van így, mert ha mindenki szorgalmas/kitartó/alapból szuperokos lenne akkor meg élethalálharc folyna a jó állásokért, sz*rt meg senki nem pucolna
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Fzoltan Renho...
2014.06.08. 00:23
Én matekból, fizikából, angolból jó voltam, töri, kémia, biosz, német, irodalom, nyelvtan, stb. katasztrófa.
Én apám 50 évesen tanult meg angolul, volt főnököm szintén, ha ők képesek rá, más miért ne lenne? Jó, sokkal hosszabb ideig tartott nekik - de nem csak azért, mert öregebb az agyuk, hanem mert mindig találtak valami kifogást arra, hogy miért nem készülnek
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. kiskoller
2014.06.08. 10:22
Szerintem sincs "reál" meg "humán" beállítottságú ember, mind a kettőhöz hasonló készségek kellenek.

Sokáig a matekot is bölcsészkaron tanították, hisz ugyanúgy fontos az absztakt, analitikus gondolkodás a filozófiában, művészetekben, mint a fizikában, a különbség csak annyi, hogy az egyik filozófiai, a másik matematikai fogalmakkal dolgozik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. nemlehet Cyber...
2014.06.11. 13:06
1. Indoklást miért. Ez így csak nettó kötekedés. Szerintem ha valamit már tanítanak azt tanítsák meg rendesen. Borzasztó amikor kapsz valakitől egy kézzel írt papírt/memo-t és nem lehet elolvasni mert olyan ocsmány. Ha a folyóírás nem megy akkor legyen nyomtatott/szabvány betű.
2. Megint kötekedés. Vakírni lehet 2 ujjal is és 10 ujjal is lehet nem vakon írni. Mind a kettőre ismerek példát. Gimiben egyáltalán nem tanítanak gépelni. Egyetemen se jellemző (biztos van olyan ahol szabvállban felvehető). Szóval el lehet menni tanfolyamra, de szerintem ennek kötelezőnek kellene lennie már középiskolában mert KELLENI FOG.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Zabalint nemle...
2014.06.11. 14:29
1. Ezzel kapcsolatban az én kommentemet persze ignoráltad. A helyzet az, hogy a szép kézírás ugyanolyan, mint a szép rajzolás, nem mindenkinek tanítható meg, még akkor sem, ha mindent megtesz érte az illető és a tanító. Na meg a szép és az olvasható kézírás nem ugyanaz, még ha van is közös metszete. De egyetértek egyébként CyberPunk-al, mert itt felesleges lenne az indoklás, annyira triviális dologról van szó.

2. Ebben is neki adok igazat, ő sehol nem írta, hogy nem ért egyet azzal, hogy tanítani kellene, ellenben nem 10 ujjas írást semmilyen formában nem tanítanak, aki nem tud 10 ujjal írni, de kevesebbel igen, azt nem tanították, hanem így alakult ki nála. Tehát az, amit írtál, hogy minimum vakírás, annak így semmi értelme, mellesleg a vakírás az pont olyan, ami kialakul idővel. Nekem sem tanították soha a gépírást, így 10 ujjal nem is tudok, de 2-nél többet használok, és vakon.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. CyberPunk6... nemle...
2014.06.11. 15:27
1, Azt mondtad, hogy mindenki meg lehet tanítani szépen írni, nem indokoltad meg, hogy miért. Én meg azt mondtam, hogy nem lehet. Pont annyira támasztottam alá, mint te.
Egyébként, ahogy minden embernek másmilyen a látása, hallása, magassága és minden tulajdonsága, úgy a finom motoros mozgásokra sem képes mindenki egyformán. Van aki nem tud szépen írni, csak irreálisan lassan.

2, Ha szerinted a szép írást mindenki meg tudja tanulni, akkor szerintem nem sértődsz meg azon, ha azt mondom, hogy az értő olvasást is (persze ez sem igaz). Ha elolvasod én nem mondtam, hogy nem kellene megtanulni. Azt mondtam, hogy ha valaki tanítanak, akkor az vak írás lesz és 10 ujjas, mert másmilyen TANÍTOTT technika nem igazán van (legalábbis a gyakorlatban).
Az oktatásával egyetértek, én 7-8 ujjal gépelek vakon elég gyorsan, nekem nem tanították hanem kialakult.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!