iPon Cikkek

A kilencedik bolygó miatt ferde a Nap tengelye?

Dátum | 2016. 11. 02.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Naprendszerrel kapcsolatban időről időre felmerül, hogy talán még nem ismerjük annak minden nagyobb égitestjét, és akár felfedezetlen bolygók is keringhetnek a még felderítetlen vidékeken. Az utóbbi két évben minden eddiginél komolyabban kezdték fontolgatni a szakértők egy kilencedik bolygó létezésének lehetőségét, amely számos rejtélyre magyarázattal szolgálhat rendszerünkkel kapcsolatban. A Plutón túl keringő égitest létezésére egyre több indirekt bizonyítékot vonultatnak fel a kutatók, akik az égbolt szisztematikus átvizsgálásával arra is törekednek, hogy közvetlenül igazolják, a planéta valóban rendszerünk részét képezi. A bolygó létére először néhány Neptunuszon túli égitest pályájának alakjából és orientációjából kiindulva kezdtek gyanakodni a szakértők, de mint a Caltech kutatóinak új vizsgálatából kiderül, az égitest a Nap tengelyferdeségére is magyarázattal szolgálhat. Mielőtt azonban rátérnénk a legújabb eredményekre, gyorsan tekintsük át, hogyan is merült fel a kilencedik bolygó létezésének lehetősége, és mit tudni a potenciális égitestről. A planétáról elsőként Scott Sheppard, a Carnegie Intézet és Chadwick Trujillo, a hawaii Gemini Obszervatórium munkatársa értekezett 2014-ben, arra hivatkozva, hogy jónéhány a Neptunuszon túli égitest pályája azt sugallja, hogy azok haladását egy nagytömegű, távoli objektum befolyásolja.
Ezt követte 2016 januárjában Konstantin Batygin és Michael E. Brown, a Caltech szakértőinek tanulmánya, akik a kérdéses pályák további vizsgálata alapján megállapították, hogy a leglogikusabb magyarázatnak az tűnik, hogy egy még felfedezetlen bolygó alakítja az égitestek útját. A kutatók akkori becslései szerint a kilencedik bolygó nagyjából tízszer nehezebb a Földnél (ezzel a szuperföldek kategóriája esik), és 20 ezer év alatt ér körbe pályáján. A szakértők úgy gondolták továbbá, hogy a planéta pályasíkja nem esik egybe a többi bolygó nagyjából egyező pályasíkjával, hanem azokhoz képest meg van dőlve, és pályája is jóval inkább megnyúlt, mint az ismert bolygóké. Idén nyáron aztán Renu Malhotra, az Arizonai Egyetem szakértője és kollégái szolgáltak új, a korábbiaktól függetlennek tekinthető bizonyítékokkal a bolygó létezésére. A kutatók megvizsgálták a Kuiper-öv négy leghosszabb periódusú, ismert égitestjét, és megállapították, hogy ezek pályája rezonánsnak tűnik. Vagyis mialatt például a Sedna ötször megkerüli a Napot, szomszédja, a 2010 GB174 katalógusjelű objektum nyolc teljes kört tesz meg pályáján. Az ilyesfajta pályarezonancia hátterében általában valamiféle gravitációs kapcsolat áll, maguk a vizsgált égitestek azonban túlságosan alacsony tömegűek ahhoz, hogy egymást ilyen szinten befolyásolni tudják. A szakértők ebből tehát úgy sejtették, hogy egy külső, nagy gravitációjú égitest állhat a szinkronizált pályák hátterében. Számításaik szerint a pályarezonanciáért felelős bolygó nagyjából tíz földtömeggel rendelkezhet, és 17 117 év alatt kerüli meg a Napot. Ezek a számok nagyon közel vannak Batygin és Brown becsléseihez, holott teljesen eltérő módon keletkeztek. A pályák összehangoltsága ugyanakkor még mindig nem tekinthető döntő bizonyítéknak, mivel nagyon kisszámú égitesten végezték el a vizsgálatot a szakértők. Ha sikerülne újabb, hasonlóan viselkedő objektumokat találni a Kuiper-övben, ez a közvetett bizonyíték is erősebbé válhatna.
Malhotra és kollégái eredményei azért is érdekesek, mert ha feltételezésük igaznak bizonyul, a kilencedik bolygó pályája szintén rezonáns a kisebb égitestekével. Így a Kuiper-objetumok jelenlegi tartózkodási helye alapján jelentősen leszűkíthető lenne azon régiók száma, ahol a planéta jelenleg tartózkodhat, ami megkönnyítheti megtalálását. Brown és Batygin időközben újabb Kuiper-objektumokat vontak be a kutatásba, és ezek jelenlegi eloszlása alapján is modellezték a potenciális bolygó méreteit és pályáját. Számításaik szerint a bolygó tömege 5–20 földtömeg között lehet, napközelsége idején Naptól való távolsága 150–350 csillagászati egység, pályájának félnagytengelye pedig 390–980 csillagászati egység lehet. Ezen adatokból és a korábbi megfigyelési adatokból kiindulva a szakértők a bolygó pályájának mintegy kétharmadát kizárták, mint jelenlegi lehetséges tartózkodási helyet. A kutatók úgy sejtik, hogy a kilencedik bolygó jelenleg aphéliuma, vagyis pályájának Naptól legtávolabb eső pontja környékén tartózkodhat, ami megnehezítheti közvetlen észlelését. Jonathan Fortney, a Kaliforniai Egyetem kutatója munkatársaival már a bolygón létező körülményekkel kapcsolatban is spekulálni kezdett. A megjósolt pálya alapján megállapították, hogy a planéta effektív hőmérséklete 35–50 K körüli (a Neptunuszé 60 K). Mivel ezen a hőmérsékleten a metán cseppfolyós halmazállapotú, és kicsapódik a légkörben, a szakértők úgy sejtik, hogy a bolygó az infravörös tartományban vizsgálva jóval kékebbnek látszódhat, mint az Uránusz vagy a Neptunusz.
Ami a kilencedik bolygó létezésére utaló legújabb bizonyítékot illeti, ennek megtalálásáért az előzőekben említettekkel ellentétben nem kellett túlságosan messzire tekinteniük a kutatóknak. Elizabeth Bailey, Batygin és Brown ugyanis arra gyanakodnak, hogy a Nap tengelyferdesége mögött is ez a planéta állhat. A Nap forgástengelye ugyanis nem merőleges a Naprendszer szimmetriasíkjára, hanem a 90 fokhoz képest 6 fokkal meg van dőlve (a Föld keringési síkjához képest 7,5 fok az eltérés). A szakértők szerint csillagunk tengelyferdeségére két magyarázat kínálkozik: az egyik lehetőség, hogy az aszimmetria Naprendszer keletkezése óta fennáll, és az ennek forrásául szolgáló molekuláris felhő egyenetlenségeiből ered, a másik opció pedig az, hogy egy külső gravitációs forrás „billentette meg” a Napot. A kutatók hipotézisük tesztelése érdekében egy analitikus modell segítségével vizsgálták meg, hogy egy feltételezett bolygó jelenléte hogyan befolyásolta volna az elmúlt 4,5 milliárd évben a Naprendszer égitestjeit.
Eredményeik alapján a többi nagyobb égitesthez képest megdöntött pályán haladó kilencedik bolygó folyamatos imbolygásra készteti az egész Naprendszert. Ez a hatás a bolygók pályáin erősteljesebben nyilvánul meg, mivel ezek kisebb tömegűek, a Nap viszont csak jóval lassabban és kisebb mértékben billeg. Mivel az ekliptika és a többi bolygó pályasíkja nagyobb mértékben van megbillenve, mint a Nap forgási síkja, a Földről nézve úgy tűnik, mintha a Nap tengelye lenne ferde. Egy, a korábbi becsléseknek megfelelő méretű és pályájú bolygó a modell alapján képes lehet akkora hatást kifejteni a Napra és a többi bolygóra, mint amiről csillagunk tengelyferdesége tanúskodik. A kilencedik bolygó tehát a lehetséges legjobb magyarázatot jelentheti a Nap tengelyferdeségére, ami egészen mostanáig érthetetlennek tűnt a csillagászok számára. A kilencedik bolygó létezését először azért feltételezték, mert a Naprendszer külső vidékein keringő égitestek pályái fura módon egymáshoz igazodni látszanak, pedig teljes összevisszaságban kellene lenniük, ha nem hat rájuk semmiféle ismeretlen erő, mondja Bailey. Az egyetlen magyarázatot viselkedésükre egy új bolygó jelenti, folytatja a szakértő. A csillagászok 150 éve csodálkoznak azon, hogy a Nap tengelye miért ferde. A kilencedik bolygó léte pedig erre is kielégítő magyarázattal szolgál, szögezi le a kutató. Most már csak meg kellene találni az égitestet.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

24. gombabacsi
2016.11.02. 09:28
azért az nekem furcsa hogy egy exobolygóról meg tudják állapítani a tömegét, pályáját, meg minden mást is, itt meg találgatás folyik...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. ChoSimba gomba...
2016.11.02. 09:53
Ekkora méretű exobolygókat csak akkor észlelünk, ha azok valamilyen észlelhető interakcióba lépnek a csillagukkal. Fényességváltozás, pertubáció, stb.
Közvetlenül csak az órásbolygókat látjuk, de azokból is csak a legközelebbieket.

Ennek ellenére kicsit nekem is gyanús
Mi van, ha már nincs a naprendszerben ? Nemrég volt egy cikk, hogy 100e éve elhaladt itt egy csillag, lehet hogy elszipkázta.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Wines
2016.11.02. 10:13
Zacharia Sichtin ezt megírta már jó régen.

Ha jól rémlik egy 4000 akárhány éves keringési periódus volt említve. Most ez sumnér Marduk, Nibiru, a bibliai Úr Napja (mondjuk a bibliát összelopták mindenhonnan más mítoszokból), vagy egy a három?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. dzsuz87
2016.11.02. 10:51
"...a bolygó az infravörös tartományban vizsgálva jóval kékebbnek látszódhat..."
Ez mit akar jelenteni?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. MarkBlade dzsuz...
2016.11.02. 11:14
Ez az egész baromság. HA 4000 vagy akármennyi ideje ciklusosan idejárna egy akkora bolygó hogy még a napot is megforgatja akkor az egész naprendszer tekebábú módjára zuhanna bele. A naprendszer védőszentjei a Szaturnusz és a Jupiter. Nem egy üstököst és kisbolygót rántott már magába ami lehet a föld pusztulását okozta volna. Egy ilyen méretű bolygót szintén helyre tett volna vagy viszont.. Lehet hogy volt egy bolygó valamikor de az kizárt hogy visszatér. Mert vagy külső pályán kering ami nem érinti a naprendszert vagy pedig már a darabjai a holdakat esetleg aszteroidamezőket gazdagítja. Ez az egész kitaláció és abszolúte nem reális.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. ChoSimba MarkB...
2016.11.02. 12:28
A Jupiter védő mivolta kezd a feledés homályába veszni, jelenleg épp az ellenkezője látszik bebizonyosodni. A Föld korai szakaszában jeges aszteroidák millióit rángathatta befelé a Föld felé, amelyen így végül kialakulhatott az élet és nem csak plusz egy hatalmas szikla lenne az űrben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. dzsuz87 MarkB...
2016.11.02. 12:37
És ennek mi köze van a kérdésemhaz?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Wines MarkB...
2016.11.02. 12:43
Persze, minden asztrofizikus hülye...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. 19milan97 dzsuz...
2016.11.02. 14:23
Írd be Google-ba hogy "infravision" és meglátod ,hogy mit is akar jelenteni
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. cryd
2016.11.02. 16:09
"... A planétáról elsőként Scott Sheppard, a Carnegie Intézet és Chadwick Trujillo, a hawaii Gemini Obszervatórium munkatársa értekezett 2014-ben, arra hivatkozva, hogy jónéhány a Neptunuszon túli égitest pályája azt sugallja, hogy azok haladását egy nagytömegű, távoli objektum befolyásolja. ..."
Tudtommal még a Kuiper öv felfedezésekor, a 90-es években már feltételezték, hogy ott egy nagyobb égitestnek kell lennie a Kuiper szirt miatt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. zorrd023
2016.11.02. 17:54
Máskor meg azt állítják, hogy egy nagyobb bolygó már nem lehetne a Plútón túl, mert a Nap nem fejtene ki rá elég gravitációs erőt, hogy pályán tartsa. Most akkor lehet ott vagy nem lehet ott bolygó??

Esélyesebbnek tűnik hogy egy nagyobb objektum haladt el a naprendszer peremén csillagászatilag nem oly rég. Aztán egyik másik égitest mozgását megbolygatta. Ha meg majd nem tudnak mit kitalálni ráfogják a fekete anyagra hogy amiatt vannak ezek a kilengések.. (lehet de na ha nincs más ötletük arra fogják)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. ChoSimba zorrd...
2016.11.02. 20:50
Akik ezt állítják, azoknak fingjuk nincs az asztrofizikáról.
A tömeg abszolút nem számít, csak a keringési sebesség.
Ha egy bolygó nem maradna ott, akkor semmi más sem, ergo nem lenne Kuiper öv sem.
De van, mert az aszteroidák okosabbak ezeknél az embereknél
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. zorrd023 ChoSi...
2016.11.02. 21:00
Gravitációs hatás ellenhatás. Na meg a legközelebbi csillag ennyire távoli nagyobb objektumokat ki kellene hogy szakítson a naprendszerből. ( Aztán én meg nem tudom, nem én hanem csillagászok okossága ez. )
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. ChoSimba zorrd...
2016.11.02. 21:24
Pontosan, ha a bolygó nagyobb, az erő is nagyobb, ami a helyén tartja. Ezért nem számít a tömeg.

A legközelebbi csillag kb. 260 000 CSE távolságra van.
Ehhez képest ez 1000 CSE-en belül van, ezért szó sem lehet kiszakításról sem.

Ilyen dolgokat csillagász tuti nem mondott, talán a nagy sikerű Való Világ c. "tudományos" műsorban hangozhatott el
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. zorrd023 ChoSi...
2016.11.02. 21:57
Ilyen szarokat nem nézek szóval ha ott hangzott is el ilyen, azt nem hallhattam
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Pendra37
2016.11.03. 16:34
A felrajzolt palya alapjan a periheliumpont is olyan messze van, hogy max akkor erezzuk meg a letezeset, ha veletlenul felenk roppent egy aszteroidat.
Viszont, ahogy a cikkben is irtak, a tengely ferdeseget mas is okozhatja, mint egy bolygo. Siman elkepzelheto, hogy a kolcsonhatas csak ideiglanes volt es az objektum ami okozta nincs (mar) palyan.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Lightcomma...
2016.11.03. 19:39
A halálcsillag a Gintamából .
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. partxxx
2016.11.04. 09:41
sok sok okosság a kommentekben

Az Eris Aphélium távolsága: 97,56 CsE, ez már dupla olyan messze van mint, a Plútó
150 CsE Periheliummal egy 20 föld tömegű égitest nem okoz semmilyen dominó hatást, főleg ha a pályasíkja nem is esik egybe a többi égitestével.

Viszont a dőlésszögbe beleszólhat, arra elég kisebb energia is.

Azért nehéz észrevenni, mert mint külső szemlélő az exobolygók kitakaró hatását látod, ha a csillaga előtt halad el. A mi esetünkben nincs mit kitakarni, mert egy rendszerben vagyunk.
150 CsE-ről meg már kb semmi fényt nem ver vissza, mágneses mezeje valószínűleg nincs, így rádió teleszkóppal sem észlelhető.
Marad az infra vagy az optikai, de ahhoz mint írtam nagy szerencse kell mert alig ver vissza fényt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Pendra37 partx...
2016.11.04. 12:00
Elvileg azt is eszre tudnank venni optikailag, ha egy fenyesebb hatter objektum, mondjuk a Magellan felho, elott vonul el. Ehhez nem kell visszavert feny. Viszont ehhez jokor kell jo iranyba forditani a Hubble-t. Ahhoz meg pontosan ismerni kellene a palyat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. ChoSimba Pendr...
2016.11.04. 13:18
Majd a JWST észreveszi 2018 után. De ha az sem, akkor lehet hogy érdemesebb egy fekete lyukat keresnünk
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. tomchee ChoSi...
2016.11.05. 04:01
Egy fekete lyuk nem 10-20 földtömegű szóval nem hiszem
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. ChoSimba tomch...
2016.11.05. 17:56
Egy fekete lyuk kb. a Hold tömegétől felfelé már stabil, legalábbis nem párolog el a Hawkins sugárzás miatt.
Szóval egy 10-20 földtömegű lyukacska lazán lehetne itt
Ami ez ellen szól inkább, az az, hogy a naprendszerben elég "gyakran" találkozna anyaggal, amitől elég rendesen sugározna röntgen sávban. Az meg már rég feltűnt volna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. metalcsaba ChoSi...
2016.11.08. 15:24
Hmmm... én úgy tudtam, hogy az ismert legkisebb fekete lyuk 3.8 naptömeg, de az optimista számítások is legalább 1.7 naptömeget sejtenek a stabil objektum alsó határának.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. ChoSimba metal...
2016.11.09. 00:50
Az csak a csillagból kialakuló fekete lyukra igaz. De egy fekete lyuk elméletileg lehet akármekkora, kvázi létre lehet "hozni" kisebbet is. Remélem nem jutunk el oda technológiailag
Minden tömegre értelmezhető eseményhorizont, alsó határa nyilván valahol ott van, ahol ez kisebb mint a részecske mérete.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!