iPon Cikkek

A magashegyi gén története

Dátum | 2014. 07. 06.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A legújabb kutatási eredmények szerint a tibeti őslakosok azért képesek túlélni az oxigénhiányos magashegyi környezetben, mert valamikor a régmúltban egy kihalt emberfajtól egy olyan génváltozatra tettek szert, amely ezt lehetővé teszi. A kérdéses emberfajról ráadásul mindössze hat éve tudjuk, hogy egyáltalán létezett, ekkor akadtak rá ugyanis egy maroknyi 41 ezer éves csontra a régészek az Altaj vidéki Gyenyiszova-barlangban. 2010-ben a Kaliforniai Egyetem kutatója, Rasmus Nielsen beható vizsgálatokat végzett a tibeti lakosság körében. Míg más magashegyi népek a vérükben található hemoglobin mennyiségének megnövelése révén alkalmazkodtak a körülményekhez, a tibetiek vérében alacsony az oxigénszállító molekula szintje, valószínűleg azért, mert így esetükben kisebb a vérrögképződés és a sztrók kockázata. Nielsen és kollégái kiderítették, hogy a vizsgált populáció tagjainak genomjában az EPAS1 nevű gén egy korábban nem látott, mutáns változata szerepel. A mutáció eredményeként az allél hordozói az átlagos emberi mértékkel normálisnak tartott oxigénszintnél 40 százalékkal alacsonyabb koncentráció mellett is kiválóan érzik magukat. Ezért képesek mindennapjaikat egy 4000 méteres tengerszint feletti magasságban található fennsíkon tölteni, ahol a Föld lakosságának többsége komoly akklimatizáció után is kényelmetlenül érezné magát. Az allél a tibeti lakosság 87 százalékában megtalálható, a han kínaiaknál ugyanakkor csak 9 százalékban van jelen, holott a két népcsoport kevesebb mint 3000 évvel ezelőtt vált külön. Ezzel a EPAS1 említett génváltozata az emberi populációkban megfigyelt természetes kiválasztódási folyamatok legfontosabb és legkifejezettebb példájává lépett elő, hamar kiderült azonban, hogy ez nem egészen helytálló megállapítás.
4800 méteres magasságban élő tibeti nomádok (Phil Borges felvétele)
A génváltozat története ugyanis tovább bonyolódott, amikor a szakértők több mint negyven tibeti, és negyven han kínai EPAS1 génjét szekvenálták. A vizsgálatok során kiderült, hogy a tibeti allél olyan jelentősen különbözik a kínaiak többségében megtalálható változattól, hogy az nem alakulhatott ki a tibetiek elkülönült fejlődésének rövid ideje alatt. Kifejezetten úgy tűnt, hogy a génváltozatot gyakorlatilag „készen”, egy másik embercsoporttól vették át a Himalája lakói. Az allél forrása után kutató szakértők legnagyobb meglepetésükre rá is találtak egy nagyon hasonló génváltozatra, mégpedig a rejtélyes gyenyiszovai leletek örökítőanyagában. A tibeti EPAS1-allél szinte teljes mértékben egyezik a gyenyiszovaival, vagyis minden bizonnyal ezen ősi embercsoportban alakulhatott ki a gén magashegyi életkörülmények közt kifejezetten hasznos verziója. A felfedezés azért is meglepő, mivel a gyenyiszovai emberekről rendkívül keveset tudni. Egyetlen kézcsont, egy lábujj és két fog alkotja a létezésüket igazoló teljes leletegyüttest. Az örökítőanyag kivonása és szekvenálása révén a szakértők azonban képesek voltak megállapítani, hogy valóban egy korábban ismeretlen emberfaj tagjainak maradványairól van szó, és az is kiderült, hogy ezen embercsoport génváltozatainak egy része továbbél a mai emberi genomokban. Melanézia lakóinak genomja 5−7 százalékban gyenyiszovai eredetű, Kelet-Ázsia lakosságában pedig ennél jóval alacsonyabb arányban, de szintén találni gyenyiszovai géneket. És most már azt is tudjuk, hogy az ősi génkészlet egy nagyon hasznos darabja a tibeti DNS-ben kötött ki. Svante Paabo, a gyenyiszovai genom első szekvenálója nagyon izgalmasnak találja az új eredményeket. Rendkívül megnyugtató, hogy egy mindössze hat éve felfedezett ősi embercsoport kapcsán már egyértelműen génáramlásra utaló jeleket is sikerült kimutatni, mondja a szakértő. Ráadásul egy olyan génváltozat átvételéről van szó, amely rendkívül fontos szerepet tölt be egy ma élő emberi populáció életében.
Az eredmény újabb részlettel gazdagítja az emberi evolúció fajok és alfajok közti kereszteződésekkel tarkított történetét. Az Homo sapiens sapiens „őshazája” Afrika, és minden ezen a kontinensen kívüli ember egy maroknyi pionírtól származik, akik a múlt egy pontján elhagyták a földrészt. Az útnak indulók a trópusi szavannához voltak hozzászokva, vándorlásuk során azonban élőhelyek és körülmények széles skálájával találták magukat szembe, extrém hőmérsékletekhez és új betegségekhez kellett alkalmazkodniuk. Mire a kivándorlás megkezdődött, Európa és Ázsia területén más, jóval korábban érkezett, és éppen ezért jobban adaptálódott emberi fajok is éltek. Ahogy az afrikai népesség megérkezett, keveredni kezdett ezen populációkkal, átvéve génváltozataik egy részét. Mivel az allélok egy része nagyon hasznosnak bizonyult az új körülmények között, az ezeket hordozók jobb esélyekkel érték meg a nemzőképes kort, és hagytak hátra utódokat. Az emberi evolúció ezen szakaszának új szemléletű története tehát gyakorlatilag fajok közti keveredések és génátvételek bonyolult hálózatának összessége, mondja Nielsen. Nielsen véleménye szerint a modern ember közvetlen elődei és a gyenyiszovaiak valamikor 30−40 ezer évvel ezelőtt Ázsiában találkozhattak össze. A keveredés eredményeként bekerült a populációba a gyenyiszovai EPAS1-allél, amely aztán egy darabig csak nagyon kis számú emberben képviseltette magát. Ahogy megkezdődött a Tibeti-fennsík meghódítása, a génváltozat hordozói sokkal jobban bírták a magashegyi körülményeket, így az ő utódaik népesítették be a régiót.
Más kutatásokból világossá vált, hogy a többi emberfajtól, többek közt a neandervölgyiektől is kölcsönöztünk néhány nagyon hasznos génváltozatot. Neandervölgyi eredetű alléloknak köszönhető egyebek mellett az európai népesség világos bőre, illetve az immunrendszer számos vívmánya is. Az ősi genomok vizsgálatából kiderült, hogy bár ezek csak nagyon kis mértékben befolyásolták DNS-ünk alakulását, az apró változtatások kulcsfontosságú szerepet kaptak létünk formálásában, mondja John Hawks antropológus. Hawks ugyanakkor kicsit meglepőnek tartja az új eredményekkel kapcsolatban, hogy a gyenyiszovaiak nem éltek nagy tengerszint feletti magasságokban. Az altaji hegyekben laktak ugyan, de közel sem olyan magasan, mint a tibetiek. Ugyanakkor mivel mindössze egyetlen lelőhelyről ismerjük a gyenyiszovaiakat, pontosan nem lehet tudni, hogy mely területeken voltak elterjedtek. A génváltozat tibeti jelenléte akár arra utaló jelnek is tekinthető, hogy a korai emberfaj képviselői Ázsia déli, magashegyi részeire is eljutottak. A dél-ázsiai jelenlétet egyébiránt a melanéz népesség jelentős gyenyiszovai eredetű génkészlete is alátámasztja. Ha egy európai ember a Tibeti-fennsíkra érkezik, teste vörösvérsejtek gyártásával próbál megbirkózni az oxigénhiányos környezettel, és rendszerint túlzásba is viszi ezek előállítását. A vér ennek hatására sűrűvé és viszkózussá válik, megemelve a vérnyomást és a sztrók, illetve az vérrögök kialakulásának kockázatát. A tibeti őslakosoknak nincsenek ilyen problémáik. Az EPAS1 bennük található változata megakadályozza a vörösvérsejtek túltermelődését, és egyéb módokon is segít abban, hogy szervezetük alacsony oxigénkoncentráció mellett is hatékonyan tudjon működni. Extrém hideg éghajlaton azonban szintén problémákat okozhat a vérnyomás megemelkedése, ami a véredények összehúzódásának hatására jelentkezik. Könnyen lehet tehát, hogy a „magashegyi” allél eredetileg a szibériai telek túlélésében segítette a gyenyiszovaiakat.
Nomádok sátrai a Tibeti-fennsíkon (Tim Hughes felvétele)
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

22. Atesz1987
2014.07.07. 08:53
Az ilyen cikkek kapcsán mindig az jut eszembe, hogy mi lett volna, ha nincs Hitler, és a nácik. Talán nem lenne ennyire negatív megítélése a "fajelméletnek", és talán tudnánk, és elismernénk, hogy nem vagyunk egyformák. A társadalom kutatásban is komoly előrelépést jelentene, ha az egyes rasszokat, ember fajtákat végre külön kezelnénk, és nem kisebbségi, és egyéb problémákon rugóznánk. Azért nem is megy egyik nemzet sem semmire a "kisebbségeivel", mert a társadalmi különbségek nem abból fakadnak, hogy kevesebben vannak, hanem abból, hogy különböző fajta embereknek kell egy lakóhelyen élniük. Magyarországon sem a sváb "kisebbséggel" van probléma, hiszen hasonló fajta emberek, mint a magyar. A romákkal sem lenne semmi probléma, ha fajtájuk jellemzői alapján dolgoznánk ki megoldásokat az integrációjukra. Csak hát egy ilyen kijelentés a parlamentben annyira rasszista lenne, hogy azonnal elzavarnának. Pedig valahol a tudományban rejlik az igazság, nem a 8 osztályos, liberális, bugyuta jogvédők agymenéseiben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Peter1987 Atesz...
2014.07.07. 10:26
Szerintem sokkal inkább az a meghatározó viselkedés szempontból, hogy milyen környezetben növünk fel. A kisebbséghez tartozó emberekkel sincs mindig probléma, ugyanígy, a nem kisebbséghez tartozó emberek közt is vannak bőven olyanok, akikkel van. Nyilván az ember többet hall olyanokról, akikkel van gond, és hajlamos egyből kategorizálni, ha kisebbségről van szó.
Alapvetően szerintem mindenkit emberként kéne kezelni, és nem gének szerint csoportokba osztani őket. Ha valaki nyit egy kicsit a külvilág felé (internet tökéletes erre), és beszélget emberekkel akár a Föld másik oldaláról, hamar rájöhet, hogy nem is különbözünk mi annyira..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Terror Peter...
2014.07.07. 10:34
Úgy véled, hogy a származás nem predesztinál semmilyen viselkedési mintát? A valóság nem ért veled egyet. Nem kell elmennem a világ végéig, internet sem kell, elég ránézni a kollégáimra: azonnal megmondom, melyik az olasz, melyik az oláh, melyik a cseh és melyik a német. A környezet azonos pedig.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Peter1987 Terro...
2014.07.07. 10:41
Jelenleg, de nem ugyanabban a környezetben nőttek fel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Terror Peter...
2014.07.07. 10:46
No és azt a környezetet nem ők maguk alakították olyanná, amilyen? Ha minden ember egyforma lenne, ahogy állítod, akkor csak egyféle emberi viselkedésminta, kultúra, erkölcs, illem létezne, de erről szó sincs.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Peter1987 Terro...
2014.07.07. 10:58
Nem azt állítom, hogy mindenki egyforma, hanem azt, hogy nem a genetika határozza meg, hogyan viselkedik. Ha lenne elég kisebbségi ismerősöd, aki teljesen normálisan viselkedik (nekem van), akkor lehet másképp gondolkodnál. A különböző kultúrák meg egész egyszerűen csak azért is kialakulhattak, mert egyes csoportokat teljesen más hatások értek, más irányba indultak el. Vannak akik teljesen asszimilálódnak, de attól a génjeik még ugyanazok maradnak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Terror Peter...
2014.07.07. 11:03
A genetikai háttér nem határozza meg, hogy az egyén hogyan viselkedik? Újjujujjjjj.... Hallottál már kutyafajtákról? Az megvan, hogy az agresszivitási faktor az például fajtajelleg? Meg aztán komolyan érdekelne, milyen környezeti hatások érnek egy jászvásári mukit, amik egy brünni mukit nem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Peter1987 Terro...
2014.07.07. 11:18
Az emberek között azért lényegesen kisebb különbség van, mint a kutyafajták között... a különböző kultúrák kialakulásának körülményeit meg nem a jelenben kell keresni. És ha igaz lenne az, hogy a genetika határozza meg a kultúrát, akkor nem terjedne egyik sem... A kultúrát/viselkedésmintákat az emberek felveszik, nem öröklik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Terror Peter...
2014.07.07. 11:43
Lőzung a köbön. Inkább keress rá a neten az antiszociális viselkedésminták genetikai hátterére.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Peter1987 Terro...
2014.07.07. 12:35
Most tanultam szociológiát. De ahhoz tanulni se kell, hogy lássak. Tapasztalatból tudom, hogy a kialakult sztereotípiák nagyon sok esetben nem stimmelnek. És ezeket próbálják ezek az elméletek genetikai okokra visszavezetni. Ezzel abszolút nem értek egyet. Nyilván valamennyire függünk a génjeinktől, alapvetően ezek határozzák meg képességeinket, vagy pl. hogy milyen betegségek kialakulása valószínűbb, mint másoknál, de hogy nem az dönti el hogy viselkedünk, az tuti.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Zabalint Terro...
2014.07.07. 13:45
A genetika is számít, de a kulturális különbségek jelentősebbek, ráadásul a példa, amit felhoztál, pont rossz, mert Európa genetikai térképe nagyon nem köthető nemzetekhez, pl. említetted az olaszokat, nos Itália népe erősen kevert, hiszen voltak ott pl. etruszkok, latinok, görögök, gótok, lombardok, szaraconék, normannok, és még ki tudja kicsodák, akiktől ők származnak, egyébként az északi és a dél olasz génállomány valószínűleg jobban eltér egymástól, mint a magyar és a a szomszéd szláv népeké. Úgyhogy ez az érvelésed hatalmas öngól, az európai népek közötti kulturális különbségek éppen azt támasztják alá, hogy azok a különbségek, amikről beszélsz, nagyobb részt kulturális eredetűek, mint genetikaiak.

Ezt meg szerintem te sem gondoltad komolyan, csak kötöd a karóhoz az ebet:
"No és azt a környezetet nem ők maguk alakították olyanná, amilyen? Ha minden ember egyforma lenne, ahogy állítod, akkor csak egyféle emberi viselkedésminta, kultúra, erkölcs, illem létezne, de erről szó sincs."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Terror Zabal...
2014.07.07. 14:14
Tehát kifejtetted, hogy az olasz alapjaiban különbözik a kárpát-medencei génállománytól, aztán öngólnak nevezed, hogy a kettő különbségeire alapoztam a kijelentéseimet. Értem. Amúgy teljesen komolyan gondoltam, amit írtam. Ne akarjátok már az időjárásra ráfogni a közép-európai és balkáni kultúra közötti különbségeket, mert hülyeség.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Zabalint Terro...
2014.07.07. 15:16
Nem különbözik alapvetően, a Kárpát medencén is átment a legtöbb népvándorlási hullám, meg későbbiek is, nincsenek akkora különbségek, mint ahogy te ezt elképzeled. Gondolj csak olyan tényezőkre, mint az ősmagyar kalandozások Itáliában is, aztán a Kárpát medencében a szláv népeken kívül éltek germánok is a Honfoglaláskor, akik szintén keveredtünk (az olaszokról már írtam a gótokat), vagy gondolj a Tatárjárás majd a török hódítás utáni betelepítésekre, mikor a románok és a szlávok mellett német és olasz telepesek is érkeztek, akiknek az őseinek a többsége már nem is tud az őseiről. A török hódoltság idején sem állt meg a genetikai hatás a meghódított területek határain, hiszen népmozgások mindig is voltak Európán belül és kívül.

Nem csak az időjárás, hanem mindenféle környezeti tényező, és nem csak az itáliai és a Kárpát medencei, hanem az is, ahonnan a mai olaszok és a mai magyarok ősei származnak. Meg mesterséges tényezők is, hogy ki mikor melyik néppel érintkezett, háborúzott, ezeknek is komoly kulturális hatásai is vannak.

És most akkor arról még eddig nem is beszéltem, hogy a te buta érvelésed alapján genetikailag is ugyanúgy kellene viselkednie az emberiségnek, hiszen mit számít az, hogy más itt és ott az időjárás, ha ugyanazok a tulajdonságok előnyösek itt és ott is (pedig nem amúgy), akkor ugyanabba az irányba kellett fejlődniük itt és ott is az embereknek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Zabalint Terro...
2014.07.07. 15:19
A közép-európai és a balkáni genetikai állomány meg még sokkal kevésbé különbözik, mint a közép-európai és az olasz. Ráadásul a külső jegyek becsapósak, mert néhány külső jegy pár évszázad alatt megváltozhat, míg a génállomány nagyobb része változatlan marad.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Zabalint
2014.07.07. 15:26
Egyébként legjobb példa, hogy a kulturális hatás erősebb, mint a genetika, éppen a magyarság, hiszen a kutatások szerint a jelenlegi magyar génállomány a szomszéd országokéval mutat legnagyobb hasonlóságot, kulturálisan viszont jelentős eltérések vannak a szomszédaink és köztünk, meg a szomszédaink között is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Terror Zabal...
2014.07.07. 15:38
Te láttál már olaszt amúgy? A leírtak alapján nem.

Sorold fel légy szíves a jelentős kulturális különbségeket a magyarok, csehek, lengyelek és osztrákok között. Az oláhokhoz képest csakugyan jelentős, a származás is más. Valamit félreolvastál, mert a fenti kommenteddel Péter érvelését nevezed butának, nem az enyémet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Zabalint Terro...
2014.07.07. 16:26
"Te láttál már olaszt amúgy? A leírtak alapján nem."

És mi alapján jutottál erre a következtetésre? Komolyan kérdezem, mert amit írtam, abban semmi sem utalt arra, hogy milyen az olaszok kinézete szerintem.

Egyébként meg is válaszolom, láttam, mert sokszor jártam Olaszországban, egyszer még kerékpár túrán is voltam onnan hazáig. És tudod mi a megállapításom? Hogy nem mondanám meg egy emberről ránézésre, hogy olasz vagy mondjuk francia vagy spanyol.

Osztrákok mentalitása nagyon eltér a miénktől, leginkább az osztrák és a magyar gyerekeknél látod ezt legjobban. A szlovákok, lengyelek, csehek viszont kulturális és genetikai értelemben is közel állnak hozzánk, szóval náluk meg nem igazán tudod ezt különválasztani.

"Az oláhokhoz képest csakugyan jelentős, a származás is más. "

Pedig genetikailag tőlük is kicsi a távolság. Szerintem te népek kulturális eredetét a genetikai eredettel. Az ősmagyar génállomány a jelenleginek nagyon kicsi szeletét teszi ki az egésznek a mai magyarságnál. Viszonylag tiszta genetikát csak az északi népeknél találsz. Jó, talán magyarokon belül a székelyek azok, akik nem keveredtek másokkal, vagy csak ritkán, mert általános nemességben éltek.

A genetikai keveredésről még annyit, hogy menyasszonyom anyja egy időben kutatott a családjuk ősei után (a férje családjánál is). Nos, mint kiderült, az elmúlt 150 évben voltak nekik örmény, szlovák, osztrák és lengyel őseik is. És persze tök átlagos család, a kinézetük nem üt el a többi magyartól, ráadásul alapból nem is tudtak ezekről az ősökről, valószínűleg mások is rengeteg nem magyar őst találnak. És mindez nem akkor történt, mikor népvándorlások, betelepítések folytak az országban, tehát még relatív kevésbé keveredős időben is sok vegyes házasság volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Terror Zabal...
2014.07.07. 17:09
Most akkor döntsd el, hogy a hozzánk genetikailag közel álló szomszédok jelentősen eltérnek kulturálisan, vagy nem lehet különválasztani, mert egyszer ezt írod, egyszer meg azt. Az oláhok és a moldovánok pedig jelentősen eltérnek tőlünk, a moldovánok full ruszkik, az oláhok meg a cigánynál is sötétebb bőrűek, hogy földrajzilag jelentősen keveredtek az utóbbi másfél évszázadban, az más kérdés, de minden létező szempontból erőteljesen eltérnek a közép-európai kultúrától. Ajánlom tanyázz egy kicsit tirol környékén, azonnal érezni fogod, ki az osztrák és ki az olasz, megszólalnia sem kell hozzá. Csak azért nem ajánlom, hogy nézz körül Jászvásár környékén, mert az oláh arrafelé olyan, mint a hiéna, ok nélkül is agyonvernek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Zabalint Terro...
2014.07.07. 17:31
Ajánlom tanyázz egy kicsit tirol környékén, azonnal érezni fogod, ki az osztrák és ki az olasz, megszólalnia sem kell hozzá.

Valóban? És gondolod, hogy, hogy a dél-tiroli olaszok genetikai állománya közelebb áll a dél-olaszokéhoz, mint a dél-tiroli osztrákokéhoz?

A románok bőrszínéről annyit, hogy valóban több közöttük a sötét bőrű, de nem több, mint a bolgároknál, valamint kimondottan világos bőrű románok is vannak, akikről meg nem mondanád, hogy román, ha meg nem szólal. Arról nem is beszélve, hogy nem Trianon óta, de már a 19. század második felétől Erdélyben Székelyföldet leszámítva elég sok román-magyar vegyes házasság született, és Trianon óta valószínűbb, hogy az utódok többsége román identitású lett. Kétlem, hogy a régebbi múltban ilyen keveredések ne lett volna, Erdélyben egyedül a magyar nemesség és a székelyek vérvonala nem keveredhetett jelentősen a románokéval, mert ők nem házasodtak jobbágyokkal (a románok jobbágyok voltak, de volt magyar jobbágyság is).

Egyébként ha a genetika jobban meghatározó lenne, akkor nagyon feltűnőek lennének a nagyrészt nem magyar származású magyarok, a valóságban nem igazán lehet észrevenni, hogy kiben van mondjuk több sváb származás, amennyiben az illető nem tud róla (vannak közösségek, ahol tudnak róla), a kinézet meg a genetika nagyon apró szelete, én általában felismerem a germán típusú nőket, de a szláv típusú nők jobban tetszenek, de a sztereotípiák abszolút nem igazak rájuk egyébként, vannak Nyugat-Dunántúlon olyan sváb falvak, amelyeket kimondottan lusta svábok lakják, miközben az a nézet terjedt el, hogy a svábok dolgos emberek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Terror Zabal...
2014.07.07. 17:46
Konkrétan azt gondolom, igen. Az olasz sem egy világos bőrszínű jelenség, sőt. Nekem elég feltűnőek a nem magyar származású magyar polgárok, jó hogy szóba hoztad. Totálisan elütnek mindentől, amihez hozzászoktál, de így vannak a román bevándorlókkal pl. a csehek is. A dolgosság, mint jelző, inkább a szászokról terjedt el.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Zabalint Terro...
2014.07.08. 10:24
Ha utánanézel Olaszország történelmének, egészen más népek jártak Olaszország északi és déli részén (nyilván volt közös metszet is), és ez biztosan észrevehető a genetikai állományukban is. A lombardok ugyan jártak a déli végeken, de csak rövid ideig tartották uralmuk alatt, ezzel szemben a déli részen a rómaiak előtt görög városállamok voltak, majd a Nyugat-Római Birodalom bukása után több évszázadon át bizánci fennhatóság volt, Bizánc meg ugyebár gyakorlatilag görög állam volt a középkorban és nem latin. Olaszország északi részén sosem jártak normannok, a délin igen, a kalandozások idején az északi részét mi magyarok feldúltuk, a délin nem jártunk (leszámítva Nagy Lajos nápolyi hadjáratát, de az ő serege csak részben állt magyar katonákból).

És akkor azt se felejtsük el, hogy a középkorban de az újkorban is nagyok voltak a távolságok, tehát a parasztság nem tett meg akkora távolságokat, hogy a csizma sarkánál élők az északi végeken élőkkel házasodjanak, több esélye volt a osztrák(német)-olasz vegyes házasságoknak ennél.

A bőrszín mint jelenség becsapós, mert egyetlen tényező a sok közül, és a mediterrán éghajlaton előnyös is, ráadásul genetikailag viszonylag hamar meg tud változni egy populációban. Ha összeeresztesz két azonos létszámú népet, az egyik sötét bőrű, a másik pedig világos bőrű, és sok közös utód születik, akkor ha a környezetükben a sötétebb bőr az előnyös, pár száz év múlva majdnem az összes sötétebb bőrű lesz, és ez nem azt jelenti, hogy a világos bőrű lakosság génállománya elveszett a semmibe, az is lehet, hogy az utód populáció még több gént is hordoz a világos bőrű őseitől, viszont mivel a sötét bőr előnyös volt, ezért hosszútávon azok a közös utódok tudtak tovább szaporodni, akiknek sötét volt a bőrük, viszont eleve nem ez az egyetlen tényező a szaporodásban. Egyébként pont ezért sötétebb bőrűek a déli népek, népvándorlások ide vagy oda, ha nem így lenne, akkor ma Olaszországban sokkal több lenne a világos bőrű, hiszen azért a római birodalom bukása idején elég sok germán népcsoport érkezett.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. benczeb90
2014.07.08. 13:18
Jó kis cikk volt, köszi!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!