iPon Cikkek

A paracetamol titkos élete

Dátum | 2014. 07. 30.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Bár a paracetamol, teljes nevén a para-acetamino-fenol kétségkívül minden idők egyik legnépszerűbb fájdalom- és lázcsillapítója, a szakértők a mai napig nem egészen biztosak abban, hogyan is működik a szer. Az ezzel kapcsolatos évtizedes kutatás számtalan elméletet szült. Egyesek szerint az anyag a gyulladás és a fájdalom terjedését lehetővé tevő jelzőmolekulák működését gátolja valamilyen módon. Mások úgy vélik, hogy a központi idegrendszer neuronjainak ingerület-átvitelét blokkolja a paracetamol. Egyelőre azonban egyik nagyobb elmélet hívei sem voltak képesek kellően meggyőző bizonyítékokkal megtámogatni teóriájukat. Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a dolog nem is annyira fontos. A paracetamolt évtizedek óta alkalmazzák, kétségkívül hatásos, így tehát felmerülhet a kérdés, hogy miért is fontos nekünk azt tudni, hogy pontosan hogyan működik. A természetes kíváncsiságon túl ennek egy nagyon komoly praktikus oka is van: a paracetamol túladagolása máj- és veseproblémákat okoz. Mivel pedig a gyógyszer esetében a biztonságos dózis és a túladagolás közti sáv nagyon szűkösnek mondható, viszonylag gyakran megtörténik, hogy a hatóanyag szedését túlzásba vivő páciensek súlyos májkárosodással kötnek ki a sürgősségi osztályon. A halálos végkimenetel sem ritka, az Egyesült Államokban évente átlagosan 150-en halnak bele a paracetamol túladagolásával kapcsolatos szövődményekbe. A szakértők által feltételezett hatásmechanizmusok egyike, hogy a paracetamol blokkolja a ciklooxigenáz enzimek működését, amelyek pedig fontos szerepet játszanak a fájdalomérzetet és a gyulladást közvetítő prosztaglandinok képződésében. Hasonlóan hat az aszpirin, az ibuprofén és a többi, úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentő szer (NSAID) is, így logikus következtetésnek tűnhet, hogy a paracetamol is így működik. Ez utóbbi azonban úgy tűnik, hogy egészen más kategóriába esik. Amikor John R. Vane a hetvenes években megfejtette az aszpirin hatásmechanizmusát, azt a javaslatot tette, hogy a paracetamol is hasonlóan működhet, vagyis a központi idegrendszerben akadályozza meg a prosztaglandinok termelődését. Az elképzelés aztán hosszú ideig meghatározónak bizonyult tudományos körökben. 2002-ben aztán a biokémikusok felfedezték, hogy a két korábban ismert ciklooxigenáz mellett az enzimnek létezik egy harmadik variánsa is (COX−3), amely elsődlegesen az agyban található meg, és látszólag érzékenyebb a paracetamolra, mint a másik két változat. Ezzel úgy tűnt, hogy meg is oldódtak a paracetamollal kapcsolatos problémák. Rövidesen azonban gondok merültek fel a „mindent eldöntő” kísérlettel kapcsolatban. Kiderült ugyanis, hogy az eredmények csak a kezdeti tesztek során használt, kutyákban található ciklooxigenázokra igazak, az enzim emberi változata esetén azonban egyáltalán nem helytállóak. „Úgy gondolom, hogy a hatásmechanizmus továbbra is rejtély, számomra legalábbis biztosan” – mondta le Daniel L. Simmons, a Brigham Young Egyetem kutatója, az említett COX−3-kutatás egykori vezetője.
Biztos válasz azóta sem született az ügyben. A jelenleg legnépszerűbb hipotézis szerint a paracetamol csak bizonyos feltételek mellett képes a COX-enzimek gátlására. Egy 2006-os kutatás eredményei szerint ezen feltételek egyike, hogy a hidorgénperoxid-szint lokálisan alacsony legyen. Mivel ez utóbbi anyag mennyisége a szervezet különböző részein igen eltérő lehet, ez megmagyarázhatja azon laboratóriumi megfigyeléseket, amelyek szerint a paracetamol egyes sejtekre és szövetekre jobban hat, mint másokra. A ciklooxigenáz enzimek két aktív hellyel rendelkeznek: a peroxidáz-hellyel és a ciklooxigenáz-hellyel. A paracetamolon kívüli nem szteroid gyulladáscsökkentők a ciklooxigenáz-helyet blokkolják, elképzelhető azonban, hogy a paracetamol a másik aktív helyen fejti ki működését, megakadályozva a tirozin gyökök keletkezését. Ha a hidrogénperoxid-szint kellően magas az adott szövetben, paracetamol jelenlétében sem szűnik meg a gyökök képződése, vagyis a hatóanyag nem lesz képes a fájdalom csillapítására. Olivier Boutaud, a Vanderbilt Egyetem kutatójának, és a teória egyik kidolgozójának meggyőződése, hogy pusztán a ciklooxigenáz enzim működésének gátlása révén leszorítható lehet a láz és csökkenthető a fájdalom. Ő is úgy véli azonban, hogy ezen enzimeken kívül más is szerepet játszhat a gyulladásos, fájdalmas folyamatokban.
A paracetamollal kapcsolatos elméletgyártásnak azonban ezzel egyáltalán nincs vége. Peter Zygmunt és Edward Högestätt, a svédországi Lund Egyetem kutatói nemrégiben újabb elképzelésekkel álltak elő a hatóanyag működésével kapcsolatban. A szakértők a paracetamolból képződő vegyületek hatását vizsgálták a központi idegrendszer sejtjeire. A metabolitok egyike, az AM404 a jelek szerint mind a ciklooxigenáz enzimekre, mind a fájdalom jelátvitelében szintén fontos szerepet játszó endokannabinoid rendszerre hat. Zygmunt és társai az elmúlt öt év során megmutatták, hogy a paracetamol két különböző ioncsatornát aktivál az agyban és a gerincvelőben (TRPV1, TRPA1), amelyek mindegyike bizonyos kannabinoid (vagyis a vadkender hatóanyagához hasonló szerkezetű) molekulákra is reagál. A kutatók génmódosítások révén egerekben megszűntették a TRPA1-receptorokat, és igazolták, hogy ezen állatokban a paracetamol a továbbiakban nem volt képes segíteni a fájdalom enyhülését. A TRP-receptorok alapesetben a fájdalomérzet létrehozásában játszanak szerepet, például az olyan anyagok jelenlétében, mint az erős paprikában található kapszaicin. Aktiválásuk tehát a furcsa módszernek tűnik a fájdalom enyhítésére, de ha a paracetamollal kapcsolatos eddigi kutatásokból kiderült valami, annyi bizonyosnak tűnik, hogy a hatóanyag nem a megszokott jelátviteli útvonalakon keresztül fejti ki hatását, mondja Zygmunt.
„Véleményem szerint az endokannabinoid rendszerrel kapcsolatos eredmény fontos lehet a végső válasz megtalálásában” – mondja Lawrence J. Marnett, a Vanderbilt Egyetem szakértője, aki a ciklooxigenáz enzimek és az említett jelátviteli rendszer kapcsolatát vizsgálja. Kollégái segítségével annyit már kiderített, hogy a COX−2 egerekben való gátlása az endokannabinoid rendszer fokozott működésének köszönhetően csökkenti az állatok szorongásos tüneteit. Ráadásul több kutatás is igazolta, hogy az 1-es típusú kannabonoid-receptor gátlásával a paracetamol hatástalanná válik az egerek fájdalmának csillapításában. A paracetamol egy másik potenciális célpontja a központi idegrendszer egyik fontos neurotranszmittere, a szerotonin lehet. Alain Eschalier, a franciaországi Auvergne-i Egyetem kutatója igazolta, hogy amennyiben a kísérleti állatokban egy másik hatóanyaggal blokkolják a szerotonin-receptorokat, a paracetamol fájdalomcsillapító hatása megszűnik. A kísérletet emberi önkénteseken is végrehajtották, és esetükben is megfigyelhető volt a paracetamol hatástalanná válása. Biztosat azonban még nem lehet mondani az eredményekkel kapcsolatban, mivel a gátlásra használt anyag a szerotonin receptorán túl más receptorokra is hat, így egyelőre nem világos, melyik blokkolása eredményezte a paracetamol semlegesítését. Az említett elméletek túl egyéb elképzelések is napvilágot láttak, amelyek kísérleti kivizsgálása azonban még meg sem kezdődött. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a paracetamol pontos hatásmechanizmusát minden várakozást felülmúlóan nehéz lesz kideríteni. Ha magukban a teóriákban nem is, abban egyetértenek a kutatók, hogy a munka folytatása létfontosságú. És nem is feltétlenül azért, hogy kiderüljön, miért okoz májproblémákat a hatóanyag túladagolása. Simmons például úgy véli, hogy mivel világszerte rengetegen használják a paracetamolt, minden apróság kiderítése létfontosságú lehet annak működésével kapcsolatban. „Olyan rejtett, egyelőre ismeretlen, hosszú távú hatásokra gondolok, amelyet a hatóanyag rendszeres szedése válthat ki” – mondja a kutató. Zygmunt ugyanakkor úgy véli, hogy bár elképzelhető, hogy a paracetamol hatásának pontos lépéseire sosem derül fény, a hatóanyag kapcsán folytatott kutatások rengeteg újdonságra vezethetik rá a szakértőket a fájdalomcsillapítás különféle módozataival kapcsolatban. Garry G. Graham, az Új-Dél-Walesi Egyetem vendégprofesszora szintén ezen a véleményen van. A kutató szerint kellő mennyiségű információ felhalmozásával lehetőség nyílhat arra, hogy a paracetamolhoz hasonló hatású, de annál biztonságosabb hatóanyagokat hozzanak létre. Annál is inkább esélyes lehet ez, hiszen évtizedekkel ezelőtt a paracetamol maga is hasonló karriert futott be: a súlyos vesekárosodást okozó fenacetin helyett kezdték használni annak egyik aktív metabolitját. További rejtélyt jelent, hogy más nem szteroid gyulladáscsökkentőkkel ellentétben a paracetamol nem igazán hatékony a gyulladásos folyamatok mérséklésében, így sokan kategorizálását is megkérdőjelezik (bár ez esetben kérdéses, hogy akkor mégis mi más lehet a hatóanyag). Robert B. Raffa, a Temple Gyógyszerészeti Egyetem munkatársa szerint a hatóanyag kutatásával talán az a legnagyobb probléma, hogy mindenki csak a saját szűkebb szakterületére eső kérdésekre koncentrál: „Azt hiszem, ha minden eredményt összeraknánk, megtalálhatnánk a teljes választ.”
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

20. franc03
2014.07.30. 14:00
Én mellőzöm, mivel más hatónyag nálam hatásosabb (pl ibuprofén), illetve ha 3 napig szedem, a 3. napon már nem vagyok jól.
Úgyhogy óvatosan a neocitrannal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Ronan franc...
2014.07.30. 18:08
Neocitrán helyett inkább használjon mindenki igazi mézet és citromot meg sok teát...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. BadDevil
2014.07.30. 18:11
Megnyugtató a gondolat, hogy tudósaink két évtized intenzív használat után sem tudják, hogyan működik az általuk oly nagyon propagált vegyület...kábé jól jellemzi a tudomány jelen állapotát az embermajom ezen korszakában...ez és a frissen, kétezer év anatómiai kutatás után a térdben talált 6 centis térdszalag...az első pár tízezer alkalommal nem vették észre...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Zabalint
2014.07.30. 18:20
"Hasonlóan hat az aszpirin, az ibuprofén és a többi, úgynevezett nem szteroid gyulladáscsökkentő hatóanyag"

Az aszpirin nem hatóanyag, hanem egy gyógyszer, a hatóanyaga az acetil-szalicilsav.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. fofoka BadDe...
2014.07.30. 20:59
BadDevil: nekem is ez volt az első, ami eszembe jutott. Ezek után már tényleg érdekel, hogy miként fejlesztik ki az új gyógyszereket. Próbálkoznak állatokon, embereken, aztán vagy bejön, vagy nem. Ha meg bejött, akkor majd csak megfejtjük egyszer, hogy működik. Vajon a vak szerencse mellett egyéb faktorok is befolyásolják a fejlesztés költségeit/időszükségletét?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. SuhiTomi
2014.07.31. 09:31
BadDevil, fofoka
Ahogy olvastam a cikket az általatok írt dolog engem is megrémisztett.

"Amikor John R. Vane a hetvenes években megfejtette az aszpirin hatásmechanizmusát..."
Na itt komolyan elgondolkoztam. Kitaláltak egy szert, majd jéé hát ez jó fájdalomra, szóval innentől kezdve használjuk ezt! Ja, hogy hogyan csökkenti a fájdalmat? Az kit érdekel?!?
Hány ilyen gyógyszer lehet?

Én azt hittem, hogy nem csak hasraütnek egy új gyógyszer kifejlesztésében, hanem pontosan tudják, hogy mit csinálnak, mint pl. az egyik nemrég írt cikkben a HIV vírussal kapcsolatban, amikor a DNS-ből tudatosan vágtak ki egy részt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Terror SuhiT...
2014.07.31. 09:38
A legtöbb hatóanyagot gyakorlati úton kezdik alkalmazni, és nem designolják. Utóbbi metódus sokkal drágább.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Zabalint SuhiT...
2014.07.31. 09:52
Ez nem rémisztő, hanem egyszerű tény, hogy az orvostudomány és gyógyszerésztudomány még igencsak gyerekcipőben jár. A hagyományos gyógymódok 100%-a tapasztalati alapon működött, sokszor tévesen, és még a hatóanyagot sem ismerték, de ettől még ma is akadnak hatóanyagok, amelyeknek a hatásmechanizmusa nem vagy nem teljesen ismert. Attól még szigorú kontrollcsoportos vizsgálatokon mentek át, ami azért sokkal többet jelent, mint mondjuk az alternatív gyógymódok, amik ugyanezeken megbuktak, és nem véletlenül nem kapták meg a gyógyszer minősítést.

A fordítottja is gyakori egyébként, van olyan, hogy egy hatóanyag hatásmechanizmusát elvileg igazolták, aztán a sokadik engedélyezési fázisban kiderül, hogy a gyakorlatban mégis valami gubanc van vele.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Zabalint
2014.07.31. 09:58
Megjegyzem egyébként, hogy a gyógyszerészetben a hatóanyagok fele onnan származik, hogy valamilyen népi hagyomány szerint egy gyógynövényt használtak valamire, és annak a hatóanyagát vizsgálták meg, hogy valóban van-e hatása. Ez nem azt jelenti, hogy ezeknek minden esetben ismert a hatásmechanizmusuk is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. NimKorko Terro...
2014.07.31. 11:44
Jah, ráadásul a növénytermesztésben is hasonló a helyzet. (Ugye nemesítés vagy GMO.)
Nemesítésnél sincs halvány lila fingjuk se, hogy mi módosult, így ha véletlen egy pár termesztés után mérgező, hát bocsi, míg GMO-nál egy teljesen beállított és megvizsgált szakaszt módosítanak csak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Szefmester SuhiT...
2014.07.31. 20:13
El ne menj akkor valami bioboltba vagy ilyen ökogyógyszerészhez!

Még a végén észlelnéd hogy a nagy felfedezések kora előtt is használat szereket, amik még hatékonyak is voltak néhanapján... (és itt nem a hagymát a hónaljba, kutyaszőrt meg a pipába módszerre gondolok)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. gabesz7630
2014.07.31. 21:38
Nallam a napi 4-6-8 kave miatt a paracetamol kicsukva.
Amugy az ibuprofen tenyleg hatekonyabb.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. gabesz7630 Szefm...
2014.07.31. 21:41
"..és itt nem a hagymát a hónaljba, kutyaszőrt meg a pipába módszerre gondolok
.."

pedig a bakternal bevalt...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.08.01. 09:15
Megnyugtatlak: sok olyan hatóanyag van, aminek a pontos hatásmechanizmusát nem ismerik. Átmennek az 1-2-3 klinikai tesztfázisokon, ahol megnézik, az empirikus módon tapasztalt hatások kiváltásához milyen dózis kell, okoz-e, milyen súlyos mellékhatásokat, stb. Persze a rendkívül szigorú protokollok ellenére is előjöhetnek olyan mellékhatások tömeges alkalmazáskor, amikre nem olyan mértékben számítottak (legutóbb talán a Vioxx). Repülőszerencsétlenségek is vannak, ettől még messze biztonságosabb közlekedési mód mondjuk a biciklinél.

Az., hogy a pontos hatásmechanizmust nem ismerik, egyébként nem azt jelenti, hogy lutri az egész, nyilván. Pl. molekulák felépítéséből és az egyes receptorokhoz való kötődéséből már elméleti úton silabizálják ki, hogy milyen molekulát kellene tervezni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.08.01. 09:19
Ez nem egészen így van. Kezdetben vala az A-vitamin, amit egy lezuhant pilóta kissé túladagolt magának jegesmedvemájjal. Eltűntek az arcáról a gyulladások (sokan meg meghaltak). Elkezdték alkalmazni acne vulgaris kezelésére megadózisban (a fiziológiás értéket sokszorosan meghaladó mennyiségben), aztán ráálltak a tervezésre (mert a további vegyületek már nem fordulnak elő a természetben, pontosabban az emberi szervezetben enzimatikus és egyéb reakciók során alakul ki minimális mennyiségben), az a-vitamin volt a kiindulópont és ezt módosítgatták úgy, hogy a tulajdonságprofilja kedvező legyen. Manapság már a 3. generációs retinoidok vannak forgalomban, egyre hatékonyabbak, egyre kevesebb mellékhatás mellett. Mondjuk annak részvétem, aki találkozott már az isotretinoin nevű csodaszer orális változatával és beszopta a mellékhatásokat
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Zabalint gabes...
2014.08.01. 09:59
Az én ismerőseim között kevés van, akinek a könnyű fájdalomcsillapítók közül a metamizol-nátriumon kívül bármi más hatna (én magam nem szedek ilyesmiket)..

A vicc meg az, hogy ezt a hatóanyagot Európában azért tették vénykötelessé, mert túlzottan USA központú a gyógyszerügy a világban, ami ott vénykötelessé válik, azt mi átvesszük. A metamizol-nátrium esetében viszont a mellékhatások, ami miatt vényköteles lett, az európai lakosság körében szinte egyáltalán nem fordulnak elő, az USA lakosságában viszont gyakoriak. Emiatt aztán mindenki ha épp orvosnál jár, felíratja az Algopyrint, vicc így az egész. Ez az ügy jól mutatja, hogy nem kellene gyógyszerügyben mindig az amerikai döntéseket automatikusan átvenni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.08.01. 15:57
A metamizol nem olyan "könnynű" fájdalomcsillapító. Sokszor csak akkor használják, ha az akut/krónikus fájdalmat más hatóanyaggal nem tudják csökkenteni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Lordhell Fada
2014.08.01. 23:20
Lehet nem könnyű, de nekem is az ez hat, Évente 1-2 fejfájásomra (nem másnaposságra) próbáltam már ibuprofen tartalmút is de hatotta meg a kemény fejem. Paracetamol meg vicc kategória.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. siriq
2014.08.02. 16:21
Az angol orvosok kozkedvelt gyogyszere amit felirnak a betegnek. Mast nem is tudnak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. asdsa
2014.08.03. 13:55
Azért ez nem egészen így működik.
A különböző hatóanyagok alapján, illetve az egyes hatóanyagon belüli vegyületi részek ismeretében nagyjából megjósolható a hatásmechanizmusa, a várható mellékhatások (meglepetések mindig lehetnek). Épp ezért vált olyan nagy jelentőségűvé a gyógyszervegyületek "tervezése". Adott egy valamilyen (várt) hatást kifejtő molekula, ennek a módosításával próbálják mérsékelni a mellékhatásokat, illetve a pozitív tulajdonságokat fokozni.
Gondolom ezzel nem mondok sok újat.
A fő hatóanyagok mellékhatásain kívül az is fontos probléma, hogy a szintetizálás során létrejönnek x mennyiségben számunkra káros melléktermékek, amik (részben) szintén jelen lesznek a gyógyszerekben (ez a fő probléma a mesterséges ételszínezékekkel, -adalékokkal is).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!