iPon Cikkek

A szuperhősök köztünk járnak

Dátum | 2016. 04. 14.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Stephen Friend, az Icahn Orvostudományi Egyetem kutatója évtizedeken keresztül figyelte, ahogy kollégái azokat a géneket próbálják azonosítani, amelyek a cisztás fibrózis, az Alzheimer-kór vagy a skizofrénia kialakulásának hátterében állnak. Bár a szakértők számos esetben sikeresek voltak, a legtöbbször a gondot okozó génváltozatok megtalálása nem eredményezett működő kezelést a betegségek gyógyítására vagy megelőzésére. „Egy ponton ráébredtem, hogy ha meg akarunk előzni egy betegséget, nem a kórban szenvedőket kell vizsgálni, hanem azokat, akiknek betegnek kellene lenniük, mégsem azok” – mondja Friend. Számos olyan ember él közöttünk, aki bár nem tud róla, hordozza az említett betegségek kapcsán azonosított génváltozatokat, mégis teljesen egészséges. Hogy ennek mi lehet az oka, azt egyelőre nem tudják a szakértők. Talán genomjuk más részei akadályozzák ezen gének működését, vagy olyan életmódot folytatnak, olyan helyen laknak, amely megvédi őket veszélyes genetikai örökségük hatásaitól. Friend mindenesetre úgy vélte, hogy ha megtalálná ezeket a genetikai „szuperhősöket”, és azonosítani tudná sikerük kulcsát, talán másoknak is segíthetne a génjeik által előrevetített sors elkerülésében. Az ötletet egy nagyon biztató eset alapozta meg. 2006-ban egy rendkívül alacsony koleszterinszinttel rendelkező afroamerikai nő genomjának vizsgálata során a szakértők ráakadtak a PCSK9 nevű gén egy olyan változatára, amely jelentősen lecsökkentheti a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Ez a felfedezés nem sokkal később újfajta szívgyógyszerek kifejlesztéséhez vezetett.
Egy másik, hasonlóan érdekes eredményt hozó kutatás során kutatók egy csoportja génmódosításokkal olyan kutyakölyköt hozott létre, amely egy súlyos izomsorvadást okozó allélt hordozott, mégis egészséges életet élhetett, mivel egy másik génje megvédte a betegség manifesztálódásától. Egy napon talán ez a kutya, Ringo hozzájárulhat az izomsorvadásos kórképek kezeléséhez. Friend kollégája, Eric Schadt pályája során szintén összeakadt néhány genetikai szuperhőssel. Egyik betege, egy ötvenes éveiben járó nő a CFTR gén egy olyan változatát hordozta, amelyről korábban úgy hitték, hogy az esetek száz százalékában cisztás fibrózis kialakulásához vezet. Ez a páciens azonban csak nagyon enyhe légzési problémáktól szenvedett élete során, és ezektől sem túlságosan gyakran. Egy másik beteg, egy 45 éves férfi egy orvosi beavatkozás során tudta meg, hogy génjei alapján Louis–Bar-szindrómában szenved, holott a rendszerint halálos kimenetelű kór egyetlen tünetét sem produkálta. Friend és Schadt úgy döntöttek, hogy nem várják meg, amíg újabb hasonló esetekbe botlanak bele, hanem szisztematikusan kezdik keresni szuperhőseiket. Ambiciózus kezdeményezésük, a Resilience Project (Rugalmasság-projekt) keretében közel 590 ezer ember genomját elemezték. (A résztvevők genetikai adataihoz korábbi genomvizsgálatokból jutottak hozzá.) A kutatók vizsgálódásaik során 874 olyan génre fókuszáltak, amelyek valamilyen súlyos öröklődő betegséghez kapcsolhatók. Olyan génekről van szó, amelyek betegséghez köthető változatának megléte esetén elviekben elkerülhetetlenül kialakul a kór. Friend csapata olyan felnőtteket keresett, akik hordozzák ezen génváltozatokat, és valamilyen rejtélyes okból mégis egészségesek. Az első körben a szakértők 16 ezer potenciális szuperhőst azonosítottak, akik összesen 300 különböző kóros génváltozatot hordoztak genomjukban. A közelebbi vizsgálatok aztán kiderítették, hogy egyes alanyoknál bizonytalanságok vannak a szekvenálás pontosságában. Más esetekben pedig a korábban betegségokozónak hitt génváltozatról derült ki időközben, hogy annyira elterjedt a népességben, hogy mégsem lehet az adott kór okozója. Ezen bizonytalanságok és hibák kizárása után a létszám 16 ezerről 303 főre csökkent le.
A csapat ezt követően egy független szakértőkből álló bizottsággal minden jelöltet külön is megvizsgáltatott. A kutatás ezen szakaszában azon eseteket szűrték ki, amelyekről kiderült, hogy genetikai rugalmasságuk csak látszólagos. Például hordozzák a mindent eldöntő, megbetegítő génváltozatot, de az az esetek egy részében csak későbbi életkorban kezd tüneteket okozni, amit a jelölt még nem ért el. Vagy az egészségesnek hitt jelölt valójában produkálja a betegség tüneteit, csak azt hivatalosan sosem diagnosztizálták nála a problémát. A végső szűrés után 13 jelölt maradt a listán. Háromnak közülük cisztás fibrózisban kellene szenvednie, de egészséges. Másik három egy olyan csontfejlődési rendellenességhez vezető génváltozatot hordoz, amely az érintettek többségével még magzati korban végez. Kik lehetnek tehát ezek az emberek? Ez az, amit senki sem tud. A kutatók által felhasznált adatok ugyanis egytől egyig olyan vizsgálatokból származnak, amelyek teljes névtelenséget garantáltak résztvevőiknek, vagyis nincs lehetőség a genomok tulajdonosainak azonosítására. Ennek hiányában viszont nem lehet megválaszolni a kérdést, hogy mi teszi ezeket az embereket ellenállóvá saját génjeikkel szemben. Ahogy Friend megfogalmazta, ez nagyon frusztráló, hiszen a jelöltek tényleges megvizsgálása nélkül a kutatók nem lehetnek biztosak eredményeik pontosságában sem. Lehetséges, hogy ezek az alanyok mégis megtapasztalják magukon a betegség enyhe tüneteit, vagy a kísérleteket követően diagnosztizálták őket. Az is lehetséges, hogy genetikai mozaikok, és a genomminta olyan testtájukról származik, amelynek működését nem befolyásolja a betegségokozó génváltozat, testük más részein pedig ezt az allélt nem hordozzák sejtjeikben.
A szakértők éppen ezért új kutatásba vágtak bele. Ezúttal maguk toborozzák a résztvevőket, a tervek szerint egymillió embert, és olyan génváltozatok jelenlétét is ellenőrzik majd, amelyek elterjedt problémák, például a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór kialakulására hajlamosítanak. Ami még fontosabb, a résztvevők ezúttal szükség esetén utólagosan beazonosíthatók lesznek, vagyis ha a genom alapján a kutatóknak sikerül ráakadniuk egy genetikai szuperhősre, a jelöltet újra megvizsgálhatják majd, és megerősíthetik a felfedezést. Ha ez sikerül, a következő lépés az illető titkának megfejtése lesz. Ehhez a kutatók például indukált pluripotens őssejteket hozhatnak létre az alany testi sejtjeiből, majd ezekből a laborban különböző szervkezdeményeket növesztve tanulmányozhatják a genom működését. Az ezeken a szerveken alkalmazott génszerkesztő módszerekkel kideríthető lehet, ha valamely másik genomszakasz gátolja vagy semlegesíti a rendszerint problémákat okozó génváltozat kifejeződését. A technológia tehát rendelkezésre áll a rejtély felgöngyölítéséhez, már csak a megfelelő alanyok megtalálására van szükség. A feladat megoldása ugyanakkor az eddigi eredmények alapján csöppet sem lesz egyszerű. A korábbi vizsgálatban 590 ezer főből 13 olyat találtak a kutatók, aki talán genetikai szuperhős lehet. Ennek alapján egy egymillió fős vizsgálat sem fog annyi pozitív eredményt produkálni, ami elég lehet a védelmet nyújtó gének azonosításához, mondja Daniel Macarthur genetikus. A szakértő úgy véli, hogy az alapötletnek nagyon is van létjogosultsága, csak abban kételkedik, hogy egyetlen kutatócsoport érdemi eredményeket tud felmutatni a területen. Macarthur szerint ahhoz, tényleg gyümölcsöző legyen a vállalkozás több száz millió fős vizsgálatra, ehhez pedig nemzetközi összefogásra lenne szükség. „A genetikai szuperhősök megtalálásához nagyfokú heroizmus szükségeltetik: ehhez egyrészt olyan résztvevők kellenek, akik hajlandóak genetikai és klinikai adataikat hozzáférhetővé tenni, másrészt olyan kutatók és szabályozó szervek, akik képesek átlendülni az ilyen adatok globális megosztását gátló akadályok fölött” – mondja a szakértő.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. Antos
2016.04.15. 08:23
Végre egy értelmes (globális?) tudományos kísérlet a sok hülyeség között...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. cheatergs
2016.04.15. 08:34
"Talán genomjuk más részei akadályozzák ezen gének működését, vagy olyan életmódot folytatnak, olyan helyen laknak, amely megvédi őket veszélyes genetikai örökségük hatásaitól."

Vagy egy totál más logika lenne szükséges a megelőzés helyett a nem létezés eléréséhez. Az emberiség lépcsőről lépcsőre halad, és egy-két téves lépés ellenére haladunk. Kérdés, h mikor merül föl, vajon jó feljáróra léptünk-e évezredekkel ezelőtt?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Parano1d
2016.04.15. 19:32
Vagy sikerült 13db rossz mintát produkálni. Végülis egy gyerekről is csak 99.99%-os esélyel mondják meg ki a szülő. Lehet csak pesszimista vagyok. Mindenesetre egy próbát megér a dolog.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!