iPon Cikkek

A világháló és a netgeneráció

Dátum | 2012. 09. 27.
Szerző | Jools
Csoport | IT VILÁG

Milyen összefüggés lehet egy hacker karrierje és a Kacsamesék félbeszakítása között? Hogyan csináljunk internetes iskolarádiót? Mi fán terem a digitális identitás? Mit csinál egy forenzikus nyelvész?

Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphattunk választ a második alkalommal megrendezésre került Az internet hatása a gyermekekre és a fiatalokra című nemzetközi konferencián, amelynek ezúttal a Magyar Tudományos Akadémia székháza adott otthont. A Safer Internet Plus (SIP) program keretében szervezett rendezvény fő szervezője a SIP megvalósítására alakult magyarországi konzorcium egyik tagja, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) volt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) pedig széleskörűen támogatta az eseményt.

A konferencia központi témája az volt, hogyan befolyásolja az internet a 6‒21 éves korosztály életét, fejlődését, bár ez utóbbival kapcsolatban rögtön fontos leszögezni, hogy az idén hallott adatok, és az alábbi videó alapján, amelyet az egyik előadó prezentált, jövőre valószínűleg még lejjebb kerülhet az érintettek alsó korhatára.



A kétnapos rendezvényen több mint 80 magyar és külföldi szakértő mutatta be változatos nézőpontokból az internet fiatalokra kifejtett káros vagy éppen előnyös hatásait, valamint az ezzel kapcsolatban felvetődő tennivalókat. Ezen előadások közül szemezgettünk.

A konferencia egyik legérdekesebb előadását minden kétséget kizáróan dr. Krasznay Csaba, a HP IT biztonsági tanácsadója és Buherátor tartotta, aki talán a BuheraBlog szerzőjeként ismert leginkább. Egy 16 éves dunaújvárosi Anonymous-tag és társai pár héttel ezelőtti letartóztatása kapcsán beszéltek a modern kor gyermekkatonáiról és az internetes hadviselésről. Ahogy elmondták, ezekbe a körökbe nagyon fiatalon kerülnek bele az érintettek, és ezzel gyakorlatilag az egész életüket tönkreteszik, hiszen kiszállni szinte lehetetlen.

A tizenéves hackerekből huszonéves korukra rutinos ipari kémek, kiberbűnözők vagy jobb esetben kormányügynökök lesznek. A hackerkedés tehát kifejezetten a fiatalokat érintő probléma, a témában eddig elvégzett legalaposabb kutatás, a UNICRI Hackers Profiling Project eredményei alapján a hackerek csaknem 60 százaléka 25 év alatti, és 61 százalékuk 10‒15 éves kora között kezdte az ipart. Az egyre korábbi életkorban elkezdett hackelést az is megkönnyíti, hogy manapság ‒ a kezdetekben legalábbis ‒ még nem is kell különösebb szakértelem egy kibertámadásban való részvételhez: elég, ha megvan a szándék, a végrehajtáshoz szükséges programok pedig részletes oktatóvideókkal együtt megtalálhatók a világhálón.


Buherátor bemutatót is tartott egy ilyen támadás végrehajtásáról, és a motivációkról is. Mint elmondta, neki például nagy törést okozott az életében, amikor hétéves korában egy békés decemberi vasárnapon félbeszakították a Walt Disney-t. Egy hasonló esemény elegendő ok lehetne egy reménybeli hackernek arra, hogy elégedetlenségének szűk családi körén kívül is hangot adjon. Megkeresi tehát az ehhez szükséges programot a neten, a megfelelő helyre beírja a célpont honlapjának címét, és már hozzá is férhet a weboldal teljes adatbázisához, a szerkesztőségi jelszavakkal együtt, innentől pedig szabad a pálya (persze ehhez egy borzasztóan gyenge és sérülékeny weblap kell). Buherátor például egy, az NMHH honlapjára kísértetiesen hasonlító oldalon cserélte le a főoldali képet egy Kacsamesékből vett jelenetre.

Komolyra fordítva a szót, a szakértők elmondása szerint nem az Anonymous-hoz hasonló szervezetek a félelmetesek, hiszen ezek valódi károkat nem okoznak. Az igazi veszélyt az ilyen szervezetekben szárnyaikat próbálgató fiatalok jelentik, akiket, ha kellő tehetséget mutatnak, előbb-utóbb megtalál majd egy olyan szervezet is, amelynek már a valódi károkozáshoz is megvannak az anyagi és információs forrásai. Az egyetlen megoldást tehát a megelőzés jelentené, vagyis el kell mondani a gyerekeknek, hogy miért rossz és miért veszélyes, amivel próbálkoznak. 

Előadást tartott Russel Prue, az Egyesült Királyság legsikeresebb iskolarádiójának alapítója is. Véleménye szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy felnőttként próbálunk belelátni egy olyan generáció fejébe, amely már teljesen más körülmények között nőtt fel, mint mi magunk. A fiataloknak kellene megmondaniuk a többi fiatalnak, hogy mit és hogyan lehet megtenni a neten, mi ehhez csak eszközt és útmutatást nyújthatunk nekik.

Egy ilyen kezdeményezéshez megfelelő platform lehet egy internetes iskolarádió, amely gyakorlatilag mindenféle anyagi befektetés nélkül megvalósítható. Prue a School Radio Calendar nevű honlapon részletes leírást is ad arról, hogy ezt hogyan tehetjük meg. Ahogy az előadó megjegyezte, érdekes időket élünk, a világ alapvetően megváltozott, és nem úgy tűnik, hogy záros határidőn belül visszaváltozna. Egy dologra azonban biztosan számíthatunk: a gyerekek megtanulják, amit meg akarnak tanulni csinálni, így nincs más dolgunk, mint vonzóvá tenni azt, amit el akarunk velük sajátíttatni. És hogy a tudást hogyan adják tovább társaiknak, azt bízzuk rájuk, hiszen ők értik a legjobban azt a nyelvet, amellyel hatni lehet a velük egykorúakra. Még ha a megoldás nem is lesz olyan meseszerű, mint az alábbi norvég reklámban, biztosan lesznek meglepően kreatív elemei.
 

 


Ami Prue előadásából is kiderült, azt erősítette meg Lucza Vilmos is a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről: a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a 16 évesnél idősebb lakosság közel fele digitális analfabéta, vagyis azt sem tudja, hogyan kell bekapcsolni a számítógépet. A 16 év alattiak viszont egy olyan világba születtek, amelynek szerves része a világháló, és rendkívül fogékonyak ennek minden egyes aspektusára, viszont gyakran nincs körülöttük olyan felnőtt, aki megtanítaná őket arra, hogy mi a jó és mi a rossz a neten. Ennek a hiánynak az orvoslására szolgálnak az eMagyarország Pontokon megrendezett képzési programok és az eTanácsadói szolgálat.

Tari Annamária pszichoanalitikus a Telegraph egy 2011-es felmérésének egészen megdöbbentő adataival nyitotta előadását: a brit gyerekek közül a 0‒1 éves korosztály 10 százaléka, a 2‒4 év közöttiek 39 százaléka, és az 5‒8 évesek 52 százaléka használt már tabletet vagy okostelefont. Az 5‒13 évesek fele nem tudja bekötni a cipőjét, de kétharmaduk magabiztosan kezeli a DVD lejátszót. A szakértő véleménye is az, hogy az internet kora előtt szocializálódott generációk tagjaiként próbáljuk megítélni a mai kiskamaszokat, akik már egészen másféleképpen dolgozzák fel a körülöttük lévő világot, mint ahogy az ő korukban mi tettük. A korábban megszokott lineáris jellegű gondolkodás helyét egy sokkal asszociatívabb típusú gondolkodás vette át, a mai kamaszok számára megszokott a megosztott figyelem, a multitasking gyakorlata. Az információ tartalma helyett annak elérési útjának ismerete vált fontossá.

Tari Annamária is felhívta a figyelmet a kortárs csoportok befolyásoló erejére, ami az adott életkor természetes velejárója, azonban a folyamatos online kapcsolattartás révén sokkal jobban átszövi a gyerekek mindennapjait, mint amikor csak az iskolában találkoztak barátaikkal.

A szakértő nagy problémának tartja az oversharing és az ezzel kapcsolatban kialakuló érzelmi inkontinencia jelenségkörét, vagyis azt a tényt, hogy bármiféle negatív vagy pozitív dolog történik a fiatalokkal, azt rögtön megosztják a világhálón, így nem alakul ki a késleltetés képessége, és nem történik meg a feldolgozás önmagukban lejátszódó folyamata sem. Így minden élményt, tapasztalatot rögtön egy közösség kezd értékelni és értelmezni, ami mellett nagyon nehéz saját önértékelést kialakítani.


Mohácsi Ágnes és Berta Judit (PPKE BTK Pszichológiai Intézet) az anonimitás előnyeiről és hátrányairól beszéltek a serdülőkori online aktivitás során. Mivel ez a fejlődési szakasz a szerepek próbálgatásának időszaka, az online világ remek lehetőséget biztosít arra, hogy a fiatalok kipróbálják magukat különféle társas helyzetekben. A kutatók 15‒17 éveseket kérdeztek meg a net által biztosított anonimitás hasznáról, hátrányairól és veszélyeiről. A megkérdezettek a névtelenség legfőbb előnyének azt tartják, hogy így biztonságban vannak a társas interakciók során, hiszen nem beazonosíthatók. Az anonimitás további hasznos velejárói, hogy szabadabban nyilváníthatják ki véleményüket, és általában szabadabbnak érzik magukat, bátrabban teremtenek kapcsolatokat, és ha esetleg rossz fát tesznek a tűzre, az sem derül ki egykönnyen.

A fiatalok a legfőbb hátránynak azt tartják ugyanakkor, hogy a velük kapcsolatba kerülő személyek is névtelenek, így nehezen lehet eldönteni, kiben bízhat az ember. Ugyancsak hátránynak tarják, hogy névtelenül nem kerülhetnek be egyes csoportokba, anonim véleményüket nem veszik komolyan, valamint azt is problémának látják (az előnyök mellett persze), hogy az esetleges illegális tevékenység büntetlenül marad. A hátrányok közé sorolták, hogy a névtelenség felelőtlenséget szül, és ennek köszönhetően ellenőrizetlen, megbízhatatlan információkkal van tele a világháló, amelyek közül nehéz kiszűrni az igazságot.

Ami a veszélyeket illeti, a megkérdezettek ismét a másik fél beazonosíthatatlanságát tartják a leginkább aggasztónak, de ide sorolták a valótlan információk terjesztése révén történő lejáratást, a számonkérhetetlenség illúzióját és felelőtlenséget is. Összességében a szakértők véleménye szerint a fiatalok felismerik a világháló biztosította névtelenség veszélyeit, ugyanakkor az anonimitásból adódó előnyökkel is képesek élni.
 

 

 

Ehhez a témához kapcsolódott Fehér Katalin (Budapesti Gazdasági Főiskola) előadása is, aki szintén arra világított rá, hogy a fiatalok sokszor bizony sokkal jobban ismerik a digitális világban való tájékozódás csínját-bínját, mint mi magunk. A mai gyerekek azt látják, hogy az őket körülvevő felnőttek idejük jelentős részét a neten töltik, ha kérdeznek valamit tőlük, a világhálón keresik a választ stb.

A fiatalok nagyon is tisztában vannak azzal a ténnyel, hogy a digitális világban azok vagyunk, akinek látszunk. Hogy milyen a digitális identitásunk, az pedig korántsem csak rajtunk múlik, elég, ha arra gondolunk, hogy ki és milyen kontextusban idéz minket, vagy éppen milyen kevésbé előnyös fotón tagel be az engedélyünk nélkül. Ezzel kapcsolatban nagyon érdekes adat, hogy míg egy Nagy-Britanniában végzett felmérés eredményei alapján a felnőtteknek csak 34 százaléka ellenőrzi rendszeresen, hogy mi jelenik meg róla a világhálón, a gyerekek körében ugyanez az arány 60 százalék fölött van.

A fiatalok tehát rendkívül tudatosan és természetesen használják önmaguk pozitív megjelenítésére, személyiségük közvetítésére a világhálót. Egy 14‒16 éves fiatal átlagosan havonta négyezerszer nyilvánul meg valamilyen digitális formában (e-mail, sms, közösségi hálók stb.), ami azt jelenti, hogy éber óráiban körülbelül hétpercenként végrehajt valamiféle digitális kommunikációs aktust.



Szűcs Péter és Gyömbér Béla a Járműipari Adatbázis Forgalmazók Szakmai testületétől érkeztek, és egyrészt a kiskorúak, másrészt a felsőoktatási hallgatók körében elkövetett szerzői jogi jogsértésekkel kapcsolatban adták elő mondandójukat. Véleményük szerint nagyon nagy szükség lenne arra, hogy az ezzel kapcsolatos jogszabályokat és következményeket minél hamarabb megismertessük a fiatalsággal, mivel a többségnek fogalma sincs, hogy mi a probléma azzal, ha egy szakmai könyvet feltölt egy fájlmegosztóra. Az egyetemisták jelentős része pedig bár hallott a szerzői jogról, teljes bizonytalanságban leledzik azzal kapcsolatban, hogy mit és hogyan használhat fel, és hogyan járhat el helyesen a jogvédett tartalmakkal kapcsolatban.

Dr. Bayer Judit médiajogász a mobilos alkalmazásokkal kapcsolatos jogszabályokról és a 13 év alattiak internethasználatának szabályozásáról beszélt előadásában. Ezen korosztályra jellemző, hogy a szülő adja a kezükbe a telefont, így tartalmi aggályok többnyire nem merülnek fel az alkalmazásokkal kapcsolatban, annál több viszont az adatvédelmi probléma, vagyis hogy milyen adatok oszt meg az adott alkalmazás, és pontosan kivel.

Míg az Egyesült Államokban specifikus adatvédelmi szabályozás (Children's Online Privacy Protection Act, COPPA) vonatkozik a gyermekek nethasználatára, addig az Európai Unióban a nemzeti adatvédelmi szabályok alá esik ennek felügyelete, amelyek legfeljebb harmonizáltak, de nem azonosak a különböző tagállamokban. Az EU ezen most szeretne változtatni, mégpedig lényegileg a COPPA-t akarják lemásolni, amivel több probléma is akad.

Az Egyesült Államok említett gyermekvédelmi jogszabályával a legsúlyosabb gond talán az, hogy 1999-ben íródott, amikor még nem voltak közösségi hálók, nem volt okostelefon, és általában teljesen másképp működött a világháló. A COPPA értelmében a 13 év alatti felhasználók csak szülői engedéllyel regisztrálhatnak bárhol, ha viszont ezzel rendelkeznek, úgy kezelik őket, mint a felnőtt felhasználókat, vagyis minden olyan adatot begyűjtenek róluk, amit a felnőttekről is, azaz semmiféle gyermekprofil nem létezik.


A szülők egyébként egyre ellenségesebben viszonyulnak a jogszabályhoz, mivel úgy érzik, hogy az korlátozza őket szülői jogaik gyakorlásában, hiszen ők tudnák a legjobban eldönteni, hogy mit tehet, nézhet, olvashat a gyerek, és mit nem. A másik gyakori panasz az volt, hogy nagyon megnehezíti a kapcsolattartást a családon belül, ha állandóan engedélyeztetni kell azokat a kommunikációs csatornákat, amelyeken legkönnyebben elérhetnék csemetéjüket. A harmadik, nem kevésbé súlyos probléma a COPPA-val, hogy elzárja a gyermekek elől a krízishelyzetekben segítséget nyújtani tudó lehetőségeket. Számtalanszor előfordul, hogy maga a szülő a probléma (családon belüli erőszak), vagy egyszerűen csak olyan gondja van a gyermeknek, amelyben könnyebben kérne tanácsot egy harmadik, szakképzett féltől.

Ezt a végtelenül elavult konstrukciót venné át tehát az EU, mégpedig minden tagállamban automatikusan hatályba lépő rendelet formájában. Bayer Judit szerint ennél sokkal célszerűbb és életszerűbb lenne, ha a 13 éven aluliak számára úgynevezett gyermekprofilt alakítanának ki, amely annyit jelentene, hogy semmiféle kereskedelmi célra nem használják fel adataikat.

Végezetül mindenképp meg kell említenünk Ránki Sára (SZTE BTK) forenzikus (igazságügyi) nyelvészszakértő előadását. Ez a szakterület hazánkban még erősen gyerekcipőben jár, pedig a világháló hatalmas szövegkorpuszában óriási lehetőségek rejtőznek. Nyelvi megnyilvánulásaink legalább annyira egyediek, mint az ujjlenyomatunk. Nyelvhasználatunk ösztönös és önkényes, nagyon nehéz tudatosnak lenni nyelvileg, ahogy a szakértő elmondta: ilyen szempontból nem tudunk kibújni a bőrünkből.

Ha a neten valamilyen névtelen forrást vagy éppen (potenciális) bűnelkövetőt kellene azonosítani, és ez technológiai eszközökkel nem lehetséges, marad maga a szöveg, amelyet az illető megalkotott. Ennek alapján a forenzikus nyelvész képes kidolgozni a szerző szociodemográfiai profilját, de munkakörébe tartozik az álnevek dekódolása, és a szerzőség-, illetve a plágiumvizsgálatok is.

Az igazságügyi nyelvészet Nyugaton használatos eszközei közé tartoznak például az úgynevezett bűnügyi kategória-szótárak is, amelyek egyes bűncselekmények nyelvi előzményeit tömörítik kulcsszavakba, és ezek alapján lehetséges egyes hálózatok figyelése. Ahogy a szakértő elmondta, Magyarországon egyelőre elsődlegesen a képi szűrés van előtérben (pl. pedofil tartalmak), de remélhetőleg idővel a szövegek is bekerülnek az ilyen jellegű vizsgálatok látókörébe.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

8. magerg
2012.09.27. 09:24
"...a többségnek fogalma sincs, hogy mi a probléma azzal, ha egy szakmai könyvet feltölt egy fájlmegosztóra."
Igazából semmi. Csak a klasszikus tudom idézni, ha nem is szó szerint:
Az emberiség történetében először megvan a lehetőségünk, hogy a tudást gyorsan, minimális költséggel, mindenkihez eljuttassuk, erre most minden erőnkkel azon vagyunk hogy ezt megakadályozzuk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. bszoke88
2012.09.27. 11:39
még egy 'nagy' konferencia, ahol az emberek összegyűlnek, mint a plázában és nem változik semmi sem. nem tudják, látják, h mi történik, csak azt, ami a felszínen van.
a szülő a hibás, de őket gyakorlatilag már nem is lehet annak nevezni.
már megint EU szintű szabályozás, újabb törvények, meh...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. vivanto
2012.09.27. 12:59
"legsikeresebb iskolarádiójának alapítója"
Jah hogy már az iskolarádiózás is a karrierépítéshez tartozik? Minden világos.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. lorddiablo
2012.09.27. 15:17
Azért nem volt ez a konferencia értelmetlen. Igaz, hogy a beszélők mind abba a csoportba tartoznak, akik pont nem érintettek. Így nyilván nem lehet reális képet alkotni a helyzetről. Arra viszont egyértelműen rávilágítottak, hogy a kapcsolódó törvények elavultak és mindenképp a gyerekek körében kéne végezni felmérést, hogy mi az, amiért ők pl. hajlandók lennének fizetni... nyilván a megfelelő korosztálytól kéne kérdezni erről. Az egyetemi jegyzetek megosztásával kapcsolatban a hőbörgést meg abszolút nem értem. Eddig lefénymásolták, évtizedeken át. Most baj, ha valaki PDF-ben továbbítja? Ha jó könyvet írok, menő egyetemi tanár vagyok és ezt megfizetik. Ha használhatatlant és azt vasalom be a hallgatókon, na az már a saját szegénységi bizonyítványom lenne. Nem véletlen, hogy pár hónapja olvashattunk arról, hogy bojkottálják a tudósok a méregdrága szakfolyóiratokat. Egyébként a többi rész persze, aktuális, vannak részek, amik arra buzdítják az embert, hogy ne "álljon át a sötét oldalra". Viszont a jelenlegi bürokratikus rendszerünk miatt mire egy ilyen törvényt hitelesítenek, addigra már rég elavultnak fog számítani.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. kubione
2012.09.27. 17:08
Az egyetemi jegyzetek, könyvek fénymásolása is épp ugyan úgy a "szellemi tulajdon" megsértése, mint a fájl megosztás. Ma már a fénymásoló szalonokban ezt nem is engedik meg, viszont ha pdf-ben viszed be nyomtatni akkor abba már nem kötnek bele.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Flegeton
2012.09.28. 10:52
Kicsit görbe tükör az egész.
A gyerek értik a gyerekeket. Tehát nem értik a dolgokat (a felnőttek, az idősebb generáció), de mégis szeretnék megoldani.
Érdekes, hogy a megoldás a törvényekben van (büntetés), és nem az oktatásban. (Valahogy érzik, hogy az oktatás már most sz@r és hát várat nem lehet belőle.)
Mindig a fiatalabb generáció a ludas. Egymást megértik tehát egymást kellene tanítani. Az nem kérdés, hogy akkor az őket nevelő generáció mit szart el, na és az őket nevelő generáció. Tehát ha minden fiatal bunkó mert nem adja át a helyét az öregnek, akkor velük van a baj és nem az őket felnevelő generációval. ?!
Amikor kisiskolás lány (ázsiai kislány volt, talán emlékeztek még) azt látja hogy a politikusok hazudnak és jól élnek, bármiféle felelősségvállalás nélkül, akkor annak egyenes következménye, hogy a törvények amiket ők találtak ki nem jók, tehát mehet a neten az amit büntethető, mert megadták a normát. Vagy pont, hogy a büntethetőség mondja azt, hogy mégis csak ez a jó, ha a másikat nem büntetik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. balikabo
2012.09.28. 11:39
kubion, ebben igazad van, jogilag.. De kérdem én ez így helyes? Az a helyes hogy a könyveket, jegyzeteket csakis pénzért valami ellenértékeként szerezhesd meg? Hogy fizetned kelljen a tudásért? Értem én a koncepciót, jogdíjakat stb... de mindenki tudja hogy ezek mind mind csak hátráltatják az emberiséget, rétegekre osztja azt.. Aki szegény maradjon hülye mert nincs pénze az adott szakirodalomra, aki gazdag meg lehet okos hisz megtudja venni a tudást(képletesen értem) Ez az egyik dolog amiben a legnagyobb problémát látom jelenleg, ez is csak a haszonszerzésről szól. Én ingyenessé tennék minden online könyvet, szakiratot hogy akiket érdekel és akik tanulni szeretnének belőle megtehessék akkor is ha nincs rá PÉNZÜK.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Cannapeace
2013.02.15. 22:56
Gyerek profil mi? jó hogy már nem külön operációs rendszert a gyerekeknek amin korlátozva vannak bizonyos tartalmaktól. Egyáltalán ki ellenőriné azt hogy a gyerek nem megy fel olyan oldalakra ami nem neki való azért a gyerek se buta úgy is megtalálja a kiskaput. A legegyszerűbb ilyen kapu letöltésekben a honlap címe elé beírni a http helyett az ftp-t és kész az aranybánya.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!