iPon Cikkek

A zsenikultusz és a Nobel-díjak

Dátum | 2017. 10. 08.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Október 3-án dél előtt pár perccel bejelentették, hogy kit választott ki idén a Svéd Királyi Tudományos Akadémia a fizikai Nobel-díj nyertesének. Az, hogy a gravitációs hullámok közvetlen észleléséért járt idén a kitüntetés, kevéssé meglepő. Talán csak azt lehet meglepetésnek nevezni, hogy az érintettek ennyire gyorsan, mindössze másfél évvel az első sikeres észlelés bejelentése után megkapták a Nobelt. A díjazottak személye (és száma) ugyanakkor ismét felhívta a figyelmet a díj egy egyre komolyabbá váló problémájára, mégpedig arra, hogy korunk legnívósabb tudományos kitüntetésének odaítélési gyakorlata egyáltalán nincs összhangban azzal, ahogy a természettudományok működnek. Rainer Weiss, Kip Thorne és Barry Barish kétségkívül megérdemelték a Nobel-díjat, hiszen kulcsszerepet játszottak a LIGO együttműködés detektorainak megalkotásában, amelyek 2015 szeptemberében elsőként észlelték, hogy gravitációs hullámok haladnak át a Földön, amelyeket két fekete lyuk összeolvadása keltett. A gravitációs hullámok észlelhetőségének jelentőségével többször is részletesen foglalkoztunk az elmúlt időszakban, így az eredmény tudományos hátterére és várható következményeire jelen cikkünkben nem térünk ki.
Ronald Drever, a LIGO-projekt egyik alapítója
Annyit azonban mindenképpen érdemes itt is megerősíteni, hogy a téridő Einstein által megjósolt, hullámszerűen terjedő egyenetlenségeinek észlelése révén (ami az első sikeres detektálás óta mostanáig további három alkalommal sikerült) egy egészen újfajta módszer született a világűr tanulmányozására, amire eddig döntően csak az elektromágneses hullámok vizsgálata révén nyílt mód. A LIGO és az utolsó észlelésben részt vevő, európai Virgo detektorai tehát olyan műszerek, amelyekkel valami olyasmit vizsgálhatunk a kozmoszból, ami eddig láthatatlan volt számunkra. A gravitációs hullámok közvetlen észlelésének forradalmi jelentőségét tehát nem vitatja senki, ahogy azt sem, hogy a három újdonsült fizikai Nobel-díjas oroszlánrészt vállalt abban, hogy ez megvalósulhasson, és megszülethessen a gravitációshullám-csillagászat. Thorne és Weiss az 1970-es évek óta dolgozott azon, hogyan lehetne olyan detektort építeni, amely képes ezen hullámok kimutatására. Thorne elsősorban az fejlesztés elméleti részét vezette, míg Weiss innovatív mérnöki megoldásaival a gyakorlati megvalósítást tette lehetővé. Barish pedig a kilencvenes években tető alá hozta azt a nemzetközi együttműködést, amely nélkül sosem épülhettek volna meg és állhattak volna üzembe a LIGO detektorai. És ezzel el is érkeztünk cikkünk tulajdonképpeni témájához. Mert míg Thorne, Weiss és Barish hozzájárulása kétségtelen a sikerhez, a gravitációs hullámok első észleléséről beszámoló tanulmányt 133 tudományos intézmény összesen több mint 1100 kutatója jegyzi. Akik közül azonban mindössze hárman vihetik haza a díjjal járó pénzt (összesen 9 millió svéd koronát), és csak az ő nevük után kerül oda mostantól a Nobel-díjasok nagy presztízsű címe.
A Caltech LIGO-s csapatának egy része
Ez pedig azon a nem elhanyagolható tényen túl, hogy egyáltalán nem nevezhető ösztönző gyakorlatnak a tudomány művelői számára, teljesen hamis képet fest arról is, hogy hogyan zajlanak napjainkban a természettudományos kutatások, mondja Martin Rees asztrofizikus. A probléma nem új, az utóbbi években a fizikai, a kémiai és az orvostudományi elismerések kapcsán is többször felmerült, hogy egyéni díjak helyett inkább csoportos díjakat kellett volna kiosztani. A díjazás jelenlegi formájában sokak szerint abszurd és anakronisztikus módja a kutatók elismerésének, amely a tudomány tisztelete helyett átírja annak történetét, és rengeteg ember munkáját figyelmen kívül hagyja. A Nobel-díjak átadása kétségkívül a tudomány ünnepe, hiszen ilyenkor olyan kutatások kerülnek a figyelem középpontjába, amelyek alapvető szerepet játszottak az emberiség életében. A kitüntetések átadásának hetében olyanok is tömegével mélyednek el a tudományos témákban, akik a mindennapokban nem nagyon foglalkoznak ilyenekkel. A díjak ismeretterjesztő, tudományt népszerűsítő szerepe óriási, a Nobel-díj honlapja tele van érdekesebbnél érdekesebb részletekkel a díjazottakkal és eredményeikkel kapcsolatban, a felfedezések részleteinek megértését pedig kiváló szemléltető ábrák és érzékletes leírások könnyítik meg.
Az átadás egész rendszere, és az ehhez kapcsolódó körítés mindenben maximálisan megfelel annak, amit napjainkban egy fontos bejelentéstől elvárhatunk. A díjazottak nevének nyilvánosságra hozatalát élő streamen lehet követni, és ezzel egyidejűleg felkerülnek az eredményeket magyarázó, kiváló kiegészítő anyagok is a honlapra, a bejelentést követően pedig megbecsült szakértők vázolják fel, miért is érdemelték ki az újdonsült Nobel-díjasok az elismerést. Az egész prezentálás tehát nagyon profi, nagyon érdekes, és minden igényt kielégít. Mindez azonban mit sem változtat azon a tényen a természettudományos Nobel-díjak megítélése megalapításuk óta nagyon ellentmondásos. Az első orvosi Nobel-díjat Emil von Behring kapta 1901-ben a diftéria elleni szériumterápia kidolgozásáért, de két közeli munkatársa, Erich Wernicke és Kitaszato Sibaszaburo közül egyik sem részesült az elismerésben. 1952-ben Selman Waksman szintén egyedül nyerte el ugyanezt a díjat a tuberkulózis ellen is hatékony sztreptomicin felfedezéséért, holott a molekulát egyik tanítványa, Albert Schatz azonosította. 2008-ban a fluoreszcens mikroszkópiát forradalmasító zöld fluoreszcens protein felfedezői kapták a kémiai Nobel-díjat, de közöttük nem volt ott az a Douglas Prasher, aki elsőként klónozta a fehérje génjét. Ez pedig letaglózó lehet azok számára, akik egy élet munkáját ölték valamibe, és sikerrel is jártak, de a hivatalos elismerésnél végül lemaradtak a díjazottak listájáról. 2003-ban Ray Damadian egészoldalas hirdetéseket jelentetett meg a New York Times, a Washington Post és a Los Angeles Times oldalain, ezekben tiltakozva a Nobel-bizottság döntése ellen, amelynek értelmében kimaradt az adott év orvosi díjazottjai közül. A kitüntetést a mágnesesrezonancia-képalkotás (MRI) kifejlesztéséért Paul Lauterbur és Peter Mansfield kapta meg. A döntés megosztotta a tudóstársadalmat, nagyon sokan látták ugyanis úgy, hogy Damadian is megérdemelte volna a díjat (vagy hogy elsősorban ő érdemelte volna meg), hiszen kulcsszerepet játszott az MRI-létrehozásában.
Kitaszato Sibaszaburo, a pestis kórokozójának felfedezője és a diftériaszérum egyik létrehozója
Ennél is nagyobb problémának látszik azonban, különösen az utóbbi évek bizonyos díjai kapcsán, hogy a Nobel-bizottság egyéni kutatókat díjaz, mégpedig egy-egy kategórián belül egyszerre legfeljebb hármat. Pedig a modern tudomány „a csapatsportok csapatsportja”, ahogy Ivan Oransky és Adam Marcus a Stat oldalain tavaly oly frappánsan megfogalmazta. Bár persze még ma is van példa arra, hogy valaki egyedül ér el tudományos áttörést, ezek az esetek egyre ritkábbak. És ha egy fizikus, biológus, kémikus vagy orvos egyedül is jegyez valamilyen eredményt, biztosak lehetünk abban, hogy munkáját doktoranduszok, egyetemi hallgatók és laborasszisztensek csapata segítette. Napjaink tudományos életében azonban a legtöbbször nem egyetlen kutató és nem is egy kutatócsoport éri el az igazán jelentős eredményeket, hanem sok-sok tudóscsoport együttesen. A gravitációs hullámok közvetlen észlelését bejelentő tanulmány szerzői három oldal hosszan sorakoznak, egy másik friss Nobel-díjas eredményt, a Higgs-bozon tömegének meghatározását ismertető tanulmányt pedig 5154 szerző jegyzi. És ezek csak a végeredményt bejelentő tanulmányok voltak, amelyeket tudósok tömegeinek több évtizedes munkája alapozott meg. Az említett együttműködések résztvevői között persze biztosan vannak olyanok, akik nagyobb szerepet vállaltak a felfedezésben, meg olyanok is, akik csak minimálisan tettek hozzá munkájukkal az eredményekhez. De az is biztos, hogy ekkora tömegből nem lehet úgy kiemelni három embert, hogy ne maradjanak ki közülük kulcsfontosságú szereplők. Ilyen esetekben tehát sokkal igazságosabb lenne, ha az egész együttműködést díjaznák.
Lisa Meitner, a magfúzió egyik felfedezője
Erre persze a Nobel-bizottság mondhatja azt, hogy köti őket az alapító Alfred Nobel végakarata. A helyzet azonban az, hogy a díjról döntők már most is eltérnek attól, amit Nobel annak idején leírt. A végrendeletben a svéd feltaláló olyan kutatók (területenként egyetlen egy) elismerését tűzi ki célul, akik az előző év folyamán fontos tudományos felfedezést tettek. A Nobel-bizottság ehhez képest területenként 1–3 embert jutalmaz, gyakran olyan eredményekért, amelyek évtizedekkel korábban születtek meg. Az eredeti szabályoktól tehát már most is jelentősen eltávolodtak, így nehezen érthető, hogy miért ütközik ekkora ellenállásba a csoportok díjazásának javaslata. A magányos zsenik ideje ugyanis kétségkívül lejárt, ráadásul ez a romantikus eszme már Nobel saját korában sem állta meg a helyét, ami a természettudományos kutatások működését illeti. A Nobel-díjak által megtestesített eszme lényegét a legjobban talán Thomas Carlyle 19. századi skót filozófus szavaival lehet a összefoglalni, aki szerint világtörténelem a nem más, mint nagy emberek életrajzainak sora. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy a valóság nem így működik, és akik ezen mítosz szellemében osztják ki az elismeréseket, azok egész egyszerűen meghamisítják a múltat. A Nobel-végrendelettől való azon eltérés, miszerint nem a legutóbbi év eredményeit ismerik el, azzal jár továbbá, hogy a díj odaítélése gyakran már nem arról szól, hogy ki tette le a legtöbbet az asztalra egy tudományos eredmény kapcsán, hanem hogy ki élte túl a legtovább a kutatásban résztvevők közül. Nobel-díjat ugyanis csak élő személyek kaphatnak, így Rosalind Franklin például sosem kaphatta meg az elismerést a DNS szerkezetének felderítésében végzett úttörő munkájáért, a tavaly elhunyt Vera Rubin pedig már sosem fog Nobel-díjat kapni a sötét anyag létezésének közvetett bizonyításáért. Ami pedig az idei fizikai díjat illeti, valószínűleg a LIGO-projekt egyik társalapítója, a detektortechnika kidolgozásánál a kezdetektől ott bábáskodó skót Ronald Drever is esélyes lehetett volna a kitüntetésre, ha nem hal meg idén márciusban.
Sarah Rubin, aki spirálgalaxisok mozgása alapján igazolta a sötét anyag létezését
Franklin, Rubin és a korábban említett Kitaszato Sibaszaburo példája ugyanakkor egy másik, szintén régóta fennálló problémára is felhívja a figyelmet a Nobel-díjak kapcsán, mégpedig arra, hogy az bizonyos magányos zseni, akit a bizottság díjaz, majdnem minden esetben fehér és férfi. Az eddigi 598 természettudományos díjazott között még egy fekete kutató sem volt, és mindössze 18 nő nyerte el az elismerést. A fizikai Nobel-díjnak utoljára 54 évvel ezelőtt volt női nyertese, pedig érdemes jelöltekből egyáltalán nem volt hiány. Rubin például kétségkívül megérdemelte volna az elismerést, ahogy Lise Meitner is, aki a Nobel-díjas Otto Hahn munkatársaként alapvető szerepet játszott a maghasadás felfedezésében. 1937 és 1965 között 48 különböző kutató javasolta Meitnert Nobel-díjra, mégsem volt soha a nyertesek között, miközben Hahn 1944-ben megkapta a díjat. Mindezen problémák nem is okoznának olyan nagy gondot, ha a Nobel-díj nem számítana akkora eredménynek. A jelentős pénznyereményen túl azonban a díjazottak más előnyöket is élveznek. Rengeteg szereplési lehetőséget kapnak, tanulmányaikat sokkal többen kezdik idézni, és a statisztikák szerint átlagosan 1–2 évvel tovább is élnek, mint a díjra jelölt, de azt el nem nyerő kollégáik. A Nobel-díj elnyerése tehát nagyon nagy ügy, és pontosan ezért lenne fontos, hogy nyertesek névsora is méltóképpen tükrözze a díjazott nagyszerű eredményeket. Ennek hiányában ugyanis nehéz felhőtlenül örülni a tudomány legnagyobb ünnepén.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

32. Helbika20
2017.10.08. 11:55
Kitűnő értekezés, köszönjük!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. gombabacsi
2017.10.08. 15:12
mert régen nem volt baj vele? einsteinnek legalább 4 nobel járt volna...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. efh347r82 gomba...
2017.10.08. 19:20
Pont az van kifejtve a cikkben, hogy egy Nobel is sok ha azt nézzük hogy mennyi kimaradt ember megérdemelné még. És egyébként is akinek tényleg számít hogy hányat vagy milyen kevés ember közül kapott, az lehet nem érdemli meg..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. Philo
2017.10.08. 20:54
Egyetértek a cikk azon megállapításával, hogy a mai modern korban nem egyéni az érdem, hanem sok-sok ember közös munkája. Kíváncsi vagyok, hogy mit tartogat a jövő.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. ianbrenner
2017.10.09. 08:52
Szerintem nem a tudományos érdemek alapján kéne kiosztani, hanem egy 4 éves ciklus szerint:

1. fehér nő
2. színes bőrű nő
3. színes bőrű férfi
4. fehér férfi

Így igazságos lenne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. sutyko_hop...
2017.10.09. 09:31
Henry Kissinger, majd 3 evtizedre ra Obama bekenobelje ota komolyan veszi valaki meg a sved dinamit dijat?
(mindennel ami repul bombazzanak mindent ami mozog- Henry Kissinger a vietnami haboru idejen)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. sutyko_hop... gomba...
2017.10.09. 09:33
Amiert a a szerb matematikus felesege kikaparta neki a gesztenyet. (sanszos, hogy az egesz elmeleti resze az ove)
Miutan elvaltak vagy meghalt (most igy nem is tudom) annyit se tudott az asztalra tenni mint egy kiszardt giliszta.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. TalkCafe ianbr...
2017.10.09. 12:04
A világ teljes lakosságából lottó sorsolás-szerűen kiválasztva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. Hunger ianbr...
2017.10.09. 12:05
not sure if irony
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. Whysper
2017.10.09. 15:12
Világ minden területe így működik. Nem csapat szinten van az elismerés!

"Mint a nálunk a filmes szakmában. Híres játék trailereken dolgozik 300 kollégám keményen. napi 10-14 órákat is és több napot mint 5 és eszméletlen sok más és más kéréseknek eleget téve. Majd a végén megdicsérik a rendezőt aki hetente egyszer jön be és leosztja kártyákat."
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. noPublicFG
2017.10.09. 16:07
Sajnos ez már egy bohóckodás, hosszú ideje. Az, hogy a nők kevesebb Nobel díjat kapnak elszomorító, viszont fekete kutatót, ha akarnék sem tudnék felidézni. Nem vagyok rasszista, ha véletlen van is, akkor mint egy szürke kisegér elbújik valahol a háttérben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. kiskoller
2017.10.09. 17:00
Talán az egyéni sport az egyetlen, ahol van értelme egy személynek díjat kiosztani. Bár még ott sem annyira, mert hiába lehet valaki ténylegesen, objektíven gyorsabb mint az ellenfél, ha aznap pont rossz napja volt és 10 másodperccel tovább tartott neki beérni a célba... Meg aztán egy profi sprotoló mögött is ott van egy-két jó edző, egy rakat orvos, jó felszerelés, szponzor, a munkás bácsi aki felhúzta neki az úszodát, mama aki főzött neki fehérjedús kaját, etc.

Az emberiség nem sejtekből hanem hatalmas szervezetekből épül fel, önmagában egy ember semmit nem ér.

Emellett mindenki korrupt, kicsinyes, így bármilyen státusz, cím, kitűntetés megszerzéséhez nem árt érteni a seggnyaláshoz is. Nobel-díj ez alól kivétel.

Ezek miatt pont letojom, ki kap Oscar- Nobel-díjat, Arany glóbuszt, aranyérmet, bla bla bla.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. FFeller
2017.10.09. 18:39
Kétségtelen, hogy nem a megfelelő emberek kapják a Nobel-díjat. Ugyanis a végakarat szerint azokat kéne díjazni, akik a legnagyobb szolgálatot teszik az emberiségnek. Ennek a sok szirnek meg szarnak az észlelése, meg a fekete lyukról való ábrándozás csak Spektrumos meg Discoverys műsorok létrehozására alkalmasak. Az emberiség eddig az űrkutatásnak sem látta egyáltalán a hasznát. Azt meg nehogy már megtudják állapítani, hogy valaki pont most rakta le valaminek az alapját, ami majd 1000 év múlva a leghasznosabb lesz az emberiségnek. Ennél még a processzor mag szám növelés is hasznosabb a civilizáció számára.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Busterftw Whysp...
2017.10.09. 19:00
Ezzel nem értek teljesen egyet. Ha én egy designer vagyok és megalkotok/kitalálok/tervezek egy házat, majd azt munkásokkal megcsináltatom, a nekem megítélt "random designer award" díjnak köze sincs az építőkhöz. Igen ők dolgoztak 10 órát keményen, én meg csak felügyeltem, de az én designom díjazták, nem azt vizes János milyen pontos illesztéssel csövezett a fürdőben. Abban egyetértek, hogy a csapatot is el kell ismerni, de mondjuk pont a film egy rossz példa, ott van jelölés raklap kategóriában.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Renhoek FFell...
2017.10.09. 23:39
Még jó, hogy nem az ilyen korlátolt emberek adják a Nobel-díjat mint te...

Csak sajnálni tudom, hogy nem látod ennek "szir-szar" LIGO-nak az óriási jelentőségét... de nem segítek. Ha nem jössz rá magad, akkor nincs értelme erről beszélni. (Bár előbb talán a cikket kellett volna végigolvasnod)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Szefmester FFell...
2017.10.10. 07:20
Ühüm.. jól van... szóval az űrkutatás még soa semmi hasznosat nem adott az emberiségnek. Értem.

Hát akkor csak kívánni tudom hogy egyszer élj úgy egy hónapig a kutatási eredmények nélkül, csak hogy lásd a különbséget.
Csak aztán ne hisztizz ha nem lesz a közelben teflon serpenyő meg ilyenek...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. FFeller
2017.10.10. 08:00
Bocs, tényleg igazatok volt, utána jártam egy kicsit. A teflont 1938-ban találták fel, gondoltam akkoriban még biztos nem volt űrutazás, de tévedtem, 1939-ben volt egy, itt a hiteles dokumentáció:
https://www.youtube.com/watch?v=kE8kGMfXaFU&list=RDkE8kGMfXaFU&t=13
Persze nem értem be ennyivel, felhívtam a Szonda Ipsos-t, akiktől megtudtam, hogy közvetlenül a Holdra szállás után negyedjére csökkent a szén-dioxid és a metán kibocsájtás. Illetve mivel még friss az eredmény, nem tudtak érdemben információt szolgáltatni, de nagyon úgy tűnik, hogy a Földön áthaladó gravitációs hullámok észlelése jelentős mértékben szorítja vissza az alkoholizmust és a családon belüli erőszakot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. hunstree ianbr...
2017.10.10. 13:31
Remélem ez irónia, mert amit javasolsz az sokkal rasztistább.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Pendra37 FFell...
2017.10.10. 13:40
No nezzuk.
- Muholdas musorszoras (tanyeros TV)
- Muholdas kommunikacio (ha se terero, se optikai szal nincs)
- Idojaras elorejelzes, idojarasi jelensegek figyelese (mert nem mindenhova lehet radart epiteni)
- GPS
- Uridojaras figyelese, elorejelzese (mielott egy napkitores hazavagja a fel bolygo elektromos rendszeret)
- Ur terkepeszet (Google Earth)

Ezek hirtelen azok a dolgok, amik most, ebben a pillanatban segitenek es az urkutatas nelkul elerhetetlenek volnanak. Es itt elhagytam a robotikai, mernoki, napelemes, nuklearis, csillagaszati es orvosi eredmenyeket, mert azokat lehet, hogy az urkutatas nelkul is elertuk volna igy vagy ugy. Azt sem veszem szamitasba, hogy a eselyunk van kivedeni egy pusztito meteor becsapodast, ami kipusztitana minket. Ha mondjuk 1850-ben jon egy dino gyilkos meteor, akkor nekunk vegunk. Ha mondjuk 2050-ben, akkor, hala az urkutatasnak, van tulelesi eselyunk. De ugye ezt nem tesz most tobb kenyeret az asztalra, ugyhogy ne is szamitsuk.

Az urkutatas indirekt eredmenyenek tartjak, hogy uj tudomany teruleteket nyitott meg es altalanossagban javitotta a tudomany elet es munka szinvonalat. Magas szintu tudomanyos munkat es fizetest biztositott kutatoknak es mernokoknek, akik ebben a kornyezetben jobban teljesitettek es olyan, urkutatassal direkben ossze nem kotheto, dolgokat fedeztek fel vagy alkottak meg, amik a hetkoznapi eletben is segitenek, es a kornyezet nelkul nem tettek volna. Pl a pumpas vizipuskat (Super Soaker) is egy raketa mernok talalta ki es alkotta meg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. hunstree
2017.10.10. 13:42
Szerintem minden lezárult projektben lehetőséget kéne biztosítani arra hogy a részvevők "aláírhassák". Beleértve az olyan mindennapi dolgokat, mint egy építkezés. Így mindenki a nevét adná az elvégzett munkához. Valószínűleg a munka minőségét is pozitívan befolyásolná. A referenciákkal sem lenne gond.

El is megyek dolgozni egy építkezésre és megmondom hogy csak Creative Commons Attribution licenszel használhatják fel a munkámat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. FFeller Pendr...
2017.10.10. 15:37
Nem azt gondolom, hogy a világűrbe felküldeni dolgokat hülyeség (habár jóformán tényleg ezt mondtam), hanem az űrt kutatni hülyeség. Azt nyilván meg kell nézni, a műhold fenn marad-e, vagy nem ütközik valamivel, ez is valóban űrkutatás. Én nem ezekre gondoltam. Arra gondoltam, hogy attól senkinek nem lesz jobb, ha tudja milyen a Pluto felszíne vagy hogy néz ki a Tejútrendszer. Valóban pontatlanul fogalmaztam meg.
Az indirekt eredmény meg szerintem nem egy érv, csomó mindent a háborúk miatt találtak fel, de az attól még nem jó. Sosem tudjuk meg mi lett volna a másik esetben, azon kár filozofálni.
Egyébként értékelem, mikor valaki az egyet nem értését érvekkel támasztja alá, nem azzal, hogy hülye vagy és nem is érdemled meg, hogy megtudd miért.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. BiroAndras FFell...
2017.10.10. 17:32
Gyakorlati szempontból, közvetlenül is rendkívül hasznos az űrkutatás. Hacsak nem akarsz örökre ezen a sárgolyón ragadni.
Tudnunk kell, hogy a többi bolygó, és a többi égitest miből van, ha egyszer hasznosítani akarjuk őket.
Azt sem árt tudni, hogy a Nap miből van és mit várhatunk tőle. Beleásni nem tudunk, úgyhogy a belsejéről nagyrészt elméleti számításokből tudunk bármit is, és ezeknek az ellenőrzéséhez óriási segítség más csillagok tanulmányozása.
Fontos azt is tudni, hogy vannak-e más fejlett civilizációk a környéken, mert ezek óriási veszélyt jelenthetnek, vagy épp óriási segítség lehetnek.
Aztán a csillagászat és a kozmológia erősen összefügg a részecskefizikával, és a téridő alapvető tulajdonságaival. Mivel a csillagok alapvetően precízen hangolt fúziós reaktorok, a működésükből rengeteget megtudhatunk a részecskefizikáról. Az egész látható univerzum szerkezete és összetétele szintén erősen függ a részecskefizikától, a fizikai állandók pontos értékétől, és a a téridő nagyon alapvető tulajdonságaitól.
A csillagok belselyében, a feketelyukak közelében, és az ősrobbanás utáni pillanatokban olyan extrém körülmények vannak, amit itt a Földön nem tudunk előállítani, vagy csak rendkívül költségesen. Így ezek természetes laboratóriumokként használhatók.
Hihetetlenül sok mindent ki lehet következtetni egyszerű megfigyelésekből.
Például tudjuk, hogy a Földön nagyon hamar megjelent az élet, tudjuk, hogy rengeteg hasonló bolygó létezik, és rengeteg idő volt ezeken fejlett technológiai civilizációk kialakulására, de mégse látjuk nyomát egynek se. Ma már azt is tudjuk, hogy nemsokára elérjük azt a szintet, hogy messziről egyértelműen felismerhető nyomot hagyjunk a Naprendszeren. Ezekből a tényekből tudunk következtetni arra, hogy ha létezne a galaxisunkban nálunk fejlettebb civilizáció, szinte biztosan látnunk kéne a nyomát (pár millió év késéssel). Ez azt jelenti, hogy ha az élet tényleg gyakori, ahogy gondoljuk, akkor a technikai civilizációk kialakulása nagyon komoly akadályokba kell ütközzön. Kérdés, hogy ezek az akadályok mind mögöttünk vannak, vagy van még pár előttünk, és bármelyik pillanatban végezhetnek velünk. Atomháború, járvány, gépek lázadása, meg millió másik amit a sci-fi írók és tudósok kitaláltak. Mivel már közel járunk hozzá, hogy jól látható nyomot hagyjunk az univerzumban, ez jelentheti azt, hogy az az összes akadályt legyőztük, vagy legalábbis nagyon közel vagyunk hozzá. De bárhogy is áll a dolog, az mindenképp drasztikusan javítja az esélyeinket ha elkezdünk kolonizálni más bolygókat is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Pendra37 FFell...
2017.10.10. 17:43
Az urkutatas szerintem egy ujabb "nagy foldrajzi felfedezesek" korat hozhatja el. Az is ugy kezdodott, hogy par kaland es egyeb vagyo ember megprobalt olyan messzire hajozni, amennyire csak lehet. Kozben pumpoltak a kiralyi udvarokat meg a gazdag mecenasokat a hajoert meg a felszerelesert. Par ilyen total felesleges volt es minden odaveszett. Par viszont mukodott es ebbol lett ma az USA.

Ma is pont ez van. A kalandvagyo emberek pumpoljak a politikusokat meg a gazdag embereket, hogy messzebbre hajozhassanak. Eloszor csak csonak megy, aztan egy kishajo, aztan nagy, aztan csinalnak egy kis kereskedo telepet, aztan egy nagyot, elindul egy alapveto kereskedelem, aztan ipar telepul helybe... a tobbi meg tortenelem. Ahogy a kolonizacio sem volt egy gyors folyamat, ugy az ur kolonizacio sem lesz az. Lehet, hogy csak 50-100 ev mulva lesz tenylegesen pozitiv eredmenye a dolognak, de ha beindul, akkor azon nyerni fogunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Szefmester FFell...
2017.10.10. 21:17
Elnézést. Rosszul emlékeztem... teflonserpenyőd lenne...
Valamiért úgy rémlett hogy a korai nasa/légierő kísérleteztette ki valamiért.

Azt a tényt viszont nehezen lehet vitatni hogy sok sok találmány kapcsolódik az űrutazáshoz, mert ott speciális igények vannak, ezeket meg kell oldani. Az ESA-nak van egy magyar képviselője akinek az a feladata hogy az űrhajósoknak kitalált fejlesztéseket a piacra is ki tudják adni.

http://www.therichest.com/rich-list/the-biggest/20-shocking-nasa-inventions-we-use-everyday/

(tudom, ez nem queen videoklip, de azért biztos hasznos lesz érvnek...)

Amúgy a demagóg dumád igazán bicskanyitogató... vidám és izgalmas életed lehet ha ilyen stílust szoktál alkalmazni a való életben is, és biztos sok kedves barátod is van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. ianbrenner FFell...
2017.10.11. 00:47
Egyetértek azzal, hogy pl. a gravitációs hullámoknak jelenleg inkább elméleti jelentőségük van, sokáig nem lesz tőlük olcsóbb a kenyér.

DE!

Nem hiszem, hogy foggal-körömmel kell védeni ezeket a kutatásokat. Az emberi kíváncsiság az, ami mindig is hajtani fogja ezeket, és mindig is lesz rájuk valahonnan pénz. Az ember magasztosabb énje hajtja ezeket, ami nem csak rántott hús evés és borivás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. takos81 FFell...
2017.10.12. 13:12
A nyilvánvaló szűklátókörűségen túl neked az a bajod, hogy mindenkitől elvárod, hogy azokat a dolgokat tartsa fontosnak, amiket te. Megemlitetted pl az alkoholizmus visszaszorítását. Engem pl totálisan hidegen hagy a problémájuk, nem érdekel. Engem sokkal jobban érdekel a világ működése, hogy mi van a távoli csillagok körül, van-e máshol élet, stb. De nem hülyézem le azt, aki az alkeszokkal foglalkozik, hadd csinálja. Azt kéne megértened, hogy minden embernek más dolgok fontosak. Ha téged valami nem érdekel, ne hőbörögj ellene. Sőt, ha annyira érdekelnek az alkeszek, mehetsz segíteni nekik. Anélkül eléggé hiteltelen az aggódásod.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. takos81 Pendr...
2017.10.12. 13:13
WD40! :)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. agyturbini... FFell...
2017.10.12. 15:23
A bajok nem itt kezdodnek, hanem Koppernikusznal pl. Ha neki nincs ez a hobbija akkor most meg mindig a logarlecet forgatnad es olyan kormost kapnal ha elcseszed, hogy a pap adja a masikat.
A felfedezesek osszefuggeseit meg tortenelmi tavlatbol is nehez elvitatni, hiszen egy gondolat, egy ujabbat ebreszt valaki masban, es igy tovabb. Akkor mondom azt, hogy milyen ocsmany dolog volt a drogok mint az LSD felfedezese ugye? Na akkor most nem lenne Dupla spiral elkepzeles a DNS vaz feherjerol, vagy nem lenne szarnyas Fejvadasz film, es nem lenne Dubajban repulo Auto. Erted az osszefuggest? Persze ez eros nagyzas, de kb igy mukodik...Nincs hasztalan kutatas, csak az a kerdes mikor, kinek a gondolatmenetet befolyasolja...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Renhoek agytu...
2017.10.12. 15:40
Pontosan... és én még azt tartom a dolog szépségének, hogy a kapitalizmusban nincs motiváció az ilyen mértékű felfedezéshez és soha nem lenne pénz egy LIGO megépítésére.

Ellenben az emberiség közös céljai érdekében, az ismeretek bővítésére épült, így lett anyagi háttér egy nem jövedelmező kutatóeszközre.

Átvitt értelemben pedig zseniális mérnöki teljesítmény, aminek hamarosan élvezni fogjuk a közvetlen hasznát. A tudomány nyílt, a publikációkat bárki használhatja, idézheti, feldolgozhatja, megépítheti. Amit publikálsz egyszer azt nem lehet szabadalmaztatni sem.
Egyébiránt rengeteg szenzortechnológia származhat ebből, és a mérnöki tudás sem veszik el. Ezek hamarosan beépülnek az autonóm járművekbe, repülőkbe, gyári robotokba, diagnosztikai eszközökbe.

Ezáltal válik olcsóbbá a kenyér, a tej, diagnosztizálhatóak betegségek az új eszközökkel, (LHC még olyan izotóptechnológiát is eredményezett, amivel konkrétan rákgyógyító központok épültek). A kinevelt, támogatott mérnökök és kutatók, akik ezen dolgoztak, a tudásuk olyan értéket képvisel, amit később bárhol tudnak használni.

Ilyen értelemben rettenetes öngól az egész kérdés. Arról nem is beszélve, hogy az emberiség egyik nagy érdeme a kíváncsiság, és a felfedezés. Ez emelt ki minket az állati sorból. Ezért indult el Afrikából az első ember, hogy felfedezze mi van a hegy másik oldalán. Ha nem lenne bennünk a kíváncsiság génje, még mindig az emberszabásúak szintjén lennénk, vagy a gyíkemberek fejlődtek volna erre a szintre, ha ők kapják ezt a gént.

A kozmosz felfedezése pont a következő hegy, ami mögé szeretnénk eljutni egyszer. Ezek viszik előre az egész emberiséget.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Benibubu99... Renho...
2017.10.13. 09:28
Te fogalmaztad meg a legszebben az egész lényegét. Bár biztos, hogy nagyon sok dolog van még ezen a bolygón is, amit még nem fedeztünk fel, viszont az űr az igazi nagy hegy az emberiség előtt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. jsipos.reg sutyk...
2017.10.16. 18:49
+1
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. jsipos.reg
2017.10.16. 18:58
Egyrészt szélhámosság, hogy nem a valódi ötletembereket, sikerkovácsokat díjazzák.
Másrészt azon lovagolni, hogy miért a fehérek/feketék/sárgák, szőkék/barnák/kopaszok/hosszúhajúak, férfiak/nők/RBQLSTXYZ-k, alacsonyak/magasak, kövérek/soványak, vegetáriánusok/húsevők, kislábúak/nagylábúak, akvaristák/bélyeggyűjtők/kerékpárosok/jógaoktatók stb. kapják/nem kapják a Nobel díjat - no ez tömény marhaság. Az kapja, aki megérdemli. Minden más csak hülyeség.
A feketék/fehérek/nők/férfiak preferálása hátrányos diszkriminálása mindenki másnak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!