iPon Cikkek

Acer Switch 12: jövőkép vagy zsákutca?

Dátum | 2015. 04. 07.
Szerző | gabi123
Csoport | NOTEBOOK

Sok tabletes cikk bevezetőjében elmondtuk már, hogy ez a piac mekkora robbanáson van túl és hogy mennyi gyártó szeretné kikaparni a gesztenyét ebből az aranybányából és hogy a kínai ipar itt is egyre erőteljesebben jelen van a versenyben. De most nem erről szeretnénk beszélni, hiszen ez már sokszor téma volt. Ennél egy speciálisabb területre evezünk.
Egy átlagos tablet nem képes minden igényt kielégíteni, hiszen az érintésérzékeny vezérlés mellett sokan ragaszkodnak a hagyományos beviteli felületekhez, mint például billentyűzet, egér. Erre persze megoldás lehet egy notebook is érintőpanellel szerelve, de az nem eléggé mobil és ugyebár elég fix dolog, a beviteli lehetőségek nem szétválaszthatóak egymástól. Nyilvánvalóan ez a probléma nem nekünk jutott először eszünkbe, a gyártók már évekkel ezelőtt felismerték a piaci rést, illetve a felmerülő igényt, ennek köszönhetően születtek meg az olyan gépek, mint az ASUS Transformer sorozat, a Dell Venue, a Lenovo Yoga, vagy éppen az Acer Switch, és még lehetne sorolni. Ha csak azt nézzük, hogy a hibrid gépek már mióta velünk vannak, akkor e cikk főszereplője nem lenne újdonság, de nem túlzás azt kijelenteni, hogy bár a most következő gép nem korszakalkotó, egy újféle utat, egy más elképzelést mutat és valósít meg a hibrid gépek világában.
Az Switch 12 természetesen nem az első kalandozása a gyártónak a hibridek világában, jól ismerhetjük például az Acer Switch 10-et, amely tavaly nyáron oldalunkon is bemutatkozott, azóta pedig csak bővült a paletta, hiszen megjelent a 11 hüvelykes modell is, némileg átdolgozott belsővel, de szerkezetileg ugyanazt az utat követve, mint a Switch 10. A család legújabb tagja a 12 colos Switch, mely ezúttal jóval többről szól, mint a hardver módosításáról és a kijelző képátlójának 2,54 cm-rel való megnöveléséről. A dolog egyik fele az, hogy a Switch 12 színvonalat tekintve is egy jóval magasabb lépcsőfok, igazi felső-közép kategóriás termék. Ami ennél is fontosabb, hogy a Switch 12 bizonyos tekintetben szakított a hibrid gépek hagyományaival, és egy új koncepció alapján kelt életre. Rendelkezik egy fix, dokkolónak is titulálható egységgel, amely mindig képes kitámasztást biztosítani az egyébként elég robosztus gépnek, emellett a masinához tartozó félmagas klaviatúra is képes rá felkapcsolódni és energiát magához vételezni (vezeték nélküli az összeköttetés, így saját akkumulátorral rendelkezik), ilyenkor a Switch 12 gyakorlatilag egy hármas egységgé áll össze, tisztára úgy, mint egy űrállomás. A koncepció további részleteivel és a gép külsejével a következő oldalon foglalkozunk, inkább hadd mondjunk most néhány szót a furcsa szerzet belsejéről: felső-közép kategóriás gép lévén igazából mindenből a legújabbat, vagy legalább kellően masszívat és erőset raktak bele ahhoz, hogy a Switch 12 ne lehessen könnyen zavarba hozható. Ennek az alapja egy Broadwell architektúrával rendelkező Core M-5Y10c, 4 GB RAM-mal és 128 GB-os SSD-vel megtámogatva, USB 2.0, USB 3.0, HDMI felületekkel, valamint egy 12,5 colos, Full HD felbontású IPS-panellel megtoldva, amely egy igen izgalmas egyvelegnek ígérkezik.
Az Acer Switch 12 külsejének kapcsán az ember bizony törheti a fejét, hogy mivel is kezdje, annyi mindenről kell beszélni, de nézzük meg először a gépezet méreteit! A 12,5 hüvelykes kijelző már alapjaiban meghatározza azt, hogy ez bizony nem egy egykezes tábla PC. Alapelrendezése fekvő, így nézve szélessége 310 mm, magassága 220,6 mm, ezekhez pedig egy elég komoly, 16,5 mm-es vastagság társul, legalábbis abban az esetben, amikor a dokkoló rá van hajtva a gépház hátuljára, ami önmagában csak ~8 mm lenne.
A robosztus jelző az Acer friss üdvöskéjére tehát abszolút megállja a helyét, már csak azért is, mert csak a tablet 1,1 kg, ha még a billentyűzetet is rákapcsoljuk, akkor 1,4 kg-os tömeggel kell számolnunk. Ennek fényében talán érthető az Acer mérnökeinek azon döntése, hogy a körülbelül 85 mm szélességű dokkoló/kitámasztó részt fixen rögzítették a vázhoz zsanérok segítségével, hiszen ez már az a méret/illetve tömeg, ami a legtöbbször az asztalon fog helyet foglalni, ergo mindig kell valamilyen kitámasztás, ami az integrált dokkolóval minden időben megoldott, hátránya, hogy akkor is plusz terhet cipelünk miatta, ha a gép kézben van, illetve többletvastagságot is eredményez.
A támasztási funkción kívül még azért köszönhetünk neki pár dolgot, ilyen például az egy darab normál méretű USB 2.0 port (a jobboldalon, a baloldal üres, ide talán tehettek volna még egyet ugyanebből), illetve magát a billentyűzet is fogadja mágneszárak segítségével, melynek saját akkumulátora is ilyen állásban töltődik. Ha a billentyűzet is hozzá van kapcsolva, akkor a Switch 12 teljes vastagságában 16,5 mm lesz, viszont a klaviatúrát nem kell külön hurcolni, nem hagyjuk el, és ráadásul még töltjük is. Miért kell tölteni? Mert a beviteli eszközünk nem csak összekapcsolt üzemmódban képes működni, pontosabban működés szempontjából teljesen mindegy neki, hogy rá van-e kapcsolva az elülső mágneszárakra, vagy nem, mert a kommunikáció vezeték nélküli módon megoldott, így lényegében bárhova helyezhetjük az asztalon, ha éppen ahhoz van kedvünk.
A klaviatúra ez esetben egy félmagas megoldás (korlátozott magasság áll csak rendelkezésre amiatt, hogy el kell férnie a Switch 12 hátulján. Ez a méret meg is hiúsította azt, hogy touchpad is el tudjon férni a beviteli eszközön, ennek pótlására egy „pöcökegeret”, trackpointot helyeztek el rajta, amely egy ahhoz hasonló megoldás, mint amit az üzleti kategóriás HP-król vagy éppen a ThinkPadekről ismerünk, bár kényelemben és pontosságban azért nem éri el azt a szintet, a semminél mindenképpen jobb, néhány perc után meg lehet szokni a pöcök/egérkurzor mozgatását.
Ettől eltekintve nem kizárt, hogy asztalon használva egy külön egér segítsége mellett fogunk dönteni, amire az USB 2.0 port kapcsán meg is van a lehetőségünk. A billentyűzet stabilan fogja az asztalt (anyaga matt műanyag), akkor is, ha nincs csatlakoztatva a tábla részhez. A gombok normál méretűek, elég mélyre vannak süllyesztve, ennek megfelelően rövid úton járnak, de rugózásuk kellemes és csendes, a közöttük lévő hely ki van töltve.
Fontos kiemelni, hogy a lokalizált változat természetesen magyar nyelvű, ami pozitív, viszont a CAPS LOCK felezéséből létrejött, jobboldalra helyezett „0”, illetve a szintén felezett kurzormozgató billentyűk további „megszokást” követelnek, illetve kevésbé komfortos használatot eredményeznek egy szabvány notebook billentyűzethez képest, de valamit mindig muszáj beáldozni. A klaviatúra kapott egy dedikált bekapcsoló-gombot is, így amikor nincs rá szükség, érdemes kikapcsolni, mert akkuidőt spórolhatunk vele. Ha megfordítjuk a kelléket, láthatjuk, hogy a felülete úgy lett kialakítva, hogy megegyezzen a Swich 12 hátoldalának, illetve a dokkoló hátsó részének a felületével.
Továbbá a négy darab gumitappancs nem csak a gombsor megtámasztásáért, hanem a Switch 12 megtartásáért is felel. Egyébként a mágneses lyukak valósággal beszippantják a billentyűzetet, ami ilyenkor áldás, viszont eltávolításkor érdemes felkészülni arra, hogy elég nagy erőre lesz szükség: egy kézzel stabilan fogjuk meg a Switch 12-t, míg a másikkal a billentyűzet középen, a két egérgombnál megragadva egy határozott mozdulattal húzzuk meg azt, legalábbis szerintünk ez egy viszonylag jó módszer a lecsatlakoztatásra.
Említést tettünk különféle használati módokról, ebből szám szerint ötöt tudunk megkülönböztetni, és ez az a jellemző, ami a Switch 12-t igazán sokoldalúvá teszi. Az első a notebook mód, amikor a kijelzőt valamilyen szögben megdöntve a dokkoló segítségével az asztalra helyezzük, és a billentyűzetet csatlakoztatjuk az elejéhez. A második változat a desktop (asztali) mód, ami ehhez hasonló, csak a klaviatúrát nem csatlakoztatjuk, hanem például egy külön egérrel kiegészítve magunk elé helyezzük. A harmadik variáns a tent, azaz sátor mód, a dokkolóval felül emeljük meg a gépet egy viszonylag kis dőlésszögű használatot eredményezve. A negyedik a display, amikor az első kettőhöz hasonló pozícióban helyezzük el a masinát, de kizárólag érintésvezérelve használva. Nem nehéz kitalálni, hogy az ötödik a hagyományos tabletes használat. Ez így leírva talán kicsit kusza, ezért az alábbi videóval segítjük az emésztést:
A gépház anyaga ugyanaz a matt fekete műanyag (más színváltozat egyelőre nem is elérhető), mint a billentyűzetnél, és bár biztosan nincs olyan masszív, mint ha fémből lenne, a ThinkPadeknél használt felületek jutottak az eszünkbe, ergo lehet, hogy „csak” műanyag, de abból legalább jó minőségű és az ujjlenyomatokat sem gyűjti. Ebből egyébként a kijelző felőli oldalon nem sokat látunk, csak a körülbelül 5 mm-es perem műanyag, a fennmaradó keret, ami egyébként talán az indokoltnál vastagabb (felül nagyjából 2, alul közel 3 centi) már fényes felületű, igaz, ez főként a rajta elfekvő Gorilla Glass 3 üvegnek köszönhető, így a karcokkal, illetve a szolidabb fizikai behatásokkal vélhetően nem lesz gondunk, de azért a gyerkőc ne verdesse húskloffolóval a panel közepét, ha nem muszáj. Bár a 12,5 hüvelykes kijelző önmagában hatalmas tabletes mércével mérve, mégis elég aprónak hat a gépházhoz képest, talán ezen a ponton még lehetett volna karcsúsítani.
Nagyon nincs túlcicomázva a Switch 12 eleje, csupán az ezüstös Acer logó dobja fel, a felső keretben pedig a webkamera és egy szenzor van megbújtatva. Az előlap alján a két darab, körülbelül 2 cm szélességű, elég masszívnak tűnő zsanért láthatjuk, amelynek köszönhetően a dokkoló már itt megtoldja a Switch 12-t nagyjából másfél cm-rel, így logikus döntés volt ide helyezni a két darab hangszórót is.
Vizsgáljuk meg a gép éleit! A felső bal oldalán egy apró, az anyagba gravírozott Aspire Switch feliratot figyelhetünk meg, majd egy jelentős szünet után az elég kis méretű bekapcsoló-gombot, amely süllyesztett, nem emelkedik ki a tábla síkjából, így ha nem látunk rá, kell egy kis gyakorlási idő, amíg érzésből rá tudunk fogni, de összességében nincs rossz helyre rakva. Mellé álmodták meg a microSD kártyahelyet, érdekes elhelyezés, de valódi negatívumot nem tudunk ellene felhozni.
Ezen az oldalon mást nem is találunk, a jobboldalra átevickélve a 3,5 mm-es jack csatlakozó, a dedikált Windows-gomb és hangerő-szabályozó üdvözöl minket, néhány centivel lejjebb a beépített mikrofonnal kiegészítve, és ezzel vége is. A baloldalon sem túl hosszú a lista, egy microHDMI, egy microUSB 3.0 (type B), egy reset „lyuk” és a töltő bemenete képezi a kínálatot. Nem rossz, de azért egy ekkora készülékre talán még lett volna mód néhány dolgot felapplikálni.
Tartozékok Felsőkategóriás termék lévén nem lenne szerencsés, ha a gép „egy szál semmiben” csücsülne a polcokon, ezt a demoralizáló lépést nem is lépte meg az Acer. Ahogy az lenni szokott, már a csomagolás is kellően gusztusos, a termék fekete színvilágával megegyező doboz magán viseli azt, amit a gyomra rejt, mégpedig a legfontosabb információkkal megspékelve, többek között azzal is, hogy a Switch 12 milyen sokoldalú, hány féle módban használható.
Valóban, Pandora szelencéjét kinyitva nem okoz csalódást a látvány, a megannyi papíranyagon (tájékoztatók, üzemhelyezési és használati útmutatók) túl a gép mellé kapunk egy elegáns és elég minőségi műbőr tokot, egy hálózati töltőt (és tápegységet) hozzávaló 230 V-os tápkábellel és magát a billentyűzet is, ami igen fontos és kiemelendő, hiszen azt így nem kell külön megvásárolni, mert a csomag részét képezi.
Broadwell-alapú chippel találkozni már önmagában is izgalmas dolog, a Core M családot erősítő 5Y10c típusszámát ugyan nem könnyű megjegyezni, de a teljesítménye biztosan kevésbé könnyen felejthető. Szinte hihetetlen, de az Intel már 14 nanométeres csíkszélességen jár, és ez az ütőkártya bizony nem jön rosszul akkor sem, ha mobil eszközökbe szánt processzorok, illetve SoC-ok gyártásáról van szó. A chip természetesen BGA forrasztással kerül fel az alaplapra, erről informál a tokozásnál olvasható BGA1234 bejegyzés is.
A két darab processzormagot tartalmazó egység a Hyper-Threading segítségével összesen 4 szálon képes dolgozni, a 800 MHz-es alapórajele Turbóval 2000 MHz-ig növekedhet, a frekvencia a használat során természetesen a hőmérséklet és a feladat függvényében folyamatosan, dinamikusan változik. A RAM-okat kétcsatornás üzemmódban képes kezelni, maximum 16 GB-ot, de a Switch 12-ben elhelyezett DDR3L-1600 és bőven elégséges a számára. A Core M egységek igen modern (de nem túl erős) grafikus vezérlőt tudhatnak magukénak, az Intel HD Graphics 5300 támogatja a DirectX 11.2, OpenGL 4.3 és OpenCL 2.0 API-kat, maximum 3 darab kijelzőt képes kezelni, órajele 300 és 800 MHz között változik, továbbá a tudástárát képezi még az Intel Wireless Display, a QuickSync Video, a Clear Video HD technology, az InTru 3D technológia és az Insider is.
Nem vitás, ez egy elég ütőképes csomagnak tűnik, miközben a SoC TDP-je mindössze 4,5 watt. Nyilvánvaló, hogy ezt csak megfelelő frekvenciakezeléssel lehet tartani, de az biztos, hogy néhány év alatt sokat lépett előre az Intel ezen a fronton. A maximális üzemi hőmérséklet 95 Celsius fok lehet, de attól nem kell tartani a passzív (azaz mozgó alkatrész- és zajmentes) hűtés ellenére sem, hogy ezt az egység egykönnyen eléri. Melegedés
Hogy mennyi az, amit elér, annak természetesen utánajártunk, ezúttal is az AIDA64 rendszer stabilitásteszt segítségével. Ennek alkalmával a CPU-t, az FPU-t, a cache-t, a RAM-ot és a GPU-t egyaránt terheltük, ennek következtében a magok 33-34 fok környékéről 74 fokig vándoroltak, azaz még maradt bő 20 foknyi tartalék a maglassulási küszöbig. Az átlaghőmérséklet 60 fok alatt maradt, hozzátéve, hogy az átlag órajel 950 MHz volt a tesztelési fázis alatt. Tehát mint minden alacsony TDP-vel rendelkező chipnek, ennek is meg kell húznia valahol a határt, és ha a grafikus vezérlő is terhelve van, akkor már nem sok TDP kerete marad a processzormagoknak. A melegedésből egyébként a gép hátoldalán nem sok minden volt érezhető, a bal felső sarok területe volt a legmelegebb (vélhetően itt van a hűtés), de ezen sem mértünk többet 45 foknál az infrás hőmérővel, míg a szemközti oldal 26 fok környékén ragadt, így ha lábunkon pihentetnénk meg a masinát, akkor sem fog megsülni a húsunk, pláne, hogy az AIDA64 nem egy mindennapos terheltségi eljárás. Eddig tehát nem érheti kritika a Core M-et, de most lássuk, hogy villogott a tesztprogramokban!
Teszteredmények
Tesztprogramjaink között ezúttal is szerepel néhány olyan alkalmazás, amit asztali PC-s mezőnyben is fel szoktunk vonultatni, természetesen ezekben nem azt vártuk, hogy a Core M egy asztali Core processzor erejét csillogtassa, a számok segítségével viszont mindenkire számára megadjuk a lehetőséget, hogy tudjunk viszonyítani, akár a jelenlegi saját rendszeréhez képest is.
Komolyabb 3D-s erőt megkívánó játékokkal a HD Graphics 5300 nem tud megbirkózni, de nem is ez az elsődleges terület, ahol használnánk. A háttértár szerepét nem győzzük hangsúlyozni, és ebben a Switch 12 vonatkozásában nem kellett csalódnunk, hiszen egy SSD-ről van szó. A márka némileg meglepő, ugyanis egy LiteOn egység lapul legbelül, de 6 Gb/s-os interfészen keresztül csatlakozik az alaplaphoz, amit a mért adatok is alátámasztanak. Olvasásban szekvenciálisan 500 MB/s körüli tempót képes magából kipréselni, és bár az írás már nem ennyire fényes a 150 MB/s környéki adattal, azért ezek egy tablet esetében mindenképpen jó értékeknek számítanak. A Switch 12 olcsóbb variánsa 60 GB-os meghajtót tartalmaz, ami picit szűkös lehet, de a nálunk vendégeskedett drágábbik változat 128 GB-os drive-val operál, ami már kényelmes használatot biztosít. Plusz tárhelyet microSD kártyával nyerhetünk, mint úgy általában a tábláknál.
Akkuidő Ebben a kategóriában joggal elvárható az egész munkanapos rendelkezésre állás. A 3 cellás, 37 Wh-s telep azonban a számok alapján nem tűnik kiemelkedőnek, úgyhogy kíváncsian vártuk, meddig tudja életben tartani a nem éppen apró kijelzővel felvértezett táblát. Az első mérési fázisban amolyan rendelkezésre állási időt vizsgáltunk, igaz, teljes fényerő mellett, aktív WiFi-vel, de a gép gyakorlatilag az asztalon „állt”, így nagyjából 10 óra 20 percet bírt, ami nem egy rossz adat, persze így nem sűrűn fogjuk használni az eszközt.
A második fázisban egy Full HD felbontású MKV-val kínáltuk meg a hibridet, Media Player Classic-kal megjelenítve, 50 százalékos hangerő mellett, teljes fényerővel, végtelenített lejátszással, így 4 óra 49 percet bírt a Switch 12 addig, amíg ki nem lehelte a lelkét, ami annyit jelent, hogy 2-3 filmet meg tudunk vele nézni.
A harmadik és egyben utolsó mérés során a PCMark 8 beépített akkutesztjét használtuk, amelyben a Conventional teszt fut végtelenítve, majd amikor az akkumulátor eléri a riasztási szintet, a program leáll és kiírja az eredményt, ami ebben az esetben 4 óra 33 perc volt. Az adatok kapcsán kijelenthető, hogy netezéssel, zenehallgatással meglehet a 8 órás üzemidő, de a komolyabb terhelés nem igazán ízlik a telepnek még a kis fogyasztású hardver ellenére sem, hiába, a kijelző nem apró, de ha lejjebb adjuk igényeinket a fényerőből, azzal is értékes perceket lehet nyerni, ugyanakkor egy ilyen géptől összességében ennél némileg többet vártunk.
Az előző oldal hardveres bemutatója, illetve az ott látott pontszámot alapján már sejteni lehet, hogy az Acer Switch 12-vel való munkára sok mindent lehet mondani, de azt azért nem, hogy szenvedős lenne. Asztali PC vagy egy komolyabb notebook teljesítményét persze nem szabad várni, de az operációs rendszer úgy szalad a vason, mint kés a vajban (sőt, mint egy forró kés), amiben nyilván a SoC mellett jelentős szerepe van az SSD-nek is. Itt bizony nincs belassulás, gondolkodás, mint az eMMC-nél, csak folyamatos tempó. Mindegy is, a lényeg, hogy az ablakok szinte pattognak a gépen, de a programok töltési idejével sem lesznek problémáink. GPS vevő sajnos nincs és 3G/4G-re sincs lehetőség, de legalább a WiFi szélvész gyors.
Bár a Switch 12 hangzatosan 5-féle felhasználási formát kínál, valljuk meg, ebből a leggyakrabban a tablet és a notebook módot fogjuk használni. Tabletként kézben fogva fel kell készülni arra, hogy ez nem egy pehelysúlyú masina, az elsődlegesen fekvő üzemmódra optimalizált produktum mindenféleképpen kétkezes vezérlést követel meg. Az érzékelés könnyed és pontos, ami itt nyilván alapkövetelmény. A gépház kellően stabil, masszív, nem állítjuk, hogy nem lehet kicsit megcsavarni, de ahhoz már olyan erőkifejtésre van szükség, ami távolról sem nevezhető átlagosnak. Tény ami tény, a Switch 12 fizikai megvalósítását szokni kell, akiket megfog, azok odalesznek érte, de akik idegenkednek tőle, azok messziről el fogják kerülni. Kijelző A kijelzőt viszont nehéz támadni. Tabletes mértékben mérve a 12,5 hüvelykes panel óriási, az 1920×1080-as felbontás pedig gondoskodik a megfelelő részletgazdagságról. Bár a 176 ppi-s pixelsűrűség ma már nem piacvezető, a mindennapi használathoz tökéletesen elég, ennél nagyobb pixelszám már lehet, hogy az OS kapcsán a használhatóság rovására menne, miközben igazán nem kínálna előnyt. Az IPS technológia alkalmazása önmagáért beszél, persze ebben a szegmensben azért alapkövetelmény is.
A színek mindenféle babrálgatás nélkül is eléggé rendben voltak, a fényerő több, mint elég, és kis túlzással szinte bárhonnan nézhetjük a panelt, majdnem mindenhonnan ugyanazt látjuk, bár ennek egy tábla PC esetén talán még kisebb a jelentősége, mint egy notebooknál. Kis negatívum, hogy a panel fényes felületű, így annak hátrányaival lehet számolni, ugyanakkor a Gorilla Glass 3 egy olyan fizikai védelmet biztosít a megjelenítő számára, ami miatt mindenképpen megéri az áldozat. Videó, hangzás Persze a látvány akkor is meggyőző, amikor mozgó képtartalom életre keltésére kerül a sor. A FULL HD felbontású MKV úgy festett az LCD-n, hogy arról még a TV-hez képest kis képátló ellenére is nehéz volt levenni a szemet. Mint az már említettük, a hangszórók a gép alján, valójában a dokkoló peremén kaptak helyet, ezzel nincs is probléma. Túl nagy gond magával a hanggal sincs, csupán elmaradt az a hatás, amire a Switch 12-nél számítani lehetett. Dolby ide vagy oda, ilyen produkciót már ennél alacsonyabb kategóriában versenyző gépeknél is hallottunk. Azt nem mondanánk, hogy rossz, de részletgazdagság, basszus is hangerő vonatkozásában is maximum a legjobb szó, amit használni tudunk, az az átlagos.
Operációs rendszer Mint általában a hibrid gépek, az Acer Switch 12 is Windows operációs rendszert használ, tovább menve elődei nyomdokain. Természetesen abból a legfrissebb verziót, ami elérhető, így Windows 8.1-ről beszélhetünk (64 bit) magyar nyelvű kiadásban. Ugyan a Core, azaz a butábbik verzió került telepítésre, ennek hátrányait egy táblagép kapcsán aligha fogjuk érzékelni. A Windows nem Android, mondhatjuk közhelyesen, a gyártók nem igazán szokták babrálni, faragni, egyedi dolgokkal ellátni, és ez a Switch 12 esetében sincsen másképp. Persze van egy-két előtelepített Acer program vagy például McAfee Antvirus próbaverzió, ezek között nem nagyon találunk olyat, ami különösebben részletezést érdemelne, vagy ne lehetne ingyen beszerezni. Ez egyben azt is jelenti, hogy Office-t sem kapunk a gép mellé, legalább az 1 éves előfizetés beleférhetett volna a csomagba.
Az Acer Switch 12 fölött azért nehéz ítéletet mondani, mert felépítésében egy merőben új koncepciót követ, amit néhány napos használat után még nehéz megítélni. Ami biztosan pozitívum, hogy az Acer gondolkozik és akar/mer újat letenni az asztalra, az már más kérdés, hogy a Switch 12 biztosan megosztó lesz. A konstrukció egyik nagy előnye a kényelmes és sokrétű asztali használat, hátránya, hogy mivel a dokkoló és a billentyűzet összekapcsolva nem hajtható a kijelző elé, azt a Gorilla Glass 3-on kívül semmi nem védi, nem véletlen, hogy a csomag része egy bőrtok is, ezt javallott használni az utaztatás során. Az el- és kicsomagolás persze megint idő és plusz mozdulat, ami lesz, akinek nem fog tetszeni, mások mindenféle rossz érzés nélkül meg fogják tenni ezt azért a pluszért, amit a Switch 12 a konstrukcióból adóan nyújt. Arra persze figyelni kell, hogy a támasztékhoz képest a kijelzőt egy bizonyos szögön túl nem hajthatjuk, és nem árt észben tartani, hogy a billentyűzetet tölteni kell, ami csak a dokkolóhoz csatlakoztatva megoldott, a mágnesek pedig igen ragaszkodóak mind a két oldalon. A csatlakoztatás játszi könnyedséggel megoldható, az eltávolítást viszont érdemes biztos kézzel tenni és begyakorolni.
Ha eljutunk odáig, hogy a használhatóságot tekintve az Acer Switch 12 elnyeri tetszésünket, netán elsőre megfog, a hardver és az általa kínált sebesség, illetve rugalmasság vonatkozásában nem fogunk csalódni. A Core M család szerényebb SoC-ja nem egy erőmű, de nagyon modern és mindent tud, amit egy tablet „motorja” tudhat, és bár komolyabb 3D-s teljesítményt kívánó játékok megfelelő futtatására nem alkalmas, teljesítményével ettől függetlenül meg voltunk elégedve. Valószínűleg az Acer azért döntött a HSDPA modem és a GPS vevő elhagyása mellett, mert a Switch 12-t főként asztali használatra szánta a kialakításból és a méretből/tömegből fakadóan, ennek ellenére megfontolhatta volna azt, hogy mégis elhelyezi ezeket a dolgokat a belsőben és a kaput nyitva hagyja a felhasználók számára. Nos, ez nem így történt, maradt a Bluetooth 4.0 és az N-es WiFi, utóbbi legalább korrekt, hiszen használatával ki tudtuk mérni ugyanazt a netsebességet, ami az asztali gépen volt mérhető vezetékes kapcsolat használatával (62/6,24 Mb/s-os le- és feltöltés). Az előlapi 2 megapixeles kamerára egy sornál többet nem érdemes áldozni, fotózni, mozgóképet felvenni nem fogunk vele, kizárólag videochates célokra hivatott.
Az akkumulátor erős közepes, a kemény terhelést nem igazán díjazza, de a fényerő csökkentésével lehet orvosolni a hiányosságait, ekkor viszont a fényes kijelző tükröződése léphet be a képbe, persze ez beltéri, irodai használatnál kevesebbszer jön elő. A kijelző összességében remek, az IPS panel maradéktalanul hozza azt, amit vártunk tőle, a hatalmas gépház kimenetkínálata viszont nem igazán nyújt extrát. Persze a legfontosabbak rendelkezésre állnak, amit gyakran kevésnek éreztünk, az az egy szem normál méretű USB (az most kevésbé fontos, hogy 2.0 vagy 3.0), bőven lett volna hely mind a tablet oldalain, mind a támasztékon elhelyezni ebből legalább még egyet, de inkább kettőt.
Az Acer Switch 12-t nehéz máshoz hasonlítani, hiszen ha valamiben ott van, az az egyediség. Pozitívum, hogy a csomagban a töltő mellett alapból megtalálható a tok és a billentyűzet, ugyanakkor ha meglátjuk az dobozra ragasztott közel 220 000 forintos árcédulát, akkor ezekre mindjárt nem extraként, hanem jogos elvárásként tekintünk és a mindössze 1 éves garancia sem melengeti meg a szívünket. Az említett összeg kapcsán említettük többször azt is, hogy beleférhetett volna a GPS és a HSDPA modem, esetleg egy erősebb akku vagy az opcionálisan elérhető toll, de akár az anyaghasználat kapcsán is bejöhetett volna a fém a műanyag helyett, hozzátéve, utóbbiból legalább korrekt minőséget választottak. A szerényebb kiépítés is mindössze 10 000 forinttal olcsóbb a Switch 12-ből, de az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy például a nagyon hasonló hardverrel operáló, de hagyományos felépítést követő ASUS Transformer Book T300 Chi is a 300 000 forintot nyaldosta a debütálásakor.
Végezetül úgy gondoljuk, hogy a kezdőára miatt nem tudja elérni az ajánlott kategóriát a gép, az egyedisége és az új elgondolás viszont elnyerte tetszésünket, és biztosak vagyunk benne, hogy rajtunk kívül még jó páran így éreznek, és ha valaki egyszer megszereti a Switch 12-t, utána már valószínűleg nem fog kiszeretni belőle. Hivatalos honlap: Acer Vásárlás: Irány a webáruház! Pro: + Minőségi kijelző + Bár műanyag gépház, abból jó minőségű + Modern, kis fogyasztású hardver + Újfajta elgondolás + Sokoldalú használhatóság + Gazdag csomag Kontra: - Kicsit körülményes szállíthatóság - mobilnet és GPS lehetőségének hiánya - átlagos akkuidő és hangzás - kevés USB - mindezek fényében magas ár
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. FaL
2015.04.07. 08:47
Most lehet az utóbbi években lemaradtam egy kicsit a SoC-k terén, de ez a Core M a 800 MHz-el nem kevéske egy kicsit? Vagy van valami a fedél alatt ami ellensúlyozza ezt a rendkívül alacsony órajelet? Addig rendben van, hogy a boost-al 2 GHz-ig megy, de itt a teszt is írta, hogy átlag 950 MHz-en ketyeg.
Mire elég ennyi teljesítmény egy már laptop funkcionalitás felé kacsintgató gépben?

Kicsit off, de az olyan tablet/laptop hibridet miért nem favorizálják, ahol a billentyűzet hátrahajtásával tablet lesz a gép, míg a billentyűzetet előre hajtva laptop?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Tibike1993
2015.04.07. 10:26
Egy tablettől én elvárom manapság, h legyen benne 3g/lte. Szinte mindenki rendelkezik már minimális mobilnettel, amit ugye bárhol lehet használni. Ebben az árban meg főleg... az akku meg csalódás, egy 7-8 órát bírjon már ki filmezéssel
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. TheEnginee... Tibik...
2015.04.07. 10:37
Az akkus velemenyeddel teljesseggel egyet ertek.
A 8-10 ora velemenyem szerint mindenkeppen alap kovetelmeny kellene hogy legyen. Foleg ugy, hogy beepitett talpa van, ami valojaban barmin megall, innentol kezdve a "tul nehez" kijelentes is ertelmet veszti. Mondjuk szerintem ez a legnagyobb marhasag az osszes PR reszerol. Aki nem tud egy 80 dekas tabletet a kezeiben megtartani, az menjen friss levegore, mert ott van eletvitelbeli ... ... ... hianyossag.

Szamomra a 3G nem nagy ervagas, de a GPS-t nem ertem miert kisporolni. Az antenna mar ugy is ott van.

A fenti gep nem rossz, de amit nem ertek, az az, hogy miert eroltetik a 10-es SoC-ot. a 71-es is 4,5W-os keretben van. Dragabb, dragabb, de 800 dollaros arba bele kellene fernie... Bar azok kozul akik ezt valasztjak valoszinuleg elenyeszo mennyisegu ember van tisztaban egyaltalan azzal, hogy ez a sorozat leggyengebb SoC-ja.

@FaL: A 800MHz miatt fernek bele a 4,5W-ba. Ez nagyon sok elonnyel jar, pl csomo alkatresz kikerul a "dobozbol" a passziv hutesi lehetoseg miatt. Bar sztem egy ekkora FEM - tudom ez muanyag - hazban siman el lehetne menni 10W-12W-ig. Szoval a 800MHz arra pont eleg, hogy filmet nezz, prezit tarts, word-ot, excell-t, outlook-ot hasznalj. Ez erre valo, es erre elegendo.
Valamelyik ujadba harapnod kell a teljesitmeny, uzemido, tomeg haromszogben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. j.panzer
2015.04.07. 20:48
Ez sose kéne. "Sima" tabletté alakítható hibrid igen, ez semmiképpen. Amúgy most kb. Surface 3-ra gyűjtök.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. thedevelop...
2015.04.09. 08:59
Hol láttok 800MHz-s processzort? Ennyi az alapórajele, ami 2GHz-ig automatikusan skálázódik a terhelés függvényében.
Úgy csináltok, mintha még nem látattok volna mobil processzort..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. mythbuster
2015.04.17. 20:34
Acer? hulladék.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. kihaennem mythb...
2015.05.07. 16:18
Ennyi
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!