iPon Cikkek

Alaplapok Lynnfieldekhez: P55 teszt, első felvonás

Dátum | 2009. 09. 18.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | FŐ EGYSÉG

Az Intel Lynnfield processzorai és a P55-ös alaplapok hivatalosan szeptember 8-án indultak hódító útjukra, így a termékek azóta már minden üzlet kínálatában megjelentek. Mai tesztünkbe három P55-ös alaplapot választottunk ki három különböző gyártótól, majd megvizsgáltuk: a hasonló vételárért cserébe vajon melyiktől kapjuk a legtöbb szolgáltatást és a legnagyobb teljesítményt? Nos, ez a cikk végén kiderül.

Górcső alatt a Lynnfield processzorok

Mielőtt még belevágnánk az alaplapok bemutatásába, valamint a tesztelésbe, nézzük át röviden, hogy milyen tulajdonságokkal is bírnak az új processzorok és maga a P55-ös lapkakészlet. A Lynnfield processzorok négymagos egységek csak úgy, mint a Bloomfield processzorok, ám a két termékcsalád között sok-sok különbséget fedezhetünk fel. Az első, és legfontosabb eltérés magában a tokozásban keresendő: a Lynnfieldek esetében LGA-1156-os, míg a Bloomfield processzoroknál, amelyek tulajdonképpen a Core i7 900-as processzorsorozat tagjai, LGA-1366-os tokozást találunk. A Lynnfield processzoroknál a beépített memóriavezérlő ezúttal is DDR3-as memóriatámogatást nyújt, ám itt már meg is érkeztünk az első lényegesebb különbséghez: az új, olcsóbb négymagos processzorok három helyett már csak kétcsatornás memóriavezérlőt tartalmaznak. A memóriatámogatás tekintetében egyéb különbség is van a Lynnfield és Bloomfield termékek között: a Lynnfieldek hivatalosan DDR3-1333 MHz-es, míg a Bloomfieldek csak DDR3-1066 MHz-es memóriatámogatással rendelkeznek. A Lynnfield család esetében már csak a drágább modelleknél van jelen a HyperThreading támogatás, a legolcsóbb változatnál, azaz a Core i5-750-esnél be kell érnünk az "alap" négy szállal.

A Lynnfield processzorok felépítése.
A 45 nm-es csíkszélességgel készülő Lynnfield processzorok 296 négyzetmilliméteres felülettel rendelkeznek és 774 millió tranzisztort tartalmaznak, míg a Bloomfield modelleknél ez 263 négyzetmilliméter és 731 millió tranzisztor. A többletet a Lynnfieldek esetében a PCI Express sávokat biztosító blokk adja, amely több helyet foglal, mint a Bloomfield processzorok két darab QPI blokkja. Érdekesség, hogy az AMD 45 nm-es csíkszélességgel készülő Phenom II X4-es processzorai 258 négyzetmilliméteres felülettel és 758 millió darab tranzisztorral bírnak.

A Lynnfield processzorok belsejében egy 16 sávos PCI Express 2.0-s vezérlő is helyet foglal, amely igény szerint x16-os vagy két darab x8-as sávval áll a felhasználók és rendszereik rendelkezésére. A vezérlő processzorba történő integrálásával csökken a válaszidő a processzor és az adott periféria között, ami kifejezetten előnyös.

P55 PCH (Platform Controller Hub): az egychipes megoldás

A P55-ös lapkakészlet az X58-as megoldásokhoz képest szintén tartogat egy-két újdonságot. Ennél a terméknél QuickPath helyett "sima" 2 GB/s-os DMI kapcsolat húzódik a lapkakészlet (P55 PCH) és a processzor között, ám QPI link továbbra is jelen vana  rendszernél, de ez már  a processzorban található északi híd és a PCI Express vezérlő között húzódik. A P55-ös lapkakészlet tulajdonképpen egy egychipes lapkakészlet, míg az X58-as rendszerek két chipből: egy északi és egy déli hídból állnak.

A P55-ös lapkakészlet
Az egychipes megoldás több szempontból is előnyös, egyrészt kevesebb helyet foglal, másrészt a fejlesztéseknek köszönhetően alacsonyabb energiafogyasztás mellett üzemel, mint az előző generációs megoldások. Az új egységeknél alapjáraton a rendszer akár 50%-kal is képes a processzor fogyasztását csökkenteni. A 95W-os TDP-vel büszkélkedő újdonságok mellett a P55-ös chip csak 5W körüli fogyasztással üzemel, ezzel szemben például egy P45-ös rendszernél 20W körüli értéket tett ki az északi híd fogyasztása, míg a délié 5W körül volt és ehhez jött még hozzá a 95W-os CPU TDP (Core 2). Egyszóval az előrelépés jelentős.

A rövid kis bevezető után vessünk egy pillantást a tesztben szereplő alaplapok pontos specifikációira. A táblázat alján természetesen az újdonságok aktuális piaci ára is szerepel.

Az alaplapok specifikációi. A kép nagyítható!

A fenti termékek esetében jelentős különbség, hogy az MSI-t kivéve két versenyzőnk többkártyás rendszer építéséhez is használható (bár erősebb VGA-k esetében ez nem javasolt, a kevesebb PCI-E sáv miatt).

Tesztkonfiguráció

Processzor: Intel Core i5-750 (2,66 GHz)
Memória: 2 x 2 GB Geil CL7-7-7-24 CR1
Videokártya: Sapphire Radeon HD 4890 1024 MB (Catalyst 9.8)
Alaplapok: lásd. a fenti táblázatban
Merevlemez: WD 160 GB SATAII, 3 Gbps, 7200 RPM
Optikai meghajtó: NEC DVD-Rom
Tápegység: Corsair HX520
Szoftver: Windows Vista Ultimate x64

Lapozzunk, és nézzük meg az alaplapokat egyenként, részletesen!


A mezőnyben ezúttal az ASRock, az MSI, és a Gigabyte termékei vesznek részt. Az alaplapok hasonló árkategóriában mozognak, így most elég erős kontraszt rajzolódhat ki köztük, ha valamelyik jelentősebb mértékben eltér társaitól, akár szolgáltatások, akár sebesség tekintetében. A három termék csomagolás tekintetében kifogástalannak mondható: mindegyik doboz tetszetős és informatív, jó rájuk nézni. Az ASRock a dizájnt ezzel a csillogó mintás borítással egy kicsit talán eltúlozta, no de ez teljesen mindegy, úgysem a dobozt fogjuk használni, hanem a benne rejlő alaplapot, és kellékeket, így ezen ugorjunk is át.

ASRock P55 ProMSI P55-CD53Gigabyte P55-UD3











ASRock P55 ProMSI P55-CD53Gigabyte P55-UD3











A dobozok belsejében minden esetben példás rend uralkodik. Mindegyik alaplaphoz adnak a gyártók egy felhasználói kézikönyvet, valamint egy gyors üzembehelyezési útmutatót is, amelyek együttesen nagyon jól jönnek, ha nem jártas az ember rendszerépítésben. A leírások mellett egy-egy telepítőlemez is található, amelyen az alaplaphoz szükséges driverek és egy-két segédprogram is jelen van. A három termék közül csak a Gigabyte telepítőlemezén van automatikus telepítést felkínáló mód, a másik két termék esetében nekünk kell kattintgatni a megfelelő driverek felpakolásához.

ASRock P55-Pro.MSI P55-CD53Gigabyte P55-UD3











ASRock P55-ProMSI P55-CD53
















A tartozékok között széria felszereltség az alaplap kivezetéseihez tartozó hátlapi takarólemez. A Gigabyte alaplapjánál a kellékek és a leírások egyetlen képre is ráfértek, míg a másik két terméknél két fotót készítettünk, ezért a páratlan számú kép. A kellékek között mindhárom alaplapnál találtunk két darab SATA adatkábelt és egy IDE kábelt, ám az ASRock és az MSI lapjainál ennél több kiegészítő fogadott minket. Az ASRock-tól egy Floppy kábelt, valamint további két darab SATA adatkábelt is kaptunk, sőt, ha nem lenne hirtelen SATA tápkábel a rendszerünkben, vagy esetleg kevés lenne a mennyisége, akkor a mellékelt MOLEX->SATA tápkábel átalakítót is segítségül hívhatjuk. Az MSI-nél a SATA adatkábelekből ugyan nem kaptunk kettőnél többet, de a Floppy kábel és a MOLEX-SATA tápkábel átalakító itt is a kínálat részét képezte.

A kellékek után térjünk is át az alaplapok vizsgálatára. Mivel a specifikációkról szokásunkhoz híven az első oldalon már részletes táblázat segítségével beszámoltunk, így ezekre külön nem térünk ki, viszont a felépítésből eredő különbségeket megvizsgáljuk az egyes alaplapoknál. Az ASRock alaplapjánál LGA-775-ös processzorhűtő rögzítéséhez használható furatok is vannak az LGA-1156-os furatok mellett, így ha van egy minőségibb LGA-775-ös CPU hűtőnk, az nyugodtan használhatjuk majd a P55-ös rendszerünkhöz is.

ASRock P55-ProMSI P55-CD53Gigabyte P55-UD3
 















Az alaplapok SATA 3 Gbps-os portjai közül tulajdonképpen csak az ASRock megoldásánál találtunk egy igen-igen zavaró hibát. A teszt Radeon HD 4890-es kártyával zajlott, ami ugye egy elég hosszú videokártyának minősül. A kártya hátulja rálóg az alsó két sor SATA portra, így egy házba szerelt alaplap esetén annyira kicsi a hely, hogy a videokártya ki- és beszerelése is szükséges, ha a SATA portokhoz hozzá szeretnénk férni úgy, hogy lássuk is, mit csinálunk. Ezt leszámítva ennél a terméknél nem találtunk tervezésbeli problémákat. A Gigabyte P55-UD3 esetében csak a két fehér, 90 fokban elforgatott SATA 3 Gbps-os portoknál tapasztaltunk az átlagosnál nehezebb hozzáférhetőséget, persze ez is csak akkor igaz, ha hosszabb videokártyával van ellátva a rendszer. Az MSI termékénél nem találtunk említésre méltó problémát. Érdekesség egyébként, hogy az ASRock és az MSI alaplapjain bekapcsoló- és reset gombok is vannak, ami tuning alkalmával, mikor a házon kívül helyezkedik el az alaplap, igen jól jön. Az ASRock P55-ösén kétszer hétszegmenses debug LED kijelző is jelen van, ami az esetleges hibák diagnosztizálásában játszik szerepet. Az MSI-nél további extrákat is találunk, amelyek még nagyobb segítséget jelentenek tuning esetén. Az OC Genie gomb megnyomásával a rendszer bekapcsolása után automatikus tuningra kerül sor, így a mikroprocesszor-vezérelt rendszer megkeresi és alkalmazza a legmagasabb BCLK órajelet, valamint ehhez mérten megváltoztatja a processzor szorzóját és feszültségét. Nálunk a tuning alkalmával 197 MHz-es BCLK órajelet, 17x-es szorzót és így 3,3 GHz körüli órajelet állított be a rendszer. Ez nagy segítség lehet az amatőr tuningolók számára, ám a másik két újítást, ami egy plusz és egy mínusz gomb formájában van jelen, már szélesebb kör számára lesz vonzó. A gombok segítségével valós idejű BCLK órajel növelésre és csökkentésre van lehetőség, azaz akár egy tesztprogramon belül is megváltoztatható a BCLK értéke, és így a memória, valamint a processzor órajele is. A technológia nagyon hatékony és rendkívül kényelmes.

ASRock P55-ProMSI P55-CD53Gigabyte P55-UD3





A kivezetések között több kisebb-nagyobb különbség van. A Gigabyte alaplapján PS/2-es portból csak egy van jelen, a második port helyén két darab USB 2.0-s csatlakozót láthatunk. Az MSI és az ASRock lapjainál már mindkét PS/2-es portot megtaláljuk. USB 2.0-s portokból az MSI és a Gigabyte újdonságain 10-10 darab áll rendelkezésre, míg az ASRock megoldásán csak 6 darab ilyen port foglal helyet. gigabites Ethernet csatlakozó mindhárom terméken jelen van csak úgy, mint a nyolccsatornás audió vezérlő hat darab jack csatlakozója. A Gigabyte és az ASRock termékei optikai és koaxiális audió kimenetet is kínálnak, az MSI deszkáján ilyesmi nincs. Extrákat csak és kizárólag az ASRock P55-Pro hátlapi kivezetései között találunk, ezek pedig nem mások, mint két darab eSATA port, egy FireWire port, valamint egy CMOS-Clear gomb. Az alaplapi csatlakozók pontos listája az első oldalon, az alaplapok specifikációs listáján olvasható.

Az alaplapok BIOS-áról az utolsó oldalon tekinthetnek meg egy-egy rövid videót az érdeklődők. Ugyanitt a friss BIOS-okhoz vezető hivatkozások, valamint a kompatibilis processzorok és memóriák listáinak linkjei is helyet kaptak.

Az alaplapok ismertetése után most már végre belevághatunk a cikk legérdekesebb, mondhatni érdemi részébe, azaz az alaplapok tesztelésébe. A megmérettetés során a már megszokott alkalmazásokat hívjuk segítségül és a megszokott rutin szerint folytatjuk a teszteket annak érdekében, hogy az eredmények a későbbiekben készülő tesztek eredményeivel is összehasonlíthatóak legyenek. A teszt alkalmával mindhárom alaplapnál engedélyeztük a Turbo Boost technológiát, így a processzor egy szálon futó alkalmazások futtatásakor 3200 MHz-es órajelen ketyegett.

Everest 5.02

Az első tesztprogram a jól bevált Everest, amelyben a különböző tesztek lefuttatása után az alábbi eredményeket kaptuk.

A zölddel jelölt cellák az aktuális teszt legjobb eredményeit emelik ki.
Az alaplapok között összességében szinte csak minimális, azaz majdhogynem hibahatáron belüli különbségeket mértünk, így a fenti kép alapján egyelőre sorrendet nem lehet és nem is nagyon érdemes felállítani, vizsgálódjunk tovább!

SiSoft Sandra 15.24 

A Sisoft Sandra 15.24-es verziójának segítségével ismét megvizsgáljuk a processzorkezelést és a memória sávszélesség alakulását mindhárom terméknél.


A memória sávszélesség teszt esetében hajszálnyival, de az MSI P55-ös alaplapja nyert. A különbségek ezúttal is nagyon-nagyon minimálisak. Az aritmetikai, azaz számítási teljesítmény tesztjekor a Gigabyte alaplapja diadalmaskodott, de összességében ebben a tesztben sem láthatunk szignifikáns különbségeket. A processzor multimédiás képességeinek tesztelésekor ismét az MSI alaplapja ugrott az élre, mögötte alig maradt le a Gigabyte deszkája.

A processzor- és memóriakezelés tesztelése után most néhány szintetikus programot hívunk segítségül hogy kiderüljön: melyik alaplappal ellátott rendszer mutatja fel a legnagyobb teljesítményt. Nos, a sorban most a Cinebench R10-es és a POVray 3.7-es változata következik. Mindkét alkalmazásban renderelés segítségével izzasztjuk meg a rendszert, majd a teszt végén kapott eredményeket egy-egy táblázatban összesítjük. A Cinebench R10 esetében 32- és 64-bites tesztet egyaránt végeztünk.



A Cinebench tesztek 32-bites változatában az MSI és a Gigabyte alaplapja holtversenyt produkáltak: egy szálon futó megmérettetés esetében az MSI, míg a négy szálon futó teszt alkalmával a Gigabyte alaplapja lett a győztes. A 64-bites teszt során már egyértelműen a  Gigabyte vezet (de ahogy ez lenni szokott, itt sem jelentősen). A POVRay teszt alkalmával is maradt az első helyen a Gigabyte terméke.

A következő tesztprogram a WinRAR. Ebben a szoftverben első körben a beépített sebességmérő alkalmazás segítségével próbáltunk sorrendet felállítani, majd egy valós, fájlcsomagolással zajló teszt alkalmával megvizsgáltuk, hogy hiteles lett-e az első körben megállapított sorrend.
 

Ahogy az a fenti táblázatban is látható, a beépített sebességmérő és a valós teszt egybehangzó sorrendet állított fel.


A sorrend a wPrime alkalmával némileg változott: a Gigabyte alaplap még mindig első, de az MSI és az ASRock között helycserés támadás zajlott le, így most az MSI lett a második, az ASRock pedig az utolsó.


Természetesen nem bírtuk ki, hogy a 3DMark sorozat legfrissebb tagját, a csak és kizárólag Windows Vista és Windows 7 operációsrendszeren üzemelő 3DMark Vantage-et le ne futtassuk. Az eredmények ezúttal vegyesek: a különbségek megnövekedtek és a Gigabyte alaplapja az utolsó helyre esett vissza. Az első az ASRock terméke lett, míg a második az MSI megoldása. Az összpontszámok közötti különbségek minimálisak, ám a részpontszámok között már van egy pici szórás, legalábbis a GPU pontszámoknál mindenképpen.

A szintetikus tesztek között egy profi képmanipuláló alkalmazás, a rendkívül népszerű Photoshop sorozat legfrissebb tagja is helyet kapott. A programban egy nagyméretű panorámaképen egy script segítségével különböző módosításokat végeztünk, majd lemértük, hogy a rendszereknek mennyi időre van szükségük a folyamat végrehajtásához. Érdekességképpen ezt a tesztet is lefuttattuk 32-bites és 64-bites módban.
 
A különbségek még mindig minimálisak. Az első a 32-bites megmérettetés alkalmával az MSI alaplapja lett, míg a második helyre a Gigabyte terméke futott be. A 64-bites teszt alkalmával hasonlóan minimális különbségeket láttunk, ám az MSI és a Gigabyte alaplapja már helyet cserélt, így az első helyre ezúttal a Gigabyte újdonsága került.

A szintetikus tesztek után most már a játékoké a terep. Két igen népszerű és széles körben ismert címet választottunk: az egyik a Far Cry második része, míg a másik a Crysis: Warhead. A szoftverekben 1024 x 768 pixeles, valamint 1600 x 1200 pixeles felbontásokat állítottunk be, a minőséget pedig magasra (Far Cry 2) és Gamer szintre (Crysis: Warhead) helyeztük. A Crysis: Warhead teszt esetében az alkalmazásban DX 9-es és DX 10-es módban is lefuttattunk egy-egy tesztet, mintegy érdekességképpen.

A Far Cry 2 tesztek eredményez az alábbi kis táblázatban láthatóak. A versenyzők között szokás szerint szinte alig-alig van különbség. A legjobb 1024 x 768 pixeles felbontás esetén az MSI alaplapja lett, míg 1600 x 1200 pixeles felbontás alkalmazásakor már az ASRock alaplapja is magára talált, és gyorsan be is zsebelte az elsőnek járó címet.


A Crysis:Warhead teszt alkalmával már a Gigabyte alaplapja diadalmaskodott, legalábbis  DX 9-es tesztek alatt, ám a DX 10-es megmérettetések esetében már csak az 1024 x 768-as versenyt tudta megnyerni a deszka, 1600 x 1200-as felbontásban az MSI alaplapja nyert.

Az alaplapok esetében egyértelmű,  sorrend a játékok alatt nem nagyon volt megállapítható, hol ez, hol pedig az minősült gyorsabbnak, és a különbségek sem mondhatóak számottevőeknek. Nyers teljesítmény alapján tehát senki sem marad le sehol komolyabban a többiektől, nem érdemes ezek alapján választani, úgyhogy nézzük is meg mi van tuning, fogyasztás, stb. fronton.

Merevlemez-kezelés

A HDTach és HDTune programokkal ezútta s megvizsgáltuk, hogy a merevlemezkezelés miként alakul az egyes alaplapoknál. Ezúttal is két tesztet futtattunk. az egyikkel a rendszerben található SATA 3 Gbps-os merevlemezt, míg a másikkal az USB 2.0-s porton keresztül csatlakozó WD Passport meghajtó kezelését vizsgáltuk. Az így készült képek az alábbiakban tekinhetőek meg.

ASRock SATAMSI SATAGigabyte SATA











ASRock USBMSI USBGigabyte USB











ASRock SATAMSI SATAGigabyte SATA










ASRock USBMSI USBGigabyte USB











Fogyasztás 

A rendszereket természetesen fogyasztás tekintetében is összehasonlítottuk egymással, méghozzá szokásunk szerint úgy, hogy csak és kizárólag a rendszer fogyasztását mértük, amiben a monitor ezúttal sem volt benne. Első körben megnéztük, hogy alap órajelen, alap feszültséggel és kikapcsolt energiatakarékosság mellett mennyit fogyasztanak az egyes rendszerek, majd bekapcsoltuk a rendelkezésre álló energiatakarékosságot elősegítő technológiákat is, és ismét végeztünk egy tesztet. Ezután négy szálon futó Cinebench R10 és játékteszt segítségével is megmértük a fogyasztást. Az így kapott legnagyobb és legkisebb értékeket átlagoltuk, és táblázatba foglaltuk.


Nem túl meglepő módon játéktesztek alkalmával mértük a legnagyobb értékeket: a legtöbbet az ASRock lapja fogyasztotta, míg a leggazdaságosabb az MSI újdonsága volt. Cinebench teszt alkalmával szintén az MSI alaplapja volt a leggazdaságosabb, ám üresjáratban és energiatakarékos módban már a Gigabyte alaplapja vette át a vezetést.

A P55-ös lapkakészlet hőmérséklete

Az egyetlen chipből álló lapkakészlet hőmérsékletét is megmértük: működés közben a chipen elhelyezett hűtőborda közepének hőmérsékletét vizsgáltuk, majd az így kapott átlageredményeket ismét táblázatba foglaltuk.


A legmelegebb a pici bordával ellátott ASRock alaplap lett, míg a leghűvösebben nem túl meglepő módon az MSI alaplapjának lapkakészlete üzemelt. Természetesen üresjárati értékekről van szó. Terhelés alkalmával mindössze annyiban változott a helyzet, hogy a legmelegebb megoldás szerepét az ASRock-tól átvette a Gigabyte.


Terhelés mellett is az MSI alaplapja volt a leghűvösebb a mezőnyből, így most már kijelenthetjük: a leggazdaságosabb és leghűvösebb terméknek járó elismerést is ez az alaplap kapja.

Tuning

A fogyasztás mellett fontos szempont az alaplapokban rejlő tuningpotenciál is. A teszteléshez alapértékre állítottuk be a processzor feszültségét, és visszavettük a QPI sebességet is. Ezzel együtt a memória osztót is visszavettük a lehető legkisebbre és a processzor szorzóját is minimálisra csökkentettük. Ennek fényében az alábbi eredményeket értük el a különböző rendszerekkel:


 A 200 MHz-es BCLK órajelet csak éppen hogy sikerült elérni az ASRock alaplapjával: 205 MHz-en már hibázott a rendszer, így végül 200 MHz volt az utolsó érték, amin még stabilan lefutottak a tesztek. A Gigabyte alaplapja 3 MHz-vel magasabb órajelet ért el, míg a győztes, azaz az MSI alaplapja 208 MHz-es BCLK órajelen ketyegett, méghozzá teljesen stabilan. Nem rossz eredmény.

ASRock P55-Pro

Az ASRock alaplapja a többi versenyzőhöz hasonlóan elég hullámzó teljesítményt mutatott fel a teszt során. Az alaplap riválisainál egyes esetekben többet fogyasztott és jobban is melegedett (ebben a tekintetben a Gigabyte sem különb), ám összességében úgy vettük észre, hogy egy teljesen korrekt termékről van szó. A SATA 3 Gbps-os portok elhelyezéséből és egy hosszabb videokártya alkalmazásából adódó kellemetlenségek mellett nem mehetünk el szó nélkül, de ettől eltekintve minden rendben volt az alaplappal. A P55-ös PCH-n elhelyezett pici borda egész jól teljesített, ám nem árt, ha az alaplapnak kiszemelt házba teszünk rendszerhűtő ventilátorokat, méghozzá legalább kettőt, ellenkező esetben forró nyári napokon bosszankodhatunk a melegedő chip miatt.

Az alaplap teljesítménye és szolgáltatásai teljesen rendben vannak, a kétszer hétszegmenses Debug LED kijelző kifejezetten hasznos, ugyanis segítségével könnyen tudomást szerezhetünk egy esetleges rendszerhiba okáról. Ritkán van rá szükség, de akkor hasznos. A tuning képességek átlagosak, a lap hátsó kivezetései között elhelyezet CMOS Clear gomb és a koaxiális, valamint optikai audió kimenet viszont pozitívum, akárcsak az eSata és FireWire portok. Az alaplap stabilan és megbízhatóan üzemel, ráadásul LGA-775-ös hűtővel is használhatjuk, a plusz furatoknak köszönhetően. Mindent egybevetve a termék ajánlott vétel, aki ezt az alaplapot választja, nem bánja meg.

MSI P55-CD53

MSI P55-CD53Az MSI alaplapja a tesztek során számos alkalommal győzött, és tuning képességek tekintetében sem vallott szégyent: az alaplap a legjobban tuningolható rendszer címét vitte el, igaz, csak pár MHz-cel lett jobb a Gigabyte-nál, de a cím akkor is jár. A termék fogyasztás és hőmérséklet tekintetében szintén megnyerte a megmérettetést, ugyanis ez az alaplap működött a legkisebb fogyasztás és legalacsonyabb hőfokok mellett. A deszka felépítésében azonban már vannak kifogásolható elemek: a koaxiális és optikai audió kimenetek sokaknak hiányozhatnak, de hiányt szenvedünk eSATA és FireWire kivezetések tekintetében is, legalábbis ezek a portok nincsenek jelen a hátsó kivezetések között, ami hátrány. A felsoroltakkal sokan tökéletesen együtt tudnak élni, így számukra ez egy ideális alaplap. Az OC Genie funkció jó, de a kézi tuning összességében hatékonyabb és némi gyakorlás után zökkenőmentesen megy, ehhez csak néhány alapfogalmat kell megtanulni, utána neki is lehet állni az órajelek és feszültségek emelésének (viszont abszolút kezdőknek azért nagy segítség). A BCLK órajelet közvetlenül emelő és csökkentő gombok igazi áldásnak mondhatóak, de csak akkor ha az alaplap a házból ki van szerelve, ellenkező esetben sok hasznát nem vesszük. A második PCI Express x16-os slot hiánya szerintünk annyira nem zavaró, mert úgyse mehetne teljes sebességen. A felsorolt hiányosságokat a termék egyedi tulajdonságokkal, alacsony fogyasztással és alacsony üzemi hőfokokkal próbálja kompenzálni.

Az alaplap nagyon tetszett, a tuning funkciók különösen, így nem is kérdés, hogy ez a termék is megkapja az ajánlott vétel címet.

Gigabyte P55-UD3

Gigabyte P55-UD3A Gigabyte P55-ös alaplapja ezúttal nem múlta felül a riválisokat sem teljesítményben, sem tuning képességekben, sem pedig szolgáltatásokban. A P55-UD3-as deszka egy közepes alaplap látszatát kelti. A fogyasztási értékek és az üzemi hőfokok nagyon nem lógtak ki a sorból, a tuning képességek is közepes szintet képviselnek. A termék felszereltség tekintetében teljesen rendben van: az optikai és a koaxiális hangkimenetek megtalálhatóak rajta, sőt, még egy második PCI Express x16-os slotot is kapunk, amely ugyan csak x4-es sávszélességgel üzemel kétkártyás mód esetén (a kézikönyv szerint, így viszont elég használhatatlan). Az alaplap felépítésével nincsenek komoly problémák, sőt, tulajdonképpen nagyobb kellemetlenséget meg sem tudnánk említeni az alaplap bemutatásakor már ecsetelt SATA port elhelyezésen kívül.

A termék stabilan és megbízhatóan üzemel, így továbbra is nyugodtan választhatja mindenki, aki eddig is bízott a cég termékeiben. A Gigabyte P55-UD3-as folytatja a gyártótól már megszokott hagyományt: jó teljesítmény kínál kedvező áron, ezzel együtt tuning képességekben és szolgáltatások tekintetében sem kell szégyenkeznie, kiegyensúlyozott alaplap. Ha egy megbízható rendszerre van szükségünk, nyugodtan választhatjuk ezt az alaplapot, az ajánlott vétel plecsni ezúttal is jár.

Mai tesztünkben tehát egetverő különbségeket nem találtunk, így azt javasoljuk, hogy mindenki válasszon a neki kellő extra szolgáltatások és/vagy szimpátia alapján, komoly gondjai egyik lappal sem lehetnek. Az utolsó oldalon a friss BIOS-okhoz vezető linkek, valamint a kompatibilis memóriák és processzorok listája található hivatkozások formájában. Az egyes alaplapok BIOS-áról készített videók is itt kaptak helyet.

A tesztben szereplő termékeket a Ramiris KFT-től kaptuk kölcsön! Ezúton is köszönjük!

Csak úgy, mint legutóbbi cikkünkben, ezúttal is a teszt végére kerültek a hasznos hivatkozások, valamint az alaplapok BIOS-át bemutató rövid kis videók. A hivatkozások között minden egyes alaplaphoz elérhetjük a legfrissebb BIOS-t, illetve segítségükkel megtekinthetjük a kompatibilis memóriák, valamint processzorok listáját is. Ez utóbbi, vagyis a processzorlista elég rövid, hiszen még csak háromféle LGA-1156-os modell közül lehet választani.

ASRock P55-Pro



Processzor-kompatibilitási lista | Memória-kompatibilitási lista | Friss BIOS

Gigabyte P55-UD3



Processzor-kompatibilitási lista | Memória-kompatibilitási lista | Friss BIOS

MSI P55-CD53



Processzor-kompatibilitási lista | Memória-kompatibilitási lista | Friss BIOS
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

20. J.o.k.e.r
2009.09.18. 12:43
VISSZA A CIKKHEZ

A Lynnfield processzor meglepően jól sikerült és az is pozitív tapasztalat volt, hogy az ASRock kínálatában végre teljesen jól használható, innovatív megoldásokkal (LGA-775-ös hűtő rögzíthetősége) ellátott alaplapok jelentek meg, amelyek stabilak, tuningolhatóak és még teljesítményben sem kell szégyenkezniük.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. ThePoweR
2009.09.18. 13:52
ASRock még belehúz egy kicsit és egész jó kis lap lesz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. pluto
2009.09.18. 15:02
Nah, egész jó lett, csak egy Phenom II kellett volna mellé, plusz egy-két játék.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. rini
2009.09.18. 15:32
Sajnos jobb, hogy a Phenom ll nincs mellette mert nagyon kikapna, még annak ellenére is, hogy a Phenom 3,2 vagy 3,4-en megy. Nekem pont ez az Asrock "csoda" van és teljesen elégedett vagyok vele. Fesz. emelés nélkül 3,6-on tökéletesen megy.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. rgeza
2009.09.18. 16:54
Volna egy keresztkérdésem.
Egy chieftec 450w-os táppal - amin csak 2x2 tűs 12 v-os tápcsati van 2x4 tűs helyett - ezek valamelyike működne?

Mert ha nem elkerülhetetlen, akkor tápot nem cserélnék.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. J.o.k.e.r
2009.09.18. 17:47
rgeza: ha nem párosítassz mellé valami brutálisabb videokártyát, akkor simán. .)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. rgeza
2009.09.18. 18:01
A fő kérdés az, hoyg nem okoz e gondot hogy csak 4 pin-es az ATX 12v csati
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. J.o.k.e.r
2009.09.18. 18:08
Nem, nem okoz gondot. Az MSI-n például csak négytűs +12V-os csati van. A másik két lap is elmegy azzal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Memoryan
2009.09.18. 20:10
Még mindig kevés az eSata a lapokban :S kár. Ettől függetlenül, jó lett a cikk. Mivel olvastam, hogy 1. rész, ezért: a másodikban nem lesz egy ilyen teszt? Nagyon érdekelne hogy mit tud.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Walmont
2010.02.05. 16:17
Szervusz J.O.K.E.R!

Pont ezen teszten felindulva vettem egy ilyen összeállítást.
Asrock P55Pro alaplap. i5-750 proci, 4 giga dual kit, Geil ram 1333Mhz, és egy Gt9500 Asus videókártya.
A gépet én raktam össze, de a kezdetektől fogva volt kékhalál a gépen. S nem is mindig ugyanott. Egy darabig a telepítés alatt. Win7 Ultimate 64 bit. De utána a telepítés fel ment és azóta néha-néha van. Ez engem nagyon zavar. Mi nem lehet jól beállítva?
Az általad a cikkben írt beállításokat alkalmazva megy a gép.

Próbáltam a fórumban tanácsot kérni, de nem nagyon volt használható eredménye.

Segítséged előre is köszönöm!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Joachim21
2010.02.05. 16:28
Kékhalál - vmelyik komponens nincs megfelelően táplálva! Memória, processzor a két legesélyesebb. JOKEr beállításai közel sem biztos hogy azonos konfignál is működnek, minden rendszer, minden chip egyedi!
Feszültséget nem emeltél?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Walmont
2010.02.05. 19:46
Jachim21-nek.
Nem, nem emeltem feszültséget. Nem értek a tuninghoz, csak a gyári turbo boost van engedélyezve. Esetleg nem javulna BIOS frissítéssel? De ahhoz meg nincsenek instrukcióim, hogy hogyan csináljam.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Walmont
2010.02.05. 20:14
Jachim21-nek.
Nem, nem emeltem feszültséget. Nem értek a tuninghoz, csak a gyári turbo boost van engedélyezve. Esetleg nem javulna BIOS frissítéssel? De ahhoz meg nincsenek instrukcióim, hogy hogyan csináljam.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. ThePoweR
2010.05.26. 14:50
Amikor a legmagasabb BCLK órajeleket tesztelik akkor minden alapfeszültségen van? Vagy adnak a PCH-nak stb?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. ThePoweR ThePo...
2010.05.28. 14:08
Valaki?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. ThePoweR ThePo...
2010.05.28. 15:19
Senki?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. K-Gergo
2010.05.28. 15:23
Sziasztok!!!!

Tudom rossz helyre írom de azért megkérdezem...Lenen egy alsó tápos házam na de most nagyon alacsony lábon áll..Tudtok valami jó ötlettel mivel tudnál magasítani a házamat?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. ThePoweR ThePo...
2010.05.29. 19:37
Na valaki mondjon már valamit. Csak tudja valaki.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. ThePoweR ThePo...
2010.05.31. 19:08
ÁÁ de jó itt gyűjteni a hsz-eket. Na valaki?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. csul1
2010.06.21. 17:00
Hello!

Vettem nemrég 1 gépet és 1 ilyen alaplapot raktam bele MSI P55-CD53 és 1 Geil value 1333 cl7 de dual-chanelben csak 1.99 gigát használ a win de azt íjra 4 giga van telepítve. Win 64 bites.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!