iPon Cikkek

Asus Transformer Book Trio: Három az egyben

Dátum | 2013. 12. 13.
Szerző | Alvin_ti4200
Csoport | NOTEBOOK

Az Asus sok különlegességgel készült idén az ünnepi szezonra, és szinte mind a Transformer családban foglal helyet. Hogy mi is az a Transformer család? Az Asus 2011-ben indult tábla sorozata, aminek a tagjai attól voltak különlegesek, hogy kapható volt hozzájuk egy felcsatolható billentyűzet, amivel kb. notebookká alakíthattuk az adott táblagépet. Ráadásul a kiegészítőben egy másodlagos akkumulátor is helyet foglalt, így a Transformerek üzemeideje magasan vert mindent, ami akkor kapható volt. Azóta nem kevés víz lefolyt a Dunán, és ha Androidos fronton valamiért nem is utánozta a konkurencia az Asus-t, a Windows 8-as gépek elterjedésével elkezdtek szaporodni a hasonló koncepcióra építő gépek. A tajvani cég azonban nem pihen és igyekszik újabb ötletekkel előállni, hogy konkurenseit folyamatosan lépéshátrányban tartsa. Ennek egyik ékes példája mai tesztünk főszereplője is, amely egyszerre két kategória kedvelőinek szeretne a kedvére tenni.

A Transformer Book Trio a nevéből adódóan három készüléket egyesít: egy Androidos táblagépet, egy Windows-os notebookot és egy asztali PC-t. A tesztkészülék első ránézésre annyiban mutat túl a korábban már látott Transformer gépekhez képest, hogy ezúttal nem csak egy másodlagos akkumulátor lapul a billentyűzet alatt, hanem egy komplett Haswelles PC. Ennek köszönhetően ha kettéválasztjuk a Trio két részét, akkor lesz egy Androidos táblánk, és egy Windows 8-as gépünk, amit ha rákötünk egy kijelzőre, használhatjuk tovább.

Tesztpéldányunk egy mérnöki mintapéldány volt, de a gyártó hazai képviselete szerint szinte tekinthető véglegesnek is. A dobozban szinte minden benne volt, ami a géphez tartozik, amely két tápegységet, egy USB-s LAN kártyát és egy tokot jelent. A két tápegység közül az egyik természetesen a szokásos 45W-os adapter, amellyel magát a notebookot tölthetjük, illetve ha a kijelzője is csatlakoztatva van, akkor az abban lévő akkumulátort is. A Windows-os Asus Console alkalmazás alatt található Smart Charging gadgettel pedig beállíthatjuk, hogy melyik telepet részesítjük előnyben, azaz, melyiket töltse a gép és melyiket ne. Létezik egy automatikus beállítás is, ilyenkor a készülék dönti el, mikor melyik akkumulátorba táplálja vissza a hiányzó elektronokat. Két furcsaságra is felfigyeltünk a töltéssel kapcsolatban. Az egyik, hogy a táblagép akkumulátorát a notebookos töltővel alig lehet tölteni, függetlenül attól, melyik állásba kapcsoljuk a Smart Charging panelt, illetve, ha bármelyik rendszert letesszük alvó üzemmódba, felkelés után a táblagép akkumulátorának töltése megszűnik – egészen addig, amíg ki nem vesszük a dokkolóból és újra vissza nem tesszük. Elképzelhető, hogy mindez a mérnöki mintapéldány velejárója, mindenesetre nagyon furcsa és mindenképpen javítani való hiba. A jelenség egyben azt a tényt is magával hozza, hogy ha ki van kapcsolva mindkét rendszer és simán csak bedugjuk a konnektorba a notebookos töltőt, akkor az a táblagépben lévő telepet gyakorlatilag nem fogja érdemben tölteni (nálunk legalábbis egy egész éjszakás ciklus alatt ez volt a helyzet). Ez azért probléma, mert a micro USB csatlakozóhoz nem férünk hozzá, ha a táblagépet a dokkolóhoz csatlakoztatjuk, ergo a két készüléket csak külön-külön tudjuk tölteni ilyen esetben, ami egyben azt is jelenti, hogy csak asztali gépként (monitorral) vagy táblaként tudjuk átmenetileg használni az eszközt.

Lássuk először, milyen a Transformer Book Trio notebookként. Leginkább nehéz, nagyon nehéz. Nem abszolút értékben, hiszen az 1,67 kg egy vékonyabb 14”-os masina tömege, viszont a 11,6”-os hordozható gépek mezőnyében egyértelműen ez a gép az egyik, ha nem a legnehezebb. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy nem csak a levehető képernyőben van teljes értékű rendszer, mint a korábbi modellek esetében, hanem a klaviatúra alatt is, mint egy klasszikus notebooknál. Külön probléma még, hogy a súly nagyobbik része nem a billentyűzet résznél van, mint általában, hanem eloszlik, ez által némileg „fejnehézzé” válik a gép, amely ölben való használat során lehet elsősorban probléma. A tömegtől eltekintve viszont egy, a középkategóriában abszolút átlagosnak mondható belsővel találkozunk, amely a visszatérő vendégként is ismert Core i5-4200U processzorban, a 4 GB memóriában, az integrált videokártyában és az 500 GB-os merevlemezben testesül meg. Merevlemezből választhatunk nagyobbat (SSD-t sajnos nem), illetve processzorból is elérhető lesz a szintén kétmagos, de valamelyest erősebb Core i7-4500U. Bár nem szedtük szét a gépet, de meglepődnénk, ha a 4 GB memória bővíthető lenne, ami viszont biztos, hogy ennél nagyobb mennyiséggel nem rendelhetünk majd Transformer Book Trio-t. Egyértelműen az egyik legerősebb pontja a terméknek viszont a 11,6”-os 1920x1080 pixeles felbontással büszkélkedő érintés-érzékeny IPS kijelző, amelyet minden bizonnyal a Zenbook család megfelelő tagjától (UX21) kölcsönöztek. Az USB-s vezetékes hálózati adaptert nem érdemes ekézni, a többség úgysem fogja soha használni, vegyük inkább úgy, hogy kapjuk ajándékba a gép mellé. Ami viszont mindenképpen kiemelendő a hálózatos részből az a legújabb 802.11ac szabványt is támogató Realtek 8821AE típusú WiFi kártya, melynek hatótávolsága meglepően jó volt. A négycellás, 33 Wh kapacitású akkumulátor elég karcsú húzás volt az Asus részéről, korábbi tapasztalataink alapján nagyjából 4 órás reális üzemidőre lehet majd képes vele a készülék. A bőven 250 ezer forintos ár elsőre ijesztően soknak tűnhet, de ne feledjük, hogy egy teljes értékű Androidos tabletet is kapunk ezért a pénzért, amiről persze majd kiderül, milyen a valóságban. Hazánkban szokás szerint két év garanciával kerül majd forgalomba a gép, de kérdéses, a boltok polcaira kerül-e még az ünnepek előtt. Kezdjük vizsgálódásunkat szokás szerin a hűtőrendszerrel, amely valamelyest jobban sikerült, mint az átlag. Ez azt jelenti, hogy alacsony terhelésnél szinte nincs is hangja (ilyenkor 45 fok körüli értékeket mértünk a főbb hardver komponenseknél), de maximális nyúzás mellett sem sokkal hangosabb, mintha csak duruzsolna. A 69-70 fokos maximum értékekből sejteni lehet, hogy az alumínium burkolat szinte egyáltalán nem melegszik át, sőt a klaviatúra feletti részen, ahol a meleg levegő távozik, szintén nem kell égési sérülésektől tartanunk.

Hűtés szempontjából egy erős közepes teljesítményre képes tehát a Transformer Book Trio, de mi a helyzet a sebességgel? Nos, a sztenderdnek tekinthető alacsony fogyasztású Intel Haswell platform a felhasználók döntő többségének bőven elegendő, akár a kétmagos Core i5-4200U-ra, akár a benne található HD Graphics 4400-ra gondolunk. A dedikált videokártya hiánya úgy gondoljuk, nem egy fájó pont, hiszen lényegesen aligha fog bárki egy ilyen eszközön komoly játékokat futtatni, bár az az igazság, hogy az Asus szerint, ha akarjuk, akkor ugye – harmadik funkcióként – ez egy asztali számítógép is lehet, ahova már elkelhet egy izmosabb VGA.

Szerencsére a kétcsatornás memóriakezelési mód aktív, így se a videokártya, se a rendszer nem szenved csorbát az esetleges alacsony sávszélességtől. Amitől viszont egy kicsit a kelleténél jobban is szenved, az az 500 GB-os merevlemez, amely az átlagnál egy picit lassabbnak érződött olykor. Ha már SSD opciót nem akar biztosítani a gyártó, egy hibrid merevlemez talán okos kompromisszum lett volna, főleg, hogy az Asus jó pár termékénél elérhető az Instant On funkció ebben az árkategóriában. Az Android rendszeren tárolt adatokat – amennyiben az a rendszer is fut a háttérben – külön meghajtóként érhetjük el, az ilyen irányú adatmásolás tehát jól megoldott.

A hangszórók akárcsak a ZenBookoknál, a Trio esetében is a Bang & Olufsentől érkeztek és az ICEpower nevet viselik immáron sokadik alkalommal. A hangzásuk a készülék méretéhez képest meglehetősen impresszív, több féle felhasználási mód közül is választhatunk, de bármelyik mellett döntsünk is, onnantól kezdve soha nem fogjuk majd kikapcsolni, ugyanis ha ezt megtesszük, sokkal közelebb kerülünk azokhoz a szokásos vérszegény hangszórókhoz, amelyek az átlagos notebookokban találhatók.
Tabletként már egészen más képet fest a Transformer Book Trio, ugyanis a piacon nagyon ritka az ilyen nagy kijelzővel szerelt Androidos tábla. Sajnos a nagy kijelzőhöz vastag káva is társul, így meglehetősen nagy a tábla, nem árt két kézzel fogni.


A készülék belseje viszont egyértelműen a felső-középkategóriába sorolandó, ugyanis processzor terén az Intel nem olyan rég bemutatott kétmagos Atomját kapjuk meg, amely ráadásul Hyper-Threading technológiával is rendelkezik, így elképzelhető, hogy képes lesz felvenni a versenyt a négymagos ARM alapú Snapdragonokkal is. Szintén örömteli a 2 GB központi memória (amelynek nagyjából a fele szabad bekapcsolás után), ahogy a PowerVR SGX544MP2-es grafikus gyorsító is, melyet olyan készülékek használnak még, mint például a Samsung Galaxy S4 vagy az Amazon Kindle Fire HD.






A 16 GB belső memóriából 11,3 GB az, amellyel szabadon garázdálkodhatunk, de természetesen MicroSD kártyával ezt elég sokáig bővíthetjük, ha nem férnénk el. A 4.2.2-es Android már nem a legújabb, de a táblagépek esetében viszonylag frissnek mondható és vélhetően a 4.3-as frissítést is megkapja majd a jövőben a gép. A Jelly Bean kódnévre hallgató rendszerhez csak kicsit nyúlt hozzá az Asus, főleg saját alkalmazásaikkal bővítették a készülék tudását, amelyek a hangzásra, az energiamenedzsment testreszabására, a kijelző színvilágára, a készülék, illetve az alkalmazások biztonsági mentésére és a Windows-os notebook részen található merevlemez elérésére specializálódnak. Utóbbit elsősorban WiFi-n keresztül tudjuk elérni (az USB-s pendrive-ok külön meghajtóként látszanak), amennyiben mind a két operációs rendszer ugyanahhoz az Access Pointhoz csatlakozott. Ha nincs ilyen a közelben, akkor kézzel is létrehozhatunk egyet, igaz, utóbbi esetében nekünk a tárhely elérése valamiért nem volt lehetséges. Az Applockerrel – ellentétben a Windows-os rendszer menedzsment eszközzel – jelszóval tudjuk védeni alkalmazásainkat, így illetéktelenek semmiképpen nem tudják azokat használni (felfoghatjuk egyfajta gyerekzárnak is, bár konkrétan ilyen funkció is megtalálható természetesen a gyári Android rendszerben). Szintén van egy szótár alkalmazásunk, amely valójában értelmező szótárként funkcionál, angol szavak jelentéseit írja körül – szintén angolul. Az Asus saját felhős szolgáltatásához (WebStorage) is kapunk egy külön alkalmazást, arról viszont nincs információnk, hogy jár-e bármekkora ingyen tárhyel a terméket megvásárlóknak. A Story-val (fény)képekből összeállított könyvszerűséget hozhatunk létre egyszerű feliratokkal megspékelve. Látványos alkalmazásnak nem mondanánk, de elképzelhetőnek tartjuk, hogy valaki mappázgatás helyett egy nyaraláson vagy sajtó eseményen készült fotóiból ezzel a programmal fogja kiválogatni azokat, amelyeket egy sztorizgatás során feltétlenül meg akar mutatni.
Asus App Backup
Asus App Backup
Asus PC Tool
Asus PC Tool
Asus Story
Asus Story

Bár van giroszkóp a gépben és játékoknál többnyire megfelelően is működik, a tablet és ez által a kép elforgatását ennek ellenére az operációs rendszer olykor több másodperces késéssel követi le, ami elég zavaró tud lenni, de általános jelenségnek semmiképpen nem neveznénk. Ami a teljesítményt illeti, az Asphalt 8-on kívül, ami gyakorlatilag részletességtől függetlenül meg-megakadt (a játékélményt nem befolyásolta igazán) nem tapasztaltunk problémát egyetlen komolyabb 3D-s játékkal sem. A multitasking sem okoz problémát, a 2 GB RAM ebben egyértelműen jó partner. Ami nem igazán tetszett nekünk, az a .png formátumú képek kezelése, ugyanis a fotókat elég lassan tölti be a rendszer (először pixelesek, aztán lesznek csak élesek), ráadásul ide-oda mászkálva rögtön elfelejti őket, tehát mindig csak az éppen látott fotót tartja a memóriában, a következőnél újra várni kell a feldolgozásra, függetlenül attól, hogy korábban megtekintettük-e már vagy sem. Ezt illene majd javítani idővel, bár nem valószínű, hogy a képernyőmentéseken kívül (amelyeket elkészíthetünk .jpg formátumban is) bármikor szükségünk lenne a .png kezelésre.





Ami a készülék felépítését és anyaghasználatát illeti, abszolút nem érheti szó a ház elejét. A TX201L névre hallgató Transformer Book Trio sehol nem nyöszörög, sőt mi több, műanyagot is csak elvétve találhatunk rajta, a burkolatok pedig mind alul, mind felül elég robusztusak, nagyobb külső behatásnak is képesek ellenállni. A kijelző hátoldalán találunk három gombot, melyek a hangerő állításáért és a táblagép ki-bekapcsolásáért, illetve felébresztéséért felelősek. Szintén itt találjuk az autofókuszos hátlapi kamerát, amely 5 MP-es felbontásával és full HD videorögzítései képességével mindenképpen figyelemre méltó.








A képminőség meglepően jó, rengeteg beállítási lehetőségünk van kezdve a fényértéken keresztül a fehéregyensúlyon át a sorozatfelvételig. Lehetőségünk van panoráma és HDR fotók készítésére is, ha úgy tartja kedvünk, de szintén alkalmazhatunk különféle előre definiált szűrőket is. A hátlapi hangszórók is elég jól szólnak, még mélyhang nyomát is felfedezhetjük bennük, bár ezt főleg akkor, ha lefektetjük az asztalra vagy valamilyen sík felületre (ez főleg zenehallgatásnál jöhet jól). Még maximális hangerő mellett sem torzít, ami nagy szám, hiszen a készülék borzasztóan, már-már bántóan hangos. Ha az alsó burkolatra fordítjuk figyelmünket, akkor jól láthatjuk, hogy a hardver elemekhez sok-sok kis torx csavar kitekerése után nyúlhatunk csak hozzá. Otthon nem valószínű, hogy neki fogunk esni, de nem annyira nehéz feladat, mint amilyennek kinéz.

A billentyűzet a tesztpéldánynál – vélhetően a mérnöki mintapéldány mivolta miatt – nem kapott háttérvilágítást, de a kereskedelmi forgalomba kerülő verziók már alapértelmezés szerint tudni fogják ezt a feature-t. A gombok matt felületet kaptak és nem csak a stabilitástuk, de az egész klaviatúra alátámasztása is eléggé rendben van, abszolút nem rossz érzés gépelni a Transformer Book Trio billentyűzetén.


A touchpaddal kapcsolatban már nem ilyen nagy a lelkesedésünk, az ugyanis lehetett volna egy kicsit jobb és picit nagyobb is. A szélessége rendben van, viszont a magassága túlságosan karcsú, ráadásul a felülete is olyan anyagból készült, amelyhez könnyedén tapad hozzá az ember ujja. A bal és jobb egérgombok viszonylag jól működnek, bár csendesnek semmiképpen nem nevezhetők. Szerencsére a megannyi multitouch gesztusnak és műveletnek hála nem nagyon fogjuk őket, mint fizikai kezelőszerveket használni.


Kimenetekkel nem áll túl jól az eszköz se notebookos, se tabletes vonalon. Az előbbinél a kártyaolvasó hiányát lehet elsősorban felróni, illetve, hogy a mini HDMI és mini DisplayPort miatt vagy egy átalakítót, vagy egy megfelelő kábelt mindig hurcolnunk kell magunkkal. Táblás vonalon a micro SD bővíthetőségről már esett szó, nincs viszont semmilyen video kimenet és USB csatlakozó valamint SIM kártya foglalat sem, így mobil internetes hálózatokhoz nem fogunk tudni csatlakozni, bár a micro USB csatlakozót ha a megfelelő kábel segítségével át tudjuk alakítani rendes USB csatlakozóvá, akkor lehet esélyünk. Némi vígasz, hogy a micro SD kártya foglalat dokkolt állapotban is szabadon hozzáférhető, így Windows alól is el tudjuk érni a tartalmát.


A kijelző a készülék egyik nagy erőssége, hiszen nem csak magas felbontásával (1920x1080), hanem nagy fényerejével és IPS paneljével is kiemelkedik a notebookos mezőnyben – táblagépként ez ma már gyakorlatilag elvárható a felső-középkategóriában, főleg ekkora méretben. Bár a gyárilag előtelepített Asus Splendid alkalmazással Android alatt is finomhangolni tudjuk a színvilágot, ne tegyük, ugyanis az esetek többségében csak rontunk az alapból több, mint kellemes látványon. A kijelző felett lévő webkamera (előlapi kamera) 1280x720-as felbontásra képes és képminősége se egy nagy eresztés, de ami ennél is nagyobb probléma, hogy a feldolgozási sebessége csapnivalóan lassú.
A notebookos részt teljesítményét nem boncolgatnánk, hiszen a Core i5-4200U már többször is járt nálunk, nem beszélve a benne lévő Intel HD Graphics 4400-ról, amely lassan a könyökünkön jön ki. Aki kíváncsi, mit tudnak felmutatni, azok nézzenek körül az utóbbi két-három hónap notebookos cikkei között, utoljára itt találkoztunk velünk.



Ami sokkal érdekesebb, hogy mire képes a tablet része a készüléknek. Nos, a helyzet nem rossz, de meglehetősen felemás. A processzor rész inkább átlagos, mintsem erős, viszont ezt jócskán ellensúlyozza a grafikus rendszer, amely igencsak rendben van.



Ami az üzemidőt illeti, a notebookos értékek picit lehangolóak, de erre számítottunk is, hiszen a 33 Wh-s telep némileg átlag alattinak számít még ebben a méretben is.

A Youtube videók nézésével, 70%-os fényerő és normál hangerő mellett készült akkumulátoros teszt a táblagép esetében közel 5 órás üzemidőt eredményezett, ami nem egy kiemelkedő eredmény a csúcskategóriában, ugyanez maximális fényerő mellett kereken egy órával volt kevesebb.
Az Asus ismét előállt egy újdonsággal, amely akár a jövő év egyik legérdekesebb fejlesztési irányvonalát is kijelölheti. Mindenképpen dicséret illeti a megvalósítást, amely meglepően korrektül sikerült, az operációs rendszerek közötti váltás tényleg egy szempillantás alatt megtörténik. A Transformer Book Trio táblagépes része tetszetős, bár a vastag káva és a nagy kijelző kooperációja miatt szokni kell a kezelését. A video kimenet és a SIM kártya foglalat hiánya fájó pontok (utóbbi főleg), de a többségnek talán nem lesz szüksége egyikre sem. A notebookos rész nagyon kellemes, egyedül a touchpadre tudtuk úgy igazán húzni a szánkat és hát 260-280 ezer forintért azért az 500 GB-os merevlemez helyett is igazán beleférhetett volna a csomagba egy 128 GB-os SSD, úgy kevésbé éreznénk, hogy míg az Android pattog ide-oda, addig a Windows 8 néha látványosan lassabb tud lenni. A töltés körüli mizériák vélhetően a boltokba kerülő végleges változatoknál már javítva lesznek, legalábbis reméljük, ugyanis viszonylag sűrűn fogunk a tápegységek után nyúlni köszönhetően az átlagos (a notebooknál az alatti) üzemidő miatt. Az árcédulánál picit vastagon fogott a ceruza, de az az igazság, hogy ezért a pénzért kapunk egy korrektül használható, remek kijelzővel megáldott, ámde nehéz szubnotebookot és egy felső-középkategóriás táblagépet – más kérdés, hogy a kijelzőn osztoznak. Ha ezeket külön-külön vesszük meg, nem sokat tudunk spórolni – amennyiben ragaszkodunk a nagyfelbontású IPS kijelzőhöz. Mindenképpen egy klassz érdekesség a piacon, csak a jövő a megmondhatója annak, hogy sláger lesz-e belőle vagy eltűnik a süllyesztőben, mint egy „Merjünk nagyot álmodni” projekt.

Az Asus Transformer Book Trio-t a gyártó hazai képviseletétől kaptuk tesztelésre, melyet ezúttal is köszönünk! Pro: + remek kijelző + jó minőségű anyagok használata + az átlagnál lényegesen jobb minőségű hangrendszer mind a táblagép, mind a notebook esetében. + Android 4.2 és Windows 8 „egy” készüléken + jó fényviszonyok mellett szép fotókat tudunk készíteni a hátlapi kamerával + jó billentyűzet (már ha a véglegesben is marad) + 802.11ac WiFi (a notebookban) Kontra: - az üzemidők inkább alulról közelítik a kategória átlagát - a touchpad használható, de megszeretni sosem fogjuk igazán és még kicsi is - SIM kártya foglalat hiánya - mint notebook túlságosan nehéz és picit vastag is a szaladgáláshoz - töltési mizériák Hivatalos oldal: Asus Vásárlás: iPon webáruház
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. gamerod
2013.12.15. 12:01
Nincs ebbe semmi technikai bravúr, olyan mintha billentyűzetet kötnék tabletre.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. 5hR3kY
2013.12.26. 23:45
Azt megnézném hogy honnan szedsz olyan billentyűzetet tablethez, amiben beépítve van egy x86-os PC.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!