iPon Cikkek

ASUS VivoPC – ékszerdoboz, HTPC és zsebiroda egyben

Dátum | 2014. 03. 04.
Szerző | gabi123
Csoport | FŐ EGYSÉG

Akik figyelemmel kísérik oldalunk cikkeit, híreit, azok valószínűleg tisztában vannak azzal, hogy a PC-s üzletág világviszonylatban évek óta mélyrepülésben, vagy legalábbis hanyatlásban van, évről évre egyre kevesebb asztali számítógépet értékesítenek. Ennek okait oldalakon keresztül lehetne részletezni, a téma elég összetett, de a táblagépek, vagy a már szinte mindenre használható okostelefonok is benne vannak a történetben, és akkor még nem beszéltünk a rendkívül alacsony árú, 70-80 000 forintos notebookokról, hordozható gépekről.
Mindezen negatívumok ellenére a desktop vonal továbbra is folyamatos fejlődésben van, ugyanakkor a megszokott megjelenés, a nagyméretű számítógépház a szokásos téglatest felépítéssel egyre inkább divatjamúlt. Ettől függetlenül például a játékos társadalom az, aki még tovább élteti ezt a vonalat, hiszen a komoly grafikai teljesítményhez továbbra is erős, sokszor nagyméretű videokártya, erős processzor, megfelelő méretű hűtés és alaplap kell. Persze ezen a vonalon is lehet faragni a méreten, elég, ha a micro-ATX gamer alaplapokra és a micro-ATX házakra gondolunk.
Minden más esetben viszont még lejjebb lehet menni a mérettel, és ekkor eljuthatunk egészen a mini-ITX-ig (17×17 cm) vagy a nano-ITX-ig (12×12 cm). Mára trendé vált az apró számítógépek tervezése és gyártása, melyek olyan alacsony fogyasztású (legtöbbször notebook vonalról átvett) komponenseket tartalmaznak, hogy a hardver egészen apró házban is elfér, minimális melegedéssel, ebből kifolyólag minimális hűtéssel. Itt persze sokszor le kell mondanunk a nagy grafikus teljesítményről, de irodai használatra és multimédiás célokra tökéletesen elegendő az az erő, amit ezek a gépek képviselnek. Persze ha már valami apró, miért ne lehetne szép is? – rájöttek erre a gyártók is, és a méretet sokszor egyedi, elegáns dizájn követi.
A Zotac a ZBOX családdal nagyon régóta e piac szereplője, komoly termékpalettával a polcon, azonban olyan óriások is felismerték ennek a vonalnak a jelentőségét, mint az Intel, elég, ha az Intel NUC-okra (Next Unit of Computing) gondolunk. A gyáróriás jól látta, itt bizony jobb, ha hanyagolja az Atomot, erősebb megoldás kell, de hasonlóan alacsony fogyasztás mellett. Jelen pillanatban már elérhető az U jelölésű Ivy Bridge processzorokat leváltó negyedik generáció, ultra alacsony étvágyú Haswellel (i5 és i3), HD 5000-es IGP-vel és 4K felbontás támogatással (Displayport 1.2, HDMI 1.4a), mSATA előkészítéssel, tehát az Intel most tényleg nem viccel. Ráadásul a méret is a legkisebbek között van, mindössze 116,6 × 112 × 39 mm, és az ígéretek szerint sikerült kijavítani az előző generációk esetében elkövetett baklövéseket (rosszul megtervezett mSATA és mini-PCI Express WiFi elhelyezés, melegedés).
Emellett még egy ismerős gyártó terméke is eszünkbe juthat, mely már oldalunkon is bemutatkozott, ez pedig a GIGABYTE Brix volt, mely igen pozitív összképet tudott maga után hagyni. Azóta a Brix már több frissítésen is átesett, és igyekszik továbbra is vonzó alternatíva lenni az apró méretű PC-k kedvelőinek számára. Természetesen, ha valahol a GIGABYTE jelen van, ott számítani kell az ASUS megérkezésére is (ha még nem lenne ott), így egyáltalán nem lepődtünk meg akkor, amikor egy hasonló filozófiával megalkotott apróság érkezett tesztelésre, amin az ASUS neve szerepelt. Ismerkedjünk meg tehát a VivoPC-vel!
A VivoPC egy többféle változatban és kiépítésen elérhető asztali számítógép, tehát saját kijelzővel nem rendelkezik, használatához külső megjelenítőre van szükség, ugyanúgy, mint a Brix-ek vagy az Intel NUC-ok esetében. Hozzánk a VM60 névre hallgató variáns érkezett, később részletesen kitérünk rá, hogy ez a változat mit tartalmaz. A VivoPC számos előnyt fel tud vonultatni egy hagyományos asztali számítógéppel szemben, de ami először döbbenti meg a szemet, az a méret. A formának egy művészien faragott kocka az alapja, így nem meglepő, hogy mindkét oldalának szélessége 190 mm, magassága pedig mindössze 56,2 mm (ez a méret kb. mini-ITX alaplapot feltételez). Ehhez a fizikai kiterjedéshez 1,2 kilogrammos tömeg társul, azaz alig nyomja jobban a táskánkat, mint a boltban frissen vásárolt kilós kenyér.
A ViviPC VM60 uralkodó színe az metálszürke. A fedlap fényes, körkörösen szálcsiszolt alumínium (mint pl. a Zenbookok fedlapja), a gép többi része műanyag, de a minőségi fajtából. A felső takarólemez stílusa kellőképpen megadja az alaphangot, a fém szolid csillogása és hideg érintése a minőségérzet növelésének záloga, a jobb alsó sarokban egy nem túl hivalkodó, pont odaillő, ezüstös ASUS logóval. A gépház formája távolról sem klasszikus kocka, az oldallapok két részre bonthatóak. A felső részek fentről lefelé - belülről kifelé szélesednek, majd következik egy törés, ahonnan a fennmaradó vékony rész meredeken befelé szűkül.
Ez egy rácsos felületekkel gazdagon tűzdelt terület, de nyílást csak az elülső oldalon találunk rajta két oldalt, ugyanis a beépített hangszórókból itt távozik a hang az éterbe. Igen, az ASUS VivoPC VM60-ban beépített Sonic Master audio hangrendszer is van, hogy ez pontosan mit tud, arra később visszatérünk. A használat közben felénk néző oldallapon a bal alsó sarokban hirdeti mivoltát a gépezet, de az itt lévő ASUS VivoPC felirat is kellően apró, nem rondít bele az összképbe. Középtájon, a fedlap és az oldallap találkozásánál egy érdekes rést alakítottak ki, ez szolgál a „Power LED” funkciójának ellátására.
Ha ebből a résből fehér fény áramlik felénk, akkor biztosak lehetünk benne, hogy a VivoPC működésben van. A LED fényereje egyáltalán nem zavaró, véleményünk szerint még sötét körülmények között sem. A jobb alsó sarokban egy apró HDD piktogramot fedezhetünk fel, ha alatta kis fehér fény pislákol, akkor a háttértár éppen munkában van. Erre a részre ragasztják a Windows 8 + Intel Inside + Sonic Master matricát, ezt később akár el is lehet távolítani. A készülékház jobb- és bal oldalán nincs semmi érdemleges, amiről be lehet számolni, a hátoldalon viszont annál inkább!
Bizonyára sokaknak feltűnt, hogy a VivoPC elejének vizsgálatakor nem említettünk bekapcsoló- és reset gombot. Nem ok nélkül, az előlapon tényleg nincsenek, a dizájn maximalizálásának érdekében a bekapcsoló-gomb hátra került, a reset pedig le is maradt. Előbbi kellően nagyméretű, ha egyszer megjegyeztük, hol van, onnan már csukott szemmel is bekapcsoljuk a gépet – mindenesetre hagyományfelrúgó megoldás ez is. A bekapcsoló-gomb alatt találjuk a tápadapter bemenetét, ami természetesen egy külső tápegység, maximum 65 watt leadására képes (19 V feszültség, 3,42 A áramerősség).
Egy kicsit jobbra a kártyaolvasó nyílását találjuk, ami SD és MMC típusú adathordozókat képes benyelni. Alatta egy újabb szellőzőrácsot helyeztek el, direkt módon ezen a helyen távozik a processzorhűtőről a felforrósodott levegő. Van itt előkészítés Kensington-zárnak is, ha esetleg a gépet idegen környezetben, irodában (is) használjuk, és nem szeretnénk, ha valaki úgy gondolná, nyugodtan magával viheti a terméket. Ezután egy USB-s oszlop következik, szám szerint négy darab csatlakozóval. Innen jobbra a képé és a hangé a terep, kapunk natív HDMI-t, analóg VGA kimenetet és digitális hang kipumpálásra alkalmas optikai (S/PDIF) kivezetést is. Ezt a szekciót a gigabites sebességre képes ethernet RJ-45-ös portja követi két darab Superspeed, azaz USB 3.0-s csatlakozó társaságában, illetve rendelkezésre állnak a hagyományos analóg jack felületek is (mikrofonbemenet, fejhallgató-kimenet és sztereó kimenet).
A rend kedvéért szólunk egy mondatot a gép hasáról, azaz az aljáról, ezt ritkán fogjuk látni, de akkor kiderül, hogy négy darab apró méretű, gumírozott talp igyekszik elnyelni a merevlemez és a hűtés keltette rezgéseket, nehogy túl nagy mértékben átkerüljenek az asztal vagy más felületre, amin a gép éppen fekszik, plusz a guminak csúszásgátló szerepe is van. Ráadásul ezt a szerepet elég hatékonyan oldja meg, elég nagy erő kell ahhoz, hogy akár kézzel odébb tudjuk csúsztatni az asztalon a gépet. Középen kialakítottak két furatot is, ide a VESA keret megfelelő eleme rögzíthető. Ide került fel az Energy Star matrica és a fontos részleteket szolgáltató gyártói matrica is (típus, gyári szám, stb.).
Ha a körítést nézzük, már a doboz sem tagadhatná le, hogy ASUS. Mérete körülbelül akkora, mint a micro-ATX alaplapoké, de a sejtelmes, fekete-szürke színvilággal operáló, minden csicsát és információáradatot nélkülöző megoldás sejteti, itt most valami másról van szó. Persze, ha nagyon kíváncsiak vagyunk és nincs türelmünk várni a kibontásig, a doboz alján megkaphatjuk a legfontosabb adatokat: Model VM60. AS VM60 1D HM76/3337U/8G/H500. Ebből már a hardver lényegi része ki is derül, de ha még lejjebb irányítjuk tekintetünket, azt is a tudomásunkra hozzák, hogy Iron Grey (acélszürke) színű termékről van szó, 802.11ac WiFi-vel, Bluetooth 4.0-val, Win8.1-gyel, VESA kerettel. A nálunk lévő matricáról az is kiderült, hogy egy sample, azaz bemutató példánnyal van dolgunk, azaz a boltokba kerülő variáns esetleg kis mértékben eltérhet ettől. A tartozékok sora csak a legszükségesebb elemekre korlátozódik. Kapunk egy részletes leírást és egy gyors üzembe helyezési útmutatót, egy VESA keretet arra az esetre, ha mondjuk monitor vagy TV hátulján szeretnénk elrejteni a VivoPC-t. Kapunk még egy „szett” háttértárba csavarozható gumibakot, valamint egy külső tápegységet. Használatához nem kell tápkábel, közvetlenül a hálózati aljzatba csatlakoztatandó.
A külső kivesézése után pillantsunk bele a VivoPC belsejébe, hiszen ez még több érdekességgel kecsegtet!
A fedlap gyors és egyszerű eltávolítása után (a Kensington-zár nyílásánál lévő pöcköt le kell tolni a rés helyére, ezt követően a fedelet csak el kell csúsztatni a gép hátulja felé) elénk tárul az első meglepetés: ebbe az apró szerkezetbe 3,5”-os merevlemezt helyeztek, méghozzá egész kényelmesen. A 3,5 hüvelykes, azaz asztali méret pozitív, mert olcsóbb és általában gyorsabb, mint kisebb, notebookba szánt társai.
Persze felhasználói szempontból a legjobb talán az lett volna, ha adott lenne a 3,5”-os HDD a gép tetejében, alatta pedig egy kis méretű SSD foglalna helyet a rendszerrel, akár mSATA formátumban. Azért viszont dicséret jár, hogy a HDD-t nem kell csavarozgatni, ha ki akarjunk venni adatmentés vagy csere céljából - gumibakok segítségével ül a helyén, amíg másképp nem döntünk (ha erre kerülne a sor, csak meg kell csúsztatni a SATA csatlakozóval ellentétes irányba, majd kiemelni a helyéről). Menjünk lejjebb egy emelettel, a merevlemez alá!
A kis ajtó a memóriákat sejteti a háta mögött, azok eléréséhez viszont már csavarozgatnunk kell. Ha a fedelet eltávolítottuk, máris elérhető a két darab SO-DIMM modul, azaz notebook RAM-okat alkalmaztak a VM60-ban és az összes többi társában is. A további szétszerelés már semmilyen szempontból nem indokolt felhasználói oldalról, mi viszont természetesen tovább mentünk, és bekukkantottunk a legalsó részre, hogy annak kincseit is feltárjuk.
A mini-ITX formátumú ASUS alaplapon HM76 PCH-t találunk, amely szintén a mobil világban használatos. A PCH alapján már nem nehéz kitalálni, hogy a processzorfoglalat LGA1155, azaz Sandy- vagy Ivy-Bridge alapú processzor kerülhet a deszkába, de az előbbi vonal már erősen kikopóban van. Az ASUS a VM60-at Core i5-3337U vagy Core i3-3217U központi egységgel szereli, de például a VM40-ben találkozhatunk Celeron 1007U-val is. Az U jelölés ultra alacsony fogyasztásra utal, ezeknek a prociknak a tipikus fogyasztása egyaránt 17 watt, ami tényleg eléggé alacsony. A VC60-ban és a VC60V-ben „mezei” mobil példányokat találunk, i5-3320M, i5-3210M vagy i3-3110M lehet a gép belsejében.
A processzoron elhelyezett hűtőmegoldás is notebook vonalról átmentett, lapos ventilátor, hosszú réz bordával, amin keresztül ki tud jutni a meleg a gépház hátulján a szabadba. Ami egyelőre minden VivoPC esetében igaz: dedikált grafikus vezérlőt nem tartalmaznak, kizárólag az Intel HD Graphics közreműködésére számíthatunk. A magunk részéről mi a későbbiekben szívesen látnánk energiahatékony Kaveri APU-val szerelt variánsokat is. Az alkalmazott memória természetesen DDR3, és mint azt már említettünk, SO-DIMM kialakításról van szó.
Mivel két foglalat van az alaplapon, a kétcsatornás üzemmód is támogatott, ami az IGP szempontjából sem elhanyagolható. A RAM mennyisége minimum 4, maximum 16 GB. A nálunk járt VM60 2×4 GB 1600 MHz-es modult kapott, ami bőven elegendő mennyiség. A HDD 500 GB-os vagy 1 TB-os lehet, de létezik HDD helyett SSD-vel szerelt variáns is, 64-256 GB közötti kapacitással. A mi VM60-unk egy 500 GB-os WD merevlemezzel gazdálkodhatott.
A mini PC-k esetében szinte alapkövetelmény a vezetékes LAN mellett az integrált WiFi megléte. Ezt a VivoPC hozza is, nem is akárhogyan, ugyanis a WiFi kártya a legújabb, 802.11ac szabványt is támogatja. Manapság még a háztartások csak egy elenyésző része használ ac szabányt támogató routert, így ez inkább egy jövőbe mutató megoldás számunkra, de jár a pirospont azért, hogy az ASUS a legmodernebb szabványokat alkalmazza a termékében, ráadásul a Bluetooth 4.0 is az alapfelszereltség része.
Többször hangsúlyoztuk, egy ilyen számítógép elsősorban irodai és multimédiás célokra való, nem gépet terhelő munkára, bár a Core i5-3337U processzor 1,8 GHz-es alapórajelével és 2,7 GHz-es Turbó órajelével elég erős ahhoz, hogy zenét kódoljunk, esetleg házi videóinkat konvertáljuk, de akár Photoshopban is hozza azt a sebességet, ami otthoni környezetben átlagos felhasználásra elvárható.
A HD 4000-es IGP miatt a kétcsatornás DRAM üzemmód ellenére is korlátozottak a lehetőségek, régi vagy flash-alapú játékok elfutnak rajta, de komolyabb játékokkal nem érdemes próbálkozni. Szokásunkhoz hűen irányadónak elvégeztünk pár tesztet, melyek eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
Ezek mellett lefuttattunk néhány egyéb tesztet is, például AIDA64 segítségével megvizsgáltuk mennyire gyors a memóriakezelés és az 500 GB-os WD merevlemez. Utóbbira egy HD Tach Long Benchet is ráeresztettünk. A WD5000AAKX az 500 GB-os kapacitás mellé 16 MB-os gyorsítótárat és 7200 percenkénti fordulatszámot kínál, csatolófelülete SATA3 szabványú.
AIDA64 gyorsítótár és memória sebességteszt
HD Tach Long Bench és AIDA64 read test suite
A teljesítménnyel tehát elégedettek lehetünk, lássuk fogyasztás és melegedés kapcsán milyen jellemzőkkel tud szolgálni az ASUS VivoPC VM60! Ha egy konfigurációban U-osztályú, ultra alacsony feszültségű processzor dolgozik, akkor bizony joggal számíthatunk arra, hogy nagyon barátságos értékeket fog mutatni a fogyasztásmérő, hiszen a CPU TDP-je mindössze 17 watt. A központi egység az 1,8 GHz-es órajelet bőven 2 GHz fölé képes növelni, terheletlen állapotban pedig 800 MHz-ig csökken a frekvencia. Ehhez hozzájön még az alaplap, a RAM-ok és a merevlemez fogyasztása, valamint adott esetben a hangszóróké is. Ezek ismeretében a következő értékeket kaptuk:
Kikapcsolt állapotban minimális, amit a tápegység felvesz a hálózatból, de aki szeret környezettudatosan élni, "lenyomhatja" az elosztót. A készenléti állapot ennél csak minimálisan több, alvó módban is alig fogyaszt a VivoPC. Terheletlen állapotban ez az érték 21 wattig kúszott fel, tehát még mindig ott tartunk, mintha egy komolyabb energiatakarékos izzó égne. YouTube videók lejátszásakor is megvizsgáltuk a kérdést, a fogyasztásmérő teljes képernyő, 720p-s felbontás és 67 százalékos hangszóró-hangerő mellett 30 wattot mutatott, 1080p-s felbontás esetén ez az érték 32 wattra módosult. A legnagyobb terhelést az AIDA64 rendszerstabilitás-teszt modul használatával róttuk az ASUS VivoPC VM60-ra, a CPU mellett a rendszermemóriát, a háttértárat és a GPU-t egyaránt terheltük, ekkor a fogyasztás 45 wattig ugrott fel, ami még mindig rendkívül alacsony.
Hőfokok alakulása a 30 perces terhelés és visszahűlés közben
Mivel a legnagyobb terhelést AIDA64 használatával értük lehet, lehetőségünk volt közben monitorozni a hőmérsékleti és egyéb értékeket. A teszt úgy zajlott, hogy egy 30 perces terheléses szakaszt alkalmaztunk, majd a VivoPC-t hasonló időtartamig pihenni hagytuk. A rend kedvéért hozzátesszük, hogy a mérést egy eléggé felfűtött, 26 celsius fokos szobában végeztük.
Fordulatszám alakulása a 30 perces terhelés és visszahűlés közben
Az alaplap hőmérséklete nem volt veszélyes, az 54 fokos üresjárati adat mindössze 58 fokig emelkedett. A CPU összesített hőfoka 51 fokról indult és 91 fokig melegedett, ekkor a ventilátor az 1900 RPM körüli üresjárati értékről egészen 3800 fordulat fölé kapcsolt fel, jelentős motorhangot és süvítést produkálva. Ez persze egy szélsőséges eset, ami a mindennapok során nem nagyon fog előfordulni. Átlagos használat mellett 2000-2500 fordulat körül alakul a ventilátor tempója, ami még abszolút elfogadható zajszintet eredményezett.
A mérés értékei összesítve
Adatkapcsolat és audio Mint már említettük, a gépben a legújabb, 802.11ac szabványt támogató WiFi adapter dolgozik, mellyel megfelelő feltételek teljesülése esetén nagyon magas adatátviteli sebességeket lehet elérni. Az egyik ilyen feltétel az ugyanilyen szabványt támogató router, ami sajnos a teszt pillanatában nem állt rendelkezésre, csak egy öreg, G-szabványt támogató Pirelli HGV volt a környezetben, amivel nem lett volna értelme semmilyen mérést elvégezni.
Szó volt arról, hogy bizonyos VivoPC modellekben, amilyen a VM60 is, beépített SonicMaster hangszórók találhatóak. Természetesen itt nem kell HiFi élményre számítani, hiszen 2 wattos hangszórókról van szó, így arról sincs értelme beszélni, hogy milyenek a különféle tartományok. A VivoPC képes egy komolyabb notebook szintjén megszólalni, sztereó hangzást kínálva viszonylag magas hangerő mellett, amivel rendben ellátja azt a feladatot, amit neki szántak.
A BIOS külsőre a hagyományos lapokéval egyezik meg, de értelemszerűen kevesebb funkciót kínál
Az ASUS VivoPC sorozat több olyan jellemzővel is kecsegtet, ami kiemelheti a tömegből és magára irányítja a figyelmet. Ennek legegyszerűbb eszköze a külső. Bizonyára lesz olyan, akinek a VivoPC formája nem nyeri el a tetszését, de valószínűleg ők lesznek kevesebben. Az acélszürke – fehér megvilágítás jó párosítás, de létezik sokkal világosabb, alumínium szürke árnyalat is. Jót tesz a minőségérzetnek, hogy a fedlap fém, afféle koronát helyez az amúgy is formabontó egyedi tervezésre. Negatívumként talán azt lehet felhozni, hogy a mérnökök mindent „beáldoztak” a külső oltárán, a bekapcsoló-gomb és a kártyaolvasó is a gép hátuljára került. Előbbi könnyen elérhető és megszokható, de a memóriakártyákat már nehezebb így a helyükre illeszteni. Persze ha a kábelek miatt nincs a VivoPC röghöz kötve, akkor néhány centit magunk felé húzhatjuk a készüléket, hogy mögé lássunk, akkor már könnyen kivitelezhető a művelet, de ettől még nem praktikus a hátsó olvasó.
A kimenetkínálat gazdag, mindent megkapunk, amire csak szükségünk lehet, gondoljunk például a hat darab USB-re és a multimédiás kivezetések számára! Ez annak is köszönhető, hogy volt hova pakolni: be kell vallani, az ASUS VivoPC nem a legkisebb mini PC a piacon (nano-ITX helyett mini-ITX alaplapot alkalmaz), ugyanakkor ezt az előbb említett vonatkozásban előnyére is fordítja, és egyedülálló módon asztali, 3,5” hüvelykes méretű háttértárat képes fogadni. Óriásnak még így sem lehet nevezni, hiszen a ház a szokásos 11-13 cm-es oldalmérettel szemben 19×19 cm, magassága durván 1,5 cm-rel nagyobb a szokásosnál.
Előnye még, hogy a merevlemez/SSD és a memóriák könnyen elérhetőek. Továbbá érdekes extra, hogy a termékbe integrált, SonicMaster hangszórók is kerülnek, MaxxAudio tuninggal. Nem kell tőlük 5.1-es házimozi élményt várni, de YouTube zenehallgatásra, kisfilmek megtekintésére tökéletesen alkalmasak. A VM60 hardverére valóban igaz, hogy komoly játékon kívül szinte mindenre alkalmas. A VivoPC-ből HTPC válhat, de lehet irodai munkaeszköz vagy netezős „állomás” a nappaliban. Az ultra alacsony fogyasztású Ivy Bridge 17 wattos TDP-je mellett erőben is hozta az elvárt szintet, 2,7 GHz (Turbo) két maggal és négy szállal, ezzel az architektúrával ebbe a PC-be maximálisan elég, pláne a 2×4 GB 1600 MHz-es RAM-mal megtámogatva. Zajszintre vonatkozó specifikációs adatunk nincs, annak mértékével közepesen voltunk megelégedve. Terheletlen állapotban a gép alig hallható, bármilyen környezeti zaj elnyomja és közepes terhelésnél sem ugrik meg jelentősen a fordulatszám. Teljes terhelésen a cooler az átlagos notebookokat idézi, ilyenkor határozottan megjön a hangja.
Ha mondjuk egy Intel NUC vagy egy GIGABYTE Brix és az ASUS VivoPC között vacillálunk, akkor a VivoPC hátránya tulajdonképpen az előnye is. Nagyobb a mérete és a tömege, de ennek okán több kimenetet kínál és asztali háttértárral operál, gyors adatátvitelt biztosító 802.11ac WiFi-vel, viszont mSATA csatolófelületet nem tartalmaz az alaplap. A jelenleg négy tagból álló VivoPC családra (VivoPC VC60V, VivoPC VC60, VivoPC VM60, VivoPC VM40B) minden olyan jellemző, ami ebben a kategóriában megszokott: átlagos használat mellett alacsony zajszint, kompakt kialakítás és nagyon alacsony fogyasztás. Ha valaki egy megszokott, unalmas asztali PC építése helyett inkább miniPC-ben gondolkozik, de a méret oltárán hajlandó néhány centit beáldozni azért, hogy közelebb maradjon az asztali vonalhoz, annak bátran ajánlható az ASUS VivoPC sorozata! Az VivoPC-t az ASUS hazai képviseletétől kaptuk kölcsön a teszt idejére.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

12. tibaimp
2014.03.04. 11:52
Az tényleg sok...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. gabi123
2014.03.04. 12:16
Ez egy viszonylag öreg, otthoni felhasználásra szánt fogyasztásmérővel mért érték, inkább csak irányadó, mint sem kőbe vésett, de az tény, hogy ennyit mutatott. A Brix-szel foglalkozó cikkünkben 2,8 wattot mértünk kikapcsolt állapotra (az egy másik wattmérővel mért érték), de az egy "kisebb" hardver.

A 0,6 wattot nem igazán értem ocsabi részéről, szvsz egy telefontöltő többet eszik, ha be van dugva a konnektorba.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Helbika20
2014.03.04. 17:02
Fhú, de irigylem az olyan embereket, akik ilyen csudás dolgokat tudnak írni. Élvezetes volt olvasni, thx érte. Viszont 1 kérdésem maradt, miután megnéztem a vivopc-kínálatot itt a webáruházban: ez a típus vagy esetleg M-es változatú procival vásárolható lesz valamikor?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Gyurkov
2014.03.04. 20:45
Ilyen gépekkel elég csak egy rövid házasságot kötni és hamar rájöttök, hogy még "játékszernek" is kevés lesz (tapasztalat).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. nemlehet Gyurk...
2014.03.04. 22:09
A suliban is hasonló darabok vannak a neptun teremben ahol csak netezésre és némi office használattal vannak terhelve de így is képesek lehalni. Nem az igaziak ezek...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Atocha
2014.03.05. 09:16
Én otthon egy 3217U i3-as HD 4000-es laptoppal játszom a World of Tanks játékot. Igaz hogy minden le van butítva, de így kinyomja magából azt a 30-40 fps-t, ami már elegendő a folyamatos futáshoz.
Nem vagyok egy nagy intel rajongó, közel sem, de ez a kis pc lenyomja az én laptopomat és átlag embernek több mint elegendő. Úgyis csak a fészbuk fog menni rajta.
Az árat nem láttam, de mindjárt utána nézek.
---
Utánanéztem. Nos cerkával valami 70k huf, na de cerkát a gyereknek adok a suliba, hogy írni tudjon. Az i3, i5 variánsokat meg aranyért adják.
Én azt mondom, van hová fejlődnie még ennek az iparnak.
Egy normális A10-es apu + SSD-el jobban bejönne ez az egész. Mert i5 power ide meg oda, átlagembernek akkor is jobb egy A10-es. Szigorúan magánvélemény!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. shteer
2014.03.05. 12:57
egy MSATA bővíthetőséggel valamint DVI-I+HDMI kimeneti csatlakozópárossal tetszene is
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. BadDevil
2014.03.07. 07:04
Kicsit kihagyott ziccer ez.

A legújabb Brix generációba ugyanígy lehet HDD-t rakni (igaz, csak 2.5"-ost, de abból is van már akár 1TB-os is), és van mSATA SSD-nek is hely...villámgyors is, tárolókapacitása is van...mindezt jóval kisebb méretben. Ezt sem a Vivo, sem az Intel NUC nem mondhatja el magáról.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Riddick77
2014.03.21. 10:10
Valami i3-as al kerül 120e ?? És felmelegszik 90fokra ??
Messze nem érnek ennyit.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. forestfire
2014.03.24. 14:04
OFF:
Nálam egy ehhez hasonló Mac Mini van. Core i5 3210M, 4Gb DDR3, 120 Gb Kingston SSD. Nyilán más OS-t futtat, de ott ilyen fogyasztási értékek vannak:

- üresjárat (uTorrent 700k-val seed-el): 12W
- XBMC 720p/1080p: 14-15W
- fullon terhelve (CPU+integrált VGA): 87W

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. forestfire
2014.03.24. 14:08
OFF:
Ja és még a játékélményről annyit, hogy egész jól elvisz ez a Core i5-ös pár dolgot, nyilván alapbeállításokkal, pl.:
- DIRT2 (1280x960, medium beállítások) - 25-30 fps
- Starcraft 2 (1680x1050, medium beállítások) - ~30 fps (egységek számától változik)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. expander
2014.07.14. 09:18
Most vettünk egy ilyet. Se hangszóró se VGA kimenet nem volt rajta! Kicsit csalódottak voltunk
Helyette van optikai hang
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!