iPon Cikkek

Asus W5Fm: Drága mulatság

Dátum | 2007. 08. 27.
Szerző | Alvin_ti4200
Csoport | NOTEBOOK

Újabb szubnotit vettünk górcső alá, hiszen az eddig nálunk járt példányokkal sosem voltunk maradéktalanul elégedettek. Vagy ergonómiai vagy hordozhatósági szempontból, de mindig valamin elhasaltak a versenyzők, ezért gondoltuk, hogyha egy drágább példányra tesszük rá a kezünket nem érhet minket meglepetés.


A termék a szokásos barna papírdobozban érkezett, ám a belső csomagolás eltért a megszokottól, a kis méretű számítógép mellett egy igen stílusos fehér dobozt találtunk, amelyet rendesen megtömtek mindenféle földi jóval.


Processzor: Intel Core 2 Duo Mobile T5600 (1833 MHz, 667 MHz FSB, 2 MB L2 cache, 65 nm, EM64T)
Memória: 1 GB Elpida DDR2-667 SO-DIMM (CL5-5-5-15, Dual Channel)
Chipkészlet: i945GM
Videokártya: Intel Graphics Media Accelerator 950 (8-224 MB megosztott memória, DirectX 9.0b)
Hangkártya: Realtek ALC660 5.1 HD Audio
Merevlemez: Seagate ST9120822AS (120 GB, 5400 rpm, 8 MB cache, SATA)
Kijelző: 12,1” Glare-Type 1280x800 (CMO1203)
Optikai Meghajtó: LG GSA-U10N (SuperMulti, 2 MB, ATA-100)
Hálózati vezérlő (LAN): Realtek RTL8139/810x 100 Mbit/s
Hálózati vezérlő (WLAN): Intel PRO/Wireless 3945ABG
Modem: Motorola SM56 Speakerphone Modem
Akkumulátor: 6 cellás + 3 cellás
Operációs rendszer: nincs

Kicsit eldöbbentünk, amikor a gép bekapcsolás után bootolható médiát keresett. Nincs operációs rendszer a gépen. Egyszerűen fel sem fogható, hogy egy 400 ezer forintos gépből hogy maradhatott ki, amikor a paraméterekből jól látható, hogy amúgy semmi különlegeset nem tartalmaz. A második akkumulátor is nagyságrendileg 30 ezer forintot kóstálna külön, így mindenképpen fekete pont ez az Asusnak. Ezt leszámítva a gép teljesen rendben van, minden földi jóval ellátták, a körítés is páratlan, valamint most először végre vezeték nélküli, Bluetooth-os keresztül kommunikáló egeret kapunk (igaz ennyi pénzért ez elvárható).


A mellékelt lemezeken megtalálhatjuk mind a Vista-s, mind az XP-s drivereket, sőt az összes kiegészítő szoftver is helyet kapott rajtuk, így egyetlen bájt sem maradt szabadon. Teljes verziós alkalmazásként a Symantec Norton Internet Security 2007-et és az Ahead Nero 7-es verzióját kapjuk.

A gépet elindítva valami extrát vártunk, lévén ez volt az összes eddig tesztelt notebookok közül a legdrágább és mivel a specifikációk nem árulkodtak rejtett Blu-Ray íróról vagy egyéb különlegességről, így kíváncsian vártuk, hogy miben fog mást nyújtani a gép, mint eddigi társai.


Bekapcsolás után egy fél másodperces zene kíséretében elindul a gép, amely végig csendben volt, ha nagyobb terhelésnek nem tettük ki, ennek örültünk. A processzor alapjáraton (Speedsteppel) 55 fok környékén mozog, ami teljesen átlagos, a többi szubnotinál is haosnló értékeket mértünk. Teljesen terhelésre további 20-22 fokot melegszik és a hűtőventilátor is kétszeres fordulatszámra (6000 rpm) kapcsol, ami igencsak zavaró tud lenni, ha közel ülünk a géphez – márpedig miért ne ülnénk. A terhelés hatására főleg a gépezet jobb oldala, annak is a közepe melegedett fel, de szerencsére a gépelést nem veszélyeztette – bár kétség kívül nagyon meleg volt. További fekete pont, hogy a nagy szellőzőnyílás a jobb oldalra került, így a jobb kezesek (akik a felhasználók döntő többségét teszik ki) gondban lehetnek, hiszen az apró ventilátor pontosan a kezükre fújja a meleget.



A videokártya szerepét a szokásos GMA950 tölti be, amely az egyik legnépszerűbb megoldás a szubnotebookok körében. Régebbi, 2-3 éves játékokkal – és némi kompromisszummal –  el lehet rajta szórakozni, de alapvetően nem játékra, hanem videogyorsításra tervezték. A központi memóriából legalább 8, legfeljebb 224 MB-ot tud kihasítani.

A merevlemezt a Seagate szállította, az egyik leghalkabb vinyó, amivel idáig találkoztunk. Sebességben is az élmezőnybe tartozik, igaz a PCMark05 szerint az eddigi leggyengébb termékkel van dolgunk, de ne higgyünk neki, mert erről szó sincs. Melegedés szempontjából a középmezőnybe tartozik, nem ő volt az elsődleges fűtőfelület, a gépet ettől függetlenül ölben ne sokáig tartsuk.



DVD pörkölésre ezúttal is az LG meghajtóját kapjuk, amely megbírkózik az összes jelenlegi formátummal, viszont lemezgravírozási képességtől mentes.

Akárcsak a múltkori Lenovo V100 esetében, itt sem találtunk nyitást segítő mechanikát, így a webkamera hátulját kell összetapicskolnunk, ha ki akarjuk nyitni a gépet. A gép felületét gyakorlatilag a billentyűzet teszi ki, hiszen a WLAN kapcsolón kívül egyetlen gyorsgombot találunk mellette, amivel a különböző energiagazdálkodási profilok között váltogathatunk. A jobb felső sarokban a Power gomb töri meg a csendet. Maga a billentyűzet kellemes nyomáspontú, bár a gombok igencsak aprók, de szubnotebooknál ezen nincs mit csodálkozni. Ami örömteli, hogy a bal oldali Shift végre teljes nagyságban pompázik, igaz ennek a hosszú „í” betű látta kárát, amely így kénytelen volt a Space mellé költözni. A fontosabb billentyűk (Backspace, Ctrl, Alt) mind kicsik, az Fn és Ctrl billentyűket a gyártó előszeretettel cseréli fel, ez történt a W5Fm esetében is.



A képernyőben található panel ezúttal egy ismeretlen cégtől érkezett, bár a típusjelzés elég árulkodó (AUO?). A megjelenített kép kristálytiszta, élénk és kellően kontrasztos volt, nem találtunk benne hibát.

A touchpad ezúttal érdes felületet kapott, amelyen remekül csúszik az ember ujja, így az extra száraz bőrűek is elboldogulnak majd vele. A két egérgomb szintén remekül funkcionált, a régebbi modelleknél ismert probléma – nevezetesen, hogy a széleknél a gombok nem reagálnak a nyomására – nem jelentkezett. Ujjlenyomatolvasó nincs, opcionális szolgáltatásként kapott helyet a listán.





A készítők próbáltak mindent viszonylag könnyen elérhető helyre tenni, az sikerült is, ennek köszönhetően a notebook mindkét oldala meglehetősen zsúfolt lett. A bal oldalon kapott helyett most is a két hálózati csatlakozó, az egyik USB és a FireWire csatlakozó is, ám a DVD-író is itt helyezkedik el, ami jobb kezeseknek öröm és szokatlanság egyszemélyben. A memóriakártyaolvasó egész furcsa helyen található. Mivel az optikai meghajtó mellett már nem volt elegendő hely, a készülék elejére pedig nem akarták tenni, így egész egyzerűen a DVD-író felé helyezték, ami gyorsan megszokható, ám egyben furcsa is. A jobb oldalból sok minden nem látható, – hála a cikkszerkesztő fotózási képességének – ám a lényeget ki lehet venni: hangkimenetek, egy USB, D-Sub analóg videokimenet és a sokak által a billentyűzet közelében keresett hangerőszabályzó, amely nem nyomógomb jelen esetben, hanem rendes analóg szabályzókar. Felette a PCMCIA bővítőkártya helyet találjuk. Hátra került a tápcsatlakozó – nagyon helyesen – és kapunk még egy USB foglalatot a mellékelt egér vevőegységének (például) és egy S-Video kimenetet is. A sort a bal szélen található Kensington-Lock zárja.



A kávába épített, 235 fokban forgatható 1.3 Mpixeles webkamera szép képeket csinál, sötétben is viszonylag tartja magát, bár a zajosodás mértéke óhatatlanul megnő. A kijelző jobb szélén elhelyezkedő gyorsgombok a pillanatfelvétel elkészítését és a digitális zoom használatát segítik. Itt kapott helyett továbbá a mikrofon is, amely jó ötlet volt, hiszen így még közelebb került az ember szájához.

A W5Fm mellé két akkumulátort kaptunk. Naívan azt gondoltuk, hogy az erősebbik – amely kilóg a gép hátuljából – egy 9 cellás vadállat lesz (ennyi pénzért elvártuk volna), de be kellett érnünk egy átlagos 6 cellás verzióval. A legenyhébb olvasó teszttel is alig bírta kis a 3 órát 50%-os fényerő mellett, teljes terhelésnél pedig másfél óra alatt teljesen lemerült. A kisebbik akkumulátor mindössze 3 cellás, teljesítményét jól jellemzi az olvasó tesztben elért 90 perces teljesítmény. Teljes terhelésnél alig háromnegyed órára tudta ellátni a gépet elegendő árammal.


Meglehetősen nagy gondban vagyunk az Asus W5Fm értékelésekor, hiszen tulajdonképpen ordítóan nagy hibákba nem futottunk bele. A melegedést ide vehetnénk, ha nem lenne igaz minden egyes szubnotebookra. Jöhetnénk a kis méretű gombokkal, de ezek is ugyanúgy megvannak mindegyik gépen, hiszen a méret adott, maximum egy-két billentyű elhagyásával lehetne nagyobb klaviatúrát biztosítani. Gyakorlatilag az ár az, amivel nem vagyunk kibékülve, hiszen 400 ezer forintért kapunk egy olyan gépet, amely a körítést és a tulajdonságokat véve alig 300 ezer forintból is kijöhetne. Hogy miért nem jön ki, arra magyarázat az extraként csomagolt második akkumulátor és a pehely könnyű súly (3 cellás akkumulátorral 1.6 kg). Az Asus W5Fm az eddig nálunk járt 12,1”-os kijelzővel rendelkező noteszgépek közül az eddigi legjobb, ám vételára miatt nem tudjuk nyugodt szívvel ajánlani, amíg meg nem vizsgálunk más gépeket, amelyek ugyanebbe az árkategóriába esnek. Legközelebb a közel 100 ezer forinttal olcsóbb, ám specifikációkban jelentős eltérést nem mutató F9F-fel folytatjuk a szubnotebookos tesztsorozatunkat.


Hivatalos honlap: Asus W5Fm
Vásárlás: Ipon webáruház
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. Svindler
2008.02.08. 21:44
Sajnos az sem ismerte fel, Rivatuner sem tudott mit kezdeni vele. Egyébként igen
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Svindler
2008.02.09. 10:39
Ejjha, látom foglalkoztál szépen a témával
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Svindler
2008.02.09. 16:25
Sajnos tényleg memsávszelet reggeliznek ezek a VGA-k, ezért tartok egy kicsit a 90-estől. Brutális mag gyenge memóriával.
De erről, hogy még GHz-re húzott mem is lehúzza bizonyos szint felett nem tudtam, azért az komoly. Így viszont ha megtartják a 800-as órajelet a magnak akkor a 3670 nem lesz annyival gyorsabb. Bah, majd meglátjuk mit hoz a jövő. Sajnos a DX10.1-ről nekem is hasonló a véleményem, amíg a másik fél nem erőlteti addig nem nagyon találkozunk majd vele csak tech demokban
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!