iPon Cikkek

Az kisbolygóbányászat fellegvárává válhat Luxemburg

Dátum | 2016. 06. 16.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Ha más égitestek potenciális bányászatáról van szó, a legtöbbünknek olyan amerikai cégek jutnak eszébe, mint például a kereskedelmi űrturizmussal foglalkozó Space Adventures alapítója, Eric Anderson és az X Prize Foundation alapítója, Peter Diamandis nevével fémjelezett Planetary Resources, vagy a Deep Space Industries (DSI), amelynek John Markins a NASA Sugárhajtású Laborjának korábbi vezetője a technológiai igazgatója. Időközben azonban komoly versenytársa, és egyben támogatója akadt ezen vállalkozásoknak, méghozzá váratlan helyről: az utóbbi hónapokban ugyanis a luxemburgi kormány jelentős lépéseket tett annak érdekében, hogy az aprócska ország is nagyot szakíthasson az aszteroidákon található erőforrások kiaknázásából. A történet idén februárban kezdett kibontakozni, amikor a luxemburgi kormány bejelentette, hogy szándékában áll létrehozni azt a jogi keretrendszert, amely az űrbéli bányászatot szabályozza. Májusban aztán megérkezett a hír, hogy Luxemburg partnerségi megállapodást kötött a DSI-vel. Június 3-án pedig bejelentették, hogy az állam 200 millió euró támogatást különített el a Luxemburg területén működő aszteroidabányászatot tervező cégek számára. Ennek hatására persze mind a DSI, mind a Planetary Resources rögtön bejelentette, hogy rövidesen létrehozta luxemburgi leányvállalatát, és a hírek szerint Elon Musk, a SpaceX alapítója is tárgyalásokat folytat egy új cég megalapításáról az állam területén. Luxemburg a világ legkisebb országainak egyike. Területe mindössze 2500 négyzetkilométer, vagyis kisebb, mint Budapest az elővárosokkal együtt. A lakosság létszáma 570 ezer körüli, amivel az Egyesült Államokban a 32. legnagyobb város lenne, holott jelen esetben egy államról van szó. Mi oka lehet tehát egy ilyen apró országnak arra, hogy egy ennyire nagyszabású vállalkozásba vágjon bele?
Kicsit világosabbá válik a kép, ha tekintetbe vesszük, hogy Luxemburg eddig is nagyon jelentős űripari szereplő volt. Az ország területén 1985-ben megalapított Société Européenne des Satellites (SES) a világ legnagyobb műholdas cége, amely jelenleg több mint 50 Föld körüli pályán keringő kommunikációs szatellittel rendelkezik. Ezek a világ népességének 99 százaléka számára képesek szolgáltatást nyújtani. A DSI vezérigazgatója, Daniel Faber elmondása szerint, a SES jelentős szerepet játszik abban, hogy a luxemburgi állam ilyen komoly összeget hajlandó befektetni a kisbolygóbányászatba. Az űripar több mint 50 százalékát jelenleg műholdas cégek birtokolják, vagyis egy luxemburgi vállalkozásé a legnagyobb szelet az űripar legnagyobb szektorában. A helyiek pontosan értik tehát, hogy miről van szó: tudják, hogy az űrbéli bányászat egy olyan kezdeményezés, amelyből sok pénzt lehet csinálni, és érdemes időben beszállni a versenybe, mondja Faber. Luxemburg a 200 milliós támogatási kerettel az űrcégek fellegvárává, vagy ahogy Pete Worden volt NASA-kutató a napokban fogalmazott, az „űripar Szilícium-völgyévé” nőheti ki magát, és nem csak a pénz miatt. Az ide települő cégeknek nem kell a NASA vagy az ESA rendszerén belül megküzdeniük a bürokráciával és alkalmazkodniuk az űrügynökségek általánosabb céljaihoz, hanem kereskedelmi cégek maradhatnak, és saját érdekeiket tarthatják szem előtt, magyarázza Faber. A DSI, amelynek főhadiszállása ténylegesen a Szilícium-völgyben van, a luxemburgiakkal közös munkában vág bele a Prospector X nevű űreszköz fejlesztésébe, amelynek célja az aszteroidabányászathoz szükséges technológiák alacsony Föld körüli pályán történő tesztelése. Ezen űrhajó felbocsátása lesz az első lépés a tényleges bányászat felé vezető űrmissziók sorában.
A DSI luxemburgi leányvállalata még idén nyáron megnyitja kapuit, és ennek munkatársai a Luxemburgi Egyetem kutatóival közösen kezdik fejleszteni a Prospector X rendszereit. Az egyetemen ezzel párhuzamosan aszteroidageológus és aszteroidabányász képzéseket terveznek indítani, hogy mire elérkezik a bányászat ideje, jól képzett személyzet álljon rendelkezésre. Az űrbéli bányászatot tervező más cégek is úgy vélik egyébként, hogy megérett az idő a jelentősebb befektetők megkörnyékezésére, mert a technológiai fejlesztések jó úton haladnak, a projektek megvalósulásához azonban rengeteg pénzre lesz szükség, amely persze siker esetén vastagon megtérül majd. A Föld erőforrásai egyre fogynak, és a DSI-hez hasonló cégek úgy vélik, hogy a nagyjából 50 ezer földközeli aszteroida elég anyagot tartalmazhat több száz milliárd ember ellátására is. Ezek bányászatával eddig még soha sem senki nem próbálkozott meg, de Faber szerint az évtized végére sor kerülhet az első olyan küldetésre, amely igazolja, hogy ez a cél rövidesen megvalósítható lehet. A szakértő szerint ezt követően aztán felgyorsulhatnak az események, és 30 éven belül megkezdődhet az első Föld körül keringő városok építése, amelyek döntően űrbéli erőforrásokból tartják fenn magukat. Mások persze úgy vélik, hogy ehhez jóval több időre lesz szükség. Holger Voos, a Luxemburgi Egyetem automata rendszerekkel foglalkozó professzora szerint a Faber által felvázolt tervek minden bizonnyal megvalósíthatók lehetnek, de nem a közeljövőben válnak majd realitássá. Annál is inkább, mivel az űrbányász cégek első körben nem keringő építési telepeket akarnak létrehozni, ahol az aszteroidák anyagából űrképes lakónegyedek épülhetnek, hanem a kisbolygók vízkészleteit veszik célba.
Mind a DSI, mind a Planetary Resources először édesvizet kíván kitermelni az aszteroidák anyagából. (A NASA is hasonló terveket dédelget, csak a Holdon tervez megvalósítani ezeket.) A víz rendkívül értékes anyag az űrben, hiszen üzemanyaggá alakítható, így ha sikerülne folyamatos utánpótlást biztosítani belőle odafent, lehetséges lenne az űreszközöket az űrben feltankolni. Az űrbéli „benzinkutak” pedig jelentősen olcsóbbá tehetnék az űrutazást és új távlatokat nyithatnának az űrmissziók jellegében is. A SES például rengeteget profitálhatnak ezekből, hiszen az üzemanyag-utánpótlás biztosításával megnövekedhetne műholdjainak élettartama. És bár a víz bányászatához szükséges módszerek kidolgozása is további éveket vehet igénybe, a befektetők, az említett cégek és luxemburgi partnereik is úgy vélik, hogy a hasonló projektek rövid távon óriásit lendíthetnek az ország technológiai fejlettségén és oktatási színvonalán is. Etienne Schneider miniszterelnök-helyettes a legutóbbi bejelentés kapcsán tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ezek a befektetések hozzásegíthetik Luxemburgot ahhoz, hogy az „az űrkutatás és az űrbéli erőforrások kiaknázásának Európai központjává” váljon. Ami a jogi hátteret illeti, lassan az is kialakul. Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Egyesült Államokban nemrég elfogadtak egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében a kisbolygókról kitermelt javak a bányászatot végzőket illetik meg, ezzel gyakorlatilag bányászati jogokat garantálva mindazon cégeknek, akik képesek az űrbéli kitermelésre. Luxemburgban egyelőre ilyen törvény még nem született, de csak idő kérdése, hogy ez megvalósuljon. Támogatókban ezen a téren sincs nincs hiány, így Xavier Bettel miniszterelnök szerint legkésőbb a jövő évben megszülethet és elfogadásra kerülhet az első európai űrbányászati törvény is. Amely kapcsán persze ismét felmerülhet a kérdés, hogyan lesz összeegyeztethető az érvényben lévő 1967-es Nemzetközi Űregyezménnyel, amely szerint az űrrel kapcsolatos tevékenységeket „minden ország javára és érdekében kell folytatni, tekintet nélkül az országok gazdasági vagy tudományos fejlettségének szintjére, és azt az egész emberiség közös vállalkozásának kell tekinteni.”
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

17. potkeny
2016.06.16. 17:18
Megint egy érdekes cikk, köszi.


Eggyel több lett a "tehát"

A helyiek tehát pontosan értik tehát, hogy miről van szó:
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Jools potke...
2016.06.16. 18:34
Köszi, javítva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. ejcy
2016.06.17. 07:46
elfogadtak egy törvényjavaslatot, amelynek értelmében a kisbolygókról kitermelt javak a bányászatot végzőket illetik meg

és így lesznek a gazdag országok még gazdagabbak
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. ChoSimba ejcy
2016.06.17. 08:01
Pénzből lehet pénzt csinálni, nem ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. rfj1989
2016.06.17. 14:56
Mondjuk én még nem látom át hogy lehet ebből profitot csinálni... Mit akarnak bányászni amit megéri az űrből kitermelni és lehozni a földre??? Itt iszonyatosan nagy összegekbe kerül a kitermelés.....

A vízből üzemanyagot részről csak annyit mondanák, hogy a vízből éghető hidrogént előállítani több energiát emészt fel mint amit nyernek belőle, szóval nekem ez a rész is elég ködös.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Jools rfj19...
2016.06.17. 15:14
A vízbontást elviekben napenergiával oldanák meg, ami ingyen van (ha nem számítjuk bele a kiaknázásához szükséges technológia fejlesztési és feljuttatási költségeit). Az persze megint más kérdés, hogy ez mennyire lesz használható megoldás erre a célra.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. dzsuz87 rfj19...
2016.06.17. 15:27
A profit pedig abból lenne, hogy üzemanyagot árulnak földkörüli pályán, olyan áron, ami alatta van a Földről feljuttatottnak, de nem sokkal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.06.17. 15:37
Gondolj csak abba ha 1db 30 kg-os vasmeteorit dolgoznak fel és lesz belőle (hasamra csapok) 1 kg acél. 1 kg cucc felvitele az űrbe cirka 5 millió Ft. Jelenlegi hajtóanyag technológiák mellett törekedni kell arra hogy minél több anyagot szerezzenek be az űrben. Hosszú távon az lesz kifizetődő.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. kiskoller
2016.06.17. 15:50
Egy Saturn V rakéta (amit az Apollo programban használtak) tömegének kevesebb, mint 1%-a csak rakomány, tehát a haszon. A többi üzemanyag meg maga a rakéta. Amely váza mellesleg olyan könnyű, olyan gyenge, hogy üres tartállyal összeroppanna a nyomástól.

Nagyon drága és nagyon sok üzemanyagba kerül legyőzni a gravitációt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Asagrim kisko...
2016.06.17. 16:06
Állítólag olyan vékony az üzemanyagtartály fala, hogy egy grafitceruzával lyukat lehetne ütni bele. Hogy ebből mennyi igaz, jó kérdés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Dante73
2016.06.17. 18:11
Na igen. Luxemburg az űrbányászatba, mi a fociba fektetünk. Kíváncsi vagyok, hosszú távon kinek lesz igaza...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Renhoek rfj19...
2016.06.18. 03:10
Hidd el, hogy megéri. Iszonyú drága bármilyen nagyobb tömeggel rendelkező anyagot felvinni. Az űrállomáson szó szerint minden csepp víz újrahasznosul. A napenergia korlátlan és nagyon jól hasznosítható az űrben, de meghajtásra nem jó. (Talán a napvitorla...) Az anyag-energia átalakító viszont megérne pár Nobelt az tuti.

Amíg nincs bányászat, nem tudunk nagyobb űrhajókat, bázisokat építeni.

Talán az űrlift lenne a jó, de a szén nanocső szál sem bírja jól a tehelést, mint kiderült. Elég egy hibás rész és szakad.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.06.18. 05:40
mióta világ a világ nem az ésszerűség hajtotta a magyar döntéshozókat
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. kiskoller
2016.06.18. 06:46
Egyébként durván pazaroljuk azt a kevéske héliumot ami a Földön található. Ha elfogy/ nem tudunk eleget kitermelni, akkor egy rakat orvosi műszert, műholdat, atom reaktort kell lekapcsolni.

Héliumot nem tudunk mesterségesen csinálni, a Földön nagyon kevés van belőle, és az is könnyen elszökik az atmoszférába.

De ha beindul az űrbányászat akkor ez a probléma megoldódhat, a Holdon rengeteg Hélium-3 van, az univerzumban meg a hélium a második leggyakoribb anyag.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.06.18. 09:45
"Az anyag-energia átalakító viszont megérne pár Nobelt az tuti."

Ha az üzemanyag tömege fix, akkor a megoldás az, hogy nagyobb lendülettel kell kilőni (rakéta-elv).
A következő lépcső az ion-hajtómű lesz, egy darab töltött részecskéből (elvileg) tetszőleges mennyiségű impulzust nyerhetünk, ha mondjuk sokat keringetjük a kör alakú hajótestünkben, és csak akkor válunk meg tőle, amikor már nagyon gyors.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. noPublicFG
2016.06.19. 03:04
De jó cikk! Megint gondolkodóba estem, hogy bizonyos emberek, szervezetek, mennyire hosszú távra képesek gondolkodni. Tulajdonképpen ez már az utánunk következő második, vagy harmadik nemzedék.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. TigerCat
2016.06.26. 20:47
Klassz tervek. Most olvasom The Expanse sorozatot, amely éppen idevág, ennek a tervnek a megvalósulását követően játszódik. A TV-sorozat, ami belőle készült, talán még jobb. Szépen ki vannak dolgozva a problémák, a különböző gravitációban felnövő emberek karakterei, az életmódjuk, stb. Bitang látványos, erősen ajánlott. Ha még nem találkoztatok volna vele...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!