iPon Cikkek

Az orosz anarchista, aki átírta az evolúciót

Dátum | 2012. 11. 25.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Amikor Charles Darwin megjelentette A fajok eredete című művét, nemcsak tudomány és vallás között gerjesztett ezzel hatalmas vitákat, hanem a tudomány berkein belül is. Ezek közül a legintenzívebb, napjainkban is élénken élő disputa annak kapcsán bontakozott ki, hogy vajon a természetes kiválasztódás az együttműködést vagy a versengést támogatja inkább. A kérdéskör kapcsán megnyilvánuló kutatók közül kiemelkedett egy Pjotr Alekszejevics Kropotkin nevű orosz úriember, akinél többet senki nem tett le az asztalra az együttműködés evolúciójáról való elmélkedés első száz évében.

Kropotkin szinte az egész világot bejárta elméletét hirdetve, amelyet a „kölcsönös segítségnyújtás” teóriájának nevezett. Utazásai időnként önkéntesek voltak, máskor kevésbé, számos ország területéről kellett akaratán kívül távoznia, mivel a kooperáció tudományának atyjában egyben az anarchokommunizmus alapítóját is tisztelhetjük. Tudományos és politikai nézetei szorosan összefonódtak, úgy vélte, hogy az államhatalom a kényszer és az erőszak megtestesítője, pedig a társadalomnak kölcsönös segítségnyújtáson kellene alapulnia, mivel ez a természetes és evolúciós szempontból magasabb rendű szervező erő. Eszményképe egy olyan decentralizált társadalom volt, amelyben önálló kommunákban egyesülnek a városi civilizáció és tudományos alapú mezőgazdaság előnyei. A kooperáció szerinte az evolúció legfőbb hajtóereje, ez tette lehetővé, hogy bármiféle több egyedből álló közösség kialakuljon, legyen szó akár mikrobákról, akár emberekről.

A hercegi családba született Kropotkinnek magántanítója, Poulain mesélt a francia forradalomról, és ő ismertette meg az anarchizmus alapelveivel is. Később a szentpétervári katonai akadémián folytatta tanulmányait, a korabeli orosz elit fiatalságával egyetemben. Saját bevallása szerint elképesztően unalmasnak találta az iskolát, úgy érezte, teljesen feleslegesen telnek napjai. Az akadémia éltanulójaként főapródi feladatokat látott el II. Sándor cár mellett. Amikor éppen nem tanult, vagy apródkodott, a természetet járta, anarchista írók műveit olvasta, és közben valahogy a kezébe akadt egy Charles Darwin nevű angol kutató műve is, aki olyan radikálisan újnak számító dolgokról írt, mint az evolúció és a természetes kiválasztódás gondolata.

Kropotkin 1917-ben a svédországi Haparandában
Kropotkin, mint évfolyamának legjobb tanulója, szabadon választhatott, hogy milyen kormányzati pozícióban szeretne dolgozni, amikor 1862-ben befejezte tanulmányait. Családja, barátai és nem utolsó sorban a cár legnagyobb meglepetésére a világ végének számító Szibériában, az Amur vidékén vállalt megbízatást. Az ott töltött öt év alatt filmekbe illő kalandokban volt része: szánján állatbőrökbe takarózva összesen több mint 80 ezer kilométert utazott a kietlen tájon, a gyakran mínusz 40‒60 fokos hidegben. Feladata a bűnözőkkel és politikai lázítókkal teli hírhedt szibériai börtönök ellenőrzése volt, amelyet kötelességtudóan végzett, de valójában mélységesen gyűlölt. Egyik levelében azt írta, hogy a szibériai határra egy Dante sorait hirdető táblát kellene kihelyezni: „Ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel.” Időközben tovább ismerkedett az anarchista tanokkal a Szibériába száműzött anarchista vezetőktől, és nem mellékesen a helyi állatvilág és az ottani emberek történetét tanulmányozta.

Kropotkin ismerve a kegyetlen szibériai tájat, abban a hitben kezdett kutatni, hogy egymást fajtájukon belül öldöklő állatok darwini versengésére bukkan majd. Ennek azonban nyomát sem látta. Ahogy írja, nem sikerült példáját találnia annak a keserű, létért folyó harcnak, amely az egy fajhoz tartozó egyedek közt bontakozik ki a túlélés érdekében a darwinisták (bár nem feltétlenül maga Darwin) szerint, és amelyet az evolúció legfőbb hajtóerejének tekintettek.

Ehelyett kölcsönös segítségnyújtást tapasztalt az állatvilágban mindenfelé, amelyből arra következtetett, hogy ennek a viselkedésformának fontos szerepe lehet az élet megőrzésében és ezáltal a fajok fennmaradásának, valamint evolúciójának biztosításában. Hasonló dolgokat figyelt meg a szibériai parasztokat látogatva is, akik folytonosan egymást kisegítve, összefogva igyekeztek felvenni a harcot a barátságtalan környezettel. És ezzel párhuzamosan persze azzal is szembesült, hogy a hatalom mennyire nem tesz semmit ezekért az emberekért. Ekkor vesztette el végleg minden addigi hitét a központi hatalomban, és kezdett végleg anarchistává válni, írja később.

Nemcsak az államhatalommal fordult azonban szembe, hanem megkérdőjelezte a versengés kizárólagos szerepét is a természetes kiválasztódásban. Továbbra is megrögzött darwinista maradt, azonban egyre határozottabban hangoztatta, hogy a kooperáció legalább olyan fontos mozgatórugó lehet, különösen az olyan szélsőséges éghajlatú területeken, mint Szibéria. 

Megbízatása letelte után a Szentpétervári Egyetemen kezdett tanulni, ahol elviekben ugyan matematikát hallgatott, valójában azonban főként tovább tanulmányozta az anarchizmust. Ebben olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy felhívta magára a hatóságok figyelmét is, így a cár végül lecsukatta. Kropotkin regénybe illő körülmények között, jelentős külső segítséggel szökött meg a Péter-Pál erődből. Az akciót több hónapos előkészületek és intenzív kémkedés előzte meg, a terv részleteit egy zsebórába rejtve, titkosírással leplezve juttatták be hozzá. A konspirátorok hegedűszóval jelezték a fogolynak, hogy szabad az út, és a szökevény az estét Szentpétervár egyik legdivatosabb éttermében töltötte, amit a titkosrendőrségnek eszébe sem jutott átkutatni.

Kropotkin ezt követően Anglia felé vette az irányt, és vitára hívta Darwin követőit, közülük is elsősorban Thomas Henry Huxley-t. Véleménye szerint a társasnak nevezett fajok és csoportok esetében a verseny és a természetes kiválasztódás az egyedről a csoportra helyeződik át, és a csoporton belül pedig a kooperáció válik a legfőbb előremozdító erővé. A közösségen belül ilyenkor csak akkor jelentkezhet a versengés, ha az megengedhető a közösség túlélése szempontjából, tehát semmiképpen nem Szibériában, hanem mondjuk a trópusokon, ahol meleg van és ennivaló is akad bőven.

Az orosz kutató egy sor könyvet és hosszú röpiratot jelentetett meg elméletéről, amelyben összefésülte a biológiával és a politikával kapcsolatos elképzeléseit. Egész Európában hirdette tanait, és két hosszú előadóturnén az Egyesült Államokat is bejárta. Több országból kitiltották, mint bajkeverőt, és McKinley elnök meggyilkolása után anarchista elvei miatt Amerikába sem térhetett vissza. A korabeli pletykák teljesen abszurd módon még azt is felvetették, hogy Kropotkinnak köze lehetett a gyilkossághoz.


A huszadik század első évtizedében az kutatót két fontos dolog foglalkoztatta az együttműködés evolúciójával kapcsolatban. Úgy vélte, hogy ha a környezeti körülmények úgy változnak, hogy a kölcsönös segítségnyújtás haszonnal jár, akkor a kooperáció hamar nagy szerepre tesz szert a populációban. Olyannyira gyorsan történik ennek az új viselkedésformának az elsajátítása, hogy az nem magyarázható meg a darwini elmélet lassú, fokozatos változásaival. Magyarázatként Jean-Baptiste Lamarck tanaihoz fordult, aki évtizedekkel Darwin előtt fogalmazta meg saját evolúciós elméletét.

Lamarck szerint az egyed élete során tapasztalt és elsajátított dolgok bizonyos mértékig tovább örökíthetők a következő generációra. Ezt úgy képzelte el, hogy ha egy faj egyedei a változó környezeti feltételek hatására olyan új viselkedésformákat vesznek fel, amelyek aztán felépítésbeli változásokat vonnak maguk után, akkor ezek a strukturális változások átöröklődnek az utódaikra ‒ a sokat nyújtózkodó madár utódainak már a következő generációban hosszabb lábuk lesz. A szerzett tulajdonságok átörökítésének lehetőségével már megvolt az a sebesség, ami a darwini evolúcióból hiányzott, így Kropotkin a maga részéről megoldottnak tekintette a látszólagosan túl gyors alkalmazkodás problémáját.

A másik kérdés, amely a kutatót foglalkoztatta az volt, hogy mi veszi rá az állatokat egy adott szituációban arra, hogy egymást kölcsönösen segítsék. Ennek magyarázatát Adam Smith elméletében találta meg, aki szerint az ember ösztönösen beleképzeli magát a bajban levő helyzetébe, és elképzeli annak fájdalmát. Hogy ezt a belső fájdalmat csillapítsa, segít a másikon, vagyis empatikus. Míg azonban Adam Smith kizárólag az emberek kapcsán beszélt kooperációról és empátiáról, Kropotkin kiterjesztette ezek érvényességét az állatvilágra is. A második probléma is megoldódott tehát azzal a feltevéssel, hogy az állatok is empatikus lények.

De mit mondhatunk a kölcsönös segítségnyújtás evolúciójáról 91 évvel Kropotkin halála után? Visszatekintve tudjuk persze, hogy a kutató vétett hibákat. Tévedés volt Lamarck tanait bevonni elméletébe, ez azonban egy olyan melléfogás, amelyet a korban többen elkövettek, köztük maga Darwin is. Arra kérdésre viszont, hogy az állatok képesek-e empátiára, a mai napig nem tudjuk a választ. Valószínűsíthetően vannak olyan fajok, amelyek igen, de erről egyelőre nem lehet biztosat mondani. Kropotkin legnagyobb, máig ható jelentősége abban volt, hogy megkérdőjelezte a darwini evolúciós elméletben a versengésnek és a legerősebb túlélésének minden mást felülíró szerepét. Manapság, amikor évente több száz tanulmány jelenik meg a nem emberi fajok egyedei közti kooperációról, ezen munkák írói számára Kropotkin nem véletlenül számít a tudományterület prófétájának, aki fényévekkel előzte meg korát. 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

26. mtrx220
2012.11.25. 10:08
végülis összejött neki a kooperáció. de elég későn állt neki az emberiség szerintem.
ha a darwinizmus működne, akkor nem lennének éhezők, sem szegények.
már rég kihaltak volna, mert a legerősebb éli túl. ez kicsit fasisztásan hangzik azért..
szóval marad a másik, együttműködés. most is azt tesszük. segítünk mindenkit. példa: az eu fel akarja zárkóztatni a görögöket. hányadjára? és nem megy, miért? alapvetően nem illik a modelljük abba, amibe beletették őket.
szerintem az együttműködés is egy lassú folyamat, és nagyon úgy fest hogy csak egyre lassabb lesz.
idővel talán meg is áll. a stagnálás pedig hozza a dekandenciát is magával.
nem kétlem, hogy idővel egy szintre jutnak az egyének; a kérdés csupán az, hogy mi az ára mindennek?
mert fizeti a világ a árat az eddigi közönyösségért. durván fizeti.
igen súlyos válságok, a régi modellek összeomlanak. sorra, egymás után.
újra kell gondolni a központi irányítást is - de nagyon. újra kell gondolni a monetáris politikát is, mert bizony nem működik. be kéne látni végre már pár dolgot szerintem, és józanul cselekedni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. zuldker
2012.11.25. 13:16
Sajnos hiába valók ezek a törekvések. Amíg az összeesküvés elméletek szerint egy maroknyi ember birtokolja pénz nagy részét és irányitja a gazdaságot világ szinten addig marad a nagy tömegek nyomora és a "kiválasztottak" gazdagsága.....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. Rotyoka
2012.11.25. 16:00
mtrx220 - 2012-11-25 10:08:46:

Milyen szűklátókörű vagy.

A szegények pontosabban az éhezők azért nem halnak ki, mert van egy ilyen dolog, hogy szociális háló meg egy olyan is hogy kötelező oltások, illetve gyógyszeres kezelés. Pontosan ezért fog elpusztulni az emberiség, mert a génállományunk olyan hulladék lesz rövid időn belül, hogy visszafejlődünk a francba, mivel a szar génállományú emberek is szaporodnak, sőt ők szaporodnak a legnagyobb tempóban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. csiki2
2012.11.25. 16:57
Az hogy megpróbáljuk kiiktatni az alapvető szelekciót csak a faj pusztulásához vezethet.
Természetesen lehet, hogy az utolsó pillantban visszalépünk ettől az ötlettől, de ez mindenképpen súlyos következményekkel fog járni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. prohlep
2012.11.26. 02:24
Remek összefoglaló.

Én úgy érzem, hogy néhány száz éven belül, de akár hamarbb is, az emberiség rádöbben, hogy azok az eszmék, amelyeket manapság nem illik és emiatt nem szokás megkérdőjelezni, nagyon is vitatható alapértékek, és emiatt nem is alapértékek, hanem csak fogságukba estünk és elvakultunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. dezz
2012.11.26. 02:54
Teljesen nyilvánvaló, hogy a darwinizmus alaptételei eredeti formájukban tarthatatlanok. (Nem csak olyan dolgok miatt, amire a cikkben említett úriember rámutatott.) Nagyon szomorú, hogy manapság az egész kérdés csak a "darwinizmus vagy kreacionalizmus" rettentő primitív szintjén mutatkozik meg. (Az "oszd meg és uralkodj!" elv érvényesítésére vall. De a legjobban azt sajnálom, hogy milyen széles körben tud ez működni.)

Rotyoka: Szerinted csak az lehet szegény, aki genetikailag "szar", illetve a gazdagok genetikailag felsőbbrendűek? És még te nevezel másokat beszűkültnek?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. reen.core
2012.11.26. 07:29
A helyzet az hogy egy olyan rendszerben élünk amely az emberi népet butítja, mérgezi... Az olyan "egyedek" amelyek elhullanának a hibás génállomány miatt azok is tovább szaporodnak az egészséges pedig mérgekkel van butítva már születésüktől kezdve. + Ittvan a túlnépesedés. Olyan magas lesz az emberi populáció évek múlva hogy a földünk azoknak a szükségleteit nem tudja kielégíteni. Már csak idő kérdése az emberiség jövője. Amikor már a nép is észreveszi mi folyik itt már késő lesz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. FarkasTibo...
2012.11.26. 08:04
Elnézést kérek, de nem a cikkhez, hanem a fogalmazáshoz szólnék hozzá. Amikor valaki megelőzi a "korát", akkor időben teszi. Évekkel, évtizedekkel, évszázadokkal szokták korukat megelőzni a nagy elmék. A fényév időben-ahogy a nevében is van- egy évet jelent. Ugyanis A fényév TÁVOLSÁG, nem idő. Azt a távolságot jelöli, amit a fény egy év alatt megtesz. Ugye, milyen vicces azt mondani, hogy valaki háromszáz méterrel megelőzte a korát?!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Shinjiii
2012.11.26. 08:51
Neked kéne cikket írni, akkor bizonyosan tökéletes lesz... : )

Köszönöm Jools a cikket! Sokszor a gyomromnak nagyon tömény az, amikről írsz, de ez kellemes darab volt és élvezetes! : )
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Zabalint
2012.11.26. 09:07
Rotyoka:
Azért pár dologban te is tévedsz, ugyanis:

1. Szociális háló nem régóta van. Evolúciós szempontból pedig nem csak ez a 100 év jelentéktelen, hanem a korábbi néhány ezer év is, amióta civilizáció van.

2. Az ember k stratégista alapvetően. Így nem az utódok száma a fő tényező, hanem az, hogy az utódokat mennyire sikerül felkészíteni az életre, hogy azután ők is biztonságban hozzák létre az újabb utódokat.

3. Ha bedől a szociális háló, mindjárt fordul a helyzet, márpedig ha túl sokan csak arra építenek, akkor be fog dőlni, na akkor tényleg erősödik a szelekció.

És ami a lényeges, a kooperáció nem cáfolja, hanem kiegészíti a darwinizmust (a cikk is erről szól). Sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a mai darwinizmus nem ugyanaz, mint amit Darwin anno kitalált, kezdve azzal, hogy nála csak fenotípus volt, genotípus nem, mert Darwin anno semmit sem sejtett a génekről, Mendel ugyan kortársa volt, de kölcsönösen nem ismerték egymás elméletét.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Zabalint
2012.11.26. 09:10
dezz:
Persze, hogy tarthatatlanok, de ma már senki nem vallja azokat. Az szelekció nem feltétlenül azt jelenti, hogy az erősebb kutya baszik, mert az is benne van, hogy az erősebb falka baszik. Egy egyednek nem is feltétlenül kell törekednie a szaporodásra, bizonyos egyedeknek az is jó, ha a rokonaik szaporodását segíti elő.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. LechooEdy
2012.11.26. 11:34
Azért az embereket szépen külön lehet írni, mert csak nálunk van pénz és olyan problémák amiket már írtak előttem. Ez a ki segít kinek dolog több mint aminek látszik. Az Eu nyilván nem jó pofizásból segít a Görögöknek. Nem fogja virágzó országgá tenni, csak épp annyira tartja életben, amennyi kell. Ezt most más párosításban is el lehetne mondani, de ebbe nem is mennék bele. Jó elbaltáztuk, csodásan ki írtuk magunkat és mindenkit a Földön, ha 10-20 éven belül nem változtatunk, szerintem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. zodiac83
2012.11.26. 13:57
@Zabalint:

Szerintem pedig Rotyokának van igaza.

"1. Szociális háló nem régóta van. Evolúciós szempontból pedig nem csak ez a 100 év jelentéktelen, hanem a korábbi néhány ezer év is, amióta civilizáció van."

Még hogy jelentéktelen. Épp az a helyzet (probléma?), hogy nagyon durván belekavart az emberiség a dolgok természetes folyásába.

"2. Az ember k stratégista alapvetően. Így nem az utódok száma a fő tényező, hanem az, hogy az utódokat mennyire sikerül felkészíteni az életre, hogy azután ők is biztonságban hozzák létre az újabb utódokat."

Ezt magyarázd el a hátrányos helyzetű romáknak is kérlek.

"3. Ha bedől a szociális háló, mindjárt fordul a helyzet, márpedig ha túl sokan csak arra építenek, akkor be fog dőlni, na akkor tényleg erősödik a szelekció."

Hiába dől be egyszer a szociális háló, a hatásai nem tűnnek el vele azonnal, csak hosszú idő után.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. zodiac83
2012.11.26. 14:04
@dezz:

"Szerinted csak az lehet szegény, aki genetikailag "szar", illetve a gazdagok genetikailag felsőbbrendűek?"

Ez jogos, ott még durvább a helyzet, ott ugyanis még csak szociális hálóra sinncs szükség, a lényegesen jobb anyagi helyzet jelentősebb anomáliákhoz vezet. Az uralkodó osztályoknak amúgy is megvoltak a maguk visszásságai (pl. gyakori volt a belterjesség).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. kiskoller zodia...
2012.11.26. 14:14
Még hogy jelentéktelen. Épp az a helyzet (probléma?), hogy nagyon durván belekavart az emberiség a dolgok természetes folyásába.

Egy faj génállománya nem tucatnyi generáció alatt változik, hanem száz-ezer generáció alatt. Ehhez képest a civilizáció 3000 éve kutyagumi.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. zodiac83
2012.11.26. 14:18
@ kiskoller: Mármint mesterséges beavatkozás nélkül, a dolgok természetes folyása szerint. Egy faj génállománya minden egyes új egyeddel változik btw.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Zabalint
2012.11.26. 15:58
zodiac83:
"Még hogy jelentéktelen. Épp az a helyzet (probléma?), hogy nagyon durván belekavart az emberiség a dolgok természetes folyásába."

Genetikai szempontból jelentéktelen, nem a környezet formálása szempontjából. Márpedig erről volt szó.

"Ezt magyarázd el a hátrányos helyzetű romáknak is kérlek."

Semelyik faj sem tisztán r vagy k stratégista, sőt fajon belül is váltanak stratégiát, mellesleg még a cigányok is nagyságrenddel többet foglalkoznak az utódjukkal, mint az állatvilágban az igazi r stratégisták.

"Hiába dől be egyszer a szociális háló, a hatásai nem tűnnek el vele azonnal, csak hosszú idő után."

A hatásai elég hamar eltűnnek, mivel ez esetben elég sokan éhen halnak...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Zabalint
2012.11.26. 16:29
"Egy faj génállománya minden egyes új egyeddel változik btw."

Változik, de evolúciós léptékben néhány ezer év is jelentéktelen, nem hogy 100.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. kiskoller zodia...
2012.11.26. 17:06
"Egy faj génállománya minden egyes új egyeddel változik btw."

Ja, egy nulkeroid a többmilliárdból. Ennek hatására a kislábújjad 0,00001 centiméterrel megrövidül. Vagy a hajad 0,00001 árnyalattal világosabb lesz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. zodiac83
2012.11.26. 18:14
@kiskoller:
"Ja, egy nulkeroid a többmilliárdból. Ennek hatására a kislábújjad 0,00001 centiméterrel megrövidül. Vagy a hajad 0,00001 árnyalattal világosabb lesz."

Attól függ. Adott esetben egy gén is okozhat komoly problémákat.

@Zabalint:
"A hatásai elég hamar eltűnnek, mivel ez esetben elég sokan éhen halnak..."

Igen ám, de szerintem az életben maradottakat nézve akkor is lenne már eltérés, az előzőleges keveredések miatt. A következményeképp feltételezhetően fellépő anarchikus jelenségek okán nem is biztos, hogy főleg azok halnának éhen, akiket a szociális háló tart el.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Zabalint
2012.11.26. 18:58
zodiac83:
"Attól függ. Adott esetben egy gén is okozhat komoly problémákat. "

A genetikai betegségek nagy része olyan, hogy recesszíven az egészséges emberek hordozzák, pont emiatt nem pusztulnak ki egyhamar a szelekcióval, ennek semmi köze az elmúlt 100 vagy néhány 1000 évhez.

"Igen ám, de szerintem az életben maradottakat nézve akkor is lenne már eltérés, az előzőleges keveredések miatt. A következményeképp feltételezhetően fellépő anarchikus jelenségek okán nem is biztos, hogy főleg azok halnának éhen, akiket a szociális háló tart el. "

Egyrészt ezt nem tudhatod, még az anarchia sem biztos, sokféle kimenete lehet a dolognak. Másrészt ha a cigányokat nézzük, valójában evolúciós fejlődésben nagyjából egy szinten vannak velünk, az eltérések minimálisak, egy cigánynak született, de hamar adoptált gyerekből hasonló eséllyel lesz atomtudós, mint egy magyar gyerekből. Tehát még ha ezen 100 vagy legfeljebb 200 év következményeként a "lumpen elemek" kerülnek többségbe, evolúciós léptékben az sem számít sokat, ráadásul azt a keveset egy szintén ilyen szempontból jelentéktelen ellenkező előjelű 100-200 év megfordíthatja.

Szóval ha már aggódsz, akkor inkább a kultúrát, civilizációt érdemes félteni azoktól, akiket a szociális háló tart el, mert a genetikai romlás nem jelentős.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. asdsa
2012.11.27. 15:42
@Zabalint
"Szociális háló nem régóta van. Evolúciós szempontból pedig nem csak ez a 100 év jelentéktelen, hanem a korábbi néhány ezer év is, amióta civilizáció van."
Már hogy lenne jelentéktelen?
Jelentősen megnőtt az emberek száma, növekedik a génállomány, s ezt nem az az 1-2 tucat védőoltás fogja lebutítani, mivel aki "retardált" az amúgy sem halna meg, aki meg súlyos testi hibás, vagy beteg, az amúgy sem vállal/tud vállalni gyereket avagy meg hal idő előtt.
Az sem semmi, hogy 100 év alatt a többé kevésbé jó életkörülmények miatt az átlag magasság pl 10-15+ centivel biztosan nőtt.(meg a szélesség is egy kicsit)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. VAjZY
2012.11.28. 14:56
Az a baj, hogy mindenki valamilyen abszolút igazságban hisz, holott az élet ennél nem hangyányit komplikáltabb dolog. Ami meg a másik, sok minden félre van értelmezve. Soha nem fog senki látni természetes kiválasztódást vagy épp együttműködést, mivel ezek nem 1-2 perc alatt zajlanak le, az időt pedig nem lehet felgyorsítani, és a múltba visszamenni sem. Igaz, sok közös van az élőlényekben, azonban sok különbség is, nem lehet mindegyikre pont ugyanazt ráaggatni, a változást nem véletlenül hívjuk változásnak. Ez inkább kiegészíti, mint cáfolja Darwin elméletét (és fordítva). Logikus elméletek, de láttunk már rá példát, hogy a logika sem mindig ugyanazt jelenti. (Lásd: kvantumfizika) Annak, hogy mi mennyire fogunk tudni beleavatkozni a génállományunkba, semmi köze ahhoz, hogy mi történt volna velünk, ha még mindig a prérin csiholnánk a tüzet, mit sem "fejlődve".
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. dj
2012.12.03. 17:52
Abban egyeseknek igaza van, hogy romlik a génállomány, de ez nem köthető eszességhez, vagy bőrszínhez, vagy származáshoz. A mai világban megmentenek minden olyan újszülöttet - akik egyébként azonnal elhaláloznának, illetve halva születnének - akik súlyos genetikai rendellenességgel jönnek a világra. Ezek között természetesen vannak olyanok is, akikről felnőve nem tudná senki megmondani- alapos genetikai vizsgálat nélkül- hogy rendellenes génekkel rendelkezik. Ezek az egyedek ivaréretté válva szaporodnak és átadják a hibás géneket, az egyébként meglevő természetes mutáció mellé. Na ez a kettő együtt már romboló hatású lehet és összegeződhet. Ezért kellene azonnal betiltani az őssejt és egyéb genetikai manipulációkat. Nagyon sajnálom az olyan szülőket akiknek ilyen gyereke születik, de ezeket nem szabadna megmenteni, mert ez a természet ellen van és előbb utóbb ez visszaüt. Aki életképtelen az tajgetosz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. pressenter
2012.12.06. 22:23
A génállomány nem romlik,hanem alkalmazkodik...és teljességgel kizártnak tartom,hogy az ember külső behatás nélkül kezdett volna el villámgyorsan fejlődni,egyértelmű,hogy a szikra egy behatás volt,vagy talán több....Persze lehetne mondani,hogy én is egy kettyós "majmot megkefélt egy ufó" hívő vagyok,de a történelmünk bizonyítékot tartalmaz,ami nyilvánvalóvá teszi a feltevést,csak sajnos az ember kétkedik,még a majom elméletben is Éppen arról van szó,hogy minden élőlény alkalmazkodik a környezetéhez,az ember is ezt tette az idegen létformával,bármilyen lehetőség szerint,elég,csak,ha már egy okosabb fajjal találkozik,már akkor spekulál,mert kíváncsi...stb
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Terror press...
2012.12.06. 22:31
Azt a behatást szükségnek hívják, mégpedig a visszahúzódó erdőségek képében, amely azonnal gondolkodásra késztette a lakhely nélkül maradó, amúgy nagy populációval bíró ősembereket. A kíváncsiságát meg bőven kielégítette az, hogy hogyan ne dögöljön éhen, ráadásul úgy, hogy a síkságon csak úgy hemzsegtek a konkurens ragadozók.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!