iPon Cikkek

Az űrjog első ötven éve

Dátum | 2017. 03. 19.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Fél évszázada, 1967 januárjában született meg, és ugyanezen év októberében lépett életbe az űrjog alapdokumentuma, a nemzetközi űregyezmény. Az Egyesült Államok, a Szovjetunió és az Egyesült Királyság által kezdeményezett megállapodást azóta összesen 104 ország vezetői írták alá, vállalva, hogy támogatják az űr békés felderítését, és engedelmeskednek az egyezményben megállapított kitételeknek. A nemzetközi űregyezmény elnevezés persze csak a dokumentum egyszerűsített neve. A megállapodás hivatalos elnevezése Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket, ami össze is foglalja miről szól a dokumentum. Azokat a dolgokat sorolja fel, amelyeket egy állam megtehet, illetve nem tehet meg a világűrben, és más égitesteken. Például azt, hogy egy ország sem sajátíthat ki magának egy égitestet, és mindenkinek mindent meg kell tennie a más bolygók földi anyagokkal való szennyezésének megelőzésére. Az űrjogi alapdokumentum mai szemmel nézve nagyon rövid, mindössze 17 cikkelyből áll. Összehasonlításképpen a tengerek és óceánok használatát szabályozó tengerjogi egyezmény több száz alrészből tevődik össze, holott a földi óceánok jóval kisebb kiterjedésűek, mint a világűr.
Az űregyezmény rövidségének és kevéssé részletes voltának persze megvan az oka. A dokumentumot sosem szánták átfogó, teljes szabályozásnak, hiszen akkor született, amikor az űr felfedezése még gyerekcipőben járt. A megegyezésben így főleg azokra a problémákra tértek ki, amelyek várhatóan felmerülnek majd, ha az űr meghódítása folytatódik. Így egyrészt nem is várható el, hogy részletes legyen, másrészt érthető, ha korlátozott a problémák köre, amelyek belekerültek. A megállapodás azonban hiányosságai ellenére is máig minden űrjogi dokumentum alapjául szolgál, mint a nemzetközi űrjog alapvető forrása. Még akkor is, ha egyre gyakrabban merül fel, hogy rendelkezései – részben túlságos idealizmusuk miatt – elavultak. Lássuk tehát, hogy melyek a legfontosabb pontjai a szerződésnek, és ezek hogyan befolyásolták az űrkutatást az elmúlt fél évszázadban! Az űregyezmény már a legelején leszögezi, hogy minden nemzetnek szabad hozzáférése van az űrhöz, és a világűr felfedezése békés vállalkozás. Az űr és a különböző égitestek vizsgálatát és használatát „minden ország javára és érdekében kell folytatni”, áll a szövegben. A szerződés ugyanakkor azt is rögtön az elején tisztázza, hogy bár a kozmosz mindenkié, annak égitestjeit senki sem sajátíthatja ki. Vagyis például egyetlen nemzet sem vallhatja magáénak a Holdat. A megállapodás ezen kitétele egyértelműen annak megelőzésére született, hogy az űr felfedezése során elkerülhetők legyenek az 1900-as évek első felében az Antarktisz meghódítását övező területi viták.
Az utóbbi években a szerződés ezen részének értelmezésével kapcsolatban egyre több a vita, ahogy újabb és újabb cégek jelennek meg a színen űrbányászati terveket fontolgatva. A Google Lunar XPRIZE egyik esélyese, a Moon Express már idén elindíthatja első járművét a Holdra, amelyen hosszú távon vizet szeretnének bányászni. Két másik cég, a Planetary Resources és Deep Space Industries pedig aszteroidákon kezdene hasonló munkálatokba, víz és más anyagok után kutatva. Ennek kapcsán felmerül a kérdés, hogy a más égitesteken kitermelt javakat, megtarthatják-e a bányászatot véghez vivő szervezet tagjai, vagy sem. Az Egyesült Államok kongresszusa 2015-ben elfogadott egy törvényt, amely sokak szerint erősen sértheti az alapegyezményt, a Commercial Space Launch Competitiveness Act értelmében ugyanis, amit az amerikai magáncégek begyűjtenek a Földön kívül, az az övék. Az amerikaiak szerint ez nem mond ellent az egyezménynek, hiszen abban a kitermelt javakról nincs közvetlenül szó, a szerződés ugyanis inkább csak a területek tulajdonlásának kérdésével foglalkozik. Mások ugyanakkor nem látják ennyire egyértelműnek a helyzetet, és úgy vélik, hogy a bányászat is kisajátításnak minősíthető. Az űregyezmény persze más szempontból sem tudja megtagadni korát, vagyis azt, hogy megszületésére a hidegháború közepette került sor. Szerencsére sem a Szovjetunió, sem az Egyesült Államok nem akarta, hogy a nukleáris fegyverkezés új dimenziókat öltsön az űr bevonásával. Az űrtechnológiák fejlődésével nagyon is jogosnak tűnt az az aggodalom, hogy Föld körüli pályáról indítva minden korábbinál pusztítóbbak lehetnek az atomfegyverek. Ezért került bele a szerződésbe, hogy az aláíró nemzetek nem telepítenek nukleáris fegyvereket, illetve más tömegpusztító fegyvereket a világűrbe, sem a Föld köré, sem más égitestekre.
Az űr ennek ellenére sem maradt ki a fegyverkezési versenyből. A Föld körüli pályán keringő kommunikációs és kémműholdak, illetve kémrepülők egyre nagyobb stratégiai jelentőséggel bírnak napjaink harcászatában is. Az atomfegyverek tiltására vonatkozó kitételt ugyanakkor – amennyire tudjuk – soha senki sem szegte meg, így az űr felfedezése egyelőre békés tudott maradni. Az egyezmény harmadik fontos része más égitestek szennyezésének megelőzéséről szól, vagyis az aláírók vállalják, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne károsítsák más bolygók, holdak stb. felszínét, és hogy a Földre se hozzanak vissza kárt okozó anyagokat. Ebből a kitételből formálódott meg azóta az az bolygóvédelemnek nevezett irányzat, amelynek célja annak megakadályozása, hogy földi élettel fertőzzük meg a többi égitestet, illetve idegen élettel a Földet. A szerződés ezen részének fontos tudományos jelentősége van, hiszen ha nem tesznek meg az űrügynökségek mindent a kontamináció elkerülésére, talán sosem kapunk választ arra a kérdésre, hogy létezik-e élet a Földön kívül. A bolygóvédelem biztosítása ezért kiemelten fontos része minden űrküldetésnek.
Az egyezmény ugyanakkor nem részletezi, hogy pontosan hogyan kellene megelőzni a szennyezéseket. A legtöbb aláíró ország a COSPAR nevű nemzetközi szervezet előírásait tartja be, amelynek tudósai részletes útmutatókat dolgoztak ki arra, hogyan lehet hatékonyan csírátlanítani az űreszközöket, attól függően, hogy azok hová tartanak. A szervezetnek továbbá a Földre visszahozott minták kezelésére is részletes szabályai vannak, annak biztosítására, hogy ne terjedhessenek el idegen kórokozók a bolygón. Az egyezmény országok között jött ugyan létre, de kitér a magáncégek űrbéli tevékenységére is. Ennek értelmében az államok felőséggel tartoznak a területükön székhellyel rendelkező nem állami szervezetek űrbéli tevékenységéért is. Vagyis folyamatosan felügyelniük kell a magánűripari akciókat, és felelősségre vonhatók, ha egy cég megszegi az egyezményben foglaltakat. A szovjetek eredetileg meg akartak tiltani mindenféle nem állami űrtevékenységet, mondja Matt Schaefer űrjogi szakértő. Az Egyesült Államok azonban ebbe nem volt hajlandó belemenni, mondván, hogy egy piacgazdaságban ez megengedhetetlen lenne. Így az egyezmény engedélyezi a magánűripari küldetéseket, de csak állami felügyelet mellett, teszi hozzá Schaefer. A szerződés létrejöttekor még senki sem sejthette, hogy néhány évtizeddel később milyen méretű lesz a kereskedelmi űripar. Számtalan telekommunikációs cég rendelkezik egész műholdflottákkal az űrben, míg mások földfigyelő rendszerek fejlesztésével és üzemeltetésével foglalkoznak. És az állam továbbra is felügyeli ezeket a tevékenységeket, többek közt kilövési engedélyek, és a rádiós kommunikáció szabályozása révén.
Ahogy azonban a magáncégek egyre ambiciózusabb terveket szövögetnek, úgy válik egyre feszültebbé az űregyezmény által megteremtett helyzet. A Moon Express, a SpaceX, a Bigelow Aerospace és egy sor más vállalat olyan célokat próbál megvalósítani, amelyeket eddig csak állami űrügynökségek tettek meg (vagy terveznek megtenni). Le akarnak szállni a Holdra, a Marsra vagy éppen állandó űrállomást létesíteni a bolygó körül. Ezzel pedig az állami űrszektor komoly versenytársaivá váltak, érvényesülésüket ugyanakkor jelentősen megnehezítheti az állami felügyelet és a korlátozások. A helyzet azért sem ideális, mert egy sor eshetőségre egyáltalán nem kínál megoldást az űregyezmény. Mi történik például, ha egy cég visszautasítja az állam szabályozó szerepét, és önkényesen, titokban vág bele egy űrküldetésbe? Az államoknak egyre nehezebb lesz megoldani a felügyeletet, ahogy a magáncégek fejlődnek, és ezzel az is kérdésessé válik, hogy egyáltalán elvárható-e az állami felelősségvállalás. De még ha ez nem is lenne probléma, semmilyen törvény nincs arra például, hogy mi történik, ha valaki nemzetközi vizekről indít el egy űrt elérő rakományt. Hasonlóval eddig nem próbálkozott senki, de ha valaki megteszi, akkor ki lesz a felelős a cég tevékenységéért? Az űregyezmény tehát, bár kétségkívül meghatározó volt az elmúlt fél évszázadban, mostanra mindenképp pontosításokra és kiegészítésekre szorulna. A kérdés csak az, hogy ezekre időben sor kerül-e. A tengerjogi egyezmény módosítása 15 évet vett igénybe. Ami az űripart illeti, a rohamos fejlődést figyelembe véve ennyi nem fog beleférni, mielőtt komoly problémák jelentkeznének, így célszerű lenne minél előbb nekilátni a munkának.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

29. Kogeru
2017.03.19. 12:38
Szerintem ha valaki kitermel valamit az űrben az nyugodtan legyen az övé. Persze bolygót holdakat ne lehessen sajátként kezelni, de kemény pénzeket költenek arra hogy kijuttassanak valamit az űrben majd ki is termelnek valamit akkor azt profitként nyugodtan tartsák meg. Magáncégekben van/lesz az igazi pénz, profit nélkül büdös életbe nem fogják támogatni, max majd papírrepülőt hajtogathatnak a pénzükből.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. praetor
2017.03.19. 12:47
Érdekes adalék lehet, hogy - emlékeim szerint - a világűrben okozott károk szabályozására a - állítólag magyar javaslatra - gyakorlatilag az akkori magyar ptk felelősségi szabályai lettek adapálva az egyezménybe. Ezt elfogadták az aláíró országok is. Szóval egy mezei hazai jogász tudja, hogy milyen felelősségi szabályok alkalmazandók, ha valaki, más űreszközében kárt okoz a világűrben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. Kogeru praet...
2017.03.19. 13:19
A magyar sebességkorlátozások is hatályosak? Eltudom képzelni ahogy a rendőrök szkafanderben leparkolnak egy aszteroida mögött a trafipaxal és bemérik a gyorshajtó műholdakat. Majd megy a csekk
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. agyturbini... praet...
2017.03.19. 13:41
Ember Te nem becsulod Tul a jogaszok veletlenul? Tudja? Csak ha hasznot hoz Neki akkor Tudja
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. peti198706...
2017.03.19. 16:50
MSG 0079 /TheFirst / - Mióta az emberiség megkezdte burjánzó lakosságát az űrbe telepíteni, csak nem fél évszázad telt el. A Föld körül keringő, gigantikus méretű kolóniák lettek az emberiség új otthona, ahol az emberek megszületnek, felnőnek, végül meghalnak. "

"Universal Century 0079-et írunk. A Földtől legtávolabb eső kolóniák egy csoportja, Side 3(SpaceX ), kikiáltotta magukat a Zeoni Fejedelemségnek, és függetlenségi háborút indított az Egyesült Földi Föderáció kormánya ellen. Már az első hónapban mind Zeon, mind a Föderáció elvesztette saját lakosságának csaknem felét a háborúban. Azonban az embereket megrémítették saját cselekedeteik. A háborúban patt helyzet alakult ki, majd nyolc hónapra lassan vége szakadt." -Számtalan helyen megszegi a kezdetleges nemzetközi egyezményt. Már az is hogy a bányászat során egyáltalán magadhoz veszel űrbéli anyagot, s abból hozol létre saját űrkolóniának való "lebegő" platformot.
- Nem kurkászok a régi űrodüsszeiákról szóló relikvia filmekben soha többet ezentúl semmit.. Jools a te érdemed: - köszi a cikket!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. cheatergs
2017.03.19. 20:16
"Az űrjog első és utolsó ötven éve" cím sztem aktuálisabb lenne.

Amíg nem volt benne zsé, addig akármit aláírtak az országok. Most, h egyre többen jutnak ki, hirtelen fontossá vált a stipi-stopi, és le se kulázzák azt a '67-es papírt. Kétlem, h valaha is komolyan vette volna bárki azt az egyezményt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. prohlep
2017.03.19. 21:42
"ha valaki kitermel valamit az űrben az nyugodtan legyen az övé."

Darwinista, tehát a legyőzött jövője iránti felelősségtől mentes kapitalista világrend is így alakult ki: körbehajózták a tengereket, és mindent elhoztak, ami nem volt odabetonozva a másik kontinensre, --- még az embereket is, így kerültek afrikaiak amerikába.

Aztán ezekből a nyilvánvaló rablásokból a tőkeigényes kapitalista versenyben évszázadokon keresztül is behozhatatlan előnyre tettek szert, --- gondolom az ürrablást támogató hozzászólók szeretik az ilyen világrendet.

Most tehát az a veszély, hogy ugyanezen kapitalista gondolkodású világ-rablók nekiindulnak a kozmosznak, és azt is kirabolják saját profitra, --- mert a profit az szent tehén, adu ász megkérdőjelezhetetlen magyarázat mások kisemmizésére.

kemény pénzeket költenek arra hogy kijuttassanak valamit az űrbe

Ahh értelek: bíróságon a betörő védőügyvédje azzal érvel, hogy a rabló kemény pénzeket költött a rablás megszervezésére és kivitelezésére.

Értem én a helyzetet, ezt látjuk az elmúlt negyed évszázadban is.

Utóbbi 30 évben születetteknek talán nehéz elképzelni, hogy mi már éltünk olyan rendszerben is, ahol nem kellett folyamatosan attól rettegni, hogy kik szerzik meg állítólag joszerűen a közvagyont bagóért.

Az akkori általános nyugalomra jellemző, hogy a csengőfrász számított a legnagyobb izgalomnak. Ma viszont mindenki napról napra izgulhat, hogy a kapitalista verseny milyen vereséget hoz számára holnap.

Mára hová tünt a nyugdíjak, egészségügy, oktatás és sok más NEMES KÖZÖS feladat hátteréül szolgáló KÖZÖS vagyon?

A világűr is KÖZÖS vagyon, --- de majd ott is megcsinálják az 1989-et és akkor lőttek az emberiség közös vagyonának.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Kogeru
2017.03.19. 21:54
"Ahh értelek: bíróságon a betörő védőügyvédje azzal érvel, hogy a rabló kemény pénzeket költött a rablás megszervezésére és kivitelezésére."

Nagyon jó érvet hoztál fel, mert ugye bár a saját vagyonodért megdolgoztál amit a rabló el akar venni akárcsak a világűrért, ó várj nem mégsem, közöd nincs hozzá.

Ne tévesszen meg nem istenítem a kapitalista rendszert de ez a minden közös dolog sem fekszik nekem egy kicsit sem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Whysper
2017.03.20. 11:15
Szerintem valami Hajózási jogrendszert kellene alkalmazni....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Renhoek prohl...
2017.03.20. 21:49
Abban viszont nagyon igaza van, hogy ha nincs egy egészséges kapitalista motiváció, akkor több száz évre visszaveti az űrversenyt. Legyen is csak űrverseny újra. Menjenek fel a cégek és bányásszák le a Hold He3 készletét ... Amúgy egy halott kő szóval mit sajnálunk rajta? Legalább kolonizálnák, lenne egy bányaváros... Szóval az önszabályozó kapitalizmusnál nehezebb nagyobb hajtóerőt találni az űrversenyre, ha már a hidegháború szele kifújt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. agyturbini... Renho...
2017.03.21. 10:25
Egyet is ertek meg nem is...Mert ha egymas ellen a profitert kuzdunk egymast kihasznalva es hatraltatva az NEM jo, de azsem jo ha nincs motivacio...Erre kellene egy megoldast talalni. Varom az otleteket mert barmit is irok azt ket oldalra lehet besorolni, vagy kapitalista vagy kommunista. Ha nem irok semmit az meg nihilista
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. agyturbini... Renho...
2017.03.21. 10:25
Egyet is ertek meg nem is...Mert ha egymas ellen a profitert kuzdunk egymast kihasznalva es hatraltatva az NEM jo, de azsem jo ha nincs motivacio...Erre kellene egy megoldast talalni. Varom az otleteket mert barmit is irok azt ket oldalra lehet besorolni, vagy kapitalista vagy kommunista. Ha nem irok semmit az meg nihilista
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. hunstree prohl...
2017.03.21. 11:22
Nem érted. Ott van az űrben a te részed is a közös vagyonból, csak te lusta vagy odamenni és elhozni. Helyette itt sírsz, h nem közösen lopjuk szét a közös vagyont, hanem egyénenként.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. hunstree agytu...
2017.03.21. 11:26
Amíg nincs ellenőrző szerv, addig az űrben a vadnyugati szabályok érvényesek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Csicso1
2017.03.21. 11:30
"Az űr a legvégső határ"
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. agyturbini... hunst...
2017.03.21. 13:12
Es ez Kinek lesz jo vegso soron? Tudod Leonard Cohen - Everybody knows....
Everybody knows the fight was fixed
The poor stay poor, the rich get rich

Nem akarok semmit sugalmazni, de nem az lenne a lenyeg hogy probaljuk az extra eroforrast az egesz emberiseg hasznara hajtani, es itt nem kommunista eszmeket ertem, bar tudom egy eleg lehetetlen szituacio. De tudjuk mi tortenik ha eljutunk arra a szintre amikor az eroforrasok egy szuk marokban oszpontusulnak, hivhatjuk akarhogy de az eredmeny mindig ugyan az volt...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Kogeru
2017.03.21. 13:44
Márpedig ez így marad, lesznek cégek, akiknek dolgozhatsz, aztán vagy jól fizet vagy nem, de hogy cégek máltai szeretetszolgáltatként költsenek fejlesztésekre, bányászatokra hogy azt berakják a közösbe? Aki a kisujját nem mozdítja milyen alapon várja el hogy részesedjen belőle? Ha meg dolgozik akkor meg már nincs miről beszélni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. hunstree agytu...
2017.03.21. 14:06
A Föld már fel van osztva, az a cél, hogy új erőforrásokat találjunk. Mert, ha nem találunk, akkor csak egymástól tudjuk elvenni az erőforrásokat. Ami háborúhoz vezet. Ma is ott vannak a háborúk, ahol nincsennek erőforrások.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Ch00ler Renho...
2017.03.21. 16:15
Egyetertek. Egyetlen dolog motivalhatja jelenleg a fejleszteseket kellokeppen: a penz, a plusz nyersanyag.

Meg raerunk barmilyen szabalyozast letrehozni, mivel ezzel a nyomi technologiaval meg a Marsra is kihivas eljutni...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. takos81
2017.03.21. 19:13
Segítsetek, nem értem: miért menne bárki is az űrbe vizet bányászni? Nincs elég vizünk? És ha tényleg nincs, nem tudunk H-ből és O-ből előállítani?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. agyturbini... hunst...
2017.03.21. 23:15
Jogos de ahogy irtam szvsz melyiteni fogja a kulonbsegeket, nem pedig csokkenteni.

Kogeru

Ezert is irtam hogy egy lehetetlen szituacio, nem is arra gondoltam, mert az sem jo.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. grafika95 takos...
2017.03.22. 00:22
Itt arról lehet szó, hogy ha már az űrben sikerül kibányászni, akkor nem kell drágán a földről feljuttatni. Illetve, ha magán a holdon sikerülne vizet nyerni, akkor a legfontosabb lépés meg is van a nagy holdbázishoz...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Szefmester takos...
2017.03.22. 09:42
A hangsúly a víz bányászatára akkor kerül amikor távol mindentől egy aszteroidán dolgoznak a jómunkásemberek és szükségük van utánpótlásra.
A nem feltétlen tiszta vizet megisztítják és hidroponikában használják, netán napelemekkel szétbontják és a hidrogént elégetik az oxigént meg beszippantják... ilyesmire lehet jó a víz űrbeni bányászata. Ja és lényegesen olcsóbb mint felvinni bitang mennyiséget.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. takos81 grafi...
2017.03.22. 15:55
Minek csinálna bárki is holdbázist? Volt fenn az USA, hozott köveket, mi van még ott amiért érdemes visszamenni?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Renhoek takos...
2017.03.22. 21:39
"A Hold tízszer több energiát tárol hélium-3 formájában, mint a Föld az összes kőolajszármazékában."

Holdbázis:
- Kezdő lépés más bolygók felé
- Megalapozná az űrturizmust
- Felkészítene más bolygókon / aszteroidákon építendő kolóniák on való életre...

A lényeg, az űrkutatáshoz kell valami kapitalista érdek, legyen az kereskedelmi műhold fellövése, bányászat, vagy űrturizmus. Különben csak egyhelyben toporgunk hidegháború nélkül.
Ha bolygóközi nemzetté szeretnénk vállni, csak és kizárólag kapitalista úton lehet... a közösség soha nem áldoz pénzt erre, amíg itt is rengeteg megoldandó válság van.

Viszont a kapitalista érték jól kiegyensúlyozza a piacot. Jó példa az, hogy a SpaceX milyen karriert futott be már most...

Átvitt értelemben pedig munkahelyek és technológiai befektetések milliárdjai az emberiség javát szolgálják.

SpaceX újrafelhasználható rakétái csak és kizárólag emiatt születtek (meg mert műholdakkal és űrturizmussal simán megszedik majd magukat) Ne felejtsük el, hogy a közfinanszírozású NASA mekkora brutális mennyiségű pénzt égetett el évtizedek alatt, és mégis kinek van visszatérő rakétája töredékpénzből? SpaceX...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Pendra37 takos...
2017.03.23. 16:35
Miert is jo egy holdbazis?

- Ha megfelelo mennyisegu vizet talalnanak, akkor a Holdon ivovizze, oxigenne es raketa uzemanyagga konvertalhatnak. Ezt pedig horror aron el lehetne adni a az ujabb expedicioknak. A Foldrol eleg volna csak a felszerelest es az urhajosokat kiloni. A Fold vagy a Hold korul pedig felvennek a Holdrol olcso penzen felbocsatott naftat.
Jelenleg azt feltetelezik, hogy a Hold sarki regiojaban 600 millio tonna H2O jeget felteteleznek. Ez 600 milliard kg viz/O2/H2. Ennyi viz/O2/H2 fellovese 1.300.000 milliard USD volna. 200 milliard USD-bol fel lehet huzni egy profi feldolgozo bazist a Holdon. Ha ezutan 200 USD-ert adjak a cucc kilojat Fold koruli palyan (1/15-e a jelenlegi arfolyamnak), akkor is 120 000 milliard USD hasznot hoz a bazis tulajdonosanak. Viszonyotas keppen, ennyi penz Magyarorszag 1600 evi teljes kolsegvetese.

- Nemreg huzott el mellettunk egy aszteroida, ami becslesek szerint 5 400 milliard USD erteku platinat es egyeb ritka femet tartalmazott. A Holdrol olcson fellott raketa hajtomuvekkel es a fentebb olcson termelt raketa uzemanyaggal megcelozzak es ugy modositjak a palyajat, hogy az a Holdra zuhanjon. Ezutan mar egyszeruen ki is termelheto a felszinrol. Gyakorlatilag csak fel kell szedni a talajrol es kesz. Ennyi platina nyilvan lenyomna az arat, ugyhogy csak mondjuk 50 milliard USD lenne a vege. Ez es annyi mint, MO majdnem 1 evnyi koltsegvetese. Raadasul ennyi olcso platina megoldana az autok akksi problemajat. 1/100-ara csokkentene a H2/O2-vel mukodo uzemanyagcella arat. Ezek utan nem kellene Litiumos akkisval meg toltessel szorakozni. Csak belenyomsz egy kis suritett levegot/O2-t meg H2-t a tankba aztan aram lesz belole.

- Az olcso raketa uzemanyag olcsova tenne a hosszu tavu urutazast. Csak LEO-ba kellene felloni egy kicsi, konnyu kapszulat. Ott feltankolni es mehetne is tovabb a Holdra. Az urturistak imadnak.

- A Foldre valo visszateres sem volna tobbe olyan veszelyes. Ha teli tankkal kezdene leszallni az urhajo, akkor mar az elejen lassithatnanak a raketakkal. Sokkal lassabban lepnenek be a legkorbe ami nagyban csokkentene a hoterhelest.

Igy 10 perc alatt ennyi jutott eszembe. Persze meg fel lehetne huznai egy nagy obszervatoriumot. Ki lehetne epiteni egy nagyon olcso, magneses gyorsitos kilovo rendszert. Letre lehetne hozni mikrogravitacios ipart stb.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Pendra37
2017.03.23. 16:42
Szep dolog ez az Urjog. Engem valahol a Tordesillasi szerződésre emlekeztet. Ott is leirtak a papirra, hogy a bolygo melyik resze kit illet. De ez a papir nem akadalyozta meg a gyarmatositot egymas kozott vivott haboruit az ujvilagban.

A tengeri jogot kellene alkalmazni. Annak kb az a vege, hogy az erosebb kutya b***ik. Ha ket ellentetes erdek talalkoznik nemzetkozi vizeken, akkor annak lesz igaza, aki nagyobb tuzerot hozott.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. takos81 Pendr...
2017.03.27. 14:11
Köszi az ötleteket. Nekem ez mind sci-fi, nem látok realitást rájuk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Pendra37 takos...
2017.03.28. 14:51
20 evvel ezelott gondoltad volna, hogy ma az akkori szamitogepeknel erosebb telefon lesz a zsebedben toredek aron?
25 evvel ezelott az onvezeto auto vagy a Star Trek-es PADD is total sci-fi volt.
30 evvel ezelott lattal realitast az internetre?
50 evvel ezelott a GPS is csak alom volt.
100 evvel ezelott az atomreaktor vagy az atombomba is elkepzelhetetlen volt.
150 evvel ezelott a Holdraszallas vagy a hosszu tavu tengeralatti utazas konkretan sci-fi irodalom volt.
A vasuti utazasra sem lattak realitast paran. Azt gondoltak, hogy a gozmozdony altal elerheto "nagy" sebessegbe es gyorsulasba bele fognak halni az emberek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!