iPon Cikkek

Bacimozi – Főszerepben az evolúció

Dátum | 2016. 09. 11.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Az alábbi videó cselekményének menete valószínűleg sokak számára ismerős lehet: a szereplők egy sor egyre nagyobb megpróbáltatásnak vannak kitéve, amelyeken csak úgy tudnak túljutni, ha új képességekre tesznek szert. A történet tehát nem új, ilyen formában azonban mostanáig nem sokan láthatták. A mellékelt felvétel főszereplői ugyanis baktériumok. A forgatási helyszín egy 120 x 60 centiméteres, átlátszó tároló, amelyben agaragar táptalajt és sávonként változó mennyiségű antibiotikumot helyeztek el. A tároló legkülső zónái gyógyszermentesek, így ezekben a biztonságos részekben a baktériumok könnyen gyarapodhatnak. Az edény közepe felé haladva aztán egyre nagyobb koncentrációban van jelen az antibiotikum, így a környezet egyre halálosabb. Főhőseinknek tehát ahhoz, hogy túléljék a mérgező zónákat, ellenállóvá kell válniuk a hatóanyaggal szemben. És a felvétel tanúsága szerint ezt meg is teszik. A videó kezdetén a baktériumokat a külső sávban helyezik el a kísérletező kutatók, amit gyorsan kolonizálnak is a mikrobák. Ahogy elérik a második zóna határát, és vele az első adag antibiotikumot, előretörésük lelassul. Néhány pillanat elteltével azonban világos pöttyök jelennek meg a határon, amelyek elkezdenek kiterjedni az új zónára. Ezen pöttyöket olyan baktériumok alkotják, amelyek menet közben az antibiotikum hatásait semlegesítő mutációkat szedtek össze. A következő határnál aztán ismét megtorpan a kolonizálás, míg ki nem fejlődnek az ellenálló törzsek. A film végére, a kísérlet kezdete után 11 nappal a középső, legtöbb antibiotikumot tartalmazó zóna is meghódításra kerül.
A felvétel látványos szemléltet egy nagyon is valós és jelentős problémát. A kórokozó baktériumok és más mikrobák riasztó sebességgel válnak ellenállóvá a forgalomban lévő gyógyszerekkel szemben. Ennek eredményeként 2050-re évente várhatóan 10 millióan fognak meghalni mikrobiális fertőzésekben. Az antibiotikum-rezisztens baktériumok felbukkanása ugyanakkor ijesztő volta mellett meglehetősen nehezen megfogható probléma is egyben: a mikrobák ugyanis kis méretüknek köszönhetően szabad szemmel láthatatlanok, és a hatóanyagokkal szembeni ellenállóképesség kialakulását sem könnyű vizualizálni. A fenti videó azonban pontosan erre szolgál. Elképesztően látványosan ábrázolja az evolúció folyamatát, egy két perces filmben lencsevégre kapva, ahogy az apró élőlények új kihívásokkal szembesülve elhullanak, versengenek, lendületet kapnak, hódítanak és alkalmazkodnak. A felvételt Michael Baym, a Harvard kutatója készítette, aki a rendezői feladatok mellett a produceri munkálatokról, a szereplőválogatásról, a forgatási helyszín berendezéséről és a világításról is gondoskodott. A különleges tárolót Baym eredetileg Mikrobiális Növekedési Obszervatóriumnak (Observatory of Microbial Growth, OMG) nevezte el, de konzervatívabb kollégái javaslatára később átkeresztelte az elrendezést, amely így ma már a Mikrobiális Evolúciós és Növekedési Arénatábla (Microbial Evolution and Growth Arena plate, MEGA-plate) nevet viseli.
Az edény eredeti neve annyiban mindenképp helytállónak bizonyult, hogy amikor Baym egy hónappal ezelőtt egy washingtoni konferencián először prezentálta felvételeit, több leesett állú résztvevő száját is elhagyta ugyanezen betűszó. „Izgalmas, kreatív és forradalmi” – jellemezte a kísérletet Shelly Copley, a Coloradói Egyetem kutatója, a konferencia szervezőinek egyike. Baym maga már több százszor látta felvételeket, de még mindig lenyűgözőnek tartja ezeket. „Ténylegesen látni, ahogy a mutációk megtörténnek” – mondja. A MEGA-plate mellékesen került kifejlesztésre Baym más kutatásai mellett. A szakértőt egy kollégája kísérlete ihlette meg, aki egy flakonban tenyésztett baktériumokat, és ahogy azok gyarapodtak, egyre több antibiotikumot adagolt hozzájuk. A folyamatosan változó környezetben egyre nehezebbé vált a túlélés, így a mikrobáknak állandóan fejlődniük kellett. „Olyan az egész, mint a vakondvadász játék bakteriális változata” – mondja Baym. „Egyre nagyobb kalapácsokkal ütögetjük az ellenfeleket, amelyek egyre jobb sisakokat viselnek.” A flakonban élő baktériumok azonban csak korlátozottan alkalmasak az evolúció tanulmányozására. A valóságban ugyanis az alkalmazkodás nem egy változó összetételű, de többé-kevésbé mindig homogén folyadékban zajlik le. A mikrobák felületeken növekednek, új területeket hódítanak meg, és versengenek szomszédaikkal. A folyamat térbeliségét tehát nem szabad szem elől téveszteni. És Baym pontosan ennek érzékeltetésére hozta létre a MEGA-plate-et.
A kísérlet összeállítása egyszerű volt. Baym megrendelte a legnagyobb műanyag lapot, amely befért a laborajtón, majd erre építette rá a tároló többi részét, és az egyéb hozzávalókat. A filmek elkészítése ugyanakkor jóval nehezebb feladatnak bizonyult. Mivel a legtöbb agaragar gél sárga színű, ami nem túl előnyös a felvételeken, Baym és kollégája, Tami Lieberman feketére festették a táptalajt. A zavaró tükröződések problémáját rengeteg fekete festékkel és ragasztószalaggal oldották meg. A fedőlemezen kicsapódó vizet hősugárzókkal tüntették el, a táptalaj más mikrobákkal való megfertőződését pedig gondos és rendszeres fertőtlenítéssel akadályozták meg. Baym és Lieberman esténként és hétvégenként dolgozott a projekten, amelynek sokáig nem is tulajdonítottak nagyobb jelentőséget. Lassan azonban egyre világosabbá vált számukra, hogy milyen érdekfeszítő dologba vágtak bele. Amikor aztán megmutatták munkatársaiknak az első elkészült felvételt, amelyen már megfigyelhetők voltak az evolúciós mintázatok, egyöntetű volt a vélemény, hogy tegyenek félre minden mást, és elsősorban ezen a kísérleten dolgozzanak.
A MEGA-plate látványosan demonstrálja, hogy a baktériumok milyen könnyen alkalmazkodnak a velük szemben kezdetben még hatásos antibiotikumokhoz. A kísérletek során a olyan kólibaktériumok fejlődtek ki, amelyek a köznapi törzsekhez képest ezerszer ellenállóbbá váltak hét különböző gyógyszerrel szemben is. A tároló közepét elérő mikrobák ellenállóképessége az eredeti tízezerszeresére növekedett a trimetoprimmel szemben, és százezerszeresére a ciprofloxacinnal szemben. Egyes törzsek egyenesen kivonták a ciprofloxacint a táptalajból, és az elviekben rájuk halálos hatóanyag kristályait kalapként kezdték magukon viselni. Ezt persze már más kutatók is igazolták, de mostanáig senkinek sem sikerült ennyire látványosan megmutatni az antibiotikum-rezisztencia kialakulásának folyamatát. A MEGA-plate ugyanakkor jóval több egy vizualizációs eszköznél, hiszen nagyon hasznos lehet a kutatások során is. Baym és kollégái például begyűjthetik a különböző zónák egyes mikrobáit, és szekvenálhatják ezek genomját, hogy megtudják, mely mutációk tették lehetővé, hogy a baktériumok eljussanak a biztonságos szélső területről a mérgező középső részekre. Ami még fontosabb, a kísérleti elrendezés lehetővé teszi, hogy a baktériumok fejlődését egy realisztikus, háromdimenziós térben tanulmányozzák a szakértők. Hogy ez miért fontos, arra jó példa lehet az alábbi felvétel. A 30. másodperc környékén a mikrobák betörnek az első antibiotikumot tartalmazó zónába, de kolóniáik ekkor még kicsik és ritkák a területen. Ahogy aztán a film folytatódik, világos foltok kezdenek megjelenni a halvány részek némelyikén. Itt olyan baktériumok találhatók, amelyek mutációiknak köszönhetően ellenállóvá váltak az antibiotikummal szemben és gyorsan is szaporodnak.
A foltokban tehát a legfittebb mikrobák kezdenek gyarapodni, azonban ezek közül messze nem lesz mindegyik sikeres hódító. Sőt: a legtöbb jól sikerült törzs végül elhullik, mivel csapdába esik. A gyengébb mikrobák elszipkázzák előlük a tápanyagokat, így a gyorsan növő kolóniák nem tudnak hová terjeszkedni. „Nem az a fontos, hogy mindenkinél jobb legyél magad körül, sokkal lényegesebb, hogy elsőként juss el az érintetlen új területekre” – magyarázza Baym. A kísérlet tehát az evolúció véletlenszerűségét is kiválóan demonstrálja, vagyis azt, hogy az alkalmazkodáshoz kevés egy-egy szerencsés mutáció, az is fontos, hogy ezek mikor és hol következnek be. A lokáció fertőző betegségek kialakulásában betöltött fontos szerepével csak mostanában kezdenek foglalkozni a kutatók. A cisztás fibrózisban szenvedőknél például gyakran jelentkezik a tüdőben bakteriális fertőzés. Ezek a mikrobák azonban nem egyetlen populáció tagjaiként kezdenek gyarapodni, hanem elszigetelt csomókban. A különböző csoportok egymástól függetlenül, a tüdő különböző részeiben fejlődnek, és gyakran antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájuk is nagyon eltérően alakul. Ezek a fertőzések tehát nagyon hasonlítanak a MEGA-plate-en megjelenő, egymással párhuzamosan létező és terjedő hullámfrontokra, mondja Michael Brockhurst, a Yorki Egyetem kutatója, aki azt reméli, hogy az új módszer talán az ilyen fertőzések gyógyításában is segítséget jelenthet majd. A gyakorlati alkalmazás lehetőségein túl a MEGA-plate egyúttal kiváló oktatási segédeszköz is, hiszen konkretizálja a megfoghatatlant: láthatóvá teszi az evolúció folyamatát. „Vizuális teremtmények vagyunk” – mondja Baym. „Azt hisszük el, amit látunk.”
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

29. ny
2016.09.11. 13:25
Tehát ha egy petricsésze közepére antibiotikumot rakok, akkor 11 nap múlva kész lesz a szuperbacim ami mindenre rezisztens?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. kiskoller
2016.09.11. 14:55
Anno egy beszélgetésben megjegyeztem, hogy lehet nem is az emberiség a Föld ura, hanem a baktériumok. Sokkal többen vannak, sokkal régebb óta vannak itt ezen a bolygón, sokkal alkalmazkodóbb, sokkal több helyen megélnek, és sokáig itt lesznek még, mikor mi már a dinók sorsára jutunk.

Akkor kiröhögtek, de ahogy egyre többet tudok meg róluk, egyre biztosabb vagyok...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. Renhoek ny
2016.09.11. 16:48
Igen, de ezt egyszerűbben is el lehet érni, csak össze kell szedni az antibio rezisztens géneket, amik általában plazmidokban cserélődnek a baktériumokban... aztán beültetni. Vagy talán elég ha kevergeted őket, szépen kicserélgetik baktériumszex közben. Ez sokkal.egyszerűbb, mint a petricsészés. (Ott lehet kiesnek időközben páran, pl a kiszorulás miatt)

... persze ez nyilván sokmindentől függ, mert az antibiotikumok is sokfélék lehetnek, különböző mechanizmussal. Gombák ügyesen fejlesztgettek azért...

Kiskoller, ez teljesen igaz. Annyiban javítok, hogy a bacik, gombák, vírusok és egysejtű moszatok inkább a Föld urai. Örökké azok is maradnak kicsit
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. ChoSimba Renho...
2016.09.11. 20:32
Lehet hogy ők a Föld urai, de mi még lehetünk a Naprendszeréi, mert nekünk vannak űrhajóink
Na jó, ahogy most a világ kinéz, közelebb vagyunk a dínó sorshoz...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. WarpEdit
2016.09.11. 21:29
Majd az űrhajóink leszállnak random bolygón, a bacik köszönik a fuvart..... nemsokra rá buktuk is a naprendszert
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. Renhoek WarpE...
2016.09.11. 23:24
Vagy ha van élet más bolygókon, akkor az biztosan baktérium/vírus vagy valami hasonló formában létezik, tehát buktuk a teljes univerzumot

Egyébként a molekulák természetes "velejárója" az aminosav, RNS-DNS kialakulása... szinte a fizika törvényeiből adódik ez az összeállítás. Ennek ellenére másféle kód is létezhet, másféle elemekből, teljesen más hőmérsékletben/körülmények között...

Legérdekesebb a Titán folyékony metántengereiben létező lehet...

...és ez nem scifi, bár energia alapú lényeg is létezhetnek, az maradjon a Star Trek talaján. Ez sokkal reálisabb.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2016.09.11. 23:52
> Egyébként a molekulák természetes "velejárója" az aminosav, RNS-DNS kialakulása...

Hogy állunk, sikerült már őslevesből életet (mozgó, táplálkozó, önreprodukáló RNS-t) kikeverni, vagy még mindig nem?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. ChoSimba ny
2016.09.12. 08:37
Még csak nemrég indultak a kísérletek, szóval kell még a tudósoknak 400 millió év, türelem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. Renhoek ny
2016.09.12. 22:16
Áh...még mindig van egy óriási lyuk a reprodukáló szekvenciák létrejöttében.

Csak, hogy lássuk hogyan néz ki: [DNS replikáció]

Anyum varrógépe egyszerűbb

RNS-é nem ilyen bonyolult baciknál, vírusoknál,.. de azt se tudom elképzelni, hogyan jöhetett össze csak úgy.

A mostani újdonság, hogy eleinte csak más szekvenciákat voltak képesek lemásolni, és talán véletlenül valahol találkozhatott kettő, ami létrejött. (de ez már maga evolúciót feltételez, másolás nélkül...) Nehéz kérdés...

A sejtésem az, hogy egy óriási véletlen történt, lehet a teljes galaxisban, netán az egész univerzumban egyszer. Persze ez csak játék a valószínűségekkel. (Aminosavak, és szekvenciák gyakoriak, ez 100%. Akár kis működő molekulák, enzimek létrejöhetnek simán, ezt adja a kémia, összeáll magától. Na de a reprodukció és ebből következő komplexitás... ott a sötét folt)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. ChoSimba Renho...
2016.09.12. 22:32
Ez kb. ahhoz hasonló, hogy nullákból, egyesekből meg pár milliárd tranzisztorból hogy a francba lesz GTA5 ?
Itt meg, pár szén, hidrogén, oxigén, stb. atomból létrejön valami, amit életnek nevezünk.
Honnantól élet és nem csak a molekulák brown mozgása ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Renhoek ChoSi...
2016.09.12. 23:01
A GTA5 hasonlat egy teremtő jelenlétét sugallná Hiszen a tranzisztort, és a nullákat mi rakosgatjuk megfelelő sorrendbe. Valaki.

Itt meg önszerveződik. Inkább azt mondom, a fizika-kémia törvényei extrém módon kedveznek az összetettebb kialakulásának, főleg amino-sav szinten... de ez önmagában kevés. Van egy hiányzó láncszem igazából. Remélem még az én életemben megtudjuk a választ...

Mellesleg gondolkoztam egy nagyon egyszerű life szimulátoron, úszó Minecraft kockákból. Lenne egy kód, és a kódból egyenesen leforduló szerkezet. A random mutációk pedig alakítanák a kis gépeket. Vajon mekkora idő és számítási kapacitás után jutnánk el a reprodukcióig?
Lehet játszani a paraméterekkel, olyanokkal is, amik a kedveznek ennek. Pl végtelen energia, stabilitás stb... (aztán lehet éppen ezek miatt nem alakulna ki az élet... mert kell a törékenység a szelekció mellé)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. ChoSimba Renho...
2016.09.13. 08:14
A GTA hasonlattal inkább csak arra szerettem volna rávilágítani, hogy szerintem nincs magasabb rendű valami, még az emberek is csak az atomok spontán önszerveződésének eredményei. Ergo nem különbözünk egy molekulától, csupán csak annyiban, hogy többen álltunk össze egy "molekulává".
Tehát az emberi én, a lélek, a szellem, nevezd aminek akarod, az csupán csak az elképesztő mennyiségű molekula által létrehozott hihetetlen bonyolult működés.
Ahogy a GTA által létrehozott világ, benne a sok karakterrel meg mifenével csupán az elképesztő mennyiségű tranzisztorok és 0/1-ek eredménye.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. kiskoller Renho...
2016.09.13. 08:47
Erre Sagan bácsi mondta azt, hogy lennie kell első életnek, első élő bolygónak az Univerzumban. Lehet, hogy a miénk az, mi vagyunk az első élet az egész világegyetemben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. HozeManuel Renho...
2016.09.13. 10:35
Nem kizárt hogy létezik egy teremtő intelligencia. Ezt a legkönnyebb elképzelni a korlátos agyunkkal de attól még nem kizárható. A másik hogy minden a véletlen műve. Az a gáz hogy mindkettő elmélet nagyon hihetetlen Mert ha lenne egy felsőbb rendező elv akkor miért teltek el évmilliárdok amíg az első baci létrejött és miért vannak káros és zsákutca mutációk? Ha pedig minden a véletlen műve hogy jöhettek létre olyan komplex mechanizmusok amiket még az ember sem tud lemásolni, maximum messziről utánozni?

Személyes véleményem hogy egyik sem igaz. Létezik teremtő intelligencia de az nem úgy "gondolkodik" mint az ember, és a mi szempontunkból egyáltalán nem nevezhető intelligensnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. kiskoller HozeM...
2016.09.13. 11:00
"amiket még az ember sem tud lemásolni"

Túlbecsülöd az emberiséget. Nem elég, hogy véges az intelligenciánk, csak pár tucat/száz éve figyeljük ezeket a folyamatokat.

Amúgy meg nem csak véletlen műve. Az evolúcióban kis(ebb) helye van a véletlennek. No és ott van a tér és idő mérete. Annyi idő telt el, annyi bolygón, hogy rengeteg lehetősége volt az életnek kialakulni.

Nyilván egy halott bolygón nem kérdezi senki, miért nem ott alakult ki élet. Mert ott nincs élet. Csak ott kérdezik az értelmes lények, hogy miért épp ott alakult ki élet, ahol kialakult. Antropikus elvnek nevezik ezt a gondolatmenetet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Resike HozeM...
2016.09.13. 11:04
Szerintem a gravitáción kívül nincsen semmiféle felsőbb teremtő intelligencia.

Erre szinte minden visszavezethető anyagok mozgása, keletkezése az elektronok energiája. Innentől kezdve minden csak legózás, levegő, víz, fény, hő, sugárzás, fehérje, sejtek.

Aztán az élőlények alkalmazkodtak egy adott környezethez és hogyha elég energiát képesek felvenni akkor osztódnak, szaporodnak, reprodukálódnak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. HozeManuel kisko...
2016.09.13. 18:22
Az idézett mondatom alatt azt értem hogy olyan dolgok alakultak ki amikről ordít hogy nem a véletlen műve hiszen még a gondolkodó ember sem képes lemásolni mert annyira komplex. A komplexitás, kifinomultság mond ellent a véletlennek. Nem az ember intelligencia szintjén van a hangsúly.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. HozeManuel Resik...
2016.09.13. 18:27
"minden visszavezethető"

Oké akkor légyszíves jelentkezz Nobel díjra hogyha megtaláltad a mindent leíró egyenletet

https://en.wikipedia.org/wiki/Theory_of_everything
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Renhoek HozeM...
2016.09.13. 21:38
" ordít hogy nem a véletlen műve hiszen még a gondolkodó ember sem képes lemásolni mert annyira komplex."

Nem értem mire gondolsz komplexitás alatt?

Egyetlen egy dolgot nem tudunk, hogyan jött létre, a leges legelső enzim funkciós molekula, ami képes lemásolni más proteineket. A mechanizmust értjük, használjuk, lemásoltuk, pontosan ismerjük, csak a létrejöttéhez a kód létezése és egy evolúciós folyamat szükséges. Ezt az egy szikrát nem ismerjük.

Minden ezen felüli élőlény nagyon szépen levezethető az evolúcióval. Semmiféle teremtő erő nem kell ehhez. Szépen végigkövethető a folyamat, ahogy az egysejtű életből többsejtű lett, majd differenciálódott sejtek, végül kialakultak a bonyolultabb többsejtű lények, neuronokkal... eleinte csak pár sejtből álló vezérlő-szabályzó rendszerek, majd több, végül a komplex hálózatok. Az égvilágon semmiféle tervezettség nincs ebben.

Misztikumra nem kell gondolni. A páva teljes genomja végigszekvenálható, ha van elég türelmed hozzá, akkor kiütögetve rájössz mely gének hordozzák a színes tollakat pl. A természetnek volt némi ideje eljutni a páva tolláig. Az, hogy sok biológiai folyamatot nem ismerünk még, attól még egyáltalán nem ordít róla, hogy " nem a véletlen műve"... pont, hogy szépen fajokra lebontva bizonyított tény, hogy a véletlen mutációk és a szelekció műve.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. gombabacsi ny
2016.09.14. 08:58
"Tehát ha egy petricsésze közepére antibiotikumot rakok, akkor 11 nap múlva kész lesz a szuperbacim ami mindenre rezisztens?"


nem is értem miért nem ezt használják a terroristák, vagy a hadiipar
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. ChoSimba gomba...
2016.09.14. 10:26
Ne adj ötleteket, így is elég kreatívak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. HozeManuel Renho...
2016.09.14. 11:38
Mivel nem érted magadtól nem is érdemes mélyebben belemenni de pont az általad említett génekre, RNS, DNS működésére gondoltam komplexitás alatt. Konkrétan minden sejt egy biológiai számítógép csak sokkal fejlettebb mint amit mi építettünk eddig

Az evolúciós elmélettel is vannak gondok, nem magyaráz meg mindent, bele lehet kötni de ezt a vitát is értelmetlen itt elkezdeni mert nem erről van szó.

Hanem arról hogy nincsen elég információnk levonni egy végleges következtetést, de te már megtetted szóval itt a beszélgetés vége
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Renhoek HozeM...
2016.09.14. 12:07
Igen, én nem is pazarlom az időmet kreacionista baromságokra.

...és az evolúció már rég nem elmélet. Pont mint a gravitáció, nem kell benne hinned, akkor is igaz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Renhoek HozeM...
2016.09.14. 13:48
Illetve bocs, nem fogalmaztam pontosan. A gravitáció egy törvény, van és kész. Nem ad magyarázatot rá, csak leírja.

Az evolúció pedig tény, ezt el kell fogadni. A "theory of evolution", pedig magyarázatot ad rá. Ilyen értelmeben bővebb és "magasabb rendűbb" a törvénynél. Szóval a tudományos világban a "theory" mást jelent, mint a szóbeszédben az elmélet, ami még nincs bizonyítva...

Szóval inkább úgy fogalmaznék, az evolúció már rég nem CSAK egy elmélet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. svas
2016.09.15. 12:42
+1 Renhoek

Ami a köznyelvben az elmélet vagy teória, az a tudományban a hipotézis néven létezik.
Ez csupán egy feltevést, feltételezést jelent, és még kidolgozásra vár, évek évtizedek munkája, bizonyítékok, tesztek után lesz elmélet.
Az elmélet/teória a tudományban már egy általában nagy számú bizonyítékkal alátámasztott, több fronton is igazolt koncepciót jelöl.
Az evolúció egy elmélet, melyet a tudomány tényként fogad el a fennt említett okokból.
Aki képes felfogni, megérteni, mert azért nem mindenkinek könnyű, és kell némi mentális flexibilitás hozzá valóban, (a nagyon lassan zajló folyamatokat az ember nehezen képes elképzeli úgymond) annak nem nagyon lesznek kételyei az igazságával szemben sem. Tehát a legtöbb kétkedő valójában nem érti vagy félreérti az egész elvet,annak működését. Ez a tévelygés, félreértelemezés észlelhető, hallható az ellenérveken is melyekkel támadják, bírálják. Senki sem állítja hogy mindent megmagyaráz, de nem is kell neki, sok minden magyarázatra szorul még, sajnos kevés a lelet de idővel majd a még kicsit homályos foltokra is fény fog derülni ez nem csettintésre történik. Az elmélet működik, igaz, makes sense, logikus. Sőt még frappáns, elegáns, racionális is szemben a kreacionista borzalmakkal melyek a bronzkorszaki ember, mai szemmel már igencsak sötét gondoltatvilágát tükrözik.Nehéz megérteni hogyan hihet el felnőtt ember ilyen képtelenségeket a 21. században, ilyen ismeretek és tárgyi bizonyítékok birtokában mint ami manapság rendelkezésre áll, de ennek is megvan a maga pszihológiája biztosan. Szerintem félelem, a céltalanságtól,
a felső gondviselés hiányától, és a véletlentől illetve esetlegességtől való irtózás állhat mögötte. Egyszer, idővel kinövi majd az emberiség ezt is. Ha húzzuk addig. Peace
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. svas
2016.09.15. 13:07
A gravitáció egyike a máig ismert 4 erőnek melyek "játéka" a kb 14 milliárd év alatt formálta az univerzumot oylanra amilyen. A másik három az elekromágnesesség, ez amit a mindennapokban a legtöbbet tapasztalunk közvetlenül is, gyakolatilag sugárözönben élünk végette, az erős magerő, ezek kapcsolják össze az atom magjában található részecskéket (proton, neutron) és a gyenge magerő, ez egy egzotikusabb kis erő, a radioaktív bomlás például
ennek eredménye. Tehát a gravitáció önmagában nem termemtő erő de nagyon fontos és látványos a hatása, nélküle természetesen nem lenne semmi max az üres homogén vákum, vagy legalábbis bolygók, csillagok semmiképpen. A másik 3 erőről szinte dettó ugyanez elmondható, pótolhatatlanok ebből a szempontból
Sőt a 4 erő aránya is elképesztően precíz és pontosan ilyen kell legyen mint amilyen most. Természetes hogy ilyennek találjuk, különben nem beszélgetnénk itt erről most. .) Ez az antropikus elv, guglizzátok bátran meg.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. BiroAndras Renho...
2016.09.15. 16:17
Az élet nagyon gyorsan megjelent a Földön. A legutóbbi felfedezések szerint kb. ahogy a kéreg elkezdett megszilárdulni, máris kopogtatott az élet, hogy beköltözne.
Emiatt az az általános vélemény, hogy az élet könnyen kialakul, ha megfelelőek a feltételek. Persze egy mintából nehéz statisztikát csinálni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. ChoSimba BiroA...
2016.09.15. 17:11
De továbbra is kérdés, hogy a Földön akkoriban uralkodó környezeti állapotok egyrészt mennyiben általánosak, másrészt mennyiben létfontosságúan szükségesek az élet kialakulásához ?
Ugye a legelején még pl. nem volt oxigén, e miatt igen magas lehetett a sugárterhelés. De lehet hogy pont ez kellett az élet kialakulásához, mert ez megnövelte a mutációk kialakulásának valószínűségét.
Magasabb rendű élet viszont lehet hogy csak oxigén dús környezetben fejlődhet ki, a komplexitása miatt.
Szóval azért még van itt talány rendesen.
Azt biztos, hogy ha a feltételek adottak, akkor szinte természetes, hogy kialakul az élet.
És akkor még mindig ott a kérdés, hogy mi kell az intelligencia kifejlődéséhez.
Kell-e valami környezeti katasztrófa, ami az élettérben lyukat hoz létre ? Lásd meteor, stb.
Persze lehet, hogy ez is automatikusan kifejlődik, ki tudja.
Egyszóval egyetlen példa alapján biztosat azt hiszem senki nem tud mondani
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Renhoek ChoSi...
2016.09.15. 19:11
"Azt biztos, hogy ha a feltételek adottak, akkor szinte természetes, hogy kialakul az élet."

Ez az amit BiroAndras is mondott... egy példa nem elég.
Amit múltkor is mondtam, a lottót egy szelvénnyel is meg lehet nyerni, ha beírod azokat a számokat hogy [1 2 3 4 5]. A valószínűsége ugyan annyi, mint a többi számnak.

Itt a probléma, hogy nem ismerjük a valószínűséget. Lehet gyakori, de lehet 10 milliárd évente egyszer a teljes ismert univerzumban. (Fontos, most nem az aminosavak, RNS molekulák és egyéb random létrejött LEGO elemekről beszélek, hanem az első replikátorról, ami elkezdte sokszorozni magát (de inkább egy másik replikátort), és magával együtt a kódot, hibákat generálva)

... emiatt nekem nincs is határozott véleményem az élet kopogtatásáról. Jó lenne más bolygókon is megfigyelni, de még az sem bizonyíték, mivel az aszteroidákkal viszont már szétterjedhet...

...de a lényeg, hogy egyszer létrejött. Ez az egy biztos csak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!