iPon Cikkek

Batman: Arkham Origins Blackgate - Deluxe Edition

Dátum | 2014. 04. 22.
Szerző | Mastigias
Csoport | JÁTÉK

Boldog születésnapot, Batman! Talán illik ezzel kezdenem a tesztet, mivel - akár hiszitek, akár nem - szuperképesség nélküli szuperhősünk idén ünnepli 75. születésnapját! Az 1939 óta eltelt hosszú évek alatt a karakter cseppet sem veszített népszerűségéből, sőt, évről-évre sikerült megújulnia, és alkalmazkodnia az adott korhoz. Legutóbb Christopher Nolannek sikerült maradandót alkotnia a filmvásznon, azóta pedig azt is tudjuk már, hogy Ben Affleck lesz a következő Denevérember. Ezen kívül végigjátszhattunk három Batman: Arkham játékot, idén pedig érkezik a következő, szóval zajlik az élet Bob Kane és Bill Finger karaktere körül rendesen, mi rajongók pedig csak örülhetünk ennek. Na jó, nem mindig…
A 2.5D-s oldalra scrollozós akció-platformer stílusú Batman: Arkham Origins Blackgate eredetileg tavaly jelent meg Nintendo 3DS-re és PlayStation Vita-ra, az Arkham Origins kísérőjeként, ám jobb nem így gondolnunk rá. Már csak azért sem, mert a fogadtatása nem volt túl kedvező, a szaksajtó erős közepesre értékelte, a játékosok pedig hasonlóan vélekedtek róla. Éppen ezért érthetetlen, miért gondolta úgy a Warner Bros., hogy ezt biza’ nagy gépekre is ki kell adni. Hiába keressük az okokat, a lényeg, hogy a döntés megszületett, így a fejlesztő Amature Studios hozzálátott a játék kipofozásához. A 3DS és Vita verzió után átírták PC-re, PS3-ra, Xbox 360-ra és Wii U-ra is a Denevérember kézikonzolos kalandját, Batman: Arkham Origins Blackgate – Deluxe Edition címmel, javított grafikával és hanggal, új pályákkal és mozdulatokkal.
A jólhangzó reklámszöveget egy kissé beárnyékolja a tény, hogy grafikai beállítások egész egyszerűen nincsenek a játékban. Pontosabban vannak, csak nem valami sok: állítható a felbontás, az élsimítás és a mélységérzet. Ennyi. Nem szokott vesszőparipám lenni a grafika, mivel a játékmenet többet számít nálam, de 2014-ben azért többet vártam volna beállítás-ügyileg. Ettől függetlenül a látvány kielégítő, mindaddig, amíg nem következik valamilyen belassítós-beközelítős jelenetsor, ekkor ugyanis hatalmas pixelekkel, elmosódott textúrákkal és recés élekkel találjuk szembe magunkat. Sőt, egy-két in-game átvezetőnél a gothami lakosok demonstrálják nekünk rendkívüli hasbeszélő képességeiket, a szereplők szája ugyanis végig mozdulatlan a párbeszédek alatt. Nem véletlenül emeltem ki külön, hogy in-game átvezető, a legtöbb ugyanis nem az, hanem ún. animált képregény, ami lényegében egy állókép különböző effektekkel való feldobása. Ezzel nem is lenne gond, stílusos megoldás, de a felsorolt hiányosságok után az ember hajlamos azt gondolni, hogy csak a grafikai hiányosságokat akarták palástolni a fejlesztők.
A történet három hónappal az Arkham Origins eseményei után játszódik, ekkorra már megnyugodtak a kedélyek, és béke honol a városban. Pontosabban honolna, de mint tudjuk, az ördög nem alszik, hát még a főgonoszok. Első küldetésünk rögtön a Macskanő megregulázása lesz, aki egy friss rablás után próbál egérutat (értitek) nyerni a rend derék őrei elől. A nem túl bonyolult üldözős pályán megismerkedhetünk az irányítás alapjaival, a végén Selina (f)elcsípésekor a hölgy értékes infókat közül velünk. Kiderül például, hogy a rosszarcúakat elszállásoló Blackgate böriben nem minden klappol, mivel lázadás tört ki, és a rabok átvették az irányítást az intézmény felett. Sőt, a megszerzett ingatlant három körzetre osztották fel a bűnözőzsenik, név szerint Pingvin, Blackmask és Joker. Nosza, irány a büntetés-végrehajtási intézmény, aminek bejárata előtt alkut kötünk a Macskanővel: ha a batheadseten segítséget nyújt nekünk a börtön megtisztításában, akkor együttműködésünk végeztével egy kevésbé őrzött fegyházba küldjük vissza. Ahonnan persze könnyebben tud megszökni, de ez már nem a mi dolgunk… Ja de, hiszen mi vagyunk Batman.
Lényegében ekkor kezdődhetne az igazi móka, de egy segítségnek szánt alkalmazás végig hátráltatni fog minket, amit az egyszerűség kedvéért nevezzünk most térképnek. Egy tökéletesen használhatatlan térképről van szó, ami elméletileg nem csak saját pozíciónkat, hanem a pálya felépítését és a célobjektumokat is megmutatja. Igen ám, de mindezt fix nézőpontból, sematikus ábrázolásmóddal teszi, a forgatás lehetőségének elhagyásával. Ergó olyan, mintha laikusként egy alagútrendszer profin kidolgozott tervrajzait szemlélnénk, vagy hogy még szemléletesebb példával éljek: annyit ér, mint olvadó cukor bataranggal dobálni Killer Croc-ot a kanálisban. Viszont ha már szóba jött az öreg Kroki, meg kell jegyeznem, hogy remek bossfightokat sikerült összehozniuk a fejlesztőknek: más-más taktikát igényel például Deadshot, Catwoman, vagy Bronze Tiger kiiktatása. Bizony, ellenfelekből nem lesz hiány, a mezei verőlegényektől kezdve az említetteken keresztül rengeteg DC karakteren kell majd átverekednünk magunkat, úgyhogy ilyen téren nem kellett csalódnunk. A verekedésnél viszont kifizetődőbb, ha - ahol tehetjük - a lopakodásra helyezzük a fő hangsúlyt, mivel szemtől-szemben nem sok esélyünk lesz a fegyveresek ellen.
A bunyóról jut eszembe: a harc mechanikája maradt az eddigi részekben megismert, mindössze annyi különbséggel, hogy ezúttal oldalról látjuk a történéseket. Még az utolsó ellenfélnél történő idő-belassítás is visszatér – egyébként ilyenkor tapasztalható a fentebb már említett spontánpixelesedés. Nem a harc az egyetlen, ami át lett emelve a korábbi részekből, szinte az összes játékmeneti elemmel találkoztunk már korábbi gothami kirándulásaink során (a szellőzőben való haladás viszont sosem volt még ilyen komikus). Kiemelendő a kódfeltörő masina (Crypto Sequencer), melynek használata közben ezúttal nem a kontroller analógjait kell mozgatnunk, amíg jó nem lesz neki, hanem egy fix háromjegyű számot kell megtalálnunk egy kódsorban. Jópofa újítás ez, bár hamar ki lehet ismerni, ami után túl egyszerűvé válik a szám megkeresése. További újítás a robbanó gél használata: eddig oda kellett fújnunk egy adott felületre, most viszont fel is lőhetjük oda, könnyen, egyszerűen.
Természetesen a detektívmódot sem hagyták ki a fejlesztők a mókából, sőt, egy új funkcióval is ellátták. Ez a funkció a Koncentrált Detektívmód (ne aggódjatok, nem így hívják, csak most találtam ki), melynek segítségével alaposabb vizuális letapogatást hajthatunk végre környezetünkön és felfedezhetjük a továbbjutáshoz elengedhetetlen részleteket. Sajnos ez a játékelem inkább csak frusztrálóra sikeredett, mint hasznosra. Értem ezalatt azt, hogy ha egy szobában látszólag nem lehet továbbjutni, be kell kapcsolnunk a fejlesztett detektívmódot, megvizsgálni a plafonon lévő szellőzőjáratot, amire csak ezt követően lőhetek a Batclaw nevű kütyüvel. Idáig rendben is van, de kérdem én: miért kell ismét a Detektívmódot használni a következő teremben is, ahol ugyanez a „feladvány”? Tudom, hogy ott a szellőző, az előző szoba rávezetett a játék, már szabad szemmel is látom, miért nem lőhetek bele nyomozás nélkül? Nem-nem, ilyesmit nem szabad – kapom az arcomba - tessék szépen mindent újra megvizsgálni, legalább annyival több lesz a játékidő.
Bizony, nyakon csíptem a fejlesztők ebbéli szándékát, ami még nem is lenne probléma, hiszen főhősünk „a világ leghatalmasabb nyomozója”, aki valószínűleg annak köszönheti ezt a titulust, hogy szokott nyomozni, de az már a pofátlanság (boccs, Kétarc!) határát súrolja, amikor egy másik pályára kell visszabattyognunk valamiért, ami nélkül nem juthatunk tovább. Nem egyszer megesett, hogy több, már elvégzett pályarészen kellett visszasétálnom a bejáratig, mivel gyorsutazásra csak itt van lehetőség. A fejlesztők nagyjából ezzel küldték totálisan padlóra a játékélményt, ami így hamar repetitívvé vált, még azelőtt, hogy igazán belemelegednénk. Ezen a monotonitáson az sem változtat, hogy gyűjtögethetünk is: Joker területén műfogsorokat, Blackmask körzetében fekete maszkokat, Pingvinnél pedig pingvineket. Ezek a cuccok egyébként felrobbannak, ha nem szúrjuk ki őket időben és a közelükbe érünk, ezért érdemes nyitott szemmel, bekészített Bataranggal barangolni.
És most jöjjön a kedvencem, a legnagyobb ellenfél: a tüskés fekvőrendőr, ami csak úgy ott van a folyosók padlóján. Egy átlagos ember átlépne egy ilyet, ha meglátná, de Batman valamiért perverz vágyat érez aziránt, hogy belelépjen, és ezáltal sebződjön. Tragikomikusak azok a pillanatok, amikor épp unottan sprintelek vissza az egyik pálya elejére, és az öreg bőregér még ezekbe a vackokba is belesétál, sebződik, majd visszahőköl... csak, hogy tovább tartson. A megoldás az, ha átvetődünk felettük, de ez sem jön össze mindig, hiába a pontos időzítés és az aprólékosan megtervezett röppálya. Simán lehetnének ezek is a főgonoszok... No sebaj, néha megesik, hogy a denevér is elesik… /Neeeeeeeeeeeeee! Kéérlek, ne tovább ezekkel a faviccekkel! - Pacman/
A játékmenet hiányosságait a szinkronszínészek munkája teszi elviselhetőbbé, ők ugyanis mind-mind az alapjátékból tértek vissza. Ahogy Pacman kolléganőm remek /elpirulok - Pacman/ Batman: Arkham Origins tesztjében is olvasható, Kevin Conroy és Mark Hamill Batmanje és Jokerje után is van élet, köszönhetően Roger Craig Smith és Troy Baker teljesítményének, akik megérdemelten vették át a stafétát a nagyoktól. Ezzel szemben zenei téren már szegényesebb a minőség, nekem úgy hangzott, mintha az alapjáték dallamait változtatták volna meg itt-ott, hogy azért mégse érje őket az a vád, hogy az egészet csak úgy átemelték. Skandalum!
Felemásra sikerült tehát a Batman: Arkham Origins Blackgate – Deluxe Edition: a remek újításokat, az érdekes játékmechanikai megoldásokat és a hamisítatlan Arkham sorozatos hangulatot a játékmenet repetitív mivolta, a grafika hiányosságai és a használhatatlan térkép árnyékolja be, a szúrós fekvőrendőrökről pedig már ne is beszéljünk. A játék nem kapott külön dobozos kiadást, digitálisan viszont letölthető, a Steamről, nagyjából 20€-ért (kb. 6 ezer Ft) szerezhető be. Ennyit nem feltétlenül ér meg, maximum a rajongóknak, de egy jó kis leárazás alkalmával érdemes lehet rá benevezni, ha nem bírjuk ki októberig, mert akkor érkezik a Batman: Arkham Knight, ami valószínűleg jobban megéri a spórolt pénzünket.
Platformok: PC , PS3, Xbox 360, Wii U Tesztplatform: PC Pontszám: 6/10
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. tookmindeg...
2014.04.22. 09:27
Sajnos tényleg gagyi a játék, viszont a leírás tetszett, több faviccet!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. csabi02
2014.04.22. 10:47
én catwoman-nél feladtam és uninstall,amúgy meg nem érdemes megvenni,inkább ott az enkór
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Mastigias tookm...
2014.04.22. 14:31
Igyekszem, ezentúl szólítsatok csak a Fárasztó Faviccek Nagymesterének (:
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!