iPon Cikkek

Bemutatkozik az AMD 790FX chipszet

Dátum | 2008. 01. 03.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | FŐ EGYSÉG

A 2008-as év első tesztje az AMD új lapkakészletéről fog szólni, amely nem más, mint a 790FX kódnévre hallgató chipszet. Az újdonság számos új funkciót és támogatást tartalmaz a korábbi AMD-s chipszetekhez képest, ezeket az újításokat a különböző tulajdonságokkal együtt részletesen kivesézzük az alábbiakban.

Az AMD 790 FX lapkakészlete tulajdonképpen az első asztali chipszet, amely támogatja a HyperTransport 3.0-ás buszt. A HT 3.0 az AMD Phenom processzorait segíti, az új eljárásnak köszönhetően a 16 bites adatsáv ugyan megmaradt, de a busz órajele 2 GHz-esre nőtt, így a processzor és az északi híd között kétszer akkora sávszélesség áll rendelkezésre, amely egyáltalán nem elhanyagolható tény.

A HT 3.0 mellett PCI Express 2.0-ás szabvány is rendelkezésre áll, amely a korábbi szabvány sávszélességét megduplázza, így 1 GB/s-os sávszélesség érhető el. Természetesen a PCIE 2.0 visszafelé kompatibilis, így a régebbi videokártyákkal minden további nélkül használható az új lapkakészlet.

Az AMD 790FX chipszet 42 PCIE sávval gazdálkodhat, amelyből 32 kizárólag a videokártyák adatkommunikációjára alkalmazható. Ez a 32 sáv lehetőséget teremt a kettő-, három vagy akár a négyutas Crossfire technológia alkalmazására is, ám a három- és négyutas rendszerek jelen pillanatban driver hiány miatt még nem igazán működőképesek, legalábbis nem hozzák a velük szemben elvárt teljesítményt. A későbbiekben a driverek optimalizálása után ez a helyzet megváltozhat, ám valószínűleg ez az átlagfelhasználók többségének számára nem bír majd túl nagy jelentőséggel.

A fennmaradó 10 PCIE sávból 6 a bővítőkártyák kommunikációjára használható, a maradék négy pedig az északi és a déli híddal való összeköttetésért felelős.

Az AMD 790FX lapkakészlet felépítése. Forrás: AMD
Az AMD 790FX DDR2-es memória modulok fogadására képes, ezeket a memóriákat 533/667/800 MHz-es sebességgel képes fogadni, de socket AM2+-os processzor esetében lehetőség van a DDR2-1066 MHz-es memóriák alkalmazására is. A lapkakészlet 4 darab memória foglalatot kezel, ezekben AM2-es processzor esetében 8 GB rendszermemória foglalhat helyet, ám socket AM2+-os processzor esetén a rendszermemória maximális mérete 16 GB-ra tolódik ki.

Az AMD 790FX lapkakészlethez a gyártó SB600-as déli hidat párosít, amely 4 db SATA 2-es csatolót, 10 db USB 2.0-ás portot, valamint 2 ATA csatornát képes kezelni. A vezérlő AHCI, NCQ és RAID (RAID 0/1, RAID 0+1, RAID 0+1/10) támogatással egyaránt rendelkezik.

A déli híd nem tartalmaz ethernet vezérlőt, így a gyártóknak lehetőségük van az általuk legjobbnak ítélt vezérlő használatára, amely PCIe sávon keresztül kommunikál a rendszerrel. A 790FX lapokon integrált HD audió vezérlő található, amely rendszerint 8 csatornás, gyártónként más audióvezérlőt van jelen, például a tesztben szereplő ASUS deszkán ADI 1988-as chip kapott helyet, a Gigabyte alaplapok viszont a jobbnak mondható Realtek ALC889-es vezérlőt hordozzák magukon.

A tesztrendszer

A lapkakészlet és a tesztrendszer ismertetése után nézzük a  versenyzők pontos specifikációit az alábbi táblázat segítségével:

A versenyzők specifikációi. A kép nagyítható!
A rövid bevezető után a versenyzőket egyenként, részletesen is bemutatjuk.

Tesztünk első szereplője a Gigabyte MA790FX-DS4, amely már korábbi Phenom proceszor tesztünkből ismerős lehet. Ez volt az egyik alaplap, amely a BIOS frissítése ellenére sem volt hajlandó stabilan futtatni a  Phenom processzorokat, minden erőfeszítés ellenére fagyott és újraindult vele a rendszer. A hiba oka a BIOS-ban, illetve tesztmemóriáinkban keresendő, ezt a kellemetlenséget talán egy későbbi BIOS update orvosolni fogja.

Az alaplap csomagolása egyébként teljesen szokványos: a Gigabyte szokásos dizájnjára épül, nem tartalmaz semmi különlegességet.




A csomagolás belsejében megtaláljuk az alaplap leírását, valamint egy gyors üzembehelyezési útmutató és egy driver cd is lapul a kellékek között. A telepítőlemez természetesen tartalmazza a Windows XP és Windows Vista drivereket egyaránt, ezeket egy automatikus telepítő segítségével könnyedén varázsolhatjuk az éppen aktuális rendszerre.


Az alaplaphoz mellékelt tartozékok között 4 darab SATA adatkábel, valamint egy Floppy és egy IDE kábel kapott helyet, ezen kívül már csak egy takarólemezt tartalmaz a doboz. Tulajdonképpen ennyi tartozék bőségesen elég is.


Az alaplap felépítését tekintve mindössze egy említésre méltó dolgot tudunk mondani: a plusz molex tápcsatlakozó elég rossz helyre került, nevezetesen az alaplap aljára, a legalsó PCI csatlakozó alá. Szerencsésebb és kényelmesebb lett volna az ATX tápcsatlakozó környékére helyezni, hiszen kényelmesebb elhelyezésnek bizonyulna, mint az egész rendszeren keresztül vinni a kábelt.


Az alaplap hátsó kivezetései között mindent megtalálunk, amire csak szükség lehet: kapunk S/PDIF kimenetet, két darab eSata kimenetet, de a kínálatban két darab FireWire, egy COM, Két darab PS2 és 4 darab USB 2.0-ás csatlakozó is szerepel, emellett egy ethernet csatlakozó, valamint a nyolccsatornás hangkártya kimenetei is jelen vannak.


Az alaplap hűtéséről két darab passzív hűtőborda gondoskodik: az északi híd egy nagyobb méretűt, míg a déli egy kisebbet kapott. A teszt folyamán mindkét egység tökéletesen végezte a dolgát: mind alapjáraton, mind tuning mellett elegendőek voltak a bordák, teljesen normálisan melegedtek, nem voltak tűzforróak, egyszóval jók. Az alaplapon található szilárd kondenzátorok szintén jó pontnak számítanak, mivel tartósak, nem szivárognak.

Az alaplap BIOS-a szintén hozza a Gigabyte-tól elvárt szintet: egyszerűen kezelhető, könnyedén átlátható, mégis nagyszerű. A tuningopciók nagyrészét ennél a lapnál is a mágikus CTRL + F1-es billentyűkombinációval hívhatjuk elő, ezt a billentyűkombinációt a főmenüben kell alkalmazni.
Tesztünk második alaplapja szintén a Gigabyte színeiben indul: az alaplapra elöljáróban ugyanazt lehet elmondani, mint  DS4-es társára: sajnos vele sem ment zökkenőmentesen korábban a tuning, fagyott és újraindult vele a Phenom rendszer, a tünetek alapján memóriagondok miatt. Ennek ellenére az alaplap jónak mondható, tesztünk után nem sokkal meg is jelent a laphoz a TLB patch-et tartalmazó BIOS update, ám ezt már nem tudtuk vele kipróbálni. A későbbiekben egy teszt formájában azért visszatérünk a kérdésre.

Az alaplap csomagolása szintén átlagos Gigabyte dizájn, habár itt már látható, hogy nem egy szokványos deszkával van dolgunk.




Az alaplap doboza ebben az esetben is tartalmazza a gyors üzembehelyezési útmutatót, valamint a felhasználói kézikönyvet, de ezeken kívül a telepítő lemez sem hiányzik a csomagból. Az alaplaphoz mellékelt driver lemez természetesen Windwos XP és Windows Vista meghajtóprogramokkal egyaránt el van látva, ezeket a szokásos automatikus opciót is kínáló telepítővel egyszerűen tudjuk installálni.


Az alaplap tartozékok tekintetében ugyanazokat tartalmazza, mint a DS4-es: 4 darab SATA adatkábel, egy IDE és egy Floppy kábel, valamint egy takarólemez lapul a csomagban.


Az alaplap felépítésénél ezúttal is a plusz molex tápcsatlakozó elhelyezését sérelmezzük a DS4-es esetében már említett okok miatt, ettől eltekintve minden szempont szerint rendben van a deszka, azaz könnyen szerelhető, jó elrendezéssel bír.


Az alaplap hátsó kivezetései között jelen van az S/PDIF kimenet, a két darab PS2-es port, a két FireWire csatlakozó, a 6 darab USB port és a két darab eSata csatlakozó, de ezen kívül az ethernet portot, valamint a hangkártya jack csatlakozóit is megtaláljuk a kínálatban.


A DS5-ös hűtése már ránézésre is komolyabb, mint a DS4-esé volt: az alaplap északi hídjának és feszültségszabályzóinak hűtőbordái két darab heat-pipe csővel vannak összekapcsolva, a déli híd egyszerű passzív hűtőbordája azonban megmaradt. Ez a hűtés a tesztek alapján teljesen jól helytáll: ha tuningról van szó, akkor sem forrósodnak fel a bordák, alapjáraton viszont kellemes hőmérsékletűek, tehát nyáron sem okoznak kellemetlenséget a hűtés elégtelensége miatt.

Az alaplapi BIOS ez esetben is megfelel a Gigabyte-tól elvárható minőségnek: könnyedén kezelhető, mégis hatékony és tökéletes.

Tesztünk harmadik szereplője az ASUS kínálatából érkezett. Ezzel az alaplappal már nem volt különösebb gond a korábbi Phenom tesztek során, egyedül a memóriakezeléssel akadt némi probléma, amelynek köszönhetően csak DDR2-800-as módban volt hajlandó stabilan együttműködni a Phenomokkal, de ez már minden bizonnyal a moduljaink és a BIOS hibájára vezethető vissza.

Az alaplap tetszetős dobozban érkezik meg hozzánk, amelynek fedele kihajtható, így gyakorlatilag egy hatalmas lista tárul elénk, ami tartalmazza a deszka összes fontos tulajdonságát. Sok ASUS lapnál láthattuk már ezt az ötletes megoldást.





A termék dobozában a leírások között megtaláljuk a gyors üzembehelyezési útmutatót, a felhasználói kézikönyvet, valamint egy leírást az alaplap beépített WiFi egységéhez. A papírokon kívül a egy telepítőlemez lapul a dobozban, amelyen a Windows XP-hez és a Windows Vista-hoz egyaránt találunk meghajtóprogramokat. Ezeket a drivereket az ASUS-tól már megszokott telepítő segítségével lehet automatikusan a gépre varázsolni.


Az alaplaphoz bőségesen kapunk tartozékokat: első körben egy IDE és egy Floppy adatkábelt, valamint egy USB és FireWire kivezetést, 6 darab SATA adatkábelt és egy SATA tápkábelt találunk, természetesen a szokásos takarólemez sem hiányzik.


A második körben az alaplap hűtésével kapcsolatos kiegészítők kapnak helyet: ezek között egy plusz hűtőventillátor, valamint egy igazi különlegesség lapul, ami nem más, mint egy heat-pipe csövekkel ellátott memória hűtő alkalmatosság. Az egység a mellékelt csavarok segítségével az északi hídra rögzíthető, így komolyabb tuning esetén a memória chipjeit is hűthetjük, de a mindennapok során is hasznos kiegészítő lehet a memóriahűtő. Segítségével a modulok alacsonyabb hőmérsékleten üzemelnek, ezáltal élettartamuk megnő. A teszt során a memóriahűtők alapbeállítások mellett éppen hogy melegek voltak, tuning alakalmával sem voltak forróak, egyszóval hatékonyan tette a dolgát a hűtő alkalmatosság. Egyetlen hátrányaként csak azt hozhatjuk fel, hogy mindössze két modul hűtését bízhatjuk rá a hűtőre, viszont szerelése rendkívül egyszerű.



A tartozékok listáját két darab Crossfire híddal és a WiFi antennával folytatjuk, ezzel gyakorlatilag be is mutattuk az összes kiegészítőt. A két darab Crossfire hídra a négyutas Crossfire miatt van szükség, hiszen az alaplap négy darab PCI-E csatolót tartalmaz, amelynek segítségével a három- és négyutas Crossfire támogatás egyaránt jelen van. Driver tekintetében még van mit fejlődnie a rendszernek az előzetes tesztek alapján, amint lehetőségünk lesz, mi is kipróbáljuk majd a többkártyás üzemmódokat.


Az ASUS M3A32-MVP Deluxe felépítését tekintve teljesen rendben volt, egyszerűen nem találtunk benne említésre érdemes hibát. Azaz mégis: az alaplap SATA csatlakozói 90 fokkal elfordítva kaptak helyet, ami sok esetben kényelmetlen szerelést jelent, főleg, ha egy zsúfoltabb gépházban kell matatni, ám ez csak egy apróság.


Az alaplap kivezetései között minden jelen van, ami számít, azaz csak majdnem: a gyártó lehagyta az egér PS2-es portját, ám helyette 2 darab USB csatlakozót mellékelt. A csatlakozók között egyébként 6 darab USB, egy FireWire, egy eSata, egy S/PDIF és egy ethernet foglalat van jelen, ezen kívül helyet kapott még a WiFi modul antennacsatlakozója, valamint a hangkártya jack csatlakozói egyaránt.


Az alaplap hűtésére egyáltalán nem lehet panasz: a déli hídtól az északi hídon át a feszültségszabályzó modulokig minden "hőforrás" kapcsolatban van egymással a heat-pipe csöveknek köszönhetően. Az alaplap hűtése alapjáraton és tuning esetén is rendben volt, egyáltalán nem forrósodtak a bordák, ami jó hírnek mondható. Az extra memória hűtés külön jó pont, igazán ötletes és hatékony megoldás.

Az M3A32-MVP BIOS-a tulajdonképpen a gyártótól már megszokott felépítést hordozza magában, a BIOS egyszerűen kezelhető, mégis minden szükséges opciót tartalmaz. Tuning alkalmával a felhasználónak nincs nehéz dolga, hiszen a legapróbb részletekig mindent könnyedén testreszabhat a siker érdekében.

A versenyzők részletes bemutatása után most már a szintetikus és valós tesztprogramoké a főszerep, ezek közül elsőként a WinRar sebességtesztjeit futtattuk le.


Először az alkalmazás beépített sebességmérő segédprogramját hívtuk segítségül, ennek köszönhetően az alábbi sorrend alakult ki: első lett a DS5-ös versenyző, második az M3A32, míg a harmadik a Gigabyte-MA790FX-DS4 lett. A versenyzők között nem voltak túl nagy különbségek.


Második körben már egy valós feladattal terheltük a tesztalanyokat: egy mappa becsomagolásának idejét mértük, ennek köszönhetően a sorrend megfordult: az első helyre a DS4, míg a második helyre ismét az ASUS alaplapja került, harmadik pedig a DS5 lett.

A WinRar után a renderelő alkalmazásoké a főszerep: elsőként a Cinebench R10 segítségével vizsgáljuk a résztvevőket.


Az egy szálon futó tesztben az ASUS lapja torony magasan nyert, a Gigabyte DS4 és DS5 között elhanyagolható különbség mutatkozott.


A két szálon futó teszt alkalmával fordult a kocka: Az ASUS lapja csak az utolsó helyet csípte el, első a DS4-es versenyző lett. Összességében itt már valamivel nagyobbak voltak a különbségek az egyes lapok között.

A következő alkalmazás szintén rendereléssel foglalkozik, a Povray a renderelés gyorsaságát és teljesítményét osztályozza.



Ebben a tesztben rendkívül egységes volt a mezőny: minden tekintetben első lett a Gigabyte DS4-es alaplapja, míg a második a DS5-ös deszka, harmadik helyre pedig az ASUS alaplapja futott be. Az eredmények közötti különbség ebben az esetben sem volt túlságosan nagy.

A második felvonás a szintetikus tesztprogramoké, ebben a körben a versenyzők processzor- és memóriakezelését vizsgáljuk a tesztprogramok segítségével. Elsőként az Everest 4.20-as verzióját vetjük be az alaplapok ellen.


Írás tekintetében az a Gigabyte DS5-ös deszkája győz, a Gigabyte és az ASUS alaplapja között hajszálnyi különbség alakul ki.


Olvasásnál már az ASUS lapja végez első helyen, alig lemaradva követi őt a DS5-ös lap, míg a DS4 csak a mezőny után kullog.


Másolás esetében sem változik a helyzet, itt már jelentősebb lemaradásban van a DS4 a mezőnyhöz képest.


A memória késleltetésének vizsgálatakor az alacsonyabb értéka  jobb, így első a DS4, míg a második helyre az ASUS lapja fut be. A versenyzők között hajszálnyi különbségek vannak.


Az első processzortesztnél, nevezetesen a CPU Queen esetében a két Gigabyte végez az élen, köztük alig van differencia.


A második processzortesztnél szintén fej-fej mellett van a két Gigabyte lap, de itt már nem ők az elsők: az ASUS beelőzi őket és a dobogó élére kerül.

A szintetikus tesztek folytatásaként a SiSoft Sandra 12.38-as verziója következik, amely szintén processzor- és memória tesztekkel nyúzza a versenyzőket.



Memória Integer és Float teszt esetében egységes kép alakul ki: első helyen a DS5-ös lap végez, a DS4-es deszka a második, míg az ASUS lapja a harmadik. Memória sávszélesség tekintetében a DS5-ös versenyző bizonyul legjobbnak, legalábbis a SisofSandra szerint.


Processzor ALU tesztben az ASUS alaplapja elhúz a mezőnytől, torony magasan az élen végez, második helyre szorul a DS4-es deszka, míg a harmadik a DS5-ös versenyző.


FPU tesztben már felborul a sorrend: a DS4-es az első, a DS5 és az M3A32-MVP között viszont csak kevés különbség van. Eddig elég vegyes a kép.

Az unalmas szintetikus tesztek után még következik két szintetikus és három játékteszt, elsőként a 3Dmark 06-os verzióját helyezzük górcső alá.


Pontszám tekintetében a DS5 nyer, az ASUS és a DS4 teljesítménye között mindössze fél pont különbség mutatkozik a DS4 javára.



SM 2.0 és SM3.0 esetén nem változik a helyzet: DS5, M3A32-MVP és DS4 a sorrend.


A 3Dmark processzortesztje ugyan a DS5-öt hozza ki győztesnek, míg a második a DS4 a harmadik pedig az ASUS lapja.

Az utolsó szintetikus teszt a PCMark 05-ös változata, amely a rendszer egészének teljesítményét próbálja mérni.


PCmarkban az ASUS alaplapja végez az első helyen, mögötte alig lemaradva második a DS5-ös versenyző, míg a harmadik a DS4-es lap. Az eddigi pontokat elnézve igen szoros lesz majd a befutó.

A szintetikus alkalmazások után végre a játékoké a terep: kezdjük a Quake 4. részével a tesztelést. Az alkalmazást 1024x768-as felbontásra lőttük be, ám ehhez ULTRA-ra állítottuk a minőséget, így egy kicsit izzadhatott a rendszer.


A Q4 teszt alapján ismét a már sokat látott sorrend rajzolódik ki: első helyen az ASUS, míg második helyen a DS5 ér célba, harmadik helyezett a DS4-es deszka.

A Quake4 után a nagysikerű F.E.A.R-t is elővettük egy gyors teszt erejéig. Az alkalmazásban 1600x1200-as felbontást, valamint magas minőség beállítást hívtunk segítségül.


A versenyzők között fél, illetve másfél FPS különbséget mértünk, ami összességében nem jelentős, ám a sorrend megállapításához mégis tökéletes: első ebben az esetben is az ASUS alaplapja, míg a második a DS5-ös deszka, utolsó helyre a DS4-es került.

A következő és egyben utolsó tesztprogram a Company of Heroes. Ebben a játékban 1600x1200-as felbontást alkalmaztunk, majd minden opciót high beállításra állítottunk.


A teszt után holtverseny alakult ki az ASUS M3A32-MVP és a Gigabyte MA790FX-DS5 között, a két alaplaptól mindössze 0.2 FPS-el lemaradva harmadik helyen futott be a DS4-es versenyző.

A tesztek után most már csak az összesítés, a tuning és a zárszó következik.

A teszt következő részében a tuningé a főszerep. Az alaplapokhoz használt X2 4600+-os processzort némi túlhajtásnak vetettük alá, az egység sajnos nem túlságosan volt partner a műveletben.

Elsőként az ASUS alaplapjával kísérleteztünk, ebben a deszkában 246 MHz-es FSB-t sikerül beállítani, ám ekkor hosszabb tesztelés után már fagyott és újraindult a rendszer, tehát ezt az eredményt végeredménynek könyveltük el. Kísérletet tettünk a Phenomok tuningolására is: a 9500-as procit 2580 MHz-ig, míg 9600-as társát 2728 MHz-ig tudtuk húzni 0,1V-os feszültségemelés mellett. Tovább nem kínoztuk őket, mivel már ekkor is keményen melegedtek.

A második tesztalany a DS5-ös alaplap volt. Ennél a deszkánál hosszas próbálkozás után is csak mindössze 237 MHz-es FSB-ig jutottunk, ami ugyan nem nevezhető soknak, de a 4600+ esetében mégsem rossz. A DS4-es példány jobban vizsgázott, ezzel az alaplappal 241 MHz-es FSB mellett is elindult a tesztrendszer és le is futottak a tesztek hiba nélkül.


Tuning szempontjából a 4600+-os processzor nem egy túlságosan jó választás, ebből a szempontból az Intel termékei jobbnak mondhatóak, hiszen sokkal nagyobb tuningpotenciál rejtőzik bennük, mint az AMD-s processzorokban általában.

A tuning végeztével már nincs más dolgunk, összesítenünk kell a tesztekben kapott pontszámokat a megszokott eljárás segítségével. A művelet végén az alábbi rangsort kaptuk:


Abszolút tesztgyőztes lett a Gigabyte DS5-ös alaplapja, míg alig lemaradva második helyezést ért el az ASUS M3A32-MVP Deluxe. A mezőny végén a Gigabyte Ma790FX-DS4 helyezkedik el, ám nem mondhatjuk, hogy nagyon lemaradt volna a mezőnytől. Az eredmények fényében a következő oldalon pár szóban értékeljük a versenyzők teljesítményét.

ASUS M3A32-MVP Deluxe - Kitűnő körítés, szép teljesítmény magas ár.


Az ASUS alaplapja a maga 53-55.000 Forint körüli árával egyáltalán nem mondható olcsónak, no de a tartozékok tekintetében sem mindennapi alaplapról van szó. A beépített WiFi, a jó hűtés és az extra memóriahűtő alkalmatosság mind-mind jó pontnak számítanak. Az alaplap teljesítménye a tesztek alapján szintén rendben van, a tuning képességek tekintetében első helyezést ért el a deszka, valamint a Phenom processzorokkal is képes zökkenőmentesen megbirkózni, így mindenkippen jó alternatíva, ha felsőkategóriás alaplapot keresünk AM2+-os processzorfoglalattal. A teljesítmény és a szolgáltatások alapján az alaplap ajánlott vételnek minősül, igaz ára miatt csak kevesen fogják választani.

Gigabyte MA790FX-DS4 - Árához képest jó teljesítmény, tuningban sem rossz.


A Gigabyte MA790FX-DS4-es alaplapjával a Phenom teszt alkalmával már megismerkedtünk, akkoriban az elérhető BIOS-szal nem volt hajlandó stabilan működtetni a Phenomokat, ám azóta a gyártó oldalán van frissebb BIOS is, így valószínűleg elhárultak a korábban tapasztalt hibák. Az alaplap 30-35.000 forintos árával jó választás lehet, ha az olcsóbb árkategóriában helyet foglaló deszkákat részesítjük előnyben, a termék majdnem 20.000 forinttal olcsóbb, mint az ASUS M3A32-MVP, ám a két deszka teljesítménye között szerencsére egyáltalán nincs ekkora különbség. Tuning képességek tekintetében semmi szégyenkeznivalója nincs az alaplapnak, sőt, még az egyszerűnek tűnő hűtése is megfelelőnek bizonyult a tesztek során. A DS4-es deszka szintén megérdemel egy ajánlott vétel címet.

Gigabyte MA790FX-DS5 - Tesztgyőztes lap


A Gigabyte MA790FX ára 41-43.000 Forint között helyezkedik el, így a tesztben szereplő másik két termék között foglal helyet ár tekintetében, teljesítményben mégis a mezőny legjobbjának bizonyult. Az alaplappal korábban szintén akadtak problémák a Phenom teszt során, valószínűleg a Gigabyte lapjai nem szeretik a Phenomok mellett helyet foglaló Kingmax ramjainkat, legalábbis a tesztek során így tűnt. Athlon processzor társaságában tökéletesen mentek a Kingmax ramok is, de a Phenomok tesztelésekor folyamatos fagyást és újraindulást tapasztaltunk, egy friss BIOS-szal talán javulhat a helyzet, ezt a későbbiekben majd megnézzük, mivel már elérhető a friss BIOS. Az alaplap egyértelműen tesztgyőztes lett, ár/teljesítmény arányban viszont a DS4-es deszka bizonyul jobbnak. A Gigabyte MA790FX-DS5 lett tesztünk győztese.

Megjegyzés: Ha Phenom processzorban gondolkodunk, javasolt az ajánlott memória modulok listájának megtekintése, amely az AMD hivatalos weboldalán található. A lista még elég rövid, de sok bosszúságtól kímélhet meg minket.

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. J.o.k.e.r
2008.01.03. 13:35
Köszi szépen!

Most lelövöm a poént, de pontosan ez van tervben, azaz hamarosan megnézzük mi újság NVIDIA téren.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. J.o.k.e.r
2008.01.03. 19:31
Guest: jogos a felvetés, legközelebb erre is figyelünk!

momo: Nincs mit!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!