iPon Cikkek

Bemutatkozik az AMD Llano APU-ja

Dátum | 2011. 08. 16.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | FŐ EGYSÉG

Nemrég nálunk vendégeskedett az AMD Llano APU-jai közül a legerősebb példány, úgyhogy alaposan megizzasztottuk, hogy bemutathassuk mit is ér a Fusion asztali fronton. Az olcsó Brazossal jók voltak a tapasztalataink, de ott a konkurencia is jóval gyengébb volt, a Llano-nak sokkal combosabb ellenfelei vannak.

Mielőtt azonban fejest ugranánk a tesztekbe, érdemes egy kis kitérőt tennünk és átfutni azon, hogy mi is az a Llano és a hozzá tartozó asztali platform.

A Lynx platform

Az AMD asztali Llano platformja a Lynx nevet viseli és magában foglalja mind az "A" és "E" sorozatú Llano APU egységeket, mind pedig az A55-ös, illetve A75-ös lapkakészlettel ellátott alaplapokat. A négy processzormaggal ellátott APU egységek belsejében egy Sumo kódnévre keresztelt GPU is lapul, amely a Radeon HD 5670-es videokártyákon található Redwood GPU-ra alapoz. Az APU a felsoroltakon kívül tartalmaz még egy kétcsatornás, DDR3-1866 MHz-es memóriavezérlőt is, amelyen keresztül mind a processzormagok, mind pedig a GPU hozzáfér a rendszerben elhelyezett memóriamodulokhoz.

A platformban szereplő A75-ös "felsőbb kategóriás" és az A55-ös költséghatékony lapkakészlettel ellátott alaplapok egyetlen PCI Express 2.0 x16-os slottal mindenképpen rendelkeznek, így lehetőség van külön videokártya alkalmazására, ha az APU GPU-jával nem vagyunk megelégedve. További opció az is, hogy ha megfelelő videokártyát választunk, akkor akár a videokártya és a processzor GPU-ja együtt is működhet, így nagyobb teljesítmény áll rendelkezésünkre. Ez utóbbit a Dual Graphics technológia segítségével aknázhatjuk ki, ami a hibrid CrossfireX továbbfejlesztett változatának tekinthető. Apró szépséghiba, hogy ez a mód egyelőre csak a DirectX 11-es és a DirectX 10-es játékok esetében alkalmazható, DirectX 9-es címeknél sajnos nem, a driver nem támogatja a régebbi API-t. No, de erre hamarosan visszatérünk még. A 16 PCIe sáv ketté is osztható, így CrossFireX rendszert is építhetünk, ha az adott alaplap ezt lehetővé teszi.


A Llano APU egységek asztali változatai FM1-es processzorfoglalattal ellátott alaplapokban kapnak helyet, míg mobil társaik FS1-es tokozással érkeznek. Az asztali változatok esetében jó tudni, hogy a gyártó által alkalmazott processzorhűtő-rögzítő keretnek köszönhetően a Llano APU egységekhez nyugodtan használhatjuk Socket AM2/AM2+/AM3 kompatibilis CPU hűtőnket, csak arra kell odafigyelnünk, hogy a hűtőteljesítmény nagyobb legyen, mint a kiszemelt Llano APU TDP kerete.

Most foglalkozzunk egy kicsit a Lynx platform részeivel, kezdve a főszereplővel.

Llano APU: heterogén központi egység, rengeteg tranzisztorral, szénné integrálva

A Llano APU felépítését tekintve az Intel Sandy Bridge processzoraihoz hasonlít, mégis sok dologban különbözik tőlük. A Llano az AMD első és mindezidáig egyetlen olyan központi egysége, amely 32 nm-es (SOI HKMG DSL) gyártástechnológiával készül, belsejében pedig a gyártó első 32 nm-es GPU-ja kapott helyet, ami a TSMC korábbi terveinek módosítása miatt egyben az utolsó 32 nm-es GPU is a cégtől. Az APU-k egyelőre csak négymagos kivitelben érhetőek el, processzormagjaik pedig nem újgenerációs megoldások, hanem a már jól bevált Starsra (K10.5) alapoznak, ami a Phenom II-k alapját is képezi. A gyártó természetesen néhány változtatást is eszközölt a Llano-nál alkalmazott processzormagok esetében, így azok 512KB helyett 1MB-nyi másodszintű gyorsítótárral rendelkeznek és a végrehajtó motorjuk is átesett néhány optimalizáción, ennek eredményeként 6%-kal nőtt a processzormagok órajelenkénti teljesítménye (IPC - Instructions Per Clock), legalábbis az Athlon II-es, illetve Phenom II-es, 45 nm-es csíkszélességgel készülő társaikéhoz képest. Ez így elsőre rendkívül kevésnek tűnhet, ha azt nézzük, hogy az AMD Phenom architektúrája 2007-ben debütált, majd 2009-ben kapott egy frissítést, és azóta ez képezi a csúcsprocesszorok alapját (persze már nem sokáig, nyakunkon a Bulldozer architektúra is, de az már egy másik történet). A Llano APU egységek a magonkénti 1 MB-nyi másodszintű gyorsítótár mellett nem rendelkeznek harmadszintű, megosztott gyorsítótárral. Az "új" processzormagok egyébként Husky kódnévre hallgatnak.

Llano lapka.
A négy CPU maggal, DDR3-as memóriavezérlővel és GPU-val is ellátott APU-k nem kevesebb, mint 1,45 milliárd tranzisztorból épülnek fel, ami jóval több, mint amennyi tranzisztort az Intel Sandy Bride processzorai tartalmaznak. Ráadásul ezzel az óriási tranzisztormennyiséggel a Llano APU-k az első központi egységek az AMD kínálatában, amik átlépték az egymilliárd tranzisztoros határt.



Ennek a tranzisztormennyiségnek nagyjából a felét teszi ki a Sumo GPU, amelyről fentebb már tettünk néhány említést. További érdekesség, hogy az "A" sorozatú APU egységek esetében az 1,45 milliárd tranzisztor 228 négyzetmilliméternyi felülettel rendelkező szilíciumlapkán kapott helyet, ezzel szemben a Sandy Bridge 995 millió tranzisztora pedig 216 négyzetmilliméternyi felületen terül el (bár az Intel esetében nem biztos, hogy mindent beleszámolnak a tranzisztorállományba).

Llano APU - 1.Llano APU - 2.




















A Llano APU egységeknél a DDR3-as memóriavezérlő mobil fronton DDR3-1600 MHz-es, asztali fronton pedig DDR3-1866 MHz-es memóriatámogatást kínál. A mobil konfigurációk esetében, amelyek a Sabine platform köré épülnek, maximum 32 GB-nyi rendszermemória alkalmazására van mód, míg az asztali példányoknál, amelyek már a Lynx platformra alapoznak, akár 64 GB-nyi DDR3-as memóriát is használhatunk.

Tulajdonképpen az APU belsejében egy komplett északi híd is lapul, ugyanis a klasszikus északi hídnál a PCI Express Hub, az IGP és a memóriavezérlő is egy tokozáson belülre került - most ezek mind-mind a Llano APU-ban találhatóak. A PCI Express Hub nem kevesebb, mint 24 PCI Express 2.0-s sávot kínál, amelyek közül 16-ot foghatunk be grafikus célokra (PCI Express 2.0 x16-os slot), a maradék nyolc sáv közül négyet olyan eszközökhöz lehet használni, amelyek nagy sávszélességet és alacsony elérési időt követelnek meg - például Gigabites Ethernet vezérlő -, míg a maradék négy a klasszikus értelemben vett déli híddal (itt Fusion Controller Hub) történő kapcsolathoz szükséges.

Energiatakarékosság és a Turbo Core 2.0-s támogatás

A Llano APU egységeket elsősorban a noteszgépek világába szánta az AMD, ahol különösen fontos az energiatakarékos működés, mivel akkumulátoros üzemmódban minden egyes plusz wattal csökken a rendelkezésre álló akkumulátor üzemidő. Ennek megfelelően a Llano APU esetében több megoldás is jelen van, amelyek segítenek a fogyasztás csökkentésében.


A Llano APU esetében az 1,45 milliárd tranzisztor miatt rendkívül nagy jelentősége van az úgynevezett power gating eljárásnak, azaz a tápkapuzásnak. Ez annyit tesz, hogy az éppen inaktív egységek egyszerűen lekapcsolhatóak, így TDP keret takarítható meg, ami az éppen aktív egységek számára kihasználható extraként jelenik meg. Mielőtt belevágnánk a magyarázatba, érdemes tisztázni néhány alap dolgot. A Llano APU esetében - is - alkalmazza a gyártó azt a megoldást, hogy külön tápfeszültséggel látja el a processzormagokat, és külön tápellátást biztosít a GPU rész számára, amely nem csak a GPU-t, hanem a processzor belsejében lapuló északi hidat és a memóriavezérlőt is táplálja. A tápkapuzást az egész APU egység területén lehet érvényesíteni - hol dinamikusan, hol pedig statikusan, területtől függően.


A processzormagok esetében a rendszer könnyedén életbe tudja léptetni a "mély alvási" (C6) státuszt, ha a terhelés mértéke ezt indokolja, azaz, ha az adott processzormag éppen kihasználatlan. Ekkor a digitális energiamenedzsment modul - a minimális szivárgási áramtól eltekintve - teljesen áramtalanítani tudja az adott magot, a maghoz tartozó első- és másodszintű gyorsítótár tartalmát pedig kiírhatja a rendszermemóriába, az előre lefoglalt területre, amelynek mérete 16 MB. A GPU esetében szintén van lehetőség tápkapuzásra, sőt, még az UVD motor fogyasztása is kontrollálható, azaz ha éppen nincs rá szükség, lekapcsolható. Ezek az eljárások nem csak azért fontosak, hogy a rendszer energiatakarékosan működhessen, hanem azért is, mert az inaktív egységek kikapcsolása után felszabaduló TDP keretet hasznosíthatják az aktív egységek: az aktív processzormagok több feszültséget kaphatnak, így magasabb órajelen üzemelhetnek, ezáltal növekszik a rendszer teljesítménye, rugalmassága.


Ezzel meg is érkeztünk az órajelek állítgatását végző Turbo Core 2.0-s technológiához, amelynek a mobil Llano APU egységeknél van komoly szerepe. A 100W-os TDP kerettel gazdálkodó asztali Llano APU egységeknél nem üzemel a Turbo Core 2.0-s technológia, de a 65W-os TDP-vel gazdálkodó APU egységek közül is csak néhány él a továbbfejlesztett technológia adta lehetőségekkel. 

Természetesen a Turbo Core technológia második generációja is eltér az Intel által alkalmazott Turbo Boost-tól: míg utóbbi a processzor áramfelvételét és a chipben elhelyezett hőmérséklet szenzorok értékeit figyeli, addig az AMD eljárása a terhelésnek megfelelően próbálja kiszámolni a magonkénti fogyasztást, az egyes aktivitás-típusokhoz előre rögzített fogyasztási adatok alapján. A technológia tehát nem a pontos fogyasztást méri, hanem a különböző terheléstípusok alapján becsléssel dönti el, hogy nagyjából mekkora fogyasztás mellett üzemelhetnek a CPU magok és mekkora mozgáskeret áll még rendelkezésre.


A számítások alapján a rendszer már tudja, hogy a terhelés alapján mekkora TDP keret foglalt és mekkora még a szabad mozgástér. Amennyiben az operációsrendszer az aktív processzormagoktól a legmagasabb P-state alkalmazását kéri, úgy a processzor a rendelkezésre álló TDP keret kihasználásával megemeli az aktív CPU magok órajelét, méghozzá a maximálisan megengedett Turbo Core 2.0-s órajelre. 

Ha például a rendszer nem használja ki a GPU TDP keretét, mert éppen nincs szükség a GPU számítási teljesítményére, akkor abból a CPU magok profitálhatnak, mert a Turbo Core, ha a terhelés indokolja megemeli az órajeleket. Akkor is a processzormagoké a plusz TDP keret, ha a GPU éppen terhelés miatt aktív, de a rendelkezésére álló TDP keretet nem használja ki. A fennmaradó TDP keretet szintén a processzormagok órajelének megemelésére lehet fordítani. Ha mind a GPU, mind pedig a processzormagok teljes terhelés mellett dolgoznak, akkor a GPU egy előre megadott fix TDP keretből gazdálkodik, amit számára fenntart a rendszer, a processzormagok pedig a fennmaradó TDP kerettel gazdálkodhatnak. Itt - a terhelés módja miatt - életbe lép a hőmérséklet-figyelés is.

Természetesen a Sandy Bridge processzorokhoz hasonlóan a Llano egységeknél is van lehetőség a TDP keret ideiglenes átlépésére, ha a korábbi fogyasztás alapján úgy ítéli meg a rendszer, hogy van még mozgástér, mielőtt a Llano APU elkezdene komolyabb mértékben melegedni. Említésre méltó különbség, hogy a Llano APU GPU-ja nem kapott Turbo Core támogatást, azaz a GPU órajelének a processzormagokéhoz hasonló dinamikus megemelésére nincs mód. Ez a későbbiekben a következő generációs Llano APU egységeknél valószínűleg változni fog majd, hiszen az Intel processzorok már most játszanak a GPU órajelével.

A Sumo GPU

Maga a GPU a már jól ismert Redwood köré épül, de persze azért néhány újítást felvonultat a Radeon HD 5500-as és 5600-as sorozatú videokártyákon megtalálható "elődjéhez" képest. A DirectX 11-es támogatással rendelkező, 32 nm-es csíkszélességgel készülő Sumo grafikus processzor összesen 400 shaderrel rendelkezik, amelyek összesen öt SIMD tömbbe osztva várják, hogy munkára fogjuk őket. Érdekesség, hogy ez a GPU az első olyan AMD GPU, amely 32 nm-es csíkszélességgel készül és egyben az első olyan GPU is, amely a GlobalFoundries gyártósorain készült. A Sumo esetében a gyártó bevetette harmadik generációs UVD motorját, amely hardveres videó gyorsítást kínál az ismertebb videó formátumokhoz (MPEG-4/AVC, VC-1, MPEG-2, MVC, DivX, Xvid és az Adobe Flash). Ez a motor már ismerős lehet a modernebb Radeon HD sorozatú videokártyákból, valamint a Brazos Platform Zacate és Ontario APU egységeiből is.

A 400 stream processzor csak a Radeon HD 6550D IGP esetében áll rendelkezésre - az asztali Llano APU egységeknél -, a lassabb modellek esetében, ahogy haladunk lefelé a képzeletbeli ranglétrán, egyesével kikapcsolgadtja az AMD a SIMD tömböket, így a többi Llano APU már csak 320 (HD 6530G), illetve 160 stream processzort tartalmaz (HD 6410D és HD 6370D). Hasonló gyakorlat mellett készülnek a Sabine platform APU-inak integrált videó vezérlői is, ahogy az a bevezető elején látható táblázatból is kiderül, ott van 240 stream processzoros változat is.


Mivel a GPU a processzorban van, saját memóriavezérlővel nem rendelkezik, az integrált északi hidat használja az adatforgamol lebonyolítására. A kétcsatornás, DDR3-1866MHz-es vezérlőn osztozkodnia kell a négy processzormaggal. Az elérhető maximális sávszélesség majdnem 30GB/s, ami messze van egy HD5670-es VGA sávszélességétől, de nem is GDDR5-ös memóriákat használunk. Rossz hír, hogy a korábbi integrált videó vezérlőkkel ellentétben a Llano-nál nincs lehetőség külön dedikált fedélzeti memória alkalmazására - SidePort memória -, így a GPU csak a rendszer DDR3-as memóriamoduljaira támaszkodhat, illetve a rendszermemória számára elkülönített részére. A GPU egyébként saját maga intézi és kezeli a memória írással és olvasásokkal kapcsolatos teendőket, illetve maga optimalizálja azokat, hogy a hatásfok a lehető legjobb legyen.

A másik érdekesség az, hogy a GPU és a CPU között a korábbi megoldásokkal ellentétben már nem PCIe alapú HyperTransport link teremt kapcsolatot, hanem egy dedikált busz, ami az Onion nevet kapta. Ez a kapcsolat nagyobb sávszélességet kínál - a korábbi 6 GB/s-os maximum helyett 8 GB/s-os maximumot. A GPU és a CPU között hatékonyabb együttműködés is zajlik, így az egymás által kezelt memóriaterületekhez kölcsönösen hozzáférnek, ami egyes feladatok alkalmával feleslegessé teszi a memóriaterületek közötti adatmásolást - ha a GPU által kért adat például jelen van a CPU valamelyik gyorsítótárában, onnan könnyedén beszerezhető -, ez pedig azt eredményezi, hogy a memóriavezérlő terhelése csökken, azaz a rendszer hatékonyan gazdálkodhat a DDR3-as memóriavezérlő által kínált sávszélességgel, ami jótékonyan hat a rendszer összteljesítményére.

Dual Graphics technológia


A Lynx platform esetében a Llano APU IGP-je mellé lehetőség lesz normál videokártyát is bepakolni a rendszerbe, így egy két GPU-ból álló konfiguráció jön létre, amely Dual Graphics névre hallgat. A technológiáról korábban már írtunk, így csak a lényeget foglalnánk össze. A két GPU-ból álló konfiguráció esetében új elnevezéseket alkalmaz majd a gyártó - amelyekről már szintén beszámoltunk -, így a komplett konfigurációk esetében újfajta elnevezéseket találhatunk majd a specifikációs táblázat videokártyára vonatkozó sorában. Az új elnevezések az alábbiak:


A Dual Graphics lényege egyébként annyi, hogy a két GPU-s rendszerben játék közben az IGP az első képkocka számításáért felel, majd a következő - a dedikált GPU teljesítményétől függően - maximum három képkocka számítását a videokártya végezheti, majd az ötödik képkockát megint az IGP készíti el.


Ez a technológia egyelőre még csak DirectX 10 és 11 alatt üzemel, így OpenGL vagy DirectX 9 alapú játékoknál még nem aknázhatjuk ki a benne rejlő lehetőségeket. Az elkövetkező hetek, illetve hónapok folyamán a helyzet változhat és a driverek optimalizálásával a Dual Graphics technológia által kínált sebesség is javulásnak indulhat.

Lapkakészletek



A fentiek elolvasása után már nyilvánvaló, hogy a lapkakészlet ebben az esetben egyetlen chipből áll, méghozzá a klasszikus déli híd szerepét betöltő Fusion Controllet Hub-ból. Ennek a chipnek összesen két változata van az asztali platform esetében: az egyik az A75-ös, míg társa, az A55-ös nevet viseli.

A55A75























Közös a két lapkakészletben, hogy mindketten hat darab SATA portot kínálnak, ám ezek a portok csak az A75-ös FCH esetében SATA 6 Gbps-os szabványúak, az A55-ös megoldások még a régi, SATA 3 Gbps-os szabványt alkalmazzák. Mindkét SATA vezérlő rendelkezik RAID 0,1 és 10 támogatással. Az FCH négy darab PCI Express 2.0-s sávot kínál, rendelkezik HD audió vezérlővel, SD kártya vezérlővel és beépített órajel-generátorral is. A vezérlő ezen kívül PCI slotokat is kezel, IR vezérlővel is rendelkezik, sőt, még a Llano APU hűtőventilátorának szabályzására is képes. Az FCH USB portokból nem kevesebb, mint 16-ot kínál: az A55 esetében 14 darab USB 2.0-s és két USB 1.1-es, míg az A75 FCH-nál 10 darab USB 2.0-s, négy USB 3.0-s és két USB 1.1-es port biztosítására van mód.
 
A Llano APU által kínált 16 darab PCIe sáv, amelyek videokártyákhoz használhatóak, természetesen kettéoszthatóak x8-x8 módon, így akár kétkártyás CrossFireX rendszer építése is gond nélkül megoldható, ha az adott gyártó adott alaplapja ezt lehetővé teszi.

A teszthez az ASUS magyarországi képviseletétől kaptunk kölcsön egy alaplapot és egy A8-3850-es Llano APU-t. Az F1A75-V Pro alaplap doboza a gyártóra jellemző dizájnban pompázik és hátoldalán minden szükséges információt tartalmaz a termék legfőbb tulajdonságaival kapcsolatban.

1.2.


















A doboz belsejében túl sok kelléket nem találunk, éppen csak annyit, amennyire mindenképpen szükségünk van. A deszkához jár a szokásos felhasználói kézikönyv, valamint a SATA adatkábelek és a hátlapi takarólemez. Ezzel ki is végeztük a tartozékok sorát.

Leírások.Kellékek.


















Az újdonság az AMD FM1-es tokozású Llano APU egységeit fogadja és hatékony, digitális tápellátást kínál számukra (Digi+ VRM). Az alaplapon TPU és EPU processzorokat is találunk, amelyek közül előbbi automatikus tuning funkciót kínál, de emellett a rendszer hatékony tuningolására is lehetőséget biztosít, hála a TurboV eljárásnak; utóbbi pedig a rendszer energiatakarékos működéséről gondoskodik.

Az FM1-es processzorfoglalathoz négy darab DDR3-as memóriafoglalat kapcsolódik, amelyekkel kiaknázhatóak a DDR3-1866 MHz-es, kétcsatornás memóriatámogatás adta lehetőségek. A memóriafoglalatok tuning segítségével akár DDR3-2250 MHz-es memóriamodulok kezelésére is képesek. A támogatott maximális memóriakapacitás 64 GB.

Bővítőhelyek tekintetében két darab PCI Express 2.0x16-os slot, valamint két PCI Express 2.0 x1-es és három PCI foglalat áll rendelkezésre. A PCI Express 2.0 x16-os csatolófelületek közül csak az első kapcsolódik az APU beépített PCIe hubjához, a második slot az A75-ös FCH-ra akaszkodik, így csak x4-es sávszélességgel gazdálkodik. Az említet A75-ös FCH jóvoltából 6 darab SATA 6 Gbps-os portot kapunk, amelyekhez RAID 0,1, 10 és JBOD támogatás is jár. Az alaplapon elhelyezett ASMedia PCIe SATA vezérlő jóvoltából további két SATA 6 Gbps-os porthoz is hozzájutunk: az egyik egy alaplapi csatlakozó, míg a másik egy eSATA 6 Gbps-os port formájában érhető el. A Gigabites Ethernet vezérlő szerepét egy Realtek 8111E típusú megoldás tölti be, audió vezérlőből pedig egy Realtek ALC-892-es HD audio kodeket kapunk.



USB 3.0-s portból az A75-ös FCH négyet biztosít, ezek közül kettő a hátlapon, kettő pedig az alaplapon, tüskesor formájában érhető el. A mérnökök emellett egy ASMedia USB 3.0-s vezérlőt is elhelyeztek az újdonságon, ami további két hátlapi USB 3.0-s portról gondoskodik. USB 2.0-s csatlakozókból összesen tíz áll rendelkezésre: 2 hátlapi és négy kivezetés. A hátlapon az említettek mellett találunk még egy DVI, egy DisplayPort, egy HDMI és egy D-Sub videó kimenetet is. PS/2-es csatlakozóból ezúttal is csak egy jár, ami vagy billentyűzet, vagy pedig egér számára használható. A második PS/2-es port helyét két USB 3.0-s csatlakozó foglalja el.

A tápellátó áramkör és az A75-ös FCH hűtéséről egy passzív hűtőrendszer gondoskodik, amelyben a hűtőbordák között egy vastag hőcső húzódik. Az alaplap felépítésével a tesztek során nem akadt problémánk, azaz tervezésbeli hibákat - például rosszul elhelyezett csatlakozókat - nem találunk. Amit már a bevezetőben is elmondtunk, azt - a téma fontossága miatt - még egyszer megismételjük: a Socket AM2/AM2+/AM3-as processzorhűtők könnyedén felszerelhetőek az FM1-es CPU foglalat körül elhelyezett rögzítő keretre. Ha rendelkezünk egy jó Socket AM2/AM2+/AM3-as támogatással ellátott CPU hűtővel, akkor attól nem kell megválnunk az FM1-es processzorfoglalatra történő átállás után.

A BIOS nem túl meglepő módon UEFI alapokon nyugszik és grafikus kezelőfelületet kínál, méghozzá ugyanolyat, mint amilyet a gyártó hatos sorozatú alaplapjainál már megismerhettünk. A BIOS kezelése egyszerű, a különböző menüpontok könnyedén megtalálhatóak és a szükséges beállítások is könnyedén elvégezhetőek. A BIOS kinézetéről és felépítéséről készítettünk egy rövid videót is, amely többet mond, mint ezer szó. Íme.

A tesztben szereplő processzorok specifikációi



A tesztkonfiguráció

Alaplapok

Processzorok

Memória modulok

Merevlemez

Tápegység

Operációs Rendszer

A processzor- és memóriatesztek alkalmával a legnépszerűbb alkalmazások segítségével próbáltunk egyértelmű rangsort felállítani a processzorok között, dedikált VGA használatával.

Sisoft Sandra


A Sisoft Sandra segítségével a processzorok multimédiás képességeit, számítási teljesítményét és a memória alrendszer teljesítményét is vizsgáltuk, beleértve a gyorsítótár teljesítményét is. Hab a tortán, hogy megnéztük azt is, adattitkosítási feladatok alkalmával melyik processzortól nagyjából mire számíthatunk.

1.2.3.
























A számítási teljesítményt és a multimédiás képességeket vizsgáló tesztekben a Llano APU alulmaradt: még az Athlon II X4 645 is megelőzte, memória alrendszertől függetlenül. Az adattitkosítási teszt alkalmával a Core i3-2105-ös processzort már sikerült legyűrnie az A8-3850-nek, de az Athlon II X4 645 itt is előrébb végzett, mint az újdonság.

4.5.
























A memóriatesztek alkalmával már megmutatkozott a DDR3-1866 MHz-es memóriavezérlő előnye: itt már sikerült az A8-3850-es APU egységnek megközelítenie a Sandy Bridhe alapú Core i3-2105 teljesítményét, de felülmúlni már nem tudta azt. A Cache/Memória tesztek alkalmával szintén szép helyet sikerült elérnie az A8-3850-nek: a Phenom II X6 1055T kivételével mindenkit megelőzött. Úgy tűnik, nem sikerült rosszul a memória alrendszer. Apró szépséghiba, hogy a Llano 1866 MHz-es DDR3-as memóriamodulok nélkül elég gyengén muzsikál, ahogy az a fenti diagramból is kiderül. Márpedig az OEM konfigurációk többségében - költségtakarékossági okokból - szinte biztos, hogy DDR3-1333 MHz-es memóriamodulokat használnak majd, méghozzá velünk ellentétben nem CL7-es, hanem valószínűleg ennél rosszabb időzítés mellett. Ez már rányomja majd a bélyegét a memória alrendszer teljesítményére és valószínűleg a GPU-éra is, no de ne szaladjunk ennyire előre.

Aida 64

1.2.
























A processzortesztek és a lebegőpontos számítási teljesítményre alapozó FPU tesztek alkalmával igen vegyesre sikerült a kép. Az esetek többségében az A8-3850-es Llano APU képes volt maga mögé utasítani az Intel Core i3-2105-ös processzorát, de az Athlon II X4 645-ös processzort már nem tudta megszorongatni. Érdekes látni, hogy néhol mennyit számítanak a DDR3-1333 CL7-7-7-20-as időzítéssel futó memóriamodulok, azok ugyanis néhol elég szépen megverik a DDR3-1866 CL9-10-9-28-as időzítés mellett üzemlő társaikat.

3.4.



















A CPU Queen teszt akalmával megint a DDR3-1333 MHz-es memóriaalrendszerrel dolgozó konfiguráció teljesített jobban, méghozzá olyannyira, hogy rögtön felül is múlta a Core i3-2105-ös processzorral szerelt rendszer teljesítményét. A Photoworxx teszt alkalmával aztán helyreállt a rend, azaz megint a DDR3-1866 MHz-es memória modulokat használó Llano konfiguráció lett a jobbik, és ezúttal nem csak az Intel, hanem a Phenom II X4 645-ös processzort tartalmazó AMD konfirugációt is maga mögé utasította.

5.6.
























A végére maradtak a memóriatesztek. Itt  - Sisoft Sandra-nál tapasztaltakhoz hasonlóan - szintén jól teljesített a Llano APU: az AMD processzorok közül a legjobb memória írási/olvasási/másolási teljesítményt mutatta fel, legalábbis a DDR3-1866 MHz-es modulokra támaszkodó konfiguráció, míg memória késleltetés tekintetében a Phenom II X6 1055T kivételével minden processzort leiskolázott. A memória késleltetés alakulását vizsgáló tesztben érdekes látni, hogy a DDR3-1333 MHz-es memória alrendszert használó példány késleltetései mennyire rosszak, CL7-es időzítés ide vagy oda.

SuperPi és wPrime

A SuperPi és a wPrime teszteket csak érdekességként futtattuk le. Ezek az eredmények majd jól jöhetnek, ha a következő generációs processzorok megjelenése előtt kiszivárgó semmitmondó tesztek egy-egy wPrime és SuperPi eredménnyel próbálják csillapítani a kíváncsi vásárlók információ éhségét.

1.2.


























A fenti eredményekhez különösebbet nem érdemes hozzáfűzni. A wPrime az AMD processzorokat, a SuperPi pedig az Intel Core i3-2105-ös modellt részesítette előnyben. Komoly következtetések levonására aligha alkalmasak a fenti eredmények.

CineBench R10 és R11.5

Első körben a népszerű renderelő alkalmazással, a CineBench-csel vizsgáltuk meg, hogy a mezőny egyes tagjai teljesítmény tekintetében pontosan hogyan viszonyulnak egymáshoz. Annak érdekében, hogy részletes képet kaphassunk, bevontuk a tesztelésbe a CineBench R10-es kiadását is, hiszen annál a tesztprogramnál még külön-külön szerepeltek az egy szálon futó és a több szálon futó tesztek, míg az R11.5-ös kiadás már egy kalap alá veszi ezeket és egyetlen egy pontszámot ad a rendszer teljesítményére.

CineBench R10 - egy szál.CineBench R10 - több szál.

























Az egy szálon futó tesztek alkalmával nem túl meglepő módon leiskolázza a mezőnyt az Intel Sandy Bridge architektúrája köré épülő Core i3-2105-ös processzor. Ez alól a Llano sem kivétel, mert optimalizációk ide, foltozgatások oda, azért a számítási teljesítmény még most sem eget rengető, arra majd ott lesz a Bulldozer.

A több szálon futó teszt esetében az Intel processzora alulmaradt vetélytársaival szemben, de ez alapjában véve nem is csoda. A tesztben szereplő AMD processzorok négy-, illetve hat processzormaggal rendelkeznek, ezzel szemben a Core i3-2105-ös modellnek két CPU maggal, plusz a HT támogatás jóvoltából rendelkezésre álló plusz két "virtuális" processzormaggal kell helytállnia, ami - mint látjuk - nem igazán megy.

Az AMD Llano APU szemszögéből nézve jó hír, hogy az Athlon II X4 645-ös processzort maga mögé tudta utasítani, azaz érvényesültek az optimalizációk, a plusz L2 cache és a magasabb memória órajelet támogató memóriavezérlő is, hiába ketyeg 200 MHz-cel alacsonyabb órajelen az AMD A8-3850-es APU-ja, mint az Athlon II X4 645.

A fentiek fényében már azt hihetnénk, hogy a CineBench R11.5 nem tud semmiféle meglepetést felmutatni a fentebb ismertetett sorrendhez képest, pedig de.

CineBench R11.5
Ahogy az a fenti diagramon látható, itt már rendkívül szoros küzdelem bontakozott ki az Athlon II X4 645-ös processzor, valamint az AMD A8-3850-es APU egysége között. A 64-bites tesztben a Llano APU 1 századponttal megelőzte az említet Athlon II-es processzort, de a 32-bites teszt alkalmával már 2 századpontos vereséget szenvedett el. Itt nagyjából úgy tűnik, hogy egy szinten van a két processzor, ami az órajelkülönbség tekintetében nem olyan rossz hír, mint az elsőre hangzik, sőt.

Videó renderelés és kódolás

Az Adobe háza tájáról összesen három alkalmazást vetettünk be annak érdekében, hogy tovább vizsgálhassuk a processzorok közötti teljesítménykülönbségeket, de ezek közül első körben csak kettővel foglalkozunk. Először az Adobe Premiere Pro CS4-es változatát hívtuk segítségül, amelyben egy videót vágtunk meg, elláttuk néhány effekttel és a végén lemértük, hogy az egyes processzoroknak mennyi idejükbe telik lerenderelni a művet. Renderelés után az Adobe Media Encoder-be exportáltuk a videót, ahol aztán H.264-es Full HD tartalom lett belőle.

++

























A videó renderelés alkalmával minden AMD processzor leiskolázta az Intel Sandy Bridge CPU-ját, még az Athlon II X4 645-ös modell is. Ennél jóval érdekesebb azonban az, hogy a videó renderelés alkalmával a hatmagos Phenom II X6 1055T modell kivételével minden processzort megelőzött az AMD A8-3850-es APU egysége.

A Media Encoder teszt alkalmával ismét változott a kép, itt ugyanis csak a Core i3-2105-ös processzort tudta maga mögé utasítani az AMD A8-3850-es egysége, a többi AMD processzort nem, inkább az órajel számított és nem az architektúra. Eddig meglehetősen hullámzó teljesítményt mutat fel a mezőny, de reményeink szerint a későbbiekben ez változni fog.

VLC és MediaShow Esspresso 6.5

A teszteket H.264-es videó kódolással folytatjuk, de ezúttal a VLC-t és a népszerű MediaShow Espresso 6.5-ös kiadását helyezzük górcső alá.

++


























A VLC esetében nagyjából azt az eredményt láthatjuk, amit néhol a CineBench R10 alkalmával is megfigyelhettünk: a Core i3-2105-ös CPU-t meg tudta előzni az összes AMD processzor, az A8-3850-es modell pedig ismét felülmúlta Athlon II X4 645-ös társának teljesítményét, igaz, csak akkor, amikor DDR3-1866 MHz-es memória modulokat használt. DDR3-1333 MHz-es beállítás alkalmazása mellett az A8-3850 veszített korábbi teljesítményéből, így az Athlon II X4 645 gyorsabb volt, megint az órajel győzött.

A MediaShow Esspresso lényegében csak az Intel processzor helyezésén változtatott: a központi egység a mezőny végéről a mezőny elejére került. Nem hiába, utolsókból lesznek az elsők. Érdekesség, hogy az A8-3850 ebben a tesztben is maga mögé utasította az Athlon II X4 645-ös processzort, de megint csak akkor, ha DDR3-1866 MHz-es memória modulokra támaszkodott.

Adobe Photoshop CS4

A Premiere után nézzünk egy kis képszerkesztéssel kapcsolatos tesztet is. Az Adobe Photoshop CS4-es kiadásában egy képet egy előre elkészített script segítségével módosítottunk - a script 10 féle műveletet végzett el az adott képen -, majd a módosítások elvégzéséhez szükséges időt lemértük. Természetesen készültek részeredmények is, de mivel ezek hatalmas adatmennyiséget képviselnek - 6x10 eredmény -, így csak az összesített eredményeket foglaltuk táblázatba, úgyis az a lényeg.


A mezőny elején ezúttal az Intel Core i3-2105-ös processzorát találjuk, amely jelentős előnyt szedett össze, még a hatmagos Phenom II X6 1055T processzorral szemben is. Az várható volt, hogy az Intel processzornak nagyon fekszik majd a Photoshop teszt, de abban csak reménykedni tudtunk, hogy a mezőny végén sem borul fel a sorrend. Szerencsére az AMD Llano APU-ja az Athlon II X4 645-ös processzor előtt végzett, most már úgy is, ha DDR3-1333 MHz-es memória beállítást alkalmaztunk nála.

Szokás szerint ezúttal is megnéztük, hogy mire képesek a processzorok, ha némi fájltömörítéssel kapcsolatos munkát zúdítunk a nyakukba. Ezúttal a WinRAR 4.01-es és a 7Zip legfrissebb változatára esett a választásunk. Előbbinél a szintetikus teszt mellett a ki- és becsomagoláshoz szükséges időt is mértük, míg utóbbinál a beépített tesztprogramot használtuk, amely arra is fényt derített, hogy egy-, illetve több szálon folyó munka alkalmával mire képesek a processzorok.
 
WinRAR 4.01

A WinRAR nem hozott túl nagy meglepetést, legalábbis a szintetikus teszteket nézve nem. A ki- és becsomagolás alkalmával már néhol felborult a papírforma és meglehetősen furcsa eredmények jöttek ki, ahogy az a lenti diagramból is kiderül.


A beépített teszt eredményeire kár karaktereket pocsékolni, hiszen nincs bennük semmi különös, ám a becsomagolás alkalmával felállított sorrend már egy picivel érdekesebb. A szintetikus teszt szerint az AMD Phenom II X6 1055T modellnek kellett volna a leggyorsabbnak lennie fájlbecsomagolás alkalmával, ám mégis megelőzte őt az Intel Core i3-2105, méghozzá elég látványosan. Az első két helyezett mögött változatlan volt a sorrend. A CoH könyvtár becsomagolásával zajló tesztben az AMD Llano APU-ja most is megverte az Athlon II X4 645-ös processzort, de DDR3-1333 MHz-es memória alrendszert használva már lemaradt elődjétől. A fájlkicsomagolással kapcsolatos teszt már furcsa képet mutatott: itt a Phenom II X6 1055T bizonyult a legjobbnak, igaz, csak egy másodperccel verte meg a Core i3-2105-ös és a Phenom II X4 965-ös processzorokat. Fájlkicsomagolás alkalmával a A8-3850-es APU furcsa módon a mezőny végén kullogott.

7zip

Ahogy fentebb már említettük, a 7Zip tesztjét is lefuttattuk. Hogy érdekesebb legyen a kép,kétféle tesztet készítettünk: az elsőben minden processzor egy szálon dolgozott, a másodikban pedig minden processzornál kihasználtuk a rendelkezésre álló összes szálat. Ez a Phenom II X4 1055T kivételével - amely ugye hat szálon dolgozott - minden processzornál négy szálat jelentett.
 Tesztek - egy szálon.Tesztek - több szálon.




























Az egyszálas teszt alkalmával a WinRAR csomagolás tesztjében felfedezett sorrendek köszöntek vissza - az apróbb eltérésektől eltekintve -, azonban a többszálas tesztnél már változott a helyzet, ami a processzorok specifikációit ismerve nem is túl meglepő A több szálú teszt alkalmával az Intel Core i3-2105 az utolsó helyen végzett. Itt az Athlon II X4 645-ös processzorral nem tudott mit kezdeni az A8-3850-es Llano APU, megint a magasabb órajel győzött.

Integrált videó vezérlőn alapuló játéktesztek

Az AMD Llano APU erőssége nem a CPU teljesítményben rejlik - ez az elmúlt oldalakon látott tesztek alapján már teljesen nyilvánvalóvá válhatott, hiszen az eredmények nem mutatnak igazi előrelépést a Phenom II-höz képest. No, de nézzük, hogy a Llano APU belsejében elhelyezett Sumo GPU pontosan mire képes, ha játékra kerül a sor. A korábbi információk alapján sejthető, hogy az Intel HD Graphics 3000-es és HD Graphics 2000-es IGP-it könnyű szerrel lemossa a pályáról a Radeon HD 6550D, ugyanis a Llano-ban lapuló GPU a riválisok megoldásaihoz képest egy igazi 3D-s erőmű. Azt, hogy ez mennyire így van, az alábbi tesztek fogják alátámasztani.

++






















++
























Néhány tesztben a HD Graphicsok nem kaptak eredményt, ez azért van, mert a DX11-es teszteket nem képesek lefuttatni ("csak" DX10-esek). Amint az várható volt, a Llano csúnyán otthagyja az Intel processzorokat.

Mivel a szintetikus grafikus tesztek szinte elmaradhatatlan kellékei egy-egy tesztsorozatnak, így ezekből is kiválasztottunk hármat, amelyekkel megvizsgáltuk, hogy mire mennek egymással a versenyzők.

++
























A szintetikus tesztek semmi újdonságot nem mutatnak: a videó vezérlők közötti különbségek konstans módon most is jelen vannak az egyes tesztek alkalmával.

DDR3-1333 MHz vs. DDR3-1866 MHz - Az integrált videó vezérlő szemszögéből

A szintetikus és valós tesztek alkalmával, amikor a versenyzők számítási teljesítményét próbáltuk összehasonlítani, esetenként meglepő különbségek jöttek ki a DDR3-1866 MHz-es és a DDR3-1333 MHz-es memóriamodulokból álló memória alrendszerek alkalmazásakor. Mivel az integrált videó vezérlő a Garlic buszon és a saját, 128-bites memória interfészén keresztül közvetlenül a beépített memóriavezérlőhöz kapcsolódik és a rendszermemóriát használja, így nagyon nem mindegy, hogy a memória modulok pontosan milyen órajelen és milyen időzítés mellett üzemelnek. Lássunk néhány példát arra, hogy mennyit számít a DDR3-1866 MHz-es memóriamodulok alkalmazása.

++






















++
























++

























Ahogy az a fenti eredményekből is látszik, nagyon komoly jelentősége van a memória modulok helyes megválasztásának, azaz érdemes kihasználni a DDR3-1866 MHz-es kétcsatornás memóriatámogatásban rejlő lehetőségeket, ha optimális teljesítményre vágyunk az integrált GPU esetében.

Videokártyán alapuló játéktesztek

Annak érdekében, hogy ne csak az integrált videó vezérlő grafikus képességeiről kapjunk képet, hanem arról is, hogy mennyire tudja kiszolgálni a Llano APU a nagyteljesítményű videokártyákat, egy Radeon HD 6970-es példány segítségével is lefuttattunk néhány tesztet. Az alábbiakban a diagramokból kiderül, hogy a Llano APU CPU teljesítménye mennyire elég egy videokártya "kihajtásához". Igyekeztünk reális beállításokat kiválasztani, és nem 800*600, low-on tolni mindent, 6000 fps-sel.

++





















Túl nagy eltérés mint láthatjuk így nincs. Az Intel processzora vezet FC2 és Crysis alatt, de nem sokkal.

+
A Stalker: Call of Pripyat tesztjeiben az AMD A8-3850-es APU már egész jó helyet szerzett meg magának (az utolsó teszt mondjuk eléggé VGA limites).

++






















Az AVP Benchmark alkalmával körülbelül egyben van az egész mezőny, egyik processzor sem marad le a többitől. A Maffia 2 már szintén VGA limitesnek tűnt, így az Athlon II X4 645 kivételével pár tized FPS-nyi különbség volt az egyes versenyzők között.

++





















A Resident Evil 5 imádja az Intel processzorokat, ez most is látszik, de még az Athlon II X4 is elég 60 feletti fps elérésére.

Összességében elmondható, hogy a Llano-nak nem okoz gondot kihajtani egy komolyabb VGA-t sem, ha tehát idővel kevéssé válna az integrált GPU, akkor nyugodtan pakoljunk be mellé egy erőművet.
 

A teztben próbáltunk hasonló árkategóriában versenyző processzorokat egymás mellé állítani, viszont ez miatt, a Phenom II X4-es és Athlon II X4-es processzor magasabb órajelen ketyeg mindenhol mint a Llano. Érdekességképpen ezért azt is megnéztük, hogy az egyes AMD processzorok azonos órajelen milyen teljesítményt tudnak felmutatni egymáshoz képest. Elsősorban a Phenom II és Athlon II processzorok, valamint a Llano APU egymáshoz viszonyított teljesítményére voltunk kíváncsiak, de mivel adott volt az Intel processzor és a hatmagos Phenom II is, így ezeket is hozzácsaptuk a teszthez. Utóbbi két CPU szereplése csak érdekesség, nem ők játsszák a főszerepet.

++






















++






















++



















A szintetikus tesztek alapján nagyjából az a kép rajzolódott ki, amire számíthattunk. Mivel azonban szintetikus tesztekről van szó, komoly következtetéseket nem szeretnénk levonni. Inkább nézzünk néhány valós tesztet, amelyek segítenek majd a végső következtetés levonásában.

++




















A valós tesztek alapján a Llano jól teljesít, ha a többieknek nincs órajel előnye.



A WinRAR beépített sebességmérője azt a sorrendet mutatta az AMD processzoroknál, amire számítani lehetett. Az Athlon II X4 lemarad a kisebb cache miatt, a Phenom II X4 pedig előrelép a nagy L3 miatt.


Ahogy az a fentiekben is látszik, a Radeon HD 6970-es videokártyával zajló tesztek alkalmával egész szépen felzárkózott az AMD-s mezőnyhöz a Llano APU, sőt, néhol maga mögé is utasította társait - kivéve, ahol pár tizeddel nyertek a többiek -, így csak az Intel Core i3-2105-ös processzora tudta megverni. Nézzük, mi a helyzet az integrált videó vezérlős teszteknél.


A Llano APU kényelmesen őrzi előnyét az Intel HD Graphics sorozatú videó vezérlőivel szemben, de ez nem is meglepő, hiszen a Sumo GPU sokkal ütőképesebb megoldás ebben a tekintetben. Az is érdekesség, hogy az Intel HD Graphics videó vezérlőinél sok jelentősége nincs, hogy működik-e a HT támogatás, avagy sem - a GPU teljesítményt ez különösebben nem befolyásolja.

Kíváncsiak voltunk rá, hogy az AMD Llano APU egysége pontosan mire képes, ha OpenCL alapú tesztprogramban kell helytállnia. Ahhoz, hogy leteszteljük az APU OpenCL teljesítményét, segítségül hívtuk a Luxmark 64-bites változatát, valamint a népszerű tesztprogram, a Sisoft Sandra legfrissebb kiadását. Mivel éppen volt nálunk egy Radeon HD 6990-es, két GPU-val ellátott videokártya is, így adta magát a lehetőség, hogy ezzel is lefuttassuk a teszteket, sőt, egy Radeon HD 6970-es és egy GeForce GTX 580-as videokártyát is bedobtunk a mélyvízbe. Sajnos a Luxmark nem volt hajlandó elindulni a GeForce GTX 580-as rendszeren, így itt eredmények nem születtek, de Sisoft Sandra alatt már gond nélkül munkára tudtuk fogni az Nvidia egy GPU-s nagyágyúját. Azt azonban fontos megjegyezni, hogy ezeket a VGA-kat csak érdekességképpen dobtuk be a vízbe, a hangsúly az integrált megoldásokon van. Ezekkel sem volt viszont minden rendben, ugyanis az Intel HD Graphics 2000-es videó vezérlővel ellátott Core i3-2100-as processzor és HD 3000-es társa esetében szintén nem óhajtott elindulni a Luxmark. Szerencsére a Sisoft Sandra itt is a segítésgünkre sietett. Nos, lássuk az eredményeket!

Luxmark x64

Az OpenCL alapú teljesítményt többféle módon is ellenőriztük. Első körben megnéztük, hogy egy külön videokártyával - Radeon HD 6970 és Radeon HD 6990 - milyen teljesítmény tudnak felmutatni a különböző konfigurációk, majd ezután az integrált videó vezérlőben rejlő lehetőségeket is megvizsgáltuk.

++
























A GPU teljesítmény meggyőző és érdekes módon annak ellenére is vannak különbségek a különböző processzoral szerelt rendszerek között, hogy elvileg csak és kizárólag a GPU teljesítményét vizsgálja az alkalmazás. Igaz, a különbségek nem jelentősek. A processzor és a GPU teljesítményét együttesen vizsgáló teszt már érdekesebb eredményeket hoz, igaz, szinte mindenhol alacsonyabb értékek jöttek ki, mint ha csak magát a GPU-t vagy GPU-kat tesztelnénk. A HD6990 néha majdnem a kétszeresét hozza a HD6970 pontszámának, ami azt jelenti, hogy tökéletes hatásfokkal üzemel a CrossFire.


Természetesen a processzorok natív teljesítményét is lemértük, ahogy az a fenti diagramon is látszik. A sorrend a papírformát hozza.

Az AMD Llano APU esetében a GPU-ra 1829 pontot adott a Luxmark x64, míg a GPU+CPU teljesítményt 2729 ponttal jutalmazta.

Sisoft Sandra

A Luxmark x64 után a Sisoft Sandra legfrissebb változatával is tettünk egy próbálkozást, ez végre hajlandó volt munkára fogni a HD Graphics-okat is. Első körben megnéztük, hogy mire képesek az integrált videó vezérlők és itt arra is kíváncsiak voltunk, hogy van-e valami hatása a GPGPU teljesítményre a memória sávszélességnek, így DDR3-1333 MHz-es memória órajel használata mellett is lefuttattuk a teszteket a Llano APU-n.

++
A mérleg nyelve a tesztben a Llano APU felé billent, és mint látható a memória sávszélesség itt sem mindegy, bár a kriptografikus tesztnél nem olyan durva a különbség mint néhány játéknál.

Az integrált videó vezérlők esetében a játékok mellett a másik kiemelten fontos terület nem más, mint a médialejátszással kapcsolatos képességek. Mivel az AMD Llano APU belsejében egy korszerű, harmadik generációs UVD3-as videó motor is helyet kapott, így kiaknázhatjuk a hardveres videó gyorsításban rejlő lehetőségeket, legyen szó H.264-es, DivX, Xvid videókról vagy akár Flash körítést kapott videókról (YouTube pl.).

Nem csak azt vizsgáltuk meg, hogy a  különböző videófájl-típusok esetében pontosan hogyan alakul az adott központi egység terhelése, azaz mennyire üzemel hatékonyan a hardveres videó gyorsítás, hanem azt is, hogy hogyan alakul a teljes rendszer fogyasztása. Ez utóbbi sokakat érdekelhet, akár kompakt asztali konfiguráció, akár HTPC építése a cél. Nézzük is az eredményeket.


A videó lejátszás gyorsítása minden esetben tökéletesen üzemelt. A processzorok terhelése nagyjából azonos szinten helyezkedett el a tesztek során, ám fogyasztás tekintetében már jelentkezett némi különbség - néhol ez jelentősebb mértéket is öltött.

A tesztek alkalmával nem vettünk észre különösebb problémát videó lejátszás közben, úgy mint szaggatást, vagy képkocka kihagyást (Frame Drop). Összességében a Flash videók lejátszásával sem volt baj, de azt azért érdemes megjegyezni, hogy a Llano esetében teljes képernyős módban néha-néha beakadt az 1080p-s stream, akkor is, amikor már nem zajlott a háttérben a videó betöltődése. Reméljük, hogy ez az apró kellemetlenség a driverek fejlődésével lassan eltűnik.

Most is megvizsgáltuk, hogy az egyes konfigurációk milyen fogyasztás mellett üzemelnek üresjáratban és különböző terhelési módok alkalmával. A lenti eredményeket két részre osztottuk: a bal oldali diagram a videokártyával készült méréseket tartalmazza, míg a jobb oldaliban az integrált videó vezérlővel készített tesztek eredményei láthatóak.

GPUIGP




























A fenti eredmények túl sok meglepetést nem tartogatnak. Far Cry alatt a VGA fogyasztása dominál, de egyébként látszik, hogy mennyivel kevesebbet fogyaszt a Llano az elődeinél. A 32nm-es gyártástechnológia és a fejlesztések meghozták a gyümölcsüket. A bal oldali diagramon, a Llano eredményeinél érdekesség, hogy üresjáratban alacsonyabb fogyasztás mellett üzemelt a termék, mint az Inteles konfigurációk, ám ugyanez a jobb oldalon már nem mondható el, pedig üresjáratban elvileg a Llano-nak kéne alacsonyabb fogyasztási értékeket produkálnia, de az eltérés így sem nagy.

Tuning


A Llano APU ugyan nem pont a tuningmestereket veszi célba, de azért lehetőséget biztosít rá, hogy megemeljük a processzormagok és a GPU órajelét, méghozzá elég tág határok között. Mi egészen 3640 MHz-es processzor órajelig jutottunk, amit 140 MHz-es FSB és 26-os szorzó segítségével sikerült elérni. Az IGP így 600 helyett 840 MHz-en ketyegett. A siker érdekében az északi híd feszültségét 1,1 voltról 1,3 voltra emeltük, a processzormagok esetében pedig 1,5 voltos feszültséget használtunk.


A fenti CPU-Z ablak képe közvetlenül egy magasabb órajeles próbálkozás után készült: erdetileg eggyel magasabb szorzó beállításával próbálkozunk (27), így a feszültség ennek megfelelően nem 1,5 voltos, hanem 1,53 voltos értéket képviselt, de nem volt stabil a rendszer, így  végül maradtunk a 3640 MHz-es CPU órajelnél. Ennél az értéknél nem a fenti képen látható feszültség a végleges eredmény: 1,5 volton is elketyegtek a processzormagok.
 

Az AMD Llano A8-3850-es processzora összességében jól vizsgázott a tesztek során, így elégedettek lehetünk az általa felmutatott teljesítménnyel. A processzormagok esetében előfordulhat, hogy sokan csalódottak és többet vártak volna a terméktől, de a már régóta tudjuk, hogy a Phenomokban is használt architektúrára alapoz a Llano, így talán nem meglepetés, hogy hasonló teljesítményre is képes mint az eddigi négymagosok. A Llano azonban nem is erről szól, hanem egy kiegyensúlyozottabb CPU-GPU hibridről, ami semmilyen terhelés alatt nem zuhan magába. A Sumo GPU 400 stream processzort tartalmazó változata összességében jóval ütőképesebb 3D-s teljesítményt kínál, mint az Intel HD Graphics egységei, így akár játékra is alkalmazható. További előny, hogy a későbbiekben a CPU és a GPU együttes alkalmazásával az egyes szoftverek gyorsítására is lehetőség lesz (pl.: OpenCL alapú videó kódoló alkalmazások), de azt vegyük figyelembe, hogy néhány olcsóbb példánynál jelentősen visszaeshet a teljesítmény, ahogy deaktiválgatják a stream processzor blokkokat (bővebb információkért lásd az első oldal táblázatát).

A videó lejátszással kapcsolatos képességekkel szintén elégedettek voltunk, ebben a tekintetben is jóra sikeredett a Llano APU, de ez az UVD3-as motorból kiindulva nem is túl meglepő. A Dual Graphics technológiát jelenleg - a DX9 támogatás hiánya miatt - még nem tartjuk elég jónak, ha fejlődnek a driverek, akkor viszont mindenképpen visszatérünk rá, de ehhez szükség lehet 1-2 hónapra.


AMD Llano A8-3850
Tesztjeink alapján ha mindenképpen dedikált VGA-t fogunk használni, akkor nem érdemes foglalkozni a Llanoval, mert azonos áron már magasabb órajelű Phenom II X4-et kapunk (vagy olcsóbban magasabb órajelű Athlon II X4-et), és ott a processzorteljesítmény magasabb, más pedig nem számít. Ráadásul ha minden jól megy, jövő hónapban startolnak a Bulldozer processzorok is, amiket érdemes lehet megvárni. Ha viszont kihasználnánk egy jól kiegyensúlyozott, alacsony fogyasztású APU-t, akkor megtaláltuk amire szükségünk van. HTPC-be vagy gyengébb játékos gépbe bőven jók az A8-as processzorok, ráadásul mint fentebb is írtuk, többféle terhelés alatt is jól teljesíthetnek a jövőben (OpenCL), és ha idővel kevésnek bizonyulna az integrált VGA, akkor használhatunk egy dedikáltat is, a processzor ki fogja hajtani.

A Llano-nak tehát asztali fronton is megvan a célközönsége, ám ettől függetlenül mi úgy gondoljuk, hogy az új foglalat miatt a Llano APU főleg a notebookokban hódíthat igazán, hiszen kiválthatóak vele a belépőszintű VGA-k, és a kisebb felbontásokon (például a notebookoknál tipikus 1366*768-on) a Sumo GPU-nak elég jó a teljesítménye, ha megkapja a memória modulokat, amiket megérdemel. Be is mutatunk majd pár notebookot, amiben ilyen APU-k ketyegnek. Egyelőre nem túl nagy a választék, de már szinte minden gyártó bejelentett pár gépet, amikben az AMD új központi egységei dolgoznak, úgyhogy ez hamarosan megváltozik.

Az ASUS alaplapokat, a Radeon HD 6990-es videokártyát és az A8-3850-es APU egységet az ASUS magyarországi képviseletétől kaptuk kölcsön, ezúton is köszönetet értük!

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

79. gery84
2011.08.16. 13:05
jó teszt! THX!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
78. J.o.k.e.r
2011.08.16. 13:37
Jobb később, mint soha.
Egyébként köszi!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
77. atti2010
2011.08.16. 13:38
A PH-n 57W jött ki egy HD 6870 társaságában, csak az IGP meg 36W, kink lehet hinni? Ok is az Asusal teszteltek, azért ez nem elhanyagolható különbség.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
76. DEV14
2011.08.16. 13:43
Szerintem elírás van a táblázatban AMD Athlon II X6 1055T az nem inkább Phenom II X6 1055T? A második oldali táblázatban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
75. J.o.k.e.r
2011.08.16. 13:50
DEV14: valóban! Köszi!
atti2010: a mérés alkalmával ezek az eredmények jöttek ki. A különbségeket én is láttam, de akkor sem fogok mást írni, mint amit mértem. (850W-os Chieftec tápot használtunk, a PH 600-asat.)
Ja, azt még hozzátenném, hogy reprodukálhatóak voltak az eredmények.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
74. carraroxt
2011.08.16. 14:12
atti2010 A HD6870 kevesebbet fogyaszt üresben, továbbá a tápok miatti eltérés lazán hozhat ekkora különbséget. A tesztekből látszik, hogy egy minőségi 400W-os táp is bőven kiszolgálná még HD6970-el is, és biztos, hogy sokkal kevesebbet (na most ez relatív 10-15W vagy ~25%) fogyasztana üresben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
73. patrik2991
2011.08.16. 14:23
Llano én vagyok az apud
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
72. Zelbacsi
2011.08.16. 14:32
Egy mondaton belül 4 szóból 3 rövidítés vagy kódszó
"AMD"
"Llano" (jó, tudom, hogy ez nem rövidítés, hanem kódszó ki is bővítettem az előző mondatomat)
"APU"

Imádunk, informatika!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
71. ThompsoN
2011.08.16. 15:02
Találtam egy elírást. Az IGP és GPU tesztek oldalon lent a VGA tesztek között van ez a mondat:

"A Maffia 2 már szintén VGA limitesnek tűnt, így az Athlon II X4 965 kivételével pár tized FPS-nyi különbség volt az egyes versenyzők között."

Az inkább Athlon II X4 645 akar lenni, nem?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
70. atti2010
2011.08.16. 15:07
carraroxt Szerintem is a tápok miatt van.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
69. J.o.k.e.r Thomp...
2011.08.16. 15:07
Így van! Valóban arról van szó! Köszönöm, hogy szóvá tetted!
Javítottam!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
68. ThompsoN
2011.08.16. 15:13
Nincs mit. A tesztet pedig érdemes volt végigolvasni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
67. J.o.k.e.r
2011.08.16. 15:18
Ennek örülök! Akkor már nem készült hiába.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
66. Sr4c
2011.08.16. 15:26
Na egy olyan kérdés, hogy: vettem ősöknek egy Llano configot, netezni, filmezni szarabb játékokhoz, 4GB RAMmal, sajnos nem volt vele időm mókolni, menjen és küldtem is le vidékre:
Majd ha hozzáférek, mennyi memóriát kell adni a GPU nak, hogy értelmesen menjen? 256-512??? Valami extra beállítást igényel BIOS-ban amitől hirtelen majd megugrik a teljesítmény?
+Tippek, ötletek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
65. J.o.k.e.r
2011.08.16. 15:32
Alap esetben 512 MB-nyi memóriát kap az integrált videó vezérlő, azzal szépen el is ketyeg. Ezt a beállítást lehet alapértelmezetten hagyni, inkább az a lényeg - ahogy a tesztből is kiderült -, hogy a rendszermemória lehetőleg 1866 MHz-en ketyegjen - persze értelmesebb, mondjuk CL9-es időzítés mellett-, mert az különösen sokat számít a játékok esetében, tekintve, hogy az IGP a rendszermemóriából foglalja le a saját "fedélzeti" memóriáját.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
64. J.o.k.e.r
2011.08.16. 15:34
ocsabi: elindulnak, persze. A DDR3-1333 MHz-es (CL7) és a DDR3-1866 MHz-es (CL9) eredmények közé lehet belőni, általában félútra - feltéve, ha 1600 CL8-as ramokról van szó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
63. Sr4c
2011.08.16. 15:36
Ohh köszi akkor hagyom is
Hm,, 1600-os Kingstont kapott sajnos csak single, mert így is verték már a fejem az ár miatt , de ennél jobb ár/értéket most nem nagyon kapni.
Majd ha így alakulnak a memóriaárak kapnak karácsonyra mellé még 4GB ot
Inkább majd az időzítéssel játszadozom, de igazából játékot max. én fogok rajta 2 havonta 1-2 WoT meccset tolni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
62. carraroxt
2011.08.16. 15:38
Sr4c 512 bőven elég neki. Többet csak akkor adnék, ha CF-ben megy valamivel. Ebben az esetben annyit amennyi a társkártyán van.
ocsabi Természetesen elindul. Tesztekben jól kimérhetően lassul (~7-12%), de valós használatban nem fog szemet szúrni, szóval csak emiatt nem érdemes ramot cserélni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
61. J.o.k.e.r
2011.08.16. 15:59
Persze, alapjáraton túl nagy jelentősége nincs, de azért az integrált videó vezérlőt visszafogja a lassabb rendszermemória. 1600-as elég lesz, csak akkor legyen legalább CL8-as.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
60. Terror
2011.08.16. 16:00
Az 1600-as memó CL8-ban simán hozza ugyanazt, amit az 1866-os. Előbbi meg már szinte egy árban van az 1333-asokkal, szóval én nem fizetném ki a felárat az 1866-osokért.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
59. J.o.k.e.r Sr4c
2011.08.16. 16:02
Jó lesz az! A cikkben látod, mennyi a különbség az 1333 MHz-es (CL7-es) és az 1866 MHz-es (CL9-es) modulok között az IGP teszteknél. Na, az 1600-as ramjaid a kettő között lesznek nagyjából, mínusz egy pici, mert az egycsatornás memória kezelés szerintem még pár százalékot csökkent a teljesítményen. Ezt látod nem néztük, hogy SC és DC között pontosan mennyi a különbség, így csak tippelek.
Persze ez erősen függ attól is, hogy milyen felhasználást veszünk alapul. Én most csak az IGP tesztekre utalok, egyéb esetekben akár kisebb különbség is mutatkozhat a DDR3-1866 (CL9) és a DDR3-1600 (CL8 ) között.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
58. carraroxt
2011.08.16. 16:14
Pont a GPU-nak nem számít igazán az időzítés, neki sávszélesség, azaz órajel kell. Az időzítés csak a CPU-nak számít, de az már így is túl van etetve...
Úgyhogy akár be is próbálkozhatsz egy kis tuninggal lazább időzítések mellett (1600 CL8 valószínű lazán megy 1866 CL9-en, akár fölötte is).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
57. Sr4c
2011.08.16. 16:24
Köszi a válaszokat
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
56. Svidi
2011.08.16. 17:27
Valaki meg tudná mondani, hogy ez a teljesítmény milyen videó kártyákkal egyezik meg? Nagyon érdekelne
Ja és ha már itt tartunk, ma ez a legerősebb IGP, nemde?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
55. J.o.k.e.r Svidi
2011.08.16. 17:45
1.: Az IGP teljesítménye a Radeon HD 6450 és a Radeon HD 6570 között helyezkedik el, utóbbihoz közelebb. Az AMD A8-3850-es APU-ban található Radeon HD6550D átlagosan 25-35%-kal gyorsabb, mint egy Radeon HD6450-es videokártya, viszont a Radeon HD 6570-nél 15-20%-kal lassabb.

2.
: Igen, az A8-3850-ben lapuló Radeon HD 6550D ma a piacon található leggyorsabb IGP.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
54. UndeadBoy
2011.08.16. 17:51
Respect a cikkért!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
53. carraroxt
2011.08.16. 18:31
HD 5570-ért szerintem nem érdemes pénzt adni (ez ugyanis még csak Hibrid CF-re sem alkalmas), alig drágábban ott vannak a lényegesen erősebb HD 57xx-es kártyák (azonos áron meg lehet a 4800-as szériából használtan csipegetni, megintcsak lényegesen ütőképesebb teljesítménnyel).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
52. madcaptain
2011.08.16. 19:40
Első eresztés APU-nak nem rossz. Hozza 5éves top gpu szintjét.
De szerintem a gyári underclockolást elbaszták, tuning nélkül a jelenlegi áron nem versenyképes egyik olcsó diszkrét VGA+cpu párossal.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
51. madcaptain
2011.08.16. 19:50
Vagy a marketinget baszták el mert nem a turbo órajel az alap órajel, amiből visszaveszi magát a CPU ha nincs load a magokon.
3 ghz-en kellett volna jönnie alapból.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
50. Dragon3k
2011.08.16. 19:51
"Mi egészen 3640 MHz-es processzor órajelig jutottunk, amit 140 MHz-es FSB és 25-ös szorzó segítségével sikerült elérni."

25*140 az 3500MHz, a 26-os szorzóval elért értéket írtátok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
49. _DiEGO_
2011.08.16. 19:53
Ejnye de szép és részletes teszteket kaptunk... köszönet érte ! No lám a kis LIano szépen teszi dolgát

madcaptain

Előbb gondolkozz mielőtt megszólalsz ... Hol volt 5éve DX11 DX10.1 ? Mihez akarod hasonlítani ember ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
48. sanyix
2011.08.16. 20:07
@hun: nem igazán vész el semmi... ugyanis egy 66xx-el kiegészítve cf-ben majdnem olyan gyors mint egy top 1 gpu-s radeon, miközben olcsóbb és kevesebbet fogyaszt. Persze jelenleg csak dx10+ módban tud crossfirezni úgy hogy együtt számol az igp és a gpu.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
47. sanyix
2011.08.16. 20:09
@_DiEGO_: nem csak a dx11 meg 10... amúgy is hozza egy hd3850 teljesítményét, ami még 4 éves sincs.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
46. jozsefm
2011.08.16. 21:03
Igazán alapos és érthetően megírt teszt lett. Minden kérdésre választ kap akit ez az APU érdekel,mint leendő vásárlót.Gratula a szerzőnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
45. p3tya
2011.08.16. 21:09
Lehet, hogy a ph-s teszt 22 oldal lett, de hogy ez jobb, az tuti! Eleve nem i7 2600k-val lett összevetve a kis Llano, hanem i3 2105-tel. Így fair. Jó teszt, tényleg!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
44. silentfrog
2011.08.16. 21:35
Jo lett ez a teszt/is/ Köszönjük!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
43. carraroxt
2011.08.16. 23:21
Itt azért kiütközik, hogy bár az AMD a kisebb cég, mégis a jövőbe látás képessége inkább náluk van (bár az is valószínű, hogy a piaci helyzetük jobban ösztönzi őket a vásárlók kiszolgálására, míg az Intel nyugodtan ülhet a babérjain (persze fejlesztenek ők is, csak épp nem a piac számára megfelelő irányba, hanem úgy, hogy minél drágább termékeket erőltethessenek a vásárlóközönségre), miközben megpróbálja minél jobban lehúzni a már jól bejáratott vásárló közönségét).
Kifejtem, mielőtt még nettó trollkodásnak tűnne.
A jövő a heterogén számításoké, és a több szálon futó programoké (elvileg már a jelennek is itt kéne tartani, de mégsem így van teljesen).
Látható, hogy az AMD a több magon párhuzamosan hatékonyan és erőforrás kímélően dolgozó (Dozer), és a hibrid számításokat jól kiszolgáló (APU) rendszerek felé viszi a kínálatát. Azaz kicsi hatékony processzormagok, erős és sokoldalú GPU részek vannak a fókuszban. A Llano, és a Dozer csak átmeneti szériák, a következő generációban már ez a két technológia egybe lesz olvasztva (Trinity, Komodo). Így elég egyértelmű a fejlődés iránya. Példaként a Trinity lesz ugye a Llano utódja. Annyi fog változni, hogy a 4 db Athlon mag helyét két db Dozer modul veszi át, ami minimum azonos várható teljesítmény mellett (itt az órajel a Trinity malmára hajtja majd a vizet) egy csomó hely megtakarítást jelent (azonos csíkszélességen 2 Dozer modul kb 3/5-ét foglalja 4 Athlon magnak), így a fennmaradt hely megy a GPU résznek. Komodo ugyanez, csak nagyobban. Eredmény: Több szálon hatékony, heterogén számításban hatékony, kiegyensúlyozott magas platform érték aránnyal rendelkezik.
És mit csinál az Intel? Egyre nagyobb magokkal szerelt monolitikus chipeket, amik egy-két szálon ugyan alázzák az AMD procikat a szarul optimalizál tesztekben, de a jól optimalizált sok szálon futó alkalmazásokban már nem annyira virítanak. Persze van itt is IGP, csak épp fos, szolgáltatásaiban, és teljesítményében is. További hátulütője a dolognak, hogy a hatalmas magokkal szerelt processzorok magukkal hordozzák a veszélyét, hogy nem is lehet melléjük normális IGP-t tenni, mivel túl nagyra nőne a chip mérete, és jelentősen romlana a kihozatali arány (meg persze egyébként is drágább). Kvázi válaszút előtt áll az Intel. Vagy megy tovább ezen az úton, és továbbra is megmagyarázza a piacnak (inkább csak szimplán ráerőlteti minden lehetséges eszközzel), hogy a nagy CPU erő mindenek felett áll (tekintettel, hogy eddig minden lépésük ebbe az irányba haladt, és már talán most is túl messze mentek, eléggé valószínű, hogy ez lesz minimum az első reakció), vagy megpróbálva gyorsan profitálni az NV-től kapott licencekből, sebtiben összedobnak egy ütőképes GPU-t (ez még az Intel erőforrásaihoz mérten is eléggé extrém Brainstorming-ot feltételez), és egyben csökkentik a CPU magok méretét is (kb a Core2 architektúrához kéne visszamenniük, ha kordában akarják tartani a tranzisztorszámot, vagy valami merőben újat kitalálni (ismét egy nagyon nagy probléma)). De egy biztos, már most látják ők is, hogy nem a jó irányba haladnak.
Erre egy sajátosan Intel-es választ már adtak is, miszerint a grafikát a CPU-n kell számoltatni! Na persze, meg egy nagy illatos lószerszámot! Ezzel végülis csak bő két évtizedet lépnénk vissza a fejlődésben, de legalább újfent beigazolódna, hogy mindenhez csak CPU erő kell (Még ha nem, akkor is, mert ha úgy írják az alkalmazást, akkor cseszhetjük akármilyen erő is rejlik a GPU-nkban, nameg persze a CPU erőt is, ha az a grafikára pazarlódik. De legalább lesz értelme az óriási processzormagoknak!).
Na ezért fogok én AMD procit venni, hogy erősítsem a józanabbik piaci szereplőt (most a határán állunk annak a helyzetnek, hogy a farok csóválja a kutyát, hát segítsünk neki csóválni!), és így a helyes irányba segítsem a fejlődést. Mert ha az Intelnek sikerül ezt a merényletét átvinnie a piaccal szemben, az hosszú távon nagyon komoly szopás lesz minden szereplőnek, és leginkább az összes vásárlónak!
Személyes vélemény!

A teszt jó lett, gratula!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
42. Csaber
2011.08.17. 08:40
Jó és részletes teszt lett , kicsi hiba az IGP és GPU teszteknél nem lehet nagyítani a Lost Planet 2 eredményét (a többit lehet)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
41. partxxx
2011.08.17. 09:21
Hali!

beszereztem innen a F1A75-V Pro + AMD A6-3650 2.6GHz FM1 BOX kombót és arra lennék kiváncsi, hogy hogy lehet előcsalni a dual graphics opciót.
a lapon integrálva van egy HD6250

csak diszkrét VGA-val működne a dolog ? vagy így is van rá lehetőség ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
40. partxxx
2011.08.17. 09:58
@hun
köszi, igazad van, asuséknál alaplap spec: Integrated AMD Radeon™ HD 6000 Series Graphics in Llano APU

az itteni kírás szerint:
INTEGRÁLT VGA: Igen
INTEGRÁLT VGA TÍPUS: ATi Mobil RadeOn HD6250

ennek az alaplapnak a kistestvéreinél pedig:
INTEGRÁLT VGA: Igen
INTEGRÁLT VGA TÍPUS: Processzorban

ez vezetett félre
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
39. Humbuk
2011.08.17. 10:12
Szép teszt, részletes és világos. Elismerésre méltó!

@Carraroxt
Részben érthető a véleményed, de azért szerintem a technológiai külömbségek miatt sem kell vernie a mellét senkinek. Az Intelnek nincsen különösebb vga tapasztalata (személyes tapasztalatom, hogy életemben nem láttam még versenyképes gpu-t az inteltől) Míg az Amd-nek ott van az "Ati". Tehát ez a minimum ami elvárható az Amd Apu-jától, hogy verje péppé az intelt ezen a téren. Mondjuk kiváncsi lennék, ha az intel proci mellé az nvidia csinálná az igp-t, hogy az mennyivel lenne jobb az intel hd3000esénél. Továbbá azt se felejtsük el, hogy a kis I3-as csak két magos. Az, hogy képes 4 szálon dolgozni, az nem helyettesít 2 fizikai cpu magot. Szóval azért annyira nem rossz.

Természetesen az A8-3850 sokkal jobb választás, mint az i3-2105, de ez is más tészta.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
38. Balucsek partx...
2011.08.17. 10:19
partxxx: Az egy csúnya elírás az alaplapon már nincs semmi csak a cpu-ban és csak és kizárólag ezekkel tud együtt működni: HD6670 HD6570 HD6450
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
37. partxxx
2011.08.17. 10:39
@Balucsek

igen, egy csúnyán félrevezető elírás
ígyis-úgyis azt az alaplapot vettem volna, csak gondoltam hamá' van benne használom, furcsálltam is, hogy minek még plusz alaplapi integrált amikor Llano APU ...

egyébként, baromi jó a lentebb írt kombó
The Witcher EE, minden fullon maxraállítva, 1280*1024, tisztán folyamatos képpel fut
egyéb referáns tesztet nem tudtam futtatni, mert nem volt rá időm
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
36. atti2010
2011.08.17. 12:34
Jó lett volna látni egy 6670-es diszkréttel mit tud.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
35. carraroxt
2011.08.17. 13:24
Humbuk Nem a pillanatnyi állásról van szó (sem a Llano sem az i3-2xxx széria nem lesz sehol egy év múlva), hanem a két cég jövőbeni lehetőségeiről. Mivel az Intelnek se nem áll rendelkezésére a megfelelő tapasztalat, sem az eddigi fejlesztési vonalaik nem segítik azt elő, így szinte lehetetlen, hogy heterogén számításokban vagy grafikában fel tudjon zárkózni akár 3 éven belül. Így az Intelnek közvetlen érdekévé válik, hogy minden lehetséges eszközzel megpróbálja ellehetetleníteni a heterogén számításokat, és a hatékony grafikai műveleteket. Potenciálisan hatalmas összegeket bukhatnak a dolgon, így biztosak lehetünk, hogy nem lesznek szégyenlősek a választott módszerek terén sem. Ha ez sikerül nekik cirka 5-10 évet lépünk vissza a fejlődésben, ami nekünk vásárlóknak egyértelműen rossz (nameg szinte az összes piaci szereplőnek is).
Ezért kell nekünk vásárlóknak tudatos állásfoglalást tennünk most, hogy rákényszerítsük az Intelt, hogy másfajta vállalati stratégiát, és másfajta fejlesztési útirányt kövessenek! Olyat ami nekünk is jó, nem csak nekik.

A másik, a procierő. A szintetikus tesztek közül én személy szerint a CineBench tesztekben hiszek a legjobban, mert szemlátomást jól skálázódnak a procimagokkal, és a több szálon skálázódó valós alkalmazásokhoz legközelebbi eredményeket mutatják. Szóval akkor a tesztből CB R10 eredmények 64 biten:
Egy szál:_____i3-2105: 5062______A8-3850: 3386______A8-3850/3,1GHz: 3620
Több szál:____i3-2105: 11189_____A8-3850: 12474_____A8-3850/3,1GHz: 13334
Egy kis elemzés az eredmények értelmezéséhez:
SB mag mérete gyorsítótárakkal/órajele: ~29,5mm^2, 3,1GHz
Ez a processzor 2 magon és 4 szálon dolgozik, azaz 4 szál kihajtásához összesen 59mm^2 processzorterület aktív, egy szálhoz 29,5mm^2.
Llano mag mérete gyorsítótárakkal/órajele: ~16mm^2, 2,9Ghz
Ez 4 magon 4 szálat futtat, azaz 4 szál kihajtásához 64mm^2 processzorterület aktív, míg egy szálhoz csak 16mm^2.
Na most gyors számítással összehasonlító értékeket lehet venni, hogy adott felhasznált területre viszonyítva melyiknek nagyobb a számítási teljesítménye, egy és több szálon, azaz melyik mennyire hatékony adott tranzisztorszámot nézve (A fogyasztást a gyökeresen eltérő gyártástechnológiák miatt nem annyira érdemes ilyen kontextusban összevetni (Soi strapabíróbb de többet zabál-> előny az Intelnél).). Szóval CB R10 3,1GHz pontszám/aktív prociterület (tehát pontszám/mm^2):
Egy szálon:______i3-2105: 171,6______A8-3850: 211,6_____Elég egyértelmű!
Négy szálon:_____i3-2105: 189,64_____A8-3850: 208,3_____Ez is!
Mindezt úgy, hogy az AMD processzormagja cirka 6 évvel idősebb fejlesztés mint az Intelé.
Konklúziók:
1: A CineBench tényleg nagyon jól skálázódik.
2: A Hyper-Threading nagy terhelés mellett alig ér valamit.
3: Az Intel látszólagos előnye abból fakad, hogy lényegesen nagyobb processzormagokat alkalmaznak, de azok még 6 év előnnyel sem hatékonyabbak az AMD megoldásánál (többlet erejük pusztán a méretükből fakad).
4: Ha képzeletben belevesszük a Dózert is akkor az kb 1,8x teljesítményt hoz majd a Llano magokhoz képest (pusztán a magon, de ezt megdobja még a nagyobb Cache is, így inkább bő 2x-es teljesítménnyel érdemes számolni), miközben kb 20%-al lesz nagyobb (pusztán a magot nézve az L2 és L3 Cache nélkül) (a nagyobb gyorsítótárak miatt 1,6x kb valójában). Dózer modul várható mérete gyorsítótárakkal: ~28-32mm^2 [LINK]
Így 2 dózer modul várható hatékonysága 4 szálon: 13334*2/([28-32]*2)=260-298 !!!!!!
Továbbá 2 dózer modul várható órajele is lényegesen magasabb lesz (több kraft)!

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
34. carraroxt
2011.08.17. 13:41
atti2010 A Ph-s tesztben általánosan jól teljesített a HibridCF, persze még nem tökéletes, de mát most egyértelmű, hogy nem hülyeség (nagyon is életképes) az elgondolás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
33. Zabalint
2011.08.17. 14:21
@carraroxt:
Az a helyzet, hogy az OpenCL-t alig használják, miközben a Cuda egyre nagyobb népszerűségre tesz szert.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. carraroxt
2011.08.17. 14:45
Talán ebben szerepe van a CUDA több mint 2 éves előnyének is, de ez asszem gyorsan változni fog.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. atti2010
2011.08.17. 15:54
Csak most látom hogy egy 6670-el CF-ben hozza a 6850-em teljesítményét játékokban.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. Humbuk
2011.08.17. 16:21
@carraroxt
Szép kifejtés! +1

Igen így végig gondolva, már más szelek fújnak
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. jozsefm
2011.08.17. 19:54
Egyetlen terület maradt kielemezetlen a tesztben: a hőmérsékletek és a zaj.
Az már csak hab lett volna a tortára, ha esetleg egy pofás HTPC építésre alkalmas házat is mellécsaptatok volna, és abba szerelve történnek a mérések.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. J.o.k.e.r jozse...
2011.08.17. 20:00
Egyszerre ez már így is rengeteg munka volt, a HTPC-s rész már nem fért volna bele. Sosem lett volna kész.
Attól, hogy a mostani cikkben ilyenek nincsenek, később lehetnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. Fzoltan
2011.08.17. 20:26
J.o.k.e.r: Nagyon jó cikk lett! Nem tudom, hogy feltűnt-e valakinek, de szinte nincs is mocskolódás a hozzászólások között!
carraroxt: Érdekes okfejtés.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. jozsefm J.o.k...
2011.08.17. 20:35
Gondoltam ,hogy lesz folytatás..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. szz1993
2011.08.18. 09:43
Jó kis cikk Szóval ezek a procik automatikusan állítják a ghz-t? pl: ha egy játéknál érzi, h kevés neki az xy ghz, akkor ráhúz xy ghz-t?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. szz1993
2011.08.18. 11:18
ocsabi: AMD-nél is ki lehet kapcsolni a turbo boostot, mert én nem találtam a biosban?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. szz1993
2011.08.18. 11:40
Elegendő, de ha már megvan vhogy kikéne próbálni, h mégis működik-e. Esetleg vmi program nincs rá, ami teszteli?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. Terror
2011.08.18. 11:53
Indíts el egy mp3-tömörítést, jobb esetben egy szálon fut le, közben meg nézheted az órajeleket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. szz1993
2011.08.18. 11:55
cpu-z? vagy melyik progival? köszi a segítséget!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. szz1993
2011.08.18. 13:11
Szia! Nekem laptopom van. De kipróbáltam dirt 3-nál, tdu2-nél, és mof-nál, fölugrik néha 2.3 ghz-ra, de nem tartja azt a szintet folyamat, az nem baj?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Meteorhead
2011.08.18. 15:03
@carraroxt:

maximálisan egyetértek az elhangzottakkal. Számomra egyedül az a meglepő, hogy anno az Intel nem vásárolta fel az NV-t. Amikor az AMD-ATi fúzió megtörtént (amibe kishíján belerokkant az AMD), akkor teljesen nyílvánvaló volt, hogy ezt a túloldalnak is meg kellene tennie, különben eltűnnek a süllyesztőben. Az Intel van egy olyan érzésem, hogy elkezdheti ásni a sírját. Azzal a konzekvens magatartással, amivel az NV-nek keresztbe tettek hosszú éveken keresztül (x86 lapkakészletek, és x86 proci tervek) teljesen elidegenítették maguktól az NV-t és egy (szerintem) meglehetősen kártékony pályára állították, hogy az eddigi egységes PC architektúra piacra behozzák az ARM-ot. Nemelég, hogy eddig OS és 32-64 bit átjárhatatlanság volt progik és driverek terén, most már a binárist is **szhatjuk, hogy ARM vagy x86-64 a program.

Az NV a Win8 ARM-képességével sokkal jobb helyzetbe fog kerülni, lévén ők is fognak tudni faja APUt csinálni, az Intel meg mehet a süllyesztőbe, főleg hogy még a CPU erős szerver fronton is a Bulldozer nagyot fog aratni. Én örülnék neki, ha az Intel eltűnne, vagy valaki felvásárolná, mert megmutatná hogy a nagy vadkapitalizmusban sem megengedhető a mértéktelen elnyomása és magunkra-haragítása a többieknek. Sokkal jobban járt volna az NV és az Intel is, ha anno a keresztlicensz szerződések helyett az Intel eladta volna a gyárait, és helyettük felvásárolta volna az NV-t, ahelyett hogy lefizetésekkel és propagandával CPU irányba terelték volna a dolgokat. Akkor ma már rég az IGAZI CPU-GPU hibridnél tartanának, ami az AMD víziója, és amivel régen Intel is próbálkozott. NV Fermi architektúráját minimális változtatásokkal lehetett volna olyanra csinálni, mint GCN architektúráját AMD-nek, ami már egy sokkal szorosabb fúziót fog megengedni.

...szerintem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. phoenix062...
2011.08.18. 15:34
Meteorhead:??????????Mi???????????Nem vagyok ineteles sem amd-s sem nv-s sem fideszes de aki így vágja a pitét miért nem valamilyen értékes piac elemző munkában fitogtatja a "tudását"???!!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. carraroxt
2011.08.18. 17:03
Meteorhead Szerintem az üzletben nincs olyan, hogy szimpátia. Pláne az NV nem engedheti meg magának, hogy bárminemű érzelmi alapú döntéseket hozzon. Szokták mondani, hogy az NV a hardveripar legnagyobb kurvája, és ez igaz is. Túlzottan függ a többi szereplőtől ahhoz, hogy ne térdeljen le, ha elé lógatják a kolbit. Intel kib@aszott velük aztán most felemelte őket a Notebook fronton, hogy csökkentse az AMD bevételét a mobil videókártyák terén. Ugyanígy az AMD elpicsázta őket a VGA fronton, most mégis van SLI támogatás AMD-s rendszerekhez is. Az üzlet már csak ilyen, a pénz beszél, a qurva szopik, mindenkinek a saját lehetőségeiből kell a legjobban megélnie!
Az Intel ez esetben szerintem szimplán alábecsülte az AMD törekvéseit, és azoknak a lehetséges kimenetelét, ha nem így lett volna, akár még a közelmúltban is lett volna lehetőségük megvenni az S3-at bagó pénzért (az ő mérnökeik valós tapasztalattal a hátuk mögött biztos, hogy előbb tudták volna kamatoztatni az NV-től kapott licenceket, mint az Intel sajátjai). De attól nem kell félni, hogy az Intel bármikor is menne a süllyesztőbe a hibái miatt. Egyrész mert rendkívül sok tartalékkal rendelkezik, másrészt meg mert túlzottan erős befolyásoló hatást tud gyakorolni a piac egészére. Így ha lefizetéssel, zsarolással csalással, nem is tudja elkerülni a forgalomcsökkenést, még akkor is van bőven elég tartaléka, hogy át tudja vegetálni a felzárkózáshoz szükséges időt.
Azt meg csak várjuk ki, hogy mi lesz az ARM-os dolgokból, nekem egyenlőre úgy tűnik, hogy túl nagy a füstje az egésznek. Persze ez nem azt jelenti, hogy ne hinnék benne, csak abban nem hiszek, hogy ez hirtelen lesz nagy durranás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. csicsoblad...
2011.08.18. 19:43
Én azt nem értem, ha az intel szar cuccokat gyárt, és lefizeti a nagy cégektől, az OEM-ektől kezdve, a játékfejlesztőkön és a programozókon át még a bevásárló-központos alkalmazottat is, hogy vegyék a termékét, akkor hogy lehetnek tartalékjai? Már rég csődbe kellett volna mennie, ehelyett lassan már minden negyedévet újabb rekorddal zár, és fejleszt és újabb és újabb gyárakat épít. Az Nvidiával ugyanez, ők is mindenkit lefizetnek, közben meg a kisebb kártyáin is alig van haszon, a csúcs kártyákat folyamatosan veszteséggel árulja, de közben meg nyereséget termel, míg az AMD kisebb chipeket gyárt, a GPU-kat óriási haszonkulccsal adja, és senkit nem fizet le, mégis örül, ha nem veszteséges. Ezt valahogy nem érzem kereknek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Terror
2011.08.18. 19:48
Tehát aki lefizet, az csődbe megy? Érdekes logika. Többek között a kőolajlobbi, hadiipar, egyházak és dohánygyárak sem értenek veled egyet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Meteorhead
2011.08.18. 21:18
Nem szeretném a mérnöki munkát lenézni, de azért az Intel is igyekszik új ötleteket vinni a CPU-iba, de ugyanakkor nem látom, hogy miért lenne olyan lehetetlen kitalálni egy életképes architektúrát. Ők is tisztában vannak vele, hogy a grafika mitől grafika, és tudnak áramkört tervezni. Nem kell konkrét drótozást ellesni a konkurenciától, de azért tudható, hogy milyen gyorsító tárazások és egyéb kiskapuk vannak az ilyen kártyákban. (Persze messze nem az összeset)Mindenesetre kétlem, hogy az S3 olyan nagyon újat tudna mutatni, amit ne tudnának maguktól 4-6 hónap alatt reprodukálni)

Én nem titkoltan vörös párti vagyok (már ami a procikat illeti), fociban is az esélytelenebbnek szurkolok (a jobb csapatnak anélkül is menne a győzelem), és jelen esetben az AMD a feltörekvő kistigris. Én csak remélni tudom, hogyha majd megengedheti magának, hogy a saját kolbiját tolja mások elé, akkor nem fog ezzel annyira gátlástalanul élni, mint a vetélytársai. (Mielőtt elkezdődik a sárdobálás, SENKI sem szent, azért mégiscsak vadkapitalizmus van)

Mindenesetre remélem, hogy a nagy piaci szereplők belátják, hogy egy pár dologban konszenzusra kéne jutni annak érdekében, hogy mindenki előrébb juthasson.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. nattila77
2011.08.18. 21:21
50-50-es piaci részesedés mellett most az intel mehetne kapálni

a mostani 80-20 mellett viszont semmi nincs ok a parára, mehet tovább a kék-henger a maga eszközeivel mi meg mindannyian szívunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. jozsefm natti...
2011.08.18. 21:44
50-50-es piaci részesedés mellett

Ez a jelen tulajdonviszonyok mellet és politikai környezetben nem következhet be. Teljesen mindegy milyen teljesítményű ár/érték arányú terméket gyárt az AMD az Intelhez viszonyítva. Volt már rá példa akikor ők diktáltak CPU teljesítmény szempontjából, de akkor sem nőtt a piaci részesedésük 30% fölé.
Ami inkább kétségessé teszi az Intel számára a maga eszközeivel való út járásának végtelenségig tarthatóságát, az a végtermék gyártók hozzá állasának változása, legalábbis az utóbbi időben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. csicsoblad...
2011.08.19. 19:12
Terror: Nem is csődbe megy, de tartalékja nem sok lehet az alapján, amit fel szoktak vetni, a fél világot lefizeti, ami nem kis pénz, pedig annyira azért nem keresi betegre magát. Valami 10-14 milliárdos bevételeket szokott produkálni negyedévente, amiből 3 milliárd környékén van a nettó profit. Mellette 3 milliárdokat költ új gyárra, meg felvásárlásra, meg gyár fejlesztésekre, meg ugyebár lefizeti a fél világot. Az Nvidiának hozzá képest aprópénze van neki az az 10-14 milliárd jó ha 0,8 vagy 1, a profit pedig jó ha 100-200 milla, továbbá ők még lefizetik a játékfejlesztőket. Az AMD-nél ezek a számok: 1,5milliárd amiből 300-500milla profit, és nem fizet le senkit.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Terror csics...
2011.08.19. 19:38
Mondjuk gondolj bele abba, hogy egy nagyobb cég eleve rendel több ezer gépet + szolgálati laptopot, és köt a céggel egy szerződést 5-10 évre, ami magában foglalja a szervizt, cseregépeket és új beszerzést egyaránt. Szerinted ha odacsúsztat X ezer dolcsit valaki zsebébe, akkor nem térül meg ez az üzlet? Már az első szállítmánnyal...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Vardar
2011.08.20. 10:00
Egy kérdés. Nekem lesz egy A4-3300-as procis laptopom. Ez a processzor natív 2 magos, vagy le van benne tiltva 2 mag?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. csicsoblad...
2011.08.20. 13:34
Melyik cég fogja X ezer dollárért cserébe a szarabb ajánlatot választani, valamint itt képbe jön még valami, ami fel szokott ilyenkor merülni, hogy az intel drágább is. Én tuti, hogy leszarnám a x ezer dollárt, ha az AMD jobbat kínál, és a cégeknek mindig csak az számít, hogy milyen kell neki az elvégzendő feladathoz, és azt kitől kapja meg olcsóbban. A jobbik ajánlatot fogadja el. Ha az intel ajánlata rosszabb, és ezt lefizetéssel kompenzálja, hogy az övé legyen a jobb, akkor gyakorlatilag ezzel együtt ő ad jobbat ugyanannyiért vagy ugyanolyat olcsóbban a cégnek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Terror csics...
2011.08.20. 13:46
Pff, te borzasztó naiv vagy.

Völgyhidat és völgyalagutat is lehet építeni a síkság közepére egy szál aszfaltút helyett, csak pénz legyen. Ötször annyiért is lehet autópályát építtetni, mint a horvátok, csak pénz legyen. Ne legyél már hülye, pénz beszél, ki nem szarja le hogy mit szereznek be érte, ha egy része a zsebedben landol.



Vazz csak egy boríték kell a zsebbe és az Eiffel-tornyot is felhúzzák az alföldre, csak az illetékes szerv találja "indokoltnak" a dolgot. Te meg jössz itt azzal, hogy ígyis-úgyis a jobb ajánlatot fogadják el... Te jó isten.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. carraroxt
2011.08.20. 14:06
csicsoblade A lefizetésnek pont az a lényege, hogy nem azt az embert akarjuk lefizetni akit kvázi pont ezzel károsítunk meg (mert az vagy elhajt a picsába, vagy megölet a mafiával (abban az esetben ha azt hiszi zsarolni akarjuk), vagy olyan ajánlatot tesz amiben bőven kompenzálja a saját kárát, de így meg mi nem nyerünk semmit. M6-os autópálya példaként: Beállít hozzád, mint résztulajdonoshoz Gipsz Jakab és megkérdi: Figyu már tesó! Hajlandó vagy 34Ft-ért megengedni, hogy elb@sszunk a befizetett adódból 1245Ft-ot, amit persze az állam a kiesés miatt újra behajt rajtad? Naná, hogy nem tapsikolnánk örömünkben az ajánlattól (ugyanígy pl a részvényesek sem, akiknek a pénzével játszanak, ha az üzleti szférát nézzük)! Lefizetni mindig a megbízott döntéshozókat kell, úgy, hogy a tulajdonosok ne is tudjanak róla (egy kivétel az állam, itt úgyis sz@rnak a pofánkba, ha tudunk róla, ha nem...) mi befolyásolta a döntést.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. jozsefm csics...
2011.08.20. 14:08
Nem a cég választ, hanem az egyén,aki dönt. Az meg azért a \"pár ezerért\", vagy egy világ körüli luxus hajó útért cserébe nem azt fogja nézni vagy taglalni ,hogy a dolgozóknak melyik gép lenne a jobb,Intel vagy AMD, és melyik az olcsóbb. A szerződés összegéhez képest ezek a lefizetések nem túl jelentős összegek ,cég szinten!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. atti2010
2011.08.20. 14:32
Ráadásul egy vállalati vezetőnek egy hozzáértő IT beszerző semmi perc elmagyarázza hogy a sz@r bugos AMD-vel csak kínlódnának az alkalmazottak, túl sok lenne a kiesés a leállások miatt így az olcsó lenne a drága, pénz zsebre az Inteltől és csók a család.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. csicsoblad...
2011.08.20. 19:08
Pont ez lenne a lényeg. A valójában rosszabb ajánlatot az intel jobbnak adja el, pedig az ő terméke a szarabb ráadásul drágább, de a lefizetéssel ez lesz a jobb ajánlat. Az AMD valós ajánlata lesz a végére a rosszabb. Az AMD úgy akar ezen változtatni, hogy még jobb cuccot adna pedig, a helyzet előre lefutott, és az egész az AMD-n áll:
Ha ő fizetné le a IT beszerzőt aki elmagyarázná a főnöknek, hogy a sz@r bugos Intelel csak kínlódnának az alkalmazottak, túl sok lenne a kiesés a leállások miatt, mellékesen könnyebb is lenne a meggyőzés, mert valóban jobb és olcsóbb az AMD-s cucc, így fordíthatna a 80-20-as részesedésen.
A jelenlegi stratégiájával, ahogy józsef m. írta max. 30%-os részesedése lehet, bármennyivel is jobb cuccokat ad.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Terror csics...
2011.08.20. 19:49
Azért azt vegyed hozzá, hogy az Intel csak marketingre többet költ, mint amennyi az egész AMD összes tőkéje, szóval szerinted mikor lesz egyáltalán esélyük? Ráadásul az AMD nem engedhet meg magának egy olyan kaliberű botrányt, mint a múltkori balhé, a büntetésről meg ne is beszéljünk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. atti2010
2011.08.21. 20:41
Képzeljétek milyen szemetet és menyiért adna el nekünk az Intel ha egyedül maradna a piacon és még hasonlítási alap sem lenne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!