iPon Cikkek

BlazBlue: Continuum Shift - Apokalipszis

Dátum | 2010. 12. 15.
Szerző | Lawrence_Benson
Csoport | JÁTÉK

Jövőnk a mélybe veszik, megváltóként tekintettünk rá, de csak bizonytalanságot hozott. A Véres pengéjű Ragna visszatért, és kész leszámolni a népet elnyomó Novus Orbis Librarium Armagus hatalmával, ám ha ez sikerül neki, akkor a mostaninál is szörnyűbb napok köszöntenek ránk. A városban mindenki a pentákulum jelenésekről sugdolózik, többen megmagyarázhatatlan, pusztító robbanásokról számoltak be, a Librarum mély hallgatása azt engedi sejtetni, hogy valami hatalmas dolog van készülőben. Mit máskor tűzijátékkal és szórakozással ünneplünk, azt most vér és szenvedés sötétíti be, ha tényleg ő a Földet egyszer már romba döntő Fekete Démon leszármazottja, akkor csak imádkozhatunk, hogy terve bukásra legyen ítélve. 2200-at írunk, ma van az újév első napja.

Visszatért!
A Continuum Shift ott folytatódik, ahol a Calamity Trigger befejeződött. Kagutsuchi városát hatalmas összecsapások rengetik meg, a gonosz köztünk van, helyt kell állnunk ebben az őrült világban, és túlélni a borzalmakat, a háború immáron elkerülhetetlen. Az új történet egy pörgős animével kezdődik, üvöltő j-pop kíséretében mutatkoznak be a szereplők, a menüben pedig nincs más dolgunk, mint rányomni a story gombra, és máris felpörögnek az események, egymásnak feszül a jó és a rossz oldal. A világ sorsáról oldalnézetes, egy az egy elleni összecsapásokkal dönthetünk, a játék karakterei saját történeti szállal kapcsolódnak be a kalandokba, elsőként pedig maga Ragna bizonyíthat, s ahogyan haladunk előre, úgy válik elérhetővé a többi szál is.

Van választék
Izgalmas csaták, és véres leszámolások várnak az új BlazBlue játékban, a történeti szál mellett pedig van még hét játékmód, melyek mind különböző kihívást ígérnek nekünk. A tutorial egy új lehetőség, a segítségével egy virtuális térben ismerkedhetünk meg a játék harcrendszerével, a többlépcsős fejtágítás bárkinek elég gyakorlatot ad ahhoz, hogy szembe merjen szállni a legnagyobb harcosokkal is. Az arcade és a versus játékmódok igazi klasszikusok, előbbiben egy tíz ellenségből álló csapaton kell átverekedni magunkat, az utóbbi pedig a gyorsmeccsek otthona, de veteránoknak a pontvadász score attack sem csenghet ismeretlenül. A training a jól megszokott gyakorlópálya, a gép itt nem üt vissza, és az óra is ki van kapcsolva, a challenge viszont új, a játékmód keretein belül pedig minden játékosnak tíz egyéni kombósorozatot kell teljesítenie. A feladatokat sorra végre kell hajtanunk, mintha az összecsapások egy szigorú forgatókönyvre épülnének, amitől eltérni nem lehet, s aki hibázik, az kezdheti újra az egészet. Végezetül pedig, a lista végén ott vár ránk a legion játékmód, mely egy területfoglalós, csapatháborús háttered ad a bunyóinknak. Minden állomáson egy több karakterből álló csapat vár ránk, a legyőzöttekből egy ember a forduló végén csatlakozik a mi seregünkhöz, nehezítés pedig, hogy a harcok között nem töltődik újra a karakterünk élete, s aki egyszer meghalt, azt már nem hozhatjuk vissza.

Összesen tizennégy karakter közül választhatunk, az előző részből pedig szinte visszatért mindenki, akit szerettünk. Itt van Haku-Men, Arakune, Carl Clover, Rachel Alucard és persze Iron Tager is, a sor pedig három új szereplővel egészült ki. Tsubaki Yayoi a NOL 0 Divízió tagja, és nem mellékesen Jin, valamint Noel gyermekkori barátja, az Λ11 harci robot Kokonoe legújabb kreálmánya, míg az utolsó szereplő, Hazama kettős karakter, NOL vezetőként a jó oldalon harcol, de Yuuki Terumi szelleme miatt később áttér a gonoszokhoz. A lista szép kövérre sikeredett tehát, de nem szabad még elfeledkeznünk μ12-ről sem, kinek elsődleges feladata nem kisebb, mint a világ elpusztítása!

Persze van angol nyelv is
A játék harcrendszere nem sokban változott, ezúttal is könnyed, retro kikapcsolódásban lehet részünk, ha a BlazBlue mellett tesszük le a voksunkat, s jó hír, hogy ezen a téren is történtek változások. Ilyen a vadi új beginner szint, mely megkönnyíti nekünk a kombók összefűzését, szép és összeszedett folyamatot varázsolva a vad gombnyomogatásunkból. Jópofa apróság továbbá, hogy a készítők javítottak a karakterek kiegyensúlyozásán is, ezúttal már nincsenek akkora szakadékok az egyes szereplők között, illetve az összecsapásokban is észrevehetünk egy-két változást: védekezés után például a korábbinál is nagyobbat lehet kitámadni, komoly választ adva ezzel a minket püfölő ellenségnek. A meccsek amúgy nem kevesebb, mint huszonkilenc helyszínen játszódnak, a felhozatalból pedig tizenöt teljesen új.

Micsoda harc
Az alapok persze érintetlenek maradtak. A másikat ezúttal is úgy tudjuk elintézni, hogy folyamatos püfölésekkel gyengítünk az energiáján, évtizedes bevált recept ez, minek rajta változtatni. A harcok most is két dimenzióban, oldalnézetből játszódnak, a látvány ennek ellenére, vagy pont éppen ezért eszméletlen jó lett, a karakterek gyönyörű rajzolt figurák, folyamatosan helyezkednek, és mindig csinálnak valamit, olyan az egész játék, mintha egy rajzfilmet néznénk, amit mi irányítunk. A pályák ráadásul döbbenetesen jól néznek ki, mindig van mögöttünk valami élet, kézzel festett az összes, modern művészet ez, ha vásznon lenne, milliókat érne.

Technikailag tehát teljesen elégedettek vagyunk a BlazBlue látványával, design és rendezés tekintetében azonban van néhány dolog, ami nagyon nem sikerült jól. Ilyenek az átvezető animációk, nincsen bennük mozgás, a játék elénk rak két karaktert, a beszélgetést alámondják és feliratozzák, ha pedig véget ért a mondat, az A gombbal nyugtázhatjuk azt, és a történeti szál összecsapásainál ezt meg is kell tennünk vagy három tucat alkalommal mindig. De hasonlóan béna még a menü is, a times new roman betűk húsz éve nem illenek képernyőre, nem értjük, hogy mit keresnek egy ekkora játékban.

Nem bonyolították túl
A hangzás teljesen rendben van, a szinkron jól sikerült, a lemezen megtalálható egy angol és egy japán nyelvű hangsáv is, hogy a keleti kultúra rajongói is jól érezzék magukat. A jpop, jtechno betétdalok se rosszak, bár többnyire csak az előző rész számait halljuk, ezen a téren sajnos kevés újdonság van, és ez kihat a szavatosságra is, főleg ha nemrég játszottunk az előző résszel. Az ismerős pályák, a régi arcok, és a kívülről ismert dallamok miatt nem érezzük, hogy egy tényleges második résszel lenne dolgunk, ha egymás mellé tennénk két gameplay videót, akkor bizony kéne gondolkozni egy keveset, hogy eldöntsük, melyik melyikhez tartozik.

Zajlanak az események
A játékélmény persze brutálisan jó, a Continuum Triggerben egy kicsit sem kellett csalódnunk, nagy kár, hogy vannak részletek, amiket nem tudtunk nem utálni. Ilyen a tutorial és a challenge játékmódok feliratozása, a játék a kontroller megszokott ABXY gombjait átkeresztelte ABCD-re, aztán találjuk ki, hogy melyik mit jelent, az oktató módban így lehetetlen bármit is könnyen elsajátítani. A történeti rész is kidolgozatlan, az állóképes mesélést pár perc alatt meg lehet unni, és akkor félő, hogy átpörgetésre lesznek ítélve az átvezetők, amivel megfosztjuk magunkat a magyarázattól.

Ahogyan cikkünk is mutatja, komoly változások, újdonságok nincsenek az új BlazBlue játékban, bár lehet, hogy ez nem is baj, mert az első rész is nagyon jó volt, egyszerűen imádtuk minden pillanatát. Szerencsére a fejlesztők gondoltak azokra is, akik szeretnék később ismét elővenni a játékot, az Xbox LIVE és a PSN hálózatok hamarosan ugyanis friss DLC-vel bővülnek, melyek három teljesen új szereplőt vonnak be az eseményekbe. Makoto Nanaya akadémiai diák volt, és Noel egyik legjobb barátjaként keveredik hőseink közé, Valkenhayn R. Hellsing öreg, de erős komornyikként szolgálja Rachelt, a trió legizgalmasabb tagjaként pedig itt van a fiatal Platinum the Trinity is, ki három teljesen eltérő személyiséggel küzd, egy testbe zárva.

Hát te meg milyen szerzet vagy?
A Guilty Gear sorozatot is készítő ARC System Works új játéka kiteljesedett, hozta az előd magas színvonalát, és továbbvitte a történetet, melyet immáron egy éve várunk feszülten. A siker kétségtelen, ezt pedig mi sem mutatja jobban, hogy a japán játéktermi gépekre december elején már megérkezett a Continuum Shift II is, s hogy a folytatásra nekünk, európai játékosoknak mennyit kell várnunk, azt egyelőre nem tudni, de reméljük, jövő ilyenkor ismét ettől lesz hangos az iPon játékrovata!


Platformok: Playstation 3, Xbox 360
Tesztelt platform: Xbox 360
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

7. RichardAud...
2010.12.15. 16:04
MÁR MEGINT! PC-N NEM KAPHATÓ!
Én nem értem ezeket a játékfejlesztőket: oké, hogy a pc már öreg platform, de azért nem kellene cserben hagyni!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Svindler
2010.12.16. 12:42
Az első rész kint van PC-n, úgyhogy semmi sem zárja ki, hogy ezt nem adják ki előbb-utóbb
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Ipadnak
2010.12.16. 14:22
Már egy éve kint van a Taito Type X2-es másolata, az simán megy pc-n.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. krisztianb... Richa...
2010.12.16. 21:56
pedig pofon1xű: a konzolban van a nagy pénz. ott lehet a legkevesebb munkával a legtöbbet keresni. pont ez az, ami miatt nem veszek konzolt, inkább nem, vagy régi játékokkal játszom.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Ipadnak
2010.12.17. 09:31
Én is így vagyok. Engem egy konzollal ne akarjanak lehúzni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Cukrosbacs...
2010.12.17. 14:57
Az első rész az nagyon nagy azt sokáig toltam "PC-n!" állati kis játék jobb mint a Mortal Combat 4
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. TomGabor
2010.12.26. 13:29
justiltt lehet a legkevesebb munkával a legtöbbet keresni
Tudod milyen nehéz a Cell-re optimalizálni?
Ipadnak:Engem egy konzollal ne akarjanak lehúzni.
Ilyen szar egy konzol?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!