iPon Cikkek

Chaos Reborn - Mágikus szerencsejáték

Dátum | 2015. 11. 28.
Szerző | villanyi.gergo
Csoport | JÁTÉK

Magic: The Gathering érzés kerített hatalmába, és ez biztosan nem véletlen. Julian Gollop neve "gamer ősidők" óta ismerősen csenghet sokaknak: ő az egyik kreatív elme (testvére Nick pedig a másik), aki a Laser Squad és az X-Com: Enemy Unknown létrehozásán is tevékenykedett, ez utóbbi felújított/újragondolt verziójában ezért tisztelegnek is egy kicsit előttük. Ez a mostani játék is remake-nek tekinthető, mivel az alapjait és a keretét az 1985-ben megjelent Chaos: The Battle of Wizards adja, melynek folytatása a Lords of Chaos, 1990-ben követte az elődöt. Itt majd egy évtizednyi csend következett a Magic and Mayhem megjelenéséig, ami a varázslók párbajainak ötletét egy történetbe ágyazta, és a kelta, görög valamint az Artúr királyi mondakör legendáira alapozta. A koncepció ugyanaz maradt: egy mágikus energiákkal teli világban mágusok harcolnak a hatalomért, elpusztítva mindent és mindenkit, aki az útjukba kerül. Habár a világot már kietlen, romos pusztasággá változtatták, a hatalomvágyuk mit sem csökkent. Friss tanoncként mi is belecsöppenünk ebbe a viszállyal teli világba és más választásunk nem lévén varázsbotot ragadva hadba vonulunk.
Miért írtam azt a címbe, hogy szerencsejáték? Számos vicces párbaj és tapasztalat adta az ötletet, hogy ezt tegyem. Adottak tehát a körökre osztott, gyönyörű pályákon átívelő varázspárbajok, ahol lények, illúziók és egyéb varázslatok csapnak össze. Összeállíthatjuk felszerelésünket, kártyalapjainkat, amik a varázslatainkat jelentik, majd indulhat a harc. A felkészültség, a tapasztalat és a taktikai érzék pedig nagyon is segítségünkre lesz! Egy bizonyos szintig. Saját körünkben ugyanis idézni, mozogni, támadni, varázstárgyat (talizmán) használni van lehetőségünk a karakterünkkel, de az sem mindegy, hogy egy valódi, rettentő sárkány caplat mellettünk, vagy csak egy illúzió. Az utóbbi változat megidézése 100%-os eséllyel sikeres, és harcértékben is az eredeti megfelelője. Hátránya viszont, hogy egy nagyon is egyszerű varázslattal (Disbelieve) szertefoszlathatók az illúziók, sőt, akár több is egymás után, ugyanis siker esetén újabb és újabb lőhető el belőle, és nem fogyasztja el az adott körre limitált 1 varázslat lehetőségünket. Itt is kicsit(?) a szerencsén múlik a dolog, hiszen a 30%-os eséllyel leidézhető Hidrát gyanús, ha az első körben már csatarendbe állítja az ellenséges varázsló, de persze lehetett mázlija is, és megdobta azt az alacsony számot. És itt szembesülünk először azzal, hogy Fortuna kegyein mennyi minden is fog múlni. Lehetünk profi ősmágusok, világpuszító varázslatokkal a tarsolyunkban, ha a százalékdobás nem nekünk kedvez, akkor nevetséges eredmények születhetnek. Mire gondolok? Két lény összecsapásánál elég gyorsan eldőlnek a dolgok. Itt nincs életerő, és egyéb vacakolás, mindent beleadnak a harcba, persze a támadó és a védő értéküknek megfelelően. A kimenetel ettől függően is vagy a támadás elkerülése, vagy halál. A blokkolás, mint az ellenség lényei útjának elállása is fontos elem, hiszen ha harcba keverednek és (egyelőre) nem bírnak egymással, attól még lefoglalja az adott szörnyet a mi idézett lényünk. Persze, mivel százalékos a kimenetel, ölhet sárkányt egy patkány is (arra mondjuk kíváncsi lennék, hogy csinálja), csak ugye nincs rá túl sok esélye. Ez amúgy az oroszlán csapatom szomorú története is, akiket a 3-asával idézett patkányok nagy mázlival csúnyán megtizedeltek. Persze hős macskaféléimnek 75% esélyük volt a sikeres támadásra, a patkányoknak pedig 20%, de nekik bejött, nekem pedig nem.
Így vált a varázslóm patkányeledellé rövid úton, és senkit nem érdekelt, hogy milyen erős és hatalmas szörnyek, egyebek álltak szolgálatomba pár körrel korábban. A „mi lett volna ha” történetekért itt sem osztogatnak aranyérmet. Reményt jelent viszont a mana pontok gyűjtése, amit számos forrásból megtehetünk, balul elsült varázslataink után is visszamarad egy kevés. Ezeket a pontokat arra használhatjuk, hogy varázslatainkat nagyobb eséllyel idézzük le, vagyis a forgandó szerencsét ezzel is kiküszöbölhetjük egy kicsit. A kártyák amellett, hogy a varázslat vagy lény nevét tartalmazzák, egy nagyon fontos számot is jelölnek, ez pedig a varázslat sikerességének az esélye. Zöldfülű kezdő is idézhet hatalmas lényeket, és a majdnem biztos varázslat is besülhet. Bárhogy is sikerüljön (vagy sem) a próbálkozásunk, a kártyát elveszítjük, hiszen a benne tárolt energia aktivizálása pillanatában kiszabadul, majd eloszlik a kozmikus éterben. Felszerelésünket nem csak a megszerzett, vagy készített tárgyak jelentik, kártyákból is idézhetünk magunknak fegyvert, pajzsot, hátast is a csatatéren. A hátas pedig az előzőeknél is fontosabb, mivel egy sikeres támadás esetén megvédi hősünket, és a csapás „elé ugrik”, így bárminemű ártalom is oltotta volna ki életünket, azt ez a szegény pára fogja felfogni helyettünk.
A másik fontos tényező a Rend és a Káosz egyensúlyának állása. Léteznek pártatlan, semleges erők is, ők nem befolyásolják a kozmikus mérlegnyelvek billegését, de minél több varázslatot sütünk el az egyik oldalról, annál könnyebbé válik számunkra az oda tartozó mágia használata. Ez konkrétan a sikert jelző százalékok felfelé kúszását jelenti, és ha ellenségünk a másik oldalt preferálja, őt hasonló okból egyre komolyabb hátrányok érik. A Rendet vagy a Káoszt erősítő, vagy a másik varázslatait semlegesítő mágikus hatások így szintén fontos részét képezik stratégiánknak, jó ezekben is előre gondolkodni. Egy igazán taktikus stratéga a domborzatot is figyelembe veszi tervezéskor. Nem tettek másként a játék készítői sem, hiszen a magaslatra, dombokra helyezett lényeink komoly előnyöket kapnak, a repülő szörnyek pedig hasonlóképp előnyt élveznek földhözragadt társaikkal szemben. 3 szint van földharcban, az elsőt hívhatjuk földszintnek, a másodikat magaslatnak, a harmadikat pedig dombnak. A földi egységek képesek feljebb jutni (kúszni-mászni), de csak egy „emeletnyit” egy körben. Ez a távolsági támadással rendelkező egységeknél, mint például az elf íjásznál nagyon remek dolog. Persze, ha nekünk van íjász seregünk, csakis akkor. Emellett pedig nem elhanyagolható, hogy a magaslati előnyt élvező egység a szintkülönbségtől függően 25-50% pluszt kap a támadásához.
Érdekes, szép és izgalmas játék lett a Chaos Reborn, rengeteget lehet a stratégiákon, felszerelésen, a lapok összeállításán csiszolni, és akkor még ott van a szerencse is, ami csatákat dönthet el, rossz esetben barátságokat szüntethet meg. Persze butaság lenne azt mondani, hogy csak a szerencsén múlik, mert számos téren belenyúlhatunk a játékmenetbe, és a főszerepet a stratégia, a taktikai átgondoltság kapja, a százalékok pedig sikeresen fokozzák az izgalmakat, miközben a varázslók farkasszemet néznek egymással. Jelenleg a tutorial és a Hot Seat módon kívül kevés az egyjátékos tartalom (Realms of Chaos), a játék célzottan és bevallottan is a multiplayerre lett kihegyezve. Aki Magic: The Gatheringen nőtt fel, vagy szereti a hasonló koncepciójú játékokat, az megtalálta amit keres, aki viszont egyjátékos kalandokban reménykedik a Chaos világában, az jobban teszi, ha vár még kicsit, mert az ígéretek és tervek szerint bővülni fog még a játék ezen része is, de abban biztosak lehetünk, hogy a többjátékos módok előnyt fognak élvezni. Végezetül pedig a könyvmolyokra is gondoltak, ha szeretnél a Chaos Reborn történelméről olvasni, azt itt megteheted, Allen Stroud 10 rövid történetben foglalta össze a misztikus világ hátterét és érdekességeit. Az előnye pedig, hogy nem a szerencsén múlik, hogy elolvashatod–e a következő oldalt.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. Meteoreso
2015.11.29. 09:32
A régi Amigás CHAOS-al játszottam az tényleg jó volt
Mondjuk ahhoz ennek már csak a nevében van köze
Az a bajom hogy ezt singe playerben kb 1 óra alatt megunod
még ugye az az ő idejében egy remek játék volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Ch00ler
2015.11.30. 23:07
Hat en is ezen nottem fel anno, csak ZX Spectrum-on. Azota parszor mar jatszottam a telefonomon is emulatorral
Fura, de manapsag minden jatek olimposzi csucsokra tor. Nekem anno 10 evesen tokeletesen elegendo volt a gep altal iranyitott 7db ellenfel ahhoz, hogy jol szorakozzak Persze manapsag mar mas az ingerkuszob, meg az eloelet is. Sot meg a celcsoport is.
Amikor a fiam 2 db teljesen lepusztult, meretben tokeletesen eltero autoval el tud orakat jatszani, akkor jovok ra, hogy az emberi kepzelet meg mindig sokkal jobb, mint a szamitogepes megvalositas

Sok sikert Julian Gollop-nak az uj jatekkal, hianypotlo volt ez mar. Mondjuk o mar csak azert is megrdemli a biztatast, amit eddig letett az asztalra...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!