iPon Cikkek

Chariot – Kincsvadászok akcióban

Dátum | 2014. 11. 25.
Szerző | Freelancer
Csoport | JÁTÉK

Az elsősorban közösségi játékok fejlesztésével foglalkozó Frima Studio fizetős produktumai nem tettek különösebben nagy hatást a felhasználókra. Kézikonzolokra és mobiltelefonokra megjelent alkotásaik rendszerint vegyes értékeléseket kaptak, már ha egyáltalán foglalkozott velük valaki. A PS3-ra kiadott, a minősíthetetlen és feledhető között ingadozó partijátékuk, a Lights, Camera, Party! pedig ugyan sokakban hagyott maradandó nyomot, csak éppen nem oly módon, ahogy azt készítői szerették volna. Mindezek tükrében nem sokat vártam legújabb, Chariot címre keresztelt platformerüktől, ám hamar meg kellett állapítanom, hogy québeci csapat ez alkalommal valami olyannal örvendeztette meg a kategória rajongóit, ami hosszú órákra nyújt majd nekik kellemes kikapcsolódást. Bár a római filozófusnak, Senecának tulajdonított idézet szerint, a halál mindenkit egyenlővé tesz, természetesen, akadnak kivételek. Egy mesebeli birodalom nemrég jobb létre szenderült, kapzsi királyának szelleme nem hajlandó elfogadni, hogy holmi közönséges síremléket állítsanak neki, hiszen az szerinte nem illik életében elkövetett nagy tetteihez.
Őfelsége éleslátása és gyors helyzetfelismerő képessége tiszteletre méltó
Ezért lányának, a hercegnőnek, és szerelmének, a hercegnek útra kell kelniük, hogy az ezer veszélyt rejtő királyi kazamatákban találjanak egy olyan helyet, ami megfelel a néhai uralkodó kényes ízlésének. Feladatunk tehát, hogy pályáról pályára haladva magunkkal vigyük a megboldogult fejedelem koporsóját hordozó szekeret, miközben minél több kincset gyűjtünk össze, ugyanis a mohó nagyúr holtában is ragaszkodik a csillogó drágaságokhoz. Mindez igen morbidul hangzik, és mivel a negyedik főszereplő, aki csak az első pálya végigvitele után bukkan fel, nem más, mint egy az unalomba belehalt kereskedő, aki csontvázként sem hajlandó elszalasztani egyetlen lehetőséget sem arra, hogy üzletet kössön, könnyen úgy tűnhet, hogy egy felnőtteknek szóló, fekete humorú játékkal állunk szemben. Ám ez távolról sincs így, sőt, a Chariot egyik legnagyobb vonzereje bájos, mindenki számára fogyasztható, tréfás stílusa. A legfőbb viccforrás természetesen maga a király, aki mindentől retteg, félelmét pedig rendszerint a mondat végére segélykérésekké szelídülő parancsok osztogatásával próbálja leplezni.
A jópofa egysorosok, és kézzel rajzolt, rajzfilmszerű grafika ellenére súlyos hiba azt gondolni, hogy a játék azon fél délután alatt kényelmes tempóban teljesíthető címek táborát gazdagítja, amikkel csak a nem túl ügyes hat év alattiak köthetik le úgy-ahogy magukat. Az első egy-két pályán ugyan valóban úgy fogunk keresztül menni, mint forró kés a vajon, de ahogy egyre mélyebbre jutunk a labirintusrendszerben, úgy nő a nehézség is. A kocsi magunkkal hurcolása igencsak komoly kihívás tud lenni. Különösen, hogy nem szabad túl messzire távolodunk tőle, nehogy elvesszen. Ha nem ügyelünk rá folyamatosan, és a terepviszonyok olyanok, elgurul, mi pedig kergethetjük. Amikor pedig egyik platformról a másikra ugrunk át, figyelnünk kell arra, hogy úgy dobjuk rá a mindig nálunk lévő kötelet, hogy a súlya véletlenül se húzzon, vagy lassítson le minket, mert ellenkező esetben újra neki kell kezdenünk az adott szakasznak. Kevés idegesítőbb dolog van, mint azért visszapottyanni az automatikus mentési pont előtt egy szekció elejére, mert elmértük az ugrás hosszát. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a gonosz, bár a játék stílusához illően a testi épségünket nem fenyegető, és nem is túl ijesztő kincsrabló szörnyek, a nyomásérzékeny kapcsolók vagy esetleg a szekér számára áthatolhatatlan mezők is nehezítik a haladásunkat (az egyéb kihívásokról nem is szólva), alaposan fel kell kötnünk azt a bizonyos alsóneműt, hogy ha eleget akarunk tenni a király végakaratának.
Érdemes egyébként megfogadni a készítők tanácsát, és a lokális multiplayer-módot választva, másodmagunkkal belevágni a kalandba. Így ugyanis lényegesen könnyebb dolgunk lesz, hiszen korrigálhatjuk a másik hibáit, illetve bebarangolhatjuk a csak kooperációval bejárható részeket is, még több kincset gyűjtve össze. Nehezen megszerzett vagyonunkat a kocsi fejlesztésére költhetjük, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy tovább tudjunk jutni, illetve megvásároljunk olyan hasznos kiegészítőket, amik megkönnyítik a dolgunkat egy kicsit. Összességében, hacsak nem vagyunk esküdt ellenségei a platformjátékok műfajának, mindenképpen megéri beruháznunk a Chariot egy példányába. Különösen, ha akad valaki, akivel vállt vállnak vetve küzdhetjük magunkat végig a pályákon. Ugyan néha fel fogunk fortyanni, amikor egy-egy nehezebb pályarésznél ismét kénytelenek leszünk előröl próbálkozni az akadályok bevételével, de a játékidő abszolút többségében a hercegnőéhez hasonló, kalandvágyó és várakozásteljes mosoly ül majd ki az arcunkra. Értékelés: 8/10 Platformok: PC, Xbox One, PS4 Tesztplatform: PC
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!