iPon Cikkek

Chronicles of Mystery: The Scorpio Ritual

Dátum | 2009. 02. 15.
Szerző | JeLo
Csoport | JÁTÉK

Úgy vettem észre, hogy a játékosok köreiben nem igazán népszerűek a Navarre cég fejlesztései. Ebben a darabban is vannak elemek, amikbe bele lehetne kötni (meg is teszem), de a hangulatos helyszínek és az a pár ötletes rejtvény összességében egész kellemessé teszi ezt a kalandot.

A történet misztikummal kezdődik. Az időpont talán az ókor, háború dúl és néhány katona egy skorpiómintázattal díszített míves ládát cipel egy sziklaszirten. Egyikük megbotlik, elejtik a ládát, amiből ekkor titokzatos fény tör az ég felé elementáris erővel, de az utolsó pillanatban mégis sikerül megakadályozni az elszabadulását. Ezután egy gyönyörű átvezetéssel a jelen Párizsában találjuk magunkat főhősnőnk Sylvie Leroux otthonában. Épp a nagybátyjával beszélget telefonon, aki egy érdekes lelet kapcsán Máltára akarja csábítani. Hosszas győzködés után a leányzó (aki szintén régész) végül beleegyezik, hogy odarepül.

A környezet gyönyörű!!
Itt kapjuk meg az irányítást. Legelőször a látvány ragadott magával. Bár a legelső helyszín csak egy sötét szoba, de a tűz, az eső az ablakon és a villámlás itt is lenyűgözött. Az igazi döbbenet azonban a külső helyszíneken ért. Gyönyörűek!! A legapróbb részletességgel kidolgozott kézzel rajzolt állóképek, melyeknek a színvilága is rendkívül pazar. A háttér részeként „élő” objektumok (lengedező ruhák, repülő madarak, szél csapkodta ablaktáblák, stb.) is szép számmal teszik élővé a tájat. A látványvilág atmoszférája áthatóan meseszerű, ugyanakkor teljesen valóságos. Némelyik helyszínt nappal és éjszakai is megcsodálhatjuk, és kalandunk során bejárhatjuk Málta egy kis szegletét, eljuthatunk Gozo szigetére, Isztambulba és még jó néhány másik helyre is. Point ’n’ click kalandjáték révén kényelmesen hátradőlhetünk, mert az irányítást teljes egészében az egérrel oldották meg. Ezen belül is a lehető legkényelmesebben. Nem kell bajlódnunk a pointer váltogatásával, mivel teljesen automatikus és az inventory is mindig jól látható.

Míg Máltára érünk, nagybátyánk nyomtalanul eltűnik, és ahogy múlik az idő eltűnését egyre több talány övezi. A mi feladatunk megtalálni a nagybácsit, miközben folyton újabb bonyodalmak adódnak. Az eset teljes felgöngyölítéséhez vezető feladatok többsége egyszerű és szinte azonnal adja magát a megoldás. Egy helyen például egy öntözőkannát kell kihalászni a növényzetből, amire azt a választ kapjuk, hogy innen nem érjük el. Mit ad isten, épp ott fekszik előttünk egy kampós végű sétapálca. Mennyivel nagyobb lenne a kihívás, ha azt a sétapálcát valahol másutt lehetne felvenni, vagy egy újabb feladat megoldásával megkapni valakitől. A talányok között néhány akad csak, ami gondolkodásra késztet. A játékmenet attól lesz kicsit nehezebb, hogy a helyszíneken nagyon alaposan körül kell néznünk, mert sok jelentéktelennek tűnő dolog felett könnyen el lehet siklani, vagy előfordulhat az is, hogy csak félig oldunk meg egy feladatot és mivel főhősünk ezt nem kommentálja, könnyen megeshet, hogy tovább állunk abban a hiszemben, hogy mindent jól csináltunk. Az inventory mellett található kérdőjelre kattintva ez a procedúra elkerülhető, ilyenkor ugyanis a játék megmutatja az aktív pontokat a képernyőn, ami szerintem eléggé lerontja a játékélményt. Persze nem kötelező használni! :) A fellelhető dokumentumokat, leveleket viszont egytől-egyig végig kell olvasni a továbbjutás érdekében. Konkrét puzzle nincs is olyan sok, de a végére azért jutott egy nagy és összetett rejtvény, aminek megoldásához minden addigi információt latba kell vetni.

Sejtelmes fényben úszik az utca
Egy logikai feladatot is tartogat a játék, de ennek nehézségét sem túlozták el, mert a rejtvény rengetegféleképpen megoldható és akárhogy is kezdjük el, a végén mindenképpen sikerül továbbmennünk. Ha már a haladásról beszélünk: A távolabbi vidékekre a robogónkon utazhatunk, de ez csak akkor lehetséges, ha az adott környéken mindent véghezvittünk már. Kalandozásaink során annak rendje és módja szerint több karakterrel is találkozhatunk, ők azonban a műfaj nagyjaihoz képest igencsak átlagosak. Egyik se volt számomra kiemelkedő, főleg nem emlékezetes jelenség. Bár a buta biztonsági őr sztereotípia jegyeit magukon viselő múzeumi felvigyázók azért vicces perceket okoztak. Akadt néhány gyanús figura is, akikben Sylvie az első találkozás után vakon megbízott, de játékosként úgy éreztem, hogy főhősnőnk könnyelmű ilyen szempontból és az adott karakter okoz még meglepetéseket. Ezáltal a történet fordulatait is előre lehet sejteni.

A játékidő közepes terjedelmű, melynek nagy részét kitölti a bóklászás és kicsit hosszabb csupán attól lehet, ha elmulasztottunk valamit és újra be kell járni a helyszíneket, de ugye nem ez a szavatosság netovábbja. 
A szinkronhangok amúgy jól sikerültek. Sylvie hangja és stílusa kifejezetten tetszett. A beszélgetések tekintetében inkább azt tartom szarvas hibának, hogy a kattintásra történő kommentárt nem lehet csak úgy elnyomni, mert elég idegőrlő tud lenni sokadszorra is végigvárni Sylvie hozzászólását, ami sokszor nem is olyan rövid. Az effektek viszont száz százalékosak, és a zene is végig kellemesen andalító. Szépen kidolgozott előre renderelt átvezető videókban is bővelkedik a játék, amelyekkel fejezetek híján gyakrabban találkozhatunk, hisz így egy-egy kisebb feladat elvégzését követően is mindig számíthatunk rájuk. Én hangulatosnak tartottam ezeket a kis bejátszásokat, annak ellenére, hogy igazából nem szólnak semmiről, csupán egy megoldott feladat utóhatását mutatják be. Kivéve természetesen a végső videót, melyben összeáll az egész történet.

Az öreg püspök dolgozószobája nem egyszerű :)

Összegezve

A Chronicles of Mystery egy meseszép környezetben játszódó, helyszínekben gazdag, helyenként talán túlságosan is könnyű kalandjáték, amit összességében pár bosszantó apróság vagy hiányosság ellenére is élvezetes volt végigjátszani. Annak ellenére, hogy egy kalandjátékban a történet és a feladatok elméssége a legfontosabb, a szépsége és a hangulata miatt megéri végigjátszani.



Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

1. Magrathea
2009.02.15. 12:06
VISSZA A CIKKHEZ
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!