iPon Cikkek

Cloudbuilt – Versenyfutás, de nem csak az idővel

Dátum | 2014. 04. 09.
Szerző | Mastigias
Csoport | JÁTÉK

Három svéd diák 2010-ben úgy döntött, játékfejlesztésre adja a fejét. Hamar fel is vették a kapcsolatot a helyi inkubátor programmal (kezdő vállalkozókat szakmai segítséggel, esetenként pénzzel támogató intézmény), ahol még hárman csatlakoztak a projekthez, így meg is született a Coilworks stúdió. Idén jelent meg első teljes játékuk, a Cloudbuilt, mely eredetileg egy mod lett volna Ovelia: The Wake címen, de végül mertek nagyot álmodni a fiúk-lányok és teljes játékként jelentették meg. Amikor az első játékmenet videót megnéztem róla, nem nagyon fogott meg: külső-nézetes rohanás, ide-oda ugrálással a megfelelő időpillanatban, egészen szürreális látványvilággal megfejelve. Az ilyeneket sosem kedveltem, a nagyobb játékok reflex próbáló részeit sem igazán élvezem. Épp ezért engem ért a legnagyobb meglepetés, amikor elindítottam a játékot, és 1-2 órára nem is léptem ki belőle.
Az első meglepetés, hogy nem csak rohanásból áll az egész. Oké, persze, ez adja a játékmenet gerincét, de egy remek történetet is sikerült írni hozzá, mely négyféle befejezéssel is rendelkezik. Főhősnőnk Demi, egy háborús veterán, aki végig egy kórházi ágyban fekszik. No de akkor hogy rohangálunk vele? A válasz egyszerű: tudatalattiját irányítjuk, így máris érthető a szürreális látványvilág. Lényegében Demi felépülésének állomásain haladunk végig pályánként, a készítők pedig ezzel gyönyörű párhuzamot vonnak a valós és képzelt világ között. Hirtelen egy másik indie játék jutott erről eszembe, mely díjat is nyert pár éve: abban egy apuka rákos kislányának állított emléket, szintén egyedi látványvilággal. Elnézést a kis kitérőért, de az ilyen történetek szívbemarkolóak tudnak lenni. Általában nem sokan gondolnák, hogy egy videojáték ilyen érzelemskála megjelenítésére képes - pedig ez így van.
A játékmenet jórészt rohanásból és ugrálásból áll, de nem mindegy mikor, honnan és hová rugaszkodunk el, teszem azt falon futás közben. Szerencsénkre segítségünk is lesz a bonyolultabbnál bonyolultabb ugrások végrehajtásában: egy jetpack, ami mindig jó, ha van. A Cloudbuilt-ben ugrás közbeni löketet képes adni, illetve rövid ideig repülhetünk is vele, szóval tényleg hasznunkra válik majd. A jó reflexeken kívül azonban nem árt, ha agyban is ott vagyunk a pályán, mivel több alternatív útvonal is létezik a szinteken, amiket nem feltétlenül kell, de érdemes megtalálni. Ha másért nem, már csak azért is, mert helyenként automata lövegek és egyéb robotikus lényeg vadásznak ránk, akik ellen ugyan kapunk egy fegyvert, de sokszor éppen elég a fent említett trükkös ugrásokat végrehajtani, nemhogy lövöldözzünk is közben. Persze van olyan hely, ahol elkerülhetetlen a konfliktus, itt nincs más esélyünk, mint bízni képességeinkben és imádkozni, hogy Demi azt csinálja, amire mi gondolunk.
Az irányítás ugyanis egy kissé nehézkes. A Cloudbuilt csak PC-re jelent meg, egyelőre kontroller támogatással sem rendelkezik, így marad a klasszikus egér+billentyűzet kombó. Míg a billentyűzetkiosztás logikus és könnyen szokható, addig maga a tényleges irányítás több problémába is ütközik. Elsőként ott a késleltetett reakció, amikor Demi nem pont akkor csinálja azt, amit szeretnénk, hanem pár másodperccel később. Mivel az időzítés rendkívül fontos (ha nem a legfontosabb) ebben a játékban, így érthető, miért is probléma ez. Sajnos többször megesett az is, hogy Demi megakadt valamilyen tereptárgyban, volt, hogy egy falon, olyankor pedig szinte borítékolható az elhalálozás. További akadály lehet, hogy Demi mindig arra ugrik, amerre az egérrel nézünk, a feszített tempójú játékmenet alatt pedig nem mindig van tudunk -vagy van időnk- jó felé nézni, hanem máris ugranánk, futnánk tovább. Igen ám, de ennek az az eredménye, hogy a mélyben landolunk, ami szintén nem tesz jót a morálunknak.
Pláne úgy nem, hogy a checkpoint-ok elég messze kerültek egymástól szintenként, ráadásul fix számú élettel rendelkezünk, melynek elfogyása esetén kezdhetjük elölről az egész pályát, hiába jutottunk el az utolsó checkpoint-ig. Ha mégis sikerült túljutnunk egy-egy pályán, utána további lehetőségek, illetve kihívások nyílnak meg előttünk ezeken a szinteken. Például sebezhetőbb főhősnővel, vagy fegyver nélkül is megpróbálhatjuk teljesíteni. És hogy ez mire jó? Az online ranglistákon küzdhetünk meg így barátainkkal, az eredményeket pedig folyamatosan nyomon követhetjük a pályák végén, illetve közben szellemalakban láthatjuk a többieket is. Ha a négy befejezés és az alternatív útvonalak nem lennének elegek, ez a funkció még dob egy kicsit az újrajátszási faktoron. Ahogy korábban már említettem, a grafika egészen szürreális, már-már pszichedelikus, és ezt nem csak annak köszönheti, hogy cell-shaded effekteket tartalmaz, hanem színvilágának és vázlatfüzet-szerűségének is. Akinek első látásra nem jön be, annak később sem fog, de aki hozzám hasonló módon tudja értékelni az ilyesmit, annak biztosan tetszeni fog. Ahogy a zene is, mely remekül passzol a játék hangulatához, az elektronikus dallamok egytől-egyig a helyükön vannak, és sokat tesznek hozzá az élményhez.
Minden adott tehát egy tökéletes élményhez, de mégsem sikerült ilyet szolgáltatnia a 7-8 óra alatt végigjátszható Cloudbuiltnek, sokszor inkább frusztráló volt. Az még nem gond, hogy nehezek a pályák és nem egy helyen törni kell a kobakunkat, hogy akkor most merre és hogyan, sőt, még abból sem csinálnánk drámát hogy elrontjuk néha az időzítéseket. De akkor ott vannak az ellenfelek is, akik miatt még nehezebb egy-két ugrás, plusz nem feledkezhetünk meg a nehézkes irányításról sem, ami sokat ront az összképen. Türelmesebb embereknek mindenképp ajánlom, már csak azért is, mert jelenleg 18,99€ (~5800Ft) Steam-en, amennyit simán megér a műfaj kedvelőinek, hiszen hiánypótló játékról beszélhetünk. Azok viszont, akik fel tudják idegesíteni magukat egy-egy jogtalan FIFA gólon, vagy bármelyik játék QTE részén, óvakodjanak tőle. Vagy csak próbáljanak türelmesebbek lenni, nekem végül ez a módszer vált be. Platform: PC (Steam) Pontszám: 7,5/10
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!