iPon Cikkek

Csimpánzjogok?

Dátum | 2015. 04. 22.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

2013 decemberében a Nonhuman Rights Project (Nem Emberi Jogok Projekt, NhRP) nevű, állati jogokért küzdő aktivistacsoport tagjai keresetet adtak be egy New York-i bíróságnak, amelyben négy fogságban tartott csimpánz jogképessé nyilvánítását követelték. Bár az elmúlt másfél évben úgy tűnt, hogy nem sok esélyük van az állatvédőknek bármiféle eredményt elérni, néhány nappal ezelőtt az állam legfelsőbb bírósága a négy közül két állat javára döntött, ami annyit jelent, hogy az állatokra ezentúl kiterjed a habeas corpus nevű jogelv. Ennek értelmében pedig senkit sem lehet törvényes vádak, illetve bírósági döntés nélkül huzamosabb ideig a szabadságától megfosztani, vagyis a fogva tartott csimpánzok megfelelő képviselettel bírósághoz fordulhatnak, és ha a bíró nem talál okot szabadságuk korlátozására, egy csimpánzrezervátumba költözhetnek át. Az NhRP aktivistái két magántulajdonban levő csimpánz, és a Stony Brook Egyetem két kísérleti állata ügyében fordult a bírósághoz, és tárgyalássorozat végén ez utóbbi két állat számára sokak értelmezése szerint gyakorlatilag garantálta bíró az emberi jogképességet. A csoport tagjai számára mindez csak a kezdetet jelenti, mivel az aktivisták célja, hogy más fogságban tartott állatok, egyebek mellett gorillák, orangutánok, delfinek, bálnák és elefántok részére is szeretnének emberi jogokat kivívni. Bár a kezdeményezés első hallásra komolytalannak tűnhet, közelebbről megvizsgálva a helyzetet már messze nem nevezhető annak. Az NhRP 2007-ben alakult meg Steven Wise jogász vezetésével, nagyjából hatvan jogász, tudós és politikai szakértő részvételével. A csoport tagjai azzal érvelnek, hogy a csimpánzokhoz és a delfinekhez hasonló kognitív képességekkel rendelkező állatok tudatos lények, így fogságban tartásuk, történjen ez egy állatkertben vagy egy laboratóriumban, kimeríti a rabszolgaság fogalmát. Wise elmondása szerint egyetlen mód van ennek a szörnyűséges kínzásnak a megfékezésére, ha emberi jogokkal ruházzák fel az érintett állatokat, amelyeket így már nem lehetne korlátlan ideig, szabályozatlan körülmények közt fogságban tartani. Az NhRP 5 éven keresztül dolgozott a legjobb jogi stratégia kidolgozásán, mielőtt bíróság elé vitték volna az elsőként kiszemelt ügyeket. Az általuk képviselt állatok közül kettő, Tommy és Kiko valóban kritikán aluli körülmények közt él, teljesen izolálva fajtársaitól, Hercules és Leo pedig a Stony Brook Egyetem egyik laborjának kísérleti állatai. A keresetet több főemlőskutató is támogatta, köztük olyan nagy szaktekintélyek, mint Jane Goodall, aki egész életét nem emberi főemlősök vizsgálatával töltötte. Az aktivisták külön-külön kérvényezték a csimpánzok számára a habeas corpus garantálást. Érvelésükben egy híressé vált, 1772-es esetre hivatkoztak, amelynek során egy angol bíróság maga elé idézett egy fekete rabszolgát, James Somersetet, ezzel a tettel effektíve elismerve, hogy a férfi jogképes személy, nem pedig birtokolható objektum. Ugyanez a bíróság végül a fogvatartás indokának hiányában felszabadította Somersetet, és az eset jelentős szerepet játszott a rabszolgaság intézményének későbbi végleges felszámolásában az angolszász területeken.
Míg Wise és társainak állati intelligenciára vonatkozó érvelése kétségkívül helytálló, a kutatók nagy része komolyan aggódik, hogy mi lesz, ha emberi jogokat garantálnak a csimpánzok és más fajok tagjainak. Ahogy Frankie Tull, az amerikai Bioorvosi Kutatások Országos Szervezetének elnöke elmondta, a csimpánzok nagyon fontos szerepet töltenek be a viselkedéstani kutatásokban, és a védőoltások, gyógyszerek fejlesztése során is, mint az emberhez rendkívüli módon hasonlító élőlények. Ha jogokat kapnak, a velük való kísérletezés ugyanolyan korlátokba ütközik majd, mint az emberkísérletek, ami jelentősen lassíthatja a gyógyszerfejlesztést. Susan Larson, a Stony Brook Egyetem anatómusa, aki a két lábon járás gyökereit kutatja, saját bevallása szerint teljesen megdöbbent a keresetek benyújtása hallatán. Az általa felügyelt állatok egy három szobás, nagyméretű térben élnek, ahol van lehetőségük játszani és elvonulni is. „Mindent, amit ezekkel az állatokkal művelek, magamon is megcsináltam” – mondja a kutató. „Megértem, hogy az állatjogi aktivisták nem akarják, hogy bármilyen állat rossz körülmények közt éljen, de tevékenységükkel jelentősen korlátoznak minket abban, hogy tanulmányozzuk ezeket a lényeket, mielőtt végleg a kihalás szélére sodródnak.”
Az amerikai kutatásokra azonban a legközvetlenebb veszélyt jelenleg nem is az NhRP jelenti, hanem a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH), amely 2013 júniusában bejelentette, hogy a kormánylaborokban tartott 360 csimpánz többségét, 50 állat kivételével nyugdíjba vonultatja. A döntés és a támogatások megvonása sok esetben hosszú évek munkáját tette tönkre, olyan vizsgálatoknak vetve véget, amelyek folytatására a jelenlegi jogi helyzetet véve alapul talán sosem lesz lehetőség. A másfél éves pereskedésnek véget vető hétfői ítélet, amely sokakat meglepetésként ért, gyakorlatilag azt garantálja Hercules és Leo számára, hogy a bíróság előtt megjelenve fogságban tartásuk felülvizsgálatát „követeljék”. Ha pedig a bíró nem talál okot a rabság folytatására, arra kényszerítheti az egyetemet, hogy engedje szabadon állatokat, illetve jelen esetben egy floridai rezervátumba költöztesse őket. Akármi is lesz a döntés továbbiakban, óriási lépést tettünk végső célunk, a csimpánzok szabadságának garantálása felé, mondja Natalie Prosin, az NhRP ügyvezető igazgatója. „Egy lépéssel beljebb kerültünk az ajtón, és mindegy mi történik a jövőben, ezt az ajtót soha többé nem lehet teljesen bezárni.” Richard Cupp, a Pepperdine Egyetem jogász professzora ugyanakkor óvatosságra int az ítélettel kapcsolatban. Szerinte elképzelhető, hogy a bíró mindössze alaposabban szeretne informálódni az állatok helyzetéről, és ennek érdekében mindkét félnek teret akar engedni, mielőtt döntene a csimpánzok jogképességének kérdésében.*
Egyelőre csak annyit tudni biztosan, hogy Barbara Jaffe New York-i legfelsőbb bíró felszólította a Stony Brook Egyetem képviselőjét, hogy május 6-án jelenjen meg a bíróság előtt, és reagáljon az NhRP azon beadványára, amely szerint Hercules és Leo jogtalanul van fogságban tartva. Prosin és kollégái mindezt úgy értelmezik, hogy amint az annak idején James Somerset esetében is történt, a felszólítás tényével a bírónő gyakorlatilag máris emberi jogokat garantált a csimpánzoknak. Ezt a döntést pedig a jövőben akkor is hivatkozási alapként lehet használni, ha az állatok végül maradnak, ahol vannak. Stephen Ross, a chicagói állatkert főemlőskutató-központjának igazgatója még az eredeti kereset benyújtása idején vetette fel, hogy a csimpánzok jogképessé tétele helyett inkább valamiféle középutat kellene találni. A szakértő több mint két évtizede foglalkozik az állatokkal, és kulcsszerepet játszott az NIH új csimpánzpolitikájának kidolgozásában. Szerinte például lehetséges megoldást jelentene, ha megtiltanák, hogy az állatokat magánkézben tartsák, mivel ezen példányok életkörülményeit a legnehezebb szabályozni és ellenőrizni. A kutatólaborokban és állatkertekben élő csimpánzok esetében pedig elő lehetne írni, hogy mekkora élőhelyet és társaságot kell számukra biztosítani, illetve hogy milyen kísérletek végezhetők rajtuk. „Ehhez nincs szükség arra, hogy jogképessé tegyük a csimpánzokat” – mondja a kutató. „Úgy vélem, hogy nagyon hasonlóak a céljaink az NhRP-vel: jobbá szeretnénk tenni a csimpánzok helyzetét. Csak abban nem értünk egyet, hogy ezt hogyan lehetne elérni.” Az NhRP közben a sikeren felbuzdulva újabb lépéseken töri a fejét. Még ebben az évben bírósághoz akarnak fordulni egy fogságban tartott elefánt ügyében, és ahogy már említettük, több más fajba tartozó magánkézben, vagy laborban élő állat is érdeklődésük középpontjában áll. „Tudományos bizonyítékokkal tudjuk alátámasztani a bíróság előtt, hogy az elefántok, a főemlősök, a bálnák és a delfinek autonóm lények, és mint ilyenek megérdemlik, hogy személyükben szabadok legyenek” – mondja Prosin. * A bírónő időközben módosított döntésén, mondván hogy az ítélet tévesen lett iktatva, és ennek alapján úgy tűnik, hogy a májusra történt beidézés célja csak a további informálódás, nem pedig a csimpánzok jogképességének mérlegelése. A helyzet ettől függetlenül továbbra sem teljesen tiszta, és pusztán az a tény is sokat jelenthet, hogy az állatok ügye ilyen magas bírói szinten továbbra is terítéken tudott maradni.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

21. rfj1989
2015.04.22. 10:10
És akkor már az összes házikedvencet se felejtsék ki a sorból... Mehet az összes kutya meg macska a "rezervátumba"...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. dzsuz87
2015.04.22. 10:29
Én a kísérletekre amúgy is a visszaeső bűnözőket használnám, dupla haszon!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Zabalint
2015.04.22. 10:41
És azt megkérdezik a csimpánztól, hogy hol szeretne lakni, mi van, ha jobban érzi magát bezárva, mint egy rezervátumban? Mert az emberi jogok pont hogy abból erednek, hogy döntőképesek vagyunk, egy állat döntőképessége, még ha kimondottan intelligens állatról is van szó, erősen kétségbe vonható. Mert ok, hogy nagy valószínűséggel jobban érezné magát a rezervátumban, de ez akkor is külső vélemény, mivel beszélni nem tud, ezért nem fogja tudni megmondani, mit szeretne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. FaL
2015.04.22. 10:58
1. Ez önmagában bármekkora lépésnek is tűnik, ott botlik egyet, hogy a csimpánznak magának, vagy a jogi képviselőjének (akit ő maga bíz meg) kell a keresetet benyújtania a felszabadítására. Mivel ezt nem fogja tudni megtenni értelemszerűen, ezért az ügy nem arról szól, hogy személyiségi és szabadságjogokat kap, hanem egy állat megfelelő életkörülmények között tartásának biztosításáról.

2. Mindettől függetlenül rendkívül üdvözlendő dolog lenne, ha a sok, tényleges magasabb rendű kognitív képességekkel rendelkező állatot nem tárgyakként kezelnénk, hanem hagynánk őket békében a saját környezetükben. Egyszerűen elképesztő, hogy annak ellenére hogy többször is bizonyították már ezek az állatok, hogy nem egyszerű ösztönlények, mégis olyan körülmények között tartjuk őket és úgy kezeljük őket, mintha plüssjátékok lennének.
Teljesen tisztában vagyok az állatkísérletekből fakadó rendkívül fontos kutatások hasznával, ugyanakkor nem hiszem, hogy ártatlan állatok életét kell ezért áldozni, arra sokkal megfelelőbb lenne a halálsoron, életfogyton lévő gyerekgyilkosok, molesztálók és hasonló remek emberi egyedek. Szilárd véleményem, hogy egy állat több jogot érdemel, mint egy ilyen ember!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. FRK FaL
2015.04.22. 11:20
Aztán, ha a halálsoron ülőről kiderül, hogy tévedésből lett elítélve, akkor csak megrángatod a vállad, hogy így járt? Nem véletlen, hogy nem a bíróságról kijövet végzik ki őket.

"Az általa felügyelt állatok egy három szobás, nagyméretű térben élnek, ahol van lehetőségük játszani és elvonulni is. 'Mindent, amit ezekkel az állatokkal művelek, magamon is megcsináltam' "

Ezek szerint két állatnak is nagyobb élettere van, mint az emberek döntő többségének, ellátást kap és gondozzák, szemben mondjuk egy hajléktalannal vagy egy bangladesi gyerekkel. Értem én, hogy jobb körülmények kellenek, de akkor miért nem inkább arra fókuszálnak, hogy felszámolják az olyan telepeket, ahol azért tartanak és kínoznak állatokat a testnedvükért, hogy néhány babonás s..gfejnek jobban meredhessen a f..a?
Továbbá a második oldalon ott van, hogy Stephen Ross szerint lenne ennél egyszerűbb mód is ha csak a körülmények javítása a cél.

Egyetértek rfj1989 hozzászólásával, miszerint akkor az összes házi kedvenc tartása is legyen tiltva.
Mégis milyen jogon szabják, hogy mely állat élhessen szabadon és melyik nem? Ezen diszkrimináció ellen is fel lehetne lépni.

Ez utóbbiak persze (szándékos) túlzások , de talán szemlélteti miért lehetnek veszélyesek a precedens értékű döntések.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Shadowguar...
2015.04.22. 12:09
Na akkor következő lépésként javaslom az állatkertben tartott tigrisek/oroszlánok/egyéb ragadozók szabadon engedését is, ne éljenek szegények fogságban. Mondjuk az NhRP tagok közvetlen környezetében/kertjében. Elvégre diszkriminálni csúnya dolog és a macskafélék igenis értelmesek.
És akkor az "ajtót is vissza lehet zárni"...

Félreértés ne essék, az állatkínzást elítélem, de itt pont nem kozmetikai kencék meg egyéb hülyeségek teszteléséről van szó...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. asdsa Zabal...
2015.04.22. 15:48
A logika szerint tehát egy cselekvés/döntésképtelen emberre sem terjedhetnek ki ezek a jogok.
Az alapvető emberi jogok az ember megszületésétől fogva érvényesek, és ha mondjuk a közösség úgy ítéli meg, hogy fogságban él, korlátozzák a szabadságát, akkor tennie kell ez ellen. Ezeknek a jogoknak igazából főleg társadalmon belül van jelentősége, tehát így is érdemes vizsgálni őket.

Például egy kisgyerek nagyon rossz körülmények között él, bántalmazzák. Valószínűleg ő nem akar gyerekotthonba kerülni, a gyermekvédelmisek mégis cselekedni fognak. Persze ez sem mindig a legjobb megoldás, de ez már technikai probléma.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. cryd FRK
2015.04.22. 16:34
Ahogy te gondoltad, úgy tényleg értelmetlen lenne a halálsoron lévőkkel, de például úgy meg lehetne oldani szerintem, hogy szerződés alapján egy kis idővel kevesebbet (reális keretek közt gondoltam, figyelembe véve a bűnüket) ülnek a börtöntöltelékek kísérletekért cserébe. Erre lehet mondani, hogy nem hiába vannak ott, de azt is figyelembe kell venni, hogy ezzel nagyon sokat tehetnek az emberiségnek és szerintem ezek a kutatások még hatásosabbak lennének, mint a csimpánzokkal végrehajtottak.
szerk.: nem olyan kísérletekre gondoltam, aminél 50-50 hogy él vagy hal
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. magyargabo...
2015.04.22. 16:49
hogy mekkora baromságokig is eljutnak egyesek - akár a legjobb szándékkal is, csak valahogy nagyon félre csúszva

a többi értelmesebb ember + normális állatvédők szólhatnának már nekik, hogy nagyot estek a lovon
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Ronan
2015.04.22. 21:38
Sokkal értelmesebb mint a ma elő csilliárdosok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Avisto
2015.04.22. 21:55
Miért olyan hangsúlyos tényező itt a kognitív képesség? Egy kevésbé értelmes állat éppúgy érezheti magát rosszul bezárva. Pláne ha még kísérletezgetnek is rajta (elég morbid állatkísérletekről lehet néha még itt is olvasni (összevarrt patkányok és hasonlók)). Vagy az le van sz@rva?
Arról nem beszélve hogy mint említve is lett itt, emberek közt is bőven akad olyan aki nem sokkal több egy ösztönlénynél.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. kiskoller
2015.04.23. 21:56
Két okból fontos a kognitív képesség:

-Döntés. Értelem nélkül nincs jövő és múlt. Neked mekkora szenvedés lenne 5 percet börtönben tölteni? Nem sok, ugye? No és 30 év? Az már nem ugyanaz, mi? Na most egy olyan állat számára, aki nem tudja feldolgozni az időt, amit elfecsérelt, nem tudja elképzelni, mit mást tehetne, ha szabad lenne, nem lenne annyira kinzó, mint egy olyan állat számára, amely viszont képes ezeket felfogni.

Önmagában a fájdalom érzete nem olyan rossz. Az csak egy inger, amely (ha nem extrém nagy) idővel leküzdhető, megszokható, vagy elmúlik. Nem a fájdalom az, ami a keserűséget, szenvedést teremti, hanem a gondolkodó elme, amely TUDJA, hogy újra fájni fog valami, és fél tőle, stb. stb.

-Kommunikáció. Amíg nem tudunk állatokkal kommunikálni, addig nem tudjuk meg, ők mit akarnak. Ez összefügg az első ponttal is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.04.24. 07:23
"Nem a fájdalom az, ami a keserűséget, szenvedést teremti, hanem a gondolkodó elme, amely TUDJA, hogy újra fájni fog valami, és fél tőle, stb. stb."

Ehhez nem kellenek fejlett kognitív képességek szerintem, ha a kutyádat vered, az is tudja, hogy fájni fog újra és az is fél tőle, viszont őket senki nem akarja felszabadítani "fogságukból" (magán vagy kísérleti tartásukból).

"Na most egy olyan állat számára, aki nem tudja feldolgozni az időt, amit elfecsérelt, nem tudja elképzelni, mit mást tehetne, ha szabad lenne, nem lenne annyira kinzó, mint egy olyan állat számára, amely viszont képes ezeket felfogni."

Egy szabadból befogott kutya, oroszlán és csimpánz is tudja, milyen volt szabadon és milyen rabságban. Egy eleve fogságba született csimpánz tudja, hogy mit is csinálhatna a fogság helyett, illetve van bármi bizonyíték rá, hogy tudja mi mást tehetne ha a szabadban lenne? Gondolom itt is feltételezik, hogy igen, mert gondolatot olvasni nem tudnak.

A kommunikáció részével egyetértek, nem tudunk velük kommunikálni így csak feltételezhetjük az állatok értelmi/érzelmi képességét, ami vagy úgy van, vagy nem.
Emberek közt nem teszünk ilyesfajta különbségeket értelmi képesség miatt, míg állatok között igen és jóformán "találgatásokra" alapozva, míg állatok közt igen és külön humoros, hogy mindezt állatvédők teszik.
Fenti kezdeményezés sem a rossz helyzetben lévő, megvakított, csonkolt egerekre, nyulakra kutyákra stb. vonatkozik.

Ha nyer az "állatvédő" brigád, akkor néhány állatot jelentősen megkülönböztetnek a többitől, magasabb rendűnek titulálva, ami azzal lenne egyenlő, hogyha egy humanitárius csak 91-es iq fölött segítene embereken, az az alattiak meg le vannak sz..rva, mert kognitívan nem elég fejlettek és nekik mindegy mi történik velük.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. gyurry
2015.04.24. 15:27
Majd később állampolgári és szavazati jogot is kapnak biztos Már várom, amikor a csimpánzok egymást beperelik nemi erőszakért.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Zabalint FRK
2015.04.24. 15:41
A kutya ebből a szempontból intelligens lény, mert ha mondjuk egyszer megverte valaki, akkor utána fél tőle. Ugyanez nem igaz pl. az ízeltlábúakra, de a legtöbb madárra sem. A csimpánzra nyilván igen.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. kiskoller FRK
2015.04.24. 17:12
Én egy lapon említeném kb az összes nagyobb testű állatot, a hörcsögtől a zsiráfig. Szerintem mindegyik rendelkezik elég kognitív képességgel ahhoz, amit leírtam.

De egy baktérium, vagy egy skorpió már nem.

Ez egy jó kezdet, de nem a végcél. Én az összes (hobbi) állatartást etikátlannak tartom. De a kommersz, társadalom által elfogadott állatkínzások közül a kutyák/macskák eugenetikáját tartom az egyik legdurvábbnak.
A "fajtatiszta" kutyák annyi genetikai rendellenességgel rendelkeznek, hogy életük végéig fájdalomban élnek.
Teljesen értelmetlen, amely 18-19 századi főurak unaloműzéséből indult ki.


Meg persze a ketrecben tartott baromfik felhasználását is, de annak legalább van gazdasági indoka.

Emberek vagyunk, tehát mi is állatok, és a természet azt égette belénk, hogy mindenki más (állat vagy ember) pusztulhat, az erősebb elnyomja a gyengébbet. Így én elnéző vagyok az olyan állatkínzásokkal szemben, amelyeknek van haszna, és elkerülhetetlenek ha mindenképp el akarod érni az adott célt (mondjuk orvosi fejlődés) Az univerzum egy kegyetlen világ, nekünk is annak kell lenniünk, ha nem akarunk kihalni.

A fölösleges, értelmetlen, hasznot nem hozó állítkínzásokkal vannak bajaim.

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Terror kisko...
2015.04.24. 17:14
Én már régóta szorgalmazom, hogy helyettük együk meg a hülye embereket, de eddig még nem találtam jelentős társadalmi támogatottságra az ügyet illetően.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. kiskoller Terro...
2015.04.25. 08:30
Végülis az egészséges emberi hús a legjobb táplálék az embernek, tartalmaz minden makró- és mikronutrienst
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Tibike1993 Terro...
2015.04.26. 12:19
500 kannibál kedveli ezt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. lillehamme... kisko...
2015.04.27. 16:51
kuru...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. kobor42
2015.04.28. 12:03
A cikket olvasván a "Galaxis utikalauz stopposoknak" című könyvből eszembe jutott az a rész, amikor a földet elbontják az űrközi autópálya építése miatt. Ott az emberek írásban tiltakozhattak volna a legközelebbi hivatalos kirendeltségen ami az Alfa Centaurin található. Ja, hogy mi még nem tudunk eljutni oda? Pech... Szóval ha a majmok elmennek a bíróságra és keresetet nyújtanak be, akkor szabadon kell engedni őket. Nem tudnak írni és nem ismerik a törvényeket? Pech...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!