iPon Cikkek

Dell Inspiron 13 7000 - két legyet egy csapásra

Dátum | 2015. 04. 24.
Szerző | gabi123
Csoport | NOTEBOOK

Az utóbbi hetekben futószalagon érkeznek hozzánk a hibrid megvalósítást alkalmazó táblagépek, azaz az olyan – elsődlegesen érintésalapú vezérlésre tervezett – masinák, amelyek billentyűzet és egér alkalmazásával alternatív beviteli lehetőségeket kínálnak. Nem véletlen, hogy a téma és a terület egyre inkább felkapottabb, ennek okait már többször boncolgattuk, de ígérjük, mostani cikkünk főszereplője sem lesz egy unalmas darab.
Ha valamin a Dell márkajelzését láthatjuk, az körülbelül olyan, mint amikor a sportboltban a Nike vagy a Puma részlegéhez érünk: nem fogunk diszkont árcédulákat találni, de biztosak lehetünk benne, hogy a cipőt nem kell majd 2 nap után visszahozni azért, mert levált a talpa. Ilyesmi a helyzet a Dell termékeivel is. Nyilván nem lehet minden produktumuk kapcsán egyformán magas minőségről beszélni, már csak azért sem, mert ők is megkülönböztetnek otthoni és vállalati kategóriát, de az biztos, hogy sok rosszra nem kell számítanunk és általában a körítés is méltó a cég régi nagy híréhez. Említhetnénk például a mai napig kiváló szervizt vagy garanciális ügyintézést. Természetesen a Dellnél sem ragadnak le a múltban, haladnak a korral és folyamatosan monitorozzák a piacot. Nyilván ők is tisztában vannak a táblagépek és a hibrid táblagépek jelentőségével, erre érkezett válaszként többek között a Dell Venue sorozat, melyből a Venue 11 Pro-t mi is kipróbáltuk.
Akik olvasták a címet, az Inspiron terméknév láttán joggal kérdezhetik, miért beszélünk mi itt táblagépről vagy hibrid rendszerről, mikor e név hagyományosan különféle notebookokat takart. Nos, a mostani gépnek pont ez a különlegessége. Inkább mondhatjuk notebook-hibridnek, mint tablet-hibridnek, mivel a billentyűzet nem eltávolítható, a kijelző viszont érintésérzékeny. Hogy hogyan válik mégis a notebook tabletté? Mindjárt erre is kitérünk.
Előtte azonban ejtsünk néhány szót a variációkról és a jellemzőkről: A Dell az új Inspiron 7000 sorozatot háromféle méretben dobja a piacra, 13, 15 és 17 hüvelykes képátlóval, nálunk a legkisebb példány landolt. Ha belegondolunk ezekbe a dimenziókba, akkor világossá válik, hogy csak a 13 colos kiadás alkalmas tábla módban kézi használatra, a két nagyobbik testvér inkább asztali „prezentációs” eszköznek tekinthető, ha épp nem notebookként üzemel. A belbecs nagyon változó lehet, a processzorpaletta Core i3-tól egészen i7-ig terjedhet, természetesen negyedik generációs modellekkel. A RAM mennyisége 4 és 16 GB között változik, az olcsóbb kiadásokban csak HD Graphics van, de ahogy megyünk felfelé, megjelenik a GeForce. SSD-t és HDD-t is tartalmazhatnak, a közös pont az érintőkijelző, a Windows 8.1 operációs rendszer (Core vagy Pro), illetve a szinte azonos külső. A minket meglátogató Dell Inspiron 13 a 7347 azonosítóval ellátott alverzió, amely egy alacsony fogyasztású Haswell-ULT egységet (i5-4210U), 8 GB RAM-ot, 500 GB-os merevlemezt, valamint természetesen a hibrid koncepciót kínálta fel használatra.
Az előző oldal alján már belecsippentettünk a belbecsbe, most ezeket a pontokat tekintjük át részletesebben. Az Intel Core i5-4210U egy 22 nanométeren gyártott Haswell-alapú SoC, ami BGA forrasztással kerül az alaplapra, így a CPU cserélgetéséről le kell mondani. Persze vélhetően nem leszünk vele elégedetlenek, a két natív mag a Hyper-Threadingnek köszönhetően plusz két szállal egészül ki, az 1700 MHz-es alapórajel pedig egy mag esetén egészen 2700 MHz-ig, teljes magterhelésnél pedig 2400 MHz-ig ugrik fel.
A harmadlagos gyorsítótár 3 MB, a kétcsatornás memóriavezérlő pedig maximum 16 GB-ot képes kezelni az alábbi RAM típusokból: DDR3L-1333, DDR3L-1600, LPDDR3-1333, LPDDR3-1600. Az Intel HD 4400 nem egy rossz darab, 3 kijelzőt tud maximálisan kezelni, működési frekvenciája pedig igen tág keretek között alakul, 200 MHz-től egészen 1000 MHz-ig terjedhet. API-k terén hozza a kötelezőt - DirectX 11.1, OpenGL 4.3 és OpenCL 1.2 API -, valamint minden olyan extrát ismer, amit ettől a családtól megszokhattunk: Intel Quick Sync Video, Wireless Display, Insider, InTru 3D technology és Clear Video HD technology.
Mindezen jellemzők ellenére az i5-4210U fogyasztását 15 wattban határozta meg a gyártó, szóval valóban rászolgál az ULT minősítésre. A hozzánk érkezett változat 8 GB 1600 MHz-es DDR3L RAM-ot kapott. Ami kicsit érthetetlen, hogy ez egy darab modullal van megoldva. Persze ezt még meg lehetne érteni, nem is lenne semmi gond, ha ennek az lenne az oka, hogy egyszerűen bővíthessünk 16 GB-ra, de nem! Ez a maximált mennyiség ennél a modellnél (legalábbis a Dell oldalán olvasható specifikáció szerint). A háttértár 500 GB-os kapacitása kapcsán már sejtettük, hogy nem SSD-vel lesz dolgunk, de azért nem vészes a helyzet, mert a burkolatban elrejtett „st500lm000-1ej162” jelölés valójában egy Seagate SSHD-t, azaz egy hibrid merevlemezt takar.
Az 500 GB-os variáns 64 MB-nyi DRAM cache-t és 8 GB-os MLC NAND gyorsítótárat kapott, miközben a tányérok fordulatszáma 5400 RPM. Meg kell, hogy mondjuk, túlzottan nem voltunk hanyatt esve a hibrid merevlemez által mutatott teljesítménytől. Persze nem volt könnyű a dolga, mert már SSD-hez vagyunk szokva a tempót tekintve, és azt nem állítjuk, hogy az SSHD nem érződik gyorsabbnak egy mezei HDD-hez képest, de a rendszersebesség és a programtöltések jóval közelebb áltak egy HDD-hez, mint egy SSD-hez.
Kommunikáció Adatkapcsolatok terén a vezetékes hálózatról le kell mondanunk, melynek fő oka vélhetően a gépház vékonysága. Azért nem kell aggódni, notebookot egyébként is ritkán kötünk gúzsba kábellel, WiFi-ből pedig akár az Intel kétsávos, AC szabványt támogató modulja is elérhető, bár a miénkben csak a „sima” Dell N-es vezérlő dolgozott. Van kártyaolvasó, ami csak SD-t és MMC-t támogat, és persze van egy 13,3 hüvelyk átmérőjű, FULL HD (1920×1080) felbontású IPS paneles, LED háttérvilágítású, kapacitív kijelző (létezik 1366×768-as variáns is, itthon tapasztalataink szerint főleg az kapható). Hangzás A két darab hangszóró a gép két oldalán pihen meg, Waves MaxxAudio Pro technológiával megtámogatva. Természetesen ez is egy szoftveres tuningolás-feljavítás, ami – mint minden hasonló – mélyebb basszusokat, tisztább magasokat, több részletet és nagyobb hangerőt ígér. Ennek eredményeként a kis Inspiron 13 nem szól rosszul, de azért az apró hangszórókból távozó hangok (ahogy minden más esetben) messze állnak a valódi zenei részletgazdagságtól, viszont elég hangosan képesek duruzsolni és a torzítás sem veszélyes. Hűtés - melegedés 15 wattos TDP ide vagy oda, biztos ami biztos alapon a Dell mérnökei aktív hűtéssel látták el a vasat, melynek szellőzőnyílását a gép hátsó élének közepére helyezték. Természetesen ezúttal is kíváncsiak voltunk a konkrét adatokra, így elővettük az AIDA64 rendszerstabilitás-teszt modulját, amivel pár percnyi üresjárat után terhelni kezdtük az egyes komponenseket, ide értve a processzormagokat, a GPU-t, a cache-t, az FPU-t és a RAM-ot, majd hagytunk mindent visszahűlni. A terhelési fázis 30 percig tartott, melynek során a CPU magok 70-72 Celsius fokra, míg a RAM 60 fokra melegedett.
Az órajel a várakozásoknak megfelelően nem emelkedett 2400 MHz fölé, a ventilátor viszont egyértelműen hallatta a hangját, hiszen elérte az 5700 percenként fordulatszámot. Bár a hűtés koránt sem zajtalan, eredményesség szempontjából jól végzi a dolgát, és átlagos terhelés esetén sokkal kevésbé lehet észrevenni, hogy jelen van. Az Inspiron 13 burkolata alig érezte meg a terhelési fázist, „hidegen" 24-33 ok közötti hőmérsékletet mértünk a felületén, ez a stressz teszt hatására mindössze 2-3 fokot növekedett, és hátul a ventilátor környékén sem mértünk többet 49 foknál, szóval nem vele fogjuk a gyroshúst elkészíteni.
Tartozékok Mivel nálunk egy sajtói tesztpéldány tette tiszteletét, ez a bekezdés nem lesz túl hosszú, a szokványos barna kartondobozban a hibrid masinán kívül egy 65 wattos töltőt, egy hálózati kábelt és két füzetecskét találtunk (Quick Start Guide, Safety and Regulatory Information). Aki esetleg megérezné az optikai meghajtó hiányát, annak opcionálisan elérhető külső DVD+/-RW, de a kiegészítők listájában megtalálható még a Dell AD211 Bluetooth hangszóró, a Dell WM524 vezeték nélküli egér vagy éppen aktív toll is, ha upgrade-elni szeretnénk.
A Dell Inspiron 13 7347 mindjárt két érzékünket is felcsigázza, az egyik a látás, a másik a tapintás. A gépről már ránézésre is sugárzik a minőségérzet, a gondos tervezés, de ennél még több élvezetet ad az, amikor a kezünkbe vesszük. Egyrészt azt mindjárt le lehet szögezni, hogy az Inspiron 13 7000 nem egy könnyű masina, mérete ellenére érezni, hogy van benne anyag, és nem papírból hajtogatták (1,67 kg). A tapintása nehezen leírható.
Elsőre magát a vázat fémnek gondolnánk, de csupán minőségi műanyagról van szó, amely egy speciális fedőréteget kapott. Ennek köszönhetően feltűnően lágy, már-már puha a tapintása a gépháznak, ez a bevonat pedig a kijelző kivételével mindenhol végighúzódik. A fogása így nem csak hogy kellemes, hanem stabil is, a bevonat jól tapad a kézbe és az ujjlenyomatokat is jó hatékonysággal tüntetni el, illetve teszi nem láthatóvá. A kiválasztott ezüst-szürke szín elegáns, jól bírja a külső szennyeződést, ha pedig fény vetül rá, metálos csillogást produkál.
A 13,3 hüvelyk képátlójú kijelzőt, mint a legtöbbször, itt is fekete keret veszi körül, amire ráhúzódik az LCD védő üveg is. Arról nincs információnk, hogy bármiféle speciális anyagot használtak volna (például Gorilla Glass). A kijelző és az a körüli terület nincs túlcicomázva, felül a 720p felbontású webkamera optikáját, alul-középen pedig egy Windows 8 logót láthatunk, amely nem csak esztétikai funkciókat lát el, ugyanis ha megnyomjuk, egyből beugrik a Windows kezdőképernyője, tehát ez a táblákról már ismerős Windows gomb. Az Inspiron 13 19,41 mm vastag, 330,12 mm széles és 222 mm mély, összességében ezek egy univerzális méretet eredményeznek, hiszen tábla PC-nek a Dell új üdvöskéje meglehetősen nagy, notebooknak pedig kellően kompakt, tömege ellenére is könnyen szállítható oldaltáskában, hátizsákban.
A gép felső fele, azaz a kijelző és a hátlapja annyira vékony (~5 mm), hogy könnyen megtekeredik, kis erőkifejtéssel csavargatható, mellette viszont olyan rugalmas, hogy egyáltalán nem féltünk attól, hogy ebből bármi baj származhatna. Hasonló a helyzet akkor, ha lecsukott állapotban középen nyomogatjuk: az anyag elég karakteresen be tud süppedni, úgyhogy sok mindent ne pakoljunk a gép tetejére. A zsanérok fémből készültek, masszívak (elvileg 20 000 nyitás-csukás meg sem kottyan nekik), stabilan tartják a kijelzőt, és természetesen az a különlegességük, hogy két ponton képesek gördülni (kijelző + váz), melynek köszönhetően a két rész egymáshoz képest gyakorlatilag 360 fokban forgatható, magyarán a gépház teljesen a kijelző mögé hajtható, lehetővé téve ezzel a tabletes használatot, köztes állapotnak pedig ott van a sátor és az állvány mód, amiket már korábban megismerhettünk más gépeknél is.
A billentyűzet szigetes stílusú, szolid, különlegessége, hogy szép fehér háttérvilágítással operál és a Dell specifikációja szerint folyadékálló is, de hogy mennyire, azt azért nem próbáltuk ki. A gombok sima felületűek, lekerekítettek, a közöttük lévő űr ki van töltve, csak alóluk szűrődik ki a fény, amely így egyáltalán nem vakító. Kiosztása sztenderd, nincsenek felezett gombok, csupán a felső funkció billentyűsor, az enter, valamint a kurzormozgató billentyűk vannak elvékonyítva.
A billentyűk elég feszesek, nem lötyögnek, de azért nem kell hozzájuk az átlagosnál nagyobb nyomóerő, hogy reagáljanak a parancsra, és a Dell szerint olyannyira strapabíróak, hogy 10 millió leütést simán kibírnak. Ha tablet módban használjuk a gépet, és nincs szükség a fizikai billentyűzetre, akkor automatikusan figyelmen kívül hagyja azt a rendszer (kifordított állapotban). A touchpad a mai trendnek megfelelően hatalmas méretű, a pontossága és az érzékenysége pedig átlag feletti, nagyon meg voltunk elégedve vele.
A gombok egybe vannak olvasztva az érintőpad felületével, csupán középen egy kis vonal ad elméleti elválasztást nekik, melyek szintén kemények kissé, de használatuk ezzel együtt is jónak mondható és elméletileg 1 millió lenyomásra vannak hitelesítve. A 7347 vezérlését egy érintőceruza egészíti ki, mely a gép jobb oldalába van rejtve. A passzív eszköz alakja lapított, nagyjából 10 centiméter hosszú és nagyon meg tudja könnyíteni az életünket akkor, amikor aprólékos műveletekre van szükség, és persze rajzoláskor is jól jön. Külön piros pont azért, hogy felár nélkül a csomag része.
Az Inspiron 13 7347 elülső élén nem sok mindent találunk, csupán a jobb szélén figyelhetünk meg egy aprócska LED-et, amely az akkumulátor, illetve a töltés állapotáról informál. Hátulra került viszont a „kipufogó”, azaz a hűtés szellőzőnyílása, mivel ez a modell (a többi Inspiron 7000 sorozatú gépekkel megegyezően) aktív megoldással rendelkezik.
A nagyjából 8 centi széles szellőzőrács úgy lett tervezve, illetve elhelyezve, hogy a szabad áramlás a kijelző hátrahajtott állapotában is biztosított legyen. A fedlap anyaga és színezete a többi felületnél látott ezüst, egyetlen díszítőelemet találunk rajta, amely egy középen elhelyezett Dell embléma. Ez a fedlap a tipikus esete annak, amikor a kevesebb a több, az egyszerűség modern és elegáns megjelenéssel párosul. A készülékház alján a négy vékony gumicsík mellett (melyek talpként funkcionálnak) az egyetlen említésre méltó dolog egy hosszúkás, átlátszó matrica, amelyen minden olyan információ megtalálható, ami az adott példánnyal kapcsolatban lényeges (típusszám, service tag, töltő áram és feszültség, gyártás, teljesített szabványok, stb).
Amiről még nem beszéltünk, az a gép jobb és bal oldala, mivel eddig portokról és kimenetekről nem volt szó, így adja magát a helyzet, hogy az összes ebbe a kategóriába tartozó alkalmatosság erre a két területre összpontosult.
A baloldal egy Kensington-zárral indul, melyet kis szünet után a töltő csatlakozója követ, innentől pedig sűrűsödik a helyzet, mivel közvetlenül egymás mellett találunk egy normál méretű natív HDMI-t (1.4a) és két darab szintén normál USB 3.0 csatlakozót, melyek közül az egyik Power Share funkcióval is rendelkezik, tehát a notebook kikapcsolt állapotában is képes eszközöket tölteni (ez a funkció a BIOS-ban részletesen paraméterezhető). A sort a 3,5 mm-es kombinált jack aljzat zárja, a fennmaradó részből az egyik hangszóró vesz még el egy körülbelül 20 × 4 mm-es területet.
A jobboldal a korábban már emlegetett kedvességgel kezdődik, a lapított kis ezüstös valamit elsőre gombnak hihetnénk, de ha megnyomjuk, akkor tudatosul bennünk, hogy ez az érintőceruza feneke, amely a nyomás hatására kiugrik a helyéről, és máris használatba vehetjük, ha pedig már nincs rá szükségünk, ugyanezzel a mozdulattal visszalökhetjük a helyére. Ez az elhelyezés azért okos és példás, mert hasznos helyet nem foglal el és a kiegészítő, és így mindig nálunk lehet, anélkül, hogy bármiben zavarna. Őt a kártyaolvasó nyílása követi, amely nem túl okos, csupán egy 2 az 1-ben eszköz, SD és MMC médiumokat képes kezelni. Erre az oldalra is került USB port, ami dicséretes dolog még akkor is, ha ez csak USB 2.0 szabványú.
A párjával megegyező magasságban találjuk a másik hangszórót, majd a hangerő-szabályozó és a sarokba lehelyezett bekapcsoló-gomb zárja le és teszi teljessé a repertoárt. Ez utóbbi elég mélyre van süllyesztve, ez a kis mérettel kombózva néha azt eredményezi, hogy látatlanban nehéz megtalálni őt, de pár napos használat után már kézre tud állni a dolog. Összességében meg lehetünk elégedve az Inspiron 13 7000 sorozat ez irányú felszereltségével, van HDMI és kártyaolvasó, valamint 3 darab normál méretű USB, amely sajnos nem magától értetődő még ebben a kategóriában sem. Hogy a Dell erre odafigyelt, az piros pontot érdemel, főleg az extra stylus-szal kiegészítve.
A specifikáció alapján már tudjuk, hogy a Core i5-4210U nem egy izompacsirta, de mégiscsak egy i5, szóval tesztek nélkül semmiképp sem engedhettük el, melyeknek eredményeit a megszokott módon az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
3D-s teljesítménnyel kapcsolatos mérések:
Üzemidő Az akkumulátor teljesítményének felderítése kapcsán a szokásos metódust használtuk. A specifikáció szerint az Inspiron 13 7347 egy 3 cellás, 43 Wh-s lítium ion akkumulátort tartalmaz. Hogy ennek mennyit kellene bírnia, arra nem tér ki a gyártói specifikációs táblázat. Nyilván a 15 wattos TDP nincs ellenére a telepnek, ugyanakkor ott van a FULL HD felbontású IPS panel, ami megkéri a magáét. Első körben egy kis filmnézéssel kínáltuk meg az akkut, a John Wick történetét elmesélő FULL HD felbontású MKV-t teljes fényerő és 50 százalékos hangerő mellett szabadítottuk rá a rendszerre, amely így 3 óra 32 perc után lehelte ki az utolsó lehelettét. A második lépésben aktív WiFi és körülbelül 2/3-os fényerő mellett hagytuk az asztalon pihenni a gépet, így 5 óra 34 percig tudott működőképes maradni, persze ez inkább csak aktív rendelkezésre állásnak, mintsem aktív használatos üzemidőnek tekinthető. Végül a PCMark 8 beépített akkumulátortesztjét használva a „Home conventional” modult futtattuk, amivel 2 óra 51 percig jutottunk el odáig, hogy a telep alacsony töltöttségi szintre kerüljön. Őszintén szólva ezek az értékek meglehetősen visszafogottak, egyértelműen csalódtunk az üzemidőben, amire nehéz magyarázatot találni.
Szoftver A szoftveres oldalról nehéz lenne hosszan értekezni, hiszen a Windows 8.1-et már ismerjük töviről hegyire. Az Inspiron 13-ra egyébként Core verzió volt telepítve (x64), ami vélhetően a bolti példányok esetében is így lesz. Alapesetben a rendszer angol volt, de ez a nyelvi támogatás segítségével nagyjából 10 perc alatt átvarázsolható volt magyarra. A Windows-on előtelepítve találtuk még a McAfee LiveSafe Internet Security-t, természetesen ez is csak próbaverzió, nem biztos, hogy érdemes erőltetni az alkalmazását. Rövid említést érdemelhet az Amazon 1Button App, illetve van pár gyári Dell alkalmazás is. Ami ezekből igazán hasznos, az a My Dell, a Dell Update és a Dell Update & Recovery. Kijelző, használat A 13,3 hüvelykes, 1920×1080 felbontású IPS panelre nehéz rosszat mondani, hozza azt a szintet, amit egy ilyen Dell masinában elvár az ember a pénzéért. A felbontás erre a méretre bőségesen elegendő, a színek a helyükön vannak, a fényerőt nem érheti panasz, és bár az Inspiron 13 7347 nem egy hirdetőtábla, a széles betekintési szögtartománynak köszönhetően akár az is lehetne. Oldalirányban szinte nem is beszélhetünk torzulásról, de a vertikális tengelyre vetítve is csak minimális a mértéke. Az érintőpanel megfelelő érzékenységgel, pontosan reagál. Persze a felbontásnak köszönhetően van néhány terület, ami egy nagyobb kéz számára apró lehet, ilyenkor ad nagy segítséget a toll, ami mindig velünk van, csak ki kell ugrasztanunk a gép oldalából.
Bár a rendszer gördülékenysége és pattogóssága az SSHD miatt elmarad attól, mint ha ugyanez SSD-ről történne, de egyrészt a gép elérhető utóbbi háttértárral is, másrészt a helyzet így sem tragikus, és tárhely tekintetében legalább nincs megkötve a kezünk, 500 GB-on kényelmesen el lehet férni zenével, filmekkel együtt. Notebookként a használat kényelmi szempontból csaknem kifogástalan. Persze a 13,3 colos méret a nagy kezeknek kevésbé kedvez, de a billentyűzet és az érintőpad megteszi, amit lehet, a háttérvilágítás pedig nem csak megnyerő dizájnelem, hanem sötét viszonyok között ténylegesen is hasznát vesszük. A hátrahajtott kijelző automatikusan kikapcsol, így nekünk ezzel nem kell foglalkozni.
Az új Inspiron családban gyakorlatilag notebookok vannak, amelyek érintőkijelzővel rendelkeznek, és mivel a speciális zsanéroknak köszönhetően a kijelző 360 fokban mozog, a billentyűzet eltüntethető, de nem lecsatolható módon, hanem egyszerűen úgy, hogy a kijelző mögé hajtjuk. Ez persze állandó többlet tömeget eredményez, ami a 13 colos változatnál még gond lehet, de a 15 és 17 hüvelykes testvérek kapcsán már aligha elsődleges prioritás a mobilitás. Az új Inspiron sorozat tehát továbbra is notebook, de olyan notebook, amely megkötésekkel ugyan, de táblagépként is használható.
A felhasznált anyagok, a minőség és a tervezés kapcsán az Inspiron 7000 sorozatnál azt látjuk viszont, amit egy ilyen kategóriájú Dell terméktől elvárunk. Egyedül a vékonyka, ennek megfelelően meglehetősen hajlékony kijelző, illetve a fedlap lehet kissé ijesztő, de ez minden bizonnyal be lett kalkulálva a tervezésnél, és rugalmasságból „kivédekezi” az anyag a hajlást, csavarodást. Cserépalátétnek viszont ne használjuk a gépet! A kimenetkínálat rendben van, piros pont jár a három darab USB-ért, melyből kettő ráadásul SuperSpeed szabványú, negatívumként az eléggé megbúvó bekapcsoló-gomb vagy a szerény tudású kártyaolvasó hozható fel.
A hűtést közepesnek értékelnénk, mert bár a ventilátor korrekt hőmérsékleti tartományban tartja a központi egységet 100 százalékos terhelés esetén is, ezt egy 15 wattos SoC esetében talán meg lehetett volna oldani kicsit alacsonyabb zajszint mellett is. Ugyanakkor a gépház legalább még a testhőmérsékletet sem éri el. Az alacsony fogyasztású hardver teszi a dolgát, mindennapos használat esetén minden igényt képes kielégíteni (netezés, filmnézés, zenehallgatás, irodai feladatok), játékra vagy professzionális munkavégzésre természetesen már kevésbé ajánlható, arra ott a 15 vagy a 17 hüvelykes testvér. Amiben csalódtunk, az az akkumulátor teljesítménye, igyekszünk utánajárni, hogy egyedi esetről van-e szó, vagy valóban ennyivel kell számolnunk.
Az alacsony üzemidőt leszámítva a Dell ismét egy olyan gépet, illetve olyan családot tett le az asztalra, amely bár nem tökéletes, komolyabb hibáktól mentes, formailag és minőségileg bőven megugorja az elvárt szintet, a belsőségek terén pedig a legmodernebb dolgokat tartalmazza. A hátrahajtható billentyűzet koncepciója mondjuk nem újkeletű, bőven van ellenfél, amivel az Inspiron 7000 sorozatnak meg kell küzdenie, ilyen például az ASUS Transformer Book Flip vagy a Lenovo Yoga (2-3). Az említett gépekből kiépítést tekintve rengeteg variációval és ahhoz tartozó árral találkozhatunk, mindet pedig lehetetlen lenne összehasonlítani. Hogy mit lehet a Dell mellett felhozni érvként a konkurenciával szemben, azt pontosan akkor lehetne megmondani, ha egy asztalon lennének egymás mellett, de a 3 év garancia és a jó hírű Dell szerviz mindenképpen ide sorolható, ahogy a minőségi körítés és a hosszú távú támogatás is, így ha a gépek rengetegében valaki úgy dönt, hogy Dell Inspiron 13 7000-et szakítja le a fáról, nem gondolnánk, hogy alkalma lenne benne csalódni.
Pro: + formás, elegáns külső, vékony kialakítás + minőségi anyagok, kellemes tapintás + korrekt felszereltség + minőségi IPS kijelző (a Full HD-s változatnál, a másikhoz nem volt szerencsénk) + folyadékálló és megvilágított billentyűzet, pontos egér + ajándék passzív toll Kontra: - könnyen csavarodó, puha fedlap - nincs vezetékes LAN és HSDPA modem - megszokást igénylő bekapcsoló-gomb - tesztgép esetében gyenge üzemidő
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. legyes
2015.04.24. 22:39
Az Inspiron széria lassan szintet lép?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. asdsa
2015.04.27. 16:17
Az árát is jelölhetné a 13 700.
Egyébként nem rossz gép, de azt viszont nem értem, miért Sketchbookkal reklámozzák (3. kép), amikor nincs is szó rendes nyomásérzékeny bevitelről?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!