iPon Cikkek

Dell Inspiron 5423: A különc

Dátum | 2013. 01. 30.
Szerző | Alvin_ti4200
Csoport | NOTEBOOK

Nehéz lenne megjósolni, merre is tart valójában az Ultrabookok világa, egy dolog viszont biztos: idén minden eddiginél több vállalat fogja belevetni magát az Intel által megálmodott “szabványra” épülő vékony noteszgépek gyártásába. Nem kis szerepe van ebben az ősszel megjelent Windows 8-nak, melynek hatására egyes cégek olyan Ultrabookokat is bemutattak, amelyek érintőképernyőt kaptak, jobban kihasználva így az új Metro felület nyújtotta lehetőségeket. A kezdeti szigorú szabályokon némileg enyhített az Intel, így fordulhatott elő, hogy ma már bőven 300 ezer forint alatt is hozzájuthatunk ezekhez a vékony készülékekhez, a Dell viszont legújabb Inspironjával készül rendesen belerúgni a konkurenciába.


Ha azt mondjuk, hogy némileg újragondolták az “Ultrabookság” fogalmát, akkor nem is állunk olyan messze a valóságtól. Az egyes piacokon 14z néven futó család második generációját hazánkban 5423-as kódnév alatt kell keresnünk és több szempontból is különcnek számít majd az év eleji Ultrabook portfólióban. A gyártó lépésében az a legszebb, hogy egyetlen olyan szabályt sem szegtek meg, ami miatt elveszthették volna az Ultrabook megnevezést, ellenben hozzátettek olyan értékeket a készülékhez, amelyek miatt sok vásárló számára vonzóbb alternatíva lehet az új 14z, mint a közvetlen konkurenseké.


Itt van rögtön a tény, hogy ez egy 14”-os kijelzővel rendelkező notebook, kevés ilyet találunk az Ultrabookok között, a többség 13,3”-os, nagyon ritkán 11,6”-os panelt kap. Szinte kiveri a szemünket az optikai meghajtó jelenléte, amelyet pont a vékonyság és a súlycsökkentés miatt száműztek az összes eddigi Ultrabookból. A Dell fittyet hány a trendre és azt mondja, erre az eszközre bizony még szükség van, ráadásul addig csűrték-csavarták az alkatrészeket és alapanyagokat, amíg kijött az a 21 mm-es magasság, amely az Ultrabookokkal szemben támasztott méretbeli követelménynek még éppen, hogy megfelel. Az 1,87 kg-os tömeg gyakorlatilag megegyezik a nagyon hasonló felépítéssel bíró Samsung Series 5 Ultra családéval. Tekintettel arra, hogy az akkumulátor kapacitása szintén nagyon hasonló a koreai gyártó portékájában látotthoz, így látatlanban is kijelenthetjük, hogy az Intel által megkövetelt 5 órás üzemidőt könnyedén teljesíteni fogja a legújabb Inspiron is. Természetesen, mint miden mostanában megjelenő notebook, az 5423 is Windows 8-cal a fedélzetén érkezik, a 230 ezer forint körüli sávban viszont a dedikált videokártya és a nagy kapacitással endelkező SSD kombinációja igencsak szokatlan. Összehasonlításképpen: az Acer S3 ugyanezzel a felszereltséggel, de különálló videokártya nélkül 7 ezer forinttal többe kerül, míg a Samsung GeForce GT 620M-mel szerelt Series 5 Ultra-ja ugyan 15 ezer forinttal olcsóbb, viszont nincs benne SSD és a garancia ideje is egy évvel rövidebb. Tekintettel arra, hogy 8 GB RAM-jával – mennyiségét tetkintve – simán lekörözi bármelyik kettőt a Dell bestiája, így azt kell, mondjuk, a 238 ezer forintos árcédula abszolút versenyképes. A hibrid merevlemezzel (32 GB SSD + 500 GB HDD) rendelkező változatért 25, míg a kevesebb memóriával (6 GB RAM) és kizárólag mágneses tárolóegységgel (320 GB HDD) rendelkező verzióért 45 ezer forinttal kell kevesebbet fizetni, érdemes ezt a két összeget fejben tartani. Érdekesség, hogy a hivatalos Ultrabook 2.0 specifiációban előírt legalább 80 MB/másodperces adatátviteli sebességnek a tisztán merevlemezzel rendelkező változat már nem felel meg.

Mielőtt látatlanban is hosszútávú barátságot kötnénk a 14z-vel és éltetni kezdenénk a megismerkedés előtt, nem árt megjegyezni azt a nem elhanyagolható tényt, hogy az összes jelenleg hazánkban forgalomba kerülő változat angol kiosztású – de az összes magyar karakternek helyet adó – billentyűzettel rendelkezik.


Bár a termék mellé egy 90W-os tápegységet kapunk, ennek ellenére a mezei 44 Wh-s akkumulátor feltöltése semmivel nem megy gyorsabban, mint a többi Ultrabook esetében.  Érdekesség még, hogy bár a Windows 8 előtelepítve érkezik, a szükséges alkalmazásokat és meghajtó programokat a gyártó mellékelte egy külön lemezen – ha esetleg megsérülne a helyreállító partíció és kézzel kellene visszatenni a rendszert, mindenképpen jól jöhet, bár ilyesmire nem sűrűn kerül sor.
A hűtőrendszer megalkotásakor a Dellnél valószínűleg miután úgy érezték, nem tudnak kiemelkedőt alkotni arra ment ki a játék, hogy a közvetlen konkurenseknél semmiképpen ne legyen rosszabb a dolog. A Samsung Series 5 Ultra-hoz hasonlóan a hőmérsékletek itt is 50 és 83 fok között mozogtak, viszont az Inspiron burkolata kevésbé melegedett át, sőt, zajszintje is egy picit alacsonyabb volt, amely inkább normál használat mellett érhető tetten, ugyanis van olyan időszak, amikor a beépített ventilátor szinte áll és ezt sok felhasználó díjazza.


A tesztelésre használt 64 bites Windows 7 csak úgy szórta a magasabbnál magasabb pontszámokat. Ha elvonatkoztatunk az Aero grafikus felület mozgatásának sebességére kapott értéktől, akkor láthatjuk, hogy nem véletlenül pozícionálja ennyire magasra az Intel az Ultrabookokat. Az alacsony fogyasztású Core i5 simán 6 pont felett teljesít, a 8 GB memória nem csak mennyiségét, de adatátviteli sebességét tekintve is nyerő választás, a 128 GB-os SSD pedig gyakorlatilag könnyedén teljesíti a maximális 7,9 ponthoz szükséges követelményt.


A készülékben két videokártya található, ezzel is tovább erősíti hasonlóságát a Samsung 5-ös szériájába tartozó Ultrabookjával. A processzorba integrált Intel HD Graphics 4000-en felül kapunk egy 1 GB saját memóriával rendelkező AMD Radeon HD7570M-et, amely egyike a belépő kategóriás dedikált vezérlőknek. Tekintettel arra, hogy az Inspiron 5423 kizárólag 1366x768 pixeles kijelzővel került piacra, jó esélyünk van rá, hogy a frissebb játékoknál se kell lemondanunk a közepes részletességről – kiindulva a sokat emlegetett konkurens modellben található HD7550M-ből. A két grafikus mag közötti váltást szoftveresen oldja meg a rendszer és az NVIDIA Optimus technológiájától eltérően itt egyszerre csak az egyik videokártya tud dolgozni, tehát a számolást és a megjelnítést is ugyanaz a vezérlő végzi, emiatt a hardverek közötti váltás egy apróbb szünetet eredményez. Azt, hogy mikor melyik videokártyát használja a rendszer, a Radeonhoz tartozó meghajtó programba épített séma határozza meg. Ezt bármikor felülbírálhatjuk, de egyszerre csak az utoljára futtatott 4-5 alkalmazást módosíthatjuk. Központi kapcsoló sajnos továbbra sincs, amellyel rögzíthetnénk, hogy egyik vagy másik VGA-t szeretnénk használni minden alkalmazás esetén.























A LiteOn által gyártott 128 GB-os SSD számunkra eddig ismeretlen volt, hiszen a gyártók többsége főleg az A-Data-tól, a Samsungtól és a Toshiba-tól szeret vásárolni – tapasztalataink alapján. Jó hír, hogy a NAND flash chipek ezúttal is a Toshiba-tól érkeznek, a vezérlő szerepét ugyanakkor a Marvell 88SS9174-es kontrollere tölti be, amelynél azért akadnak jobban a piacon. Az Intel által támasztott 80 MB/másodperces követelményt “szűken” teljesíti a tároló, a 400-450 MB-os értékek viszont bármennyire kiválóak, elmaradnak a gyártó által specifikált 520-hoz képest. Bár az M3S család rendelkezik 64, 256, illetve 512 GB-os modellekkel is, érdemes tudni, hogy a tesztben szereplő 128 GB-os verzió tekinthető – papíron – a leggyorsabbnak (ami mondjuk elég érdekes, mert a nagyobbaknak jobban kéne teljesíteniük). Pár évvel ezelőtt még kuriózumnak számított, ma már talán egyértelmű, de azért fontos megemlíteni, hogy a LiteOn SSD-je is rendelkezik TRIM támogatással.

A Waves MaxxAudio fantázianévre hallgató sztereó rendszer tisztességgel helytállt szokásos tesztjeink során, de különleges dolgokat nem szabad várnunk tőle. Főleg hangtisztaságával lophatja be magát a leendő tulajdonosok szívébe, így filmek, illetve sorozatok nézésére abszolút alkalmas. Szintén vállalható hangzást nyújt még olyan zenei stílusok esetében is, amelyeknél különösen fontos ez a tulajdonság és amelynél valamennyire háttérbe szorulnak a mélyhangok.

Tagadhatatlanul a külseje a Dell Inspiron 5423 legnagyobb ütőkártyája. A szürke és ezüst különböző árnyalatait felvonultató burkolat egyszerre elegáns és fiatalos, ráadásul megérintve se foszlik szerte a rózsaszín köd, az anyaghasználat minden téren abszolút rendben van, ennél lényegesen többet az Asuson kívül nem sokan tudnak kihozni a kategóriában, igaz, ők is jóval drágábbak teszik mindezt. A fedőlap kifejezetten tetszetős, de ha a gépet megfordítjuk, akkor is viszonylag jó minőségű műanyagot találunk. Jó hír, hogy akárcsak a Samsung Series 5 Ultra esetében, itt is van lehetőségünk a memória modulok cseréjére, ráadásul mind a kettőre egyszerre (nem mintha erre a tesztelt modellnél bármi szükség lenne, de nem hivatalosan 16 GB RAM-ot is tehetünk bele, ha nem bírnánk magunkkal), ugyanakkor a merevlemezt, illetve az SSD-t nem nagyon fogjuk otthon piszkálni.


Egy friss, nem üzleti szériában versenyző Dell notebooknak mi is lehet más a mumusa, mint a szigetes billentyűzet? A gyártó évek óta képtelen megszabadulni ettől a finoman szólva sem túl jó klaviatúrától, amelynek okát továbbra sem tudjuk. Az a cég, amely a világ egykori legjobb billentyűzetét (Latitude E6x00 széria) össze tudta hozni, hogy a fenébe nem képes a kommersz, de olcsónak már egyáltalán nem mondható régióban valami épkézláb megoldást összehozni? Annak idején a 1015-ös Vostro-ban is megoldották a kérdést, pedig az a gép nominálisan fele annyiba került, mint tesztünk főszereplője. Talán túlságosan sokat foglalkozunk a klaviatúra kérdésével, de nem ok nélkül tesszük mindezt. Ez az egyik olyan fő komponense egy noteszgépnek, amelyet legfeljebb ugyanolyanra tudunk cserélni, ha problémánk adódik vele.

Ha tárgyilagosak szeretnénk lenni, akkor annyit mondanánk, hogy az alátámasztás nem túl erős, de elfogadható, a gombok nyomáspontja megfelelő, de picit instabilak és összességében is érzi az ember, hogy a gépnek egyébként nem igazán van gyenge pontja, de ez egyértelműen az. Klaviatúra világítást felárért sem kérhetünk az 5423-ba (ahogy a Samsung Series 5-be és az Acer Aspire S3-ba sem), ez megmarad a drágább készülékek kiváltsága.

Azért adtunk hangot egy kisebb novellaként a billentyűzet tökéletlenségének, mert a touchpadet valahogy mégis sikerült jóra megcsinálni. Elképzelhető, hogy más műszakban dolgoznak a beviteli eszközökért felelős mérnökök és a klaviatúrát hétfőn, illetve pénteken, a touchpadet pedig keddtől csütörtökig tervezik az erre a szerepre kiszemelt munkavállalók. Az biztos, hogy helyettesíteni csak utóbbiakat lehet, az előbbiek valahogy sosem mennek szabadságra, csak ha a már előléptetett, az üzleti szériába szánt billentyűzeteket tervező mérnökök szabadulnak be a laborba.


A tapipad egy kedd reggeli, esetleg csütörtök esti példány lehet, mert a gombjai pont annyira puhán és pontosan járnak, amennyire a többség szereti, ugyanakkor a navigálásra szánt felületen való matatás néha nem a várt eredményt hozza. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érzékenységgel apróbb gondok vannak, de ez tényleg csak annyira számottevő, mint egy kötelességtudó mérnök munkája, ha azt nem csak az első kávé után, hanem az előtt is szemügyre vesszük. A külső egeret használók figyelmébe ajánlanánk a touchpad feletti visszajelző LED-et, amely narancssárga színben pompázik abban az esetben, ha az egység letiltásra kerül és amely fény szürkületben már olyan erős, hogy elég hamar idegesítővé válik.


USB csatlakozóból sajnos csak kettőt kapunk és ez akkor sem mentség, ha közbeszúrjuk, hogy van vezetékes hálózati csatlakozó cserébe, ugyanis hely bőven lenne egy harmadiknak. Van cserébe Kensington zárunk, igaz, elég szerencsétlen helyen, de ez a feature nem mondható el az Ultrabookok legtöbbjéről, így távol áll tőlünk, hogy emiatt ekézzük a Dellt, ők legalább gondoltak termékük fizikai lopásvédelmére is. A bal oldali csatlakozók mindegyike rejtve van, a jobb oldali páros elől lefelé, a LAN aljzat elől pedig lefelé és oldalra kell hajtanunk a műanyag takarót (amely sűrű használat mellett azon kívül, hogy idegesítő tényezővé válik, vélhetően hamar leszakad majd). A tápegység csatlakozója vélhetően túl nagyra sikerült, ez az oka annak, hogy a gépbe igencsak nehéz bedugni, valamint használat után onnan kiszedni, még két kézzel is fickós feladat. A jobb oldali szekció kialakítása ugyanakkor láthatóan a hét közepén dolgozó mérnökök dolga volt, ugyanis nagyon kellemes helyen van a három legtöbbet használt aljzat.

Régóta nem láttunk sajnos olyan Inspiron családba tartozó gépet, amelyet megfosztottak volna a TFT előtt rettenetesen tükröződő rétegtől, így nem ért minket meglepetés, hogy az 5423 is megkapta ezt a plusz felületet. Szerencsére a tükröződés mértéke egy fokkal visszafogottabb, mint általában, de még így is számottevő. A színhőmérsékletet egész jól eltalálták a gyárban, sokat nem kell rajta korrigálni egy átlag felhasználónak. Szintén nem érheti panasz a látószögeket, amelyek ugyan átlagosak, de a kategória társak se jobbak, így nem mutogathatunk ellenpéldát emlegetve. Egyetlen gyártót lehetne kiemelni, mégpedig a Samsungot, amely megkérte hétfői munkásait, hogy mire a keddiek megérkeznek, tüntessék el az összes tükröződő bevonatot a gyárból. A Series 5 Ultra tulajoknak cserébe egy jóval furcsább színvilággal rendelkező, sok idő alatt korrigálható panel lett a jutalmuk. A kettő közül inkább a Dellét néznénk szívesebben, a napsütéses órákat pedig valahogy átalusszuk.

Az 1 Mpixeles optikával rendelkező webkamera képe inkább tűrhetőnek, mint jónak nevezhető, a látható zajosodás még napsütéses órákban is jelen van, illetve ahogy csökken a természetes fény és nő a mesterséges, úgy kezd egyre lassulni az optika képfeldolgozó sebessége is. A két forrásból dolgozó mirofon ugyanakkor példás munkát végez.

Senkinek nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy az alacsony fogyasztású Core i5 (3517U) az eggyel alacsonyabb modellszámot viselő Core i3, illetve az eggyel magasabb modellszámmal rendelkező Core i7 közé ékelődött és teljesítményben inkább utóbbihoz áll közelebb. Ha vetünk egy pillantást a múlt héten nálunk járt Asus Vivobook központi egységére (AMD A10-4655M), akkor értjük csak igazán, mennyire gyors az “Ultrabookság” határait feszegető Inspiron.


Nagy meglepetést a játékteszteknél sem tapasztaltunk, a gyorsabb memória némi előnyhöz juttatta a HD7570M-et a HD7550M-mel szemben, de tekintettel arra, hogy a grafikus mag megegyezik (órajelét tekintve is), így ordító különbségekre a tesztek előtt se számítottunk. Az eredményekből viszont kiszámolható, hogy a GeForce GT 620M-mel szerelt új Series 5 Ultra néhol egy kicsit nagyobb tempóra lehet képes az Inspironnál, de a különbség nem számottevő (sőt, a modern játékok esetében inkább a Radeonnál van az előny).


Ami az üzemidőt illeti, az új Inspiron tisztességgel helytáll, a közvetlen konkurens modelleket maga mögött tudja tartani, igaz, a különbségek néhol elenyészők, ráadásul az alacsonyabb maximális fényerő miatt a Samsung maximális terhelés mellett húsz perccel tovább is bírja a strapát.
Lassan hozzászokunk a tényhez, hogy három tesztkészülék közül legalább egy Ultrabook. Ebből is látszik hogy az Intel által mesterségesen létrehozott kategória kezd beérni, vagy legalábbis a potenciális vásárlójelölteknek végre kinyílt a bukszájuk és elérkezettnek látják az időt arra, hogy pénzt invesztáljanak ezekbe az eszközökbe. A kezdeti kötött kialakítástól mára eljutottunk odáig, hogy sokkal nehezebben találunk két ugyanolyan Ultrabookot, mint korábban. A hozzáadott értékek valóban hasznosak, hiszen például egy dedikált videokártyával sokkal szélesebb közönséget lehet megszólítani, de egy erősebb akkumulátor is tömegeket vonzhat. Bár az árak csökkenő tendenciát mutatnak, ezt a képet árnyalja a tény, hogy több gyártó is jelen van olcsóbb, illetve drágább Ultrabookal a piacon, előbbire remek példa mai tesztalanyunk, utóbbit pedig házon belül az XPS 13 család testesíti meg. A Dell és a Samsung szerintünk jól ismerte fel a lehetőséget az olcsóbb Ultrabookokban, hiszen akik nem hajlandók kifizetni a nagyjából 300-350 ezer forintot a tényleg jó minőségű anyagokból készülő termékekért, azoknak nem elég csupán a tény, hogy ugyanazt a hardvert megkapják egy gyengébb minőségű anyagokból megépített, olykor vastagabb házban. Kell némi hozzáadott érték és ez elsősorban egy dedikált videokártyát jelent, olykor optikai meghajtóval, olykor matt felületű TFT panellel kiegészítve.

Ezekből a jelekből arra lehet következtetni, hogy sem a gyártók, sem az Intel nem hajlandó még egyszer elkövetni azt a hibát, amit a netbookoknál vétett, ami azt jelenti, hogy az Ultrabookokkal még biztos, hogy évekig találkozni fogunk, hiszen nyáron itt a Haswell architektúra, amely magával hozza a harmadik generációs Ultrabook platformot is. Ennek egyik hozománya például az elérhető üzemidő minimumának 5 óráról 9-re való növelése is. Addig persze még nagyon sok idő van hátra és a jelenlegi, második generációs platformra épülő készülékek közül kell mazsolázni. A Dell az Inspiron 5423-mal nem tett rossz lóra és a három éves jótállási idő is magabiztosságot sugall a gyártó részéről. Akik a klaviatúrát képesek megszokni/elviselni, azok egy olyan Ultrabook tulajdonosai lehetnek, amely sebességét tekintve kompromisszumoktól mentes használatot tesz lehetővé. Ennyi pénzért jelenleg egyik gyártó sem tudja összehozni ugyanezt a specifikációt. A Samsung közel van a Series 5 Ultra-val, viszont ott a 3 éves garanciáért még pluszban fizetnünk kell. Ha akad, aki az 5110-es Inspironokat megveszi, akkor az 5423-nak abszolút nincs félnivalója, hiszen nem csak egy drágább, hanem egy sokkal-sokkal jobb termék is egyben. A hét közepén dolgozó mérnököknek pedig azt üzenjük, hogy egyszer merjék felvállalni lázadó énjüket és csempésszenek ki a Latitude-os polcról egy billentyűzetet, majd építsék be az 5423-ba csak a hecc kedvéért. Nem fogják megbánni, ahogy mi se tennénk, sőt.


A tesztben szereplő Dell Inspiron 5423 típusú Ultrabookot az Asbis Magyarország Kft.-től kaptuk tesztelésre, köszönjük!
 
Pro:
+ gyors hardverek
+ hosszú üzemidő
+ többnyire halk hűtőrendszer
+ 3 év garancia
+ elegáns és fiatalos kinézet
+ jó minőségű anyagok használata
 
Kontra:
- erről a billentyűzetről tényleg ideje lenne leszokni végre
- a touchpad letiltott állapotát jelző LED gyengébb fényviszonyok mellett zavaró
- a bal oldali csatlakozókat takaró fedél rendszeres használat mellett zavaró…
- …és valószínűleg hamar el is fog fáradni a műanyag, amiből készült
 
Hivatalos honlap: Dell
Vásárlás: iPon webáruház
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

10. Zabalint
2013.01.30. 09:19
Eddig egy ultrabook sem nyerte el a tetszésemet, de ez egészen jónak tűnik, csak lenne benne több usb.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. zz7
2013.01.30. 10:53
"+ többnyire halk hűtőrendszer"

Ezt a dolgot kellene már alaposabban kivesézni a notebook-oknál.
Már a sokadik olyan notebook-kal találkozom, amik processzora terhelés hatására szépen felkúszik 100 fok környékére, majd elkezdi lejjebb dobálni a processzor órajelét, hogy a gép üzemben maradhasson egyáltalán. Így természetesen stabil marad a gép (1-2 évig), csak az emberek nem tudják hogy már rég nem azt a sebességet kapják amiért fizettek és nem értik mitől lassulnak le drasztikusan a notebook-ok néha.
A jelenség nem függ a gépek korától hogy teljesen új vagy 2 éves, nem függ árkategóriáktól, márkától. Mindenfélében találkozom ilyen módon működő notebook gépekkel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Alvin_ti42...
2013.01.30. 11:15
zz7: ahol eddig túlmelegedést tapasztaltunk, mindig kíméletlenül jeleztük. Nagyon ritkán fordul már elő ilyesmi vagy mi választunk/kapunk szerencsésen tesztkészülékeket. Nagy átlagban elmondható, hogy ha minden alkotóelemet egyszerre terhelünk 100%-ra, akkor a processzorok 80 fok körül üzemelnek, amely messze van a maglassulási küszöbnek beállított 100-105 foktól.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. zz7
2013.01.30. 11:22
Alvin_ti4200: Én sajnos munkahely és ismerős környezetemben több ilyen géppel találkoztam. Volt köztük új is amit a szerviz nem fogadott el garanciában, arra hivatkozva hogy hát a gép stabilan működik, nem áll meg.
Volt 2 éves 350 ezres árú gép is ami tulajdonosa elmondása szerint új korától forró és zajos. És persze volt 3-5 éves gép is ami ezt csinálta.
Kb. 1 éven belül 4-5 ilyen géppel találkoztam márka, kor és árkategória függetlenül mindenfélékből.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. VAjZY
2013.02.03. 23:56
Ne vicceljünk már, én ezt 200 alatt vettem (192):
Core i7 3610QM
8192 (DDR3) MB
750 GB
2048 MB NVIDIA GF 610M
DVDRW SM
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. kray VAjZY
2013.02.04. 08:16
Nem is nagyon mész sokra azzal a GF610-el
A melegedést általában ennél nagyobb teljesítményű GPU-k okozzák. A proci egymagában egy jól elhelyezett rézcsővel és pár bordával elvan, ha kellően átfújja a venti.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Zabalint
2013.02.04. 10:16
VAjZY:
És az is ultrabook?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Axekiller
2013.02.05. 19:03
1366x768 FÉNYES....hát B+ nem hiszem el hogy szinte mindenbe csak ezt a szart kell beletenni....aki kitalálta tükröződő fényben eléültetném vagy 2 órára,egyből meggondolná magát!

De tetszetős a masina.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. VAjZY kray
2013.02.05. 23:15
630, elnézést, másoltam az adatokat, de a VGA-t én választottam bele, meg volt lehetőség, és nekem épp elég. (ASUS K55) Nem ultra, de nem is nagyon érdekel, hogy az-e, ha egyszer jobb cuccok vannak benne.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. nancsi
2013.02.14. 21:47
VAjZY: Az ultrabook olyan mint a Smart. Kicsi, trendi, és mocskos drága. Annak az aszfaltpattanásnak az árából lehet venni egy Octaviát, oszt az mennyivel nagyobb hajó, meg pályán sem életveszély vele menni. Így van ez az ultrabookokkal is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!