iPon Cikkek

Dell Latitude E5400: Nem csak üzletembereknek

Dátum | 2008. 10. 29.
Szerző | Alvin_ti4200
Csoport | NOTEBOOK

Régóta nem frissült a Dell üzleti notebook kínálata, így - mint minden másnak - ennek is eljött az ideje. A D830 viszonylag régen járt a kezeink között, de a pozitív emlékek még megmaradtak vele kapcsolatban, így az E5400-hoz már úgy álltunk hozzá, hogy egy bizonyos szintet meg kell ugrania. Azt hiszem a teszt után nyugodtan kijelenthetjük, hogy sikerült neki, nem is kevéssel.

 

Processzor: Intel Core 2 Duo P8400 2,26 GHz (1066 MHz FSB, 3 MB cache)

Memória: 1 GB Nanya DDR2-800 CL6

Chipset: Intel GM45

Videokártya: Intel GMA X4500MHD

Hangkártya: IDT 92HD71B7 HD Audio

Kijelző: 14,1” (1280x800, Anti-Glare)

Merevlemez: Seagate ST9160310AS (160 GB, 5400 RPM, 8 MB, SATA)

Optikai meghajtó: PLDS DS-8W2S DVD-RW

Hálózati kártya (LAN): Broadcom NetXtreme 57xx Gigabit Ethernet Controller

Hálózati kártya (WLAN): Dell Wireless 1510 max. 108 Mbit/s

Mobil internet: nincs

Modem: nincs

TV tuner: nincs

Webkamera: nincs

FireWire: van

Bluetooth: van

Infravörös port: nincs

Kártyaolvasó: van

Ujjlenyomat olvasó: nincs

Akkumulátor: 6 cellás 56Wh

Operációs rendszer: Windows XP Professional SP3 / Windows Vista Business SP1

 

Üzleti noteszgépről lévén szó döbbenten álltunk a specifikációs lista előtt, hiszen a webkamera és az ujjlenyomatolvasó kimaradt a repertoárból, ráadásul az 1 GB memória is nevetséges 2008 végén, még szerencse, hogy könnyedén bővíthető. Operációs rendszerből kettőt kapunk, mint az adatlapon is látható. Alapértelmezés szerint a Windows XP indul el, a Windows Vista Business-t a mellékelt DVD-ről telepíthetjük fel, de nem árt szem előtt tartanunk, hogy az upgrade után nem tudunk visszaállni XP-re, hacsak nem vásárolunk egyet.


A gép mellé csak a legszükségesebb dolgokat kapjuk, igaz lemezből sok van, így biztosak lehetünk benne, hogy akár Windows XP-t, akár Windows Vista-t választunk, driverekkel el leszünk látva. A cég szokás szerint a Roxio DVD-égető programját mellékeli ezen kívül. Figyelembe véve a vétalárat egy egér és egy táska bőven elfért volna.

Bekapcsolást követően egy igen fontos dologra lettünk figyelmesek, mégpedig arra, hogy a Dellnél búcsút intettek a BIOS-nak és a helyét a sokkal modernebb és látványosabb EFI vette át. A nagyfelbontású grafikus interfészen továbbra is navigálhatunk billentyűzettel, de immárom használhatjuk a sokkal kényelmesebb egeret is. A lehetőségek tárháza ettől függetlenül nem változott, ugyanazt a sok mindent tudjuk ezúttal is beállítani, mint a többi, még BIOS-t tartalmazó Inspiron, Latitude vagy XPS gépeknél.

 

Ami lenyűgöző volt már első hallásra is az a zajszint. Az XPS M1330-at idéző "hangzavar" igencsak kellemes a fülnek, a ventilátor működéséről csak közvetlen közelről bizonyosodhatunk meg, amely mindenképpen örömteli. Mindeközben a gép egyetlen része sem melegedett fel kézmelegnél jobban. Terhelésre a hangerő és a hőmérséklet sem igazán növekszik, így ezen a téren a virtuális tízes skálán megkapná mind a tíz pontot az E5400.

 

A processzor hőmérséklete 32 és 62 fok között, míg a merevlemezé 30 és 43 fok között ingadozott. Ezek nagyon jó eredményenek számítanak (főleg a processzoré), az 1 GB memória társaságában meglepően kevés alkalommal nyúlt a vinyóhoz a Windows XP. Ettől függetlenül ha szeretnénk Vista-ra váltani, memóriabővítés nélkül semmiképpen ne álljunk neki a frissítésnek, mert egy szebb, de mérföldekkel lassabb rendszer tulajdonosai leszünk.


Ha már említettük a merevlemezt, akkor egy mondat erejéig érdemes szót ejteni annak sebességéről és zajszintjéről is, ami pazar. A 32-66 MB közötti másodpercenkénti adatátvitel mindenféle képpen a legjobbak közé sorolja a Seagate portékáját, hangerejét még az alacsony zajszinttel hódító CPU hűtés mellett is alig hallottuk.

 

Sajnos a videokártya az egycsatornás memóriakezelés miatt (amely egy második modullal kétcsatornássá varázsolható) valamivel lassabban tette a dolgát, mint kellene, ezt Windows XP alatt annyira nem lehet észrevenni, viszont a Vista ablakkezelése némileg belassulhat.

 

Dell Latitude E5400HM teszteredmények:

 

Cinebench R10: 4622 (3 perc 11 mp)

PCMark05 CPU: 5840

PCMark05 VGA: 1508

PCMark05 HDD: 4394

Memória olvasás: 5495 MB/s

Memória írás: 5386 MB/s

Memória másolás: 4401 MB/s

Memória késleltetés: 82,9 ns

CPU Queen: 9572

CPU PhotoWorxx: 6126

CPU Zlib: 29187 kB/s

CPU AES: 8407

FPU Julia: 4063

FPU Mandel: 2140

FPU SinJulia: 1120


Meglehetősen robosztus lett az új Latitude, hasonlóan elődjéhez. A tervezők most is inkább az eleganciára helyezték a hangsúlyt. A retesszel nyitható fedél jól zár, de nyitásnál figyeljünk oda, hogy csak a jobb oldali részt tartja magánál a rendszer, a bal oldalon nincs hely semmilyen mechanikának, így igyekezzünk a zárat nyitó gomb jobb oldalát macerálni, nagyobb sikerünk lesz.


A billentyűzet remek. Biztos kezeknél lehetetlen félreütni, a nyomáspont fantasztikus, egyedül a műanyag érzet az, amit a felhasználók egy része majd kifogásolni fog, de egy pár órát a gép előtt töltve biztos nekik is megváltozik majd a véleményük. A korábbi Latitude modellek is híresek voltak kiváló klaviatúráikról, amelyek hírnevét az E5400 csak tovább fogja öregbíteni az egészen biztos.


A touchpadről is hasonló a véleményünk, bár a felülete még mindig kisebb az átlagosnál, ennek ellenére hiba nélkül használható, a gombok könnyedén nyomhatóak, vízszintes és függőleges görgetősáv is a rendelkezésünkre áll.


A csatlakoztatási lehetőségek a szokásosak, sajnos továbbra sem kapunk HDMI kimenetet, igaz egy üzleti noteszgépnél nem is annyira feltétel. A távol maradt webkamera viszont már igen, tekintettel a modern világban sűrűn lefolytatott videokonferenciákra. Az ujjlenyomatolvasóért is fekete pont, habár statisztikák szerint a legtöbb felhasználó nem használja annak megbízhatatlansága és egyéb nyűgjei miatt.


A szellőzést okosan oldották meg, alul két helyen, a felszínen pedig hátul távozik a felmelegedett levegő, nagy részben ennek is köszönhető a rendszer zajmentessége és alacsony hőfoka. A dokkoló szériatartozék minden üzleti gépnél, különösebb magyarázatot nem érdemel, talán annyit, hogy maradt a régi csatlakozó.


A kijelző szépen teljesített, 40%-os fényerőn is kiválóan olvashatónak bizonyult, látószöge - ahogy a képeken is látszik - sajnos az átlag megjelenítők közé sorolja, de a jó képminőség és az éles, kontrasztos megjelenítés bőven kárpótol minket ezért.

 

A DVD-íróról konkrétan semmit nem tudunk, legalábbis ami a márkáját illeti. Annyit azért sikerült kideríteni, hogy a cég más gépeiben már régóta használja ezt a meghajtót, így vélhetően nem egy új kísérleti példányról van szó. Zajszintje átlagos, rezonanciától szerencsére mentes, olvasása egyenletes, ellenben nem annyira gyors. Egyetlen óriási hátránya van, amely nem igazán megbocsátható, hogy nem Multi-Bay-képes, tehát helyére sem kiegészítő akkumulátort, sem más egyéb alkatrészt nem tudunk applikálni, ez egy igencsak nagy érvágás mondjuk egy korábbi D830-cal szemben.

A mérsékelt fogyasztású P szériás Intel processzor és az 56 Wh-s telep kombinációja meghozta a maga gyümölcsét. Alacsony, de még használható fényerőn közel öt óráig tudtunk internetezni, ha sok lapletöltést hajtunk végre, akkor ez az érték fél órával csökkenhet. Teljes terhelésre a másfél óra elérhetőnek bizonyult, ám ilyen használatnak nem sűrűn tesz ki egyik üzletember sem egy ilyen gépet (gondoljuk mi).


Összességében nagyon-nagyon meg voltunk elégedve a Dell új Latitude családjának középső, 14,1”-os tagjával. Jó anyaghasználat, kiváló ergonómia, amely a billentyűzetben és a touchpadban nyílvánul meg. Alacsony zajszint és hőmérséklet, gyors merevlemez és kellemes kijelző. Ezek mind a gép vaskos előnyei közé tartoznak, amelyeket a mindössze 1 GB memória, a webkamera és az ujjlenyomatolvasó hiánya tud némileg rosszabb fényben feltűntetni, a Multi-Bay nélküli DVD-íróra pedig nem tudunk mit mondani, elég nagy félrelépés volt a cég részéről. Sajnos a készülék ára még a világválság előtt is brutálisan magas volt (közel 290 ezer forint), így el kell telnie egy kis időnek, mire mérséklődik. Ha ez megtörténik és a D830 végleg kifut, akkor az E5400 meg fogja kapni az ajánlott plecsnit. Addig viszont csupán egy nagyon csendes és remekül használható noteszgép, amely az üzleti szférától kezd egyre távolabb kerülni.

 

A Dell Latitude E5400HM notebookot a CHS Hungary Kft-től kaptuk tesztre.

 

Hivatalos honlap: Dell Magyarország

Vásárlás: iPon webáruház

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások