iPon Cikkek

Dell Latitude E6420: Ugyanaz, mégis más

Dátum | 2012. 05. 18.
Szerző | Alvin_ti4200
Csoport | NOTEBOOK

Három évvel ezelőtt mutatkozott be a Dell teljesen megújult üzleti szériája, amelyet a Latitude E5400 és E4200 személyében annak idején volt szerencsénk megismerni. A kisebbik géppel nem voltunk maradéktalanul elégedettek, de a 15,4”-os szerkezet megdobogtatta a szívünket (ráadásul most már nagyon régóta egy E6400-on születnek hétről hétre a notebookos cikkek sorai, amely elnyűhetetlennek tűnik). A magnézium hozzáadásával készült strapabíró ház (E6400) alatt egy rettenetesen jó billentyűzet lapult, valamint a hűtés zajszintjével se tapasztaltunk komolyabb problémákat. Kiváló pöcökegér és kiváló (ámbár kis felületű) touchpad jellemezte az adott eszközt, amely természetesen a kor vívmányainak többségét (smart card olvasó, ujjlenyomat-olvasó, eSATA, dokkoló csatlakozó, cserélhető optikai meghajtó, stb.) is tartalmazta. 2010-ben érkezett a következő generáció, amely lényegében egy ráncfelvarrásnak is felfogható, hiszen azon kívül, hogy a korábban kizárólag fekete színben elérhető hátlapot színesre cserélte a gyártó, egyedül a processzor és a köré épült architektúra változott az Intel aktuális portfóliójának megfelelően (azaz elbúcsúztunk a Core 2 Duo-któl és köszönthettük az Arrandale magos Core processzorokat).


Tekintettel arra, hogy az E6x10-es széria egyetlen tagja sem járt nálunk, pláne kíváncsiak voltunk rá, mit alkotott a gyártó saját boszorkánykonyhájában az elmúlt bő két év során, hiszen például a Hewlett-Packard dizájn tekintetében teljesen elszakadt már a klasszikus EliteBook családtól. A ma kapható példányok (beleértve a ProBook 6-os szériát is) inkább elegáns, mint robusztus hatást keltenek egy átlag felhasználó szemében, míg a Lenovo a ThinkPadekkel nem merte elhagyni a járt utat a járatlanért, így ott az elégedett vevők – kisebb túlzással – szinte csukott szemmel is vásárolhatnak. Látható, hogy az Intel Sandy Bridge alapokra épülő Latitude E6420 még csak távolról sem hasonlít elődeire, sőt, ha csak a sajtófotókat nézegetnénk, még az elsődleges célcsoportot se biztos, hogy eltalálnánk. Pedig higgyék el, az új Latitude abszolút üzleti szériás gép, csak ahhoz, hogy erre fény derüljön, pár napot együtt kell vele tölteni.


Olvasóink többségének valószínűleg teljességgel érthetetlen, hogyan kérhetnek el 300 ezer forintot egy ilyen masináért, még úgy is, hogy az ujjlenyomat-olvasó, a smart card olvasó, az Express Card csatlakozó is szerepel a repertoárban, csak nincsenek a sztenderd listán. Ma már fájó hiányosságnak számít az USB 3.0 technológia hiánya és még akkor sem mentség, ha hozzá tesszük, hogy a Lenovo ThinkPad T420-on sincs (ellenben a HP EliteBook 8460p-n van). A hazánkban kapható modellek döntő többsége integrált videokártyával kerül eladásra, elvétve találunk csak NVIDIA Quadro NVS 4200-zal (alias GeForce GT 520M) szerelt verziót (nálunk például csak a legdrágább példányban van). Ez főleg akkor probléma, ha mindenképpen szükségünk van egy erősebb videokártyára, ugyanis a Lenovo a tesztben szereplő E6420-nál közel 20 ezer forinttal olcsóbban már biztosít egy ilyen versenyzőt. A termékhez tartozó 3 éves garanciát lehetőségünk van minimális összeg fejében kiterjeszteni még egy évvel, ez mindenképpen jó ajánlatnak számít és érdemes is élni vele.


A notebook mellé tulajdonképpen csak a szükségesnek mondható dolgokat kapjuk, a helyreállító lemezen felül egy 90W-es tápegységet találunk a csomagban (amellyel igencsak gyorsan feltölthető a 60 Wh-s akkumulátor), illetve helyet kapott még egy csavar is, amelyre akkor lehet szükségünk, ha a gyári optikai meghajtó helyére egy második akkumulátort kívánunk tenni, jelentősen megnövelve így a maximális üzemidőt. Kapunk egy rövid dokumentumot, amely magyartól eltérő nyelvek sokaságán tudatja velünk, hogy a gépünkben előfordulhat, hogy egy Advanced Format típusú merevlemez van, amely nem gyári rendszer telepítésénél problémát okozhat, a megoldáshoz azt tanácsolják, látogassunk el a gyártó honlapjára – mondjuk egy másik gépről, amelyen nyilván már van egy működő rendszer. Szomorú tény, hogy a gépben található merevlemez nem tartalmaz rendszer-visszaállításhoz szánt fájlokat, így ezt a műveletet csak és kizárólag a termék mellé kapott lemezzel tudjuk elvégezni.

A legújabb Latitude hűtőrendszerével nem voltunk maradéktalanul elégedettek. Hiába kapott integrált videokártyát, maximális terhelés mellett távolról sem volt halk, miközben a processzor hőmérséklete a 27 fokos teszthelységben 88 fok körül alakult, amely egy üzleti gépnél súrolja az elfogadhatatlan szintet. Üresjáratban hiába volt tényleg halk, 50 fok alá még akkor sem sikerült levinni a központi egység hőmérsékletét, ha magára hagytuk és hozzá sem nyúltunk a géphez. Bár a nyúzópróbán tapasztalt 88 fokos érték nagyon magas, szerencsére az alsó burkolat ennek csak töredékét veszi át (bár langyosnál így is melegebb volt), a felső burkolat pedig ennél is kevesebbet – ettől függetlenül nyugtalanítóak a kapott adatok. Összevetve a tavaly nálunk járt E5420-szal, megállapítható, hogy a két készülék hűtési rendszere egészen biztosan nem tér el egymástól – sajnos.


A Windows által kiosztott pontszámok semmi extrát nem mutatnak, egy ilyen gépet nem az általános teljesítménye miatt fog megvenni senki, bár tény, hogy a Quadro-s változattal már azért komolyabb grafikus feladatok is elvégezhetők – direkt nem hozzuk szóba a játékok futtatásának lehetőségét, hiszen ez nem az a kategória, bár elfordulni nem kell a 3D-s programoktól természetesen. A 4 GB memóriát egyetlen modulként kapjuk meg, ez ma már közhelynek számít, de mindenképpen fontos tudnunk, hogy a 8 GB-ra való bővítés fillérekből megoldható.






















A fél terás merevlemez igencsak tempósan tette a dolgát, ha dolgoznia kellett, ám két dologra is felfigyeltünk vele kapcsolatban, amely aggasztó, illetve zavaró lehet. Az egyik a zajszint, amelyről általában annyit szoktunk írni, hogy rendben van vagy, hogy szinte nincs is. Nos, az E6420-ban található 500 GB-os Seagate merevlemez nem ezekbe a kategóriákba esik, ugyanis komolyabb igénybevétel mellett bizony simán hallani, hogy dolgozik és ez nem a hűtőrendszer némaságának köszönhető. Bár a Dell gyárilag kínál SSD-vel szerelt Latitude-okat, itthon nem találtunk egyet se, de ne bánják, a feláruk jóval magasabb annál, ami indokolt lenne, ráadásul a mai SSD árak és a választék mindenkinek meghagyja a szabadságot, hogy kedvére és pénztárcájához mérten vásároljon. A helyreállító partíciótól nem kell félni, mert már kitárgyaltuk, hogy nincs, a termék mellé kapott DVD-ről meg úgyis visszahúzhatjuk a gyári rendszert.

A hangszórók meglepően jól szólnak, hangerejük és tisztaságuk egyaránt figyelemre méltó, ennek ellenére a gyártó ezt sehol nem hangsúlyozza, amely érthető, hiszen egy üzleti szériás gépnél a multimédiás képesség nagyjából ezredrangú kérdés.


Külsejét tekintve az E6420 távolról sem hasonlít elődjeire, sőt, inkább kelti egy elegánsabb konzumer gép látszatát, mintsem, hogy valóban az üzleti notebookokat szerető felhasználóknak készült. Erről valószínűleg az elsőre kicsit furcsa színkombináció és főleg a rengeteg lekerekítés tehet (egyesek az első generációs Apple iBookot is felfedezni vélték benne) – az biztos, hogy nekünk is szokni kellett egy ideig, mire meg tudtunk barátkozni a kinézettel. Ismeretlen persze nem volt számunkra, hiszen járt már nálunk az E5520m, illetve az E5420 is, amelyek szinte ugyanezt a kasztnit kapták. A fedőlap alumínium és magnézium hozzáadásával készült és tartósnak is érződik, és hiába gondolnánk a vastagsága miatt sérülékenynek, valójában elég merev a karosszéria ezen része. A zsanérok természetesen fémből vannak, tartanak is, ahogy kell, kialakításából fakadóan vélhetően évek múltán sem lesz akkora holtjátéka, mint a korábbi generációk esetében. Ha jobban megfigyeljük, ez az első komolyabb eltérés az eggyel olcsóbb szériához képest, hiszen ott nem pántos, hanem ún. csöves rendszert alkalmaz a gyártó. A gép alja szintén nem sok hasonlóságot mutat az 5000-es sorozattal, hiszen itt már nincs könnyedén leszedhető burkolat. Szemfülesebbek észrevehetik a korábbi generációktól átmentett megoldásokat, azaz, hogy a merevlemez pár csavar kitekerése után kihúzható, mint egy fiók, illetve, hogy a Multibay-es optikai meghajtót is mindössze egyetlen csavar akadályozza meg abban, hogy elhagyja a fedélzetet, ha úgy akarjuk. Memóriákat viszont ne cseréljünk sűrűn, mert ahhoz az akkumulátor kivétele után ki kell tekernünk a létező összes csavart, majd eltávolítani a hátlapot.


A billentyűzet pontosan ugyanaz, mint az E5420 esetében, így nem lepődtünk meg azon, hogy kiválóan lehet rajta gépelni (bár az E6400 komfortját sajnos nem minden esetben tudta hozni). A nálunk vendégeskedő modell klaviatúra világítást is kapott (ez szinte minden E6000-es notebooknál szériatartozék), amelyet négy lépcsőben állíthatunk a fény erősségétől függően. A kijelző fényerejének automatikus állítására ennél a modellnél nem volt lehetőségünk, hiszen nemcsak a klaviatúráról hiányzott a jelölés, de a környezeti fényérzékelőnek is hűlt helye volt a kávában. Távolról, nagyon hunyorogva ugyanakkor kitűnhet némi hasonlóság a hajdani D830-as Latitude-dal is, de lehet, csak a színválasztás hasonlósága miatt van az egész…


A következő sorokat írtuk az E5420 tesztelése során: „A touchpad szintén a gép erősségei közé tartozik, felülete ugyan nem túl nagy, de nagyon kényelmes és jó érzés kezelni, valamint a gombok is halkan és komfortosan járnak. A pöcökegérhez tartozó gombokkal sincs gond, viszont magát a pöcköt nem túl kényelmes használni, mert a teteje szinte egy síkban van a billentyűzettel – de megszokható.” Nos, pontosan ugyanez a helyzet az E6420-szal is, az egyetlen különbség az, hogy a pöcökegérhez tartozó gombok ezúttal szürkék és mintha egy fokkal jobb minőségű anyagból készültek volna.


Csatlakozókból viszont rendesen el vagyunk eresztve. Azon már meg sem lepődünk, hogy – akárcsak az 5000-es szériánál – itt is száműzte a gyártó a DisplayPortot és helyére a szélesebb körben elterjedt HDMI került, viszont a kombinált eSATA-val együtt összesen négy(!) USB portot kapunk, ami nem semmi. Üröm az örömben, hogy sajnálatos módon ezek közül egyik se támogatja a harmadik generációs szabványt.

A 14”-os Samsung által gyártott matt kijelző kellemes színvilágával, kellően tág fényerő tartományával és megfelelően magas kontrasztjával kivívta elismerésünket, bár felbontását valószínűleg sokan kevésnek érzik majd a vételárhoz képest. Nos, az 1600x900-as felár közel 40 ezer forint, de a lehetőség adott. A látószögek főleg oldalról nézve tűnnek átlag felettinek, a függőleges betekintési tartomány semmivel nem jobb attól, amihez szoktunk. A kávában lévő webkamera akár 1920x1080-as felbontással rendelkező képet is képes rögzíteni, de mozgóképekhez érdemes megmaradni a klasszikus 640x480-nál, ugyanis ahogy növeljük a felbontást, úgy válik egyre lassabbá a feldolgozás. Az optika minősége egyébként kifejezetten jó, egyetlen negatívuma a zajosodásra való hajlam.


Tekintettel arra, hogy a gép semmilyen különleges, eddig soha elő nem fordult alkatrésszel nem rendelkezik, amely a tesztekre kihatással lenne, így gyorsan lefuttattuk a szokásos programokat, hogy prezentálhassuk a megszokott számokat grafikonjainkon.


Se a processzor, se a videokártya nem okozott meglepetést, a célközönség sokkal inkább kíváncsi az akkumulátoros üzemidőre, amely várakozásaink szerint az E5420-hoz hasonlóan kellene, hogy alakuljon, hiszen belül gyakorlatilag ugyanaz a két gép.


Gyakorlatilag mérési pontatlanságnak is betudható az eltérés, tehát kijelenthető, hogy a két gép üzemideje valóban megegyezik. A készülék valószínűleg bő 40%-kal jobb eredményre képes az optikai meghajtó helyére tehető második akkumulátorral, illetve az elsődleges 60 Wh-s telepet is kicserélhetjük egy 97 Wh-s változatra, így minden lehetőséget figyelembe véve bátran kijelenthető, hogy akár 6-7 órás intenzív használat is összehozható elektromos hálózat közbeiktatása nélkül.

Az olcsóbb Latitude-ok után reménykedtünk abban, hogy a teljesen megújult külsővel rendelkező E6420 is képes lesz megfelelni az elvárásoknak, de bizonyos tekintetben csalódnunk kellett. Talán túlságosan is a korábbi generációkat kerestük benne, de az tény, hogy egy 300 ezer forintos üzleti gép nem engedheti meg magának, hogy közel 90 fokra lehessen forralni, ráadásul úgy, hogy közben még csak nem is halk. Természetesen az erre a kategóriára jellemző követelményeknek megfelel, tehát van dokkolási lehetőség, cserélhető optikai meghajtó, sok éves garancia, matt kijelző, stb., de ez önmagában még nem elegendő a sikerhez. A Lenovo nagyon jó árban kínálja a szerényebb felszereltséggel bíró ThinkPadeket, így akár a tesztben szereplő E6420-nál 50 ezer forinttal olcsóbban is kaphatunk T420-at, sőt, még ennél is pofátlanabb áron kínálják az általunk is egekig magasztalt T420si-t. Mindkét gép 1600x900-as felbontással büszkélkedő kijelzővel rendelkezik, így ha ezt a feature-t is számításba vesszük, akkor az említett árkülönbségek tovább nőhetnek. A másik nagy ellenfél a HP, amely az EliteBook 8460p-vel igencsak odatette magát, függetlenül attól, hogy az iránygombok kialakítása egyszerűen béna. Ebben a mezőnyben a Dell hiába rendelkezik az egyik, vagy simán a legjobb klaviatúrával (főleg, ha a klaviatúra megvilágításának kialakítását nézzük), a furcsa külső és a jóval olcsóbb kategóriákban is éppen, hogy megfelelőnek tekinthető hűtőrendszer miatt sokan fordulnak majd el tőle a potenciális vásárlók közül – vagy tették meg eddig is. Ha már az Inspiron nevet sikerült totálisan lejáratnia a cégnek, az a minimum, hogy a sokkal fontosabb Latitude maradjon meg olyannak, amilyen régen volt. Túl nagy kérés lenne egy E6400 Ivy Bridge-dzsel? Csak reménykedni tudunk, hogy a várhatóan E6430 néven piacra kerülő utódot újragondolják a Dellnél. Ettől függetlenül, akinek tetszik az újragondolt külső, rosszul semmiképpen nem jár vele, de tudni kell, hogy a konkurensek most erősebbek. Függöny.


A tesztben szereplő Dell Latitude E6420-at a CHS Hungary Kft. biztosította, köszönjük!

Pro:
+ háttérvilágítással rendelkező remek billentyűzet
+ remek touchpad
+ minőségi anyagok használata
+ jó minőségű matt kijelző (a nagyfelbontású panel felára bő 35 ezer forint)
+ sok típusú csatlakozó és bővítőhely
+ az üzleti kategóriás gépekre jellemző általános dolgok (dokkolhatóság, cserélhető optikai meghajtó)
+ 3 év, tovább bővíthető garancia

Kontra:
- külsejével inkább visszalépés az elődökhöz képest, főleg, ha a konkurencia jelenlegi kínálatát vesszük alapul
- USB 3.0 támogatás hiánya
- terhelésre kicsit hangos és gyenge hűtőrendszer (amely aggasztó lehet a Quadro-s változatoknál)
- a tesztelt gépben lévő merevlemez hangos volt

Hivatalos oldal: Dell
Vásárlás: iPon webáruház

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

4. franc0
2012.05.18. 19:24
Nem volt alkalmam olyan behatóan a géphez mint a tesztelőnek (csak egy tárgyalópartnernél láttam). Az E6410-hez volt szerencsém hosszabb ideig, ahhoz képest kicsit gagyi benyomást keltett, szóval egyetértek a konklúzióval.

És továbbra is nagy megelégedéssel nyomogatom a ThinkPad X200-am. Ilyen jó gépet már sohasem fognak gyártani azt gondolom.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. malvoisen
2012.05.18. 23:48
Azt nem értem, hogy ha a Dell arra büszke, hogy a 13-as házba belenyomtak egy 14-es kijelzőt az XPS 14z esetén, akkor most miért adnak el egy ekkora tepsit, amiben a 14-es helyett simán lehetne 15-ös kijelző. Ráadásul ez a felbontás szerintem már megbocsáthatatlan egy 14-es üzleti gépnél 300k-ért, ami euróban is fájós, főleg hogy van ennél jobb a világon... egyre több...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Szefmester
2012.05.19. 09:14
Jól van, nem sok a változás.. legalább ezt is könnyű lesz szerelni. Van egy két gépük amikben már a ramokat is elrejtik, a bios elem cseréhez meg komplett szét kell szedni az egészet. Lehet hogy jó a rendszer meg erős, de javítani rémálom!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. fkenny
2012.05.19. 10:24
E6410-et nyúzok. Tökéletesen megvagyok vele elégedve. Volt szerencsém ( vagy nem ) a két gépet 1x-re használni egymás mellett. Az E6420 teljesen gagyibb benyomást kelt, minden téren. lehet, hogy fiatalosabb a 20 mint a 10 de az biztos, hogy a régebbi modell sokkal jobban átgondolt. Lehet a következő szériánál már javítják mint az E6400 esetében is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!