iPon Cikkek

Dermedt álom minden tettünk…

Dátum | 2013. 02. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Életünk harmadát alvással töltjük, fizikailag betegekké válunk, ha nem pihenünk eleget, mégsem tudunk pontos választ adni arra a kérdésre, hogy miért is kell aludnunk. A felszínen egyszerűnek tűnik az ok: azért van szükség az alvásra, hogy agyunk és testünk kipihenje magát és feltöltődjön közben. De vajon miért nem éber állapotban pihenünk, amikor figyelni tudnánk arra, hogy veszély fenyeget-e bennünket? És ha ezen „feltöltődés” során valóban különféle javító mechanizmusok dolgoznak, miért nem lehetünk ébren, amíg elvégzik feladatukat?

Azok a szakértők, akik az élőlények étkezési, tanulási vagy párzási szokásait kutatják, egyértelmű választ tudnak adni arra a kérdésre, hogy milyen célból mennek végbe ezek a tevékenységek. Az alváskutatók számára azonban ez a luxus nem adatott meg, az általuk vizsgált folyamat lezajlásának módján túl annak oka is rejtélyes.

Ez annál is meglepőbb és érdekesebb, mivel az alvás annyira széles körben elterjedt az élővilágban, hogy egyértelműnek tűnik: valami konkrét és fontos célja kell, hogy legyen. Az ecetmuslicáktól kezdve, a gyűrűsférgeken át, a fejlettebb élőlényekig szinte minden állat életében megfigyeltek olyan rendszeresen visszatérő inaktív periódusokat, amelyek ideje alatt jóval lassabban lehetett csak cselekvésre ösztönözni az egyedeket. Minden kapcsolódó kutatás azt sugallja, hogy az alvás még a legkezdetlegesebb állatok rutinjának is szerves részét képezi.

Az állatvilág egyes fajainak részletesebb vizsgálata sem teszi tisztábbá a képet: látszólag semmiféle egyértelmű összefüggés nem mutatkozik az alvási szokások és a fiziológiai szükségletek közt. Az ezzel kapcsolatos eddigi vizsgálatok alapján egy dolog tűnik világosnak: a különféle állatfajokat alvásritmusok elképesztő sokfélesége jellemzi. Egyes denevérek napi húsz órát is szendergéssel töltenek, míg a nagy testű legelő állatok kevesebb, mint négy órát alszanak. A lovak például állva szundikálnak, egyszerre mindig csak pár percig, és összeadva naponta alig három órát töltenek álomba merülve. A delfinek és a bálnák egyes képviselőinél az anya és az újszülött a szülést követő egy hónapot ébren tölti.


Ez a diverzitás pedig érthetetlennek tűnik mindazon szakértők számára, akik az alvás egyetemes funkcióját kutatják. Ahogy Marcos Frank, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója elmondta, az alvással töltött órák alatt a szervezet működésében fellépő változások szintén nagyon sokfélék lehetnek, de minden eddig megvizsgált élőlény esetében jellemző, hogy alvás közben az agy működése gyökeresen átalakul.

Ez tehát a fő oka annak, hogy az alváskutatók többsége az agyra koncentrál. Az alvás legjellemzőbb vonása, hogy egyfajta tudattalan, vagy egyes esetekben korlátozott tudatú állapotban telik. Az agy központi szerepét támasztja alá az is, hogy az összes eddig vizsgált állatnál megfigyelték, hogy alváshiány esetén a kognitív funkciók veszítenek először hatékonyságukból.

Az alvással töltött idő legnagyobb része úgynevezett lassú hullámú fázisban telik, ilyenkor könnyen detektálható, egységesen alacsony frekvenciájú hullámok jellemzik az agy elektromos aktivitását, amelyet a neuronok nagyjából egyidejű, másodpercenkénti aktiválódása okoz. A gyors szemmozgás nélküli, avagy NREM fázisnak is nevezett időszakokat gyors szemmozgásos, REM szakaszok szakítják meg, amelyeket az ébrenléthez hasonló agyi aktivitás jellemez.

Az elképzelések szerint, bármi is legyen az alvás fő célja, az NREM fázisában fejti ki hatását. Ekkor tér el ugyanis az agy működése legjobban az éber állapottól, a hullámok ráadásul az alvás elején a legnagyobbak, amikor a legfőbb szükség mutatkozik a pihenésre, majd lassacskán lecsökken a méretük. Ha pedig szokatlanul hosszú ideig nem térünk nyugovóra, amikor végre elalszunk, a kezdeti hullámok nagyobbak lesznek, mint normál állapotban jellemző.

Az alvás értelmével kapcsolatos magyarázatok két nagy csoportba sorolhatók. Az egyik vonulat képviselői szerint az alvás időszaka az agyműködés javítására, karbantartására szolgál, a másik elképzelés viszont az, hogy az alvó agy valójában valami nagyon is aktív, egyedi tevékenységet visz véghez. Az első elmélet több mint egy évszázada létezik különböző formákban. Kezdetben úgy gondolták, hogy az ébrenlét órái során valamiféle méreganyag halmozódik fel az agyban, és egy bizonyos szint elérése után ez elkerülhetetlenül alváshoz vezet, amikor is kitisztul a szervezetből. Ilyen anyagnak persze sosem találták nyomát, így a teória modern változatának hívei már inkább azt gyanítják, hogy az agy működéséhez szükséges, éber állapotban lassan kimerülő molekulakészleteket (fehérjéket, RNS-t, koleszterint) tölti fel ilyenkor újra az agy. Egyes állatokban sikerült is kimutatni, hogy a lassú hullámú fázisban megnövekszik a makromolekulák termelésének üteme, az elmélet kritikusai szerint azonban ez nem feltétlenül jelent ok-okozati összefüggést, vagyis semmi sem utal arra, hogy ezen készletek szintje befolyásolná az alvást. 

Az egyedi funkciójú alvó agy elméletének is hosszú története van. Sigmund Freud szerint az alvás fő célja az álmodás, bár ezt eddig semmiféle tudományos bizonyítékkal nem sikerült alátámasztani. Arra azonban több jel is mutat, hogy az alvásnak nagyon fontos szerepe van egy másik agyi funkció, az emlékezet működésének biztosításában, konkrétan az emlékek megszilárdításában. Ez utóbbiak ugyanis nem rögtön végleges formájukban vésődnek be agyunkba, ahogy átélünk egy-egy élményt. Az emlékeket először a rövid távú memória tárolja, majd a tapasztalat legfontosabb aspektusai átkerülnek a hosszú távú emlékezet rendszerébe.

Több állatokon, illetve embereken elvégzett kísérlet is azt sugallja, hogy a legerősebb emlékek akkor keletkeznek, ha azok megtapasztalása és az emlék előhívása között alszik valamennyit az alany. Patkányok agyába ültetett elektródák azt mutatták, hogy az állatok fejében alvás közben újra aktiválódnak azok a neuronok, amelyek ébrenlétük alatt szerzett élményeik során működésbe léptek. Úgy tűnik tehát, hogy az emlékek újra aktiválódnak az alvás óráiban, a megtapasztalt élmények újra lejátszódnak az álmodó agyában, mondja Jan Born, a Tübingeni Egyetem kutatója.

Sok kutatás tehát arra koncentrál, hogyan frissül és rendeződik át az emlékek rendszere az alvás ideje alatt. 2003 óta azonban egy harmadik alváselméleti irányvonal is egyre jelentősebb teret nyer. Az új teória gyakorlatilag összefogja a karbantartás és egyedi funkció elméletét, azt állítva, hogy az idegrendszer „rendberakása” és az emlékek bevésése összefügg.

A legújabb hipotézis szerint a dolog kulcsa a szinapszisokban, vagyis az idegsejtek közti kapcsolatokban rejlik: egy ideje már tudjuk, hogy az emlékek bevésődése során az ebben érintett neuronok között erősebb kapcsolat épül ki. A kutatók legújabb elképzelése az, hogy az ébrenlét időszakában folyamatosan új emlékeket konstruálunk, így rengeteg szinapszist teszünk erősebbé. Ez azonban nem folytatható a végtelenségig: egyrészt túlságosan sok energiába kerülne, másrészt idővel kifogynánk a felhasználható szinapszisokból, hiszen az összes kapcsolat a lehető legerősebb lenne, és nem tudnánk hova raktározni az új emlékeket.

A lassú hullámú alvás során viszont nincs jelentősebb információáramlás befelé, így a lassan és egységesen aktiválódó neuronok az egész agyban fokozatosan lazítanak az egymás közti kapcsolatokon, méghozzá olyan módon, hogy közben megőrzik egymáshoz képesti, relatív erősségbeli különbségeiket. Így egy újabb napra virradva megint lesz hova raktározni az emlékeket.


Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a szinaptikus homeosztázis elmélete néven emlegetett elképzelésnek lehet némi alapja. Embereken végzett vizsgálatok alapján az is kiderült, hogy a nap vége felé közeledve a szürkeállomány egyre több energiát igényel működéséhez. Giulio Tononi és Chiara Cirelli, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói és az elmélet megalkotói kimutatták, hogy a patkányok és az ecetmuslicák szinapszisai az ébrenlét óráiban egyre erősebbek, alvás közben pedig gyengébbé válnak. A szakértők azt is igazolták, hogy ha agyunk egy adott részét használjuk egy bizonyos tevékenység elsajátítása közben, akkor a következő alvási periódus elején ezt az agyi régiót a többinél intenzívebb lassú hullámok jellemzik. Ezt a fajta újrahangolást pedig érthető módon a legjobb nyugalmi periódusban végezni, hiszen ilyenkor következmények nélkül manipulálható az agy működése, mert úgysem csinál semmi különöset.

A szinaptikus homeosztázis elméletének persze vannak kritikusai, de kétségkívül megmozgatta az alváskutatás világát, és napjainkra a tudományterület legfontosabb teóriájává lépett elő, bár – ahogy sokan felvetették - jó lenne, ha többet tudnánk az elképzelésben leírt folyamatok konkrét működéséről.

Ami az elmélet egy érdekes versenytársát illeti, Jerry Siegel, a Kaliforniai Egyetem neurológusa szerint az alvás egyszerűen az energiafogyasztás csökkentésének egyik módja, amelyet akkor alkalmaz az adott élőlény, amikor a létezéséhez szükséges alapvető tevékenységeket elvégezte, tehát vadászott, evett, szaporodott stb. Siegel úgy gondolja, hogy az alvási szokások szoros kapcsolatban állnak az adott faj életmódjával, és ennek megfelelően fajonként eltérő célt is szolgál a pihenés időszaka.

És persze könnyen elképzelhető az is, hogy az összes teóriában van némi igazság, és az alvásnak összetett céljai vannak. Tekintve, hogy az agy minden élőlény esetében a legbonyolultabb szervnek tekinthető, egy ennek működését ilyen alapvetően befolyásoló folyamat sem lehet egyszerű. Tulajdonképpen talán az lenne a legmeglepőbb, ha egy napon kiderülne, hogy az alvás egyetlen funkcióval bír. Valószínűbb, hogy egy komplex, hatását rengeteg tényezőn keresztül kifejtő folyamategyüttesről van szó, amely várhatóan még sok álmatlan éjszakákat okoz az alváskutatók számára. 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

20. aAron_
2013.02.10. 12:22
Érdekes cikk volt. Személy szerint én sajnálom, hogy aludnom kell, sokkal jobb lenne nélküle
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. arrow aAron...
2013.02.10. 16:13
Nem hinném! Én tavaly november elején 13 napig nem aludtam. Azóta valamellyest rendeződött a helyzet, de még mindig nem alszom úgy mint előtte. Biztosíthatlak, ez nem valami jó dolog!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. SpyWeb
2013.02.10. 16:59
Ha ez igaz lenne, akkor valószínűleg már nem lennél közöttünk. A jegyzett alvás nélkül eltöltött idő világrekordja 264 óra.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. MR_47 SpyWe...
2013.02.10. 17:43
Szerintem azt akarta írni, hogy "nem tudtam kialudni magam rendesen", vagy vmi hasonlót.
Amúgy érdekes az is, hogy hamarabb belehalunk abba, ha nem alszunk, mintha nem ennénk.
Az a 264 óra elképesztő, sztem erre elég sokáig készült a rekorder, és az is tuti, hogy igen kevesen lennének erre képesek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. arrow
2013.02.10. 18:36
Nem akartam rekordot dönteni, nem hívtam hitelesítőt....
Később, mikor rendeződött valamellyest a dolog, voltam alváslaborban is. Ott megállapították, hogy minden alvásciklusom késleltetetten kezdődik, ill. a R.E.M. fázisom szinte teljesen eltűnt! Ez van.
Annyiban igazatok van - mint azt megtudtam a laborban - hogy a 'nem alvás' egy érdekes dolog. Lehet hogy te úgy érzed egész éjjel ébren voltál (forgolódsz, néha körbenézel, s szinte mindenre emlékszel ami körülötted történt), a gépek szerint mégis alszol...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. 0rigami
2013.02.11. 01:08
Na, bármi is legyen a célja, most megyek horpasztani, majd reggel meglátom mi lett az eredménye!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. mtrx220
2013.02.11. 08:31
én úgy gondolom, hogy az alvás célja az, hogy pihenjen az aktív tudat. a tudatalatti akkor indul be, amikor alszunk.
akkor fel tudja dolgozni amit látsz naponta. mert ugye mondani sem kell, hogy tudatalatti van, és a világ is sokkal de sokkal több mint amit látunk és meg tudunk érinteni; nem is értem miért nem tulajdonítanak neki nagyobb jelentőséget. ez szerintem gáz, és ijesztő is egyben. technológiailag fejlődünk, de egyéb szinten meg megyünk visszafelé az őskorba.
ha kutatnánk és tanulnánk, úgy értem tényleg kutatnánk és komolyan. nem mindenféle spiritiszta hülyeséggel megbolondítva. sokkal magasabb fejlettségi szinteket lehetne szerintem elérni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. zdienes
2013.02.11. 09:58
elég érdekes számomra hogy a muslicák agyi tevékenységeit képesek valamilyen szinten mérni.de még érdekesebb,hogy a vízben élő tüdővel lélegző emlősök ezt az alvás dolgot hogyan oldják meg.a delfinek pl. elég intelligensek,ezt is patent módon oldották meg :[LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. fema90
2013.02.11. 10:53
Azt hittem, azért kell aludnunk, mert amúgy nagyon leterhelnénk a [wow] szervereket... :-D
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. MZperX75
2013.02.12. 14:29
Azok a Sámánok,akik ősi(varázslás művészetét,hagyatékát valójában őrzik) dél amerikai varázslók"látók" -Tudós emberek- itt nem a hétköznapi tudomány szó megnevezése értelmében a "tudós" hanem a varázslókbrujó-k.
Szerinti tudós varászló harcos,szerint az alvás az az álmodás, nem más mint az ember igazi valósága.
Szerintük fénylények vagyunk ,akik megálmodják a "valóságot",csak ezt jól elfelejtettük,az idők folyamán.
Az álmodó test álmodja a a tapasztalt materiális valóságot,mind ez csak káprázat...nincs szilárd test...stb

Persze lehet többféleképp ezt magyarázni ,de mi vajon az igazság,ha a sámánok tudásából indulunk ki akkor a ma kór tudománya ,még csak gyerekcipőben sind az igazi misztériumok megfejtésében.

(Carlos Castaneda ,Az álmodás művészete,Don Huan tanításai,Mesék az erőről,Ixláni utazás stb)
Érdekes misztikus scifi-olvasmány mindenkinek....
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. juron
2013.02.12. 20:06
Azért alszunk mert:
-A szervezetünket regenerálni kell, és ehhez olyan kapacitás kell, ami mellett nem tartható fel az "öntudatos" vagyis "normál" agyműködés.

-A másik egybeesik a fentivel, vagyis a memória "rendezése", és maga az agy regenerálása ami értelem szerűen szintén nem megy "on the fly" módon, vagyis ki kell kapcsolni (ki van kapcsolva) a "normál" éntudatos mód.
Példaként gondoljatok a számítógép merevlemezének töredezettségmentesítésére.

Hogy az álom akkor miért van pontosan nem tudom, de egyértelműen a memória rendezés, és a tudatalatti (sőt, érzelmek) feldolgozásának valamiféle kombinációja.
Egyébként aki mélyen, jól alszik, és frissen ébred (nevezzük ideális alvásnak), szinte soha nem emlékszik arra mit álmodott.

Az álmokra akkor emlékszünk általában a legjobban, ha felébresztenek az alvási ciklus normális befejeződése előtt.

Az hogy ezeket sem tudják egyes kutatók, számomra a szomorú vicc kategória...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. VAjZY
2013.02.12. 22:55
"[...]a legerősebb emlékek akkor keletkeznek, ha azok megtapasztalása és az emlék előhívása között alszik valamennyit az alany." Miért, a gyenge emlékek megtapasztalása és előhívása közt nem alszik senki? Ez egy értelmetlen mondat.
Az pedig alap, hogy ki kell pihenniük magukat a sejteknek/szinapszisoknak, és az is, hogy erősebbek a kapcsolatok ébrenlétkor, tehát minél több szinapszis van terhelve, annál jobban igényeljük az alvást, és azért erősödnek, mert mindig az aktív napodra emlékszel a legjobban (szinte 100%-os direkt elérés). Egy emlék erőssége pedig szerintem nem mástól függ, mint a "sokkhatás" erősségétől, ami az adott pillanatban ér. (erős dopamin, adrenalin, stb fröccs a szinapszisoknak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. VAjZY juron
2013.02.12. 23:04
juron Féligazságokat írsz, és ezzel -ha egy kicsit is értelmes vagy- szerintem Te is tisztában vagy. Ha ez így van, miért vagdalózol akkor? Soha nem értettem az ilyen mindent tudó embereket. Saját példám a bizonyíték arra, hogy nem igaz, amit a harmadik, negyedik bekezdésedben írsz. Arról nem is beszélve, hogy ilyen mondatokat "fogalmazol" meg: "Hogy az álom akkor miért van pontosan nem tudom, de egyértelműen[...]" Most akkor tudod vagy sem? Természetesen mind tudjuk erre a választ, ne válaszolj rá, kérlek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Humbuk
2013.02.13. 10:18
juron: Bizonyos kísérletek, nem olyan egyszerűek, mint ahogy azt először gondolnánk ha emberekről van szó! A legtöbb ember nem engedi, hogy meglékeljék a koponyáját és elektródákat vagy más szenzorokat dugjanak bele. Bevallom, hogy én sem engedném, mert tartok tőle, hogy ottmaradok.
Emiatt a lassabb, de járhatóbb utat követik. Ugyan is a koponyán kívülről sokkal nehezebb és pontatlanabb a mérés.(persze az elektromosságon kívül, mást is meg kell mérni)
Ezért nem igen vagyok meglepődve, hogy még csak itt tartunk.

Véleményem szerint, mindegyik elméletben van igazságtartalom, azonban nem hiszek abban, hogy az alvás csak egy folyamatot takar. Talán mindet együtt.

Én pl 85%-ban emlékszem az álmaimra és csak remélni tudom, hogy nincs köze a valósághoz, mert néha értetlenül állok a dolgok előtt: "Mi a fa**?!!"
Én úgy tartom, hogy az álmaink az adott élményeink és irányadó gondolataink keverékei, de hogy ez hogyan és miért ölt formát, azt szívesen megtudnám
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. nextman
2013.02.15. 13:51
Szerintem az a legerdekesebb, hogy nincs egyetlen olyan allat sem, ami nem alszik.
Nem mond ez akar az evolucionak is ellen?
Nem lenne szuksegszeru, hogy mindenfajta eloleny kialakuljon, olyan is ami alszik, meg olyan is, ami nem?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2013.02.15. 17:33
Azért az alvás nem ilyen fogalom. Van még számos más dolog is, amik minden élőlényre igazak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Terror nextm...
2013.02.15. 17:34
nextman - meg olyan is, amelyik nem eszik, nem? Amúgy amit írsz, az nem igaz, csak a központi idegrendszerrel megáldott állatok alszanak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Cannapeace
2013.02.15. 19:45
Az alvás olyan mint egy másik dimenzió sík vagy legyen virtuális valóság egy biztos ha tehetném soha nem ébrednék föl mert még olyan nem fordult elő hogy álmomban álmos lettem volna.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. zodiac83
2013.02.19. 16:04
@MZperX75:
Arról nincs infó, hogy a sámánjaid nem látták-e véletlenül a Mátrixot tudatmódosító szerek hatása alatt?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Resike
2013.03.03. 22:21
A "for ciklusnak" végig kell mennie az agy sejtcelláinak az összességén és véghezvinni a megfelelő anyagcserét azokban amelyek megkövetelik ezt. Viszont ez nem lehet az olyan területeket megtenni amelyek éppen használatban vannak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!