iPon Cikkek

Destiny: The Taken King - Egy éve is így kellett volna

Dátum | 2015. 10. 16.
Szerző | InGen
Csoport | JÁTÉK

Valószínűleg sosem tudjuk meg, milyen lett volna eredetileg a Destiny. Legalábbis a második rész megjelenéséig biztosan nem. De felmerül a kérdés: muszáj tudnunk? Mert bárminek is tervezték annak idején a játékot, a végül kiadott, a beszámolók szerint alaposan megnyirbált végeredmény egy új utat jelölt ki a Bungie számára az utóbbi egy évben. A stúdió pedig elindult ezen az úton és végigment rajta, hogy kihozza a játékból a legtöbbet. Ez a kezdetekkor talán azt jelentette, hogy sokaknak csalódniuk kell benne, mostanra azonban már a Bungie is megértette, hogyan lehet igazán élvezetessé tenni ezt a formulát. A Destiny továbbra sem MMO, egyszerűen csak egy nagyon jó kooperatív shooter az egyik oldalon, és egy kiváló kompetitív shooter a másik oldalon. Így tehát a The Taken King kiegészítő is ennek az útnak egy újabb állomása, bár azt egyértelműen kijelenthetjük, hogy sokat változott a játék, ezen változások jelentős részét pedig mindenki megkapta a 2.0-ás patch behozatalával. De kezdjük az elején. Ki is az a Taken King, és mit akar tőlünk? Nos, ő annak a Crotának az apja, akit korábban eltettünk láb alól, és egész egyszerűen ki akar irtani mindenkit, akinek köze volt hozzá, meg azt is, aki csak úgy útban van. A neve Oryx, és egy megfelelően csúnya dög, rendkívüli hatalommal, valamint egy elpusztíthatatlannak tűnő csatahajóval, a Dreadnaughttal.
A Destiny egyik legtöbbet kritizált része a narratíva gyengesége és a sztori hiánya volt. Éppen ezért a Bungie az új kiegészítővel duplán ráállt erre a témára, és végre egy egészen korrekt kis történetet rakott össze. Ez egyébként egy fantasztikusan látványos bevezető videóval kezdődik, melyben végignézhetjük, ahogy Oryx és serege egy támadással lerendezi az Awoken Királynő teljes flottáját, és egy lyukat üt a Szaturnusz gyűrűjébe. A helyzet tehát nem éppen rózsás, már csak azért sem, mert Oryxnak megvan a képessége arra, hogy bármelyik ellenséges csoport képviselőjét átállítsa a saját oldalára - így jön létre a taken végtelennek tűnő serege. A mi feladatunk az lesz, hogy valahogy elpusztítsuk a jó öreg Oryxet, de ehhez először is valahogy fel kell jutnunk a hajójára, ami előkészületeket igényel. Ha pedig fent vagyunk, végig kell lőnünk magunkat rajta, míg szembetaláljuk magunkat a nagyfőnökkel. Ahogy azt megszokhattuk, a Destiny főhőse néma, a történeten ezúttal Eris Morn és a Nathan Fillion által szinkronizált, rendkívül laza Cayde vezet végig minket. Ami azonnal feltűnik, hogy az írás minősége rengeteget javult, végre úgy érezhetjük, hogy a két karakter tényleg megéli a történetet, nem csak kommentálnak azzal kapcsolatban, hogy merre kéne mennünk. Harmadiknak pedig ott van a játékos karakterét képviselő Ghost, akinek ezúttal már szintén sikerült remek sorokat írni, és amikor ezeket az újonnan behozott Nolan North hangján kapjuk meg, akkor hamar kiderül, hogy tényleg egy minőségi előrelépésről van szó.
Habár be kell vallanom, először egy kicsit aggódtam. A történet során ugyanis többször vissza kell térnünk korábban már látott helyszínekre, ezeket azonban sok esetben kibővítették a készítők, szóval nincs szó minden esetben teljes ismétlésről. Emellett az ellenségek esetében is úgy tűnt, hogy a Bungie spórolósra vette a figurát, a taken ugyanis gyakorlatilag a korábbi ellenfeleinkből áll, csak megváltoztatott grafikával. Hamar kiderül azonban, hogy több új képességet is kaptak, ami miatt jóval veszélyesebbek, mint korábban: némelyikük tud például osztódni, megint mások képesek kis távolságokat teleportálni, ezzel pedig alaposan megvariálják, hogy milyen harci stílust érdemes ellenük alkalmazni. Ráadásul a szemétládák egy portálon keresztül bárhol megjelenhetnek. A teljesen új területnek számító Dreadnaught pedig egészen egyszerűen elképesztő. Nem elég, hogy valami döbbenetesen jó művészeti színvonalon készítették el (ez mondjuk az egész játékra jellemző, tehát végső soron nem nagy meglepetés), de a pályatervezés az egyik legjobb, amit az utóbbi időben FPS-ben láttam. A hatalmas hajó ugyanis tele van különböző járatokkal és titkos zónákkal, melyeket sok esetben csak nehéz platformrészek után tudunk elérni - ráadásul ezek a platformok jellemzően láthatatlanok is, csak akkor tűnnek elő, ha Ghost szkenneli őket, és akkor sem sok ideig. A küldetések változatossága terén is hatalmas az előrelépés, szó sincs már olyan missziókról, amikor lerakjuk Ghostot, visszaverjük a hullámokban érkező ellenfeleket, majd megyünk tovább.
A The Taken King ráadásul az összecsapások dizájnjában is élen jár. Ebben az alap Destiny, és a két kiegészítője is jó volt, hiszen végső soron a Halo-játékokban már bevált formulát vitte tovább a Bungie, de ez a kiegészítő a csúcsra járatja ezt az egészet. Főleg a bossharcok esetében, amik kifejezetten változatosra sikerültek, nehezek és hosszú ideig tartó, komoly odafigyelést igényelnek. Ennek megfelelően viszont a teljesítésük hatalmas sikerélményt jelent, tényleg úgy érzed, hogy elértél valamit. A történet befejezése után pedig a questek folytatódnak, igaz kevesebb narrációval és nem annyira szorosan kapcsolódva az alapsztorihoz, inkább kiegészítve azt. Ezek a küldetések még a korábbiaknál is keményebbek, viszont kiváló lootokat lehet szerezni belőlük. Örömteli viszont, hogy olyan helyekre is elvisznek, melyek annak előtte raidek helyszínei voltak, így aki anno kimaradt ezekből, az legalább láthatja, hogy néznek ki ezek a területek. A kiegészítő kapott négy új strike-ot is, melyeket sikerült jobban beépíteni a küldetésrendszerbe, mint korábban. Felépítésüket tekintve a már ismert módon működnek: legfeljebb három játékosból álló csapat teljesítheti őket, és leginkább a hosszú, sok esetben együttműködést is igénylő bossharcokat helyezik a középpontba. Számomra az egyik legemlékezetesebb a Rasputin bázisában vívott utolsó harc, ami a platform elemek és a lövöldözés tökéletes vegyítése, és egy annyira élvezetes küzdelem, hogy szó szerint sikongattam, amikor meg tudtuk csinálni.
A Dreadnaught természetesen új patrol küldetések helyszíne is, de ezen kívül bekerült egy újfajta publikus esemény is a játékba. Ez a Court of Oryx, melynek keretén belül artifactokat helyezhetünk le az Oryx udvarában megtalálható hat szobor egyikéhez, különböző erősségű, de alapvetően elég nehéz ellenfeleket megidézve ezzel. A legyőzésükben egyszerre legfeljebb kilencen lehet részt venni, és mindenféle frankó jutalom üti a markunkat, ha sikerül. És akkor térjünk rá picit a küldetésrendszert ért változásokra: a Destiny első évéből származó összes eseményt küldetéssé alakították át, a korábban elvetett küldetéseket visszavehetjük a Hall of Guardiansban, és most már összesen egyébként 32 quest és 16 bounty lehet nálunk egyszerre. Főleg az utóbbi a fontos, ráadásul a teljesülésük esetén nem kell visszamennünk a Towerbe, hanem egyszerűen csak a menüből kiválthatjuk őket, bárhol is legyünk. Szintén változáson esett át a szintezési rendszer. A karakterünk szintje és a Light-szint most már teljesen elkülönül egymástól: az újonnan megemelt 40-es szintlimitet kizárólag tapasztalati pontokkal tudjuk elérni, míg a Light most már egyfajta "gearscore"-ként funkcionál, vagyis a felszerelésünk támadási és védelmi értékeinek összessége határozza meg. Egyszerűsödött a játék gazdasága is: nincs többé Vanguard mark és Crucible mark, a kettőt egyesítették, és most már Legendary mark van helyette, ami ráadásul a glimmerhez hasonlóan megosztott a teljes accountunkon. De nem marad változatlanul a frakciók működése sem: most már nem kell class-specifikus páncélt felvennünk az adott frakciótól, hogy oda gyűjtsük a reputációt, hanem hetente változtathatjuk meg, hogy melyik frakcióhoz akarunk gyűjtögetni. Továbbá minden olyan dolog, ami növeli a Crucible vagy a Vanguard reputációnkat, az a kiválasztott frakciónk reputációját is növeli majd.
Talán ezeknél is fontosabb, hogy minden karakterosztály kapott egy-egy új alosztályt a már meglévő kettő-kettő mellé. Itt leginkább azt érdemes kiemelni, hogy a Hunter új alosztálya, a Nightstalker mindenféle támogató képességgel érkezik, így ez a karakter olyan szerepkörökre is használható, amire korábban nem - eddig szinte teljesen csak a támadásban jeleskedett. A Shadowshot néven futó szuperképességével oda tudja kötni az ellenfeleket egy területre, a Voidwall gránátjával egy lángoló falat tud felhúzni, míg a Smoke-kal lelassítja és dezorientálja a népet. Mindegyik nagyon jól használható csapatban. Persze a többiek is gazdagodtak látványos képességekkel: a Warlock új Stormcaller alosztályának szuperképessége a Stormstance, amivel lebegés közben villámokat szórhatunk, és még külső nézetbe is vált a kamera, hogy tökéletesen élvezni tudjuk a látványt - PvP-ben brutális irtást lehet rendezni vele, főleg ha az ellenség játékosai közel állnak egymáshoz. A Titan új alosztálya a Sunbreaker, aki pedig egy szintén eléggé pusztító szuperképességet kapott: ez a Hammer of Sul, aminek keretein belül hősünk egy marha nagy lángoló kalapácsot dob le a földre, ami aztán területre ható sebzést fejt ki. Jó ötlet, hogy az új alosztályokhoz kapcsolódik egy-egy speciális küldetés is, amit teljesítve megkapjuk a szuperképességet, némileg átugorva ezzel a többi alosztályra jellemző lassú fejlődés egy részét.
Ami a PvP multiplayert illeti, a The Taken King nyolc új pályával (mindegyik remek) és három új játékmóddal bővíti a felhozatalt - igaz, ebből kettő a már korábban ismert módozatok átalakított verziója. A Mayhem a nevének megfelelően teljes káoszt ígér: tulajdonképpen a mezei Team Deathmatch felturbózott verziójáról van szó, ahol a speciális képességek és a respawnok sokkal gyorsabbak, és rengeteg felvehető töltényt találhatunk a special és heavy fegyverekhez. Innentől kezdve nem nehéz elképzelni, mekkora darálás megy. A Zone Control a sima Control spéci megfelelője, és a lényege, hogy csak akkor jár pont, ha megtartjuk három kontroll pont egyikét - a gyilkolások nem járulnak hozzá az összpontszámhoz. Végül a Rift a ténylegesen új mód, ami tulajdonképpen az amerikai foci helyi megfelelője. Valójában arról van szó, hogy a Capture the Flag szabályrendszerét módosították úgy, hogy csak egyetlen "zászló" van a pályán, ez a Rift. Ezt kell felszedni, majd nyilván megküzdeni a birtoklásáért, végül pedig az ellenfél kapujába kell bevinni. Mindezt ugrással kell megtennünk, de a különösen szórakoztató az egészben, hogy dupla pont jár azért, ha háttal ugrunk be a "kapuba". Az egész nagyon élvezetes, hiszen folyamatos harcokkal jár, onnantól kezdve, hogy spawnol a Rift, majd jön az üldözés, végül pedig röhöghetünk annak célba juttatásán.
Összességében amit fel tudok hozni a The Taken King ellen, hogy a Destiny eddigi múltjához hasonlóan most is túlságosan véletlenszerű az, ahogy jó cuccokhoz juthatunk, illetve a tény, hogy még mindig sok farmolás szükséges a raid szintjének eléréséhez. Ez a farmolás pedig ismétlődő tevékenységeken keresztül valósul meg, amibe azért bele lehet fáradni. Ez a pillanat pedig nagyjából 10-12 óra után bekövetkezik, így nem biztos, hogy a The Taken King a legjobb ár/érték arányú kiegészítő. Jelenleg ugyanis önmagában csak digitálisan lehet megvenni 12 990 forintért. Persze a rajongóknak kötelező a beszerzése, és nagyon sok újdonságot kínál, amikről még nem is írtam a cikkben, de egy kicsit azért több, ténylegesen új tartalmat vártam volna. Aki viszont most vágna bele a Destinybe, annak számára ez a legjobb alkalom: az utolsó kiegészítővel a játék végre olyan, amilyennek eredetileg kellett volna lennie, összességében rengeteg tartalmat kínál, és minden kiegészítővel együtt megvehetjük a Destiny Legendary Editiont nagyjából 18 ezer forintért. Azt pedig nem szabad elfelejteni, hogy a The Taken King újdonságai mellett a Destiny minden alapvető pozitívuma megmaradt: a zseniális, tulajdonképpen semmi máshoz nem hasonlítható tűzharc, a fantasztikus grafika, az elképesztő zene és a legjobb felhasználói felület, amit valaha játékba tettek. Így tehát a The Taken King önmagában nem kaphat 90% feletti értékelést, viszont kezdőknek a Legandary Edition bőven efölötti pontszámot kapna. Csapjatok le rá!
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

10. Whysper
2015.10.16. 09:01
Szerintem a legnagyobb butaság egyetlen egy dolog volt. Platformok ,hogy PC-t kihagyták. Pedig Sokan csak ezért nem játszottuk és MMO bázis azért elég szép számban létezik PC szektor játékosai között.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.10.16. 10:32
Bungie nem a PC-s igények kielégítéséről híres A Marathon is Mac-es volt, a Halo-k ugye Boxra készültek (a PC verziók nem a Bungie munkái), szóval a Destiny is valahol várható volt, hogy konzol exkluzív lesz. Lényegében egyedül az ONI és a Myth széria készült a Bungie által PC-re, ami nem sok
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. kihaennem
2015.10.16. 10:45
ez egy borzalmasat repetitív unalmas játék. bármit is csinálnak
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Ashface
2015.10.16. 11:20
Ha kijön PC-re én is biztos hogy játszottam volna vele. Anno a kiadása előtt, mikor még nem volt kőbe vésve hogy csak konzolra jön, sokan reménykedtünk benne, hogy hátha előbb-utóbb bejelentik a pc-s megjelenést is. Aztán nyilvánvalóvá vált, hogy amíg konzolon pénzt tudnak csinálni belőle, addig tuti nem fognak a pc-s porttal foglalkozni, lehet utána sem. Néha egy-egy ilyen cikket elolvasok róla de kb. azóta nem nagyon érdekel komolyabban. Egy játékért meg nem vesz az ember konzolt ha nincs. Sebaj, majd a Vermintide-dal jól megvigasztalom magam.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. mikej95
2015.10.16. 20:31
A játék még így is 70% tiszta, élvezhetetlen, repetitív grind és harc a véletlen szám generátorral. Persze az összes MMO az. Ennyi pénzből legalább egy normális történetre futhatott volna a kezdetekről.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. YellowFlas...
2015.10.18. 13:51
Egész egyszerűen nem értem, hogyan lehet ezzel a szarkupaccal huzamosabb ideig játszani. Vannak streamerek akik 0-24 ezt tolják. Vicc.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Solear
2015.10.19. 08:24
Hát hogy a sok negatív mellett valami pozitiv is legyen szerintem annyira nem volt rosz. A Destiny miatt vettem anno életem első konzolját, és tanultam meg kontrollerrel inrányítani FPSt. Nem bántam meg, bár eleinte nagy csalódás volt, mert a sztorit szépszabdalták hogy DLC--ként adogassák el igy az alapjáték sztorija értelmetlen. Ami viszont tetszett hogy visszatérős játék. Én toltam olyan 2-3 hónapot aztán hagytam, mert egyszerűen nem volt benne content. A Taken King adott ehhez még pár óra játékot, meg kb 1 hónapnyi gőzt amivel elvoltam, de már igy 290 light on annyira nem tudok mit csinálni szólóban a PVP meg nem érdekel szóvam ennyi volt.. 2-3 hónap és jön a köv. kiag akkor megint lesz benne pár hét és igy fog ez menni egy jódarabig.. Engem egyátalán nem zavar az sem hogy nem jött PC-re, sőt örülök is, mert a mostani gépem nem vinné úgy ahogy a PS, és mind a mai napig rácsodálkozok hog milyen jó grafikája is van..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. balikabo
2015.10.19. 09:33
310 es light lvl a hard raid előtt a max szint amit elérhet egy játékos, szóval 290 ligh lvl nél még a közelében sincs az ember annak hgoy már ne legyen mit csinálnia. Mi a hétvégén csináltuk meg végre a Raidet, elképesztőan nagy feelingje volt baromira élveztük, msot 306 os vagyok light lvl-be és lassan jön a hard raid, még mindig van 4 küldetéssorozatom amit nem fejeztem be mert nem volt rá elég időm eddig pedig napi 4-5 órát játszom vele. Néha unalmas? Igen. De melyik mmo nem az ha grindelésről van szó? Haverokkal játszva viszont mindíg vannak új dolgok és ez e lényeg nekem hogy van egy társaság akikkel eltölthetem az időmet egy fantasztikus játékban mert minden strike, pvp meccs, vagy csak patrol más más szituba kever amiken nagyon jókat lehet derűlni vagy bosszankodni. Össze kell m ég gyűjtenem a halott ghostokat is, fregmenteket, az külön élvezet mert olyan területeket fedezhetek fel amiket amúgy nem és olyan ügyesség kell 1-2 megszerzéséhez hogy az embert nagy sikerélmény tölti meg ha megkaparintja, azt vettem észre hogy sok ember azért fikázza mert fogalmuk nincs mennyi tartalomv an a game-ben, múltkor egyik emebr ócsárolta hogy mennyire szánalom hogy nincs semmi új quest a game-ben és hogy csak a mars kapott egy küldetésnyi kis aszteroidát. Kiderült hogy a sárc el sem ment addig hogy a Drednaught-on mászkálhasson, de levonta a következtetést hogy nincs benne tartalom. Szóval sok embernek fogalma nincs miket lehet csinálni a játékba de mégis kiakadnak hogy nincs mit csinálni(ez általában az angol tudás hiánya és a lustaság jele, képtelenek utánanézni, rákeresni, megkérdezni, ha valmi nem világos akkor már inkább close application és megy a forumra hogy szar) 11k volt a Taken King, ezért már most kaptam több mint 1 hónapnyi játékidőt, nekeme z megéri, lehet én vagyok az egyetlen de nekem ez megér ennyi pénzt.(ha veszek egy single gamet az se olcsóbb és azt kijátszom 2 nap alatt)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. csati777
2015.10.19. 11:02
Megfigyelésem szerint a Destiny rajongói leginkább a hagyományos FPS-ek irányából érkeztek, a legtöbbjük sosem játszott MMORPG-vel vagy Diablo-szerű játékokkal. Nekik hatalmas élmény a lootolás, a raidek, stb. Aki a másik irányból közelít, annak elég nagy csalódás a lebutított rendszer.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. balikabo
2015.10.19. 11:53
Vannak kivételek, 5 éven át lineage 2 őztem, 2 évet wow-oztam és 2 éve tolom a final fantasy 14 et, mellette diablo 3 ban 450 es paragron szinten vagyok, (diablo 2 és 1 is kimaxolva gyakorlatilag) , mindezek mellett 7 évet versenyszerűen cs-tem, szóval elhiheted van viszonyítási alapom
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!