iPon Cikkek

Dying Light: The Following – Zombi racer!

Dátum | 2016. 03. 20.
Szerző | Magrathea
Csoport | JÁTÉK

A lengyel Techland profi csapat, de nem azok a rideg profik, akiket az AAA kategóriában többnyire látni. Sokszor szóvá is tették, de látszik is a munkájukon, hogy abban szívük, lelkük benne van. A Dying Light, melyet sokáig csak a Dead Island és a Mirror’s Edge különös keresztezéseként emlegettünk a megjelenése előtt, sokat váratott magára. Azonban megérte várni, mert egy olyan nyílt világú zombis akció-horrorjátékkal gazdagodtunk, ami magasan kiemelkedik a zombis címek áradatából, megvan a saját arca, az egyedi játékmenete, amihez sikerült egy roppant szimpatikus főhőst és a műfaj határain belül egészen jó sztorit és körítést is társítani.
A Dying Light az a játék, ami elé egyszerűen csak jó leülni (még ha végig is vittük már), órákon át aprítani a zombikat és parkourözni a házak tetején, próbálgatni a kihívásokat vagy megcsinálni egy-egy kihagyott mellékküldit, esetleg nyitva hagyni a kooperatív módot, hogy mások is becsatlakozhassanak mellénk, vagy épp ellenünk (Be the zombie mód). Ha még élénken él bennetek ez az élmény, vagy csak most kaptatok kedvet, akkor van egy jó hírünk. A The Following kiegészítő hozza az alapjáték szintjét, mind a tartalom minőségében, mind pedig a mennyiségében. Jók az újdonságok és a sztori is egészen hangulatos. Vágjunk is bele a közepébe, hogy minél hamarabb kezdhessetek játszani! :) A The Following kiegészítőt külön kell indítanunk, nem egy küldetésként jelenik meg csupán. Nincs miért aggódni viszont, mert mindent viszünk magunkkal a kiegészítőbe, sőt, javasolt is, hogy legyen egy már magasabb szintű karakterünk, de ha befejeztük az alapjáték prológusát, minden további nélkül nekivághatunk (ilyenkor nyilván a kihívás nagyobb). Nem árt tudni, hogy visszafelé is ugyanígy működik a dolog, tehát ha kijátszottátok magatokat, akkor vihetitek az összes tárgyatokat és képességeteket vissza Harranba (a buggyt persze nem lehet ott vezetni). Ha használjátok a mobilos társapplikációját a játéknak, az is megy az expanzióban, ott is van ugyanis szállásmester (quartermaster). Ha fontos nektek a történet, akkor viszont javaslom, hogy a fő sztoriszálat fejezzétek be a Dying Lightban, aztán ugorjatok csak a kiegészítőre. Fontos viszont megjegyezni, hogy az sem annyira jó, ha mindent befejeztek, mert bár behozták már a Legend szinteket, arra az esetre, ha kimaxoltátok a parkourözést, a közelharcot vagy a túlélő képességfát (esetleg mindet), a túlfejlődés erősen megkönnyíti a kiegészítőt. Nehéz vagy rémálom fokozatra persze ez nem érvényes, ott tényleg olyan nehezítések vannak, amik miatt gyakorlatilag nincs olyan, hogy túlfejlettség. Ha már itt tartunk, a Legend képességfa nem túl izgalmas, tulajdonképpen egy csomó statisztikát növelhetünk rajta (még 250 szinten keresztül), mint például a közelharci sebzés, a HP, regeneráció és így tovább. Ez már a kiegészítő előtt bejött egy tapasszal, lehet vele szerezni pár extrát is, mint emblémák és skinek. Mielőtt azonban nagyon elvesznénk a részletekben, nézzük meg, hogy mi is ennek a kiegészítőnek a lényege.
A történet ott indul, hogy találunk egy félholt túlélőt, aki hírekkel szolgál a karantén zóna külterületeiről, miszerint valamiféle kulthívőknek sikerült valahogy Antizin nélkül ellenállniuk a fertőzésnek. Hősünk így elindul körülnézni Harran vidékies agglomerációjában, annak érdekében, hogy biztosítson a társainak Antizin utánpótlás híján valami alternatív megoldást a túlélésre. Hamar meg is találja a magukat a Nap gyermekeinek hívó földműveseket, akik úgy néz ki, hogy tényleg védettek valamilyen módon a fertőzéssel szemben. Azonban ahhoz, hogy találkozzunk a vezetőjükkel, az Anyával, meg kell szerezzük a bizalmukat.
A bizalom pedig nem jön könnyen, rengeteg mellékküldetést kell megcsinálni a népnek, hogy egyre feljebb tornásszuk magunkat a kis hatfokú bizalomlétrán, a kívülállótól egészen a (Children of the Sun) tanítvány szintig. Ez egyrészt kell, mert csak így tudunk haladni a sztoriban, másrészt jó, mert ad, majd erősít egy számszeríjat, ami egészen jópofa kis fegyver, nekem szimpatikusabb volt, mint a korábban behozott íj, és hát jobb hogy tüzelés után kell felhúzni és nem előtte. Ehhez is vannak extra lőszerek, amiket le tudunk gyártani hozzá. Persze a számszeríj nem az egyetlen újdonság a tárgyak közt, jön be pár gold tieres új fegyver és újfajta fejlesztésekhez is találhatunk recepteket, szóval lesz mit gyűjtögetni és fejleszteni. A szép új fegyverek mellé persze járnak csúnya új zombik is: a ’freaks of nature’ típusúak, melyek megölése opcionális, nincs hozzájuk küldetés, a mini térképen viszont jól felismerhető ikonnal vannak jelezve. Ezek tulajdonképpen hatalmas, boss verziói a játék rendhagyó zombijainak. Van egy, amelyik a lassú, bazi nagy kalapácsos ’goon’ óriás verziója, egy másik a gyorsan nekünk rontó vagy sziklákat dobáló ’demolisher’ szteroidos változata, ez látható a lentebbi képen, Holler névre hallgat. De a köpködősből és a többiből is vannak. Ezeket egyébként kooperatívan javasolják ölni, de szólóban is le lehet őket nyomni. Mindegyiknek megvannak a gyenge pontjai, de igazából "gyáva" módon is el lehet őket intézni, Hollernél például a háztetőről vagy a balkonról lövöldözve, ahol nem tud minket elérni (amikor követ dob elbújunk nyílván). Ez persze a nyílt világú játékoknál így szokott lenni, nehéz megoldani, hogy ne lehessen „csalni”, és szerencsére van olyan zombi, amelyiknél nem is lehet (vagy én nem jöttem rá hogyan).
Nem új ellenfelek, de újfajta kihívást jelentenek a volatile fészkek, melyek a természet lágy ölén, barlangokban és egyéb sötét helyeken találhatóak meg. Ezek kipucolása egészen jó móka, ha nincs meg a zombitrutyizós túlélő képesség, akkor pedig enyhén szuicid tevékenység. A fészkekben éjjel nincsenek volatile zombik, nappal viszont tele vannak, ám ha bekenjük magunkat, ők sem vesznek észre, így ügyelnünk kell arra, hogy mindig legyen rajtunk zombi testápoló, és akkor nem annyira nehéz kipucolni a fészkeket, még nappal sem.
Most pedig jöjjön a buggy, amit rögtön a megérkezésünk után be is gyűjthetünk magunknak. A mi saját kis járgányunk, mellyel érdekes módon egyedül leszünk, mint járművet birtokló egyének, rajtunk kívül ugyanis senki másnak nem lesz verdája, de hát ez egy gameplay döntés, ami teljesen érthető egyébként. A buggy egy egészen újfajta ízt ad hozzá a Dying Light élményhez, ami egy kicsit háttérbe szorítja a parkourt, de aggódni azért nem kell, mert nem teljesen. A buggy egyrészt elengedhetetlen a gyors közlekedéshez a tágas vidéki környezetben, de egyben hatékony zombiölő és menekülő eszköz is. Kapunk hozzá egy külön képességfát (Driver), melynek segítségével fejleszthetjük a szerelő és sofőr adottságainkat. A buggy a többi felszerelésünkhöz hasonlóan rongálódik, illetve benzin is kell bele, amit szerezhetünk benzinkutakon, vagy az úton álló autók tankjából. A rongálódó alkatrészei minőségüktől függően 3-5 alkalommal javíthatóak, a javításhoz vagy új motor/fék stb. készítéséhez pedig újfajta alapanyagokra lesz szükségünk, amiket főként autók motorházából és árusoktól gyűjthetünk be.
Alacsony sofőr szinttel nem érezhetjük magunkat túlságosan nyeregben, nappal ’viral’ zombik ugrálnak fel és kapaszkodnak meg a buggy vázában, hogy egy kicsit összekarmolásszanak (és eltakarják az utat), éjjel pedig pillanatok alatt egy egész hordányi ’volatile’-t tudunk összeszedni, amikkel a nyakunkban ha nekimegyünk valaminek… hát annak nem lesz szép vége. Márpedig ilyenkor rövid a látótávolság és az utak sem éppen akadálymentesek, tele vannak parkoló autókkal és egyéb torlaszokkal, így gyakran kényszerülünk le róluk, ahol meg fák, kőkerítések és egyebek várják, hogy lecsókoljuk őket. Viszont ahogy egyre több kütyüvel, UV lámpával vagy épp aknalerakóval szereljük fel a buggyt, úgy lesz egyre nagyobb móka, de kisebb kihívás a vezetés. A Dying Light kész Carmageddonná válik, csak emberek helyett zombikkal. Ám ha elkezdjük hiányolni a kihívást, kipróbálhatjuk a buggyra szabott challange-eket. Vannak olyanok, amik viszonylag random módon ugranak fel és indíthatók el, ilyen például mikor adott idő alatt X zombit vagy tereptárgyat kell felöklelni a buggyval, aztán van egy másik is, amelyiknél minél hosszabban kell tartani a maximális sebességet. A szállásmester is imádja a motorzúgást, ő az ellenőrzőpontos versenyekre buzdít minket. Ezek fix helyeken indulnak, és sok helyen találhatunk felfestéseket, ahol nekivághatunk egy ilyennek, nyilván kooperatív módban izgalmasabb, mint csak az óra ellen nyomulni.
Ha már a kooperatív módról van szó, 1-4 emberrel nyomulhatunk a The Followingban, mely kiegészülhet egy ötödik játékossal, a Night Hunter szerepében, ugyanis természetesen a Be the Zombie módot átültették a kiegészítőbe is.
Jó hír, hogy a kiegészítő ugyanolyan átgondolt és kiforrott formában került a játékosok elé, mint az alapjáték. Sok apró mechanikája van, amiket az ember csak akkor venne észre igazán, ha hiányoznának. A buggy irányítása és vezethetősége nagyszerű, nehéz vele felborulni, de azért fel lehet, és néha kiköthetünk vele a vízben is, ha nem figyelünk. Ha ilyesmi fordul elő, akkor a motorháznál az X-et nyomva tartva (PS4-en) visszadobhatjuk a járgányt egy pár méterrel korábbi pozíciójába, illetve ha nagyon elkalandoztunk tőle, akkor a legtöbb biztonságos zónában egy rádióval magunkhoz teleportálhatjuk négykerekűnket.
Ez a kiegészítő is tele van kihívással, gyűjthető cuccokkal, easter eggekkel és élvezetes mellékküldetésekkel is. Visszatér például Tolga és Fatin, a zakkant tudós testvérpár egy küldetéssorozattal, amit vétek kihagyni, de az új szereplők között is van pár érdekes karakter. Az új nehézségi fokozat, a Nightmare is elég komoly lett, annak talán az a legjobb dolga, hogy halálnál XP-t veszítünk, ami nagyon jó, mert normálon például már gyakorlatilag semmi bünti nem járt érte, főleg ha kimaxoltuk a Túlélő fát. Ezen kívül meg lehet még említeni a játékosok által készített pályákat, amikből néhány válogatott darabot még a konzolos játékosok is megkapnak. Nos, én hármat végigjátszottam PS4-en, de egyik sem volt valami jó, talán idővel majd jönnek jobbak. Nem tetszett, hogy nem tudtam őket értékelni, amiből az következik, hogy ez alapján szűrni sem lehet köztük. Talán idővel jönnek majd jobb pályák a rajongóktól, de egyelőre én nem voltam lenyűgözve. Ha valaki próbálta köztetek a pályaszerkesztőt, akkor ne tartsa magába a tapasztalatait, én nem éltem vele. Összességében tehát remekül sikerült expanzió lett a Dying Light: The Following, tartalmas, átgondolt és kellő mennyiségű újdonságot tartalmaz. A lengyel Techland minden dicséret megérdemel, mert úgy adta ki és úgy támogatja ezt a játékot, ahogy azt kell. A nálunk is kapható Enhanced Edition-ben minden DLC és plusz tartalom benne van, ami eddig megjelent a játékhoz, így mindenképp érdemes lecsapni rá, csak ajánlani tudom. A játék még mindig fantasztikusan néz ki és 5 perc játék után beszippant, le se akarjátok majd tenni a kontrollert…
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. siriq
2016.03.21. 20:51
Most jarok 78%-nal a dying lightban. Jo lesz ez a kiegeszito majd hozza
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. KorbZoltan
2016.03.22. 12:26
A napokban volt buggy-s event.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!