iPon Cikkek

Égi randevú: ma találkozik össze a Rosetta és üstököse

Dátum | 2014. 08. 06.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A több mint tíz éve úton lévő, eddig összesen 6,4 milliárd kilométert megtett Rosetta űrszonda küldetésének legizgalmasabb szakasza veszi kezdetét ezekben az órákban. Ha minden a tervek szerint alakul, az Európai Űrügynökség (ESA) 2004. március 2-án fellőtt űreszköze a mai napon 100 kilométer magasságú pályára áll a 67P/Csurjumov−Geraszimenko-üstökös körül, hogy az űrkutatás története során először tanulmányozza testközelből az univerzum egyik különös vándorának mindennapjait. A Rosetta legalább másfél évig, tehát jövő decemberig kíséri el útján az üstököst, amely 2015 nyarán éri el napközelpontját. A misszió azonban nem merül ki az égitest kísérésében: idén novemberben a Rosetta „hátán” utazó leszállóegység, a Philae kontrollált landolást hajt végre a Csurjumov−Geraszimenko felszínén, ahol fedélzeti minilaborja segítéségével különböző teszteknek veti alá az üstökös anyagát. Izgalmas hónapok várnak tehát a csillagászat és az űrkutatás iránt érdeklődőkre, amennyiben sikerrel zárulnak a pályára álláshoz szükséges utolsó kulcsfontosságú manőverek is. Bonyolult pályamódosításokból pedig eddig sem volt hiány, ahogy a mellékelt animáción is látható, a Rosetta nagyon kalandos úton érkezett el célpontjához. Az elmúlt tíz évben az űrszonda háromszor közelítette meg a Földet és egyszer a Marsot, gravitációs hintamanővereket hajtva végre végső célja elérése érdekében. Útja során egyéb érdekességek mellett két kisbolygót is alkalma volt közelebbről szemügyre venni. A legutóbbi hibernációból januárban kezdték felébreszteni a szonda műszereit. Ahogy a rendszer működésbe lépett, és az üstökös is egyre közelebb került, egyre érdekesebb részletekre derült fény az égitesttel kapcsolatban. A vízkibocsátás mértékéről, és az üstökös magjának különös alakjáról az elmúlt hetekben mi is beszámoltunk, a távolság csökkenésével azonban óráról órára új részletek válnak kivehetővé. Lássuk tehát, hogy mit tudunk eddig, és mi várható a következő órákban és napokban!
A 67P/Csurjumov−Geraszimenko-üstököst 1969-ben fedezték fel. A felfedezést egy érdekes fordulat tette lehetővé: 1959-ben az égitest a Jupiterrel való találkozás eredményeként pályát változtatott. Előtte pályának Naphoz legközelebbi pontja 2,7 csillagászati egységre esett, a randevú eredményeként azonban pályája megnyúlt, és napközelpontja jelentősen beljebb került. Jelenleg 6,6 földi év alatt kerüli meg a Napot, 1,24 csillagászati egységre közelítve meg központi csillagunkat, tehát napközelpontja a Föld pályájának szomszédságába esik. A Csurjumov−Geraszimenko pályájának túlsó vége a Jupiteren túl, a Naptól 5,68 csillagászati egységre található. (Infografika: katt.) Az égitest magjának átmérője nagyjából 4 kilométer, de ahogy a Rosetta által készített felvételeken látszik, a szilárd rész erősen szabálytalan alakú. Az első, alacsony felbontású képeken a nukleusz még leginkább egy gumikacsára emlékeztetett, és most is vannak olyan szögek, ahonnan arra hajaz. A kettős mag a jelenlegi elméletek szerint vagy két égitest összeolvadásának eredménye, vagy úgy alakulhatott ki, hogy az üstökös valamilyen okból tetemes mennyiségű jeget párologtatott el felszínének egyes részeiről. A felszíni egyenetlenségek először július 20-án, az űrszonda OSIRIS nevű kamerájának képein váltak láthatóvá. A Rosetta közeledésével egyre világosabban rajzolódott ki a kráterek szabdalta felszín. Az égitest alakjának és felszínének alapos tanulmányozása elengedhetetlen a küldetés sikeres folytatása érdekében, hiszen ezen a komplikált formájú valamin kell majd landolnia a leszállóegységnek. Egyelőre nehéz elképzelni, milyen gravitációs hatásokkal kell majd számolniuk az irányítóknak, hiszen jelenleg pusztán forma alapján is nehezen megjósolhatónak tűnik például, hogy a két nagyobb tömeget összekötő, vékonyabb „nyakon” merre lehet a fent és a lent, és akkor az üstökös anyagát, illetve annak esetleges heterogenitását nem is vették számításba.
A július közepén végzett mérésekből megszülettek az első hőmérsékleti becslések is, amelyek alapján az égitest jóval melegebb a vártnál. A VIRTIS nevű spektrométer az üstökös átlagos felszíni hőmérsékletét mínusz 70 °C-ban állapította meg, ami első pillantásra nagyon hidegnek tűnik, üstökösmértékkel mérve azonban nem az. Az égitest a mérések idején nagyjából három csillagászati egységre volt a Naptól, ahol központi csillagunk sugarainak ereje körülbelül tizede a Föld körül mértnek. A modellek szerint egy nagyrészt jég borította üstökösnek ilyen távolságban 20−30 °C-kal hidegebbnek kellene lennie. A hőmérsékleti mérések tehát megerősítették, ami a megfigyelések alapján várható volt: a Csurjumov−Geraszimenko-üstökös meglehetősen poros felszínnel rendelkezik. A műszer a következő hetekben részletes hőtérképet készít majd az égitest egyes részeiről, illetve az aktuális nappali és éjszakai oldal hőmérsékleti eltéréseit is tanulmányozza, hogy megtudja, milyen gyorsan reagál a felszín anyaga a Nap sugárzására. Ezen adatokból az üstökös legkülső néhány centiméterének hővezetésére, sűrűségére és porózusságára is következtetni tudnak a szakértők, mindezen információk pedig fontos szerepet játszhatnak a Philae leszállóhelyének kiválasztásakor. A Rosetta május eleje óta több manőveren is túlesett, amelyek célja a szonda és az üstökös sebességének összehangolása volt a randevú idejére. A Csurjumov−Geraszimenko jelenleg nagyjából 55 ezer km/órával száguld, ezt kell tehát megközelítenie az űrszondának is 1 m/s-os pontossággal, úgy hogy közben meg is közelítse az égitestet. Az először kéthetes, majd egyhetes szünetekkel végrehajtott lassítási manőverek sikeresek voltak, így a két objektum már közel egyező sebességgel halad. A pályára állást előkészítő utolsó fékezést augusztus 3-án hajtották végre.
Az utolsó manőverekre (legalábbis ebben a szakaszban) ma, augusztus 6-án kerül sor, ezekről már élő közvetítést is ad az ESA. (A műsor közép-európai idő szerint délelőtt 10 órakor kezdődik.) A pályára állást biztosító manőverre 11 óra körül kerül sor, ekkor a szonda 6 perc 26 másodpercre aktiválja hajtóműveit, és 100 kilométer magasságú pályára áll az üstökös körül. A következő napokban 3−4 naponta lesz szükség a hajtóművek beindítására, hogy a szonda az üstökös közelében maradjon. A Rosetta ez alatt egy sor 100 kilométer hosszúságú ívet ír majd le az égitest fölött, és közben fokozatosan alacsonyabb pályára ereszkedik. Az ESA tájékoztatója szerint a manőverek sikeréről nagyjából 22 és fél perces késéssel értesülünk majd, mivel ennyi időbe telik ugyanis, amíg ideér a jel az űrszondától. Ami a továbbiakat illeti, a szonda a hónap végére 50 kilométeres pályamagasságra süllyed le, és közben a felszínt tanulmányozó kutatócsoport öt lehetséges helyszínt választ ki a Philae leszállására. A Rosetta utána még alacsonyabbra ereszkedik (ezt egészen addig folytatja, amíg az üstökös gravitációja be nem fogja), és közben az OSIRIS kamerával 55x55 centiméteres felbontású fotókat készít a potenciális leszállóhelyekről. A legideálisabbnak talált helyről szeptember közepéig döntenek, majd megkezdődnek az előkészületek a leszállásra, amelyre a jelenlegi tervek szerint november 11. környékén kerülhet sor. Mindezen akciók megvalósulása azonban a következő órák eseményeitől függ. A Rosetta nagyon hosszú úton van túl, és immár tényleg karnyújtásnyira a cél. Reméljük sikerrel jár, és rövidesen elmondhatjuk, hogy az emberiség története során először egy földi űreszköz pályára állt egy üstökös körül.
Friss hírek aug. 6. 11:05: Az irányítóközpont utoljára nagyjából 45 perce kommunikált a Rosettával, egyelőre minden rendben. Az utolsó manőver parancssorait augusztus 4-én éjszaka küldték el az űreszköznek, így elviekben öt perccel ezelőtt beindultak a hajtóművek, amelyek 6 és fél percig fognak működni. Hogy valóban így történt-e arról nagyjából 20 perc múlva értesülhetünk. aug. 6. 11:16: Addig is itt a legfrissebb közölt fotó a Csurjumov−Geraszimenko magjáról. A képet a Rosetta NavCam nevű kamerája készítette két nappal ezelőtt.
aug. 6. 11:23: Megérkezett a jel, a hajtóművek beindultak! A műszerek adatai alapján minden rendben halad. Ahogy a cikk korábbi részében is elhangzott, a mostani manőver még nem „igazi” pályára állás lesz, mivel ehhez egyelőre túl keveset tudnak a szakértők az üstökösmag anatómiájáról és gravitációs teréről. A következő napokban-hetekben óvatosan igyekeznek felderíteni ezen részleteket, miközben a Rosetta lassan közeledik a felszín felé, és stabil pályát próbál találni annak közelében. aug. 6. 11:30: „We are at the comet!” – hangzott el az irányítóközpontban, vagyis a Rosetta 22 perccel ezelőtt megérkezett az üstököshöz, a megközelítési fázis utolsó lassító és pályamódosító manővere is sikerrel zárult. Mára ennyi, folytatása természetesen következik, hiszen ahogy az egyik projektvezető oly találóan megfogalmazta pár perccel ezelőtt a küldetés további részével kapcsolatban, ami az üstököskutatókat illeti „mostantól minden nap karácsony.” Zárásként következzen két korábbi kép, amelyeket a mai napon hoztak nyilvánosságra. Az elsőt augusztus 2-án készítette az OSIRIS nevű kamera, hosszú expozíciós idővel, hogy megmutassa az üstökös aktivitását. A második egy nappal később készült, és a felszín részleteit mutatja be. A délutáni sajtótájékoztatón délutánra-estére friss, ma készült képeket ígértek. Ezekről, illetve a többi elhangzott érdekességről külön hírben számolunk majd be.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

11. Pandion
2014.08.06. 10:20
Szurkolok, hogy sikeres legyen a manőver!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Jools
2014.08.06. 11:09
Folyamatosan frissülő hírek a 3. oldalon!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. oliba
2014.08.06. 11:31
Izgalmas, várom a továbbiakat
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. DogTheDog
2014.08.06. 11:36
Komoly.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Pandion
2014.08.06. 11:42
Néztem élőben a közvetítést, mondjuk izgalmas nem volt, de nagyon érdekes! Remélem valami animációt majd készítenek azon a grafikonon túl amit láthattunk
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Jools
2014.08.06. 11:47
Délután még lesz egy sajtótájékoztató, ha elhangzik rajta valami új, majd beszámolok. Animációkban eddig is jók voltak, úgyhogy van rá esély, hogy lesz valami.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. dzsuz87
2014.08.06. 17:59
Az "Ott vagyunk már?" videó zseniális, meg is mutatom pár embernek!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2014.08.06. 18:13
Van két másik is (az ESA Youtube-csatornáján megtalálod), csak ajánlani tudom őket!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. VAjZY
2014.08.07. 01:47
A felszíni képek konkrétabban milyen beállításokkal készültek? Mert nyilván nem "rílek".
Egyébként jó érzés az ilyesmikkel kapcsolatban, hogy a mi korunkban válnak történelmi eseménnyé.
Izgalmas, büszkeséggel eltöltő, csodálatos!

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Jools VAjZY
2014.08.07. 11:22
Mennyire részletesen érdekel?

A fő képalkotó rendszerről itt van egy bővebb leírás:
http://www2.mps.mpg.de/de/projekte/rosetta/osiris/index_print.html

Azt a konkrét képeknél nem igazán részletezik, hogy pl. a szűk látószögű kamera 12 szűrője közül éppen melyikeket használták, de az többször is elhangzott, hogy emberi szemmel nézve gyakorlatilag koromfekete lenne a mag, annyira kevés fényt ver vissza. Tehát nagyon apró fényességkülönbségeket nagyítanak fel, hogy látszódjanak a részletek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. VAjZY
2014.08.07. 18:36
Köszönöm az infot!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!