iPon Cikkek

Egy másik óriási fekete lyuk is rejtőzhet galaxisunkban

Dátum | 2017. 09. 10.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A Tejútrendszer középpontjában egy szupernehéz fekete lyuk foglal helyet, amelyet Sagittarius A* néven emlegetnek a szakértők. A gigantikus égitest a becslések szerint 44 millió kilométer átmérőjű, és több mint 4 milliószor annyit nyom, mint a Nap. A csillagászok évtizedek óta úgy vélik, hogy ez az elrendezés univerzális: vagyis a legtöbb nagy galaxis közepén van egy több százezertől több milliárd naptömegig terjedő fekete lyuk, és minden más ezek körül kering. Egy új vizsgálat viszont most tovább árnyalhatja az eddig széles körben elfogadott modellt, a japán Keió Egyetem munkatársai ugyanis nemrégiben meglepő felfedezést tettek. Megfigyelésük szerint több jel is arra mutat, hogy a Tejútrendszer középső vidékén egy másik, közepes méretű fekete lyuk is van. Az egy gázfelhő belsejében rejtőző égitest pedig végre megmagyarázhatja, hogyan keletkeznek a szupernehéz fekete lyukak, amivel kapcsolatban eddig mindenki csak találgatott. Oka Tomoharu és kollégái a CO–0.40–0.22 katalógusjelű, nagysebességű, sűrű gáz- és porfelhőt tanulmányozták, amely galaxisunk közepének közelében található. A kérdéses felhő, amely évek óta izgalomban tartja a csillagászokat, 1000 csillagászati egység átmérőjű, és mintegy 200 fényévre van a központi szupernehéz fekete lyuktól. A fokozott érdeklődés fő oka, hogy a vizsgálatok alapján a felhőben a gázok, köztük a hidrogén-cianid és a szén-monoxid, nagyon eltérő sebességekkel mozognak. Ez pedig rendkívül szokatlan egy csillagközi gázfelhőnél.
Annak érdekében, hogy jobban megértsék a felhő különös viselkedését, a japánok először a 45 méteres Nobejama Rádiótávcsővel kezdték el vizsgálni azt. A megfigyelések 2016 januárjában kezdődtek, és a csapat tagjai rövidesen azt a következtetést vonták le, hogy a felhő elliptikus alakú, és két fő részre bontható. Az egyik egy jól körülhatárolható, de alacsony sűrűségű régió, amelyben az áramló anyagok sebességei nagyon változatosak. A másik pedig egy sűrűbb, mintegy 10 fényév hosszú rész, ahol a sebességek sokkal egységesebbek. Az első megfigyelések után a szakértők a legérzékenyebb földfelszíni rádiótávcsővel, az Atacamai Nagyméretű Milliméteres/Szubmilliméteres Hálózattal (ALMA) is szemügyre vették a felhőt. A megfigyelések megerősítették a korábban észlelt szerkezet jelenlétét, és azt is, hogy a sebességben észlelt varianciák mértéke a sűrűség függvénye. Az ALMA-val történt vizsgálatokból továbbá az is kiderült, hogy a sűrű régió szomszédságából rádióhullámok indulnak ki, amelyek nagyon hasonlítanak a Sagittarius A* által generált hullámokra. Az elemzések alapján a szakértők úgy vélik, hogy a gázfelhő belsejében egy százezer naptömegű, kompakt objektum található. És a számítógépes modellek alapján a felhő többi részének viselkedését az magyarázza meg a legjobban, ha azt feltételezik, hogy a kérdéses égitest egy fekete lyuk. A Sagittarius A*-nál 500-szor kisebb égitest így közepes méretű fekete lyuknak számít, és a második legnagyobb ismert fekete lyuk lehet a Tejútrendszerben.
Az objektum mérete ebben az esetben azért számít különlegesek, mert a csillagászok eddig csak vagy gigantikus, vagy egészen pici fekete lyukakat ismertek. Olyannyira igaz ez, hogy a közepes méretű fekete lyukak megtalálására tett kísérletek újra és újra kudarcba fulladtak. Ha azonban a mostani felfedezés megerősítést nyer, az az átmeneti kategória létezésének igazolása mellett a szupernehéz fekete lyukak keletkezésére is magyarázatot adhat. A kutatók egy része ugyanis régóta úgy sejti, hogy a szupernehéz fekete lyukak kisebb hasonló égitestek összeolvadásával jönnek létre. Ez viszont feltételezi a közepes méretű fekete lyukak létezését, amire mostanáig nem volt tényleges bizonyíték. De az új eredmények végre alátámaszthatják ezt az elméletet is. „Azt tudjuk, hogy a kisebb fekete lyukak a csillagok halálakor formálódnak, és éppen ezért elég gyakoriak. Úgy sejtjük, hogy ezek némelyike a legalább milliószor nagyobb, szupernehéz fekete lyukak magjaként is szolgálhat. És azt is feltételezzük, hogy a növekedés részben összeolvadások útján, részben a környező galaktikus vidék anyagának bekebelezése révén valósul meg” – mondja Brooke Simmons, a Kaliforniai Egyetem kutatója.
„Az asztrofizikusok évtizedek óta gyűjtenek megfigyelési adatokat csillagméretű és szupernehéz fekete lyukakról is, de hiába sejtjük, hogy a nagyobbak kisebb objektumokból jönnek létre, sosem találtunk bizonyítékot az átmeneti mérettartomány létezésére” – folytatja a szakértő. Márpedig a szupernehéz fekete lyukak keletkezésének megfejtése kulcsfontosságú a galaxisok születésének szempontjából is. Az 1950-es években a rádiótávcsövekkel vizsgálódó csillagászok fényes, rendkívül távoli égitesteket kezdtek felfedezni. Aztán kiderült, hogy ilyenek nemcsak a rádióhullámok tartományában, hanem a látható tartományban is észlelhetők. Az objektumokat csillagszerű rádióforrásoknak, röviden kvazároknak nevezték el, ugyanis bár egyetlen pontból származott a sugárzásuk, nyilvánvaló volt, hogy nem csillagok, mert több energiát bocsátottak ki, mint egy teljes galaxis. A csillagászok évtizedeken át találgatták a kvazárok mibenlétét, mígnem arra a következtetésre jutottak, hogy ezek valószínűleg gigantikus, aktív fekete lyukak. Fekete lyukakból viszont ezt megelőzően csak a csillagok halálával létrejövő, kisméretű típussal találkoztak a szakértők. Aztán 1974-ben kiderült, hogy saját csillagrendszerünk közepén is van egy rádióforrás, amely sugárzása alapján pontosan úgy festett, mintha a kvazárok fekete lyukai éppen nem táplálkoznának.
A szakértők infravörös műszerekkel kezdték vizsgálni a Tejútrendszer közepét, hogy átnézve a gázon és a poron megtudják, tényleg helyesek-e feltevéseik. Rövidesen találtak egy maroknyi csillagot, amelyek bizarr pályákon száguldoztak a galaxis közepén. Mozgásukra pedig az egyetlen ésszerű magyarázatot egy szupernehéz fekete lyuk jelenléte nyújtotta. Később az is kiderült, hogy hasonló objektumok minden galaxis közepén vannak Mindeközben egyre gyakrabban merült fel a kérdés, hogy vajon honnan származhatnak ezek az óriási fekete lyukak, és hogy milyen kapcsolatban állnak az őket körülvevő galaxissokkal. Vajon a csillagrendszer kezdett el előbb formálódni, és annak közepén jött létre a fekete lyuk? Vagy a fekete lyuk létrejötte után épült fel körülötte a galaxis? A probléma kapcsán két elméleti irány kezdett kialakulni. Az egyik szerint az ősrobbanás után létrejött gigantikus hidrogénfelhőből először egy galaxisok tömegét magába foglaló szuperhalmaz formálódott, amelyből idővel sorra kidobódtak kisebb spirálgalaxisok és a törpegalaxisok. Ezek aztán időnként összeütköztek és egyesültek, létrehozva a ma létező komplex struktúrákat. A szupernehéz fekete lyukak pedig menet közben, a nagyobb galaxisok kialakulásakor, azok sűrű magjában jöttek létre.
A másik, már említett teória szerint viszont a szupernehéz fekete lyukak kisebb fekete lyukak összeolvadásával keletkeztek. Ezek először csak egészen aprók, csillagméretűek voltak, amelyek más csillagokkal együtt halmazokat alkottak, majd galaxisokat formáltak. Az évmilliárdok alatt pedig annyiszor ütköztek össze más hasonló égitestekkel, hogy a ma ismert szupernehéz objektumokká álltak össze, amelyek már központi szerepet töltenek be galaxisukban. Bár a japánok felfedezése, és más adatok is ez utóbbi irányvonalat támasztják alá, ahhoz további bizonyítékokra lesz szükség, hogy tényleg igazolást nyerjen, a CO–0.40–0.22 belsejében valóban egy fekete lyuk van. Ha pedig ez sikerül, a szakértők várhatóan még hosszú ideig vizsgálni fogják az objektumot, hogy kiderítsék, az valóban még kisebb fekete lyukakból keletkezett-e, és hogy mi lesz a további sorsa. A legizgalmasabb eshetőség, hogy a gázfelhő a benne lévő fekete lyukkal együtt lassan a Sagittarius A* felé sodródik, és idővel egyesül azzal, még nagyobbra hizlalva galaxisunk központi égitestjét. Ha esetleg az emberiség megérné ezt az eseményt, az biztos nem maradna észrevétlen, már csak az egymás felé gyorsuló fekete lyukak keltette gravitációs hullámok miatt sem.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

21. Chrematori...
2017.09.10. 11:33
Hát ha az emberiség ezt megéli, akkor elég sötét idők jönnek majd. Most tételezzük fel, hogy egymás felé haladnak, majd összeolvadnak. Nem is a közben keletkező gravitációs hullámok okoznának nagy gondot, hanem hogy utána egy komolyabb fekete lyuk keletkezhetne, ami teljes egészében megdöntheti a jelenlegi rendszereket, ezt pedig már nem biztos hogy túlélnénk. Részben viszi az embert a kíváncsiság, és bár nem az ismeretlentől való félelem, csak a tudat zavaró, hogy igazából bármikor vége lehet az egésznek. Olyan tűnékeny porszemek vagyunk a világegyetemben, hogy véletlenül sincs beleszólásunk bármibe is. Egyszerűen el kell fogadni, hogy bármikor bármi jöhet, várva/váratlanul... Eléggé szar érzés De, ez van...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. ChoSimba Chrem...
2017.09.10. 11:51
Hát a 4milliós fekete lyuk max böffent egyet ha ezt elnyeli ezt a 100e-est.
A galaxist összetartó gravitáció érdemben nem változik, mert nem jön létre új tömeg, sőt, inkább el fog tűnni 1-2 napnyi a grav hullámok miatt.
Hogy most 2 fekete lyuk vagy 1 cibálja a Naprendszert, az tök mindegy, ha a tömegük azonos és a hatásvektor sem változik.

De az igaz, hogy bármikor meghalhatunk, elég ha a Nap böffent egy nagyobbat felénk. Vagy egy nap Észak-Koreában bal lábbal kelnek fel
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Crytek01
2017.09.11. 10:04
Szondákat bele...!!!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. Benibubu99...
2017.09.11. 11:04
Bármi is történjen majd egyszer a rendszer közepén nagyon sokára, mi arról 25.000 ± 1.000 évvel később szerzünk tudomást
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. hcsa
2017.09.11. 11:14
Számomra az az érdekes, hogy elméletileg a világegyetem folyamatosan tágul. A fekete lyukak pedig pont ennek mondanának ellent.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. ChoSimba hcsa
2017.09.11. 12:34
Mert más a mértéke
A világegyetem tágulását kmps/Mpc méretben adják meg, amihez képest egy ilyen fekete lyuk is lófütty.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. tiburka
2017.09.11. 13:32
Egy nyomásbiztos szkafanderben simán megnézném belülről ezeket a fekete lyukakat. Hátha meglennének a szingli zoknijaim párjai...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. ChoSimba tibur...
2017.09.11. 14:45
Hiába nyomásbiztos, ha nem gravitációbiztos
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. dzsuz87 Benib...
2017.09.11. 16:21
Vagy már rég megtörtént, csak hozzánk még épp nem jutott el az információ.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. Chrematori... ChoSi...
2017.09.11. 20:09
Az meglehet, ha 1000x nehezebb mint egy Nap, akkor oda a nyomástűrés kevés Viszont igaz, ha már mindkettő ott van, az összeolvadásuk talán nem vált ki komolyabb változást, de erről biztosak nem is lehetünk.
dzsuz87, van benne valami, végtére is elég messze van. Viszont elég nagy, ezért a viselkedésük mellékhatásait talán hamarabb megérezzük.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. NKing Chrem...
2017.09.11. 20:31
Ha Einstein bácsinak igaza volt - és eddig úgy tűnik, igen - akkor a mellékhatásait sem érezhetjük előbb, hiszen az információ nem terjedhet gyorsabban a fénynél.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Chrematori... NKing
2017.09.11. 20:48
Ez is igaz Bár talán hiába tartjuk szemmel, az ilyen hatalmas égitestektől származó hatások ha nem is fénysebességgel, de elég gyorsan elérnének minket (gondolom), még ha az végzetesnek nem is lenne végzetes. Magyarul mondva, remélem azért még éldegélünk 1 darabig Bár amilyen szar világban élünk, túl sok kedve az embernek nincs hozzá...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. ChoSimba Chrem...
2017.09.11. 21:50
El kell hogy keserítselek, már a Nap "felszínén" sem maradnál életben, a nyilvánvalóan evidens instant elporladáson kívül sem.
27x nagyobb a felszíni gravitációja. Már legalábbis ha lenne tényleges felszíne

A gravitációs hullámok pedig jelen ismereteink és méréseink szerint fénysebességgel terjednek, tehát ha meglátjuk az összeolvadást, akkor egyből meg is érezzük
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Lorke
2017.09.12. 02:15
A legváratlanabb halál az, amikor egy fekete lyuk jön feléd fénysebességgel...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. ChoSimba Lorke
2017.09.12. 08:05
Szerintem ez nem csak egy feketelyukra érvényes. Ilyen szituban mondjuk a 6-os villamos is legalább ennyire hatékony
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Szefmester ChoSi...
2017.09.12. 10:43
Terjeszted itt az álhíreket! Az észak koreaiak már küldtek embert a napra! És alig 3 nap alatt megjárták...

Amúgy az amiről itt beszéltek amikor megtörténik, csak nézői leszünk. Alsó hangon 3. kategóriás technológiai civilizációnak kellene lennünk hogy esélyünk legyen védekezni ellene... még az első is messze van..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. mitvegyek Chrem...
2017.09.13. 13:03
Ez elég messze van szerintem, hogy semmi kárt ne okozzon itt. De addigra lehet már föld sem lesz.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Chrematori... Lorke
2017.09.13. 19:35
Fenét, már elnézést Nekem a legváratlanabb halál az lenne, ha egy tükörponty megkéselne
Szefmester, ez a szintezéses rendszer a Star Trek ből jött? Vagy honnan lehet tudni, melyik szinten állunk épp?
mitvegyek, nah látod ez igaz. Amilyen tempóban pusztítjuk a bolygót, lehet addigra már mi sem leszünk... Kivéve, ha nem foglalunk el, és mocskolunk be egy újabb bolygót. Nevedre pedig válasz: bármit csak ne konzolt (Vicc, troll off).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Szefmester Chrem...
2017.09.14. 13:08
A technológiai civilizációk szintjeiről itt olvashatsz:
https://en.wikipedia.org/wiki/Kardashev_scale
http://galaktika.hu/kardasev-skala-civilizacios-fokozatok-emberitol-az-isteniig/
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Chrematori... Szefm...
2017.09.14. 18:45
Hát... Érdekes olvasmány
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. zouzz hcsa
2017.09.17. 10:27
Üdv!
Én korábban olvastam arról is, hogy nem csak tágul, gyorsuló ütemben, hanem ezt követheti egy ellentétes azaz összehúzódó folyamat, amit pulzálásnak hívnak, a végén talán épp egy újabb ősrobbanással..
Nincs meg hol olvastam, de itt is szó esik erről.: http://fizikaverseny.hu/tarhely/fizikaverseny/dokumentumok/201707/34__a_vilagegyetem_elkepzelt_kialakulasa.pdf
http://www.origo.hu/tudomany/20160131-univerzum-osrobbanas-tagulo-vilagegyetem-kozmologia-einstein-pulzalo-univerzum.html
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!