iPon Cikkek

Einstein összes művei

Dátum | 2012. 03. 21.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Március 14-én volt 133 éve annak, hogy korunk egyik legmeghatározóbb tudósa megszületett. A jeruzsálemi Héber Egyetem méltó módot talált az ünneplésre: bejelentették, hogy Albert Einstein írásainak teljes archívumát online elérhetővé teszik. Az egyetem eddig sohasem látott személyes leveleket, képeslapokat és feljegyzéseket tesz közzé a tulajdonában lévő iratanyagból remélve, hogy így részletesebb és teljesebb képet nyújthat a géniuszról.

2003-ban kezdődött meg Einstein írásainak digitalizálása, azonban azóta mindössze 900 kéziratoldal képe és egy befejezetlen katalógus került fel az archívumnak otthont adó honlapra. Most azonban a Newton műveinek digitalizálásában is segédkező Polonsky Alapítvány támogatásával újraindult a projekt, és a 80 ezer darabból álló gyűjtemény már katalogizálták és megkezdték az anyag digitalizálását is.

A felújított weboldal hétfőn kezdte meg működését, és elsőként listázza az archívum teljes anyagát, lehetőséget adva a kutatóknak és az érdeklődőknek arra, hogy eddig sosem látott iratokat vizsgáljanak meg. „A tudás nem a rejtegetésről szól, hanem a nyitottságról” ‒ mondta el Menachem Ben Sasson, az egyetem rektora.


A Nobel-díjas fizikus, akinek relativitáselmélete forradalmasította a modern tudományt, egyike volt az egyetem alapítóinak. Híres elméletének eredeti kéziratát 1925-ben, az egyetem létrejöttekor adományozta az intézménynek, négy évvel azt követően, hogy munkájáért megkapta a legrangosabb tudományos díjat. Többi írását és a róla készült képek használatának jogát végrendeletében hagyta örökül az egyetemre, amely így 1955 óta van a felbecsülhetetlen értékű gyűjtemény birtokában.

A digitális archívumban jelenleg 2000 dokumentum hozzáférhető, ami 7000 oldalnyi személyes és nyilvános irományt jelent Einstein életéből 1921-ig bezárólag. A következő években lassacskán a teljes gyűjteményt feltöltik az oldalra. A projekt egy a Princetonnal és a Kaliforniai Műszaki Egyetemmel közös kezdeményezés része, melynek végső célja Einstein összes műveinek jegyzetekkel ellátott kiadása.


A gyűjtemény 14 jegyzetfüzetet tartalmaz, melyeket a világhírű fizikus kutatási feljegyzései töltenek meg apró betűs kézírással, ezen kívül az archívum részét képezi Einstein szakmai levelezése kollégáival, valamint a relativitáselmélet kézzel írott magyarázata a világ talán legismertebb egyenletével. Kevésbé híres darabokat is találni persze az iratok között: ide tartozik beteg anyjának írott képeslapja, szeretőivel való levelezése, és egy halom rajongói levél is, amelyek témája a tudós őrült hajviselete.

„Láttam a képedet az újságban. El kéne menned a fodrászhoz” ‒ szól egy 6 éves kislány nyomtatott nagy betűkkel írt levele. Egy másik levélben egy kutató arról ír, hogy tudományos felmérést végez abban a témában, hogy miért van a legtöbb zseninek hosszú haja.


 

Az egyik, most először olvasható dokumentum cáfolja azt a közkeletű nézetet, hogy Einstein zsidó identitástudata csak életének későbbi éveiben, Hitler hatalomra kerülése után alakult volna ki. Az első világháborút követően Fritz Bauer németországi zsidó kutató kritikával illette Einstein azon döntését, hogy a fizikus az Egyesült Államokba utazott támogatást szerezni a Héber Egyetem megalapításához. Bauer szerint ezen tettével Einstein hűtlen lett Németországhoz.

Válaszában a fizikus így írt: „Bár ahogy már többször elmondtam, nemzetek feletti szellemnek tartom magam, mindig is kötelességemnek fogom érezni, hogy felszólaljak nemzetségem üldözött és elnyomott tagjainak érdekében amennyire csak erőmből telik… tetteimet így sokkal inkább a hűség, mint a hűtlenség vezérli.” Roni Grosz, az archívum kurátora szerint ez a levélrészlet teljesen világossá teszi Einstein prioritásait: a kelet-európai zsidó menekültek Németországban nem látogathatták az egyetemeket, amit a fizikus végtelenül igazságtalannak tartott, így teljes szívvel támogatta a Héber Egyetem létrejöttét. „Németországban nem tudta kiküszöbölni a problémát, így keményen dolgozott egy másik lehetséges megoldáson” ‒ mondja Grosz.


A gyűjtemény kurátora azt is elmondta, hogy közzétették a fizikus fiatalkori iskolai jegyeit is, hogy egyszer és mindenkorra megcáfolják azt a mítoszt, miszerint Einstein rossz tanuló volt. A kortárs tudományos élet elitjével folytatott levelezése pedig arra világít rá, hogy már nagyon fiatalon rendkívül kiforrott elméletei voltak.

A kollekció többi részét szeretőivel folytatott levelezése, valamint a társadalmi és politikai események iránti érdeklődése nyomán született írások teszik ki. Érdeklődési körébe a nukleáris leszereléstől kezdve, az afroamerikaiak jogain át az arab–zsidó konfliktus történelmi előzményeiig sok minden belefért. Izrael Állam megalakulása előtt nem sokkal egy arab újságnak írott cikkében kifejti elképzeléseit arról, hogyan lehetne a békét fenntartani. Egy nyolcfős titkos tanács felállítását javasolja, amelyben az arab és zsidó orvosok, jogászok, egyházi emberek és munkások képviselői keresnének megoldást a felmerülő konfliktusokra.


A Héber Egyetem tulajdonában van Einstein képeinek használati joga is, és így az ő feladatuk képmásának helytelen használatát megakadályozni. 2010-ben az egyetem ennek nyomán beperelte a General Motors céget, mivel a People magazin oldalain egy kigyúrt, félmeztelen férfitestre helyezték Einstein fejének mását a következő szlogennel: „Az ötlet is lehet szexi.”

Hanoch Gutfreund, az egyetem korábbi rektora és Einstein intellektuális hagyatékának felelőse szerint a gyűjtemény megosztása az emberekkel helyes lépés, hiszen Einsteint mindennél és mindenkinél jobban izgatta világmindenség és különösen az emberiség múltja és jövője, így öröksége mindenkit megillet.
 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

3. deviant93
2012.03.21. 16:44
Nyelvtan: ... összes műve, nem ?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Vendég-Ven...
2012.03.21. 17:01
Elvileg igazad van, a gyakorlatban azonban az "XY összes művei" így rögzült a nyelvhasználatban. Vagy még inkább a kiadók így használják évtizedek óta. Így jogos, hogy a cikk szerzője is így használja. Ez kb. olyan, mint a Legfelsőbb Bíróság, miközben már általánosban tanítják, hogy a -só, -ső végű melléknevek felsőfoka nem bb-re végződik. Na persze az ügyvédekre, jogászokra még a nyelvtan sem úgy vonatkozik, mint a közönséges halandókra.

"2003-ban kezdődött meg Einstein írásainak digitalizálása, azonban azóta mindössze 900 kéziratoldal..."

Nem nagyon erőltették meg magukat. Pl. az SLP önkéntesei ez idő alatt vagy ezerszer ennyi könyvoldalt digitalizáltak. Mindenféle alapítványi vagy állami támogatás nélkül.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Humbuk
2012.03.21. 21:18
Kár hogy nem tudok németül : /
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!