iPon Cikkek

Empire: Total War - Nem ússzuk meg szárazon

Dátum | 2009. 03. 27.
Szerző | vandread
Csoport | JÁTÉK

A Creative Assembly fejlesztőgárda neve szinte már garanciát jelent a minőségre, ahogy a Total War névvel fémjelzett széria is, hiszen óriási hírnévre és rajongótáborra tett szert az eddig elkészült műveknek hála. Az ezredforduló hajnalán kezdődött az egész sorozat a Japán császárság csodálatos, keleties világával, majd évekkel később a középkori Európa vált hadszíntérré, és valamely általunk választott neves nép színeiben verekedhettük előre magunkat. Aztán kicsit visszaugorva az időben a dicsőséges róma földjein vívhattuk meg páratlanul szép csatáinkat annak érdekében, hogy fejlődjön, és egyben maradjon birodalmunk. Az ókor után ismételten a történelmünk legsötétebb korszakát választották a készítők, amely lényegi újdonságokat nem tartalmazott a Rome-hoz képest, azon kívül, hogy a grafikus motort némileg felújították. Valószínűsíthető, hogy a tervezők is belátták azt, hogy ennél azért több kell ahhoz, hogy a sikerszéria megmaradjon, így megszületett az Empire: Total War.

 
Történelmi hadjáratok:
 
Indításkor korhoz illő menü fogad bennünket, amelyben két hadjárat között választhatunk. Maga a játék történelmileg a XVII. és XVIII. századokba repíti a játékost, amelyekben főként Amerika gyarmatosítására és az Európán belüli viszályokra helyeződik a hangsúly. Ennek tükrében az egyik kampány csak az „új világ” birtoklásáért folyik a vöröskabátos angolok oldalán, míg a másik a jól megszokott alternatívát kínálja fel nekünk: győzelemre vinni nemzetünket és egyeduralmat kialakítani.
Terjeszkedik az új birodalom 
A „Független” hadjárat:
 
Az eddigi részektől eltérően az első kampány (Road to Independence) megkezdésekor egy külön történelmi szállal ellátott küldetésfüzért kapunk, amelynek előnye az, hogy fokozatosan adagolja számunkra a nehézségeket, így alkalmunk lesz kiismerni minden fortélyt, amely nagy hasznunkra válhat a másik, grandiózusabb kampány elkezdésekor. Hátránya viszont az, hogy sok helyen rettentő unalmassá válhat, és úgy érezhetjük, hogy „meg van kötve a kezünk”. Az egész felfogható egyfajta tutorialként, ami elég hosszúra sikerült, de cserébe hangulatos átvezető animációk teszik élvezetesebbé végigjátszását. A cselekmény Jamestown megalapításával kezdődik, ami után lépésről-lépésre, fokozatosan terjeszkedhetünk, növelhetjük befolyásunkat az amerikai kontinensért folytatott versenyben. Nagyhatalmi játékaink középpontjába kerülnek az ott élő őslakos indián népcsoportok, akik hol mellettünk, hol ellenünk fognak a csatába vonulni. Az indiánok mellett a francia erődrendszerek, majd a történet előrehaladtával a híres bostoni teadélután után az angolok fogják a legfőbb problémát jelenteni számunkra. A megszokott módon narrátorok lesznek segítségünkre, ők látnak el minket tanácsokkal a gazdasági, politikai, katonai döntéseink sikeres meghozatala érdekében.

A nagy hadjárat:

 
Ha türelmetlen vagy tapasztalt játékosnak érezzük magunkat, akkor azonnal nekikezdhetünk a második hadjáratnak is, amely már igazi mélyvíz lesz, tulajdonképpen a totális háború csak ennél kezdődik. A kor legjelentősebb, komoly hatalommal rendelkező országai közül kell választanunk egyet. A kínálat az angoloktól kezdve a poroszokon át egészen az ottomán, vagy akár indiai népekig elég tekintélyes, úgyhogy biztos megtaláljuk a számunkra szimpatikus felet. Megkezdve a kampányt a világtérképen találjuk magunkat, választott országunk vezetőjeként, felkészülve a ránk váró bonyodalmakra az elkövetkezendő évszázadban, amelyben garantáltan nem lesz hiány. Sokrétű gondolkodásmódra lesz szükségünk és kiemelkedően kell mindenre összpontosítanunk, hogy versenyben maradhassunk a többi nemzettel szemben, illetve őket megelőzve teljesíthessük kitűzött céljainkat és világuralmat hozzunk létre. A játékmenet csak annyiban különbözik az előző küldetéssorozattól, hogy nincsenek megkötések, teljesen szabadon írányíthatjuk a birodalmat a tutorialban megtanult elemek segítségével.
Dübörög a gazdaság. Két év alatt megépül az új parlament, de Liverpoolra még várni kell 45 évet. :)
A kezdőképernyő több blokkra van osztva. Egyrészt láthatjuk magát a térképet, amely három jelentős színtérre van elkülönítve: India, Európa és Amerika keleti partja. Itt követhetjük nyomon egységeink jelenlegi helyzetét és városaink ökonómiáját, meghatározhatjuk jövőbeli stratégiánkat, katonai erőforrásaink megosztását. Alul a megfelelő panelek előhívásával, pedig rengeteg fontos dologról informálódhatunk: diplomácia, politikai helyzet, egység és városlista lekérdezése vagy folyamatban lévő küldetések újra elolvasása. A játékmenet körökre osztott rendszerben történik, tehát van időnk megfontolni, hogy éppen mit szeretnénk csínálni, viszont cserébe limitált cselekvési szabadságunk van (több körig is eltart, míg egy sereg eléri a kívánt pozíciót, vagy egy épületet felhúznak a városban).
 
Minden kör elején híreket kapunk a nagyvilágból tanácsadóinktól, és befolyik némi pénzmag az adókból, amit gyorsan el is szórhatunk az éppen aktuális ügyeinkre. Ez lehet hadseregtoborzás, flottaépítés, városfejlesztés, sőt újdonságként a városok közelében lévő egyéb létesítményeket is nekünk kell már gondoznunk pl.: bányák, egyetemek, farmok. Komoly dilemmát okozhat az, hogy ha sok adót vetünk ki a régiókra. Igaz, hogy ez esetben tudunk továbbfejleszteni és költekezni, de a népességünk nem fog terebélyesedni, ami pedig elengedhetetlen az új városkák létrehozásában.

Ezek után rátérnék a fentebb már említett információs panelekre is. Egyszerüsödött a diplomácia, már nincs szükség arra, hogy futárt küldjünk szomszédainkhoz, a megfelelő konzolt előhozva tudunk tárgyalni. Kereskedhetünk pénzben, technológiában, szövetségkötéssel, területtel, vagy egyéb juttatásokkal. Az már más kérdés, hogy a legtöbb esetben a gép csak olyan üzletre volna hajlandó, amely minket határozottan kellemetlenül érintene, sőt legtöbbször már megalázó az amiket követel, így többségében igen komoly engedényeket kell tennünk annak érdekében, hogy bármit elérjünk. A politikai menüpontot meghívva megtekinthetjük birodalmunk jelenlegi államformáját, vallási hovatartozását, a kabinet összetételét. A felsoroltakat ízlés szerint változtathatjuk, de előtte érdemes figyelembe venni, hogy mit mire érdemes cserélni. Helyet kapott még a játékban egy techológiai rész is, ahol képesek vagyunk magunk meghatározni azt, hogy mely fejlesztéseket helyezzük előtérbe országunk javára. Három ágazat között ingázhatunk: katonai, gazdasági, ipar. Egyik sem elhanyagolható tényező, azonban nehéz egységesen fejleszteni őket, ezért kénytelenek leszünk majd más országokkal kereskedni, vagy a gazdaság rovására az oktatást még jobban kiépíteni. Segítségünkre lehetnek úgynevezett ügynökök is (pl.: tudós, kém, hittérítő) a játékban, akik véletlen időközönként születnek birodalmunkban és segíthetik ügyeinket. Mesterségükből kifolyólag mind máshoz ért. 

 

Hadviselés:

 

Ha unjuk a banális gazdasági manővereket és politikai praktikákat, akkor harcolhatunk is. Amint a térképen keresztezi egymást két ellentétes nemzetű sereg vagy hajóhad, sor kerül az összecsapásra, amely már valós időben fog történni. Először a tengeri hadviselésről beszélnék, mert eddig ilyen nem volt még a sorozat történelmében. Ennek legtisztább oka az, hogy a terjeszkedések és a kereskedelem konfliktusokat szültek, melynek során a szárazföld mellett a tengeren is megmérkőztek a nagyhatalmak hadiflottái. Lehetőségünk van megtapasztalni, hogy a hajózás legromantikusabb századaiban, milyen érzés lehetett egy I. osztályú 100 ágyús sorhajó kapitánya lenni vagy egy komplett flottát kommandírozni. A játék számos a kornak megfelelő hajótípust kínál számunkra, sloopokat, fregattokat, több ütegfedélzetes sorhajókat és a kakukktojást, a lapátkerekes gőzhajót. A gőzhajók csak a 1820-as években jelentek meg első ízben, így elég furcsán festenek az 1700-as években, ha a korhűséget tartjuk szem előtt. A tengeri küzdelmek során hajóinkkal megfelelő távolságba érve adhatunk le sortüzeket az ellenséges egységekre. Segítségünkre lehet a széljárás optimális kihasználása, szabályozhatjuk a vitorlázatot, alakzatba fejlődhetünk (bár ez szárazföldnél hatásosabb), képesek vagyunk különböző lövedékeket választani a szerint hogy, milyen céllal támadjuk meg az ellenséges hajókat. Amennyiben elfoglalni és nem megsemmisíteni szeretnénk őket úgy érdemes először a hajó vitorlázatát megtépázni majd kartácslövedékekkel a legénység számát redukálni. Ekkor a megcsáklyázás ikon segítségével lehetőségünk nyílik elfoglalni az ellenség hajóját.
A kapitány hagyja el utoljára a süllyedő hajót, még szerencse, hogy én admirális vagyok.
A szárazföldi hadviselés az elődök játékmenetére épít néhány újítással megfűszerezve. Az eddigi TW epizódokhoz képest egy praktikus és egyben a valóságérzetet növelő opció is belekerült: több egység kijelölése és azok egyesítése után aktívvá válik a formációk nyomógomb, minek segítségével a fentebb is említett formációba rendezhetjük egységeinket a szerint, hogy milyen típusú egységek sorakozzanak fel a széleken, hátul vagy a frontvonalban. Érdemes az alakzatokat a bevetés elött beállítani, mert ilyenkor azonnal rendezi a kívánt metódus szerint. Csata közben, kiváltképp a tengeri csatáknál ez nagyon körülményes és időigényes. Ezen kívül az előnyösebb helyzetkihasználás érdekében lehetőségünk van akár az egyes épületeket is elfogalni, és onnét ritkítani az ellenség századait.

 Mesterséges intelligencia: 

 

Az MI okosan használja ki a kicsi, de gyors hajók adta lehetőségeket ha az ellenfélről van szó: folyamatosan mozgásban vannak a hajóinkat kerülgetve, így elég nehéz az előre elgondolt formációban támadni azokat. A mi oldalunkon sajnos hibákat követ el amennyiben több hajónk is van. Hajóink több esetben majdnem egymásnak ütköznek és igencsak gyér szögből adják le lövéseiket. Az MI gyengeségét mutatja az is, hogy a gép nyert helyzetben is képes volt visszavonulni sértetlen hajókkal, mert egy egységét elveszítette. Problémának tartom továbbá azt is, hogy tíz vagy annál több vitorlásból álló összecsapásoknál átláthatatlanná válhat a hadműveleti terület. Hajóink ugyan képesek önálló cselekedetekre a fire at will (ellenséges hajó a célmezőbe kerül, automatikusan ágyúzza) parancs kiadásával, de akkor a leghatékonyabbak, ha mi magunk vesszük kezelésbe a hajók irányítását. Több esetben csak a véletlen szerencsének volt köszönhető, hogy megnyertem a csatát. A szárazföldi csatákban is hasonló kilengésekkel találkozhatunk, hol okosan taktikázik, hol logikátlan műveleteket hajt végre a gép.
Az ellenállás hasztalan. Már az agyútöltő lovasaink is háttal ülve szemlélik a csatát.
Az útvonalkereső algoritmuson dolgozhattak volna még a srácok, a saját egységeim sem képesek várostromoknál kiválasztani az optimális útirányt. Számos esetben előfordult, hogy a várfalról nem a lejárón gyalogoltak le az egységek a vár belső terére, hanem visszamásztak a köteleken és egy ismeretlen pont felé kezdtek el rohanni távol az erődtől. Az ellenséget mozgató srciptek is hasonlóképpen bután viselkednek ilyen esetekben, ám szerencsére nyílttéri csatáknál nem ilyen a helyzet, ott kezdeményezi a harcot, nem hagyja, hogy ágyúzással szétverjük a sorait. Próbál taktikázni, mögénk kerülni, átkaroló hadmozdulatokat végrehajtani, de az erőd védelmének érdekében nem mozgolódik, hanem betömörül egy sarokba és kötözött sonkaként várja, hogy megérkezzen a mészáros, a mi személyünkben.
 
Grafika:
 
Néhány szót ejtenék a grafikáról is. Mint minden utód, így az Empire is szebb látványvilággal büszkélkedhet elődjei előtt. Elég, ha csak a tenger hullámain megcsillanó napfényt nézzük, vagy a hajókon sétáló legénység részletgazdag kivitelezését, pl.: matrózok, kezelik az ágyukat, a fedélzeten muskétások sorakoznak, a hajókon minden találatnak nyoma van, szakadnak a vitorlák és kitörnek az árbocok. Amennyiben a lőporraktárát éri találat, úgy a hajó azonnal felrobbanhat. Sajnos azonban, vannak bizonyos megvalósítási hibák, amelyek felett nem tudok eltekinteni. A várak, erődök kidolgozottsága finoman szólva is silánynak mondható. Majdnem minden ostromlott erődítmény ugyanúgy néz ki, így taktikailag nem kell megszakadnunk a biztos győzelem reményében. Érdekességként megemlítenék néhány animációs hibát is, mint az ágyúcső iránya és a kilőtt golyó közti horizontális eltérés, illetve egyes hajók képesek úgy kanyarodni, hogy senki se áll a kormánynál (sőt még a kormánylapát se mozog). Tudom, ez már némileg szőrszálhasogatásnak is tűnhet, de ennyi igazán beleférhetett volna még. Hangsúlyoznom kell, hogy a komolyabb harcok zökkenőmentes megvívásához nem árt mélyen a pénztárcánkba nyúlni, mert könnyen átválthatnak az események közel diafilmszerűvé még egy közepesen erős: Intel C2D 6750, 8800 GTX, 3 GB RAM gépen is.

Multiplayer:
 
Lehetőség van többjátékos módra. Dönthetünk, hogy tengeri vagy szárazföldi akcióban szeretnénk részt venni, helyi hálózaton vagy interneten keresztül. Indíthatunk gyors meccset, ilyenkor a gép választ nekünk ellenfelet vagy lehetőség van csatlakozni mások által generál csatákhoz, és ezekben akár nyolcfős ütközeteket is lejátszhatunk. A játék egyébként a statisztikáinkat is jegyzi. A már említett átláthatatlanság itt is tetten érhető, lehetetlen minden egységet magunknak irányítani, általában egy, maximum kettő hajó irányítását fogjuk választani a többit pedig jobb ha rábízzuk a számítógépre. Amit már az egyszemélyes kampánynál említettem itt is igaz, a csaták végkimenetele legtöbb esetben nem a tudásunkon fog múlni hanem a szerencsén illetve az MI-n. A szárazföldi meccseknél lehet választani erőd vagy klasszikus harc között. Az utóbbit nyílt terepen vívhatjuk meg. A szerverek nagy részén jelenleg a tengeri ütközetek vannak fölényben valószínűleg az újdonság varázsa miatt.

 

Értékelés:

Összegzésként annyit tudok mondani az alkotásról, hogy szépre sikerült ugyan, igényes is lett, de az összkép felemásnak mondható. Kicsit, az az érzésem, hogy túlságosan is az új dolgokra mentek rá a készítők, és a már meglévőket parlagon hagyták, nem fejlesztettek rajtuk. Ami tetszett, hogy végre jászhatóvá vált egy történelmi hadjárat is, a hajóhadak irányítása óriási élményt nyújt (ellentétben a szárazföldi seregekével). A mesterséges intelligencia nem tűnik kiegyensúlyozottnak, néha elképesztően ügyes, manővereket tud végrehajtani, máskor tehetetlenül szemléli az eseményeket. A nagy kampány kellő kihívást nyújt, hosszútávon viszont monotonná válhat. Az igazán szép látványvilágért erős vasra van szükség, így csak nagyteljesítményű gépeken fut el a várható módon. A zenei aláfestés hangulatos, csak a mennyiségéből van kevés, a hanghatások viszont javítják kicsit az összképet. Meggyőződésem, hogy a felsorolt hibák túlnyomó részét javítani fogják a patchek, de addig kénytelenek leszünk számításba venni a meglétüket. Mindezek ellenére kellemes órákat töltöttem el a játékkal, meg vagyok elégedve az új Total War-ral, kitettek magukért a fiúk, csak kicsit elsiették a megjelenést.

 

 
 

 

 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

12. Svindler
2009.03.27. 18:09
VISSZA A CIKKHEZ
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. insanity22...
2009.03.27. 18:26
Hát a gépigény tényleg borzalmas. Pontosabban nem volna vele gond nálam, ha nem szaggatna veszettül a világtérkép, míg a csaták a legmagasabb beállításokkal is 50-60 fps körül mennek. Jó lenne már hózzá egy patch, mert így élvezhetlen.
(Radeon 4850, 2gb ram, 6000+, XP...)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. Tyrel
2009.03.27. 20:26
Régóta nagy Total War rajongó vagyok, minden részével elég sokat játszottam, számomra ez a körökre osztott stratégiák királya. Szerintem a sorozatban a Rome után ez a rész hozza a legtöbb újdonságot/érdekességet/szépséget viszont sajnos egyet kell hogy értsek a cikk írójával abban, hogy elsiették a megjelenést. Van néhány elég zavaró bug és az engine is optimalizálatlan. Bár nálam egy nem túl izmosnak számító HD4830-al nagy általánosságban élvezhetetlenségig nem lassul, de azért vannak helyzetek amikor észrevehetően leesik az FPS látszólag indokolatlanul.
Pl.: hóeséstől viszont egyenesen megőrül, a kamerát forgatva van egy olyan szög, ahonnan nézve egyáltalán nem látszanak a hópelyhek, majd ha elkezdem fordítani körbe a kamerát, egyre több hópehely jelenik meg, míg végül el nem érek az előbbi ponttal pontosan szembe néző szögbe. Ekkor annyi hópehely jelenik meg hogy a játékteret már alig látom, és az FPS drasztikusan leesik. Sajnos várostromnál pl. a falak miatt van hogy csak ebből a rossz szögből látható/irányítható egy csapat és olyankor elég zavaró ez, persze Pause sokat segít a dolgon...
A világtérképen történő lassulásra több helyen is olvastam már panaszt sok olyan embertől akinek az enyémnél erősebb videókártyája van, de egy régi processzor mellett, így feltételezem hogy ott CPU limit van, bár hogy mit számol ilyen veszettül amikor az AI nem is lép, arra nincs sok ötletem. Több magot nem használ, azt az egyet viszont maxon pörgeti a semmiért. Néhány napja bővítettem a gépet 4GB memóriára, így tanusíthatom hogy a világtérképen lévő FPS-en a 2GB vs 4GB kérdés nem változtat, viszont a térkép nagy részei (pl. európa - amerika) közötti váltást és a töltési időket észrevehetően javítja.

Néhány patch után szerintem remek kis játék lesz ez, nekem a szárazföldi csaták is bejönnek, az AI esetenkénti ügyetlenkedését leszámítva. Bár eleinte tényleg monoton, de miután kifejleszti az ember a jobb line infantry tüzelési módokat, speciálisabb egységeket, és persze a howitzereket ill. hozzájuk tartozó jobb lövedékeket (pl. quicklime) onnantól egész jól fellendülnek, élvezetessé válnak a harcok.
Az ostrom persze tényleg béna, az egységeknek sok gondot okoz a falon és a körül történő közlekedés, de számomra ez egyáltalán nem zavaró, lévén az összes előző részben is így volt, már megszoktam hogy hogyan kell manőverezni a muksókkal efféle nem-természetes akadályok körül...

Lenne viszont egy kérdésem: öreg motoros létemre akárhogy is szenvedek, egyszerűen képtelen vagyok megtalálni az államforma váltásra való gombot. Már 1755 környékén járok svédekkel és itt már eléggé visszafogó tényező, hogy még mindig monarchiában él a népem, de nem találom meg a módját annak, hogy változtassak ezen. Neten azt olvastam, hogy lázadásba kell hajszolni a népet (adókkal), ezt megpróbáltam de beletelt vagy 5-6 körbe ami alatt teljesen tönkrement a birodalom + az irányítást néhány kör erejéig átvette az AI és mégjobban elrontott mindent... Nem létezhet, hogy csak ez az egy buta módja legyen az államforma váltásnak...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Tyrel
2009.03.27. 20:28
Van egy kis hiba a cikkben, valószínűleg felcserélődött 2 gondolat, az épületek már-már C&C szerű elfoglalása ugyanis tényleg új dolog, de "Az eddigi TW epizódokhoz képest egy praktikus és egyben a valóságérzetet növelő opció is belekerült: több egység kijelölése és azok egyesítése után aktívvá válik a formációk nyomógomb, ..." na ez olyannyira nem új, hogy talán már a Shogunban (legelső TW) is benne volt, későbbiekben meg biztosan.

overseermod: nagyon helyes az elrejtés, de kérlek az ilyen esetekben írj a Hírek - Cikkek - Javítások topikba
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. sadi57
2009.03.28. 14:39
a gépigényről lenne nekem is egy kérdésem, ajánlottnak az i7 van megadva, amit nagyon nem értek. szép-szép a játék, de egy i7 kéne a max beállításokhoz?
ja és én gépet újítanék be és ha marad pénzem ezzel a játékkal avatnám fel
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Tyrel
2009.03.28. 15:32
Igen, természetesen elfutna. Ha mondjuk egy 10-es skálán nézzük a grafikát, ahol 10 a max. mindenből + anizotróp és élsimító szűrők, akkor (saját gépből kiindulva) a framerate igényeidtől függően olyan 6-8-as beállításokon menne, a játéknak ebben a "korai" stádiumában, de meggyőződésem hogy patchekkel még sokat fogják optimalizálni.
Én egy olyan kártyával amit most venni tervezel jelenleg ilyen LINK beállítások mellett játszok, ráadásul ablakban (MSN vidáman mehet így mellette) ami kissé negatív hatással van az FPS-re. Az előző hsz.-emben említett bugos hóesésen és hasonló grafikusmotor hibáiból adódó lassulásokon kívül tökéletesen élvezhető sebességgel fut a játék, persze ehhez hozzátartozik az is, hogy egy stratégiai játéktól ált. nem vár el az ember ~25fps-nél többet, mivel szükség sincs rá. Szerintem úgy meghúzva a procid sem fogja majd vissza, a 4GB memória meg a folyamatosságon elég sokat dob ennél a játéknál (FPS-t nem növeli de swappolást megszünteti).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. sadi57
2009.03.28. 17:07
fél hónapja néztem ki ezt a kongifot és ma megint megnéztem és 6 ezerrel olcsóbb lett, szal lehet hogy egy jobb proci, talán az újonnan kijövő E6300, de akkor viszont nem lesz pénz cpu hűtőre.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. Tyrel
2009.03.28. 17:25
Géppel kapcsolatos kérdéseid itt teheted fel: LINK
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Bootman
2009.03.28. 21:57
Hát igen, jelen pillanatban patch nélkül nagyon eszi a rendszert de nem tudom miért nincs olyan jó graffja.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. lobsterman
2009.03.29. 16:24
sadi57: Nekem is kb ilyen teljesítményű gépem van, csak intel helyett amd(7750), és 0280-ban, minden maxon simán fut
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. StevyXIX
2009.06.20. 00:41
Akit érdekel a játék, Steamen akciós (most hétvégén csak) 24,99€ ami kb 7-8k-t jelent Magyar forintba.
A játékra kíváncsi vagyok, első résszel (Shogun Total War ha jól emlékszem) sokat játszottam, ill Medieval Total War-al is és mindkettőt nagyon élveztem.
Teszt alapján itt sokkal több lehetőség van, mint korábban adatott (Rome Total Warral nem játszottam) így kíváncsian várom milyen lesz
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. lackoo1111
2011.07.18. 21:13
Az Empire & Napoleon Total War - Game of the Year Edition jelenleg akcíósan kapható a GamersGate-en. ( 75 % kedvezmény ) .

[LINK]
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!