iPon Cikkek

Enslaved – Odyssey to the West

Dátum | 2010. 11. 13.
Szerző | Svindler
Csoport | JÁTÉK

Ugorjunk 150 évet az időben: az emberiséget utolérte a végzete és igazolta, hogy az önpusztítás a vérében van. Mindenhol a múlt háborúinak a nyomai láthatóak, a látkép egyszerre lehangoló, félelmetes és ámulatba ejtő. A civilizáció megszűnt létezni, de az emberiség által felhúzott építmények maradványai máig hirdetik egy szebb kor dicsőségét. A kihalt városok felett visszavette az uralmat a természet, mindenhonnan növények kandikálnak ki, elég ha csak egy kis táptalajt találnak maguknak. A már-már békés tájat csak egyvalami árnyékolja be; a távolból léptek hallatszanak, fém csattan a kőhöz, egy súlyos szerkezet motorja visít a terheléstől. Nem atomrakéták végeztek velünk, ahogy azt olyan sokan előre vizionálták, fajunk ennél sokkal kreatívabb volt, a hadviselést inkább robotokra bízta. Robotokra, amiket egyetlen célra, harcolni teremtettek, és amikor a háború véget ért… senki sem szólt nekik. Máig köröznek a pusztaságban, vagy várják készenléti üzemmódban, hogy valaki a közelükbe érjen, és ha ez megtörténik, felébrednek, hogy befejezzék, amit elkezdtek.

New York, New York...
Az Enslaved világa tehát szépsége ellenére is elég könyörtelen. Kezdéskor rögtön egy rabszolgaszállító hajón találjuk magunkat az egyik főszereplő, Monkey bőrében. A kicsi, tojás alakú cellában épphogy csak elfér, nem is túl boldog jelenlegi helyzetében, de innen legalább közelről nézheti végig ahogy az egyik utas szökni készül és beindít egy láncreakciót a gépen, ami szép lassan felemészti a repülő szerkezetet. A robbanásoknak hála mi is kiszabadulunk, de ez egy olyan gépen ami alig képes már megmaradni a levegőben még nem ad okot az örömtáncra. Egy küzdelmekkel teli rohanás után azért Monkey eljut a mentőkapszulákig, ahol azonban nem éppen a várt módon menekül meg… Óriási fejfájással ébred, tele zúzódásokkal és meglátja az előtte gubbasztó Trip-et, aki elmondja neki, hogy a fejfájása a fejére rakott rabszolga fejpánttól van. Monkey úgy reagál, ahogy bármelyikünk tenné, kilátásba helyez egy fejletépést Trip-nek, ha nem szedi le azonnal a pántot. Hamar rájön azonban, hogy nem tehet semmit, így kénytelen végighallgatni Trip ajánlatát: a nő egyedül képtelen lenne hazajutni a veszélyes pusztában, szüksége van Monkey-ra, hogy elkísérje a háromszáz mérföldre lévő otthonába. Ha nem teszi meg amit kér, a fejpánt fájdalmat okoz, ha bármilyen okból leáll Trip szíve, Monkey is meghal. Kemény helyzet, és hősünk belátja, hogy más választása nem lévén jobb, ha rögtön el is indulnak.

A történet a fejlesztők elmondása szerint nagyon sok ihletet merített a Kínában alapműnek számító Nyugati utazás, avagy a Majomkirály történetéből. Aki olvasta a könyvet, annak már az előző bekezdésből lejöhet, hogy hol kezdődnek a közös pontok, ahogy pedig megismerjük a karaktereket egyre több utalást találunk majd az eredeti történetre. A szereplők egyébként nagyon jól kiegészítik egymást. Monkey erős, agilis, gyors és jól bánik fő fegyverével, egy energiabottal, míg Tripnek esélye sincs a robotokkal szemben, ám technológiai ismeretei olyan előnyöket jelentenek, ami nélkül sok helyzetet nem tudna megoldani a páros.

A rendező szerepét a Monkey-t is játszó Andy Serkis vállalta magára és így utólag azt kell mondjuk, nagyon jól tette. Az Enslaved egyik legnagyobb erőssége ugyanis a környezet mellett pont a rendezés. A történetvezetés kicsit filmszerű, ha átadjuk magunkat a játéknak, akkor biztos magával ránt minket, ahogy beindulnak az események. Ebben nagy segítség, hogy Serkisnek sikerült jól teljesítő színészeket választania maga mellé, a karakterek élnek, a szinkronért pedig nagy piros pont jár. Mivel a főszereplők nagyon hangsúlyosak (hogy máshogy is lehetne egy ilyen kihalt helyen) ezért nélkülük a szürkeségbe merülne az egész játék, úgyhogy ez fontos volt. Első végigjátszásra csak a gyűjtögető maximalisták futhatnak fel pár hibára, ami főleg a pályatervezésnek köszönhető. Nem azért mert rossz lett, hanem azért mert kicsit kompromisszumos. Ami kedvez a történetnek és a folyamatos haladásnak az átok a rejtett tartalmaknak. Bár a legtöbb összeszedhető tech gömb és maszk ügyesen lett elrejtve, néhány borzasztó helyen van. Egyszer például válaszút elé kerülünk vagy az egyik vagy a másik irányba mászunk le, visszaút nincs, de mindkét helyen van gömb, többszöri végigjátszás kell. Ez még nem is lenne tragédia viszont annak, aki kitalálta, hogy üldözős jelenetben is erre figyeljünk, ki kéne találni valami komoly büntetést. Pont ezért azt javaslom, hogy első végigjátszásra senki se vigye túlzásba a gyűjtögetést, később úgyis bármikor visszatérhet egy-egy fejezethez.

A botunkat korlátozott ideig védekezésre is használhatjuk
Mi végig Monkeyt fogjuk irányítani, a csatáknál is ő a hangsúlyos, de ha a közelben van, akkor Trip támogatást nyújt nekünk, ha kérjük, például eltereli a robotok figyelmét. Az összegyűjtött elsősegélyes gyógyszereket is ő adhatja be nekünk, de ami a legfontosabb, Trip fejlesztheti képességeinket. Éppen ezért az upgrade képernyő csak akkor érhető el, ha ő a közelben van. Az összegyűjtött tech gömbökből vásárolhatjuk a különböző extrákat: növelhetjük maximális életerőnket, fegyverünk erősségét, újfajta támadásokat szerezhetünk be, stb. Az egész elég egyszerű, de kár is lett volna túlbonyolítani. Kezdetben nincs túl sok féle támadásunk, ahogy haladunk előre úgy nőnek a lehetőségeink, de a játék végére sem lesz gigászi repertoárunk, alap ütésekből legyőzhetünk bármit, ha megfelelően helyezkedünk. Monkey általában elég kezes, az irányítása nagyrészt rendben van, csak néha zavarodik meg és kezd el egy kombót a nagy semmi felé, vagy tesz meg pár lépést a rossz irányba, erre még gyúrhattak volna a Ninja Theorynál.

Trip nagyon sokat segít majd a tudásával
Mivel Trip nem olyan akrobatikus alkat, mint Monkey, ezért sok helyre nem tud felmászni, vagy átugrani, ilyenkor segítenünk kell az előre jutását: vagy úgy, hogy új utakat nyitunk meg neki, vagy úgy, hogy cipeljük, vagy durvább esetekben, ha a helyzet lehetővé teszi, akkor úgy, hogy dobunk rajta egy nagyot, és remélhetőleg utána meg is érkezik a túloldalra. Mindig vigyáznunk kell rá, hiszen ha neki valami baja esik, akkor nekünk is végünk. Túl messzire se mehetünk tőle, mert akkor is elkezd sötétedni a világ, úgyhogy csak óvatosan a mászkálással. A legtöbb helyen jól el van találva a határ, de van, hogy könnyen belefuthatunk egy nem kívánt elhalálozásba, ha gyorsan haladunk. Néha lehetőségünk lesz például gyorsan haladni egy „felhőn” (lebegő korong, újabb hivatkozás a Nyugati utazásra), ami bár jó móka, ha nagyon felfedező kedvünkben vagyunk, pillanatok alatt túl messzire mehetünk vele.

Technikai oldaláról nézve a játék nem sok újat tud mutatni, az Unreal Engine 3-at már ismerjük, minden szépségével és bajával együtt. Utóbbiak közül az Enslavedben a legszembetűnőbb a textúrák cserélgetése, néha lassan kapcsol a motor és az orrunk előtt fogja leváltani a nagyon alacsony felbontású textúrát egy jobb minőségűre. Ez főleg akkor szembetűnő, amikor a kamera kimegy egy távoli pontra hogy körülnézhessünk, aztán hirtelen visszatér hozzánk. Sajnos vannak alapból kis felbontású textúrák is itt-ott a környezeten, ami nagyon látszik ha közel megyünk mindenhez. Ez a részletgazdag táj miatt van, a designereknek el kell férniük abban a memóriamennyiségben, ami rendelkezésre áll, a folyamatos tartalomcserélgetés se segít mindenen. Márpedig a fejlesztők nagyon feszegették a határokat, a tájak néha lélegzetelállítóak mind méretüket mind szépségüket tekintve, úgyhogy azt gondolom, ennyi kompromisszum belefért. Ami egy kicsit jobban fájhat, hogy az fps számláló főleg PS3-on sokszor benéz 30 fps alá (Unreal engine ugye), de ez szerencsére csak nagyon ritkán zavaró.

Néha ugrálás közben is óriási területeket láthatunk be
A szinkronokról már esett szó, profi munkát végzett minden színész, de amiről még nem beszéltünk az a zenei felhozatal, ami megérdemel néhány szót, mert közel tökéletes. Bár a számok nem nagyon ragadnak meg a fejünkben a játék alatt, mégis ragyogó aláfestésként szolgálnak minden cselekményhez, nélkülük nem lenne ugyanaz az Enslaved, bizton állíthatom, hogy komoly szerepet vállalnak a hangulat alakításában, nem csak úgy megbújnak a háttérben. A hanghatások pedig hozzák a kötelezőt, jók, igazán kiemelkedőt talán már nem is lehet ilyen játékban alkotni, inkább az szokott feltűnni, ha baj van.

A szitakötő is nagyon hasznos
A játék 14 fejezetből áll, és ha le is állunk itt-ott, akkor körülbelül ennyi idő órában is végigvinni normál fokozaton, de ha nagyon sietünk is biztos kitart 10 óráig. Ez egy pont megfelelő hossz, a mai akciójáték kínálatban még kiemelkedő is, de ez a tény nem ezt a játékot minősíti, hanem inkább a túl rövidre sikerülteket, amikbe mire belejövünk már végük is lesz. Az achievementek/trófeák nem kérnek tőlünk lehetetlent, de ha össze akarunk szedni mindent, akkor azért elleszünk velük egy ideig. Multiplayer érthető okok miatt nincs, amit viszont nagyon sajnáltunk, hogy extrák sincsenek. Abszolút semmi. Ha végigvittük a játékot, akkor újrajátszhatunk egy-egy fejezetet, esetleg az egész játékot nehezebb fokozaton, és ebben ki is merül minden lehetőségünk. Pedig még az Xbox változat DVD-jén is van bő 1 GB üres hely, hát még a PS3 Blu-ray lemezén. Az utóbbi hónapokban felkerült a netre rengeteg trailer és „hogyan készült” videó, legalább az utóbbiakat felpakolhatták volna. Ha valaki extrákra vágyik, akkor marad neki a Gyűjtői változat, ami szerencsére nincs túlárazva, alig kerül többe az alapjátéknál. Egy pici art book és egy audió CD lesz a jutalmunk, ha a Collector’s-ra tesszük a voksunkat.

Összefoglalva az eddigieket az Enslaved: Odyssey to the West egy nagyon jó játék, amit bátran ajánlunk mindenkinek. Csak a kisebb hibái miatt nem tud bekerülni az óriások közé, de ez nem von le az értékéből. A Ninja Theory művészei kitettek magukért, a design csillagos ötös, a színészi játék szintén, és a zeneszerző is kivívta az elismerésünket. Ha mindez nem lenne elég, a történet biztos, hogy magával ragad minket. Azoknak, akik már túl vannak a játékon jó hír, hogy készül az első komolyabb DLC, akik pedig még nem, azok nyugodtan essenek neki a demónak először. Nem érdemes azonban csak az alapján ítélni, mert a benne található prológus egyfajta tutorial is, amiben a játék még nagyon fogja a kezünket, utána jobb lesz. Cserkészbecsszóra.


u.i.: Pacman kérte, hogy jegyezzem meg, ő sokkal jobban szerette a játékot és én szőrösszívű vagyok, megérdemli a 90-et :)

Platformok: PlayStation 3, Xbox 360
Tesztelt platform: PlayStation 3


Enslaved E3 2010 trailer

 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

11. Crank
2010.11.13. 15:41
Pár napja játszottam végig, és hát szerintem korrekt játék lett. Szerintem minden téren hozza azt amit elvár tőle az ember.

1 negatívum volt nálam. Néha idióta kamerakezelés. De ez csak pár alkalommal, és nem volt vészes, csak kicsit kizökkent.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. videofan70
2010.11.13. 17:02
Nekem is nagyon tetszett.Pacmannal egyetértek megérdemelné a 90%-ot.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Blade0012
2010.11.13. 17:28
Soha többet nem dőlök be demóknak. Szerintem távolról sem lett olyan nagyon ütős, teljese árat meg aztán végképp nem ér ez a szűk kilenc óra, újrajátszási érték meg kb 0. Nálam 60% körül mozog...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Tirexi
2010.11.13. 18:24
Van grafja na.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. gezu1025
2010.11.13. 18:35
Eszméletlen hangulatosnak néz ki, ilyenkor sajnálom, hogy nincs konzolom.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Horcsog
2010.11.13. 18:55
Jajj, úgy utálom ha látok egy jó kis játékot és pcn nem lehet tolni...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. tomi017
2010.11.13. 19:40
Nekem szeméyszerint nagyon nem jött be. Az egész arról szól hogy egy szőrös majomember bottal robotokat ver.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. dragon83
2010.11.13. 20:11
Tomi017. Azt mutasd már meg, hogy ki szőrös.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Zoe01
2010.11.14. 00:08
A "PRO" utolsó három pontja az, ami nálam egy játékot meghatároz, szóval ez tuti 90 plusszos lesz számomra is.


Sajnos én csak holnap tudok belekezdeni, de valahogy van egy olyan érzésem, hogy piszkosul jól fogok szórakozni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Crank
2010.11.15. 11:40
tomi017: Nem kéne elnyomni a videókat
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Sarkadi
2010.11.15. 17:45
Én is sajnálom,hogy nincs PC-re,de van nekünk másunk ami viszont nincs konzolra
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!