iPon Cikkek

És mi lett a jégheggyel?

Dátum | 2012. 04. 18.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Titanic-év van, úgyhogy mondhatni a csapból is a száz évvel ezelőtt, 1912. április 14-én elsüllyedt óceánjáró története folyik. A hajó és szerencsétlenül járt utasainak sorsáról már sokszor és sokféleképpen hallhattunk-láthattunk, idén már interaktív térkép is készült a roncsok helyszínéről jobbnál jobb képekkel, de akár egy virtuális merülésen is részt vehetünk, hogy felderítsük a Titanic roncsait. Ha minden igaz a vastagabb pénztárcájúak ezt a jövőben személyesen is megtehetik majd, mivel az Egyesült Államok a hírek szerint mini-tengeralattjárós turistautakat akar szervezni a helyszínre. Ez a történet azonban kivételesen nem a Titanic végsőkig kivesézett katasztrófájáról szól, hanem az azt okozó jéghegyről.

A „bűnösről” jelenlegi ismereteink szerint mindössze két fotó készült, mivel érthető módon a hajó süllyedése közben senki sem állt neki kattogtatni, pláne hogy a fotózás hajnalán járunk, így olyan sok fényképezőgép nem is lehetett a fedélzeten. Hogy ezek a képek valóban az ominózus jéghegyet ábrázolják-e, azt nem lehet száz százalékos bizonyossággal állítani, mindenesetre a jégen megfigyelhető sötét (a szemtanúk szerint vörös színű) festékfolt mindkét fotón feltűnik, így igen nagy valószínűséggel valóban ez a monstrum süllyesztette el a Titanicot.


Az első képet a német SS Prinz Adalbert óceánjáró főpincére készítette, mely hajó április 15-én szelte át az Atlanti-óceánnak ezt a vidékét, így mindössze pár kilométernyire haladt el attól a ponttól, ahol a Titanic előző éjszaka elsüllyedt. A főpincér ekkor még nem tudott a katasztrófáról, mindössze észrevett egy vörös festékfoltos jéghegyet, amiből arra következtetett, hogy valami nekiütközhetett az elmúlt napokban.

A második képet a Minia kábelfektető hajó kapitánya, De Carteret készítette, amikor a katasztrófa helyszínére küldték, hogy összeszedje a holttesteket és a törmeléket. A kapitány állítása szerint ez volt az egyetlen jéghegy a környéken, és a vörös festék jól láthatóan jelezte az ütközés tényét. Arról megoszlanak a vélemények, hogy valóban csak egy jéghegy volt-e a területen ebben az időszakban, de a megfigyelések és a fotók alapján egyértelműnek tűnik, hogy valami eltalálta ezt a bizonyos jéghegyet, és ez a valami jó eséllyel a Titanic lehetett.

Ha a Titanic históriáját a hajó születésétől akarnánk elmesélni, történetünk kezdőpontja 1907 lenne, amikor a White Star Line tervbe vette az akkori világ három legnagyobb óceánjárójának megépítését. A Titanic két testvére az Olympic és a Gigantic volt, ez utóbbit később átkeresztelték Britannic névre, és az első világháború alatt a Földközi-tengeren süllyedt el. Mindent összevetve tehát a Titanic mindössze öt évig húzta a tervasztaltól az óceán fenekéig, de emlékezete ennél sokkal tovább fennmaradt, és ez várhatóan még hosszú ideig így lesz.


 

A jéghegy ehhez képest igazi matuzsálemnek számít: keletkezésének kezdetei több mint háromezer évvel ezelőttre nyúlnak vissza. A történet egyes részleteire csak következtethetünk, de valószínűleg minden időszámításunk előtt ezer körül, egy Grönland nyugati partjainál megkezdődött hóesésre vezethető vissza. Az egymásra halmozódó hórétegek felülete a napsugarak és meleg szelek hatására kissé megolvadt, a folyékonnyá váló cseppek beszivárogtak az alsó rétegekbe, ahol újra hideg érte őket, így kemény szemekké fagytak, amelyek aztán egymáshoz tapadva sűrű, kemény tömegeket képeztek. Pár hónap alatt a hórétegek egész vastagságukban egy kemény réteggé, jeges hóvá, más néven firnné álltak össze. Ebből pedig a következő évtizedek során a rárakódó hó nyomásának köszönhetően sűrű gleccserjég keletkezett.

A jeges hótömeg gleccserré alakulása során folyamatosan egyre lejjebb csúszott az óceán felé. Amikor a jégár elérte vizet, az apály és a dagály váltakozásának hatására hatalmas jégdarabok váltak le belőle. A jéghegyek tehát gleccserekből keletkeznek, és nagyjából harminc évszázad telik el az első vízcseppek leesésétől a jéghegy önállósodásáig. A Titanicot elsüllyesztő monstrum így nagyjából Tutanhamon idején kezdhetett formálódni, és civilizációk sora jött létre, majd bukott el kialakulásának lezárulásáig.


A gleccsertől való elszakadást követően a jéghegy élete meglehetősen rövidnek bizonyult. A Titanic az Atlanti-óceán északi részén süllyedt el, nem pedig a Jeges-tengeren, így jéghegyünket születési helyétől messze délre szállították a tengeráramlatok. Grönland partjaitól elszakadva, először a Baffin-öblöt átszelve a Davis-szoroson át a Labrador-tengerre jutott ki, majd onnan tovább sodródott az Atlanti-óceánra.

A jéghegyek túlnyomó többsége régen elolvad mielőtt ennyire délre jutna, így a Titanicot elpusztító jégtömb különösen kitartónak és hosszú éltűnek nevezhető. Az évente a grönlandi gleccserekről leszakadó 15‒30 ezer jéghegy közül szilárd állapotban mindössze egy százalék éri el az Atlanti-óceánt. 1912. április 15-én, amikor utoljára látták, a jéghegy mintegy 2500 kilométerre délre tartózkodott az Északi-sarkkörtől.

A hajó elsüllyedésének éjszakáján a tengervíz hőmérséklete -2 Celsius fok körül volt, ami gyakorlatilag biztos halált jelentett mindazok számára, akik úszva próbáltak menekülni. Ez a hőmérséklet, más okok miatt ugyan, de a jéghegy szempontjából is halálosnak bizonyult. Az emberi test számára végzetesen hideg víz ugyanis ahhoz túlságosan melegnek bizonyult, hogy hosszabb ideig egyben tartsa a jégtömböt.

A jéghegyek átlagos várható élettartama a gleccsertől való elszakadástól az olvadásig két-három év az Atlanti-óceánon. Ez azt jelenti, hogy a Titanic jéghegye 1910‒11 környékén indult útjára Grönlandról, és 1912‒13-ra el is olvadt. A hajó végzetét okozó jéghegy tehát minden valószínűség szerint még az első világháború kitörése előtt nyomtalanul eltűnt az Atlanti-óceán gigantikus víztömegében.


 

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

19. Ronan
2012.04.18. 09:39
Tovább úszott vigyorogva hogy milyen hülye tud az ember lenni.. Aztán a sok hülyeségtől meg elkezdett olvadni..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. EPG
2012.04.18. 10:47
"a jéghegy mintegy nyolcezer kilométerre délre tartózkodott az Északi-sarkkörtől."

A 8000 km kicsit sok, nem?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. dilofekete
2012.04.18. 11:01
Suliban egyszer szó volt a Titanic áldozatairól és felvetettem ezt a kérdést, hogy nem az a kérdés, hogy mi lett az utasokkal, hanem hogy mi lett a jégheggyel, mindenki szakadt a röhögéstől és engem jól lehordott a tanárom, de utána közölte, hogy igen jéghegy okozta a szerencsétlenséget valószínűleg, de nem biztos és megkérdezte, honnét tudom, én meg csak a hülyeségemre hivatkoztam, mivel jóformán akkoriban kezdődött a globalizáció én így gondoltam és egyből a természetvédő perverz gondolatok támadták meg a beszédközpontomat, (azóta nem féltem kimondani a gondolataimat! ) de azt is mondta, hogy nem azért ment a jéghegybe, mert akkortájt kezdődött az iparosodás és levált már akkoriban egy jéghegy, hanem amúgy is vannak ilyen kóbor jégtömbök, aminek kevesebb mint a 10% látszik a víz felszínen és a víz alatt sokkalta nagyobb, mérete ellenére rettentő súlyos egy darab és láthatólag jól lebeg a vízen is és nem tudom már hogy a Titanic fel volt e szerelve radarral, de nem értek vele semmit se.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. tikshow
2012.04.18. 11:27
dilofekete - a II. Világháború végéig nem nagyon léteztek radarok
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Jools
2012.04.18. 11:42
EPG: az valóban kicsit sok, köszi, javítva.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. gery84
2012.04.18. 11:59
Elolvadt!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. dilofekete
2012.04.18. 12:31
radar nem létezett, valóban eszembe jutott, de valami navigációs rendszerük volt, hogy azért a zátonyokat felismerjék, mivel azért ez egy nagy dög hajó volt, hiába futott jéghegynek, az jég és nem zátony és csak nem úgy irányították azt a hajócskát, mint egy tutajt
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. dilofekete
2012.04.18. 12:40
ma már víz alatti műhold képekkel rendelkezünk és még fejlesztjük is, ami alapján ki lehetne számolni, hogy elvileg mekkora a legnagyobb felületű és súlyú hajó amivel körbe lehetne hajózni a tengereket, ha a szerkezet összetartásának a súlyával is számolnak stb, ehhez is kéne pár matematikai képlet
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. tomazolika
2012.04.18. 13:26
Jools Nagyon király lett a cikk , thx .
Azért érdekes , hogy egy "kis" jég mekkora bajt tud csinálni .
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. jozsefm tiksh...
2012.04.18. 13:42
Az I-öt akartad írni, mert a másodikban már döntő szerepet játszott, eleinte a szárazföldön és levegőben (Angliai Csata) később pedig már a tengereken is, ennek a segítségével szorították vissza Dönitz tengeralattjáróit, az utánpótlást szállító konvojok közeléből.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. atti2010
2012.04.18. 15:38
A Radart 1930-ban kezdték alkalmazni így nyilvánvaló hogy a Titanicon semmi ilyesmi nem volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. bszoke88
2012.04.18. 18:09
nem értem, hogy minek ez a nagy hype egy száz éve elsüllyedt hajónak. azóta (meg akár azelőtt is) hány másik bukott alá?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. asdsa
2012.04.18. 18:38
Bálnaológiailag kifejlesztett radart használtak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. jozsefm
2012.04.18. 19:22
Voltak ettől nagyobb, több áldozatot követelő hajókatasztrófák, ( Wilhelm Gustloff kb 8.000 fő, General von Stauben, itt is több mint 4.000 ember veszett oda.) de ezeket háborús körülmények között süllyesztették el, bár többnyire itt is civilek voltak az áldozatok.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. minikahona
2012.04.18. 21:05
Nem csak azért ennyire híres mert sokan haltak meg, hanem azért is mert egyfajta legenda lett belőle. Mai napig nem lehet tudni 100%-osan hogy hogy zajlott le az egész katasztrófa. Egy háborúban elsüllyedt hajóról általában tudni lehet hogy hogyan süllyedt el. De a Titanic esetében nagy a köd. Igaz mára már sok dolgot megfejtettek, de még így is vannak megválaszolatlan kérdések. Például hogyan tudott úgy el süllyedni hogy nem borult az oldalára. Elvégre a legtöbb hajó úgy süllyed el. Plusz még azért is felkapott dolog, mert sok gazdag, befolyásos ember is odaveszett, míg a háborús hajók esetében ez nem áll fenn. Bár ez azért egy kicsit zavaró is, mivel azok is ugyan olyan emberek voltak.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Nightfury
2012.04.19. 00:58
másrészt ez a hajó volt a szimbóluma az "új világnak" ami a modernizációt az új szinvonalat és ezer mást jelentett,nem mellesleg anyagilag se volt olcsó, és mái napig nincs hajó vagy óceánjáró (még a qm2 se)ami ekkora luxussal volt felvérteze az első és utolsó útján.itt is leirom azért hogy aki egy eseményt ,akármit hájpolás és tömeghisztéria alapján itél meg az egy marha.de amúgy elég elolvasni néhány wikis oldalt a jobbágynak hogy tudja mit jelentett a titanic,vagy annak elsüllyedése, és nem celine dionból kiindulni...és nem, békeidőben nem volt hajókatasztrófa ami ennyi áldozatot követelt,ezért is a leghíresebb többek közt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Nightfury
2012.04.19. 01:30
bszoke88 a ben hurt vagy a gyürük urát és hájpojják, mégis szted hány filmet csináltak mióta megjelentek?elég hülye világnézet ez. de ez ráadásul még valós esemény is volt.a kérdésedbe meg egy részben a válasz is ott van,100év
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. asdsa
2012.04.19. 15:02
Mert talán ez volt az első nagy óceánjáró hajó, akkoriban felkapták a kissé irónikus és tanulságos történetet és persze brit volt és persze kasszasiker film is készült belőle.(Nem ez az egyetlen felmagasztalt katasztrófa, hogy kissé gonosz legyek).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. reednow
2012.04.21. 16:08
..hogy egy kicsit Én is gonosz legyek: ha német hajó lett volna, lehet, hogy már nem is tudnának róla...

Nem a legjobb összehasonlítási alap, de ugye az angolok világháborús szemmel (és nem fajelmélet miatt) rendkívül utálták Hitlert, főleg a bombázások miatt; többek között az angol áldozatok végett. Amikor szóba hoztam Drezda elpusztítását, rögvest közölték, hogy az "teljesen más"... Jah...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!