iPon Cikkek

Ethan: Meteor Hunter - Grabowski beájulna

Dátum | 2013. 12. 18.
Szerző | Mastigias
Csoport | JÁTÉK

Higgyétek el, mindez nem az én fejemből pattant ki valami durva tudatmódosító szer hatása alatt, hanem az egykori Hydravision-tagokból verbuválódott Seaven Studio szorgos peonjainak agyszüleménye. A francia független fejlesztők nem bantha poodoo-val gurigáznak: miután 2012-ben bezárt a Hydravision, önerőből új stúdiót alapítottak, megvásárolták az Ethan jogait korábbi munkáltatójuktól, majd belevetették magukat a fejlesztésbe. Egy évvel később már a Develop Indie Showcase 2013 (független fejlesztők készülő projektjeit díjazzák) döntősei között üdvözölhettük őket. Munkájuk gyümölcse idén debütált PC-n és PS3-on, a játék kiadását pedig szintén önerőből oldották meg. Lássuk, érdemes volt-e ennyi pénzt és energiát beleölniük a puzzle-platformer projektbe.

Főszerepben tehát Ethan, a kisegér, aki nem ápol túl jó kapcsolatot szomszédjával, a szó szerint, és átvitt értelemben is patkánnyal. Egy nap azonban minden megváltozik, miután nem messze hősünk otthonától becsapódik egy zöld fényben fürdő meteorit (Vajon kriptonit?), mely különleges képességekhez juttatja címszereplőnket: kedve szerint mozgathat tárgyakat elméjével, valamint megfagyaszthatja az időt. Miután mindez kiderül a rövid intró-szerűségből a játék elején, Ethan ismeretlen okokból úgy dönt, hogy halálos csapdákkal teli helyeken vadászik még több meteorit darabkára. A történet sajnos csak ennyi (már ha ezt történetnek lehet nevezni), úgyhogy aki érdekes, szerethető karakterekre és őrületes csavarokra számít, csalódni fog, az viszont nem feltétlenül, aki kedveli a platformereket és a fejtörőket. A játékmenet gerincét a jól megszokott balról jobbra haladás adja 3 világon, és összesen több mint 50 pályán keresztül, több főboss-harccal megfűszerezve. Ethan a sima mozgások (előre, hátra, fel) mellet lejtőkön is csúszkál, így lendületet véve egy izmosabb elrugaszkodáshoz, valamint kisebb tárgyakat húzhat-tolhat, bár ezt nem sokszor használjuk majd. Fő feladatunk a kis meteorit-töredékek felvétele lesz, plusz bizonyos nehezen elérhető helyeken sajtdarabokat is találunk, melyek az online ranglistán juttatnak minket előrébb, feltéve, hogy van türelmünk és energiánk kitalálni, hogyan szerezhetjük meg őket. Oda kell ugyanis figyelnünk: Ethan képességei korlátozottak, nem használhatjuk őket bármikor, csak ha felvesszük a pályákon elszórt szünet jelű gombokat.

Akkor viszont, ha egy-egy ilyet aktiválunk, megfagy az idő, mi pedig kedvünkre pakolhatunk bizonyos tereptárgyakat egy adott területen belül. Hogy ez miért jó nekünk? Mert így a lehetetlennek tűnő akadályokat is leküzdhetjük a továbbjutás érdekében, valamint néhol elkerülhetjük az életünkre leselkedő halálcsapdákat: forgó pengék, forró gőz, égető sav, óriás klopfolók, hőkövető rakéták - csak hogy néhányat említsek. Az Ethan: Meteor Hunter legjobb részei egyébként azok, amikor a fejlesztők nem külön rakják elénk a logikai és ügyességi kihívásokat, hanem együtt: nem elég a gyors reflex, ha nem gondoljuk át, mit-hogyan kéne manipulálnunk közben a környezetben. Persze akkor sincs gond, ha elrontunk valamit vagy elhalálozunk: a jól belőtt checkpoint rendszernek köszönhetően töltőképernyő nélkül visszateleportálunk az előző mérföldkőhöz, esetünkben zöld meteorit törmelékhez, amit elértünk. Ha pedig rosszul pakoltuk le a tereptárgyakat, és már nincs több szünet-jelünk amit felhasználhatnánk, egy gomb hosszú lenyomásával kivégezhetjük gyanútlan rágcsálónkat és ismét nekiveselkedhetünk az adott kihívásnak.
A Seaven Studio munkatársai saját grafikus motort fejlesztettek a játékhoz, ez viszont nem az igazi, ráadásul hiába van három eltérő világ, ha a látvány nem sokban különbözik. Hasonló a helyzet a zenei aláfestéssel is: ilyen felejthető dallamok az amerikai liftekben szoktak felcsendülni, melyek pár másodperces utazásra pont megfelelőek, egy több órás játéknál viszont már nem állják meg a helyüket. Nem fogunk hátast dobni a hangeffektektől sem, szinkronnal pedig egyáltalán nem találkozunk kalandjaink során. A magyar feliratért viszont jár a virtuális pacsi a csapatnak, persze ne gondoljunk túl nagy dologra: mivel nincsenek párbeszédek a játékban, ezért csak a menü került lefordításra, de a semminél ez is több.

Ami a PC irányítást illeti, egyszerű és magától értetődő: az A és D a balra és jobbra, az S a lendületvétel a lejtőkön, R a visszatöltés, a SPACE az ugrás, az egér jobb gombjával fagyaszthatjuk meg az időt, a ballal pedig pakolhatjuk a dolgokat. A legtöbb platformerhez hasonlóan persze itt sem hátrány, ha kontrollert használunk (én is így tettem), a játék pedig fel is hívja erre a figyelmünket, rögtön az elején, egy kisebb beszólás formájában a PC-s játékosok felé. Poén.
Ha platformerekről van szó, az én személyes kedvenceim a Braid-Trine-Limbo hármas, az Ethan alkotói pedig különösen sokat merítettek a legelsőből. Ahogy a Little Big Planet-ből, a Super Meat Boy-ból és a 'Splosion Man-ből is, de az vesse rájuk az első követ, aki igazán forradalmit tud hozni ebben a műfajban. A nagy elődöktől átemelt elemek ellenére az Ethan: Meteor Hunter közel sem tökéletes, jó néhány frusztráló résszel, néhol ismétlődő fejtörőkkel és egyhangú helyszínekkel rendelkezik, de korrekt első játéka az új stúdiónak, pláne így, hogy önerőből készítették. A program jelenleg 10$ (~2200 Ft) körül mozog, ennyit pedig simán megér a stílus kedvelőinek, a Steam-en viszont hiába keresitek, mivel még csak most folyik a Steam Greenlight szavazás róla. Addig is ott a GOG, a GamersGate, vagy a PlayStation Network, de a legegyszerűbb, ha INNEN letöltitek az alpha verziót, teljesen ingyen és bérmentve, ráadásul legálisan. Próbáljátok ki, hátha! Értékelés: 7/10 Platformok: PC, PS3 Tesztelt platform: PC
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

12. hpeter105
2013.12.18. 12:04
Hol a második oldal? Egyébként mobil appként többet érne...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. Magrathea
2013.12.18. 12:38
Cenzúráztuk, mint az ausztrálok a South Parkot! Köszi, javítottam. Műhelytitok: eredetileg 3 oldalas volt a cikk, de végül összevontuk az első kettőt egynek. Az oldalszámot persze elfelejtettem igazítani!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. uristen
2013.12.18. 13:00
A képről egyből Grabovszky jutott eszembe.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. Mastigias
2013.12.18. 14:00
A rajzolt egerek már csak ilyenek, hasonlítanak egymásra... (:
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. kiskoller
2013.12.18. 22:17
Lehetne az elkövetkezendő részekben jobban részletezni a platform: PC részt, OS szerint?

Pl.
Játék 1
Platformok: XBOX360, PS3, PS4, Windows

Játék 2:
Platformok: XBONE, PS4, Windows, Linux, Mac

Tudom, kb 1 perc megnézni hogy az adott játék megjelent-e Linuxon, de ez kényelmesebb lenne

Amúgy remek cikk, köszönjük!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Ereshkigal
2013.12.18. 23:39
"Braid-Trine-Limbo", de szerettem őket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Mastigias
2013.12.19. 01:53
kiskoller: mire gondolsz pontosan? Ne haragudj, de világos.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. kiskoller
2013.12.20. 00:10
Úgy értettem, hogy a PC-t tekintitek platformnak, és nem az alatta lévő OS-t.

Abból, hogy PC-re jelenik meg egy játék, nem derül ki egyből, hogy pontosan milyen OS-re. Az indie címeknél meg már elég gyakori a Linux támogatása is.

De ha szerinted jó így, akkor legyen így, ez csak apróság
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Mastigias
2013.12.20. 16:39
Értem már, és teljesen jogos! Köszi az észrevételt, akkor az én tesztjeimnél ezentúl hibrid lesz, pl.:
"Platformok: PC (Windows, Linux), PS3, Xbox 360"
Erről mit gondolsz?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Szefmester
2013.12.21. 11:18
fantörpikus
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. kiskoller Masti...
2013.12.21. 11:30
Tökéletes, köszönöm
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Mastigias
2013.12.21. 14:39
Én köszönöm! (:
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!