iPon Cikkek

Fated: The Silent Oath – Viking túra a virtuális valóságban

Dátum | 2017. 05. 05.
Szerző | Magrathea
Csoport | JÁTÉK

Viszonylag kevés olyan játék jött ki eddig VR szemüvegekre, ami hosszabb egy méretes demónál, így örömmel üdvözöltem a Fated: The Silent Oath érkezését. Mivel a TellTale játékok útján nagyon megszerettem a narratív típusú kalandjátékokat, amik mindenek elé helyezik a sztorit és csak néhány játékelemmel operálnak, nagyon pozitívan álltam neki a tesztelésnek. A történet felütése nem túl bonyolult, a vikingek korában vagyunk és egy egyszerű családapát alakítunk, aki a halál torkából visszatérve egy istennő segítségével kell, hogy megmentse a családját és népét a semmiből előbukkanó vérszomjas óriások fenyegetésétől. A már említett istennő, aki visszahoz minket, nagyon bízik bennünk, de azért annyira mégsem, hogy megkockáztassa, hogy kibeszéljük a kettőnk kis megállapodását, ezért úgy dönt, hogy elveszi a hangunkat… Eme cselekedetének persze főként a játékmenetben keresendő az oka, hiszen furcsa lenne, ha a virtuális valóságban az általunk megtestesített karakter „a mi fejünkből beszélne ki”, ez minden bizonnyal megtörné a beleélést. A beszéd helyett így a bólogatás/fejcsóválás gyakorlása marad hősünknek, Ulfrnak, ami viszont nagyon jó ötlet volt és valóban segítette a karakterrel való azonosulást.
A Fated nagyon erősen nyit, szinte leesik az ember álla az összhatástól, amit VR-ban ez az egyszerű megjelenés és elnagyolt grafikai stílus nyújt. Megkockáztatom, hogy a legjobb VR élményem volt, mikor először elindítottam. Az első pár perc egy Skyrim utóérzéses jelenettel azonnal beszippant. Egy lovas kocsi hátuljában ébredünk éppen és a feleségünk szólongat, miközben erdős északi tájak mellett haladunk el. Az ember úgy érezheti magát benne, mint egy kisgyerek karácsonykor, rácsodálkozhat minden egyes részletre. A legnagyobb sajnálatomra viszont nem tudta ezt az érzést sokáig fenntartani a játék, ugyanis alapvető hiányosságok és minőségi problémák ütköztek ki benne, rögtön a kocsis jelenet után.
Az első komoly szemráncolást az animációk okozták, amit egyszerűen nem tudtam mire vélni, miután ilyen jól belőtték a grafikai stílust, ami egy csodás mesevilágot teremt úgy, hogy közben minimális az erőforrásigénye. Ennek fényében az ember azt gondolná, hogy simán maradhatott a stúdiónak elég ideje és pénze szép animációkra. Nos, a legnagyobb sajnálatomra azt kell mondjam, hogy körülbelül 20 éve nem láttam ilyen ronda és darabos animációkat, aminél jobban semmi nem zökkenthet ki az élményből. Borzasztó csalódás volt, minek hatására a PlayStation VR sisak alól apró könnycseppek záporoztak, miközben játszottam. Ezek után az, hogy indokolatlanul alacsony felbontású textúrákat fedezhetünk fel több helyen is (az első fejezetben az erdő talaja a legrosszabb talán), már szinte szóra sem érdemes. Roppantul sajnáltam az egészet, de ezek olyan hiányosságok, amit még egy kis csapat alacsony költségvetésű darabjánál is nehezen néz el az ember.
Ha ezeken a dolgokon sikerül túltennünk magunkat, akkor ettől függetlenül a VR valahogy mégis frissé és érdekessé teszi az élményt, mert még az ismerős játékmechanikák is másképp hatnak ránk. Egy egyszerű puzzle, egy kis fapados íjászkodás, egy üldözős jelenet, ami közben akadályokat kell kerülgetni, ezek mind ismerős és bevált dolgok, de valahogy mégsem sikerült őket jól implementálni. A legproblémásabb viszont a gyaloglás. A VR jelenlegi legnagyobb kihívása, hogy elérje azt, hogy a játékos ne legyen rosszul attól, hogy valamilyen kontrollerrel irányítja a karaktere mozgását a saját teste helyett. Hiába rakták be a beállítható 30, 40 stb. fokonként való kamerafordulást, vagy tettek be különböző opcionális rácshálókat a rosszullét megelőzése végett, nem igazán működik a dolog. És itt nem az a nagy baj, hogy nem sikerült feltalálniuk a spanyolviaszt ezen a fronton, hanem hogy nem ismerték fel azt, hogy nincs szükségük arra, hogy szabadon engedjék a játékost. A Fated ugyanis egy tipikus csőjáték, így a legjobb megoldás az lett volna, ha on-rail mozog végig a főszereplő – ami közben nyugodtan nézelődhetünk a sisakkal - és csak az aktivitásokat kell a játékosnak irányítania. Amikor ugyanis átadja az irányítást, hogy menjünk, amerre akarunk, nem hoz minket helyzetbe. A kijelölt úton kell bandukolnunk és kész, jelen esetben pedig ez nem csak unalmas, de még rosszul is leszünk tőle (tipp: gyaloglás közben ne nézzetek le!).
A többi játékmechanika többé-kevésbé működik, bár előfordulnak bugok, amik miatt újra kell indítani a játékot, például nem indul el egy jelenet, aminek el kellett volna. De sajnos az, hogy működik, még mindig egy kicsit kevés. Mégpedig azért, mert egyedül a puzzle szegmensek muzsikáltak igazán jól a játékban. Az íjászat és az üldözések harmatgyengék sajnos.
Összességében azt tudom mondani a Fatedről, hogy egy nagyon kiforratlan kis játék. Van egyfajta bája, amire rendkívüli módon ráerősít a VR, de körülbelül ez utóbbi az egyetlen dolog, amiért érdemes rá odafigyelni. A sztorija éppen csak arra elég, hogy ne untasson túlzottan (igaz, a folytatásokkal még bizonyíthatnak), a játékmechanikák csak a minimumot hozzák, a rettenetes animációkról pedig jobb, ha több szót nem is szólok. A mozgás miatti rosszullétet valamennyire legalább kompenzálja az, hogy jól lőtték be a fejezeten belüli alepizódok hosszát. Egy epizódot még pont végig lehet úgy játszani, hogy ne kapjunk hányingert. Mivel a játék 10 euróra lett beárazva, így még ha sok rosszat is írtam róla, azt mondom, hogy a vétel mégis megfontolandó. Az egyszerű ok pedig az, hogy ha már ennyit költöttünk egy VR sisakra, akkor megéri rádobni egy kis plusz pénzt, hogy elmerüljünk egy vikinges virtuális világban. Persze ennél lényegesen igényesebben kivitelezett például a PS VR Worlds gyémántrablós szcenáriója, hogy egyet említsek a felhozatalból, de az a pakk, amiben helyet foglal, egy AAA kategóriás játék árán van forgalomban, szóval az összehasonlítás nem fair. Aggodalomra ad okot viszont az, hogy még semmit nem tudni a tervezett második epizód megjelenéséről, márpedig az első úgy ért véget, hogy erős hiányérzettel vettem le magamról a VR sisakot.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

2. KisDre
2017.05.10. 09:11
Mik azok a szemek?!
Kissé creepy
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. BBShockwav...
2017.05.12. 10:10
Bizarr nagyon a grafika, arról nem szólva hogy 2017ben ilyen low-res textúrákat szégyen berakni. Láttam VR játékokat mint a Dreadhalls ami azért messze jobban nézett ki ennél.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!