iPon Cikkek

Felhővárost a Vénuszra?

Dátum | 2015. 01. 04.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

Évtizedek óta tartja magát az a szemlélet, miszerint az emberi űrutazás következő logikus célpontja a Mars. A vörös bolygó felszíne hasonlít a legjobban a földi környezetre a Naprendszer összes égitestje közül, és a Vénuszt leszámítva a Mars az otthonunkhoz legközelebb eső bolygó. A Vénusz felszínén uralkodó pokoli körülmények pedig valószínűtlenné teszik, hogy valaha is ellátogasson oda az ember, hiszen a bolygón a földi normál légköri nyomás 92-szerese uralkodik, nem beszélve az 500 °C feletti hőségről. A Vénusz felszíne tehát valóban nem nagyon jöhet szóba, mint űrutazási célpont, hiszen még az ember alkotta gépek is igen nehezen boldogulnak a szélsőséges környezettel. Az a néhány landolóegység, amely épségben elérte a felszínt, maximum néhány óráig maradt működőképes, és a legtöbb esetben nem volt képes összes műszerét aktiválni. A Vénusz ennek ellenére fontos mérföldkövet jelentett az űrkutatás történetében, hiszen 1970. december 15-én a Venyera−7 volt az első olyan űreszköz, amely irányított leszállást hajtott végre egy másik bolygón, és onnan adatokat sugárzott vissza a Földre. A NASA néhány kutatója úgy véli, hogy itt az ideje, hogy a Vénusz ismét nagyobb szerephez jusson az űrkutatásban. Dale Arney és Chris Jones szerint, ha a felszín nem is jöhet szóba az emberi felfedezésre, a légkör magasabb rétegei alkalmasak lehetnek az asztronauták látogatására, annál is inkább, mivel sok szempontból jobb lenne elsőként a Vénuszra embert küldeni, mint a Marsra. A HAVOC (Nagymagasságú Vénusz-küldetés) névre hallgató tervezet alapját az a tény adja, hogy bolygószomszédunk légköre jóval barátságosabb, mint a felszín, így elképzelhető, hogy egy emberi űrállomás hosszabb ideig is fenntartható lehet az atmoszféra felső részében.
Ötven kilométerre a felszíntől a Vénusz légköri nyomása alig haladja meg a Földön megszokottat, a gravitáció pedig egy kicsit enyhébb a földfelszíninél. A Marson ezzel szemben a légköri nyomás kevesebb mint egy százaléka, a gravitáció pedig alig több mint egyharmada a földinek. A Vénusz ezen légköri rétegében a hőmérséklet 75 °C körüli, míg a marsi felszínen átlagosan -63 °C uralkodik. A két környezet egyike sem túl kellemes emberi szempontból nézve, de mindkettő esetében megoldható a túlélés. A Vénuszt ezen kívül kedvező célponttá teszi az is, hogy rengeteg napenergia áll rendelkezésre légkörében, központi csillagunk és a kozmosz biológiai organizmusokra káros sugárzásától ugyanakkor jól védett az atmoszféra belseje. Ha egy ember huzamosabb időt töltene el 50 kilométerre legközelebbi bolygószomszédunk felszínétől, nagyjából olyan mértékű kozmikus sugárzás érné, mint ha Kanadában sétálgatna. A Marson ehhez képest sugárvédelem nélkül napi 0,67 mSv-nek lennének kitéve az űrhajósok, ami negyvenszerese a földi átlagnak. A megfelelő védelem érdekében a marsi településeket valószínűleg több méterre a felszín alá kell majd temetni. Ami a jelenlegi módszerekkel felhasználható napenergiát illeti, a Vénusz légkörében 40 százalékkal több áll rendelkezésre, mint a Földön, és 240 százalékkal több, mint a Marson. Mindent összevetve tehát a Vénusz sokkal alkalmasabbnak tűnik az emberi jelenlétre a Marsnál, leszámítva persze, hogy nem tanácsos leszállni a felszínére. Nem lényegtelen tény az sem, hogy a Vénusz az idő nagy részében sokkal közelebb van otthonunkhoz, mint a vörös bolygó. A jelenlegi meghajtórendszerekkel 110 nap alatt elérhető a felhőkkel borított bolygó, a visszaút pedig 30 napos tartózkodási időt követően 300 napig tartana. Ez persze nem kevés űrben töltött időt jelent, ha azonban azt nézzük, hogy Marsra utazás és az onnan való visszatérés ideális körülmények közt is több mint 500 napot venne igénybe, egy realisztikus küldetés hossza pedig 650−900 nap között alakulna, már jóval kezelhetőbb hosszúságúnak tűnik a vénuszi küldetés. Főleg, ha azt is tekintetbe vesszük, hogy a Vénuszról szinte bármikor hazaindulhatnának az űrhajósok, ha probléma adódik, míg a Marson adott esetben hosszú időt kellene várniuk, míg a bolygók ismét egymás közelébe kerülnek. A HAVOC egy sor küldetést foglal magába, amelyek közül az első során egy robotszondát küldenének a Vénusz légkörébe a környezet alaposabb felderítése érdekében. Ezt követné az első emberes küldetés, amelynek keretében az asztronauták 30 napig tartózkodnának az atmoszférában, a későbbiek során pedig akár egy állandó űrbázis, ideális esetben pedig egy lebegő „űrváros” kiépítése is szóba kerülhet.
A felfedező szonda, illetve az első emberi állomás egy-egy héliummal teli, napenergiával működtetett léghajó lenne a tervezők szándékai szerint. A szonda ballonját 31 méteresre, az emberi hajóét 130 méteresre tervezik, és mindkettő tetejét napelemek borítanák. A ballon hasára lógatott egységben kapnának helyet a mérőműszerek, illetve a nagyobb változatban az emberi lakótér, illetve itt parkolna le az az egység is, amely a bolygó körüli pályáról az állomásra, majd vissza az űrbe szállítaná a felfedezőket. A legnagyobb problémát vélhetően a léghajók Vénuszra történő eljuttatása, illetve üzembe helyezése jelenti majd. Arney és társai úgy képzelik, hogy az emberi állomást előre küldenék, és azt egy automatizált rendszer állítaná megfelelő pályára és fújná fel, így az emberi űrhajósok más a kész hajóra érkeznének meg. A megszokott leszállási rutin, a légkörbe való belépés, az ereszkedés és a landolás fázisai helyett a Vénuszon a belépést és az ereszkedést a léghajó beüzemelése követné. A ballon összecsomagolt állapotban szállító kapszula 7200 m/s-os sebességgel lép be a légkörbe, majd hét perc alatt 450 m/s-ra fékeződik, amikor is kinyílnak a fékezőernyők, tovább csökkentve a csomag sebességét, magyarázzák a kutatók. Amikor a kapszula 100 m/s-ra lassult, külső rétege leválik, a ballon pedig elkezd felfújódni, miközben egyre lassuló ütemben, de tovább zuhan a felszín felé. Mire a ballon eléri teljes terjedelmét, 50 kilométeres magasságba ér, ahol a benne levő hélium és a légellenállás hatására megállapodik. A Vénusz egyenlítőjének közelében, ahol a légkör a legstabilabb, több mint 100 m/s sebességű szelek fújnak, amelyek 110 óra alatt kerülik meg a bolygót. A bolygó maga nagyon lassan forog: egy vénuszi nap hosszabb ideig tart, mint egy vénuszi év. A szelek által hajtott léghajóban így 110 órás napok alakulnak majd ki, ami elegendő mennyiségű napfényt jelent a rendszerek éjszakai működtetéséhez. Ami a legénységet illeti, ők különféle kísérleteket végeznek majd a mindössze 21 köbméteres belső térben, ahonnan egy pillanatra sem kell kilépniük, így jóval nagyobb biztonságban lesznek, mintha a Mars sivatagaiban bolyonganának. A léghajó tervezett teherbírása 70 ezer kilogramm lesz, amelynek túlnyomó részét a léggömb hasa alá rögzített, 60 ezer kilogrammos kétfokozatú rakéta teszi ki. Amikor ideje hazaindulni, az ennek orrában található kapszulába szállnak be az űrhajósok, a leváló rakéta pedig felrepíti őket arra az űrhajóra, amelyben visszatérnek a Földre.
A HAVOC-csapat szerint a tervezet a következő években megvalósítható lehet, amennyiben persze a NASA áldását adja a küldetéssorozatra. A projekt sikeréhez csupa olyan technológiai vívmány szükséges, amely már jelenleg is kész, vagy a legjobb úton halad a megvalósítás felé. Sikeresen tesztelték már például az a teflonbevonatot, amellyel a napelemeket védik majd a Vénusz légkörében található koncentrált kénsav-cseppek ellen, illetve azzal kapcsolatban is megkezdődtek a vizsgálatok, hogyan lehet egy megfelelő méretű kapszulába behajtogatni, illetve abból kicsomagolni a hajlékony napelemekkel borított léghajót. És hogy miért akarnánk a Vénuszra menni? Ugyanazért, amiért a Marsra, vagy bárhová az űrbe: minél többet szeretnénk megtudni a minket körülvevő világról, és annak keletkezéséről. Az európai Venus Express küldetésének kivételével legközelebbi bolygószomszédunkra alig irányult figyelem az elmúlt három évtizedben, pedig bizonyára számos érdekesség rejtőzik a vastag felhőrétegek alatt. Ahogy Jones elmondta, a Vénusz tanulmányozása egyebek mellett segíthet megérteni, hogy mi történik egy bolygóval, ha az üvegházhatás teljesen kontrollálatlanná válik. A léghajóról lebocsátott apró landolóegységek révén pedig talán végre a Vénusz felszínét is jobban megismerhetnénk. Ezen túl az űrkutatás jövőjét is nagyban segítheti egy hasonló küldetés, hiszen viszonylag barátságos környezetben lehetne tesztelni a legújabb technológiákat. Számos olyan fejlesztés akad, amelyre szükség lesz a Marson, illetve az odavezető úton, egy Vénuszra irányuló küldetés során azonban jóval egyszerűbb lesz kipróbálni ezeket, mondja Jones. Nagyon keveset tudunk a hosszabb távú űrutazások hatásairól, illetve az ezek sikeréhez szükséges praktikus fogásokról, így a viszonylag közeli és szinte bármikor megközelíthető Vénusz meglátogatása ideális teszt lehet annak kipróbálására, hogy mit és hogyan érdemes elcsomagolni egy marsi kiruccanásra. Ahhoz, hogy a NASA az első Marsra utazás előtt a Vénusz meglátogatását is beiktassa, jelentős és mielőbbi átszervezésekre lenne szükség. Arney úgy véli, hogy ha az emberiségnek van jövője a Földön kívül, a Vénusz semmivel sem tűnik rosszabb célpontnak egy kolónia létrehozására, mint a Mars, így előbb-utóbb mindenképp eljutunk a felhőkkel fedett planétára. A HAVOC-csapat tagjai szerint praktikus lenne ebbe minél előbb belevágni, hiszen ezzel jelentősen megkönnyítenénk a további hasonló küldetések, például a marsutazás megvalósítását is.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

33. m-a-r-i-u-...
2015.01.04. 09:33
Érdekes cikk, köszönjük.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
32. tomchee
2015.01.04. 10:12
Kiváló cikk!
Kíváncsi lennék persze, hogy mit lehetne kezdeni, a ballon esetleges sérüléseivel.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
31. Mosdatlan_...
2015.01.04. 10:24
Érdekes ötlet, és voltaképp nem szól ellene semmi - kivéve persze a költségvetést, viszont mint tudjuk ezt igen szépen megfejelték tavaly, szóval talán még az se lesz gond. Kíváncsian várom hogyan alakul a project a későbbiekben
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
30. Legato
2015.01.04. 11:34
Az ilyen mesék szép és jók,de nem tudom mit akarnak a marson meg a vénuszon,mikor erről a retkes holdról is elzavarták őket a picsába
senkinek se gyanús hogy a hidegháború közepén a két nagy ellenség "fejesei" összeültem és megegyezést kötöttek a holdra utazással kapcsolatban,mert akkora technikai túlerővel találták magukat szemben,hogy megpróbálkoztak közös erővel valamit tenni,dehát ismét pórul jártak,mindenki nagy hú-val ó yeh űrmissziók meg minden,legyártva minden cucc többszörösen,milliárdokból,egyik napról a másikra vége lett az egész űrhajózásnak.
Igen a hélium3-as izotópből mindenki szeretne mert ebből 20tonna.1évig fedezné az usa teljes energiaszükségletét,meg bárkiét

Meg Neil Armstrong,óriás bemondása "uram isten ezek már itt vannak" aztén pedig mintha elvágták volna a vonalat semmi percekig semmi
Egy olyan fontos döntésben ami megváltoztatja a világunkat,és költségvetésről beszélnek,ami persze csak kamu szöveg,hogy valahogy kihúzzák magukat a válasz alól,nevetséges kifogás
Titeket meg valami mesebeli ballon sérülések érdekelnek
Éljen az agymosás
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
29. Szefmester
2015.01.04. 11:35
A mars annyiból lenne célszerűbb példa, hogy a felszínéről már nem lehet lezuhanni gebasz esetén. És a felszínt is lehet vizsgálgatni, valamint az alatta levő rétegeket.

Kicsit olyan mint elmenni régészkedni valahova, de csak a levegőből nézheted a földfelszínt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
28. NKing
2015.01.04. 11:50
A nagyobb gravitáció nagyobb szökési sebességet is tesz indokolttá, így a Marsról a felszállás könnyebb, mint elhagyni a Vénusz tömegvonzását - ha ugyebár a vénuszi gravitáció erősebb, mint a marsi.

Mondjuk az is tény, hogy a forró felszínű Vénusz energetikai szempontból sokkal jobb, mint a jéghideg Mars. Pl. a Vénuszon az égből belógathatnak egy hőkonverziós elven működő eszközt a felszín közelébe, de a Marson a jéghidegben saját hőtermelő üzemanyagból állítható csak elő jelentős mennyiségű energia - már ha azt feltételezzük, hogy a napelemek hatásfoka továbbra is gyenge (persze a Vénuszon ez a 10-20%-os hatásfokkal is 1,4x-es energiát jelent...).
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
27. tk36
2015.01.04. 12:44
@Legato: ezeket komolyan gondoltad, amiket leírtál?

Jó cikk, remek olvasmány. Köszönöm.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
26. lorddiablo NKing
2015.01.04. 13:03
A rendszer paraméterei alapján nem igazán látom, hogy bármilyen körfolyamatot célszerű lenne építeni a felhővárosba energiatermelés céljából, de a ma elérhető jó minőségű háromrétegű napelemek hatásfoka is már 27% fölötti. Továbbá a szélkereket sem tartom elvetendőnek.

Hogy lesz-e város? Ez annak a kérdése, hogy mit lehet kitermelni a bolygóról, mekkora profitot jelent.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
25. Chif52 tk36
2015.01.04. 13:15
"@Legato:ezelek komolyan gondoltad, amiket írtál?"
Szerintem a gondol erős szó.
Bár először azt kellene megoldaniuk hogy ne több-millió dolláros felszíni szondákat tegyenek egyszer-használhatóvá.(valamiféle védőbevonattal. akár erős üveg aminek magas az olvadáspontja az 500 fok és a kénsav ellen.)
illetve azok a visszatérő rakéták remélem inkább repülők megfelelő hajtóművel, mivel ha beüt a gebasz és zuhan a léggömb akkor kell az irányíthatóság ,hogy kijussanak alóla illetve tovább az űrbe (ahova kell egy állomás, még ha kicsi is de kell)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
24. reklamszem...
2015.01.04. 13:22
Solaris jutott eszembe

@Legato: nem olyan jó film az Iron Sky...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
23. KisDre
2015.01.04. 19:06
BioShock: Infinite?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
22. peti198706...
2015.01.04. 22:06
Ezt mé ne lehetne itthon is megcsinálni?! Már gondolkodtam egy léghajón amin önön magába kiszolgálná utasait, közveszélyes megvalósítással, a nedvességet a levegőből nyeri, a többi pedig környezeti energiák összességéből üzemel s le se kell szállnia. kész városi komplexum az ég s föld között, oly független s összefüggő összejöveteleknek amit máshol nem is lehetne igazán megrendezni, s mindég máshol van; mer' vándorol Ennyit az űrhajózásról.. xĐ -várjuk a találékony mérnökök jelkezését
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
21. YellowFlas...
2015.01.05. 03:16
Érdekes cikk, dánke érte.

Legato: Van még a cuccból? Küldhetnél egy keveset, kikészít az egyetem.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
20. Cannapeace
2015.01.05. 04:14
A Marsból kibányászhatnánk az összes fémet és ami még használható anyagot és indulhat a halál csillag gyártása, A földdel szemben ugyan azon a keringési pályán, így nyernénk még egy földet ami már űr állomás és utazó eszközként is használható és indulhat az egész emberi faj a vak világba. Úgy érzem túl messzire mentem elméletben.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
19. Cannapeace Legat...
2015.01.05. 04:19
Legató gondolom te hiszel az ufókban nos nem tartom kizártnak a kizárhatatlant de értelmetlenek tartom a holdrasszállást mert ott csak semmi van. Még légkör sincs mit csinálnák ott mi emberek egyáltalán?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
18. kisza25
2015.01.05. 07:34
csak azt nem értem, hogy mi az okosság abban, hogy a Vénuszra csinálnának egy lebegő várost Ennyiből csinálhatnának a földre is, az óceánok/tengerek fölé
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. Ronan
2015.01.05. 09:02
Miért ne?Akár ide is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. Zabalint Canna...
2015.01.05. 10:02
Szerintem léteznek földönkívüliek, igaz valószínűleg soha vagy nem mostanában jártak nálunk. Kizárni biztosan nem zárhatom ki, mivel nagy a világegyetem. De az ilyen Legató félék és a buta összeesküvés elméleteik (imádom a logikusan felépített összeesküvés elméleteket, de ez nem az) miatt soha nem lehet erről értelmes vitát folytatni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. Supra
2015.01.05. 10:56
Legato véleményétől elhatárolódva:

Mi a francot akarunk a marson meg a vénuszon? Lebegő város? Ilyet csak az talál ki, aki teljesen el van szakadva a valóságtól - túl sok volt a scifi...

Igen, a hold lenne a következő értelmes célpont. Ott is a felszín alatt kell lakni, de csak pár napnyira van. Mivel nincs légkör így kb végtelen a napenergia, és e kettő miatt gyakorlatilag semmibe nem kerül bármit kilőni az űrbe - ergó, ideális kolonizációs ugródeszka. De ha valami baj van, szinte akár egy passzív kapszulával haza lehet jönni.

És nem utolsó sorban ELÉRHETŐ a jelenlegi technikákkal, szemben a fent említett alternatívákkal, ahova NINCS meg az emberi utazáshoz (és főleg a visszatéréshez) alkalmas technika.

Persze, mert az emberiség olyan kurvára macsó, hogy még fennmaradni sem tud a vízen, de rögtön az óceánt ússza át...

Nem kellene előbb kifejleszteni azt a technikát, ami reprodukálni képes magát földön kívüli körülmények között, ezzel értelmet adva bármilyen önfenntartó kolóniára vonatkozó tervnek?

Értelmes élet? Néha úgy érzem, még a földön sincs...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. Szefmester kisza...
2015.01.05. 15:27
Csak éppen annyival sűrűbb a légköre a kicsivel alacsonyabb gravitáció mellett, hogy a földi légkörben (hasrapacsis szám jön) 5000métere lebegne az, ami a vénuszi légkörben 50km magasan.

Nem mindegy a felhajtóerő.. úszót is csinálhatsz ólomból, de egyszerűbb a parafából...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. Chif52 Supra
2015.01.05. 15:32
Szerintem a város alatt egy nagyobb néretű mégis csak kb 6-7 főből álló állomástra gondolnak nem pedig kolóniára.
Másrészt tényleg kell a technológia hozzá ... nem lehet ilyen minimalistán gondolkodni, hogy egy léggömb és semmi önfenntartás. Másrészt a Földön is lehetne ilyet csinálni (mármint lebegő "várost" ami egy állomás). Ha nem is kutatási célból, de ha kikötnénk és nem kellene elrepülnie akkor a felső(nagyon felső) légkörben napenergiát vagy alacsonyabban szélturbinákat használva lehetne energiát nyerni, mivel magasan nincs 40-60 km/h szél hanem megvan az 100-200 is ha olyan az idő.

Illetve továbbgondolva ... ha magas teherbíró képességgel ellátott léggömböket használnánk a felső légkörben akkor onnan könnyebben megközelíthető lenne az űr is ... még ha nem is nagy teherszállító rakétákkal, de embereket kis hajókban fellőni energiaspórolással.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2015.01.05. 16:32
A vénuszi légkör összetétele miatt a csupasz földi légköri összetétel is felhajtóerőt produkál, szóval amíg tudnak szuszogni a fedélzeten ,addig igenigen lassan fognak potyogni.

Illetve spaceship1/2 jellegű szárnyasokkal ki lehetne ugrani orbitális pályára könnyen. Szóval nem gáz.

A kénsavat problémásabbnak érzem...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. zseko
2015.01.05. 22:19
Sikeresen tesztelték már például az a teflonbevonatot, amellyel a napelemeket védik majd a Vénusz légkörében található koncentrált kénsav-cseppek ellen

A napelemeket levédik. És a többi része?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. kray zseko
2015.01.06. 11:38
Nyilván a napelemeket olyan anyaggal kell védeni ami átlátszó!
A többi részét bármivel befedhetik.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. tomchee Legat...
2015.01.06. 21:43
Te tiszta voltál amikor ezeket leírtad ? :'D
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Humbuk
2015.01.07. 11:01
A technika már létezik... A pénz nem létezik hozzá
Nem árt azon elgondolkodni, hogy a technológia egy része amit "mostanság" kapnak fel: ion hajtómű és stb... Már vagy 40-50 éves technológia, csak eddig nem volt célja, amire használhatták volna.

A földönkívüli életről vitatkozni meg marhaság... Lényegtelen, hogy bizonyítható-e a létezése vagy sem... Ha csak a matematikai statisztikát nézzük 2 millió civilizációnak "kell" lennie csak a mi galaxisunkban!
Másrészről meg kétlem, hogy akarnának tőlünk valamit, ahogy mi sem akarunk semmit kezdeni egy hangyabollyal.

Sokszor az a baj, hogy az ember önmagából indul ki ahelyett, hogy szuperponálná magát egy fejlettebb civilizáció értelmébe... Az összes sci-fi (independence day stb) az ember multját és félelmeit igazolja és nem az UFO-k viselkedését.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. Zabalint Humbu...
2015.01.07. 11:11
"Ha csak a matematikai statisztikát nézzük 2 millió civilizációnak "kell" lennie csak a mi galaxisunkban! "

Mivel csak 1-ről tudunk, és nincs lehetőségünk alaposan átkutatni egy szeletét a galaxisnak, ezért nem lehet statisztikai módszerekkel megbecsülni, hogy hány lehet a galaxisban.

"Másrészről meg kétlem, hogy akarnának tőlünk valamit, ahogy mi sem akarunk semmit kezdeni egy hangyabollyal."

Dehogynem, kutatjuk is a hangyabolyt. Ha pedig földönkívüli "hangyaboly" lenne, az még érdekesebb lenne. Másrészt egy földönkívüli civilizáció ugyanúgy elmaradottabb is lehetne, ahogy fejlettebb is.

"Sokszor az a baj, hogy az ember önmagából indul ki ahelyett, hogy szuperponálná magát egy fejlettebb civilizáció értelmébe... Az összes sci-fi (independence day stb) az ember multját és félelmeit igazolja és nem az UFO-k viselkedését."

Meg már eleve a kinézetük is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. Norbert_B Zabal...
2015.01.07. 18:09
Arról nem is beszélve, hogy egy nem olyan régi iPonos cikk szerint egyszeri és rendkívüli eset volt az eukarióta sejtek kifejlődése, szóval lefogadnám, hogy tényleg van kétmillió helyen élet a galaxisunkban - egysejtűként.

ON: Érdekes ez a dolog, de szerintem is a Marssal célszerűbb foglalkozni, majd abba ölni a pénzt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. nextman
2015.01.08. 14:06
Jo cikk, koszonjuk.
Nem tudom, megvalosul -e, de ha igen, irigylem az urhajosokat
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Szefmester Zabal...
2015.01.09. 17:13
Pedig a Drake egyenlet pont hogy erre való. És minél többet ismernek a csillagászok az exobolygók eloszlásáról, és minél több szélsőséges környezetben életben maradó és szaporodó fajt találnak, annál pontosabban tudják megbecsülni mennyi is az annyi a galaxison belüli civilizációval.

A kérdés csak annyi hogy mennyi van ami csillagközi útra képes... a 2 millió élő rendszer még reális szerintem.

Cikk: Nyilván szerintem is célszerűbb a Marsot (még előtte a holdat) belakni, de a vénuszi lufiváros hát... kissé sérülékeny ugyan de a légkör sűrűsége miatt viszonylag könnyen megoldható. A kérdés inkább az hogy az oda utazók egy lufipukkanás után meg tudnának e lépni időben, vagy a felső légkör szétszedi őket.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. Auratech
2015.01.17. 15:56
Szerintem jó próbálkozás lehetne a Vénusz terraformálása.
Talán nem véletlenül vizsgálják a tengermélyi kürtőkben magas hőfok mellett kénvegyületeket fogyasztó mikroorganizmusokat olyan élénken.
Ha a légköri széndioxidot "kivonnánk", a maradék gázban majdnem a földihez hasonló nitrogén mennyiség lenne. Most 3%. Az oxigén is bőségben lehet, felszabadítva. Lebegő hólyagmoszatokhoz hasonló szervezetek eszegethetnék a kénsavat. Vizet kipufogva.
Ezután a nyomás a mai 90x-ről lecsökkenve a hőcsapda jellegét is elvenné a légkörnek, ami hamar visszahűtené a Vénuszt. A keringés sajátságai miatt.
Amúgy a felhőváros lakói tehetnének kisebb kirándulásokat a légkör alacsonyabb részeibe, hiszen 45Km alatt már nincs felhőzet, Prímán látható a talaj. Mondjuk elektromos drónokkal, amiken egy ballon felfúvódik, ha vissza akar térni fel.
A felhőváros igazi megvalósítását nem lufikkal, hanem ultrakönnyű karbon aerogélből és a hungarocellnél 100x könnyebb, mégis erős fémhabból lehet megoldani. Energia van, a technológiát kell kiérlelni. Simán lehetne rendes hajóméretű, lakható "bólyákat" csinálni, amik lebegnek a sűrűbb légkör határán. A belső légkör meg 2-3 baron oxigénszegényebb lehet, mint a víz alatti kutatóállomásokon.
Akkor komoly építkezések lennének lehetségesek.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Asagrim Aurat...
2015.01.17. 17:40
A terraformálás mint olyan, egy sci-fi illúzió.

Gondolj bele, hogy az ipari forradalom óta, ami bő 300 éve már javában dúlt, mennyire befolyásolta az emberi tevékenység a Föld atmoszféráját ... sehogyan. Van egy 2000 évente természetesen előforduló felmelegedési ciklus, aminek a hatását sikerült enyhén befolyásolni, és kész.

Minden légkörrel rendelkező bolygónak van egy önszabályzó rendszere, amibe te nem fogsz tudni véglegesen belenyúlni, mert bármit csinálsz évszázadokig tart a folyamat, az eredmény meg csak időleges.

Ha a bolygó pedig nem rendelkezik légkörrel, vagy túl ritkás, nem képes megtartani a terraformálás által véghezvitt változtatásokat.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Auratech Asagr...
2015.01.17. 19:05
Jogos amit mondasz. A lehetőség azonban közelebbi. Az önreprodukáló szervezetek képesek exponenciálisan növekvő hatást elérni. Ha a felszín hőfoka 400C fok alá süllyed, az megállítja a kőzetekből kiáramló co2 utánpótlását. A mostani helyzet is gyorsan következett be, miután minden víz elpárolgott. Pár év alatt. Azóta jelentősen csökkent a Vénuszon a vulkáni tevékenység, maghőmérséklet, ami utánpótlást adott akkoriban az üvegházhatás berobbanásához.

A legjobb azonban szerintem is az lenne, ha az ember a saját bolygója erőforrásait tekintené rábízott kincsnek.
A gondolatkísérlet talán rávilágít arra, milyen príma helyen lakunk. Kellemes meleg van, folyékony a víz. A légkör belélegezhető. A sugárzás éltet. Otthon vagyunk.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!