iPon Cikkek

FEZ: Síkból térbe

Dátum | 2012. 04. 23.
Szerző | Chocho
Csoport | JÁTÉK

Az indie játékok világának robbanásszerű növekedése elsősorban a HD konzolok online lehetőségeinek köszönhető. Ha nem lenne XBLA és PSN, megannyi zseniális darab sosem jelent volna meg, elég csak a fantasztikus Limbót, vagy a briliáns Braidet említeni példaként. Ide sorolható azonban mostani tesztünk tárgya, a Fez is, mely 2007 óta készült, s ezzel minden bizonnyal a legtovább fejlesztett indie játék az idei felhozatalban. A Polytron munkája igazi szerelemgyerek, mely ötvözi a 2D-s játékok nosztalgiáját a 3D-s korszak legokosabb húzásaival, és mindezt tündéri formában tálalja, hogy aki csak meglátja, azonnal beleszeressen.

A Fez világában a kommunikáció is 2D-ben zajlik
Feztelenül

Történetünk főszereplője Gomez, a cuki kis izé, aki sok hasonló cuki kis izével él együtt egy 2D-s világban. Gomez egész hétköznapi falubeli, egy nap azonban furcsa dolog történik vele: megjelenik a feje felett egy hatalmas sárga kocka, és miután a kobakjába nyom egy kis kalapot, apró darabjaira robban, melyek szétszóródnak Gomez univerzumában. Megilletődött kis hősünk kisvártatva rájön, hogy újdonsült sipkája nem a legújabb divat díszterméke, hanem varázserejű tárgy, mely képessé teszi viselőjét a harmadik dimenzió érzékelésére. Bizony, Gomez, aki egész életét a 2D-s falujában töltötte, hirtelen olyan helyeket fedez fel, melyeket senki más nem láthat. Feladata, hogy összegyűjtse a sárga kocka darabjait, és magyarázatot leljen a különös jelenésre.

Oké, a sztori nem nagy szám, de senki sem várt irodalmi Nobelt, és a célnak így is bőven megfelel. A Fezt amúgy sem a történet miatt játssza az ember, hanem mert egyrészt kiváló agytorna, másrészt csodálatos, meseszerű hangulat járja át az egészet, amit képtelenség nem imádni. Mindehhez vegyük hozzá az andalító zenei aláfestést, és kész a nyugalmat sugárzó hangulatbomba, ami a néha nehéz feladatok ellenére sem tudja felidegesíteni a játékost egy pillanatra sem.

Kockafej

Műfaját tekintve a Fez egy logikai játék, melyet a 8-bites éra bájával öntöttek nyakon. A feladat, mely szerint gyűjtsük össze a széthullott varázstárgy darabjait, egyszerű és adott, mivel pedig nincsenek ellenfelek és nem tudunk meghalni sem, nincs semmi, ami akadályt gördíthetne elénk. Semmi, kivéve a 3D-s feladványok, melyek a játékmenet alapköveként funkcionálnak. Gomez szigetről-szigetre, szobáról-szobára járva igyekszik minél több sárga darabkát összeszedni, melyek viszont, mivel térbeli anyagból valók, a szemmel nem látható szegletekben is megbújhatnak. Így hát konstans váltanunk kell a 2D-s világ dimenziói között.

Az LT és RB segítségével ezt korlátlanul megtehetjük, ilyenkor pedig az általunk ismert tér átugrik egy 90 fokos szöget, hogy újra 2D-ssé váljék. Fontos megjegyezni, hogy ha egy platform a kezdőpozícióban túl messze helyezkedik el attól a helytől, ahová fel akarunk jutni, akkor valószínű, hogy a teret elforgatva a számunkra megfelelő pozícióba lökhetjük úgy, hogy aztán síkban minden korábbi térbeli funkcióját elveszítse. Ez így leírva meglehetősen furcsának tűnik, pedig működik a dolog, igaz, teljesen kifacsart, a mi világunkban látszólag hasznavehetetlen gondolkodást igényel.

A pályák között portálokkal is közlekedhetünk
Mivel sem ellenfelek, sem halál nincs, a kihívást az egyre bonyolultabb feladványok jelentik, melyek bár nem válnak frusztrálóvá, sokszor hosszas töprengésre késztetik a legagyafúrtabb játékosokat is. Hogy a dolog véletlenül se váljon unalmassá, a fejlesztők igyekeztek feldobni a játékmenetet titkos ajtókkal, melyekhez kulcsokat kell gyűjtenünk a pályákon elrejtett ládikákból, és kincses térképekkel, melyek korábban láthatatlan platformokat tesznek észlelhetővé.

Egyetlen negatívuma van a játékmenetnek, és ez a navigáció. Bár az adott pálya mindig jól belátható, idővel vissza kell látogatnunk a korábbi helyszínekre, hogy hátrahagyott tárgyakat vegyünk fel, vagy csak aktiváljunk egy, a sztori folytatásához szükséges ajtót, mely persze csak megfelelő mennyiségű kockadarabbal a zsebünkben nyílik ki. Mivel viszont a 2D-s világ egymásba nyíló szobáit követni majdhogynem képtelenség, a fejlesztők elláttak egy térképpel, mely igyekszik átláthatóvá tenni a játék struktúráját, több-kevesebb sikerrel. Sajnos még így is lehetetlen megmondani, hogy hol járunk éppen, de az igyekezet dicséretes, meg különben is, a régi 8-bites játékok korában sokszor még térkép se volt.

A látvány megkapó és változatos
Pixelmese

A Fez egyszerűen csodálatosan néz ki, grafika terén lehetetlen nem ámulni és bámulni minden pillanatban. A dizájn alapvetően a 2D-s őskonzolok klasszikusait idézi, mikor azonban "megháromdésedik" a világ, leesik az állunk, mert ezt a fajta pályatervezést a legtöbb fejlesztő képtelen volna utánozni. Az egész annyira egyedi és barátságos, hogy arra már nincsenek szavak, szóval jobb, ha szimplán csak elfogadjuk, hogy a Fez egy gyönyörű és roppant hangulatos játék, mely 9-99 éves korig ajánlott.

A Fez jött, látott, és lenyűgözött – bennünket legalábbis, bár ahogy elnézzük a külföldi sajtó értékeléseit, a legtöbb teszter egyetért velünk, amikor azt mondjuk, hogy új XBLA klasszikus született. Más platformokra való portolásról egyelőre nem esett szó, de mi azért bízunk egy PC-s és PS3-as változatban. Addig is 800 MS pontot bőven megér az MS konzol tulajdonosainak, még akkor is, ha nincsenek oda annyira a műfajért.

9/10

Platformok: Xbox 360 (XBLA)
Tesztelt platform: Xbox 360

Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. mainframe
2012.04.23. 10:53
Nem azért a két fillérért, de ez egy az egyben a PSP-s Crush alapötletét lopja, csak míg ez platformer, az puzzle volt.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. fillesy
2012.04.23. 15:55
Na, megérkezett az első károgó.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. newclear
2012.04.24. 20:25
Khm...

FEZ
PEZ

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. mainframe
2012.04.27. 23:56
fillesy: Annál csak te voltál konstruktívabb, köszi. Látatlanban lefogadom, hogy sosem láttad a másik játékot, amiről beszéltem. Én játszottam is. Csont ugyanaz az alapötlet. Ettől ez még lehet jó, írtam is, hogy ez láthatóan nem puzzle, hanem platformer, tehát más. De ez nem változtat azon, hogy az alapötlet lopott. Szeretnél érvekkel vitatkozni pro vagy kontra, vagy maradsz a frázisok puffogtatásánál?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. fillesy
2012.04.29. 09:56
mainframe: Természetesen megnéztem a másik játékot, ugyan hasonlít de szerény véleményem szerint csak nagyon távolról. Gondolom ebben nem (sem) értünk egyet.
Az alapötlet ugyanannyira nem lopott hiszen alapvető játék-mechanizmusokat nem lehet lopni. Ezzel az erővel még mindig mindenki csak Doom-mal játszana. Ja nem is hiszen már az is lopott. Meddig menjünk vissza?
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!