iPon Cikkek

Flamingófizika

Dátum | 2017. 05. 29.
Szerző | Jools
Csoport | EGYÉB

A flamingók szokatlan színük mellett jellegzetes testtartásukról is híresek, vagyis hogy látszólag mindenféle erőfeszítés nélkül tudnak hosszú időn keresztül egyik lábukon álldogálni. Hogy ezt pontosan miért csinálják, arra a Georgia Tech és az Emory Egyetem kutatói derítettek fényt nemrégiben megjelent tanulmányukban. Young-Hui Chang és Lena Ting eredetileg úgy sejtették, hogy a rózsaszín madarak rögzíteni tudják ízületeiket valamilyen anatómiai különlegesség révén, és ezért képesek huzamosan fél lábon egyensúlyozni. Amikor azonban felboncoltak egy elhullott flamingót, nem találták nyomát semmiféle erre utaló mechanizmusnak. A boncolás ennek ellenére sem bizonyult haszontalan gyakorlatnak, ahogy ugyanis megpróbálták megmozgatni az asztalon heverő tetem lábait különböző irányokba, kiderült, hogy az nem akar nagyon hajlani semerre. Ting ekkor felvetette, hogy talán próbálják meg a lábánál fogva felemelni az állatot, mire Chang megragadta a madár egyik lábcsontját, majd megemelte a tetemet. A láb kattant egyet, és egyenesen állapotban rögzült, megtartva az állat testét.
A halott flamingó úgy festett, mintha aludna: egyik lábát kinyújtva, másikat behajlítva állt, fejét pedig szárnyai alá rejtette, miközben Chang úgy tartotta kezében a tetemet, mintha a világ legfurcsább esernyőjét fogná. A szakértők teljesen le voltak döbbenve, hiszen az ízületi vizsgálatok alapján azt hitték, hogy a lábak ide-oda fognak nyekleni. Ehelyett a Chang által megfogott végtag és vele a madár teste teljesen stabilnak mutatkozott. Az egy lábon állás az emberek körében kihívást jelentő pozíció, amelynek gyakorlásával a mozgáskoordinációt és az egyensúlyérzéket szokták tesztelni, mondja Ting. Amikor fél lábon állunk, izmaink folyamatosan dolgoznak, hogy apró korrekciókkal egyensúlyban tartsák testünket. A flamingóknak viszont nincs hasonló problémájuk. Amikor egyik lábukat felemelik, súlypontjuk úgy helyeződik át, hogy testük súlya stabilizálja a kinyújtott láb ízületeit. Vagyis velünk szemben a madarak mindenféle izommunka nélkül képesek fél lábon állni. Ennek eredményeként aludni is tudnak ebben a testhelyzetben, sőt: ahogy az említett kísérletből kiderült, még holtan is megtartják egyensúlyukat. Ha egy halott flamingót az egyik lábára állítunk, stabilan megmarad ebben a pozícióban, ahelyett, hogy ahogy várnánk, felborulna.
Changot egyébként gyerekei indították el ebbe a kutatási irányba, akik az állatkertbe látogatva minden alkalommal először a flamingókat akarják megnézni. És ahogy sokaknak, nekik is mindig az az első kérdésük, hogy vajon a törékeny kinézetű madarak hogyan képesek fél lábon egyensúlyozni. A kérdés a kutatót is érdekelni kezdte, így közös projektbe vágott bele Tinggel, az Emory Egyetem testtartáskutatójával. A vizsgálatokat az atlantai állatkertben kezdték: egy erőmérő lappal vizsgálták a flamingókat. „Hozzászoktam, hogy olyan állatokat vizsgálok, amelyek rohangálnak vagy sétálnak, és át kell kergetni őket az erőmérőn vagy hagyni, hogy ők kergessenek engem” – mondja Chang. „Ez sokkal unalmasabb volt. Csak vártunk és vártunk, hogy a flamingók elaludjanak.” A fiatalabb madarak egy része idővel vette a lapot, és hajlandó volt ráállni az erőmérőre. Egyikük egyenesen ezen állva aludt el. És ahogy egyre mélyebb álomba merült, Chang és Ting azt látta, hogy egyre stabilabbá válik. Teste kevésbé ingott, és súlypontja legfeljebb néhány milliméternyit mozdult el. A flamingók annyira stabilak, amikor fél lábon állnak, hogy az állatkertben senki sem emlékezett arra, hogy a madarak közül valaha is elesett volna valamelyik. „Nagyon szerettünk volna egy olyan kísérletet is végezni, amely során odamegyünk egyikükhöz, és egy kicsit meglökjük” – mondja Chang. „De a gondozók ezt nem engedték.”
Ennek hiányában a kutatópáros úgy döntött, hogy alaposabban megvizsgálják az állatok lábát. Körbetelefonáltak a helyi állatkerteknek, és birminghami intézmény egy napon belül jelezte is, hogy nemrégiben rossz egészségi állapotuk miatt kénytelenek voltak elaltatni két flamingót. A madarakat lefagyasztották, így Chang egy hűtőládával felszerelkezve elment értük, majd visszavitte laborjába a tetemeket, ahol azok kiolvasztása után Linggel megkezdték a boncolást. Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve Chang felemelte a tetemet. Annak megértése érdekében, hogyan tehetett szert Chang a bizarr esernyőre, először is tisztázni kell néhány dolgot a madarak anatómiájával kapcsolatban. A madarak lába nagyon zavarba ejtő a laikusok számára, ugyanis első pillantásra úgy tűnhet, hogy térdük pont fordítva hajlik, mint kellene. Ennek oka, hogy a madarak testéből látványosan kilógó lábrészen látszódó ízület valójában nem a térd, hanem az állatok bokája. Igazi térdük sokkal feljebb, hasukhoz simulva nyugszik, és eltakarják a tollak. Ez ugyanúgy mozog, mint az emberi térd, csak éppen a madarak folyamatosan guggolnak. Combcsontjaik majdnem mindig vízszintesen állnak, amikor nem repülnek. Ebből az is következik, hogy azok a csontok, amelyeket látunk az állatok lábából, valójában a sípcsont és alatta a lábfej, illetve a boka csontjai. Amikor a flamingó fél lábra áll, két dolog történik. Egyrészt az állat tartása úgy változik meg, hogy lábfeje egyik oldali csípője alól átkerül a test középvonalába. Másrészt a flamingó súlypontja előrébb kerül, pontosan a rejtett térd elé, így a madár súlya előrefelé húzza a csípőt és a térdet. A két hatás, valamint a láb csontjainak alakja miatt az alsó végtag ízületei gyakorlatilag rögzítődnek, és annyira stabillá válnak, hogy erőt kell befektetni megmozdításukhoz. Amikor Chang felemelte az elpusztult flamingót, ezt a mechanizmust reprodukálta. Így hiába döntötte meg 45 fokig a madarat, a láb még ekkor sem csuklott össze. Ahogy mozgatta a tetemet, rögtön érezte is, hogy melyik a helyes pozíció. És ami a legérdekesebb, két lábbal már nem működik a mutatvány. Ha mindkét láb nyújtva van, az ízületek instabillá válnak, vagyis izommunka kell egyenesen tartásukhoz. Azaz a flamingó sokkal stabilabb egy lábon állva, mint kettőn. Matt Anderson amerikai flamingókutató szerint a tanulmány rendkívül érdekes, egy fontos dologra azonban nem ad választ. Mégpedig hogy miért állnak fél lábon a flamingók. A testtartással kétségkívül energiát spórolnak, de azt nem tudni, hogy miért jobb nekik, ha fél lábon a stabilabbak. És ami még furcsább, ha fél lábon állva kevesebb izommunkát kell végezniük, vajon miért nem töltik minden földön töltött idejüket így? Anderson megfigyelései szerint a madarak elsősorban hidegebb napokon és a vízben állva emelik fel egyik lábukat, máskor viszont két lábon magasodnak. Ami arra utalhat, hogy egyik lábuk felemelésével a hővesztést próbálják minimalizálni.
A passzív lábrögzítő mechanizmus mindenesetre érdekes és ritka jelenségnek tűnik. Hasonlóra például a lovak közt van példa, ugyanakkor az is elképzelhető, hogy valójában sok faj alkalmazza a módszert, csak eddig nem vette észre senki, mondja John Hutchinson, a Royal Veterinary College kutatója. Ha a flamingók meg tudják tenni, ki más lehet képes hasonlóra? A kérdésre nehéz választ adni, mondja a szakértő, mivel bár az állatok mozgását, sétálását, rohanását, repülését sokan tanulmányozzák, azt, hogy az élőlények hogyan állnak, jóval kevesebben vizsgálják. Ting a ritka kivételek egyike, ami elsősorban abból adódik, hogy alapvető szakterülete az emberi egyensúly. Arról, hogy az emberekkel vagy a flamingókkal jobb-e együtt dolgozni, csak annyit mondott, hogy amikor a madarak elalszanak, néha ürüléket lőnek ki végbelükből. Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy ez Ting szerint negatívum, vagy újabb jó pont a flamingók javára.
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

5. Helbika20
2017.05.29. 12:05
Köszönöm az olvasmányt, a szokásos minőség! Élő Michael Jacksonon ezek a madarak - vagy ahogy kiderült, halottan is, csalás nélkül..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. Meteoreso
2017.05.29. 12:59
Érdekes volt ! Mondjuk hozzánk közelebb áll a gólya. Még a Bibliában is benne van egy ilyen egy lábas történet.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. ny
2017.05.30. 12:58
tl;dr
A flamingó térde függõlegesen terhelve nem csuklik össze, az ilyen pózban való tartást a csontok végzik és nem az izom. (Ezt talán már Arisztotelesz is észrevehette.)

Az egyensúlyozást és a fizikát szerintem kár volt belekeverni, newton törvenyei értelmében a cucc (flamingótetem) belsõ szerkezetében ébredõ erõk nem befolyásolhatják hogy mekkora kitéréstõl dõl el.

Amúgy köszi a cikket megint, érdekes volt ez is :3
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. asdsa
2017.06.01. 13:04
"Changot egyébként gyerekei indították el ebbe a kutatási irányba, akik az állatkertbe látogatva minden alkalommal először a flamingókat akarják megnézni."
A gyerkőcei kedvéért kezdett el flamingó tetemeket vizsgálni.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. Szefmester asdsa
2017.06.05. 14:23
...majd pedig a tetemeket lóbálni és esernyőként tartani...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!