iPon Cikkek

Gigabyte Brix: barebone PC tenyérnyi méretben

Dátum | 2013. 07. 26.
Szerző | J.o.k.e.r
Csoport | FŐ EGYSÉG

Bevezető Az asztali számítógépek piaca napjainkban látványosan gyengélkedik, hiszen a kedvezőtlen gazdasági helyzet, valamint a táblák és a noteszgépek folyamatosan növekvő népszerűsége miatt egyre kevesebben választanak maguknak klasszikus asztali PC-t - a többség inkább egy mobilabb konfiguráció mellett teszi le a voksát, ha anyagi lehetőségei ezt megengedik. Pedig a PC piacon is vannak már szép számmal olyan alternatívák, amelyekkel kiváltható a klasszikus, nagyméretű, torony formátumú számítógépházban lapuló hardver - elég csak az egybegépekre, vagy a kompakt, akár monitor vagy televízió hátuljára is könnyedén felcsavarozható asztali számítógépekre gondolni. Ilyen kompakt asztali számítógépeket a Zotac már nagyon régóta kínál, de újabban egyéb vállalatok is meglátták a lehetőséget az egyre dinamikusabban növekvő szegmensben. Persze a kínálat még így sem olyan gazdag, mint a noteszgépek piacán, de azért már manapság is jó eséllyel találhatunk olyan kompakt asztali PC-t, ami mind pénztárcánknak, mind pedig igényeinknek megfelel. Az Intel nemrégiben robbant be erre a piacra a NUC (Next Unit of Computing) névre hallgató kompakt asztali számítógépeivel, igaz, a belépő nem sikerült valami jól, hiszen az első tesztekből kiderült, hogy a Thunderbolt porttal felszerelt NUC variáns esetében az mSATA SSD és a mini PCI-Express 2.0 x1-es WiFi adapter túl közel került egymáshoz, így vezeték nélküli hálózaton történő huzamosabb másolás alkalmával túlmelegedésből adódó problémák jelentkeztek. A hibát egy BIOS frissítéssel orvosolták - itt gyakorlatilag a processzorhűtő ventilátorának üzemi karakterisztikáját változtatták meg a mérnökök, azaz kicsivel hangosabban ugyan, de stabilan működik a NUC. A jelek szerint a gyártó mérnökei a Celeron 847-es modell hűtését is elkottázták, ugyanis ennél a modellnél a BIOS frissítés alapú hűtésjavítás nem járható út, helyette - vagy inkább mellette - egy 9,5 milliméter vastag hővezető alkalmatosság bevetésére is szükség van. Az Intel természetesen gőzerővel készíti a NUC következő generációs változatait is, amelyeknél remélhetőleg már nem kell félni semmiféle hűtést érintő hibától.

Gigabyte Brix
A felsoroltak mellett egyéb vállalatok is kínálnak kompakt asztali számítógépeket, de ezek közül talán a Gigabyte háza táján találhatjuk mostanság a legvonzóbb konfigurációkat: a gyártó Brix néven egy olyan apró asztali számítógép-családot dobott piacra nemrég, amelynek egyes tagjai akár az ember tenyerében is elférnek. Persze itt nem kecses, apró női-, hanem nagy, lapát méretű férfitenyérre kell gondolni - de ez már csak szőrszálhasogatás. A Brix családban többféle modell is jelen van, így mindenki megtalálhatja a számára leginkább megfelelő példányt. Az apró méret miatt sajnos csak az adott Intel processzorban lapuló Intel HD Graphics sorozatú videó vezérlővel gazdálkodhatunk, diszkrét GPU opció nincs, de ha nem áll szándékunkban játszani, akkor nem okozhat nekünk problémát a plusz GPU erő hiánya. Az apró számítógépek közül mi egy Core i3-3227U típusú processzorral ellátott változatot kaptunk kölcsön tesztelésre, hála a Kingston hathatós közbenjárásának. Alapesetben barebone, azaz adattároló és rendszermemória nélkül érkező konfigurációkról van szó, de a mi példányunk a Kingston jóvoltából 16 GB-nyi DDR3-1600 MHz-es So-DIMM memóriát és egy nagyon pici, ugyanakkor nagyon-nagyon gyors mSATA SSD meghajtót is tartalmazott. Hogy mi volt még a parányi számítógépházban? Az alábbi táblázatból kiderül:

A Gigabyte Brix GB-XM12-3227-es kiadása a fentiek alapján vonzónak tűnik, igaz, ára elsőre kissé borsosnak hat, de a következő néhány oldalon úgyis kiderül, megéri-e a pénzét. Vágjunk is bele!
A Gigabyte GB-XM12-3227 típusjelzéssel ellátott Brix konfiguráció egy apró dobozban érkezett, ami nem csak igényesen nézett ki, de meglehetősen informatív is volt. A csomag méretén elsőre meglepődtünk - fura volt, hogy egy ekkora dobozban elfér egy komplett asztali PC.

A doboz kinyitása után elsőként az alaposan becsomagolt Brix tűnt fel, az alatta lévő szinten pedig a hozzá tartozó kiegészítők foglaltak helyet.

Itt túl sok extrára persze ne számítsunk: a sorban egy tápadaptert találunk a hozzá tartozó tápkábellel, plusz egy telepítő lemezt és egy gyors üzembehelyezési útmutatót is rejt a doboz. Egy külön csomagban egy VESA rögzítő keret is helyet kapott, amivel megfelelő monitor vagy televízió hátuljára applikálhatjuk az apró PC-t. Természetesen a szereléshez szükséges csavarok sem hiányoznak, azok külön tasakban lapulnak, ahogy az a fotón is látszik.
A tápadapter egyébként az FSP Group műhelyéből érkezett. Az FSP065-REB típusjelzéssel ellátott termék 19 voltos stabil tápfeszültséget kínál a rendszer számára, működéséhez pedig 100 volt és 240 volt közötti feszültségű, 50 Hz és 60 Hz közötti frekvenciájú váltakozó áramú tápellátás szükséges. A tápegység 3,42 ampernyi áramerősség leadására képes, így könnyen kiszámolható (bár a táp neve is nagyon árulkodó), hogy egy 65 wattos példányról van szó.

A GB-XM12-3227 egy nagyon apró PC, ami a teszthez kapott 16 GB-nyi DDR3-1600 MHz-es Kingston rendszermemóriával és egy 120 GB-os mSATA Kingston SSD meghajtóval méréseink szerint pontosan 390 grammot nyom - nehéznek éppen nem mondható. A Brix felső részén egy Gigabyte felirat látható, a jobb alsó sarokban pedig maga a bekapcsoló gomb húzódik, ami kék LED-es világítást kapott. Szerencsére a kék LED diszkréten világít, így teljes sötétségben sem törekszik arra, hogy bevilágítsa az adott szobát. A LED akkor, ha a rendszer éppen készenléti állapotba lép, azaz aludni tér, elkezd ütemesen villogni. A tető zongoralakk hatású fekete fényezést kapott, ami elegáns megjelenést kölcsönöz a Brixnek.
Az oldallapok alumíniumból készültek, a ház alja pedig szintén alumíniumból van. Az előlapon egy USB 3.0-s port található, a ház jobb és bal oldallapján pedig egy-egy szellőzőt helyeztek el a vállalat mérnökei. A hátlapon a PC méretéhez képest meglehetősen komoly csatlakozómennyiség fogadja a gyanútlan felhasználót: van itt HDMI 1.4a port, Mini-DisplayPort, Gigabites Ethernet csatlakozó, USB 3.0-s port és egy tápadapter csatlakozó is. Annak érdekében, hogy az apró PC-t egy irodai asztalról se lehessen csak úgy, egyszerűen eltulajdonítani, a sor végére került egy Kensington port is, amibe számzáras vagy kulcsos zár illeszthető, így a PC az asztalhoz vagy egyéb masszívabb tárgyhoz láncolható. A csatlakozók bemutatása után feltűnhet, hogy USB portokból összesen kettő van, ami igen-igen kevésnek tűnik. A portok számát USB 3.0-s hub segítségével növelhetjük, de ha ilyesmivel nem akarunk foglalkozni, akkor vezeték nélküli billentyűzet-egér párost kell használnunk, így egy USB 3.0-s port szabad marad a külső adattárolók számára. Utóbbi azért különösen fontos, mert a Brix méretéből adódóan nem rendelkezik beépített optikai meghajtóval, így vagy USB-s külső optikai meghajtót, vagy pedig USB-s külső adattárolót kell használni ahhoz, hogy operációs rendszert telepíthessünk rá.

A Brix alján négy gumilábat láthatunk, amelyek stabilan tartják az apró konfigurációt. A lábak nem csak arról gondoskodnak, hogy a ventilátor motorja által keltett rezgések ne terjedjenek tovább, hanem arról is, hogy a PC ne csúszkáljon az adott asztalon vagy polcon. Az alsó részen azok a furatok is jelen vannak, amelyek a VESA rögzítőkeret felcsavarozásához szükségesek. A VESA keretet először az adott monitorra vagy tévére kell rögzíteni, ezután a Brix alján található két furatba kell tekerni a mellékelt csavarokat, majd a PC-t egyetlen mozdulattal rátolni a megjelenítő hátuljára szerelt keretre. A VESA keret VESA 75 és VESA 100 támogatást egyaránt kínál, így az apró számítógép többféle monitorra, illetve HD televízióra is felszerelhető.

A Brix külsőleg tehát egy igényes, meglehetősen pici PC benyomását kelti. Nézzük, ez az igényesség a belsejében, illetve a hardverkomponenseiben is tetten érhető-e. Ám mielőtt még ezt megtennénk, megmutatjuk, hogyan néz ki az apró PC BIOS-a.
Ahogy az a fenti videóból is kiderül, a BIOS abszolút sallangmentes - még a memóriamodulok órajelét és időzítését sem lehet átállítani. Aki arra számított, hogy majd "alulfeszeli" a mobil processzort annak érdekében, hogy még alacsonyabb fogyasztás mellett üzemeljen, a fenti videó láttán egészen biztosan csalódott. Persze nincs itt semmi csoda, hiszen nem tunigra és nem is hardcore felhasználóknak készült a Brix. A teszt alatt mi az éppen elérhető legfrissebb BIOS-t alkalmaztuk, amelynek leírásában a Gigabyte egy ventilátor fordulatszám-szabályzással kapcsolatos hiba javítását említi. Az F4-es BIOS alkalmazása mellett használtuk egy keveset a Brix-et, de nem vettünk észre semmiféle hibát. Az F5-ös BIOS alkalmazása után minden ugyanúgy működött, mint BIOS frissítés előtt - hibátlanul. Ezek után most már tényleg ismerkedjünk meg a Brix belsejével.
A Brix alján lévő takarólapot négy csavar tartja. A ház belsejében egy kisméretű, mindössze 100 x 105 milliméteres kiterjedésű alaplap foglal helyet, amely az Intel HM77 Express lapkakészlete köré épül.

Az alaplap egy Core i3-3227U típusú, alacsony fogyasztású, integrált processzort tartalmaz, amely 1,9 GHz-es magórajelen ketyeg. Mivel Core i3-as sorozatú processzorról van szó, így a processzormagok csak Hyper-Threading támogatással gazdálkodhatnak, órajelet emelő Turbo Boost nincs. A szóban forgó Ivy Bridge processzor egyébként 3 MB-nyi harmadszintű megosztott gyorsítótárral és Intel HD Graphics 4000-es sorozatú integrált videó vezérlővel érkezik - utóbbi 350 MHz-es alapórajelen ketyeg, amit a rendszer terhelés hatására egészen 1100 MHz-ig emelhet. A 22 nm-es csíkszélességgel készülő, különböző noteszgépekből már sokak számára ismerősnek minősülő processzor mindössze 17 wattos TDP-vel bír.

A processzor hűtéséről egy speciális megoldás gondoskodik, ami noteszgépekből vagy egybegépekből lehet ismerős. A ventilátor átlagos számítógépezés alkalmával csendes, de ha alaposan megtépkedjük a Core i3-3227U bajszát, akkor hallhatóan elkezd zajongani. Mivel ezt a terméket úgysem komoly, CPU igényes feladatokra ajánlja gyártója, így a ventilátor zajszintjével mindenki elégedett lesz, aki rendeltetésének megfelelően használja a Brixet.

A termék rendszermemóriából maximum 16 GB-nyit fogad, méghozzá DDR3-as So-DIMM memóriamodulok formájában. Gyárilag egyetlen memóriamodul sem jár, így ezek beszerzéséről a leendő tulajdonosnak kell gondoskodnia. Mi a teszthez Kingston ValueRAM sorozatú memóriacsomagot kaptunk, amely két darab 8 GB-os kapacitású, DDR3-1600 MHz-es sebességű So-DIMM modulból állt. A KVR16S11K2/16 termékkóddal rendelkező csomag memóriamoduljai 1,5 voltos üzemi feszültség mellett dolgoznak, időzítésük pedig CL11-11-11-28 CR1 értéket képvisel.

Ugyanez a helyzet az adattároló esetében is: a Brix egy mSATA 6 Gbps-os csatolót kapott, amiben akár ütősebb teljesítményt kínáló, nagy adattároló kapacitású, normál magasságú mSATA 6 Gbps-os SSD meghajtó is helyet kaphat, ha győzzük anyagiakkal.


Az mSATA 6 Gbps-os slot alatt egy mini PCI-Express 2.0 x1-es port lapul, amely gyárilag már foglalt: itt található a Realtek gyártmányú, RTL8111CE típusú félmagas 802.11 b/g/n WiFi adapter, ami két beépített antennát használ. A felsoroltakon kívül nincs is más komponens a Brix belsejében, ahogy az az alábbi fotón is látszik.

Most, hogy a hardverrel már sikerült megismerkedni, bemutatjuk a Kingston mSATA SSD teljesítményét is. Érdemes rá vetni egy pillantást, mert nem egy lassú darab.
Fontos tudnivalók a műszaki paraméterekről A nálunk járt Gigabyte Brix konfiguráció szerencsére rendszermemóriát és SSD meghajtót egyaránt tartalmazott, ugyanis a Kingston hazai képviselete volt olyan nagylelkű és felajánlott a teszthez 2 x 8 GB-nyi DDR3-1600 MHz-es So-DIMM memóriamodult, valamint egy 120 GB-os adattároló kapacitású, mSATA 6 Gbps-os cstolófelülettel ellátott SSD meghajtót. Most utóbbi képességeit vesszük górcső alá.

A parányi mSATA SSD meghajtó az SMS200S3120G típusjelzést viselte, tehát egy mS200-as családba tartozó, 120GB-os példánnyal van dolgunk. A termék egy átlagos 2,5 colos SSD meghajtóhoz képest mindössze egynyolcadnyi helyet foglal, azaz nagyon kompakt. Az 50,88 x 30 milliméteres méretű SSD meghajtó 6,86 grammot nyom a mérlegen, fedélzetén pedig egy LSI-SandForce SF2241-es vezérlő teljesít szolgálatot, ami MLC NAND Flash memóriachipeket kezel. Ezek a memóriachipek TH58TEG8DDJTA20 típusúak, azaz 19 nm-es gyártástechnológiával készülnek, és egyenként 32 GB-os adattároló kapacitással rendelkeznek. Kettő a SandForce vezérlő felőli oldalon, kettő pedig a másik oldalon helyezkedik el. Az apróság üresjáratban 0,4 wattot, olvasás közben 1,2 wattot, írás közben pedig 1,8 wattot fogyaszt, azaz abszolút nem egy nagyétvágyú adattároló.

Az SSD S.M.A.R.T., TRIM és Intel SRT támogatással egyaránt rendelkezik - utóbbi akkor jön különösen jól, ha nem önálló adattárolóként, hanem merevlemez mellé, általános gyorsítótárként vetjük be a terméket. Persze erre a célra nem a 120 GB-os, hanem sokkal inkább a 60 GB-os változat ajánlott, mivel az Intel SRT technológiája 64 GB-os adattároló kapacitásig használja az SSD meghajtókat, ha ennél komolyabb SSD-t használunk, a fennmaradó adattároló rész kihasználatlan marad. Sebesség tekintetében a 120 GB-os modell 520 MB/s-os írási-, illetve 550 MB/s-os olvasási teljesítmény biztosítására képes, ami igen jól hangzik. 4K-s véletlenszerű olvasási feladat alkalmával 17000, míg 4K-s véletlenszerű írási feladat alkalmával 45000 I/O művelet elvégzésére képes a termék. A maximális 4K-s olvasási teljesítmény 86000, a maximális 4K-s írási teljesítmény pedig 48000 IOPS-os értéket képvisel.

Az adattároló egymillió üzemórán át képes meghibásodás nélkül helytállni, élettartama során pedig 93 TB-nyi írást visel el. A gyártó három év garanciával dobja piacra a vonzó tulajdonságokkal rendelkező apróságot. Tesztpadon az apró adattároló Azért, hogy ne csak a nyers teljesítményadatokra hagyatkozzunk, elvégeztünk néhány tesztet, amelyek lerántják a leplet arról, milyen teljesítményt nyújt a Kingston 120 GB-os mSATA SSD meghajtója. Mielőtt az eredményeket megtekintenénk, lássuk, mit mond az SSD meghajtóról a Crystal Diskinfo legfrissebb kiadása.

Szintetikus tesztek Ezek után most már tényleg következzenek a tesztek, illetve azok eredményei.



A fenti eredmények önmagukért beszélnek, összességében egyetlen rossz szavunk sem lehet a parányi SSD meghajtó teljesítményére. Fájlmásolással kapcsolatos tesztek és a boot idő kérdése Annak érdekében, hogy ne csak az "unalmas" szintetikus teszteket tálaljuk, készítettünk néhány olyan tesztet is, amelyek megmutatják, mire képes a pici SSD meghajtó, ha valós használatra, azaz például fájlmásolásra kerül sor. A két rövid teszt alkalmával először egy nagy fájlt, majd egy sok apró fájlt tartalmazó könyvtárat másoltunk át meghajtón belül egyik helyről a másikra. Első körben meghajtón belül egy 3,88 GB-os fájlt 23 másodperc alatt másolt át egyik helyről a másikra, ami 173 MB/s-os sebességet jelent. Ugyanez egy 2,58 GB-os, rengeteg apró fájlt tartalmazó könyvtár esetében már 29 másodpercet vett igénybe, ami 91,1 MB/s-os teljesítményt jelent. Végül egy extrémebb tesztet is végeztünk, amelynek keretén belül már egy 8,41 GB-os, kis és nagy fájlokat vegyesen tartalmazó könyvtár másolása volt a feladat. A megmérettetést 129 másodperc alatt teljesítette a rendszer, ami 66,75 MB/s-os sebességet jelent. Ezek az értékek abszolút nem rosszak, és kb. a legrosszabb eseteket vázolják fel, hiszen ritkán másol az ember egy ekkora meghajtón két partíció között. Mivel az mSATA SSD a rendszer kikapcsolási- és boot idejének alakulásában meghatározó szerepet tölt be, így természetesen ezek alakulását is megvizsgáltuk. Windows 8 alkalmazása mellett a bekapcsoló gomb lenyomásától kezdve a Metro felhasználói kezelőfelület betöltődéséig alig 13 másodperc telt el, ami nagyon szép érték, főleg, hogy a rendszeren különösebb optimalizációt nem is eszközöltünk. A teljes kikapcsolás a bekapcsoló gomb lenyomásától számított ötödik másodpercben megtörtént.
Néhány apróbb teszteredmény Mivel a Gigabyte apró számítógépét a felhasználók többsége úgysem komoly munkára választja, így a termék által kínált teljesítmény az esetek 99%-ában bőven elegendő lesz. A Brix-ben lapuló processzor teljesítményével kapcsolatban a noteszgép tesztekből már képet kaphattak a tájékozottabb érdeklődők, de annak érdekében, hogy ne maradjunk adósok a tesztekkel, elvégeztünk néhány egyszerűbb mérést, amelyek adnak némi támpontot a pici asztali PC teljesítményével kapcsolataban.

A WiFi adapter és a Gigabites Ethernet adapter sebessége Erre azért voltunk kíváncsiak, mert az Intel NUC esetében, a Thunderbolt porttal is ellátott kiadásnál a WiFi adapter huzamosabb használata mellett túlmelegedett az SSD meghajtó is, így hibázni kezdett, ami a rendszer lefagyásához vezetett. Az Intel ezt egy BIOS frissítés keretén belül orvosolta, így a proceszorhűtő ventilátor üzemi fordulatszáma még üresjáratban sem megy egy bizonyos szint alá - ezzel a NUC ugyan valamivel hangosabb lett, de elmúltak stabilitásbeli problémái.
Vajon lesz probléma a WiFi adapter és ez mSATA SSD meghajtó közelségéből?
Vajon lesz probléma a WiFi adapter és ez mSATA SSD meghajtó közelségéből?
Ennek fényében nagyon-nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogy hasonló probléma vajon fennáll-e a Gigabyte Brix esetében. Nos, annak érdekében, hogy ezt kideríthessük, egy 48 GB-os Blu-ray ISO fájlt kezdtünk el átmásolni egy Synology NAS-on keresztül, ami Gigabites Ethernet kapcsolaton keresztül kommunikált WiFi-s routerünkkel - utóbbira csatlakozott a Brix, 802.1n WiFi kapcsolaton keresztül. A másolás alkalmával az adatátviteli sebesség 1,47 MB/s és 9,5 MB/s között hullámzott. A hullámzást szó szerint kell érteni, ugyanis 4-5 másodpercenként lecsökkent, majd ismét felemelkedett a sebesség, mint ha egy szinusz görbe mentén haladt volna. Ettől eltekintve nem volt semmi baj, azaz a rendszer nem fagyott le, nem akadozott, sőt, a 48 GB-os Blu-ray ISO állomány végül épségben megérkezett az mSATA SSD-re is, igaz, a feladat elvégzéséhez 2 órára, 9 percre és 37 másodpercre volt szükség, ami 6,32 MB/s-os átlagos adatátviteli sebességet jelent. A tesztet elvégeztük Gigabites Ethernet kapcsolat használata mellett is, ekkor már 18 perc 41 másodperc letelte után megjelent az SSD meghajtón a szóban forgó állomány. Az adatátviteli sebesség ekkor 33,5 MB/s és 66 MB/s között ingadozott, az átlagos adatátviteli sebesség pedig végül 43,846 MB/s-ra jött ki, ami igen szép érték. Hőmérséklet A kompakt felépítés miatt a hűtés hatékony megoldása komoly kihívást jelent, így feltétlenül érdemes megnézni, hogy a Brix gyári hűtése mire képes üresjáratban, átlagos terhelés alkalmával, illetve teljes terhelés mellett. Az egyes üzemmódokban elvégzett mérések eredményeit az alábbi diagram tartalmazza.

Fura, de ugyanakkor teljes mértékben érthető is, hogy üresjáratban igen-igen melege van az mSATA SSD meghajtónak. Hogy ez miért van? Azért, mert a rendszer szellőztetéséről egyetlen ventilátor gondoskodik, mégpedig ugyanaz, amely a processzor hűtéséért is felel. Amennyiben a CPU üresjáratban ketyeg, úgy a rendszer a processzorhűtő ventilátor fordulatszámát is visszaveszi, így az mSATA SSD elkezd melegedni, mert nem kap elég friss levegőt. Ahogy a CPU-t terhelés éri, a ventilátor felpörög, így az mSATA SSD is fellélegezhet. Átlagos terhelés alkalmával összességében jól teljesít a hűtés, ugyanis 55-60 Celsius fok körül helyezkedik el a mobil processzor üzemi hőmérséklete, ami a Brix kompaktságát elnézve abszolút vállalható érték. Ráadásul a teszt alkalmával a környezeti hőmérséklet 27 Celsius fok volt, ami hűvösnek éppen nem nevezhető. Fogyasztás A Gigabyte Brix esetében egyebek mellett a fogyasztás alakulása is fontos szempont. Mivel a termék egy alacsony fogyasztású mobil processzorral érkezik és merevlemez helyett SSD meghajtót alkalmaz, így borítékolható, hogy átlagos felhasználás mellett igazi éhezőművészként viselkedik. Erre remek példa az alábbi diagram.

A fenti eredmények igazán barátiak - ezek alapján a Gigabyte Brix nem csak helytakarékosnak, de energiatakarékosnak is nevezhető. Médialejátszás Ahogy azt fentebb már megmutattuk, 1080p-s YouTube videók lejátszásakor 23 watt körüli fogyasztást mértünk. Érdekességképpen az MPC-HC legfrissebb változatát is letöltöttük, hogy kipróbáljuk, 720P-s, illetve 1080P-s H.264-es videók lejátszásakor hogyan alakul a CPU terhelés, a CPU órajel és a rendszer fogyasztása. 720P-s videó lejátszásakor 6-9% közötti CPU terhelést mértünk úgy, hogy a DXVA támogatás engedélyezve volt és működött is. A rendszer fogyasztása 16,6 watt környékén tanyázott, a processzor pedig 1,67 GHz-es magórajelen ketyegett. 1080P-s H.264-es videó lejátszásakor a CPU terhelése 8-14% között ingadozott, a CPU magórajel pedig 1,67 GHz-re állt be. A rendszer fogyasztása ekkor 17,8 watt körül helyezkedett el. Zajszinttel kapcsolatos tapasztalatok Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a hűtés zajszintje mellett sem. A processzorhűtő rendkívül hatékonyan végzi a rá bízott feladatot, zajongásra is csak akkor tudjuk rávenni, ha komolyabban leterheljük a PC-t. Átlagos webböngészés alkalmával csend van, de ha sok Flash tartalom van az adott weblapon, akkor elkezd emelkedni a ventilátor fordulatszáma, így minimális motor- és szélzaj is jelentkezik. Ezzel abszolút együtt lehet élni. Más a helyzet, ha komolyabb terhelésnek vetjük alá a rendszert: 3500-as ventilátor fordulatszám felett már távolabbról is hallható a Brix, ha egy csendes szobában használjuk - itt főleg magasfrekvenciás motorhangra és némi szélzajra kell gondolni. Ha szól mellette a zene, akkor az a zajszintet azért ügyesen elnyomja. Maximális terhelés alkalmával a ventilátor hangos, csak úgy, mint a noteszgépek esetében, de annyira komoly terhelést, amit a Prime és a Furmark együttes használata okoz, úgyis csak nagyon-nagyon ritkán kap egy ilyen rendszer, így ez nem baj. Filmnézés közben, 2-3 méteres távolságból abszolút nem zavaró a Brix hangja - mi tulajdonképpen nem is hallottuk, hiába emelte meg a rendszer a ventilátor fordulatszámát a nyugalmi 1700 RPM-ről 2600-3200 RPM közé. Maximum csendes jeleneteknél lehet hallani a hűtőventilátort, de akkor is csak úgy, ha kifejezetten arra koncentráljuk, hogy meghalljuk. Egyszóval átlagos felhasználás mellett halkan, illetve minimális zajszint mellett üzemel a pici PC, de ha komolyabban leterheljük, akkor azért hallhatóan elkezd zajongani. Ez a zajongás akkor, ha a termék közvetlenül mellettünk, az asztalon kap helyet, kifejezetten zavaró lehet. Szerencsére az esetek döntő többségében nem csap elviselhetetlen lármát a processzorhűtő ventilátor, így kár tőle félni.
A Gigabyte Brix egy igen ütős asztali PC, ami kompaktsága ellenére remek teljesítményt kínál, keveset fogyaszt és átlagos felhasználás mellett még zajongásra sem hajlamos. Játékra persze nem alkalmas, de alkalmi játékokat - például a Facebook függőséget okozó Flash játékait - azért lehet rajta futtatni. Sajnos a pici asztali számítógép - bármelyik kiadását is választjuk - alap esetben mSATA adattároló és So-DIMM rendszermemória nélkül érkezik, így vásárlás alkalmával ezeknek a beszerzése plusz kiadást jelent, amivel mindenképpen számolni kell.

Remek dolog viszont, hogy a pici asztali számítógép a mellékelt VESA szerelőkeret segítségével könnyedén felszerelhető monitor vagy HD televízió hátuljára - persze csak akkor, ha a kiszemelt megjelenítő hátulján vannak VESA furatok. Az apróság fogyasztásával, szellőzésével és teljesítményével összességében maximálisan elégedettek voltunk, így vastagon megérdemli az ajánlott plecsnit. A Brix magasra helyezte a lécet, mi igazából már csak egy AMD-s variánsra lennénk még kíváncsiak, hiszen a Richland APU-k GPU-ja sokkal ütőképesebb, mint a HD Graphics, de az is igaz, hogy cserébe le kéne mondani némi CPU teljesítményről. Persze jó lenne az is, ha kettő helyett legalább 3 USB 3.0-s port kerülne az újdonságra, mert a jelenlegi modellek két darab USB 3.0-s portja kompromisszumokra kényszeríti a felhasználókat. Ha szeretnénk egy szabad USB portot, akkor mindenképpen vezeték nélküli billentyűzet-egér párost kell beszerezni a termékhez. A nálunk járt GB-XM12-3227-es modell a maga 80 000 forint körüli árával kiérdemli az ajánlott vétel plecsnit.

A tesztben szereplő Gigabyte Brix GB-XM12-3277-es PC-t és a benne lévő memóriát és SSD-t a Kingston hazai képviseletétől és a Gigabyte hazai képviseletétől kaptuk kölcsön, amiért ezúton is szeretnénk köszönetet mondani!
Új hozzászólás írásához előbb jelentkezz be!

Eddigi hozzászólások

18. zodiac83
2013.07.26. 10:19
Először néztem egyet, hogy jól látok? 80 ezerért ez egy ajánlott kütyü? Még 50 ezer sem lenne kevés érte, így hogy még memóriát + ssd-t is venni kell bele. 80 ezerért már egész komoly táblagépet vesz az ember, amiben van jófajta IPS kijelző, akkumulátor, gps, bluetooth, g-szenzor, beépített rendszermemória és tárhely, és ettől jóval kompaktabb felépítés, nagyobb mérnöki bravúr összezsúfolni és így tovább.

Azután megnéztem az intel alkatrészek árát, és ott kerekedett el a szemem, hogy csak a processzor és a chipset ajánlott kisker árából összejön ez az összeg
http://ark.intel.com/products/72057
http://ark.intel.com/products/64339/Intel-BD82HM77-PCH

225 Ft-os $ árfolyammal számolva 61 425 Ft és ebben még nincs benne a vám/ÁFA.

Nyilván a Gigabyte nagy tételben nem ennyiért rendel (azért arra kíváncsi lennék, hogy mennyiért), de azért nekem az Intel árazása elég irreálisnak tűnik így is.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
17. arin
2013.07.26. 10:36
Hát szerintem is drága, de a Zotac cuccok sem sokkal olcsóbbak például, vagy ha igen, akkor szörnyen fing processzorral adják őket. Sajnos ennyi az ára, de barebone viszonylatban talán nem kirívó. A proci lehetne asztali verzió, bár akkor meg valószínű nagyon melegedne.

Meg ez lehet, hogy nem lóg ki a monitor háta mögül, ha felszerelem Ez plusz pont.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
16. arin
2013.07.26. 10:39
Ja és ez az SSD meghajtó elég frankó cucc!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
15. djbundy
2013.07.26. 10:46
+ 120gb ssd: ~30e
+ 2x4gb ddr3: ~ 20e
+ wireless kombo: ~5e

 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
14. tk36
2013.07.26. 12:42
"mi igazából már csak egy AMD-s variánsra lennénk még kíváncsiak" - én is. Remélem bővülni fog a kínált processzorok létszáma.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
13. prohlep
2013.07.26. 14:49
"élettartama során pedig 93 TB-nyi írást visel el"

elég ijesztő tendencia

már csak 93 TB / 128 GB = 744 darab végigírást visel el
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
12. prohlep
2013.07.26. 14:52
Üresjárat 10 watt alatt, na ez nekem tetszik.

Érdekes lenne olyan dual-head megoldás, ahol a változékony képtartalmat igénylő dolgokat normál képernyőn csináljuk, míg amikor hosszasan olvasgatunk valamit, akkor kialszik a mozgékony képernyő és az e-papír jellegű képernyőn olvasgatjuk a manuálokat.

Ilyen felállásban az olvasgatás ideje alatt mindössze 10 watt lenne a fogyasztás.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
11. SLX
2013.07.26. 17:27
Az Intel arazasa mindig is irrealis volt. Es az is marad, mig ilyen sokan megveszik ennyiert. Ugyhogy koszonjuk piac, koszonjuk emberek!
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
10. dlaccc
2013.07.26. 19:07
HTPC-t tervezek venni.. de ez így nevetséges áron van..
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
9. mikej95
2013.07.26. 19:31
~100 TB írás tényleg nem sok, de nem is kevés. Használtan vett 830asom még csak most tart 3,7 TB-nél és lassan 2 éves(beleszámoltam az előző tulajt is), neten vannak szerverekben szolgált szétment példányokról képek 10%-os épséggel 950-970 TB után.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
8. Gpety
2013.07.26. 19:44
Túl drága. Se memória, se háttértár. Amíg ezeket összeboronálja bele az ember, addig egy egész jó noti áráig eljut. Aminek még kijelzője, akkuja is van...
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
7. hydra.x01
2013.07.26. 20:06
Gpety (y)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
6. KisDre
2013.07.26. 22:50
De eleve abba belegondolni, hogy ez a darab kisdoboz, egy szinten van anyámék Inteles gépével (a proci TALÁN gyengébb), amit kb 10-15 ért lehetne max eladni, de abba már van minden belül. Aztán egy ilyen dobozért a 7-8x-át kell fizetni csak azért mert: -új(értsd nem használt), -kicsi, éééés itt ki is futottunk a felsorolásból. Egyszerűen rossz vicc.


#dlaccc
Szerintem ha keresel valakit, aki pénzért rak össze neked egyet, akkor is jobban jársz. De ha magad rakod össze, akkor aztán totál biztos.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
5. lajcsi1975
2013.07.27. 09:11
Lesz ez még (sokkal) olcsóbb is , ha nem is ez de az ilyen kaliberű cuccok.
Felöltöztetve 120 rongyé tényleg vicc kategória , Kivéve olyan felhasználást ahol a direktívák listáját toronymagasan a miniatürizáció vezeti.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
4. arin
2013.07.27. 11:25
Egyébként ez nem egy egyénileg tervezett cucc? Arra gondolok, hogy például ilyen alaplapot lehet kapni külön? Én régóta nézelődök direkt monitor hátuljára szerelhető gépeket keresgélve. Saját magamtól is összeraknám, de amit én látok az az, hogy nem áll rendelkezésre olyan nagy mennyiségű és választékú alapanyag ezen a téren, mint rendes asztali gépeknél.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
3. twollah
2013.07.27. 21:39
A 2,8 W kikapcsolt fogyasztast azert sokallom.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
2. Balucsek
2013.07.28. 00:14
Elvileg vannak szabványok mostanában ilyen kicsikből talán a pico-ITX ami kezd népszerűsödni, de első sorba Intel atom, ARM, esetleg az AMD G-series, nah meg persze VIA procik vannak bennük, viszont elég drágák többnyire 300-400$ körül láttam amikor írtak árat és nem csak személyesen lehetett utána érdeklődni. Illetve a nano-ITX ami picit nagyobb (120x120) és van még pár kihalt vagy embertelen ritka méret szabvány.
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!
1. csirkefog
2013.07.29. 13:32
Full HD videókat lejátssza? (MKV kontérnerekbe csomagolva?)
 
Válasz írásához előbb jelentkezz be!